Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)

1958-03-07 / 56. szám

158 MÁRCIUS 7

N A P T ö

8

Felkészülten várják a tavaszt a komlói építők

t V égre a Komlói Állami építőipari Vállalat is akadt a komlói gyűrűből — Jdotta Lakatos József elv- 1.9 vállalat igazgatója, ami- az 1958. évi fe’adataik it érdeklődtünk. — Ebben Ívben már nem csak Kom- hamem Pécsett és a megye i területein is építünk.

• A tervek szerint Komlón e'őre több lakást nem épí- k Itt a soronkövetkező fel- i a megkezdett épületek ?iezése. a lakótelepek ren- ése. parkosítása. Igaz, szelén k Komlón is legalább -150 akást építeni, de ez flóré még óhaj, a szüksé- beruházási keret még nincs ásítva.- Vállalatunk előtt álló legjobb feladatot ebben az évPécsett kell meeva’ósíta- 'k Pécsett mi építjük to- >b a meszesi városrészt, tkezdjük a déh városrész ését. A Petőfi utcában, Pesen részben már meg is biük a munkát. Pécsett ikivül üzemi építkezéseket '«zünk a Porcelán?várban, lirgyárban és a Cementipari Vállalatnál.- Ez évi tervünkben szere- még a szakcsi, görcsönyi, 'zvári, hidasi, olaszi, kapos- kcsöi iskolák felépítése, a .H hibridkukoricaeyár és a '^szabolcsi kendergyár féltésé.

ó legfontosabb feladatunk- '• vállalatunk jó hímevé- ’ visszaszerzését, a beruhá- bizalmának elnyerését link, mivel köztudomású, ’v vállalatunknak az elmúlt ben nem volt jó hírneve, (a! és ok nélkül is sok rosz- 1 mondtak ránk. Mi most be «luk bizonyítani, hogy tutik jól eredményesen dol- 5li.

~ A ránk váló igen lelencé1 ki tű zések megvalósítá- } alaposan készültünk. A ,a'at keretein belül három ■Sítésvezetőséget hoztunk így. a komlóit, a pécsit és v'déki főépítésvezetőséget. ^ a három főépítésvezető- timk önálló elszámolás alapfog dolgozni. A főépítésve- ^ségék számára minden '’"séges feltételt biztosítunk. V külön anyagtelepük, gép- fsioarkjuk — egyszóval Syfokú önállóságot kapnak s együtt nagy felelősséget A vállalat központja ezenkívül minden létesítmény megkezdése előtt elkészíti a kivitelezési ütemtervet, megszabja, hogy eigy-egy létesítmény elkészítéséhez mennyi munkabért, mennyi anyagot használhatnak fel, vagyis negyedéves tervben előírja a főbb mutatókat. A főépítésvezetőségeknek csak e tervben megszabott anyagmennyiséget szabad elszáll! tárnok.

T akatos elvtárs ezzel kap- csolatbam elmondotta még, hogy oku’va a korábbi tapasztalatokból, már eddig is számos intézkedést tettek a társadalmi tulajdon védelmében. Nemrég széles körben ismertették az építőkkel a társadalmi tulajdon védelmében rájuk váró feladatokat s azt is elmondták, hogy a Büntető Törvénykönw értelmében melyik cselekedet minősül a tár- sada'mi tulajdon ellen elkövetett bűntettnek s egy-egy ilyen bűntett milyen következményekkel jár. Mivel a vállalatnak ebben az esztendőben sok egymástól távol eső területen kell a feladatát megoldania s a munkahelyek anyaggazdálkodása az elmúlt esztendőben nem volt kielégítő, a válla’at1 vezetői elrendelték, hogy minden művezető a saját területén a munka befejezése előtt egy órával köteles ellenőrizni az anyagok tárolási módját és ha hibát tapasztal, azt még a munkaidő befejezése előtt köteles kijavíttatni, stb.

— A válla’at munkaterületeinek szétszórtsága nem fog munkaerőgondokat okozni? — kérdeztük;

— A munkaterületek felosztásakor — válaszolt Lakatos elvtárs —, a brigádok tagjaival minden esetben megbeszéljük, hogy ki hol szeretne dolgozni, mert nekünk Is az a célunk, hogy munkásaink munkahelye lehetőleg miné1 közelebb legyen a családjuk lakóhelyéhez. A brigádokkal — mint ahogy azt korábban is tettük — szerződést kötünk egy egy munka elvégzésére. Az eddigiektől eltérően azonban egy bizonyos összeget visszatartunk s ezt csak akkor fizetjük ki. ha a munka minősége ellen sem lesz kifogás. Reméljük, hogy ez ösztönözni fog a minőség javítására.

— Ebben az esztendőben fokozott segítséget, lehetőséget

kívánunk nyújtani az újítók, a kísérletezők munkájához is. — Létrehoztunk egy laboratóriumot, ahol szakembereink, újítóink kísérletezhetnek, új eljárásokat, építési anyagokat dolgozhatnak ki.

— Az említetteken kívül a felkészüléshez tartozik a párt, a szakszervezet, a KISZ, a munkahelyi körü’ményeknek megfelelő átszervezése is, valamint az, hogy pártszervezetünkön belül alakult egy gazdasági bizottság, párttagjaink figyelmét pedig a különböző gazdasági kérdések megismerésére irányítjuk.

ly! eggyőződésem, hogy a ránk váró feladatokat sikerül majd eredményesen megvalósítanunk. Végül csak annyit: helyes, hogy a felsőbb szervek alaposan megvizsgálják, szükség van-e a tervezett beruházásra vagy sem, de ezt egy kicsit gyorsabban kellene tenni. Már kezdenünk kellene a munkát, s még mindig nincs engedélyünk — fejezte be nyilatkozatát Lakatos József elvtárs.

Utolsó a pécsi vasútigasgatóság a% országos versenyben

(Tudósítónktól.)

Megtörtént az igazgatóságok egymásközti versenyének ez évi első értékelése, mely számunkra váratlan meglepetést hozott — az utolsók lettünk.

Váratlan volt az elmúlt év utolsó negyedének nagyszerű teljesítményei és eredményei után az első helyről az utolsóra csúszni. Erre nem számítottunk. Ha most ismét előbbre akarunk kerülni, meg kell javítani munkánkat, mégpedig elsősorban a szolgálat pontos, utasításszerű ellátásával.

Fel kell számolnunk a baleseteket — melyben szégyenünkre legyen mondva — legrosszabb helyen állunk. A forgalmi és vontatási szolgálatnál javítani kell a munkát a járulékos teljesítményeknél. El kell kerülni a fűtő- házi mozdonyácsorgásokat és a forgalmi szolgálat dolgozói munkájának javításával a vonali ácsorgásokat is.

Beszélni kell az egymás Iránti megbecsülésről is. Ne rontsuk felületes és hanyag munkával más igazgatóság erőfeszítésekkel elért eredményeit Ezt kérjük szom- kocsibőségünk a vonatok

szfcj igazgatóságainktól, különösen a szombathelyi igazgatóságtól.

Nagyobb gondot kell fordítani a személyvonatok menetrendszerűségére, melyné az élező hónaphoz viszonyítva, csak 68,27 százaléka eredményt értünk el és ígj a legrosszabbak voltunk.

Több figyelmet kell a for galmi és menetirányítói szolgálatnak a személyvonatok közlekedésére, a helyes vonatmenesztésre, a legkorább és legkésőbbi indításra, de a mozdonyszemélyzetnek is a menetidők betartására fordítania. A tehervonatok átlago- terhelése is csak közepes volt, azok utazási sebessége viszont ötödik helyen áll. Oka csak részben indokolható a rossz szénkeverékkel Itt szó van a mozdonyszemélyzet és forgalmi szolgálat mulasztásairól is.

Kocsitartózkodásunk teljesítése is rossz volt Okát a lassú elegymozgásban, az irányvonalok elmaradásában, a késői ki-beállítások, kihúzások, stb. hiányosságaiban látjuk. Oka az is, hogy

jobb kihasználása érdekében lehetővé tette az elegy gyűjtést Éppen ezért az év első negyedében, amikor a kocsi- bőség miatt nem lép előtérbe a kocsiforduló, e mutatóra sem kell nagyobb gondot fordítani, mert ekkor a kocsiforduló „hajh ás zása” gazdaságtalan. Célszerű volna a versenypontok közül ilyenkor ezt kivenni, mert üti az ít’agos terhelést.

Kétségtelen, hogy nv pécsiek rosszul kezdtük ez- az évet. Most már fel kel kelni habárainkról, mert ez az év gazdaságilag fokozo" ebb követelményeket állít elénk, A munkafegyelem megszilárdításán keresztül a legnagyobb teljesítményeke* a ég* kisebb ráfordítással kell elérnünk. Ezt várja tőlünk pártunk és ezt kéri kormányunk Is. Én azt hiszem, hogy a pécsi vasutas dolgozók nem lesznek ebben adósok, mint ahogy nem voltak azok az elmúlt esztendőben sem.

Várnai Lásd«

Elkészült a megye gépállomásainak

évi mérlege

Több mint hárommillió forintos nyereség

1955-ben még több millió forintos veszteséggel dolgoztak a gépállomások. Most nyereségesek és örömmel újságolják, hogy öt gépállomáson lesz nyereségvisszatérítés is. Sellyén és Palotabozsokon előreláthatólag egy havi fizetést, Bolyban három heti, Öcsárdan és Szent- lőrincen pedig egy heti fizetést kapnak nyereségrészesedésként

Becsületes munkát végeztek teliát az elmúlt évben a gépállomások, bár nem teljesítették száz százalékra a tervüket. A terv nem teljesítés legfőbb oka volt, hogy az ellenforradalom sok termelőszövetkezetet szétzüllesztett. Mindebből következik az is, hogy a gépállomások terve hamarosan irreálissá vált. Ebben az évben 50 ezer normálholddal csökkent a tervük az elmúlt évihez viszonyítva és bizony még mindig gondot okoz a tervteljesítés. A szerződéskötésben, a területbiztosításban a földművesszövetkezetek segítik a gépállomásokat. A gépállomások ettől a rendszertől nagyon sokat várnak. Azt mondják, hogy ők mindent elkövetnek a leszerződött területek megművelése érdekében. Ezt nemcsak szavakkal, hanem tényekkel is bizonyítják. Negyvennégy új Zetort kapnak a megye gépállomásai az idén. Két darab SZ 80-as traktort is kapnak, amellyel — a gépállomásoknál meglévőkkel együtt — megoldódik a gyümölcs- és szőlő- telepítés problémája. A gépállomások a mezőgazdaságban előforduló egyik legnehezebb munkától, a lennyüvéstél akarják megkímélni azzal a parasztságot, hogy 15 lennyüvőgépet és két ZSK 21-es szovjet kendervágó gépet vásárolnak. Az elmúlt években gyakran volt olyan panasz, hogy a gépállomások nagy kazalozói nem tudnak bemenni minden szérűre. Az idén már erre sem lesz panasz, mert 51 kisebb fajta kazalozót és 12 cséplőgépet szereznek be.

— Hárommillió forint értékű hazai és 2,9 millió forint értékű importgépet vásárolunk az idén — mondják a gépállomások megyei igazgatóságán és hozzáteszik — olyan gépeket, amelyekre szüksége van a megyének.

Ezt azért hangsúlyozzák, mert az idén is, mint a múlt évben a gépállomások maguk határozzák meg, milyen gépeket akarnak venni. Úgy látszik: a minisztérium is rájött arra,

hogy így keveset* a kihasználatlanul heverő gép.

Az idén félmillió forintot fordítanak építkezésekre a villányi és a palotabozsoki gépállomáson és további félmillió marad még kisebb (motorkerékpár, emelő stb.) beruházásokra is.

Ezek az eszközök elegendők a tervteljesítéshez, de a tervteljesítés még sok mindentől függ. Függ attól, milyen mértékben veszik igénybe a ._r- melőezövetkezetek a nagyon kedvezményes gépi munkát, mennyi szerződést tudnak kötni a földművesszftvetkezetek, mikor indulhatnak a kijavított erőgépek a mezőre... Egy biztos: ha lesz elegendő terület, akkor a gépállomások az idén is kitesznek magukért

®ükkösdöt még Tolna me* ’sben sem sorolnák a kis- reágék közé, pedig ott több '"őst számlálnak a falvak, Baranyában általában, embert foglalkoztató kólája, homokbányája, erdé- állami gazdasága és vas- ■^lomása van, tömött autóik szállítják az urániumba dolgozóit is. Alig találok olyan családot, ahol ne °Sozna egy ember az ipar- % vagy valamelyik állami falatnál, mert Bükkösdön Jjjhto ügyes beosztással él- " , az emberek: a család tagja pénzkereső fogh ,'"ozást választ, a másik ^őriát tanul, tehát kőműves b ács lesz belőle, a har- pedig ottmarad a föld- Pontosabban: állattemető földművelést folytat, ,0 nagyon intenzív itten az ^tartás, nem kis jövedel- .rj Van a szerződött jószágból.

^Symós után épülnek a há- a gőgös Jeszenszky-kas- b árnyékában még sohasem J** olyan jól az emberek, O most. De még jobban él- ?ok, ha termelőszövetkezet- ..Jópnének, s állattenyésztő ^"értelmüket a nagyüzem összehasonlíthatatlanul !',ezőbb lehetőséged közölt 'batoztatnák.

Szélmalomharc

Biikkösdíi

v.^bkkösd két régebbi köz- !(j]: Bükkösd és Megyefa egye(J^éhől származik. Ennek az Kisülésnek már sok-sok W,’ ellenforradalom felszívj* kedélyek azonban ma kő1 csillapultak le teljesen. ~ a két régebbi tahi házai

. *

csaknem összeérnek, néhány megyefai hangadó állhatatosan követeli, hogy válasszák külön a községet. De ha már az nem megy — mondják — építsék Megyefára a falu iskoláját — kardoskodnak, — s olyan helyet jelölnek ki számára, ama még a megyefai gyerekek zömének is hátrányos lenne.

A falu egészségesen gondolkozó többségének kívánságára az iskola mégis csak a vasútállomás közelébe, tehát központi helyre kerül. így van rendjén, hiszen a fejlődés tendenciája évszázadok óta az, hogy az egymás mellett fekvő városok és falvak egyesülnek. Abban kétségtelenül igazuk van a megyefaiaknak, hogy az ő községük neve kimaradt a falu nevéből, ezen változtatni is lehetne ha úgy kívánják, de külön tanács, külön tűzoltóság és egyebek? Miért?

Csák hasznára válna a falunak, ha ez az áldatlan szőrszálhasogató vita abbamaradna, hiszen sokkal, de sokkal fontosabb dolgok is vannak ennél! A vetélkedési kedvet másban kellene levezetni, versenyezzenek a földművelésben és állattenyésztésben, vagy valami más okos dologban, akkor mindenki kalapot emel előttük!

Tolvajtól; áí,

Teherautót láttam a falu közepén, néhány rendőr, két vagy

három marcona tekintet ű segédmunkás fogott közre oda- fönt egy ijedtszemű embert.

Az ijedtszemű embert Szabó Gyulának hívták. A 3-as sz. Mélyépítő Vállalat brigádvezetője volt, itt lakott a faluban, volt ávós főhadnagynak adta ki magát a szomszédai előtt. Mondanom sem kell, hogy Szabónak annyi köze volt az ávós fóhadnagysághoz, mint Sobri Jósikáinak a római pápához, tehát sohasem volt az. A jó szomszédokat azonban meg tudta ijeszteni, nem is az állítólagos ávósságával, hanem nyegle és úrhatnám magatartásával.

A történtek után elképzelhető, hogy milyen nagy lett a csodálkozás, amikor az egyik napon rendőrök kopogtattak a volt „ávós“-hoz és mi tagadás: házkutatáshoz láttak. Először a szérűhöz mentek, majd a sertésólhoz, később a szobába . ; . ;

Lécek, deszkák, újonnan készült méhkaptárok, ajtók, ajtó betétek kerültek elő. Szabó természetesen tagadott és hazudott, hogy ő vette a deszkát, dehát a rendőrök rendíthetetlen nyugalommal kerestek tovább és egy púpos teherautóra való lopott deszkaárut szedtek elő. A jelenlevő szakértő „csekély“ 8—10 000 forintra becsülte az értéküket!

Most már hallgat Szabó, hiszen a vállalati jelzéseket mégsem lehet lehazudni a

deszkáikról. Ijedt szemmel ült a segédmunkások között, akik a beosztottai voltak valamikor és sohasem szerették nyegle, rideg magatartásáért. Hogy miként vélekedtek Szabóról, az nem bírja el a nyomdafestéket, meg a zrtám nem is tartozik ide.; s

„Tetemnehivás“

Nagy vita zaja szűrődött ki a tanács elnöki irodájából, öten ültek odabent: Görcs Károly, a MÉSZÖV párttitkára, Gyarmati Sándor, a MÉSZÖV pártvezetőségi tagja, Komáromi Antal tanácselnök, a tanúnak hívott Pári József rendőrtizedes és ifj. Szabó József, a MÉSZÖV revizora.

A MÉSZÖV pártszervezetéhez olyan bejelentések érkeztek, hogy ifj. Szabó József részt vett az ellenforradalomban, következésképp nincs helye a pártban'. Ezt akarta a MÉSZÖV pártszervezete most kivizsgálni, ifj. Szabó ugyanis Bükkösdön lakik.

Amikor beléptem, a tanácselnök elvtárs éppen azt bizony gáttá, hogy ifj. Szabó az ellen- forradalom alatt a saját szeme láttára kivágta a tanácsi bélyegzőkből a népköztársasági címert. Ifj. Szabó József minden meggyőződés nélkül, de állhatatosan tagadott, amire az elnök — az olyan emberek természetével, akik elképzelhetetlennek tartják, hogy valaki szemrebbenés nélkül tudjon hazudni — szemmellátha- tóan mérges lett

De hiába volt a tagadás, Pári József rendőrtizedes elmondotta, hogy üj. Szabó vette el tőle a fegyvert, ellene szólt Mátyás József, a „nemzeti" tanács egykori elnöke is (akit még véletlenül sem lehetne kommunistabarátsággal vádolni) és az egyik pécsi autó közlekedési vállalat sofőrje, akit ifj. Szabó egyik ellenior- radalmár társával arra kénysze rített annak idején, hogy hajtson. be vele Pécsre Csokor alezredeshez fegyverért, mert „mozgolódnak a kommunisták.

Igaz, nem sikerült fegyvert szerezniük, de ez már nem sokat oszt és szoroz. Ifj. Szaoó ügye a MÉSZÖV pártszervezetének taggyűlése elé kerül (vagy már oda is került), és azt hiszem senki sem kételkedik a kommunisták Ítéletében.

Viharos tanácsülés előtt

Elkalandoztunk kissé, térjünk vissza Büktoösdre. Úgy mondják tanácsülésre készülnek, ahol az 5 százalékos községfejlesztési járulékot 10 százalékra szeretnék felemelni.

Aki járatos kicsit a falusi

dolgokban, az tudja, hogy a községfejlesztési járulékból az államnak egy huncut garas haszna sincs, ^négig az ezt tárgyaló tanácsülések szoktak a

legvühairosabbak lenni. Mert érdekes, amikor megkérdezték a tanácstagokat, hogy mit kellene beruházni, egyöntetűen sorolták: egy kilométer betonjárda, apaállatistálló, 14 öltöny tűzoltóruha, pedagógus lakások tatarozása és így tovább. Egyiket sem akarták kihagyni, tiltakoztak ellene, viszont fizetni sem szeretnek az' em berek. A köz érdeke és a kistulajdonosi beállítottság ütközik itt össze és olyan heves vitákat okoz, hogy némelyik tanácstag felkel a székéről, s a nagyobb nyomaték kedvéért a padlóhoz „kopogtatja.“

Node azért pártszervezet a pártszervezet, hogy ilyenkor a sarkára álljon. Minden S—4. tanácstag kommunista. Ha a tanácsi kommunista csoport összeül a tanácsülés előtt (ahogy a pártszervezet tervezi), megbeszéli a dolgokat és kiáll elvéért a tanácsülésen is, akkor bízvást mondhatjuk, hogy akár viharos a tanácsülés, akár nem, a közérdek nem issza meg a levét!

Mi legalább is ebben te* mónykedünki

m

Utam végére értem. Nagyon keveset láttam a falu életéből, nem is a legjellemzőbb képeket ragadtam talán ki. Mert mindenfajta „tetemrehívás“’, deszkalopás ellenére is Bük- kösd biztatóan fejlődik. A gőgös Jeszenszky-kastély árnyé* kában a termelőszövetkezetről beszélnek az emberek. Igaz, a nagyobb többségük még nem tud vele egyetérteni, de már beszélnek róla, mert megindult az erjedés itt is.

Magyar Lásd*