Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)

1958-03-07 / 56. szám

NAPLÓ 195S MÁRCIUS I PWkEtil\G: A műhold nem kering Nemzeti kommunizmus nincs Tito eliittk iij llatUo/a(ti Kulzber^«rn«k, Mi lett ai. Iíx|»l«rw Il-vel a \ew Vorfc Time« indósí árt fánál* Washington (Reuter). Az amerikai tudósok lázasan Igye­keznek megoldani a második amerikai műhold rejtélyét. Az Explorer II. szerdán repült tel a Cape Cannveral-1 támasz­pontról az égbe — és eltűnt a végtelenben. Á Jupiter C rakéta, amely a majdnertV 10 kilogramm súlyú Explorer II-t vitte volna fel . pályájára, minden jel szennt ' rendben végezte el a repüléséi, óe az új műholdról semmiféle vábbi tájékoztatást nem adha­tunk addig, amíg a technikai adatokat fel nem dolgozzuk. Ez valószínűleg néhány napot is igénybe vesz.” Az újságírók kérdéseire vá­laszolva Piokering még hozzá­tette: lehetséges, hogy a mű­hold leesett, „talán az óceán­ba." Dr. Richard Penter, a nem' zetközl geofizika! év amerikai bizottságának szóvivője szin­tén azt mondta, hogy a jelek jelzést nem sikerült mindeddig szerint a műhold nem műkö­észlelni. Dr. William dickering, a had­sereg pasadenai rakétalabora- tóriumának Igazgatója, akit a második műhold pályájának ellenőrzésével bíztak meg, a következő nyilatkozatot adta: „Minden jel arra mutat, hogy a szerdán fellőtt mesterséges hold nem működött rendesen és nagyon valószínű, hogy nem kering pályáján. Semmilyen, fö­dött rendesen és feltehetőleg a tengerbe zuhant. „Ha a műhold nem kering pályáján, ennek valószínűleg az az oka, hogy nem volt elég nagy a sebes­sége, vagy talán rossz irány­ban indították el.” A tudós hozzátette, hogy bizonyos jelek szerint a Jupiter C rakéta ne­gyedik lépcsője, amely magát a műholdat vitte magával, nem működött kielégítően. Mint újságírók megemlítet­ték, egyes rádióamatőrök azl állítják, hogy vették az Explo- ler II. tádíójelzéselt. A tudós azt válaszolta, hogy ez kétsé­ges. Nagyon sok olyan rádió hullám van, amelyet össze le­het téveszteni a műhold jelzé­seivel. Mindazonáltal a tudósok még nem adták fel a reményt. A Semitlisoniam intézet csillagá­szati megfigyelő állomása kö­zölte, hogy riasztotta vala" mennyi „holdmegfigyelő” cso­portját, figyeljék az Explorer II-t. Az obszervatórium mun­katársai elmondták, hogy' a műhold, ha el Is indult volna pályáján, csak a jövő héten lesz látható az Epresült Álla­mokban és akkor is csak a haj­nali és az esti szürkület ide-; jéti, amikor a felkelő, illetve a lenyugvó nap sugarait vissza­veri. Jüit(iUdrei JELENTIK roKirt Tokiobol érkező jelentések szerint Okin ara, szigetén az amerikai hatóságok kilenc fa­luban területeket foglalnak le rakétatamaszpontok számára. A szigeten eddig már tizeuhá- rom helyen veitek igénybe te­rületet támaszpontok céljaira. DAMASZKUSZ A damaszkuszi rádió jelenti, hogy adriai területen március Tuomíoját. az Egyesült Nem­zetek Szervezete európai gaz­dasági bizottságának végrehaj­tó titkárát és barátságos be­szélgetést folytatott vele az európai gazdasági bizottság te- vékenységérflL ■'9-án 2 fegyveres török katonát tartóztattak le. A rádió szerint áz elmúlt napokban török kü­lönítmény hatolt be Szíria te­rületére és Törökországba hur­colt két arab csendőrt BECS A hivatalos látogatáson Ui Delhiben időző Figl, osztrák külügyminiszter több órás megbeszélést folytatott Nehru indiai miniszterelnökkel a ter­vezett csúcsértekezlet megvaló­sulásának és eredményességé­nek esélyeiMB. úgy határozott, hogy Szíria területén megtiltja az átmenő forgalmat Libanon és Irak, va­lamint Jordánia között. A li­banoni minisztertanács fog­lalkozott a helyzettel és úgy döntött, hogy a külügyminisz­ter elnökletével bizottságot ala­kít, amelynek feladata tanul­mányozni Libanon kapcsola­tainak kérdését az Egyesült Arab Köztársasággal és az Arab Szövetségi Állammal. > Belgrad (MTI) Mint a Tan- : jug jelentette, Tito jugoszláv : államelnök február 28-án fo- ; gadta Sulzbergert, a New York 1 Times tudósítóját. Tito vála­szolt az amerikai tudósító kér­déseire. A jugoszláv eirwk a többi között elmondottá, hogy a ju­goszláv—amerikai viszony jó s a katonai segély felmondása nem befolyásolta sem a köl­csönös kapcsolat*/kát, sem a két ország egyébirányú egyiitt- vi ültödé sét. A katonai segély felmondásának az t'olt az egyik alapvető oka — folytatta a jugoszláv elnök — hogy e segély elfogadása nem állott már összhangban külpoliti­kánkkal, mert mi tíz összes országokkal váló együttműkö­désre, jóviszonyra törekszünk. Ez a segély-politika más okok miatt is alkalmatlan volt, mert az amerikai kongresszus gyak­ran a jugoszláv külpolitika felülvizsgálását követelte, kü­lönösen a Szovjetunióval és a többi kelet-európai országgal való viszony tekintetében. Az ilyen követelések sértették külpolitikánk független állás- foglalását. Ezután a balkáni egyezmény­ről, a jugoszláv—görög—török ica'pc.solatokról, majd a semle­ges és az atemfegy vérmenteg övezet kérdéséről szólott. Hangsúlyozta: Érdekünk, hogy az atomfegy- inentes övezet szélesebb legyen a Lengyelország javasolta tér­ségnél, mert Jugoszlávia köz­vetlenül is érintett e tekintet­ben. Olaszország már bele­egyezett abba, hogy területén rakétatámaszpontoltat létesít­senek, s úgyhiszem már építik is ezeket a kilövőpályákat. Ju­goszlávia e támaszpontok miatt közvetve veszélyeztetve érzi magát. A rakéták Jugo­szláviánál távolabbi területre irányulhatnak, a kilövőpályák pedig arccal Jugoszlávia, felé fordulnak. A Italában egy olya n ország, amely területileg a két szembenálló oldal között fek­szik, ilyen esetben veszélyez­tetve érzi magát, mart ha ösz- szetűzés lenne, az ország felett elrepülő rakéták is megsértik a területi integritást, Jugo­szláviának állást leéli foglalnia és konkrét intézkedésekéi kell tennie megfelelő helyeken. Az amerikai tudósítónak ar­ra a kérdésére, ez azt jelenti-e, h«gy Jugoszlávia diplomáciai lépéseiket kíván tenni ebben az ügyben, Tito igennel vála­szolt. Sulzberger azt kérdezte Ti Tito nyomatékosan id®* te, hogy „nemzeti kommvtü mus“ nincs. A jugoszláv Jw* munistáfc nemzetköziek. 1 rendszerek nem különbőz** hanem csupán a szociaW* rendszerhez vezető utak. Az amerikai tudósító ilt zetttl azt kérdezte meg ti elnöktől, hogy véleménye rint ki a legnagyobb «mb®, világon és ki gyakorolta f* legnagyobb hatást akár B* mekkorában, akár később; Tito azt válaszolta, teljtá lehetetlen kiválasztani VűU és azt mondani rá, hogy a legnagyobb ember. A ntj környezetében és a maga sf tas feltételei között mi«* ember nagy. ha sikerül koznia népének törekvés** és munkáját ilyen iráni* tudja kifejteni. A kortársaW nehéz véleményt mondani." ismerem, hogy Anglií* Churchill nagy ember totói, hogy lehetségesnek tart- ______M _$_______ ja ~e egy kommunista ország mint államférfi is és min-.P semlegességét. A jugoszláv el- litikus is. Nagyra becsű* elnök azt válaszolta, hogy Eisenhower elnölcöt. mint & nemcsak a kommunista or- tanét, és mint embert, dá J szag, hanem más ország sem béke megőrzésére tőréé-'' lehet semleges, mert az álla- Egy bizonyos időszakban mok egy vílágközösségben él- lint is becsültem, sőt egy*1 í nek, s mindenfajta közömbös- demeit ma is elismerem. ■ ség és semlegesség inkább ár- Hruscsovot becsülöm, rnt/d talmas, semmint hasznos « belső fejlődés tekinteti közösségre. elég bátor looncepdói Az amerikai tudósító ezután és külpolitikája rugóimat, % kifejtette, hogy az Egyesül! gyón becsülöm Nehmt, Államokban a jugoszláviai rendszert „nemzeti kommu­nizmusnak“ nevezőik. Megkér­dezte TitótóJ, hogy szerinte milyen jövője van a „nemzet­közi kammuniamuetól“ külön­böző ..nemzeti karrmiurrissmus- nalc”. t J sikerült a. széttagolt egységeket egyetlen ^ nemzetben egyesíteni. Aijt diai nép követi őt, becsig őt úgy is, mint a béke harcosát, mint békeszereteji litikát követő íttamfljv Ugyanúgy becsülöm aki szintén meglátta, * ­18, u-fVir o>«>W»i«r» incyiwi'i» - ^ óhajait és a széttagolt szögök egyesítésén — mondotta, u •— Arra. a kérdésre rj hogy szerintem a múltbe* . volt a legnagyobb ember, felelhetem, hogy eirafi tással tekintek Marxra &m. gelsre. Legnagyobb pem Lenin volt, s ma is ra becsülöm őt. PÁRIZS Kolmogorov szovjet protesz- szor szerdán tartotta nieg első előadását a párizsi Henri Poin­care Intézetben. A neves mate­matikus a7 első szovjet tudós, aki mint vendégprofesszor, rendszeresen tart előadásokat a párizsi egyetemen. MOSZKVA A. I. Mikojan. a Szovjetunió Minisztertanácsénak elnökhe­lyettese március 5-én fogadta a szovjet kormány meghívásá­ra Moszkvába érkezett Sakari KAIRO Jemen kairói ügyvivője szerdán bejelentette, hogy Nasszer elnök rövidesen Je­menibe látogat. Ahmed imáin meghívására, Közölte azt is, hogy Mohammed el Badr je­meni trónörökös Ammanba és Bagdadba utazik, miután alá­írta az Egyesült Arab Köztár­saság é*l Jemen föderációjáról szóló egyezményt. BEIRUT Libanon és Szíria határán szerda reggel óta sok. libano­ni tehergépkocsi torlódott ösz- szc, miután a szíria,i kormány Ünnepség a rendőrklubban Megjutalmazták a kiváló rendortukapitánysági dolgozókat Tegnap este fél 6 órakor csa­ládias környezet fogadta a Ba­ranya megyei Retndűrfókapl- tányság nődolgozóit és a fele­ségeket. A rendórklub nagy termében gazdagon díszített asztalokon virágok jelezték, hogy ma különösen nagy sze­retettel gondolnak az asszo­nyokra, édesanyákra és fele régekre! Az ünnepségen az asszonyo­kon kívül férfiak is megjelen­tek, hogy kinyilvánítsák meg­becsülésüket. A „hivatalos' ünnepély alkalmával Ny. Ko­vács Gyula elvtárs, a fókapi tanyság pártszervezete vezető­ségének nevében mondott ün­nepi beszédet, melyben hang­súlyozta, hogy nagy feladat vár ma csakúgy, mint a múlt­ban az asszonyokra. Beszédét mintegy 120 asszony hallgatta végig. Az ünnepi beszéd után fel­olvasták dr. Nemes Alajos rendőr alezredes elvtárs. a Ba­ranyai megyei Rendőrfőkapi- tényság vezetője parancsát a nemzetközi nőnap alkalmából. A parancsban több kiváló fő­kapitánysági dolgozót dicséret­ben és jutalomban részesítet­tek. Mintegy 3500 forint ér­tékben osztottak ki értékes jutalomtárgyakat. Ezután kezdődött az ünnep­ség családias része, amikor a virággal díszített asztalok mel­lett megvendégelték az asszo­nyokat. Minden asszony egy cserép virágot kapott. Majd pedig vidám tánccal fejeződött IDŐJÁRÁS JELENTÉ dg Várható Időjárás p4ntek«> S felhősebb Idő, több helye®/ar az ország északi felében esó. - sékelt délnyugati, később nyugati, északnyugati szél. A»« szakai lehűlés mérséklődik- •* pali hőmérséklet alig váltoíjtjjr Várható legalacsonyabb «, p séklet ma éjjel: 0—mínusz ’ «« között, helyenként mínusz’ -I be a nőnapi ünnepség a rendőr-1 alatt. Legmagasabb , , . , * mérséklet pénteken: klubban. 12ötta nappsU jj Adatok, tények a Szovjetunió kulturális fejlődéséről Az »kólái végzettség, a tö­megek tanulási lehetőségeinek széleskörű biztosítása együk fokmérője a nép műveltségé­nek. A Szovjetunióban mindenki megszerezheti azt a legmaga- sabbfokú műveltséget, melyre adottságai, képességei folytán hivatott. S a Szovjetunióban éppen arra törekednek, hogy egyes, kiváló tehetségek mel- ett az ország valamennyi la­kosa magas színvonalú mű­veltséggel rendelkezzék. Nem elvi meghatározás ez csupán, tények bizonyítják, hogy a valóságban is így van. S ahhoz, hogy lemérhessük egy országon belül a fejlődést, ös­szehasonlítást kell végeznünk. Jelen esetben a negyven év előtti, feudális Oroszországgal hasonlítjuk össze a világ első szocialista államának eredmé­nyeit. sok száma. S a negyvenedik évfordulóra már háromszoro­sára növekedett ez a szám és tavaly több mint harminc mil­lió gyerek tanult általános is­kolában. Iskolák, egyetemek A feudális Oroszországban — 1914—15-ös érek ben —- mind­össze kilenc és félmillió általá­nos iskolás volt, vagyis min­den tizenötödik ember ha járt iskolába. A népi hatalom első évtizedében — 1927—28-ra — már közel tizenkét millióra nö­vekedett az általános iskoiá­Még szembetűnőbb a fejlő­dés a középiskolákban, ahová valamikor csak az uralkodó osztály gyermekei kerülhettek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalmat megelőző időszak­ban. mindössze 51 ezer közép­iskolás volt. A forradalom utár egy évtizeddel három szart.sár nőtt a számuk és ma íöl mint kétmillió fiatal tanúi kö­zépiskolákban. Ugyanez a helyzet d. főisko­lákon is. Kétmillió főiskolái és egyetemi hallgató készüli tavaly, hogy a közeljövőben az idősebbektől átvegye az ország Vdoményos és szakmai életé­nek irányítását, fejlesztését. Ezenkívül még sok más, ál- atánofc és szakosított oktatási műszer biztosítja, hogy a '“'ovjetunié Valamennyi po’sá- •i a számára legmegfelelőbb nulúsi lehetőséget igényb' •hesse. Ez azt jelenti, hogy 'enieg a Szovjetunióban öt- n millió ember tanul, tehát •tóén negyedik lako6 i*1'-''' és képezi magát A taskenti opera és balett-színház, melyet AlLser Navoiról neveztek *4. Id'.*. M Színházak, köny vttirak biztosíthassanak, fokozni kel­lett az általános műveltséget fejlesztő intézmények számát és munkáját. így szüleuelc sor­ra a határozatok üzemi klu­bok, városi színházak és mozik létrehozásáról, melyek alig voltak a múlt Otoszcnszágábiin. Míg 1914-ben csuk tizennégy ­ezer könyvtár volt, addig l»5tí- bem több mint tízszereséi''-' emelkedett ez a szám. A köny­vek száma periig meghatványo­zódott. Az 1914-es adatok sze­rint kilenc millió példány volt a könyvtárakban s 195ü-í'a ez 590 núlíióra emelkedett. 172 színháízzal szemben m,\ már 508 ezanházban szóraitoz- hatnak a szovjet emberek. Ko­rábban mindössze 240 klub volt, ma több, mint 126 ezer. szerte az országban. Mozi is nagy emelkedést mutat: 1914- ben 1500 moziban vethettek filmet, 1956-ra már 59 300 film­színház működött. Tudományon intésetek A. Kíeevról elnevezett állami orvostudományi egyetem elő- jMlúterm- (.uiVijbaB^ Ahhoz, holy flyer nagy és töwwgw temiMai l«hetóse0e. Rohamosan emelkedett a színházak száma is az 1914-es A tudományos kutatómun­kát minden területre kiterjesz­tették és nemcsak a hivatásos intézetekben foglalkozhatnak kutatásokkal, hí ban is. A tudományos tok száma a korábbi '°'‘ L956-ban 2707-re eme1^ Ennél sokkal nagyobb dóst mutat a tudon,3y munká.sok száma. Míg ,/ ben 4200 tudományos nV..S társ foglalkozott kísérte^ addig 1956-ban 239 ezer éti kutató dolgozott. ,/ Ennek a nagy, egé^Lí*' átfogó Iskola- és tudorig,,* politikának köszönhető, a Szovjetunió küldte fd só szpulnyikot, hogy a T’eP,/ közi polittkábam olyan tőn helyet foglal el. lyi **

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents