Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)
1958-03-07 / 56. szám
2 NAPLÓ 1958 MAítCtTJP f Kultúrház épül Boldogasszonyíán A községi tanácson azt mondják, hogy soha még ilyen nagy fejlődésen nem ment keresztül Boldogasz- szonyfa, mint az utóbbi években, de különösen megváltozik az arculata idén. Ugyanis május 1-ére elkészül az ú] kultúrház, .melyet most látnak el kerítéssel és parkosítják az udvarát. A kultúrház- hoz 40 ezer forintot adtak a községfejlesztési alapból, a többit társadalmi munkában végzik el a falu lakói. A kultúrház 300 fő befogadására alkalmas és itt vetítik majd a filmeket is. Villany még nincs a faluban, de már összeszedték a parasztoktól a pénzt a villamosításra. Minden gazda 60 forintot adott és eddig 7300 forintot szedtek be. ígéretet kaptak a Baranya megyei Mezőgazdasági Vállalattól is, hogy 100 ezer forinttal járul hozzá a villamosítás megoldásához. Ugyancsak idén készül el 32 négyzetméter járda, mintegy 3000 forint értékben. Ezenkívül fásitják a legelőt, főleg bükköt és tölgyet ültetnek, mert ennek sok fája van. 0 Értekezletet tartottak Baranya megye bírái \m tüság. Baranyában? Baranya megye bírái szerdán egésznapos értekezletet tartottak Pécsett a megyei bíróság tárgyalótermében. Az értekezleten a megyei pártbizottság képviseletében megjelent Papp Imre elvtárs, az igazságügyminisztériumból dr. Csorba Sámuel osztályvezető, Dvorák Géza osztályvezető és Demeter Vilmos főelőadó. Az ügyészséget az értekezleten dr. Schaff- hauser István megyei ügyész, illetve dr. Szalmási Lajos megyei ügyészhelyettes, a rendőrséget pedig Molnár Ferenc rendőr őrnagy képviselte. Műtrágya-kísérletek Kemse, Mágocs, Ujpetre és a siklósi termelőszövetkezetek úgy határoztak, hogy ötöt hold réten műtrágya-használattal kísérleteznek. A parcellákat már kijelölték erre a célra és a megyei tanács még a hét folyamán kiszállítja részükre a díjmentes műtrágyát. Valamennyi termelőszövetkezet kilenc mázsa műtrágyát szór ki egy hold rétre, nevezetesen hat mázsa orgafoszfátot, egy mázsa kálit és két mázsa kénsavas ammóniát. A Szentlffrine és vidéke Körzeti! Földművesszövetkezet bükkösei! tagsága kérésére elhatározta, hogy a tavasszal cukrászdát nyit Bitk- kösdün. Az átépítésre, tatarozásra 20 ezer forintot szavaztak meg. A! fagylaltgépet és a berendezési tár-! gyakat a földművesszövetkezet már' biztosította az új cukrászda részé- ■ re. Az értekezletnek az volt a célja, hogy megtárgyalják a bírósági vezeték országos konferenciájának anyagát, megállapításait, az időszerű politikai és igazságügyi feladatokat, amelyek a bírák előtt állnak. Az értekezleten dr. Dely István, a megyei bíróság elnökhelyettese közel kétórás beszámolójában részletesen ismertette az igazságszolgáltatás területén elért eredményeket és hiányosságokat, nemcsak országos, hanem baranyai viszonylatban is. Beszámolójában rámutatott arra, hogy az ellenforradalom utáni évben a bíróságok általában megállották helyüket, komoly szerepük volt a politikai és gazdasági konszolidáció megteremtésében. Méltó büntetést szabtak ki az ellenforradalmárokra és a termelőszövetkezeteknek jogi segítséget nyújtottak ahhoz, hogy az ellenforradalom ideje alatt törvénytelenül széthurcolt vagyonukat visszaszerezhessék. A polgári bíróságok pedig segítettek abban, hogy az úgynevezett „forradalmi bizottságok” és „munkástanácsok” törvénytelen intézkedéseivel a társadalmi tulajdonban okozott károk megtérüljenek Az eredmények mellett azonban az elmúlt időszakban még hiányosságok is voltak' Az elmúlt évben a bíróságok az igazságszolgáltatás fegyverét az ellenforradalmi bűntettek ellen csoportosították, ugyanakkor szem elől tévesztették, hogy a társadalmi tulajdon fosztogatása és a spekuláció, ársadalmi rendünk gazdasági 'alapjait támadja. A társadalmi tulajdon fosztogatóival szemben még mindig nem elég gyors és határozott a felderítő munka, nem érvényesül következetesen a határozott szigor. Őrizzük, védjük a nép tulajdonát! Előfordul, hogy a büntető- bíróság a társadalmi tulajdonban akozott károk megtérítésére való kötelezést indokolatlanul áthárítja a polgári bíróságra olyan esetben is, amikor nyilvánvaló, hogy a polgári perben nem érhető el további eredmény a kártérítési felelősség alapjára és az összegszerűségre nézve. A polgári bíróságok ilyen ügyekben gyakran hosszú hónapokon, olykor éveken ót, indokolatlanul elodázták az érdemi döntést, ami pedig a társadalmi tulajdon jelentős károsodásával járt. A polgári ítélkezéseknél a legfőbb hiba a munkaügyi perek elhúzódása. Ez két veszélyt rejt magában, amellett, hogy szükségtelenül megnyújtja az elbocsátott dolgozó egzisztenciáját érintő bizonytalan helyzetet, jelentősen növelheti azt az államot terhelő kártérítési összeget, amely mögött nincsen termelt érték. Hiányosságok mutatkoznak a polgári perek előkészítésénél is. A tanács elnöke nem minden esetben tanulmányozza alaposan az ügyet a tárgyalás kitűzése előtt és csak a tárgyaláson tisztázza azokat a kérdéseket, amelyek az érdemi döntéshez szükségesek. Pedig a jó bírói munkának nélkülözhetetlen előfeltétele az alaipos felkészülés. Dr. Dely István, a megyei bíróság elnökhelyettese ezután ismertette a bírák előtt állő feladatokat. Ezeket a következőkben foglalta össze: a bíróságoknak elmélyülteb- ( bé kell Jenniök a kapcsolatot a helyi párt és tanácsi szervekkel, A nyomozó szervekkel biztosítani kell a tervszerű segítő együttműködést és egymás hibájának kölcsönös feltárását. A társadalmi tulajdon fokozott védelme érdekében a legkeményebben kelil fellépni az osztályidegen, huligán elemekkel és a szokó»* bűnözőkkel szemben. Ugyanakkor az első ízben megtévedt dolgozók kisebb jelentőségű cselekményeinek elbírálásánál a büntetés enyhébb eszközeit kell alkalmazni AmiHarkányfürdő fejlesztéséről tárgyal a megyei tanács vb-je Baranya megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága március 13-án ülést tart. A végrehajtó bizottság ekkor tárgyalja meg Harkányfürdő fejlesztésének lehetőségeit. Az ügy előadója Jozifek János, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője és dr. Nagy Dezső, a megyei tanács egészségügyi osztályának megbízott vezetője. Az ülésen a végrehajtó bizottság megvizsgálja a megyei tanács igazgatási osztályának munkáját is. Uj mozit kap Hosszúhetény A több mint 6500 lelket számláló Hosszúhetény községben jelenleg egy vendéglő különtermében, mostoha körülmények között, primitív felszereléssel működik a 200 férőhelyes keskenyfilmvetítésű mozi. A község lakosságának kulturális igényeit ez már nem elégíti ki, ezért a községi tanács a terménybegyűjtési raktárt felajánlotta a Moziüzemi vállalatnak, amely azt már át Is vette. Ennek helyén, még ez évben, egy 300 személyes normál vetitésű mozit létesítenek. Az átalakítási munkák befejezése után, az ősszel az új mozit már át is adják rendeltetésének. Megyei mezőgazdasági ankét A Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Hazafias Népfront, az Agrártudományi Egyesület, a ME- DOS/ közös rendezésében, a Dunántúli Tudományos Intézet, a TTIT, az MTESZ, a megyei tanács mezőgazdasági és művelődési osztálya, valamint a SZÖVOSZ támogatásával, márciusban megyeszer- te magyar—szovjet mezőgazdasági napokat tart. A mezőgazdasági napok március 8-án kezdődnek és 15-én fejeződnek be. A mezőgazda- sági napok bevezetőjeként március 8-án délelőtt » órakor megyei , ,Z »mezőgazdasági ankétet rendeznek javító-nevelő Ja KISZ és a Doktor Sándor Művekor az állami szervek részéről történt mulasztás, az ellenőrzés hiánya tette lehetővé a társadalmi tulajdon megkárosítását, tájékoztatni kell a felügyeleti szerveket és biztosítani kell az állam kártérítési igényének kielégítését. A polgári ítélkezés eszközeivel is gondoskodni kell a közvagyon megóvásáról a munkaügyi, valamint a társadalmi tulajdont érintő egyéb perekben. A polgári bíróságoknak a törvényesség szigorú betartásával, továbbra is elő kell segíteniük a termelőszövetkezetek védelmét és megerősítését. A bírói ítélkezés tekintélyének helyreállítása érdekében meg kell nyerni a közvélemény — a dolgozó nép széles rétegének — helyeslését.* Ezért a bírói karnak a szakmai és politikai önképzés eszközeivel el kell érnie az ítélkezés általános színvonalának emelkedését. Végül különösein nagy gondot kell fordítani arra, hogy a fiatal bírák mielőbb teljes értékű ítélőbírói tevékenységet végezzenek. A feladatok ismertetése után élénk vita fejlődött ki. Javaslat hangzott el, hogy a jövőben is tartsanak helyszíni •tárgyalásokat, az ítéletek meghozatalánál fokozottabban al kataiazzák a .,---------------______ ________ mu nkát emeljék fel a kegyel- 1 lődesl Házban (a volt Tiszti Klub mi kérvények illetékbélyegé-1bélyegében), az ankéten mimnek árát, emeljék fel a járásbírósági dolgozók létszámát, tartsanak több jogi ismeretterjesztő előadást. helyiségében), egy 300 mezőgazdasági szakember vesz részt. Két előadás hangzik majd el: dr. Berke Péter, a keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia igazgatóhelyettese a szarvasmarhatenyésztésről, Kiss Béla, az iregFejlesszék modern gyógyhellyé Harkányt! Két írás jelent meg lapuinkban az utóbbi három hétben Harkányról. Egyikben arról írtunk, hoígy modern fürdőhellyé kívánják fejleszteni Harkányt, míg a másikban a gyógy tényezők fejlesztéséért emeltünk szót. Ezzel kapcsolatban közöljük az alábbi levelet: „Három éve járok Harkányba fürödni, mert ízületi bántál- makban szenvedek. Szép és helyes, amit terveznek az uszoda, kút és strandfürdővel kapcsolatban, de nekünk fájó, hogy keveset gondoltak betegekre. A kádfürdőnél min dig zsúfoltság van, különösen, ha kissé kedvezőtlen az idő. Ennél nagyobb hiba, hogy a kádfürdőnél nyílt és huzatos a folyosó, kicsi és szűk a pihenő. — Az Ilona-fürdőt is szélmentes tető alá tehetnék. Nagyon szeretnénk, ha az illetékesek a szükséges több milliós összegből valamennyit a fürdőépületek korszerűsítésére, bővítésére fordítanának. Gondoljanak azokra is, akik nem strandolni és szórakozni mennek Harkányba, hanem gyógyulni akarnak. S ha gondolnak ránk, betegekre is. _ akkor mondjuk úgy, hogy modem gyógyhellyé kívánjuk fejleszteni Harkányt. Nagy Ferenc Vékony” szemesei kutatóintézet osztályvezetője pedig: „A mezőgazdasági ter< melés fejlesztése a belterjes gazdálkodás útján” címmel tart előadást. Az ankét résztvevői március 8—15 között szerte a megyében, az ezüstkalászos tanfolyamokon, a gazdakörökben, kultúrotthonokban szintén tartanak mezőgazdasági témájú szakelőadásokat. Nőnap a Porcelángyárban A Pécsi Porcelángyár szakszervezeti nőbizottsága március 7-én; pénteken délután 4 órakor gyűlést rendez az Építők Kultúrotthoná- ban. Ez alkalommal a gyár férfi dolgozói a nemzetközi nőnap alkalmából köszöntik az üzem dolgozó asszonyait. A vállalat oedig mintegy 540 asszonyt ajándékoz meg szép kis virágvázával és egyébbel. ülést tart az utcanévadó bizottság Az ntcanévadő bizottság március 7-én, pénteken délután 3 órakor ülést tart a városi tanács kistanácstermében. Az ülésen megtárgyalják azt, hogy a Tolbuchin út keleti és nyugati oldalán létesült utcáknak, továbbá a Ditz-malom környékén, valamint az Izraelita temető környékén létesült utcáknak milyen nevet adjanak, valószínű, hogy az ülésen más utcák névváltoztatására Is sor kerül. Megtérítik a telekárokat Az elmúlt napokban a nagy szélviharok számos lakóépület tetőzetét megrongálták és Igen sok károsult jelentett viharkárt az Állami Biztosítónak. Az önkéntes tűzbiztosítás keretében a szélviharokozta épületkárok Is megtérülnek, amennyiben a károsult az esedékes biztosítási díját a kár bekövetkeztéig kifizette; Palackozott borok A Pécs! Élelmtszerklskereskedel- ml Vállalat boltjaiban eddig nemigen volt nagy választék a palackozott borokban. Most a budafoki, kecskeméti, szolnoki és pécsi nln- cegazdaság minden fajta és minőségű palackozott borai megvásárolhatók a Pécsi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat boltjaiban. 'Baráti találkozó a komszomolistáKka! A Pécsi Porcelángyár K3SZ-tagjal március 8-án, szombaton este baráti találkozóra Jönnek össze a szovjet komszomolistákkal az Építők Kultúrotthonának klubhelyiségében. A baráti találkozóra meghívták a Pécsett lévő szovjet asz- szonyokat Is, akiket a nemzetkör: nőnap alkalmából megajándékoznak. Ankét dr. Bérré Nagy János néprajzi művéről A TTIT Baranya megyei szervezetének irodalmi szakosztálya március 22-én délután 6 órakor ankétot rendez Pécsett dr. Berat Nagy János néprajzkutató és nép- hagyománygyűjtő nemrég megjelent: „Magyar népmesetlpusok” t. néprajzi művéről. Az ankétot a TTIT Bartók Béla klubjában tartják meg, ahol dr. Csekey István egyetemi tanár mondja az elnöki megnyitóbeszédet. Dr. Berze Naer János művét és annak jelentőségét pedig dr. Banő István, a budapesti Központi Pedagógus Továbbképző Intézet, tanszékvezető főiskolai tanára Ismerteti és méltatja. Társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények miatt 1951. év folyamán 188 személy ellen emelt vádat Pécsett az ügyészség. A vállalatok által a feljelentésben közölt kár összege pedig meghaladta a hárommilliót. A számok beszélnek. Beszélnek arról, hogy a társadalmi tulajdont egyesek Csáky szalmájának tekintik, elherdálják, lopnak belőle, rongálják. Világosan megmutatják ezek a számok, hogy nem apró-cseprő ügyekről van szó. Nem rgy-két forintos károkat okoznak egyesek magukról megfeledkezve, de legtöbbször tudatosan a társadalomnak, hanem milliós károkat. A milliós károk pedig már- már szinte frontális támadást jeleznek a társadalmi tulajdon ellen. Talán még soha nem virágzott úgy a társadalmi tulajdon elherdálásának egyik módszere, mint napjainkban. Ezt a módszert úgy hívják: fuserálás. A lényege: gyári anyagból, gyári szerszámokkal előállítok valamit, aztán eladom, vagy magam felhasználom. Ne gondolja senki, hogy a fuserálás során csak apró, ártatlan, filléres dolgok készülnek „feketén” az üzemekben. Február 28- án a Komlói Szénbányászati Trösztnél megtartott ankéton Piegl János elvtárs, a tröszt igazgatója elmondta, hogy az is előfordult, hogy üzemi anyagból mosógépet és termény darál ót készítettek. Az egyik műhelyben pedig — «■■etüi engedéllyel — hurka töltőgépet gyártottak. Mindezt természetesen üzemi anyagból. Ilyen esetek azonban nemcsak Komlón, hanem másutt fa előfordulnak. Vajon kinek okoznak kárt a fuserálók. Kinek kell megfizetnie azokat a betonidom- köveket, amelyeket elhordanák családi ház építéshez és azokat az értékeket, amelyek gondatlanság miatt pusztulnak el, milliós károkat okozva? Nekünk. Mindany- nyiunknak. Hogyan? Úgy, hogy a millió« károkat pótolni kell. Pénzt kell költeni arra, hogy az elfuserált, ellopott, vagy gondatlanság miatt elpusztult anyag helyett újat termeljünk. A kétszeres költség pedig drágítja az életet. Mindannyiunk életét. Vajon tűrhetjük-e azt, hogy a mi kontónkra mulassanak egyesek? Nem, semmiesetre sem! Ha pedig el akarjuk söpörni a társadalmi tulajdon fosztogatóit a fejlődésünk útjából, akkor ellentámadásra van szükség. A becsületes emberek ellentámadására. Őrizzük és védjük meg a társadalmi tulajdont jó gazda módjára a tolvajoktól is. Ahol a becsületes munkások szeme állandóan a könnyen felhasználható — és elemelhető — anyagokon van, ott nem él meg a fuse- ráló, ott nem válik a drága lemezből^ feketén gyártott mosógép' és hurkntő'tő, az Idomkövckből pedig családi ház, vagy más építmény. Kezdjünk tehát munkához, szegezzük szembe a herdá- lókkal a becsületes emberek vigyázó gondját! „Sehol egy fa9 sehol árnyék66 Fásítsanak a legeltetési bizottságok! A gürösgalli állami gazdaság 130 hold gyümölcsöst telepít. A gyümölcsös környékén lévő kihasználatlan épületekből szeszfőzdét, és szilvaaszalot készítenek. Előzetes becslések szerint mintegy hálom és fél millió forintot költenek telepítésre és a feldolgozó üzemek létesítésére. Évtizedek óta ez az első nagyobbszalbósú gyümölcsfatelepítés a szigetvári járásban és évtizedek óta alig esznek olyan gyümölcsöt a szigetvári fogyasztók, amelyet saját járásúk termelt volna meg. A parasztemberek természetesen nem éreznek gyümölcshiányt, mert alig akad kert, ahol ne teremne alma, körte, szilva vagy dió. Sajnos, a meglévő gyümölcsfákat alig gondozzák és egyébként is olyan kevés van belőlük, hogy az ipari munkásoknak már nem jut alma. Baranya megye északi részében és különösen a szigetvám járásban még nem ismerték fel a termelők, hogy nemcsak a kukorica és búza jövedelmez, hanem ennél sokkal kedvezőbben pénzelhetnének gyümölcsből is. És aki ezt tudja, az 6em használja ki a kedvező lehetőségeket. Szenti ászlón azt mondja Ab pár Nándor vb-titkár, hogy amikor Csehszlovákiában járt, meglepte őt a sok-sok gyümölcsös. Ott egész dűlőket telepítenek, — történetesen Királyrév községben, — mint nálunk a szőlőt Énnek alapján, ő már eltervezte, hogy az újonnan vásárolt házfelkét gyümölcsössel telepíti be. De itt van Kiefer Antal legeltetési bizottsági tag, aki azt mondja: — A gyümölcsös még jobban jövedelmezhet mint a szőlő, mert nincs vele annyi munka és borfogyasztást sem kell fizetni... Eminek ellenére mégis azt bizonygatja, hogy a legeltetési bizottság jobban tette volna, ha a két holdon nem gesztenyést telepít, hanem akácossal ülteti be. Most arról a szelídgesztenyésről van szó, amelyet közel 25 évvel ezelőtt telepített a legeltetési bizottság, s azóta egy fillér haszna sem volt belőle, mert nálunk az jellemző a legeltetési bizottságokra, hogy saját termésüket, munkájuk eredményét sem tudják megtakarítani. Ha az a gesztenyés egy emberé lenne, senki nem nyúlhatna hozzá, mert szemmel tartaná a család egy- egy tagja. De mivel a legeltetési bizottságé, viheti bárki, mert mint mondják, — a mezőőrnek nincs ideje arra járni. Egy embert meg nem állíthatnak a gesztenyés őrzésére, mert nem kifizető. Éne a zengővárkonyiaik — ahol 600 hold gesztenyés díszük — bizonyára azt mondanák: adják át nekünk a két hold gesztenyést a szentlászlóíaik, mi majd jövedelmezővé tesszük. De maradjunk most a szigetvári járásnál, mert ők is szeretik a gesztenyét, gyümölcsöt, szívesen gyönyörködnek az árnyas legelőkben. Néhány községben ma még gyönyörködhetnek, mert ötven-hatvan évvel ezelőtt voltak olyan jók a falubeliek, hogy fásították a legelőket, gyümölcsösöket hoztak létre. De mi lesz ezután? Mi lesz egy ötven év múlva, amikor már a terebélyes fák kiöregednek, s ha az idő nem pusztítja őket, akkor a legeltetési bizottságok kérnek vágási engedélyt? Jelenleg abból élnek a legeltetési bizottságok, amit öregapjuk hagyott számukra és amit az államtól kapnak. Nem egy esetben előfordult már, hogy az egész apaállattartást, pásztorfizetést arra alapozták, kapnak-e fakitermelési engedélyt? Pedig az állam minden esztendőben hét-nyolcszázezer forintot ad a szigetvári járás legeltetési bizottságainak és hogy tovább menjünk: jelenleg is húsz millió forint értékű apaállat van Baranyában. Ingyen kapták a községek. Természetesen ezután is kapnak állami támogatást. De kitől várnak megbocsátást azért, hogy mindig csak máséból, vagy a készből szeretnének élni és nem gondolnak a jövőre, nem akarnak megállni a saját lábukon. Kezükben van az egész állattenyésztés, rendelkeznek megfelelő földterülettel, legelővel, gazdasági épületekkel. Mindent azért kaptak, hogy gazdálkodjanak és éhhez kezükben van a lehetőség, csak nyúlni kell érte. Természetesen a legelők fásítása, nemcsak a szigetvári járásban probléma és nem is új ez az ügy. A szigetvári járásnak azonban kedvezőbbek a lehetőséged, mert vannak dombos területei, ahol nemcsak tűzifát ültethetnek, hanem diót, körtét, gesztenyét és egyéb gyümölcsfát is. Az állami gazdaságok riie- gyeszerte fásítanak, gyümölcsöst telepítenek és a szigetvári járásban már egy termelőszövetkezet. is gondolkodik ezen. Nyilván azért, mert megéri, pénz lesz belőle. Az volna a jó, ha a legeltetési bizottságok is felismernék a fásítással kapcsolatos előnyöket. Szó van arról, hogy minden évben, március 10 és április 10 között országos fásítási hetet rendeznek. Hasznosabbat nem tehetnének, minthogy ők is bekapcsolódnak ebbe a mozgalomba. A községi tanács bizonyára megad ehhez minden szükséges támogatást (UliőrtM)
