Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)

1958-03-05 / 54. szám

1W* MÁRCIUS 5

NAPLŐ

s

lépés a rentabilitás felA

Jelentősen csökkent februárban az öntödei seleit a Sopiana Gépgyárban

EUQENE QOOSSENS

és a pécsi Filharmonikus Zenekar

A Sopiana Gépgyárban még tán soha nem vak olyan ke- és az öntödei selejt, mint az múlt hónapban. Az öntödei ieteselejt a januári 4,6 szá- ilékród 1,6 százalékra csőkéit Ezzel messze fúlteájesi- tték az engedélyezett 3,5 szá- úékos selejtnormát, amit sem *57. novemberben, sem de- wiberben nem sikerült teljefeni. Novemberben 4,8 százaik, decemberben pedig 5,1 *ázalék veit az öntödei feketefejt. (Az a selejt, amit még tegmunkálás előtt az öntvé- 7*en fel lehet ismerni.) A lécselejt is jelentősen csőkört (Az a selejt, amit csak a fegmunkálás köziben lehet íel- äfezni az öntvényben, gáz- feorékok, stb.) A fehérselejt- i együtt 12,2 százalékot tett i aa öntödei selejt. A selejt tata kár pedig 67 ezer forin- 11 tett ki. Januárban viszont ér hét százalékra csökkent a fejt az okozott kér pedig 19 forintra, szemben a múlt ’’ negyedik negyedének 22,500 'tíittoe havi átlagával szem- öl

őz előző hónapok magas se- ■l'százalóka bizonyos mértékű fedezetlenséget is takart. —

Többször előfordult, hogy a selejtgyártás elkerüléséhez okvetlenül fontos segédanyagok hiányoztak. Főképpen a homokszeg- és a kőszénliszt-hiány okozott nem egyszer nagy gondot az öntödében. A kőszénlisztet úgy-ahogy kokszporral pótolták. de ez a pótlás csak azt biztosította, hogy nem kellett leállni a munkákkal, a selejt csökkentéséhez nem járult hozzá. A homokszegeket viszont semmivel sem lehet pótolná. Ha a homokíorma nincs jól „megszegelve”, különösen nagyobb öntvények esetében, a beöntött vas valósággal elmos» sa a homokot és legjobb esetben is, ha nem okoz el dobn i- való selejtet, pótmunkát kell végezni az öntvényeken. Januárban például tizennyolc darab, egyenként 245 kilós, öntvény közül három vált selejtté homokszeghiány miatt.

Ma már azonban megfelelő raktárkészletet képeztek az öntéshez szükséges segédanyagokból, és így nem fenyeget segédanyaghiány miatt a selejtszázalék növekedése.

A selejt nagyarányú csökkentése azonban mégsem a segédanyagokon múlott elsősor

ban, hanem az öntödében dolgozó munkásokon.

Januárban az öntöde dolgo zói selejt-értekezleten beszélték meg, hogy mit lehetne tenni a selejt ellen és ott ígérték meg, hogy amennyire Iahet, leszorítják a seléjtszázalékot. — ígéretüket be is tartották. Pintér Károly és Takács László februárban már teljesen selejt- mentesen dolgozott, KingJ Mátyás gépformázónak psdie mindössze egy alig másfélkiló;- öntvénye lett selejtes. Piros Fe renc és Monschhauser Ferenc.

— mindketten fiatal munkások

— egészen alacsony, mintegy 0.3—0,4 százalékos selejtszázalékkal dolgoztak.

— Öröm volt átvenni a februári öntvényeket — mondják a művezetők és az öntöde meósa. — Jó volt látni, hogy alig akad selejtes köztük. Volt egy nap például, amikor 50 mázsa öntvényből csak 2 kiló 20 dekányi selejt volt.

Szép eredmények ezek, büszkék lehetnek rá a Sopiana Gépgyár öntödéjének a dolgozói.

/“kriási érdeklődés előzte meg a pécsi Filharmonikus Zenekar III. bérleti estjét, 1 melyet március 3-án tartottak a Nemzeti Színháziban. A világ hírű angol karmester, Eugene Goossens vezényelt. A zenekar tagjai érezték az alkalom ünnepi jellegét és ünnepi ihletet tségiben muzsikáltak.

Vannak karmesterek, kik energiájuknak egy részét abban vesztegetik el, hogy mozdulataik egy része a közönség felé szól. Goossens nem ezék közé tartozik. Nyugodt higgadtságával. mély és fölényes tudásával és szerénységével megadja a kellő tiszteletet a zenekar irányában, a közönség felé, ugyanakkor nagy alázattal fordul a Muzsika felé és annak mélységes tartalmát igyekszik 'kifejteni a 'lehető legegyszerűbb eszközökkel, de a közönség felé a 'egérthetőbben.

Weber Bűvös vadász nyitányában már felfigyeltünk a zenekar egységes hangzására. Szép. romantikus hangszíneket kaptunk, de a drámával sem maradt adós a fojtott légkör megteremtésével. Végül aztán annál f elszabadul tabb

Tervek az állattenyésztés( fejlesztésére Mágocson

Az ezer holdon fetüli tér- előszó vetkezetek tejterme- étének versenyében országo- **» első a mágocsi tsz tehenészete. 136 tehenet fejnek, februárban 10,7 literre emeI- fedett az istállóátlag és a feffymennyiségű tejet saját üzemükben dolgozzák fel.

Hogyan lettek elsők a má- tocsiak?

Röviden csak azt mondják: J* istállót end pontos betartá- jfeűf és a takarmányozás he- jfe* megválogatásával. Az ál- feofc most is ízletes, nedvet csalamádésilót fontját ~- !">*Uc és évente nyolc—tíz korpát vásárolnak ré- jl * 3 4kre, emellett megetetnek /j nagon árpát, nyolc vagon ?bot és 30 vagon kukoricát 'fente.

Szenek is az állatok. Ta- ősnél húsz tenyészüszöt i^ifc Békés megyei termelő- vetkezetnek adtaik el, és ffe^te 15 tenyészbikát érté- fesítenek. Ennek ellenére is 267 szarvasmarhájuk ^n- Természetesen ez nem /fenti azt, hogy nincs tenni- a szövetkezetben. Sze- ’fettfc most az a le a fon to- hogy a te)előállí*á$ íyfeéoét a minimumra csök- /fetsék. Sajnos, jelenleg 3 Kantért állítanak elő egy II- J tejet. Ezt egyrészt az 'dtza, hogy áUattenyészté"*----------------------------------sü

ket még nem tudták gépesíteni, a kézierő meg drágítja a tejtermelést, takarmányozást. Másrészt kevés a pillangós takarmányuk.

Ezért szántóterületük 16 százalékán termelnek idén pillangós takarmánynövényt, vagyis mintegy 380 holdon Még ebben az évben 35 hold új legelőt létesítenek és később 100 holdra emelik ezt a területet és bevezetik a karámozást.

Egyik istállót fejőgépekkel szerelik fel, mert kézierővel csak a fejés 40 fillérbe kerül literenként. A zöldtakarmányozást is gépesítik. Ze.toru- kat kaszálógépoel, elevátorral és pótkocsival szerelik fel olyan összeállításban, hogy o lekaszált takarmány azonnal a pótkocsira kerül. Ezzel öt gyalogmunkaerőt és három pár fogatot kivonhatnak a zöldtakarmányozásból és más fontos munkára oszthatják be. A trágyát ki »vasúton szállítják majd az istállóból a trágyatelepekre, amivel ugyancsak lényeges megtakarítást érhetnek el.

A tervek megvalósításával lényegesen csökken majd a tej előállítási költsége, s könnyebb munkával, nagyobb eredményeket produkálhatnak, mint az elmúlt években.

Hogyan lehet a külföldre disszidált kiskorúakat hazahozatni?

Nyugati országokban az el- ’enséges propaganda azzal ijesztgeti az ott lévő magyar ryermekcket, hogy Idehaza börtön és javitó intézet várja iket. Az igazság: a kiskorúak — akárcsak a büntetlen felnőttek — minden következmény nélkül hazatérhetnek. A Magyar Vöröskereszt táVkoz- Vatása szerint a repatriálás szempontjából kiskorúnak számítanák mindazok, akik 1938 október 1 után születtek, Ezek a fiatalok a magyar követségektől gyorsan megkaphatják hazatérési engedélyüket.

A Vöröskereszt segitsé-éve! eddig, már mán tégy 30 kiskorút telepítettek haza. S okszor

azonban a Vöröskereszt nem tud eredményt elérni, mer1 nem juttatják el hozzá a hazatérési szándékot Igazaié ok mänyt. A kiskorúak hazatéré aét gyakran késlelteti, hogy a" útiköltségre nincsen elezend" •'émHlt. Frört a imnnr hatóságok lehetővé tették, hogy a

jegy kiegészítés* hazai pénzben itthon az IBUSZ útján is kifizethessék a hozzátartozók.

A Vöröskereszt városi szervezete kéri a kiskorúak szüleit hogy hazahozatali ügyben forduljanak a szervezethez, ahol a megfelelő tájékoztatást és segítséget megkapják.

diadalban oldódott fel * hangulat.

Weiner Leo immár klasszikussá nemesedő Csongor és Tünde szvitjéből két tételt hallottunk egységes, következetes felépítésiben és hangzásban. Az első tétel ábrándos líraisága megejtő volt szép hangszíneiben. A második tétel tréfás scherzoja pompás humort fejezett ki folyamatos és mindig pontosan egymáshoz kapcsolódó téma- és motívum- kötéssel. A fafuvók remekül és tisztán internáltaik. A zenekar teljesítményéről szebbet nem mondhatunk, mint azt, hogy tökéletes volt

Mozart egyik legnépszerűbb hegedűversenyét, az Á-durt Kovács Dénes mesteri megformálásában és előadásában hallottuk. A művész hegedűjátékát ugyancsak egyszerűség jellemzi, de ugyanakkor a legnagyobb művészi átélés és stílusúidat is. Hangja egészjen nemes, a mozarti érzéseket valósággá ébresztő volt A közönség hosszú és szűnni nem akaró ünneplésére egy Bach szvit-tételt adott. A zenekari kíséret mindvégig stílusos, mozarti volt, csak a zenekar ritmikájával nem voltunk egészen megelégedve, helyenfcint a zenekar visszatartott, nem eléggé lendületesen vitte tovább a muzsikát. Feltűnő volt a karmester szerénysége: az ünneplésből ’ egészen kivonta magát, minden elismerést a szólistára hárítva.

A szünet után Bramihs első szimfóniáját hallottuk. E szimfónián húsz évig töprengett Brahms, míg végül 1876-ra elkészült. Beethoven szellemében dolgozott, az első szimfóniának is alapgondolata a* embernek a sorssal való küzdelme; nem annyira drámai, mint Beethoven, de éppen átgondolt és töprengő lírájával tesz nagy hatást a hallgatóságra Goossens mélyről jövő, következetes vezetésében éppen a líra érvényesült a legszebben. Az első tétel drámai csúcspontjain kissé több tűz elkelt volna Csodálatos szépen muzsikált a második tétéi, kedélyes, könnyed volt a harmadik. A negyedik tétel nagy fokozása, a szünetek bátor kihasználása lélegzetelállítóvá tette az előadást és mire megszólalt a vonósokon melegen internált, diadalmas optimizmust hirdető C-dur téma, as emelkedettség és a sok feszültség után a feloldódás a közönség körében is a tetőpontra érkezett.

]V em csoda, hogy a srimfó. ” nia befejeztével a közönség sokszor hívta ki tapsaival Goossenst, ki szerénységével az elismerés nagy részét a zenekarnak juttatta. Végül is meleg szavakban vett búcsút a közönségtől, kifejezve örömét és köszönetét a szép pécsi fogadtatásért Életének legszebb emléked közé fog tartózná ez a pécsi hangverseny, Úgy gondoljuk, nem túlozunk, ha azt mondjuk, hogy ez a hangverseny volt teljes egészében az évad legművészibb, legmaradandóbto emlékezetű hangversenye. Búcsúzóul mi is azt üzenjük kedves vendégünknek, amivel 6 maga fejezte be szavait: Merd. Au revoir! Köszönjük. A viszontlátásra!

•— ’ (hm)

ELŐADÁSOK A BEREMENDI

NÖTANACS TERVEIBEN

A beremendi nőtanács asz- szonyai elhatározták, hogy közhasznú előadásokat hallgatnak, így a községi orvos már megtartotta egészségvédelmi előadását, az iskola pedagógusa’ pedig a nevelésről beszéltek c nőtanács tagjainak. Azonkívül szaibás-vairrás tanfolyamon ad nak otthon is hasznosítható ismereteket az asszonyoknak.

**

Naggyá, világhíressé kell tenni a harkányi gyógytényezőket

Ö-szébb kell húzni a kabátot, a gallért felhajtani, ameddig csak lehet, hogy a fürdőépület felé igyekvő férfiak óvhassák magukat valamennyire a parkon végig száguldó szél hidegétől Így megy az mindennap: reggeli, öltöz- 'cötfés. azután irány a fél kilométerre lévő fürdőépület. Nagy fürdés, iszapolás, torna, esetleg masszázs, vagy más kezelés, aztán felhevülten vissza, mert jön a vizit, amit illik ágyban fogadni.

A fürdőépület előcsarnokában kellemes melegben várnáik fürdőre, vagy lehűlésre a betegek. Itt már szerencsésebb helyzetben tévő nők is vannak, akik itt laknak a fürdőépület két emeleten elosztott szobáiban.

A jóságos, minden betegért aggódó igazgató, dr. Győr Sándor gyakran megy át nesztelen léptekkel a népes rtőcsarnoS ha az egyes kultúrákat ^énytermesztésben belter- J7“bé és a hozamokat az ál‘Vesztésben gazdaságo- akarjuk tenni. dJ® megvizsgáljuk Baranya cukorrépa termesztéaé- • - kérdését a belterjességre szemszögéből, talán a legtökéletesebb

C* le ■ ■ ■

Cj^Mre nem helyes növelni

A

I,]. -wiruesei a tönekedés

lehet arra adni, hogy

’yfefeidenáron — a munkaigé- k* növények termőterületet, iHi]** átlagterméseket maxi- több mint duplájára Hl: emelni az egységnyi te- . fefere vonatkoztatva.

ae alábbiakkal indokolj Baranya megyében a id^felősaövetkezeti és egyéni 'jv^ágok már evek óta kh-on termelnek eukor- tkT1- A kaposvári cukorgyár ^ alapján 5 év átlagában, í^^rekítürik, akkor 90 má- ,, átlagtermést értünk el így minden évben S]:.0® mázsa cukorrépát ter- Ha 13 száza'ékoa kl- cukortartalommal b íjJjlunk, akkor évente l<5 * mázán cukrot állítunk VkJmcRvén fociéi tóiméit feépából. Baranya megye

lakossága — az 1957-es évet véve alapul — a 410 000 főre (á=25,4 kg) 104 140 mázsa cukrot fogyaszt- Ez pontosan azt jelenti, hogy 54 766 mázsa cukrot adó répával kevesebbet tudunk megtermelni megyén belül, mint amennyi a fogyasztás. Mivel a számítások szerint 189 mázsás átlagtermést kellene elérni ahhoz, hogy biztosítani tudjuk megyén belül a cukorszükségletet, ezért elsősorban arra kell törekedni és annak érdekében kell mindem elkövetni, hogy emeljük az. 1 kh-ra eső átlagot a 189 mázsára. Márpedig ez elérhető.

Az állattenyésztés belterje- sebbé tételénél ugyanúgy megvannak a sajátos követelmények. mint a növénytermesztésnél. Nézzük meg a termelési költségek alakulását a termelés állandó fokozása mellett. A tejtermelés esetén, ha az előállítási költségek magasabbak. mint az értékesítés, akkor ráfizetéssel dolgozunk Ez általában az alacsony ter- melöképességű teheneknél fői dül elő, amelyek tartása igen külterjes. Aronbun.. hu t<me- noinket szakszerűen egyedi'rg takarmányozzuk, akkor a ráfordítási költségekhez viszonyítva emelkedik a hozam, ugyanakkor csökken az egy liter tej előállítási költsége.

Tegyük fél, hogy van négy tehenünk.

a) Az egyik tehén évente 2500 liter tejet ad. Ezzel a tejtermeléssel szemben az egész évi takarmányozási és gondozási költség 3 960 Ft így egy liter tej önköltsége 1,58 Ft

b) A másik tehenünk már

3 000 liter tejet ad és ennek termelési költsége egész évre

4 390 Ft, aminek alapján 1 liter tej önköltsége 1,46 Ft

c) A harmadik tehenünk 3 500 liter tejet termel, amivel szemben a takarmányozási és tartási költségek 4 870 Ft-ot tesznek ki. Jelen esetben az egy liter tej önköltsége 1.39 Ft.

d) Végül a negyedik tehén már 4000 liter tej termelésére képes és az 5 410 Ft termelési költségekkel szemben az egy liter tej elő.V'fíása már csak 1 35 Ft-ban ven.

A négy tehén esi tőben láthatjuk. hogy minél több az egységnyi termelés, annál kevesebb'tT termék önköltsége. Ezi a kérdés; nemcsak az önköltségen keresztül vizsgálhatjuk, hanem úgy is, hogy mit jelent a termelés növekedése forintokban. Ha a 2 500 literes termelést szembeállítjuk a 4 000 literessel és ezek termelési költségeit ugyancsak egy másikéval, akkor a 4 000 literes tehén termelési költségei

1 400 Ft-tal magasabbak, a

2 500 literes tehén költségeinél. Ugyanakkor a nyers bevétel 4 800 Ft-tal magasabb. Vagyis a tiszta jövedelem 3 350 Ftmak felel meg.

Ha a belterjes gazdálkodás szükségszerűségét vizsgáljuk Baranya megyében és ennek okait szembeállítjuk a tényleges helyzettel, akkor láthatjuk, hogy a belterjesség fogalma alatt nem lehet külön-kü- lön kiragadni az egyes kultúrákat. vagy valamely üzemágat, hanem ezt a kérdést a természeti adottságok szerint az egész gazdaságra vonatkoztatva kell vizsgálni. Véleményem szerint, ha az egész gazdaságot alkotó üzemágakat és ezeknek az összetevőit külön- külön b számok tükrében megvizsgáljuk. akkor mindig megkapjuk azt, hogy mi a teendő.

Bemcze János közgazdász.

kon. S ahányszor megteszi az utat a Röntgen-tői egyszerű dolgozó szobájáig, ahova nagy cserép virító cikláment loptak be nemrég a betegek — mindannyiszor örömteli megállapításokat tesz magában és áldja a jó harkányi vizet, mely életerőt önt az emberekbe. — Mert életerőt önt, amiről Vad Lajos tatai beteg sokat tudna mesélni, de csak ennyit mond:

— Szeptember 22-én történt velem egy baleset, azóta nem dolgoztam. Két hete vagyok Harkányban, néhány kilót híztam., és úgy érzem, most már munkaképes vagyok...

Egy hirdi rokkant nyugdíjas, Juhász János minden évben tök itt néhány hetet. Ha nem jöhetne, talán megrövidülne az élete. Így javulást érez.

Aertjv dől >£ ez és ezt az orvos tudja leginkább. Neki az a legdrágább fizetsége, amikor panasz helyett olyanokat hall, amit most Matics Sarolta mosolyogva közöl vele:

— Én évente legkevesebb három hónapot töltök gyógyintézetekben, de Harkányban most vagyok először. Ma négy hete járóképtelen állapotban hoztak ide, most pedig ismét járok. Ilyen csodálatos javulást még sehol sem tapasztaltam.

És az orvos együtt reménykedik a betegével, pedig ez a betegség, amivel Matics Sári idekerült — gyógyíthatatlan az egész világon. Ha siker koronázza — márpedig re meny van rá — az orvosok és a harkányi viz együttes munkáját, szinte világra szóló siker lesz, s nemcsak Matics Sári fog meggyógyulni, hanem azok is, akik külföldről keresik majd fdl Harkányfürdőt.

Külföld... Az egyre hosz- szabbodó, de még téli napokon erről is sok szó esik a kórház betegszobáiban. Harkánynak csodálatos vize van. Budapestről, Pécsről, Kaposvárról, Szekszárdról egyre többen jönnek. Háromhetes hévízi beutalót minden jártasabb beteg szívesen elcserél akár egyhetes harkányiért. De Harkányban kevés a férőhely és még a felszerelés sem kielégítő. Arról nem is szólva, hogy a kórház és orvosai kit

ben, kettészakítottságban élnek, dolgoznak... Hát még akkor a külföld... Hogy jöhetnének ide külföldiek, amikor a hazai betegeknek is kicsi a hely? A hazaiaknak is lift kellene, súlyfürdő, erősebb Röntgen-gép, több fürdőkád és központi fűtés, amihez nagyon megfelelne a tovább hevített 62 fokos harkányi viz is ...

Amikor dr. Győr Sándor erre gondol, reménykedve felsóhajt:

— Szép sorjában meglesz talán minden. Az is, hogy átköltöztetnek bennünket a jelenlegi szálloda és iskola helyére és ott új fürdőházat építenek a kórháznak. Akkor aztán megnézhetnek bennünket...

Az orvos, akinek legszentebb célja az emberek gyógyítása — természetesen ezzel sem lesz elégedett, mert:

— Meg vagyok győződve róla, hogy Harkányt fejleszteni kell. De nemcsak a vendéglátó vállalatokat, meg a strandot, hanem a gyógytényezőket!

Igaz, hogy most nehéz máshonnan elszakítani 20—25 ezreket súlyfürdőre és más fontos gyógyeszközökre, de amit most elszakítunk, az egy hónap múlva gyümölcsözik. így:

Vad Lajos Tatáról: — Ót hónap után ismét munkaképes vagyok!

Pinke Sándor Sellyéről: —

Jajgatva jöttem, három hét után újra munkába állhatok!

De az igazi nem is az etis- merés, hanem, hogy a betegek három—négy hét után ismét egészségesen, fájdalmaktól mentesen folytathatják munkájukat.

Vége a délelőttI kezelésnek. A férfiak csoportosan indulnak, fázósan lépnek ki a parkba .,. Jövő ilyenkor talán már nem kell összébb húzni a kabátot, nem kell felhajtani a gallért, s ha rossz idő van, egyáltalán nem kell kilépni a kórházépületből. Mert addigra talán helyet cserélnek a főépület és a szálloda és meglesz ob új fürdőépület is. S addig talán lesz már olyan tervezet is, amely megválás uláadtx»! nagy- gyá teszi, világhíressé fejleszti a harkányi gyógytényezőket.

tlíÁRXÁJTXJQ |