Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)

1958-03-05 / 54. szám

4 WÄPEÖ im MA«cn» i mem hírek BELGRAD Mint a Tan jug jelenti, * jn- : groszláv kormány meghívására * H. C. Hansen dán miniszter- í elnök ás külügyminiszter már- amely megfelelt Ausztria sem­Sajtótájékoztató a külügyminisztériumban (Folytatás az 1. cMabót) eius 9-án hivatalos látogatás céljából Jugoszláviát)« utazik, BAGDAD Nuri ei Szald volt iraki mi núaterelnök hétfőn este tizen nyolcadszor alakított kor­mányt Nuri el Szaid azután alakította meg új kormányát miután hétfőn délelőtt Abdu Vahab Mlrdzsan kormánya ne­vében benyújtott* a királynak lemondását ESZTANBÜL Búvárok megtalálták a nőm délután mintegy 500 elaiillyedt „Gskfidar’ hajót a tengerfenéken. Az ol­dalára dőlt hajó belsejében számos holttestre bukkantak A katasztrófa halálos áldoza­tainak számát még mindig neu sikerült megállapítani. NEW YORK Mint a Reuter jelenti, Storni as nyugatnémet hadügyminiszter hétfőn repülőgéppel New York­ba érkezett Megérkezésekor kijelentette, hogy „több olyan politikai, katonai é* technikai problémát” vitat meg majd •melyek „fontosak fegyveres erőink" további kiépítése szem­pontjából. DJAKARTA Aa Indonéziai haditengeré- hétfőn közölte, hogy rövi­desen négy új hadihajót kap Olaszországtól, két fregattot és két korvettet amelyek segíte­nek majd as indonéz vizeken végzendő járőrszolgálat ellátá­sában. TEL AVIV Bums tábornok, az ENSZ középkeleü rendfenntartó erői­nek parancsnoka, hétfőn Lasz- koy vezérőrnaggyal, az izraeli vezérkar új főnökével tárgyalt. Valószínűleg megtárgyalják majd a fegyverszüneti vonal helyzetét la, beleértve a ghazai sávot Erősen tartják magukat azok a híresztelések, hogy még ebben a hónapban forma sze­rint hozzácsatolják majd gh-a- zai övezetet az Egyesült Arab Köztársaságihoz. legeesérti kötelezettségeinek. A fasiszta magyar emigránsok azonban — minden bizony­nyal az osztrák: hatóságok ki­játszásával — a folyóirat el­mének részlege* megváltozta­tásával ismét kiadták lapju­kat A RapacW-terv új, részle­tesebb formáját a szóvivő örömmel üdvözölte, mint amelynek eélja az akadályok elhárítása az atommentes övezet létrehozásának útjá- ból. áldozata Ami a magyar kormánynak a lap újbóli megjelenésével kapcsolatos várható lépését Il­leti, ez a kérdés jelenleg ta­nulmányozd» tárgyát képezi A magyar—amerikai visnwny- ról szólva hangoztatta: Továbbra la változatlanul arra fogunk törekedni, hogy az Egyesült Államokkal való kapcsolataink normálisan ala­kuljanak. Reméljük, hogy az Egyesült Államok kormányát is hasonló szándékok fogják vezérelni kereken háromezer van Ománban. Még a többszörösen bünte­tett előéletű, bűnöző, gyilkos ellenfarradalmároik ügyében is a legalaposabb vizsgálat után a védekezés minden lehetősé­gének biztosításával, a törvé­nyesség teljes tiszteletben tar­tásával járnak el bíróságaink Vannak még idehaza vizsgálat fogságban olyan személyek sitiknek ügyében a vizsgálat nem fejeződött be, ezekre perekre később kerül sor. A szovjet csapatok magyarországi tartózkodása A minisztertanács ülése A szovjet csapatok magyar- országi tartózkodásával kap­csolatban feltett kérdésre Gyá­ros elvtárs kijelentette: Bár ezt a kérdést már több ízben tisztáztuk, szükségesnek tartom, hogy Iámét válaszol­jak, ugyanis sok külföldi új­ságíró még ma is meglepően nagyfokú tájékozatlanságot áru! el a magyar belpolitika és a szocialista országok kapcso­latainak egyes kérdéseiben. Mindenekelőtt újra le kívá­nom szögezni, hogy a szovjet (napatok nem az ellenforradalom leverésére jöttek Magyarország terüle­tére, hanem a varsói szerző­dés alapján már korábban is itt tartózkodtak. gat-Németorszáig újrafelfegy- verzése, az Amerikai Egyesült Államok és az Észak-Atlanti Szövetség más tagállamai nagylétszámú csapatokat és katonai támaszpontokat tarta­nak fenn a szocialista államoik közelében., > ilyen körülmé­nyek között a szovjet csapa­toknak a Magyar Népköztársa­ság területén való ideiglenes tartózkodása az esetleges ag­resszió elleni közös védekezés biztosítására célszerű és meg­felel a nemzetközi egyezmé­nyeknek”. A kormány annakidején ki­jelentette, hogy a rend helyre- állítása után tárgyalásokat fog folytatni a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásá­nak kérdéséről. A rend már több, mint egy éve helyreállt, de szeretnék emlékeztetni ar­ra, hogy 1957. májusában tár­gyalások voltak Illetékes ma­gyar és szovjet szervek között tárgyalások eredményeként május 27-én Budapesten egyez­ményt írtak alá a Mf^yaror- szágon Ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzete Feltett kérdésre a magyar- spanyol árucsereforgalml megállapodásról elmondotta: A megállapodás értékvolu­mene oldalanként mintegy 3.9 millió dollár, de mindkét fél egyöntetű véleménye, hogy a csatolt árulisták még nem vég­legesek, nem tükrözik az áru­csere valamennyi lehetőségé!. Ezért már az aláírással egyidö- ben megegye?*'» jött létre, amely szerint az azt követő hatvan napon belül tárgyalá­sok indulnak a kontingens bő­vítésére. Feltett kérdésre a szóvivő ki­jelentette: sokkal kevesebb az ellenforradalmi bűncselekmé­nyek miatt elítéltek száma, mint amennyiről egyes nyu­tárgyáben. Az egyezmény elő-C gáti sajtószolgálati szervek és szavában megállapítja: „Tekin- lapok hírt adnak, össze sem tettel arra, hogy fennáll az lehet hasonlítani az elítéltek agresszív Észak-Atlanti Sző- számát például azzal, hogy az vétség, folyamatban van Nyu- angol imperia1izmusnak már A kérdésekre adott válasz után beszámolt a miniszter­tanács legutóbbi üléséről. Ismertette a földművelésügyi minisztérium Jelentését a ta­vaszi mezőgazdasági munkák előkészületeiről. Elmondotta, hogy a szőlőtelepítési kedv nö­vekedett, várható, hogy a ta­vasz folyamán az országban PASO katasztrális hold szőlőt te­lepítenek. A nemzetközi lóversenyzési és lótenyésztési kongresszus el­nöksége felkérte a Magyar Népköztársaság kormányát, hogy Budapesten rendezze meg a népi demokratikus országok nemzetközi lóversenyeit és ló- tenyésztési kongresszusát A minisztertanács ülése úgy ha­tározott hogy Magyarország elvállalja az 1958. évi nemzet­közi lóversenyek és a lóte­nyésztési kongresszus rendezé­sét. Ugyancsak elhatározták, hogy ezentúl minden év tava­szán, március 10 és április 10 között — első alkalommal már ebben az esztendőben — meg kell rendezni a „fásítás hó­napját”. Az igazságügyminisztérium előterjesztést nyújtott be a for­radalmi munkás-paraszt kor­mányhoz az ügyvédekről szóló új Jogszabályokról. A minisztertanács ülése meg­tárgyalta a központi népi el­lenőrzési bizottság munkater­vét. A minisztertanács az elmon­dottakon kívül folyó ügyeket tárgyalt ítnlék&zés \Játadi Atdalw M a már csak egy szerény Áprilisban külügyminiszteri« júniusban kormányfői értekezletet tartsanak A kormányfői értekezlet résztvevőit paritásos alapon határozzák A, A, Gromiko levele Christian Pineauho% meg Mosrtrv* (TASZSZ) Smrgej Vinogradov, a Szovjetunió pá­rttal nagykövete március 1-én átnyújtotta Christian PJneau francia külügyminiszternek A. A. Gromiko szovjet JcflWgymi- ndszter levelét ha tározzák meg. módom, hogy Például oly­A MTj rjst kormány tehc<né- ek tartja hozzájárulását ahhoz, — mondja Gromiko levele — hogy a diplomáciai tárgyalások folytatásával párhuzamosan a legrövidebb Időn belül összehívják a kül­ügyminiszterek értekezletét «««ú a korlátozott feladat­tal, hogy készít*« elő « kor­mányfői értekezlet napi­rendjét és határozz» meg az értekedet összetételét. Nyugat részéről Franciaor­szág, az Egyesült Államok, Anglia és Olaszország, Ke­let részéről pedig a Szovjet­unió, I /flngyvJ ország, Cseh­szlovákia és Románia venne részt as érteked öten. A roorjot honménry e javas­latánál abból Indul M, hogy már a külügyminiszteri érte­kezlet öaswhíváaa előtt szilárd megállapodás Jön létre a kor­mányfői értekezlet összehívá­sának időpontjáról. Hátra van még a megállapo­dás a tekintetben — mutat rá a levél — hogy részt vegyen még az értekezleten néhány olyany a Jelenlegi ko tornád és politikai csoportosulásokhoz nem tartozó ország, amelyekre a folyó év Január 8-d szovjet javaslatok utalnak. Gromiko levele javasolja, hogy A snrjet kormány azt ja­vasolja, hogy s külügymi­niszteri (értekedet április­ban Géniben, a kormányfői értekezlet pedig ez év Jú­niusában üljön a kormányfő! értekerieten csakis olyan kérdéseket vi­tassanak meg. amelyek te­kintetében már valamely bi- aonyoeaág van a megegye­zés lehetőségére. A szovjet külügyminiszter levelében megemlíti, a francia kormány beleegyezett abba, hogy mind a külügyminiszteri, mind a kormányfői értekezlet Sv*.!4‘tótelét paritásos alapon Ilywn kérdések lehetnének: a közép-európai atomfegyver- mentes övezet létrehozása és a nukleáris fegyverekkel foly­tatott kísérletek beszüntetése. Elutasítja Christian Pi- neaunak azt a Javaslatát, hogy együtt vitassák meg a közép- európai atomfegyvermentes övezet létrehozásának tervét és Németország újraegyesíté­sének problémáját. Ew:k kü­lönböző kérdések, hangoztatja a levél. Németország újra­egyesítésének problémája min­denekelőtt magukat a némete­ket érinti és nem függ össze az atomfegyvermentes övezet létrehozásának kérdésével* A levél megjegyzi, hogy az atomfegyver-kísérletek be­szüntetésének kérdése ftnátló Jellegű, ugyanakkor az a tár­gyalásra javasolt kérdés amely a hasadó anyagok gyár­tásának beartta tetősét tftetl — néoae a* atomiegyvergyártáe besnümrte lését, az atomfegyve­rek alkalmazásának eltiltását és az össze« nukleáris fegyver- készletek megsemmisítésé* Il­lető közös kérdésnek. A szovjet külügymtntazter levelében, alaptalanoknak ne­vezi a francia külügymindwter megrovó megjegyzéseit szovjet köaéietí személyisegeknek ét? államiértiaknak az algériai helyzetről tett kijelentéseiről A szovjet társadalom képvi­selői együttéreznek az Algé­riai Nemzeti Felszabadító Mozgalommal, ezért a kairói értekezleten támogatták az al­gériai nép követeléseit. Ez semmiképpen nem okoz kárt Franciaország érdekeinek minthogy ezek a nyilatkozatok csupán a korát túlél t gyarmat­tartó politikára vonatkoztak, amely ellen sok tekintélye* francia széniéiviscu is felemeli szavát. Nem a ml hibánk, hogy « Szovjet-unió és Franciaország gazdasági kapcsolatai nincse­nek a kellő színvonalon. A meg különböztótésnek és a külön­böző korlátozó listáknak a po­litikája terméroetesen gátolja a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődéséi zik nevében városunk egyik nagy költőjére, Váradi Antal­ra. Szegénynek született, és a szegénység kisérte végig élete útján. Talán ezért vélt a le­mondásnak, • hervadásnak fájdalmashangú költőjévé. A Tolna megyei Závod köz­ség, régi, díiledezó malomépü­letében született 1854 május 2-án. A sors egyre tépi a kis családot. Három testvére fia- alom meghal. Édesapja más­fél éves korában hagyja ott a családot, ö is beteges, gyenge gyermek, akit egyik súlyos be- egsége után halottnak vél­nek. Már el is akarják temet­ni, amikor az egyik siránkoeó asszonynak feltűnt a gyermek eleven arcszíne és életre dör- zsölgette az áléit fiút özvegyen maradt édesanyja Závodról Pécsre költözik és * hosszú ideig húzódó öröklési per megnyerése után házat vá­sárol a mai Déryné utcáiban Sz a kis házikó lesz aztán a költő legszebb gyermekéved­nek, zavartalan boldogságának színhelye. A város festői zépsége, a Mecsek lamkás lej- őinek vadvirágos képe már tanuló korában versre ihletik Váradi Antalt. Még élete vé­gén ia az eUágyulás hangján r arról a kis házról, hol élete egsaebb éveit töltötte. Tanárai karán felismerték ehetségét. Amikor a magyar rodalom tanára, Vutkovics Sándor, verset íratott- tanít­ványaival, a legjobb vers Vá­radi Antal tollából született meg. Amikor 1870. október 2-én Eötvös József közoktatás gyi miniszter Pécsre érkezik, ifjúság nevében ő köszön ti nagy írót. Olyan őszinte lel­kesedéssel, annyi hévvel mon- otta el kis beszédét, hogy Sötvös miniszter megígérte a úpirult diáknak, hogy közép- ekolai tanulmányai befejezé­sével számíthat támogatására. zükség is volt erre, mert ösztöndíj nélkül bizony nem árhatott volna a Pestii bölcsé- zeti karra. Korán kezd irogatni Hete- ükes gimnazista korában „srt- refetunse“ a PÉCSI LA- POK-nak, gyakran jeflennek meg politikai „bökverseá" Tóth latnán népszerű lapjában, a Bolond Mis kában. „Színész szerettem volna tenni” — írja isszaemlékezésefben. Tervét később valóra váltja. A Színi | Akadémiának okkor Szigligeti ♦ Ede és Szigeti József a taná- | rai. „A vén cigány“-t kellett | elszavabila. „Neklorefietettcm j a hangomat és vógígbömböl- | tóm a kis szobán, minti in a | marii api acot akartam volna beordítani” — írja feljegyzé­seiben. Két diplomával • zsebében próbál álláshoz jutni, de csak Ideiglenes kisegítő tanári ál­lást kap, vagy »hogy akkor mondták: póttanárlt. 1875-ben jelenteti meg saját verselnek gyűjteményét: KÖLTEMÉ­NYEK címmel. Verseiben éle­te társadalmi vonatkozó szenvedéseit, vívódását, a ki ztisség panaszait tárja a väl elé gyakran oly megkapó tó gon, mint kevesen a mag?) költészetben. Hangja azanba gyakran temondó, világfájós más: „Dalolni virultaröl és tsnss* I enkölt ajakkal van-e lelkiét Midőn köröttünk egy őrük panasz szól * hervadásról, • «I nem ért«1 Event« újjáébredést daloltok Tavaszt, — a nagy haldoklk kezdetén. az egy Igaz, mlrél tt meet sem tudtok, A hervadta költője vágyét >* — írja „Daloljatok csat' mű versében. 22 éves, amikor J.tkorlM 1 drámájával nagy sikert ** Jókai Mór homlokon «ók«1 amikor találkozik vele. Ujj egész sereg drámát ír: * T«1"* ri-t, A hun utódok-M, Róf4^ és a Rdfcóori Farén« ban e. drámát. , Már ismert nevű fcítöf drámaíró, amikor még aW? helyettes tanárként Elkeseredésében Pécsre vissza, ahol jó édesanyj* i gasztalja. Édesanyját gáslg szerette. Ha távol TJ tóle, mindennap írt neki k*f let. Minden munkáját Ff ajánlja és még élete aD«*fa is róla emlékezik: „Fn még akkor lg, ha J» ** ^ homálya fis gyümölcs terem a vMF* helyén. Mögöttem megfutotta» *Z * Pél.vs, Ss az örök pihenés mos*#*' felém. Csak Téged áldjanak por«*» fölött. Boldogságomnak sorja: Tégedet!“ 1 ftftíi-ban, hatvan évm^ J előtt, nagy kitünteti*, az Országos Szminfi'"®^ Akadémia igazgatójául A 1 «irtotta. Ezzel koraifJórS nak vágy« teljesült be- dent megtett, hogy fontos feladatnak megfej a ír* tankon wekek A t, szavaló könyve*-fLj, ö maga meztant. teszel tant és esztétikát, növendékei részére új, K< me* lakóhelyről is gcflk-yv dóit. Cikkei, novellái gf*Ji jelennek meg a fővárosi * i pécsi lapokban. Letard*«* Faust II. részét. „jj A halál váratlanul reá. Délelőtti sétája 1923. március 5-én a Sz.ínház előtt összeesett, * őji a mentók megérkeztek, halott volt. jf# Amidőn halálának 35. dulóján Váradi Antalra kezünk, bízunk abban. ” békevágya teljesülni fOÍ; „legyen békéi Földön- * ben, égen A nagyvilágnak mind«* szögletén!” DR. TÓTH TSTVA'' .................................. : Amíg a Szovjetunió és Fran­ciaország gazdasági kapcso­latának kérdéseit nemcsak e két állam fővárosában dön­tik el, nehé* radikális javu­lóéra számítani ebben a te­kintetben. A levél emlékeztet a szov­jet kormány 1957. május 17-i javaslataim, amelyek előmoz­dítanák a Szovjetunió és Fran­ciaország kapcsolatainak meg­szilárdítását és kiszélesítését. (Moszkvai és párizsi kereske­delmi kamarák megnyitásáról, szovjet-unióbeli és franciaor­szági . ipari és mezőgazdasági kiállítások rendezéséről, üzem­anyag- és energiaipari együtt­működésről stb, van szó.) E javaslatok — mutat rá a le­vél — mindmáig megőrizték időszerűségüket. A szovjet kül­ügyminiszter úgy véli, hogy ha eszmecserét folytatnának ezek­ről a kérdésekről, valamint olyan más kérdésekről, ame­lyeket a francia kormány vet­ne fel, ez Franciaország es a Szovjetunió vlszonvánnt meg■: javítását szolgálna. Az Egyesült Álla moh hajlandó elfogadni a szovjet javaslatot DuMos nyüetíkosala Washington (Reuter): Dulles amerikai külügyminiszter ked­di sajtóértekezletén kijelentet­te, hogy az Egyesült Államok nem fogadhatja el azokat »fel­tételeket. amelyeket a Francia- »zl ’ a véleménnyel JZ országhoz Intézett szovjet egyenlőségjelet lehet tért* ( jegyzék • csúcsértekezletet részről Nagy-Britomnl» megelőző külügyminiszteri ta-H mtntazteri találkozón ** a Szovjetunió Javasolj* gyelország, Csehszlovák!* ,yi Románia részvételét.“ ezzel Asb-zefüggésbeti gyezte, nem azonosítja lálkozó kérdétóben tartalmaz". A külügymtniszter a továb­biakban kijelentette, bizonyos kilátó» van az amerikai állás­pont módosítására abban a ; kérdésben, hogy a nukleáris kísérletek megtiltását egybe- kapcaolJók-e a nukleáris fegy­vergyártás megszüntetésének Időpontját meghatározó egyez­ménnyel. „Franciaországhoz intézett szovjet jegyzek egyik pontja szerint — folytatta Dulles —. mindkét fél részéről egyenlő számú külügyminiszternek kellene részt vennie a külügy­IVarwlaorrszAg, említett ant^lgok kőzéT • ezeknek *r országokrijeT részvétele • béke raoiíálja, akkor szerint „az Egyesült A™ el fogj» fogadni”. ^ f Dulles hangoztatta, leménye snwrlnt a nyes diplomáciai mód»#1* é eljárás, mint a esúcaérte^y de nem hleéri, hogy ■ 'hJ nehezedő kérdések »ily0**! tekintve egyetlen nem*“ y megengedhetné, hogy e‘\Ji kérdések állják útját * bevágó nH^o'dásnak,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents