Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)

1958-03-05 / 54. szám

2 N A PtO t9~3 MARCH» I Március 15-én indul a hajó Hétfőn új híd érkezett Mo­hácsra, a révkapitánysághoz, melyet azonnal be is emel­tek a régi helyére. A régi hidat valamikor háborús roncsból szerelték össze. Ugyancsak helyére került a ponton is, melyhez a hajók kikötnek. A kapitányságon azt is közölték, hogy ha az idő és a vízállás javul, a Bu­dapest—Mohács közötti sze- mélyhajójárat március 15-én megindul. A Szekszárdi Fzüveíkezüi az Alkotmány utca 5. számú bérház egyik' üzlethelyiségé­ben januárban borkimérést létesített. Az üzlethelyiség kicsi, mellékhelyiségekkel nem rendelkezik. A vendé­gek az üzlet előtt és az 5-ös, valamint a 7-es számú bér­ház lépcsőházában fogyaszt­ják el a kadarkát. WC-nek a kapualjban elhelyezett sze­méttároló edényt, az udvart s elég gyakran az utcai fal­bemélyedéseket használják. Február 24-én az üzlethe­lyiséget hivatalból is pohara- zóvá alakították át, ami a helyzetet még jobban súlyos­bítja- Meg kell említeni, hogy a 100 éves borozó és az Alkotmány utca 13. számú házban a Vendéglátó Válla­lat által fenntartott Italbolt alig 30 méterre esnek az em­lített bérházaktól. Nem tud­juk megérteni, miért van szükség még egy újabb kocs­ma létesítésére. A bérházak udvara kicsi, a borozóhoz szükséges elkülö­nített WC nem biztosítható. A részegek száma kétségte­len gyarapodni fog. Az egész­ségügyi rendszabályok teljes mellőzése súlyos károkat okoz a bérház lakóinak. Nem közönbös az sem, hogy az ilyen környezet súlyos rom­boló hatást végez a bérhá­zakban lakó kisgyermekek körében. Kérjük az illetéke­sek intézkedését. DR. CSABA IMRE Megvalósulnak a párttagság javaslatai A párttagság aktivitásának kétségtelenül az a legalapve­tőbb feltétele, hogy a párt po­litikája helyes legyen. Felté­tele még az is, hogy a pártve­zetőség pártmunkát adjon a kommunistáknak stb. Bizonyá­ra elsorolhatnánk még néhá­nyat, de maradjunk csak az eddigieknél. A legalapvetőbb feltétel ad­va van, hiszen az ellenforra­dalom óta eltelt közel másfél esztendő eredményei vitatha­tatlanul bizonyítják, hogy a párt politikája helyes. A kom­munisták többsége párl.munkát is kap a vezetőségtől, s mégis, nem egy helyen haliam, hogy a pártvezetőség hiába teszi ki a lelkét, mert a párt'agok passzívak. Vajon mi ennek az oka? Er­re a kérdésre kerestünk vá­laszt a Mohácsi Selyemgyár pártszervezetében. Sok java'lat a lat;gyűléseken Az alapszervezet egyik leg­jelentősebb írásos dokumentu­mának, a taggyűlési jegyző­könyveknek az olvasgatásával kezdtük. Feltűnt, hogy a párt­tagok sok konkrét javaslatot tesznek) a hozzászólásaikban. Az egyik pártcsoportok meg­alakítását Indítványozta, töb­ben sérelmezték, hogy döcögő­sen folyik a munka, mert a matlaszé-selyem gyártásánál használt súlyok rosszak, mások amiatt elégedetlenkedtek, hogy a gyár nem teljesíti a tervét... Majdnem mindegyikük meg­mondotta, hogy véleménye sze­rint mit kellene tenni a hibák kijavításáért Különösen Mintái István elv­társ neve szerepelt sokat a jegyzőkönyvekben. A* egyik taggyűlésen elmondotta, hogy fültanúja volt annak: osztály­idegen elemek gúnyosan ócsá­rolták — a ma már művezetői oklevéllel rendelkező, szakmá­jában jól képzett — munkás- igazgatójukat, tehát meg kell védeni.,. Másik felszólalásá­ban arra kérte a pártvezetősé­get, hogy — alaposan megma­gyarázva — ismertesse a tag­ságnak a szervezeti szabályza­tot, mert sokan nem tudnak a régi és az új között kellő kü­lönbséget tenni. A harmadik­ban a kiszistáik politikai okta­tásáért szállt síkra, mert a je­lenlegi gyenge.,, Többségűket megvalósítja a pártvezetőség Elég Is lesz talán a javasla­tok felsorolásából, most már az a kérdés, hogy mennyit va­lósított meg belőlük a. pártve­zetőség. Vegyük sorjában! A pártcso- portok létrehozása bekerült az első negyedéves munkatervbe, már megalakították őket. (Igaz, mégcsak embrionális állapot­ban vannak, de már pártcso­portok és nem pártcsoportnak nevezett pártbizalmihoz tartozó emberek.) A matlaszé-selyem- gyárt ásthoz szükséges súlyok ügyében radikális intézkedés­hez fogott a vezetőség. Mint kommunistát, megbízta Molnár Imre igazgató elvtársat, hogy a legrövidebb időn belül szerez­zen Jó súlyokat, ami meg is történt. Eredménye: a matlaszé selymek minősége mintegy 50 százalékkal javult, az ott dol­gozó szövőnők keresete pedig 80 forinttal nőtt Ami pedig a terv!»'lesítésben mutatkozó le­rn«* Bulia behozását illeti, a pártvezetőség elbeszélgetett a művezetőkkel és ennek olyan gyors eredménye lett, amire maguk sem számítottak. Egyik naipról a másikra túlteljesítet­ték a tervüket, most is 100 szá­zalék felett állnak, a ha Így haladnak, a negyedév végére behozzák a januári lemaradá­sukat Hasonló sors várt Mintái elvtárs javaslatainak egy ré­szére is. De csak egy részére. Munikáslgazgatójukat megvéd­ANYA ÉS LEÁNYA A fcf* takás a nagy cserép­kályhával és apró csecsebecséi­vel barátságos és otthonos. Itt szoktak üldögélni anya és leá­nya a duruzsoló kályhánál, néha magányosan, egy jó könyv mellett, kézimunkáz- gatva, vagy a szomszédokkal, vendégekkel csendes beszélge­tésben. Itt ebben a fcts lakás­ban, ahol 17 éve laknak. Ezek a falak már nem tudnának annyit mesélni a gép kattogá­sáról, mint a másik kis lakás falai a Brassó utcában, ame­lyek sok éjszakát őrködtek vé­gig a halvány lámpafénynél görnyedő asszony fölött. Jakab Sándomé 30 éve kesz- tyűvarrónő, most a Kesztyű­gyár gépi varrodájában dolgo­zik. Akkoriban beteg anyjára és a lányára t* dolgozott, kel­lett a pénz ét csupán abból a fizetésből, amit Hamerliék ad­tak, nem lehetett megélni. Osszekuporgatott annyit, hogy vásárolhatott 500 pengőért egy kesztyűvarrógépet, amit aztán 5 pengős heti részletekben tör­lesztett. Reggel leült a géphez dolgozni, délben fölállt, aztán újra leült és tovább dolgozott. Noha nem volt szabad, illegá­lisan vállalt munkát a kisipa­rosoktól is. Amikor besötéte­dett, lámpát gyújtott is varrt tovább. A kis ablakok sokszor még három órakor is világítot­tak az éjszakába. Előfordult, hogy reggel csak megfürdött ét lefekvés nélkül folytatta a napot. És ez tíz teljes éven ét ment így. — A szemem kikészült egy kicsit — mondja és a szem­üvegéhez nyúl. — Néha aztán muszáj volt egy Jds vszabad­ságot” kivenni, de az nagyon nehezen ment, mindig ki kel­lett találni valamit, hogy most a nagymama beteg, most a ke­resztanyám ... Most már több­ször mehettem volna üdülni nyáron a szabadságom alatt, de a lányom még nem dolgo­zott itt a Kesztyűgyárban, öt nem akartam Itthagyni, hát in­kább otthon maradtam. Amúgy is szerelek otthon lenni, elül­dögélni. Mintha azt a 30 évet akarni kipihenni.., A lánya néhány hónapja ke­rült csak a gyárba, azelőtt gép­irónőskJödött. Szeretne úgy megtanulni varrni, mint az anyja. De hát 30 év sok idő és az anyja még sztahanovista is.*« Most reggelenként együtt mennek a gyárba. — Háromnegyed ötkor cseng a vekker, akkor aztán kikászá­lódunk — az asszony hangjá­ban van valami borzongás, ami a múltat idézi — ilyenkor nincs idő semmire, csak elme­gyünk. Délután aztán egy kis takarítás, befütés, egyebek. Még szerencse, hogy remekül főznek a gyárban, erre nincs gondunk. És ha elgondolom...! Nem beszél szívesen a múlt­ról és most mégis újra előjön. Mennyit verejtékezett, kínló­dott mindig a pénzbeosztással, a gonddal, hogy mit főzzön, ol­csót, jót, táplálót, olyat, ami gyorsan megvan... Es most 21 forint 50 fillérért jó ebédet ehet, amit nem ő gondol ki, nem 6 főz meg, nem nski kell a mosogatással sem törődni*. A lánya is így él, csak őt nem nyomja a 30 év súlya. O jobban szereti a pihenésnél a Jó könyvet, meg a szép ruhá­kat. És azon igyekszik, hogy utolérje a munkában az édes­anyját . H. 8. ték, intézkedett a pártvezető­ség a KISZ-szervezet politikai oktatása érdekében is: kommu­nista tanárt hívott az üzembe, hogy tartson számukra elő­adást. A tanár azonban — va­lamilyen oknál fogva — nem jött, a politikai oktatás pedig maradt a régiben... A szerve­zeti szabályzat ismertetésére azonban ilyen kezdeti lépések sem történtek, pedig azok is nagyon elkelnének .., Jókedvvel és szívesen fogadják a pár lmunk át összegezve a dolgokat, Ä fen­ti hibák kivételével mégis csak azt kell megállapítanunk, hogy a pártvezetőség többnyire meg­valósítja a tagság helyes javas­latait. Sőt, a legközelebbi tag­gyűlésen beszámol a végrehaj­tásukról is. Ez rendszeres gya­korlattá válik az utóbbi időben és valószínű, nem kell részle­tezni az előnyeit Az olvasó bizonyára csodál­kozik és elégedetlenül kérdezi magában, hogy mi köze van mindennek ahhoz a gondolat- menethez, amellyel a cikk ele­jén indultunk. Első látszatra nagyon kevés, valójában sok. Hogy miért? Elbeszélgettünk a selyemgyári pártszervezet négy tagjával és az ő véleményük alapján ítélünk. Az ismertetett hibáktól elte­kintve mind a négyen elége­dettek a pártvezetőség munká­jával. mind a négyen azt mon­dották. hogy szívesen mennek taggyűlésre, szívesen fogadják a pártmunkát, szívesen mond­ják el javaslataikat, mert nem találnak süket fülekre. (Hogy mennyire így van: alig var olyan taggyűlés, ahol a 28 párt­tagból 25—26 ne szólna hozzá.) Mind a négyen hangsúlyozták, hogy a pártszervezet (a párt­tagságot ás a pártvezetőséget értették alatta) mind az akarat­ban, mind a cselekvésben egy­séges és ebben sok szerepe van a jó javaslatok megvalósulásá­nak. * Hisszük, hogy a fentiek után senkinek sincs kétsége aziránt, hogy a párttagság aktivitásá­nak eigylk fontos feltétele az Is, hogy Jó és hasznos javaslatai megvalósuljanak. Ezért ha va­lahol mááhol a passzivltánsok- ra panaszkodnának, érdemes utánanézni, hogy nem itt van-e a kutya elásva. m Baranyában? Nő mozgalmi aktivisták fogadása Március l-án, szombaton délelőtt 9 Arakor Pécs város tizennyolc legjobb nömozgnlinl aktíváját ün­nepélyes keretek kOzOtt fogadja a Hazafias Népfront él a városi ta­nács. A nemzetközi nőnap alkal­mából a Hazafias Népfront és a tanácsi vezetők üdvösük a nőmoz­galmi aktivistákat és köszönetét mondanak nekik munkájukért. JBUSZ-bizottság érkezik Pécsre Pécsett nemrég kétnapos orszá­gos idegenforgalmi értekezletet tartottak. Ennek eredményeként, szerdán, március 5-én egy IBUSZ- blzottság érkezik Pécsre. A bizott­ság tágjai azért érkeznek váro­sunkba, hogy Harkányfürdfl ven­déglátását és a siklósi várban lévő reprezentatív turistaszálló rend­szeres vendégellátását biztosítsák. Uj erdészházat építenek a Mecseken A Mecseken, nem messze a Ko­rán vadászháztól, az úgynevezett keresztkunyhói csemetekert mel­lett ez év tavaszán új erdészház építését kezdik meg. Az ÚJ erdész- ház háromszobás lesz. Rendkívüli ülést tart az MSZBT A Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság Baranya megyei elnöksége március 5-én, szerdán délután hat órakor rendkívüli elnökségi érte­kezletet tart a Hazafias Népfront Janus Pannonius utca 11. szám alatt lévő székházában. A rendkí­vüli ülésen bemutatkozik a Magyar —Szovjet Baráti Társaság függet­lenített titkára, utána pedig meg­beszélik a társaság munkatervét leszállították » bolgár és lengyel szivarkák árál Március S-től kezdve leszáll flot­ták a bolgár és a lengyel szlvar- kák árát. A 14 filléres bolgár vagy lengyel szlvarkákat most már * filléres áron hozzák forgalomba a dohányárudákhan és a Pécsi C.lel- mlszecklskereskedelml Vállalat boltjaiban. Márciusban jelenik me* a „Baranya” monográfia A Baranya megyei Idegenforgal­mi Hivatal kiadásában rövidesen megjelenik a „Baranya” című hu­szonkét ívnyi terjedelmű, százöt­ven képet tartalmazó monográfia, amelyet nagy érdeklődés elöa meg. Annál is Inkább, mert a Vá- rady Ferenc-féle hasonló mű ki­adása óta közel fél évszázad telt el anélkül, hogy a megye gazda­sági. kulturális éa egyéb adatait tartalmazó könyv napvilágot látott volna. A Pécsi Szikra Nyomda most fejezte be a „Baranya" eimfl mű nyomását, amely március vé­gén ötezer példányban, körülbelül 24 forintos áron Jelenik majd meg. Ugyancsak az Idegenforgalmi Hi­vatal kiadásában Jelenik megOeb- hardt Antal: „Az aballget! barlang“ című Ismeretterjesztő műve mint­egy négy ív terjedelemben. Ez a nváron Jelenik meg körülbelül 400« példányban. Ez a mű már a leg­újabb barlangkutatásokra vonatko­zó adatokat la tartalmazza majd. Bőséges a választék a Mirellite-árukban Mlrellito-áruk Ismét nagy válasz­tékban vásárolhatók a Pécsi Elei- ■nlszerklskereskedelmi Vállalat Bem utcái 30-as számú konzerv- boltjában. A vásárlók kedvük sze­rint válogathatnak a cukorborsói tök, paraj, zöldpaprika, paradi­csom, gyümölcs, rántott hús, mar­hapörkölt, vesevelő és egyéb Mi- relllte-áruk között. Takarékban helyezik e! osztalékukat a KTSZ-ek A kisipari szövetkezeteknél ■ napokban fizetik ki az l»57-es évi osztalékokat. A kisipari szövetke­zeti tagok legnagyobb része — az elmúlt évekhez hasonlóan — az Idén Is takarékbetétre használja fel ezt a rendkívüli jövedelmet, ké­sőbbi tervei megvalósításához. Ed­dig összesen tizenegy kisipart szö­vetkezet 801 tagja 897 000 forintot helyezett el takarékban. Sok a látogató a rádló­kiállításon Már as első Arákban sok látoga­tója volt aa 8ZMT-siékhAzbaa megnyílt rádió éa technikai beren­dezések kiállításának. ■ an vasár­nap még csak fokozódott, »lyány* nytra, hogy enak csoportokban le­hetett aa érdeklődőket beengedni- Ab első két nap alatt M ezer fo­rintot forgalmaztak rádiók eladá­sából. Igen kedveiden nyilatkoztak a vendégek az Erkel magnetofon­ról és aa egybeépített televfvló-rá­dió készülékről, mely hamarosan megjelenik a boltokban. Ugyan­csak nagy aa érdeklődé* n bemu­tatott Panni robogó iránt, melynek sorozatgyártását Idén kosa meg M Ipán Erősödik a »omborvM termelőszövetkezet Somberekén tavaly deneWbeibm alakult újjá a termelőszövetkezeti Kezdetben 17 tagja volt a alig két hónap alatt — február közepére még *7 új tag lépett be a körte- be. A belépettek valamennyien tagjai voltak a korábban felosz­lott sombereki tsz-nek, l Felújítják n béried •eket Dr. Münnicli Ferenc fogadta a csehszlovák íróküldöttséget Dr. Műn ni eh Ferenc, a kor­mány olnölke kedden fogadta a Ladlslav Stoll akadémikus ve­zetésével hazánkban tartózko­dó csehszlovák íröküldöttséget A beszélgetésen jelen volt Dé­nes Leó, a Kulturális Kapcso­latok Intézetének alelnöke. A megbeszélés szívélyes ba­ráti légkörben zajlott le A fekedl községi ___ új ítják fel a haszonbérlest szerző­déseket. A tartalékföldekre — 4* holdra — 1952-ben kötöttek szériá­déit, A szerződés Idén Jár le. •* Ősszel már csak húzz holdra köt­hetnek haszonbérletet a fekedl pa­rasztok, mert a többit a földviss*»* kérések során visszajuttatták voM tulajdonosaiknak. Német—magyar művé— mt Pécsett A Magyarországi iramai Ddl«; sók Demokratikus Szövetségért* lapja, a „Neue Zeitung” márelu* 18-án este fél 8 órakor némeH magyar művész-estet rendez P** esett a Pannónia szálló színháztér* mében. A művész-est keretébe* fellép Bulla Elms, Kossuth-dija* érdemes művész, Brachfeld Sieg­fried. a budapesti rádió német ta­gozatának munkatársa. Andre* Vilmos, a Madách Szinti ás tag)* Groh Júlia operaénekesnő, Ar*w Pál, az Irodalmi Színház tag)« zongoraművész, Spiegel Anni, *’ O-szágos Filharmónia énekművész- nője, Gábor Anná, a Neue Zeiturí munkatársa. Konferál: Hegedű* Eva. a Magyar Rádió munkatárs* és Váraljai Magda, a Pécsi N««1* zeti Színház tagja. A műsoron ve*“ sek. Jelenetek, operaárlák, kon­cert-dalok, operettek, tovább* Goethe, Schiller, Hein«, G. 3* Shaw, Kastner, Bach, Moza-J HHndel, Weber, Schumann, WO» Komgold, Lehár stb. művel «Tere­peinek. mhú leletneli az idén Pécsett A Pécsi Baromfikeltető Vál­lalatot — négymillió forintos beruházással — az ország leg­nagyobb keltetőjévé fejlesztet­ték. A 25 „gépkotlós" alatt egy­szerre 250 ezer tojást tudnak elhelyezni. A terv és a keres­let alapján az idén körülbelül egymillió csibét keltetnek itt, majdnem kétszerannytt. mint Az egymillió csibéből pén­tekre kikelt az első és utána még néhány ezer. llymódon a pénteki napon már négyezer naposcsibét adhatott ki a kel­tető vállalat. Március 1-től ál­landóan bújnak ki a tojásokból a csibék, mégpedig naponta 8— 10 ezer is. A keltetőállomás el­sősorban a baromfitenyésztő mintaközségeket látja ei faj­tiszta naposcsibével Mit ériünk belterjesség statt? A másik ok az, hogy a dol­gozók igényel állandóan nő­nek. Ezt igazolják az alábbi nd. Annál 1» Inkább, mert » búzát termeszthetjük ugyan* úgy belterjesen, mint a zöld* A belterjes gazdálkodásról ma már nemcsak a mezőgaz­dasági szakom bőinek beszél­nek, vitatkozmak, hanem sok ‘ermelőszö vetkezeti és egyéni do1 gozó paraszt is. Van is er­ről mát tárgyalni, mert mező- gazdasági termelésünk minden téren a fokozódó igények alap­ján sok követeim valót hagy maga után. Azzal mindenki egyet Is ért, hogy mezőgazdaságunkat bel­terjesebbé kell tenni. Csak a baj ott van, hogy a belterjes­ség fogalmát még nagyon so­kan valami különleges, — még nem közismert — termelési el­írásban látják. Egyesek úgy vélik, hogy akkor lesz belter­jes a gaizdá’kodáe, ha elérjük a maxi má1 is gépesítést és olyan gépeket kap * mezőgaz­daság. melyek még esetenként 'méretlenek előttünk. Vannak, akik abban látják hogy növelni kell a takar- mánytermő területeket, vagy növelni kell a meglévő kerté­szeteket, halastavakat vagy egyéb melléküzemágakat kell létesíteni. Mások viszont olyan álláspontra helyezkednek, hogy kategóriákat szabnak meg; például a növényter­mesztésben külterjesnek szá­mítanak a gabonafélék, — bel­terjesnek pedig a sok munka­erőt Igénylő kultúrák. S sorol­hatnám az Ilyen egyoldalú irányzatokat tovább. Ha baranyai viszonylatban vizsgáljuk a belterjesség kér­dését, két okból induljunk ki annak érdekében, hogy meg­lássuk azokat a határokat, amelyeken belül kell megszab­nunk a belterjes gazdálkodás irányát. Az egyik ok az, hogy amíg 1949-ben Baranya megye la­kossága 362 810 fő volt. addig 1957-ben 410 000 főre emelke­dett. Ez a szaporulat évi át­lagban 5 R98 főt jelentett, vagyis Baranya megye évről- évre 6,5 közgépnek megfelelő létszámmal szaporodott. Ugyan akkor a földterület 1957-ben ugyanannyi maradt, mint HMfl-bem, nyolc évvel ezelőtt vol% számadatok: a felszabadulás ségeket, de ugyanúgy fordítva előtt hazánkban az egy főre eső átlagos évi cukorfogyasz­tás 10—12 kg volt, majd 1956- ban már 25.4 kg átlagos fo­gyasztást állapítottak meg. A zsiradékfélék fogyasztása az előbb említett Időközben 14 kg-ról 22 kg-ra nőtt. Ezeket a jellemzőket mondhatjuk a tej, tojás, vaj, stb. fogyasztásá­ra Is. Vajon vannak-e lehetőségek a zöldségféléket is termeszt* hetjük külterjesen, akárcsak * búzát. Az viszont természet«* hogy 1 kh búza nem fog annyi tiszta jövedelmet hozni, min* 1 kh zöldség Éppen ezért te* szünk különbséget a szántó és a aöldségterületek között, mert 1 kh zöldség egyenlő 5 kh redukált szántóterülettel Arra való tekintettel, hegf a belterjes gazdálkodás kér* arra, hogy az elmondott ténye- dósét és szükségszerűségét ** élelmiszerellátás szemszögébe* vetem fel, feltétlen feladat é* az első feladat, hogy ménd«®* termelőegységnél a növény«** meló» és az. állattenyésztés W* lyes arányait alakítsuk ld. B** természetesen meg kell, bogf e’őzze — lehetőleg teljes mér* lékben, — a kívánt termi'** eredmények és termékek méf* féke szerint, az a gró technikai, valamint zootechnikad eljárá­sok alkalmazása. Végiünk két példát, egyet » növénytermesztésből és egyf* az állattenyésztésből. Kiilöf** külön vizsgáljuk milyen torul két szem előtt tartva, az egyes kultúrák vetésterületeit növel­jük. Annak mértékéig vannak, amíg a növénytermesztés és az állattenyésztés helyes ará­nyait k1 nem alakítjuk, de to­vább már nem. Éppen ezért, amikor a mezőgazdaság belter­jessé tételéről beszélünk, na­gyon helyes, ha megvizsgáljuk a természeti adottságokat és csak azok ismere’ében dön­tünk egyes kérdésekről. Azokkal az álláspontokkal, amelyek különbséget tesznek pl: belterjes zöldség 0» kül­terjes búza termesztése között, nyilván nem lehet ejsyet érte­men hogf ók van mák, 4P

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents