Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)

1958-03-26 / 72. szám

NAPLÓ 1958 MARCI«» fl MeMesi hatottén szamának ctökhenláse érdekében | 150 000 csirke OtyaUaiifr&ak UszH&Uaz dt&t(kzWeUÍNsiVY «** érdeklődés naposcsibék iráni é jegyzem a neveket: Szíté — Dolgozótol \ Közlekedj»! én Szállítási jármüvei jogosítvány nélkül közlekedő emberek Is, mini az Utasok. Most már egészen gyakori eset, hogy állami gaz­daságok, termelőszövetkezetek vontatóira jogosítvány nélküli emberek ülnek fel, mint Many Ferenc, liadics Márk, Kiss Antal és Tótfalusi Sándor. Hang Ferenc a pécsi állami gazdaság levtzsgázatlan Zetor- jét vezette pótkocsival. Vezető igazolványa nincs és ráadásul Dolgozók Szakszervezetének Területi Bizottságán nemrég statisztikát készítettek a közle­kedési balesetekről. A statisz­tika szerint nemhogy csökken­ne, hanem egyre szaporodik a közúti balesetek száma. Az oki legtöbbnyire Ittasság. A Baj-anya megyei Rondtír- f»kapitányság közlekedési és gépjármű veket ellenőrző cso­portja utóbbi időben tartott kétnapos razziaszerű ellenőr­zésén harminchét szabályta­lanságot fedtek fel, Ezek kö­zött szép számmal szerepelnek olyan esetek, .hogy egyesek vlzaggzatlan járművel, jogosít­vány nélkül közlekednek, az ti ikei'esztczödéseknél, vasúti átjáróknál a megengedettnél gyorsabban hajtanák, vagy eppen menetlevél nélkül köz­lekednek, A szabálytalansá* gok zöméi olyan emberek kö­vetik el, akik ittas állapotban vezetnek Jármüveket. Azt hihetnék, hogy egyesek — mivel Ittas fővel való veze­tésnél csak hajszálon múlik egy-egy baleset előidézése — nem féltik eléggé a rájuk bí. zott állami gépkocsit, motor- kerékpárt. De a magánosok sem vigyáznak jobban, saját járműveikre, Gyürfi Istvánt a szigeti vámnál kapták rajta, hogy ittas fővel vezeti klsm> torját. Magyar Ferenc szent- iörinel lakos ugyancsak itta­san vezetett. Halomi Gyula szigetvári, Szabó János csata- helyi, Bagoly István pécsi, S tonics András hásságyl, Keszthelyi Vilmos meszes! la­kosok valamennyien ittas ál­lapotban vettek részt a közüli forgalomban. Az sem ritkaság, ha valakit munkaidő alatt fü­lelnek le a közlekedésit ellen­őrző szervek, mint egy postás kézbesítőt, akt szolgálat köz­ben szeszt fogyasztott és úgy motorozott. Legalább annyi balesetet, bajt okoznak a vizsgázatlan ...................... _.S|l_____I... — Dolgozótok kétszázezren jük van. Itt termelik meg a kim ^ Istvánná és tálcázó, brigádja ki- felül akartak keltetni, ennyit csirkéknek szükséges takar- ,, fa 4tögástalan minőségben nyolc vállaltak, de sajnos a hűvös mányt és itt nevelik fel azokat talált mintegy 230—300 fát nem jegyezte rá. Sőt, a fa eredetéről sem' tudott felvilá­gosítással szolgálni. A bravuroskodók is nagy veszélyt jelentenek a közúti forgalomban, Ha Ilyenen kap­nak rajta valakit, szigorúan eljárnak ellene. Cseresznyés Ferenc csurgói lakos Is fel­készülhet a következményekre,. , ,, amiért Mánia és Komló kö.Stoatt 25 ezer tojást lampazott zöttl útvonalon hosszabb ldelgp3*- Rohány Jánosnc es Kezdi­még személyeket Is szállított, elengedett UoiTnénnval közle-iné gépkezelő brigádja Is sok- jurst-i....i. ____j - . ... t t___, »/»rí- ,.„\s7Ar mÁo' a lf»hdití>tlennek lat­Bodi es Márknak sinc# vezető Igazolványa, mégis árat szál­lított a kozármlsienyl gépállo­más Zetorjával. Kiss Antal a bólyi gépállomás vontatóját vezette igazolvány nélkül. A vontató „természetesen" vlzs- gázallan volt. Tótfalusi Sándor a nagydobozai tsz vontatójával hasonlóképpen közlekedett, Neki ráadásul még menetleve­let sem adtak induláskor. Hogy történhetnek meg soro­zatban ezek az esetek? És a megtörténtekért — bár a jár műveken ülőket vonják első- a szükség szerinti intézkedé­kedett. Harczl Miklós, az í szór még a lehetetlennek lát­EPFU gépkocsijával szabály- szót-is megtette, csakúgy, mm. talanul, balra, klsívben ősi3 . leszedő brigád, amelynek gyorsan kanyarodott. M. Ka- ^-lss, Jeinosne f vezetője. Ez a vács Gyula a pécsvéradi vas- Origód naponta 15 18 ezer úti átjárón 40 kilométeres so-ácsirkéi osztályozott bs. cw>ma- bességgel hajtott át. Gáspáré®0^ be. A tökarító brigád ogy Gyula budapesti es Simon Fe­renc komlót lakosok hasonló szabálytalanságot követtek eh A közlekedési és gépjármű­veket ellenőrző csoport nem huny számét az elkövetett sza­bálytalanságok felett. Az ellen-1 őrzéseket rendszeresen követik sorban felelősségre — csak Mang Ferenc, Radies Márk, Kiss Antal és Tótfalusi Sán­dor tartozik felelősséggel? Miért nem gondolnak a közle­kedési szabályokra azok is, akik levizsgázatlan járművek­kel, menetlevél és vezető iga­zolvány nélkül útnak Indítják őket.!: Sok kellemetlenséget okoz­nak az ellenőrzések a fekete fuvarozóknak, A hanmtoehét eset közül több olyan van, amikor fekete fuvaron vagy legalábbis kísérleten kaptak rajta egyeseket. Langer Mik­lós pécsi lakos például a 7. sz. ÉPEU tehergépkocsijával le­járt és érvénytelen menetle­véllel közlekedett, Menetlevél nélkül találtak egy vontatót is. Szűcsi Ferenc nagyhansányi lakosnak, a 24-ce AKÖV YB— 808, sz. tehergépkocsi vezetőjé­nek volt ugyan menetlevele, de az ellenőrzéskor kocsiján óra alatt 15—18 ezer tojást ké" időjárás közbe szólt: nincs elég a csirkéket, amelyeket néni szített elő berakásra. Nagy do- tenyésztojásunk! — mondja tudnak eladni, log ez, még összeszámolni m Geilért B. Miklós, a vállalat — Idén májusban is piacra elég, nemhogy még kvareolni igazgatója. dobunk jónéhány ezer rántani is. Mert kvarcolják a tojást, Hét ezért írtam az emberek- való csirkét — mondja, Gellert hogy minél gyorsabban fejlőd- ről, ezért soroltam fel a neve- elvtárs. jenek a csibék. Aztán Itt van két! Nélkülük a tervből, a túl- Szeles Józsefné lámpázó bri- teljesítésből semmi sem lett gádja. Ez a brigád egy műszak volna. — Kelendők-e a naposcsi­bék? — Csak egy példát a kelen­dőségre — felel Geilért elvtárs, — Vannak parasztok, akik 500 —1000 csibét rendelnek. — És a termelőszövetkeze­tek? — Nem használják ki a le- keltetőt, Égy helyen lenne a ötletes újítással elérte, hogy azt Illetőségeket. A drávafokl tsz tojás is, a keltető is, A tervből a munkát, amit ezelőtt nyolc 1000 előnevelése« csirkét kért. csak akkor lesz valami, ha a óra alatt végeztek, most más- 6300 előnevelt csirkénk van megyei tanács lg segít a meg- fél-két óra alatt elvégzik. Sza- Boldogasszonyfán, ha ebből el- valósításban. Korszerű gazdá­ké Jánosné például nyolc óra visznek ezret, még mindig ma- ságot akarnak Boldogasszony- aJatt 300 tálcát mosott le. Es rad ötezerháromszáz, tehát ahová a termelősaövetke- mindezek tetejebe: alig volt nyugodtan kérhetnék a terme- zetek baromfitenyésztőit is el- egynéhány régi, betanított lőszövetkezeteik. Különösen vihetik. munkás. A többség új munkás örülnénk annak, ha a magyar­■ mH lj-i 1_-,1^ a! CyntrvMi»i Cón/IrsW toloilzíalr -innriórtCklr ílxrPH .l/PvAk* Tervük az, hogy Boldog­asszonyfán egy után tenyésztő telepet létesítsenek. 150Ó da­rabból álló magyar sárga tör­zset állítanak be. így remélik, megoldódik a tojásproblémá­juk. De nem oldódik meg egy* két más kérdés, ha nem kap­nak segítséget. Az első ilyen kérdés a villany. Ha Boldog­asszonyfán villany lenne, ak­kor ide telepíthetnék a eellyei sek, és a felsorolt esetekben is megindították a cselekmények­től függően — a bűnvádi, vagv\ a szabálysértési eljárást.* Ezen kívül, az enyhébb ee«-f leknél helyi bírságolást alkal­maztak. A jövőben az eddiginél sok­kal gyakoribbak lesznek az el­lenőrzések a közlekedési bal­esetek minél nagyobb arányú csökkentése érdekében. A sza­bálysértőkkel szemben pedig továbbra is a járnak el. volt, akikkel Szatmári Sándor telekiek jönnének ilyen kérés* A MÁSIK KÉRDÉS nem műszaki vezető kitartóan és sei, mert ott már azelőtt is fej- ilyen nagy, Négy idegen csatád eredményesen foglalkozott. lett baromfitenyésztés volt. lakik a vállalat területén. Már Hogy miért soroltam fel eze- Néhány szót mondani kell évek óta könyörögnek a III. két a neveket? Azért, mert arról 1», hogy az időszakos kel- kerületi tanácsnak, de ott foly- enélkül nem érthető az előttem tető vállalat az elmúlt évben ton csak azt hallják: „Hová te- fekvő szűkszavú jelentés: a alakult át mezőgazdasági vál- gyük ezeket az embereket?” Baranya megyei Mezőgazda- lalattá. Mégpedig úgy, hogy A vállalat vezetőségének véle- sági Vállalat pécsi keltetője megkapta azokat a földteriile- menye az: szükségük van a teljesítette első negyedévi tér- teket, amelyek nem kellettek négy család által elfoglalt épü- vét. Százötvenezer csirkét kel- az állami gazdaságoknak, a letekre, meg aztán ki hallott tetett. Ha minden jól megy, községi tanácsoknak. így alaki- már olyat, hogy egy vállalat terven felül még 30—40 ezer tott ki magának egy gazdasá- területén Idegenek lakjanak. Itt naposcsibe kerül a termelő- got: Boldogusszanyfán, Mól- is segítséget várnak, mégpedig legezi gór óbban J szövetkezetekbe, egyénileg dől- ványban és Somogyhat vanban. a III. kerületi tanácstól, J gozó parasztok udvarába. Több mint hétszáz hold föld- Szalai János Puskin Irodalmi-est A Pécsi Irodalmi Színpad Győző, ÖWmüller Miklós március 30-án délelőtt 10 éra- Varg» János. Látogatás esi kor az Ifjúsági Színházban ante 8 órakor a TTIT Bartók Klub­jában rendezi Puskin irodalmi estjét, amelynek előadója Sely­mes Ferenc főiskolai tanár. Puskin költeményeit szaval­ják és az Anyeginból részlete­ket mutatnak be az Irodalmi Színpad tagjai: Bérce» Lívia, Bittner Rózsi, Herendi Erzsé­bet, Horváth Erzsébet, Székely Az Anyegin című operából! áriákat énekelnek: dr. Kardos-l né Söjtör Lenke Kamarás Va-< lér és dr. Meláth Ottó. Az oped raszámokat betanította és zon-( gorén kíséri: Papp Árpádnál zenetanár. "Vönöczky Endre( Csatkovezkij-műveket zongorá­zik­Művészeti vezető: Hajnal* Gizella, Nagy László, Sugár Ernő. A zúdori ezüstkalá­szos tanfolyam hall­gatóinak egy része meglátogatta a bábol­nai állami gazdasá­got. Zádorbain nincs termelőszövetkezet, — de igyekezettel dolgozik Ott egy zöld­ségtermelő szakcso­port és a falusi gaz­dák érdeklődéssel ta­nulmányozzák főleg az állattenyésztési el­járásokat ás. Bábol­nára is azért mentek, hogy megismerkedje­nek a jövedelmezőbb agro- és Zootechnik ú- val. Fiatalok és időseb­bek egyaránt nagy tetszéssel, elismerés­sel beszélnek az ott Látottakról, Ifj. Tar- nóczal József azt mondja* — Olyan lovakat, sertéseket és növen­dékeket láttam a gazdaságban. ami­lyen nekem soha nem lesz... Volt ott egy éves borjú 1s, amely 430 kilót nyomott. Legjobb megjegy­zése volt Valler Pis­tának, aki még láto­gatás közben azt mondta: —■ Adjanak nekem egy borjút. Ha ide­adják, gyalog is ha­zahaj tóm .;; Nem ba j Hz sem, ha aratásra érek haza, csak le­gyen egy Ilyen bor­júm, mint a gazda­ságé. Természetesen nem adtaik neki, de azt mondták, ha akar, nyugodtan megveheti bármikor. Úgy vehet­nek Itt tenyészállatot mint a vásárban. Csak jobbakat. Ifj. Tarnócz.i Jó­zsef most azért vá­gyódik, hogy ő is el­érje a 9 050 literes fejest átlagot, mint az állami gazdaság. A két tehenüknél remé­li, hogy el is éri. mert valóban szépek az állatok, de na­gyon búsul, mert csak kelőnél sikerül ez a terve. Többre nincs ereje, mert ki­csiny a gazdaság. Megfelelő mennyisé­gű és minőségű ta­karmányt csak nagy­üzemben termelhet az ember, .Sajnálkoz­va beszél arról, hogy * Komlón tart ülést \ a megyei tanács olyan hicamaszénáttvégrehajtó bizotlsiíira ő még nem is látott, f amilyet a bábolnaiak f A Baranya megyei Tanár», etetnek. Természete- J Végrehajtó Bizottsága műre mi» non a gazdaság fedett J 27-én, csütörtökön reggel ki­helyen, mestersége-r lene órakor Komlón tartja meg legközelebbi üléséi a váro­si tanács székhazában. Az ülé­se« Simek Árpád elvtársi, Komló város tanácsának elnö­ke és Tóth F. Béla. a megyei építési és közlekedési osztály vezetője ismertetik Komló vá­ros városépítési problémáit. Az ülésre meghívták a nehéz- ipari, a könnyűipari, az építé­si, az egészségügyi, a művelő­désügyi, valamint a belkeres­kedelmi minisztert és az Orszá­gos Tervhivatalt is. Az ülésen többek között Soós Jenő, « Né­pi Ellenőrző Bizottság elnök- magúkon, hisz a le-j> helyettese Ismerteti a Baranva hetőségek mindig^ megyei Népi Ellenőrzés! Bi­Jobban kínálják ma-^z.ottság 195*. évi I, félévi imui- gukat. é kalervét. sen szárítja, nem en­gedik, hogy kilúgoz­za az eső, kiszívja a nap és lehűljön min­den levele. » Olyan zöld az, mintha teg­nap kaszálták volna és nem a kórót látni rajta, hanem a dús, üde leveleket, Most még csak saj­nálkoznak, mert lát­ják, mennyire elma­rad a kisgazdaság, de rövidesen bizonyára tettekkel is segítenek Este hat óra van. Az Igazga­tó szobájában, cseng a telefon. — Az Igazgató elvtángal szeretnék beszélni. — Én vagyok, tessék. — Itt M. Károly beszél a 4-es üzemrészből. Nagyon kérem az igazgató elv társat, szóljon a párttitkár elv társnak i*, és azonnal jöjjenek ?«'■» » Na­gyon szeretnék önökkel be­szélni. A párttitkár elvtárs éppen ebben a pillanatban lépett be az Íródéba, hogy jóéjazakát kö­szönjön. — Jó, hogy jössz. Éppen most szóltak le a 4. üzemrészből, hogy azonnal menjünk fel, Biz­tosan valami zűr van megint. • Azonnal indultak. Útközben latolgatták: vajon milyen hiba csúszhatott be, s éppen most, a negyedév utolsó napjaiban, amikor minden óra kiesés ko­moly veszteséget Jelent, sőt még a prémiumot 1« elviheti. Ahogy belépnek a műhelybe, az ajtóban várta már őket M. Károly esztergálvos. — Én telefonáltam — mon­dotta dadogva. — Én, értik? Mert már nem bírtam tovább, én, aki már tíz éve ebben az (jzemben dolgozom, én, aki.;» Az Igazgató a páirttltkáíTa, a párttitkár pedig az Igazgatóra néz: ml van ezzel a Karcsival? A párttitkár elvtár* nem is állítatja sokáig, — Jó, jó, dehát miért hívott Ide, ani a baj* ÉBREDEZŐ ÖNTUDAT — Párt ti Ük ár elvtárs, én 45- ös kommunista vagyok, hát hogyan engedhetném meg va- lakmek, hogy becsületembe gázoljon. Hogy miről van szó? Nézzék mag! M. Károly elin­dult- az üzemrész ellenkező vé­gébe s a fal tövébe mutatott: — Hát erről. — Jobb kezével lefordította a falnak támasztott négymáteres padlót. A padló alatt egy gondosan elkészített szép ki* „csomag" lapult, mely pontosan nyolc d arab három- méteres, simára gyalult fél co­los deszkából állt. A két vé­gén dróttal, a közepén pedig mintegy 50 méteres szigetelt vilenydróttal volt átkötve. Ezt a kU .Azajrét" — melynek ér­téke néhányszáz forint, — M. Kánolynek pontosan 10 órakor kellett volna leengednie a har­madik ablakon az üzemen kí­vüli telekre. Ott aztán már várta volna az új tulajdonos. Csakhogy;. i Az Igazgató és a párttitkár a meglepetéstől alig jutott szó­hoz. Hát igen, azért nem sike­rült elcsípni az üzemi tolvajo­kat, mert a lopott holmit nem a portások szeme előtt viszik ki az üzemből. No, de ez éppen Jókor Jött, olyan példát statuá­lunk ebből a lopásból, hogy örökre elmegy $ tolvajok ked­— Tetszik tudni úgy történt az egész — kezdett magyaráz-’ k<xtoi M. Károly —, hogy két órakor a K. Pista, akivel egy gépen dolgozom, és öt éve vált­juk egymást, félrehívott az öl­tözőben. — Idefigyelj, Karcsi. — kezd­te, — tennél nekem egy szí­vességet? — Miért ne, csak pénzt ne kérjél! — Tehát akkor pontosan tíz­kor, érted? Egy kis kavicsot feldobok majd az ablakra, az­tán jöhet..— S ezzel rácsapott a véllamra és elindult haza. Én csak akkor Jöttem rá, hogy ebből komoly baj 1» származ­hat, amikor megláttam a cso­magot és meggyőződtem róla, hogy itt nem használt deszka- darabokról, hanem új anya­gokról, méghozzá nem is ke­vésről van szó. Hát így történt. — Mindenesetre nagyon oko­san tette — vette át a szót az igazgató —, hogy szólt nekünk. De ettől függetlenül csak azt tanácsoljuk. tegyen úgy, ahogy azt K. Pistával megbe­szélte . 11 A többit csak bízz« iánk. • Az éjszaka sötét, mint a töm­lőé. Az ég teljesen beborulva. még az a szerencse, hogvnincs nagyon hideg. Az elvtársak már fél tízkor elhelyezkednek a megbeszélt helyen úgy, hogy bármely irányban i* távozik a tolvaj az ablak alól, minden- hogyan találkoznia kell az igazgatóval, vagy a párttitkár­ral. A fő az, hogy deszkával a vállán csíphessék el. Az óra mutatója rettenete­sen lassan cammog, szinte minden perc egy órának tű­nik. Már öt perccel elmúlt há­romnegyed .... már öt perc múlva Itt kéne lennie..» De sehol senki. Tíz érakor meg­szólal az üzem kürtje, n Jelzi a műszak végét. A tolvaj? ..» A tolvaj biztosan megszagolta. — M. Károly szívótól Is nagy kő esik le, mert nem kapott Jel­zést, s a deszkák maradhattak a helyükön. Az igazgató alig várta a reg­gelt, hogy végére járhasson az ügynek, és végre megtudhas­sa, ml is történt tegnap, Magá­hoz hívatta K. Pistát. — Tudja, miért hivattam? — szegezte neki a kérdést, — Igen, tudom. — Akkor mondja meg ne­kem, miért akart lopni tegnap este deszkát és drótot az üzem­ből? Tucrtláhnu van maga an­nak, hogy manapság milyen szigorúan járnak el a társadal­mi tulajdon elleni vétőkkel, a tolvajokkal szemben? — A tolvajok Bitót olyan éles hang­súllyal mondta, hogy K. István nem is talált hirtelen szavakat, olyan zavarba jött­— Igen, rádöbbentem már, s azért nem is.» — Dehát mi késztette magát erre? — Az öaszei építettem* egy nyári konyhát, már a tető is rajta van, de még körülbelül annyi deszkára volna szükség ahhoz, hogy az eresz alját in elkészíthessem, mint amennyit haza akartam vinni. Gondol­tam, minek adjak érte pénzt, amikor az üzemben úgyis van elóg. Pontosan háromnegyed tízkor el is indultam, de út­közben meggondoltam. Soha­sem loptam életemben, s talán ezért is sikerült olyan erősnek lennem, hogy nem az üzem Irányéban, hanem a büfébe tértem be. Ott megittam két nagyfröccsöt, s utána elmentem haza. Tudom, nagy hibát kö­vettem el, dehát most már mit csináljak? z.» Az Igazgató nem válaszolt nyomban, úgy érezte, őszintén beszélt K. Pista és megbánt? amit tett. De azért mégsem úszhatja, meg szárazon, — Kérem, a műszak végén jöjjön be, akkor majd meglát­juk ..» Még aznap összeült a válla­lati fegyelmi bizottság. Nehéz dolga volt, mert tulajdonkép­pen nem tényleges tolvajról, csak olyasféle „tolvajjelöltről'' volt szó, aki érdemel ugyan büntetést, de azért elbocsátani mégsem volna helye«. Kétórás vita után megszületett a hatá­rozat: „K. Istvánt a megfon­tolt lopási kísérletért a válla­lat vezetősége hárem hétre az üzemben működő építési rész- leghez helyezi át. Ott csak se­gédmunkásként szabad alkal- macni'ü IC. látván tudomásul vette « határozatot, s másnap reggel jelentkezett új munkahelyé«. Habarcskeverétihez osztottál; be. A fekete olajai overall még sohasem vigyázott úgy, mint most. De hiábia, ezért csak- rá-ráfröccsent a habarcs és a mész. Amikor lejárt a bünteté­se és visszament a műhelybe, első teendője ez volt. olajjal eltünte&se ruhájáról a foltokat. Úgy látszott, ez sike­rül is, de mégsem! Újból $s újból átütötte a vékony olgj. réteget a mész. Nem, nem olyan egyszerű dolog ez: ad­tokat csak hosszú, szorgalma* munkával és tisztességes viselettel, lehet eltüntetni.

Next

/
Thumbnails
Contents