Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-02 / 28. szám
»S8 FEBRUAR 2 NAPLŐ Beiütt a szabályozni acttnoi ; Stenibényáinüshan az elmúlt 8vefc sorám igen nagy összegeket íordítottak a nehéz fizikai erőkifejtést igénylő muu- fcák gépesítésére, a bányaüzemek korszerűsítésére. Az eddigi gépesítési törefkvések főleg a szállítás korszerűsítésére irányul tali. A fejtési munka, a jövesztés gópesa'téveztüfk a mánkét, mint másutt, előírtuk a termelési tervet s annak teljesítését el is vártuk. Örömmel mondhatom, hogy az itt dolgozó bányászok igen rövid idő alatt megszerették az acéltámos biztosítást és igen rövid idő alatt meg is tanulták, hogyan kell ezeket az eléggé súlyos, de lsének azonban mindeddig aka- azért mégsem túlságosan nedáiya volt . a jelenlegi biztosítási rendszer, nem. beszélve arról, hogy a faanyaggal történő biztosítás nagyon költséges. rengeteg devizát igényel; A gépesítésnek és az önköltség csökkentésének a faanyaggal történő biztosításban rejlő akadályát Kossuth-bánya vezetői már rég felismerték. Kovács József elvténs, Kos- suth-bánya vezetője már a múlt évben szorgalmazta: engedjék meg, hogy ők fémtám biztosítással kísérletezzenek. A tröszt vezetői a kezdeményezést támogatták s megszerezek hozzá a minisztérium engedélyét is. Ezután kapcsolatot teremtettek egy nyugatné- metországi gyárral s a gyár héz acéltámcxkat használni. Ez a kísérleti, frontfejtés például mindöesze 28 méter hosszú, de a legutóbbi napon is 200 csille szenet szállítottak a csapat tagjai — Az acéltámos biztosításról alig egy hónapi tapasztalat alapján is bátran mondhatom, hogy a 12-es telepben bevált, sőt a várakozáson felüli eredményt értünk el vele. Az acéltámos biztosítási Sdsérle- teknek ugyanis kettős céljuk van. Egyik a bányafafelhasz- nálás csökkentése, másik — s ez a távolabbi — a fejtési munka gépesítéséhez szükséges feltételek megteremtése. A kísérletek során bebizonyosodott, hogy míg a 12-es telepi kísérleti célra felajánlott Kos- lejtésiben fával biztosítottak s suíh-bányának 200 szabályoz- 10 köbméter szén kitermelé- haló acéltámot. séhez 0,04 köbméter bányafátA kísérleti célt szolgáló acél használtak fel, az acéltámmal tárnok december végén érkéz- -történő biztosításinál 10 tonna tek Komlóra. Velük jött egy szén kitermeléséhez csak 0,016 német szakember is, hogy se- köbméter bányafa szükséges giíséget nyújtson a kísérletek- S hogy a bányafa-felhaszmálás hez, mert a komlóiak azt ígér- több mint 50 százalékos csök- ték: ha sikerül a kísérlet, meg kentése milyen jelentős ered- fcöíáfc az üzletet, rendelnek az mény, azt bizonyítja: a 20" acél lómokból. darab fémtám megvásárlásáA kísérletek január elseje- hoz szükséges összeget a fává! kezdődtek meg. Megkér- megtakarítás összege máris daztük Kovács József elvtár- fedezi, vagyis sat, Kossurih-bánya vezetőjét: alig egy hónap alatt kifizeti ék < I beszámoltunk, tud-e már valami eredményt magukat mondani, mit tapasztaltak az Az acél tárnok eddigi kísérletek során? — Az acél tárnokát a VI. ellenére, hogy még csak a kísérletek kezdeténél tartanak sí a szükséges tapasztalatokat mi nem szerezhették meg —J a teljesítmények mégis 3,31 csillére emelkedtek műszakon-1 ként. Az acéltámos biztosítási ki- j serietek eddigi tapasztalata! | biztatóak. Ahhoz, hogy a kísérleteket most mái- szélesebb’ körben, többek között a VIT szinti 10-es széntelepben isi folytathassál!, újabb 1 500 da-J rab szabályozható acéltámra ] lenne szükség. Ezeket szeret- \ nék mielőbb megrendelni, sőt< megkértek a nyugatnémet cég] képviselőjét, aki a hét végénj utazott vissza hazájába, hogy{ a fém tárnokhoz hasonlóan hónapi kísérletre fémsüvegei; is szállítsanak nekik. A bánya { vezetői ugyanis bíznak abban. ^ hogy az acél-tárnok után sikeresen tudják majd alkalmaz-J ni a fémsüveget is. Tizenhárommillió forintot fordítanak a baranyai állami gazdaságok fejlesztésére Petöliázi Gábor elvtárs, fnldművelésüqyi miniszterhelyettes nyilatkozata (Mesterfalvi) 'Budapesti tudósítónktól.) Petőházi Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes tájékoztatta lapunk budapesti tudósítóját azokról a beruházásokról, melyek az 1958-as évben a Baranya megyei állami gazdaságok fejlődését célozzák. — A Baranya megyei állami gazdaságok részére 1958. évre igen nagy összegeket irányoztunk elő. Építésre 4 939 000 forintot, gépi beruházásokra 3 142 900 forintot, egyéb beruházásokra 1 millió forintot, és végül talajvédelemre és talajjavításra 3 880 000 forintot. — Az építés-beruházási keretet a következők szerint használják fel. A különféle gazdaságokban 300 ezer forint értékben építünk gőré- kat 75 vagon össztérrel. 600 ezer forintot szánunk egy 60 vagonos magtár építésére. 275 ezer forint beruházással készül egy 600 férőhelyes juhhodály és egy negyedmilA bíróság halálra ítélte Demeter Jánost A Péesi Megyei Bíróság- nép- rendbeli szándékos emberölés bírósági tanácsa január 30-án bűntettében, kétrendbeli több? nyilvános tárgyaláson tárgyalta személyen elkövetett szándé- ? Demeter János bűnügyét. A kos emberölés bűntettének ki-? _ bűncselekményről egyébként sérietébeu, egyrendbeli könnyű? acél tárnok f lapunk január 21-i számában testisértés bűntettében, lopás bűntettében, továbbá egyrend- ? Demeter János korábban már beli hatósági közeg elleni erő- * | alkalmazói; j)büntetve volt társadalmi tulaj- szak és rabszökés bűntettében" azonban inam csak anyagtaka- f dón elleni sikkasztás miatt és és ezért őt kötélálfcvli halálra rékossággal jár, hanem a tel- többször volt rendőri eljárás ítélte. szinti 12-es telepbe« külön jesítmények növekedését Is dalait garázda, kötekedő maga- erre a célra létesített kísérleti elősegíti Amfg a 12-es telep’? tartása miatt. Legutóbb emberfejtésben alkalmaztuk, először, fejtésben a régi módon fav: dőlés bűntettével terhelve ke- •Ebben a fejtésben — araiak biztosítottak, az egy főre esc drült letartóztatásba, ellenére, hogy kísérleti célo- fej teljesítmény 3,1 csille voll $ A népbíróság bűnösnek monA tárgyaláson részt vett hall-J gatóság egyöntetűen helyeselted a bíróság ítéletét, mely Deme-? tér János cselekedeteinek mél-? kát szolgál — ugyanúgy szer- műszakonként. Most — annak ?dotta ki Demeter Jánost egy- tó megtorlása. liót szánunk egy 100 férőhelyes istálló létesítésére. Igen nagy jelentőségű az a beruházás, amelynek során a 10 ezer holdas bólyi gazdaság bábarci részében közel 500 ezer forintos beruházással egy szárítóüzemet és szeszfőzdével egybekötött gyümölcstárolót építünk. Erre azért volt szükség, mert már 1957 tavaszán a Bólyi Állami Gazdaságban 300 holdas gyümölcsöst létesítettünk. Elsősorban szilva és kajszibarackfákat ültettünk, a telep primőrje exportra megy, a többiből pedig szárítottgyü- mölcs és pálinka készül. 1958- ban félmillió forintos költséggel hozzákezdünk egy komló- szárító építéséhez is. A Siklósi Állami Gazdaságban pedig három kilométer hosszú permetlévezetéket építünk, amely nagymértékben megkönnyíti majd a szőlők gondozását. A fennmaradó összegen szolgálati' lakásokat, orvosi rendelőt, fürdőt és zuhanyozót építünk. Igen jelentős az az összeg is (2 644 000 forint), melyet a Baranya megyei állami gazdaságok az 1958-as évben épületfelújításokra kaptak, — Feltétlenül beszélnünk kell aztán azokról a beruházásokról is, melyek a baranyai halgazdaságok fejlesztését szolgálják. Természeti adott- ' ságuk folytán igen kis költséggel is halastavakat tudunk létesíteni több gazdaságunkban. így Bikaion is, ahol 1 300 000 forint költséggel befejezzük a 260 holdas halastó építését és telelőt is készítünk hozzá. Ugyancsak az idén készül el véglegesen a 150 holdas kelemenligeti halastó is 600 ezer forintos beruházással, amit telelővel is felszerelünk, *= A Baranya megyei állami gazdaságok fejlesztésével kapcsolatosan mégsem ezek a legfontosabb beruházások. Külön ki kell emelnünk azt a hibridkukorica gyártó üzemet, amelyet a Központi Vezetőség határozata értelmében még ebben az esztendőben építünk Bolyban. Az üzemnek szeptember 15-ig kell elkészülnie. Az üzemhez szükséges összes épület és a belső úthálózat is az idei programban van. A jövő évben aztán megépítjük a gazdasági vasutat, a vasúti rakodót, kibővítjük az állomást és a gazdaságba vezető utat. A hibridüzemet úgy terveztük, hogy a későbbiek során Icomlószárításra is alkalmas legyen. Az üzem kapacitása: 1350—1400 tonna hibridmag feldolgozása és 35 fok víztartalomról 12 fok víztartalomra való szárítása. A zavartalan működést és a teljes kapacitás kihasználását 1800 hold anyavetőmag termelésével biztosítjuk. Ezt a területet a bólyi, beremendi, bo- gádmindszenti, pécsi, ormánysági, sátorhelyi, zengőaljai és görösgalli állami gazdaságok biztosítják. Az említett 1350 tonna vetőmag 90 ezer hold vetésterülethez elegendő. 180 kilogram terméstöbblettel számolva holdanként, a hibridvetőmaggal bevetett kukoricaföldek 1620 vagon kukorica természtöbb- letet eredményeznek. *— Terveink maradéktalan végrehajtásához azonban — fejezte be nyilatkozatát Pető- házi miniszterhelyettes — a kohó- és gépipar, azon felül az építésügy nagyobb arányú segítségére van szükség, mert az építkezéseket jelenleg az ezeken a területeken tapasztalható lemaradás nehezíti. // Közfáiék" ABALIGETEN rrfwv im? TTT»»»*»fT1irTTTTT1|l|TVT»TTTUrm 1HTTTVH ITT rrrwM Termelőszövetkezet alakult Abaligeten .; -. Egyszerű újsághír volt ez néhány nappal ezelőtt. Ha előtte és utána nem történik egy s más, amolyan színpadi áttételiben mondott „közjáték'', mit tudni, hogy mikor esett volna szó újra e Mecsekbe bújt falucsika dolgozóinak összefogásáról. A szövetkezet tagjainak semmi közük sincs az eseményekhez, munkájukról most egy szót sem lehetne írni, legfeljebb terveikről. Dehát a „közjáték szereplőinek” ostora éppen rajtuk csattan::: Ártatlanul. Hol kezdjük? Azzal-e, hogy Kárvári József tanácselnök hivatalának elfoglalása előtt olyan „felvilágosítást“ kapott, hogy „ötféle nemzetiség él ebben a faluban, nehéz lesz velük bó dögölni és ilyen .import’ embereknek hamar kitelik a becsülete.” Ettől a tanácselnök nyugodtan hozzáfogott, hogy összeszedje a falu erejét és bevezessed: a villanyt. Tárgyalás itt-ott, vitatkozás. megállapodás ess oda lehetett állná a falu elé, hogy lesz villany. De miivel járul hozzá a falu? Egyszer régebben ígértek vagy 18 ezer fo- rintot. A gyűlésen meg 150 ezret ajánltak. Ezzel már lehet kezdeni..: A felajánlott összegre készen állnak az aláírások. Aztán érkezik egy javas'at a községi iskola igazgatóiától, hogy gyűljön össze még egyszer a falu és „erősítsék rrv'g“ a százötven darab ezrest. Nocsak, hát legyen... — gondolja az e’nök, hiszen itt mások is segítenek. Lesz is gyűlés és a 150 ezer forint úgy ..megerősödik”, hogy egy fillér sem marad belőle. Egy fillér se... Furcsa eset. Ez azért történt így, mert Pemecker János vagyorukor'átozott, az abaliigeti „nemzeti bizottmány” elnöke, akinek ezért semmi bántódása nem volt, így szónokolt: — Ne gyűjtsünk pénzt! Vegyünk kölcsönt a banktól, aztán majd .., majd elfelejtjük visszafizetni. Hm. Igazán „kedves" elképzelés. Töpreng is az elnök, fcegy aÜ#>A lehat ex a r*m pemec&erek, a becsületes emberek véleménye, amikor ellenvetés nélkül adták a száz- ötvenezret. Meg az állam éppen négyszázezret vállalt magára a költségből és elvégre a villany mégis csak itt világít majd a községben.:: Újra elölről kezdik és ismét összegyűl 120 ezer forint, hozzáadják a községfejlesztési járulék egy részét és megint lehet kezdeni. Ebben a negyedévben a tervek szerint kezdik is"... Ez még semmi seen lenne. De jön a következő. A tanácselnök iroda- ■, ■ ■■ ,-■ = jálban a termelőszövetkezetet al aki tani akarókkal beszélget. Kikíséri őket a kapuig. Ham bók János így beszél: ~ Belépek a termelőszövetkezetbe. Lehet, hogy ón leszek az első, de belépek... Ekkor megint Pemecker szava hallatszik. Eszerint csak karrieristák, jöttment emberek lépnek a termelőszövetkezetbe. (?!) Hambák visszahőköl és a mai napig sem tagja a szövetkezetnek. (?) A termelőszövetkezet mégis megalakult. Huszonnégy tagja van, egy középparaszt és egy kisparaszt utólag kérte felvételét. Pontosam: Tóth János tekintélyes középparaszt fia lépett a szövetkezetbe és apja földjét viszi magával. Az öreg így beszélt: „Én már nem tudók belépni, de majd annyi kosarat fonok, hogy elég lesz a téesznek’1. Schóber János kisparaszt is jobbnak látta, ha azok (közé áll, akik összefogták erejűiket. Kettőjük elhatározása sem véletlen. Mint nyitott könyv, úgy áll e kis falucska szövetkezői előtt a jövő. A föld mellett ott a kőbánya, a mészégető, a tóglaégető, amit rendbe lehet hozni, szállításhoz helyben a vasút. A föld mellé még ott a birkatenyésztés. Szóval van igéiét, tehetőség, amiből munkával sok iranderrt elő lehet teremteni. A hír, hogy Aballgeten termelőszövetkezet alakult, megcsapja a többi Mecsekbe szorult községet, mint a nem várt szél. Hogyan? Ott is? Hiszen ott soha nem volt termelőszövetkezet! Mi stellt ezekbe? Semmi. Lett voina ott szövetkezés már régebben is, csakhogy éppen azok maradtak adósak a helyesléssel, szóbeli támogatóssal, akiknek a szava ma is majdnem írott törvény ebben a faluban. Meg az államhatalmi szerv sűrűn váltakozó vezetői sem fáradtak el a szövetkezeti gondolat segítésében. így maradt a tervezge- tés, a sokszor szűk körben elmondott vagy el sem mondott vélemény titokban. A villany megmozgatta a községet. A legfőbb, az összefogás egységes akarata kibuzo- igott, mint egy új forrás es ennek a vízével kezdték főzni a szövetkezést. Lett is eredménye. Csakhogy a világ ezzel még nem változott meg egészen a faluban. Pernecher egy időre be====== fogta a száját izgatás miatt, de más kárából sem tanulva, nyomába lepett dr. Kósa orvos. Ez megint külön történet, de csak annyiban, hogy időben később „játszódik.” Sárvári tanácselnök elmegy haza és ennek során összehozza a sors a vásárosdombói tanácstitkárral. — Nagy bajok lehetnek Aba- ligeten — mondja neki értelemszerűen a titkár. — Hallottam, hogy bénákkal. féVkarú- a-kkal alakult termelőszövetkezet. Az orvos mondta, dr. Kósa. Beszélnek az orvossal, hogy ne csináljon már ilyent. Nem tagadja, sőt jegyzőkönyvbe mondja, hogy „Nemcsak mondom, de bizonyítom is“. Ez is igazán „kedves”.- Attól függetlenül, hogy a termelőszövetkezetben sem béna, sem félkarú nincs, még „orvosilag’" átvitt értelemben sem, a környező községekben röhögni kezdenek és hasukat fogják azok, akik... tudják, akik ilyenkor kéjjel röhögnek. „Bénák... felkarnak .,. hehehe.:. hát ilyen az aibaligetá csoport!" Nyomában pedig terjed a közhangulat. A szövetkezést fejűikben forgatók (miért is ne forgatnák, amikor jót akarnak) tétovázni kezdenek, visszalépnek még a szavakban tett úton is, mert- hát „ugy^ mit mondott a doktor úr”. A tetejébe még száj- ról-szájra járva az is kiderül, hogy a doktor napioipóknak tartja azokat, akik a termelőszövetkezetbe lépnék. Ej! Ej! Doktor úr! Ne hozza magát utóbb olyan kellemetlen helyzetbe, hogy az a rendszer védje meg önt, amely ellem beszél, a felháberodófe jogos haragjától! Ennyire még nem fejlődött a helyzet, mert Petőcz István •igazgató és dr. Kósa szavának, — mint tanult emberek szavának —, nagy a hitele a faluban. De vannak „támogatóik” is. Volt olyan, aki meghallva a termelőszövetkezet megalakulását, otthagyott csapot-papot és egy hétig nem ment haza, valamelyik bányában akart elhelyezkedni es... azutan meggondolta magát. A másik búskomorsága esett. Kik ezek? Vajon kik lehetnek? Akad, aki ne tudná? Az eddigiekre bizonyí----ték-ok va nnak. Arra még nincs, hogy Pemecker, dr. Kósa magától találta-e ki mondásait. Annyi bizonyos, hogy a községi plébánossal dr. Kósa és Perruek- ker sincs rossz viszonyban. Pernecker istállót bérel tőle, Kósa pedig társaságbeli. Az is bizonyos, hogy a tanácselnökkel nem nagyon szimpatizál a tiszte'endő úr. Egyízben így állított be hozzá; ~~ Maga a tanácséinak? — Én vagyofc — Maga híreszteK, hogy .. vákat tartók a lakásomon? (így, szó szerint.) — ön állítja. — Hogyhogy? — Úgy, hogy most hallom először, mióta fttt vagyok és öntől Erre megharagudott a plébános, merthogy közbevetve lelkiatyát mondott az elnök, de másnap visszatérve a tanácsra, mégimkább haragra gyulladt. Az elnök annyira „elvetemült“, hogy kérte, helyesebben próbálta kérni a felebarát! szeretet gyakorlására. Van a községben egy nyolc- gyermekes család és egy szobaiban laknak. A ház is majd a fejükre dőli A plébánián van "nét Cl) szoba, azon kívül egy teljesen külön álló szoba- konyhás lakás. Ha lehetne ezeknek a::. Nem lehet. A parókia zárva az ínségesek előtt, de szállodának nyitva. Ugyanis a kirándulók számára, akik a eseppkőbarlsmg megtekintésére érkeznek, szálloda is van Aballgeten. Ez még magában nem lenne baj, dehát istenem, adózás alá esik ... Kellemes dolog az unszimpati- kus tanácselnöknek benyújtaná az adóbevallást? Ez is „közjáték” & szóba sem került volna, ha a parókia hallgatag falai között nem lennének vélemények, kijelentések, amelyek az előbb'elmondottakhoz kapcsolódnának. Van más is. A plébános úr (ne haragudjon, de nem tudjuk pontosan mi az egyházi, számunkra különben kifogás alá nem eső rangja), könyv- kölcsönzéssel is foglalkozik. Azt mondta néhány fiatal lány és asszony, hogy „jó könyvei vannak”; Az újszülött termelőszövetkezeten tehát csattog az ostor, meg azon is, aki a szövetkezés, az összefogás gondolatát felkeltette, segítette napvilágra hozni. Pemedkerhez nincs mát mondani. Legfeljebb any- nyit, hogy jobban tette volna, ha nem teszi, nem mondja, amit mondott; De Petőcz István iskolaigazgatóhoz már több van; Van Igazság abban a mondásában, hogy mindenhol nehéz a kezdet, nehézségék vannak az éj előtt, mármint a termelőszövetkezet előtt. Abban is igaza vám, hogy egyszerre nem lehet mindent Aballgeten sem megvalósítaná. Egyik napról a másikra nem lesz szálloda strandfürdő, szép kiránduló- hely a községből. Ha már van nehézség, akkor legalább ne rakjon az útba akadályokat' Ne éljen vissza azzal, hogy hallgatnak szavára! Dr. Kósa orvos pedig rosszul, nagyon rosszul teszi, amit tesz. Átlátszó a trükk, még szimpla szemfényvesztésnek is TOSSZ. Először Pemeekerrel kiaibái- tatunk fcígyót-békát, hogy ne alakuljon termelőszövetkeze; Utána megpróbáljuik erkölcsileg lejáratni és szétbomlasztani a munkához ezután kezdő szövetkezetét. Ezt a trükköt még a szövetkezeti tagok is. felfedték. Pedig azok „bénák1’, „félkarúak*. Ilyen „közjáték" tov--------- . télit Ab allgeten, Ez volt az első felvonás. Következik a második, amikor a szövetkezet dolgozni kezd és eredményei látszanak. Azután jön. a harmadik, amelynek szereplői már készülitek a szövetkezetbe lépni. Egyik azért vár őszig, hogv a vásárolt ház adósságát kifizesse, másaik kettő, hogy fiát addig megnősíti, a negyedik eladó lányának gondját akarja válláról addigra levenni. Szóval már készülnek a harmadik felvonás szereplői. A többiek később érkeznek és úgy hírlik, hogy szocialista község is lesz abból a szép helyein fekvő Aba- ligetből és nem is sokára Ezt majd a falu lakosságának többsége eldönti. S ezzel akar néhány ember szembeszállni?! itafironcsa—Kmzoh
