Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-02 / 28. szám
4 NAPLÓ 1958 FEBRli All • Dt. Dwz& foayy. }ÚM3 népraizi műve Moszkvába* Hl Dr. Berze Nagy János magyar néprajzkutató nevét kül- fö'dön rriég most is jobban ismerik, mint szűkebb pátriájában. a Heves megyei Besenyő- te’eken. vagy Pécsett, ahol legértékesebb foTklorművei jelenteit meg. Tudták és tudják róla. hogy a magyar népiélek kincseinek szerelmese, aki időt és fáradságot nem kímélve világviszonylatban is értékes néprajzi műveken dolgozott. Dr. Berze Nagy János olyan népmesebúvár volt, aki nemcsak a magyar népmesékkel foglalkozott, hanem figyelemmel kísérte a külföldi népmesekutatás eredményeit is. És párhuzamot kívánt vonni a magyar és a körülöttünk élő nemzetek népmeséi között. A folklore tudományos irodalmában régi törekvés volt a népmesetípusok összehasonlítása és a típusok rendszerbe foglalása. De olyan rendszerező munka, amely tudományos szempontból is megállja a helyét, eddig csalr a finn A. Aame-nek sikerült. Az ő rendszerét később Stith Thompson egészítette ki. Olyan törekvéssel azonban,, hogy egy népnek egyazon nyelvén élő mesehagyományait ilyen rendszeres összefoglalásban, az anyag tudományos elemzésével és meghatározásával. egymásra való vonatkozásaival. a belőlük vonható tudományos következtetésekkel, vagy leszűrt eredményekkel mutatta volna be, alig találkozunk. Még A. Aame előtt, dr. Katona Lajos, a budapesti tudományegyetem tanárában vetődött fel a gondolat, hogy szükség lenne a magyar népmesetípusok rendszeres összefoglalására összehasonlító módszerrel. És amit dr. Katona Lajos életében nem tudott megvalósítani. elkészítette tanítványa: dr. Berze Nagy János. Elkészült a: „Magyar népmesetípusok” című monumentális műve, amely Pécsett a Baranya megyei tanács kiadásában nemrég jelent meg. A könyv előszavában dr. Bánó István, a budapesti Központi Pedagógus Továbbképző Intézet tanszékvezető tanára, a kiváló magyar mesekutató, a mű lényegére mutat rá, amikpr a következőket írja: ,,A mesetípusoknak és meséknek Berze Nagy János által végzett ismertetése lehetőséget adott arra is, hogy a népköltészet egyik legjellemzőbb vonásáról, a variálódásról is képet adjon. Módszere a példák tömegével bizonyítja, hogy a típusképben megnyilvánuló azonosság a sok egyéni vonást mutató változatokban él. Az A. Aarne— Thompson-féle regisztráló katalogizálás a népmeséknek e jellemző és lényeges vonására nem képes rámutatni. Berze Nagy János ugyanis a feldolgozott összes mese minden részletét tartalmilag ismerteti. A dolog természeténél fogva a tartalmi ismertetéseket tömören, röviden igyekszik megoldani. A rövidségre való tönács népművelési csoportvezetője moszkvai tanulmányútja alkalmával négy példányt vitt magával a „Magyar népmese- típusok”-ból. Az egyik példányt Moszkvában átadta Svesnyi- kov-nak. a Csajkovszkij Zene- művészeti Főiskola igazgatójának. aki örült, hogy a legújabb magyar néprajzi újdonsághoz elsőnek jutott hozzá. A másik példányt átnyújtotta az össz- szövetségi Népi Alkotások Háza könyvtárának, a harmadikat pedig ugyanezen a helyen átadta e kulturális intézet folklorista osztályvezetőjének. Ez utóbbi örömének adott kifejezést, hogy a Szovjetunió köz- igazgatási területi beosztásához viszonyítva a kis Baranya megye egyik pedagógusa és a tanács vb-je ilyen hatalmas művel lepte meg a magyar és a nemzetközi néprajztudományt. A negyedik példány Kievbe jutott, ahol az Ukrán Köztársa- rekvés azonban nem gátolja sági Kulturális Minisztérium abban, hogy a mesék stílusbeli jellegzetességeit, esetlegességeit, a mesék jellemző kifejezéseit meg ne őrizze, föl ne csillantsa a tartalmi ismertetés során. így katalógusa a szűkre- szabott lehetőségeken belül is ízelítőt tud adni a népköltészet üdeségéből, színességéből.” A hatalmas kétkötetes mű megjelenése óta már külföldön is ismert. Baranyából eljutott a szovjet fővárosba, Moszkvába és Kievbe. Lemle Géza, a Baranya megyei Taképviselője vette át. ígéretet tett arra, hogy a két kötet áttanulmányozása után levelet ír Pécsre, amelyben a minisztérium véleményét közli. Várható, hogy Moszkva és Kiev után, a külföld többi városaiban és tudományos intézeteiben is hasonló nagy érdeklődés nyilvánul meg dr. Berze Nagy János: „Magyar népmesetípusok” című, világviszonylatban is páratlanul álló műve iránt, P, J. FARSANGI HANGULAT A Bányaipari Technikum negyedéves tanulói vidáman töltik a szombat estét s Sándor Művelődési Házban Doktor Elkészült a pécsi fürdő korszerűsítésének terve Pécs város egyetlen tisztasági fürdője már annyira elavult, sőt életveszélyessé vált, hogy megérett a bezárásra. A városi tanács és az egészség- ügyi szervek sürgetésére az Országos Tervhivatal lehetővé teszi, hogy a tanács, illetve a Érdekes ötlet Vezessék Pécsre e a harkányi vizet! Amikor a Dunántúli Naplóban elolvastam & „Fündőinté* zetet Pécsnek** című cikket, arra gondoltam: rrh lenne, ha Harkányból csöveken elvezetnék a feltörő gyógyvizet Pécsre. Itt azután olyan fürdők lehetne létesíteni, amely megkönnyítené a város lakosságának fürdését, tisztálkodását és gyógyulást is biztosítana. Más jelentősége is lenne a harkányi víz Pécsre vezetésének. Csökkentené Harkány és Hévíz zsúfoltságát, főleg a fürdési szezon idején; a pécsi strandok hideg vizét tűrhe- tőbbé lehetne termi, ha azt harkányi vízzel kevernék; az elhasznált melegvízzel fűteni lehetne az üvegházakat, ahol főleg konyhakerti növények termesztése lenne célszerű, így elegendő primőr zöldségféle kerülne Pécs piacaira. E mellett pedig a harkányi víz enyhítené Pécs vízellátási nehézségeit is. A Harkányban fakadó víz nyomása a fojtás miatt magasabb az atmoszférikusnál. Ez azzal az előnnyel jár, hogy esetleg nyomásfokozó berendezés nélkül vezethető Pécsre. A hőmérséklete pedig olyan magas, hogy az ide érkező és hőfokából veszített víz még mindig hűtést kívánna, hogy fürdésre lehessen használni, Felhívom az Illetékesek figyelmét e 'gondolat tanulmányozására. A szükséges tervek és gazdasági számítások elkészítésében szívesen részt vállalok városunk és környékének lakói érdekében. A gazdasági számvetésnél lesz egy olyan tényező, amit pénzben nem lehet kifejezni, de nagyjelentőségű: a rászorullak gyógyulása, egészségük visszanyerése, illetve fájdalmaik egy bizonyos időre való csökkentése, munkaképességük visszanyerése. Befce József bányamérnök, István-akna. Pécsi Víz- és Csatornaművek a Rákóczi úti volt Engel-féle gőz- és kádfürdőt átalakíthassa. Az átalakítás két célt szolgál. Egyrészt, hogy a tisztasági fürdő higiénikusabbá váljon. Másrészt pedig, hogy amíg nem készül el a nagy tisztasági fürdő, vagy a városrészekben a kis tisztasági fürdő, valamint a fedett sportuszoda, a mai fürdőben vízgyógyintézet is álljon a város lakosságának rendelkezésére. Ezért a kádak egy részét gyógyászati célokra (kánfürdő, sósfürdő, deriváns, oxigén, szénsav, súlyfürdő) is beállítják majd és megnagyobbítják az iszapoló helyiséget. E mellett orvosi rendelő, fizikotherápia is rendelkezésre áll majd. Tornatermet is létesítenek, amely a mozgásszervi betegek (reuma, ortopéd, sebészeti stb.) komplex helyreállító kezelését szolgálja. Szóba jött a Budapesten igen jól bevált nőgyógyászati iszapoló bevezetése, valamint a bélfürdőkezelés biztosítása is. A Pécsi Tervező Iroda már elkészítette a fürdő korszerűsítésének tervét. Eszerint a fürdőt két ütemben alakítanák át. Az első ütemben a fürdő korszerűsítésére és kis gyógyintézetté való átalakítására kerül sor, Erre már megvan az anyagi fedezet — összesen 700.000 forint. A második ütem* ben történne a fürdőnek na* gyobb gyógyintézetté való át* alakítása. Erre azonban ez év* ben nem kerül sor am /agiak hiányában. De az illetékesek már tárgyalásokat folyta ,nak az anyagi fedezet biztosítása érdekében. Itt nagy segítséget nyújthatna a Baranya megyei és Pécs városi tanács, ha a községfejlesztési alapból bizonyos összeget irányozna eiő erre a célra. Rövidesen megkezdik a fürdőben az átalakítást, lebontják a jelenlegi hidegmedence-für* dőt és a két süllyesztett kádfürdőt is. Ezeknek helyere kerül majd a teljes higiéniát biz* tosító masszírozó szoba, a vetkőző és a zuhanyozó sor. Az utcai rész alatt pedig egy korszerű pihenőhelyiséget, valamint egy nyitott, kétrészes, köralakú melegvízmedencét létesítenek. A medence fölött tetővilágítás lesz, a tőrök fürdőkre emlékeztető félkör alakú ablakokon keresztül. Ezzel ebben a helyiségben megszűnik a jelenlegi, barátságtalan félhomály. A terv szerint a meglévő iszapoló helyiség mellett a padlástérben egy orvosi rendelőt és a gyógytherápiához szükséges tornatermet, valamint égj* váróhelyiséget létesítenek, A szocializmus és béke országábao I» A moszkvai gyorson Reggel 8 órakor gördült Ma moszkvai gyors a nyugati pályaudvarról. A szovjet hálókocsi kényelmes, modem berendezésű. Minden fülkéjében rádió, konnektor. Reggel berregtek a villanyborotvák, a takarítás porszívóval történt. Minden kocsiban beépített kis szamovár szolgáltatta az elmaradhatatlan teát. Ezeket faszénnel fűtötték. A fülkéket és a folyosót szép szőnyeggel díszítették. Először az lepett meg, hogy a szovjet hálókocsiban nem különítik el a férfiakat és nőket, hanem sorban adják a jegyeket. A mi küldöttségünk egyik nőtagja egy másik fülkébe került, mi ketten férfiak az első fülkében kaptunk helyet egy szovjet házaspárral. Hamarosan megkezdődött azon ban a csere-bere. Végül mindhárman egy fülkében voltunk Czisoczky Andrásnéval, egy végtelenül kedves öreg nénivel, aki 1922. óta élt a Szovjetunióban. Férje a Magyar Tanácsköztársaság idején Korvin Ottóval dolgozott és emiatt Hgrthy vérbírósága 25 évre MMte, 1921-ben azonban « Szovjetunió M cserélte, majd családja is utána ment. Czi- soczky néni beszélt nekünk először Moszkváról és a Szovjetunióról.' A hálókocsival hámor megbarátkoztunk s az étkezőkocsival sem volt különösebb baj Záhonyig, mert magyar étkezőkocsi volt. Még egy utolsó halászlé, csengődi, rizling ... és azután — ki tudja, mi vár ránk. Hamarosan megtudtuk. Este befutott vonatunk az első szovjet állomásra: Csapra. — Azon tűnődtem, vajon a kes- kenyvágánvú kocsival most mi lesz? Átszálltunk? Vagy mi fog történni? Sokkal gyorsabban oldódott meg ez a kérdés, mint hittem. Az egész hálókocsit felemelték, kihúzták alóla a keskeny nyomtávú tengelyt, alá ja tolták a széleset. Percek alatt történt meg mindez. Ezzel hát rendben lettünk volna. Csupán pár órát állt a vonatunk. Körülnéztünk az állomáson. Először léptünk szovjet területre, először találkoztunk szovjet emberekkel. A csapi ha tár állomás hatalmas, szép, építtet, Meglepett bennünket a nagy tisztaság. A nagy csarnokot freskók díszítették, a váróteremben faragott pádon vártai? türelmesen az emberek. A falaikon nagyméretű művészi olajfestmények, s két hatalmas aranyozott szobor a sarokban. A két szobor elütött az egyébként ízléses berendezéstől. Az irodahelyiségekben is láttunk művészíetlen kivitelű képeket is, akárcsak nálunk, de jóval kevesebbet. Jellemző az a törekvés, hogy mindenütt igényes. művészi alkotásokkal neveljék a szoviet népet. Az itt- att fellelhető hibák ellenére is e téren jóval előbbre vannak, mint mi. Csapról indult abban az időben a beregszászi vonat is. Ez épnen olyan volt, régi kocsikkal, mint a ml vicinálisaink. Ezek még a múlt emlékei, a modem, zöld gstorsvonati kocsik mellett. A pályaudvaron sok kárpát-ukrajnai magyarral találkoztunk, akik hazafelé készültek. Az állomás hangos volt a magyar szótól, mert a szovjet vastttasok egy része is magyar ember volt. De térjünk vissza az étkezőkocsiba! Most már szovjet étkezőkocsi állt rendelkezésünkre. Berendezése ki fogást elán, azonban a kiszolgálás rendkívül lassú volt, de udvarias. Az élelem ára jóval olcsóbb, mint nálunk. A legdrágább frissen- sült étel 8 rubel. Olyan hatalmas adag, hogy a mértéket átvezetné a ml vendéglátóiparunk, Közmegelégedést keltene. A vajat féleáron adják, mint nálunk, a jó sörök annyiba kerülnek, mint idehaza, de a bor sokkal drágább, meg az álma is. Így „kénytelenek voltunk" narancsot, meg mandarint enni, mert az meg olcsóbb az álmánál. Hál volt ezután is bőven, de mawiar embernek váló halászlé már nem. Paprikával többet nem találkoztunk, zsírral is alio-alig. Mindent vajjal sütnek, főznek. Az asztalokon só, bors és mvstár szolgált az ételek ízesítésére. Ve milyen mustár! A tormának is sok köze van hozzá, mert olyan erős. hogy könnyeket csal az ember szemébe. Kétféle kenyeret szolgáltai fel■ egy nagyon barnát, de Ízletes, és egy nagyon feh*r kalácsszerűt, Ezt ingyen adták. * Az ételek neve néha a németre, néha a magyarra hasonlított. Így mi is rendeltünk „vicsinviát” — gondoltuk, ez nem lehet más, mint pecsenye. Elcsodállcottunk, amikor kekszet hozták, pedig ml pecsenyére fentük a fogunkat.— Ilyen apró csalódásokon keresztül végül is megtanultuk a szovjet étlapot. Már a vonatban körülvett bennünket a szovjet emberek megbecsülése, szereteti — s ez végigkísért újunkon. A felszolgáló „gsjevusltá' végtelen türelemmel állította össze ebédünket. vacsoránkat, a. rántottét nekünk külön zsírban sütötte és volt gonija arra is mindig, hóm a „normáid teljesítsük. Amikor már egy falat sem fért belénk, de még nem. merítettük ki a rendelkezésünkre álló összeget: narancsot, csokoládét nyomott a markunkba. Délben megkérdezte: mit vacsonízunk, hány órakor jövünk, így a kiszolgá lás „üteme" is megjavult. Az étkezési idővel baj volt, mert 10 óra felé reggeliznek, 3—4 óra felé étkeznek és este 19— 11 felé vacsoráznak a Szovjet unióban. De ezt is megszoktuk Megtanultuk azt is, hogy c borravaló a Szovjetunióban sem ment ki a divatból. Elcsodálkoztunk azon, hogy apró számológépeikkel milyen ügyesen számolnak a pincérek ér izgatottan vártuk, mikor állunk meg hosszabb ideig egy- egy állomáson, s mikor érán1 már végre Moszkvába. Mert bármilyen jól is éreztük magunkat, 50 órát utazni bízom elég fárasztó dolog. Azzal szó rakottunk, hogy az ablakból néztük „Ukrajna mezőit?, fal- nőit, tájait, az embereket, már a vonat ablakából is meggyőződtünk arról a hatalmas erőfeszítésről, amellyel aszov Jet nép építi jövőjét, az eredményekről, amelyek az erőfeszítések nyomán születtek, saz első nagy tanulságok mári- belekeriittek nemcsak jegyzet füzeteinkbe, hanem szivünkbe, lelkűnkbe is, UMU GÉZA MlímaarnBJiptíci Mali lesz Pécsen kalmpzásávat országsáért* A műanyagok csomagolás* technikai alkat kapcsolatiban mutatkozó nagy érdeklődést valamint az 1957, októberében az EDOSZ-ban megtartott műanyag-előadás és a bemutató rendkívüli fckere, arra késztette a Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Tudományos Egyesületet, hogy vidéki városainkban is, elsősorban élelmiszeripari szakembereink részére a korszerű műanyagcspmago- lássál kapcsolatos bemutatót és előadást, azt kővetően pedig az érdeklődő vállalati szakemberek részére konzultációt rendezzen. Az első vidéki műanyag- csomagolási bemutatót és előadást, valamint az art követő konzultációt a MITE, a műanyagokat importáló Chemol-impex-szel karöltve, február 5-én, szerdán délután 5 órakor a „MITE’* pécsi csoportjának Janus Pannonius u. 11. s& alatti helyiségében rendezi- Az előadást és konzultációt Gárdonyi Pál, a Cherrvol* Impex külkereskedelmi vállalat osztályvezetője tartja, aki előadásában a korszerű külföldi csomagolástechnikai műanyagok ismertetése után, a belfö’dá műanyag' csomagolás alkalmazásának lehetőségeit fogja tárgyalni-
