Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-16 / 40. szám

4 NAPLÓ 1958 FEBRUAR 1* TECHNIKA — Tjiuloin/uiij Dr. Sik Endre külügyminiszter életrajz a Hogyan irányítják az interkontinentális rakétát? A J'yehnyika Mologyozsi cí­mű szovjet folyóirat legújabb számában megjeleni cikk meg­állapítja, hogy a szovjet inter­kontinentális ballisztikus lö­vedék célzási pontossága mel­lett a robbanófej maximum 10 kilométernyire esik le a kitű­zött céltól. A leírás szerint a Lövedék több mint ezer kilométer ma­gasságba emelkedik. A löve­dék többszáz kilométer távol­ságon át rádióbuUámnyaiábok mentén halad abból a célból, f hogy a rakéta utolsó lépcsőjéé legfeljebb 10 kilométer távol- < Hadarkászülék a gépkocsiban j Svédországiban gépkocsi ra-J dar-bsrcwdeaéist szerkesztettek, \ amely nem nagyobb a cigaref- J tadoboanál. A miniatűr radar-J berendezés rádióadó és vevó-J tószü lékből áll, amely igen? érzékenyén reagál a 300 mé- ! teres körzetben lévő tárgyak-1 ról visszaverődött impulzusok-! ra is. A radar-készülék áram-a szükségletét akkumulátor biz-i Utsitja. A tapasztalatok szerint 1 a készülék nagymértékben i csökkenti a közlekedési bal- f eseteket ködben és sötétség- f ben. f ságra csapódjék le a kijelölt céltól. Ezeket a nyalábokat, három vagy négy adóállomás bocsa.ja ki, ilymódon egy sa­játságos csatornát, vagy »lag-1 utat alkotva, amelyben a löv»-é dék tovább repül. Amennyiben^ a rakéta a kijelölt iránytól a legcsekélyebb mértékben eltér, olyan zónába jut, ahol a hul­lámok erősebbek, mint a köz­ponti alagútban, ilyen módon hatást gyakorolnak a lövedék ellenőrző műszereire, s vissza­térítik a rakétát a pontosan kijelölt irányba. Melegszik-e ez északi sark­vidék? Egy norvég kutatóhajónak az Izlandtól 650 kilométer­re észak-keletre fekvő Jan Mayen sziget közelében vég­zett mérései kimutatták, hogy 100 méter mélységig -j-20 fokra emelkedett a ten-» gervíz hőmérséklete. A hajó továbbá megállapította, hogy Grönland keleti partvidékén a jégtakaró felülete csak egynegyede a megszokot t­nak, a Jan Mayen és Björn sziget közötti tengerszakasz pedi csaknem teljesen jég­mentes. Sztalinszk—Abakan 360 km HIK K li A Szovjetunió központi gyógy­szerkutató intézetében kukori­ca-bibéből több (éle gyógyszert állítottak elő, köztük epehajtó­szert és olyan készítményeket, amelyek egyes máj- és epe- bajoknál és sárgaságnál hasz­nosak. — A kukoricabibéből egyébként vérzéscsillapító és vizelethajtószert is készítettek. * Uj-Zéland szigetén az egyik vulkánikus körzetben 230 Cel- sius-íok hőmérsékletű, 28 at­moszféra nyomású gőz tör elő a földből. A vidéken megindí­tották a mérnöki és geológiai kutatásokat, A kitörő gőz energiáját ugyanis egy 50 kilo­watt kapacitású villamos erő­mű táplálására akarják fel­használni Dr. Sik Endre 1891 április 2-án született Budapesten. Jogi egyetemet végzett. 1918-ban le­tette a jogi doktorátust. Köz­vetlenül az első világháború f előtt, 1913—1914-ben a Nép­it szava és a Szocializmus című # folyóirat külső munkatársaként } is tevékenykedett. Részt vett t az első világháborúban és 1915- t ben az orosz fronton hadifog- <f ságba esett. Az első világháború befeje­zése után 1945-ig a Szovjetunió különböző tudományos intéze­teiben dolgozott és a moszkvai egyetemen tanított, mint a történelemtudományok pro­fesszora. A felszabadulás után haza* tért és 1945 szeptemberétől a külügyminisztériumban dől* gozott. 1946 januárjában Ma* gyarország washingtoni kötet* gégére került elsőosztályú ta­nácsosi beosztásban, majd 1948 júniusától 1949 augusztusáig washingtoni követ. 1949 au­gusztusától 1953-ig a külügyi minisztérium politikai főosz­tályának vezetője és a külügyi akadémia, illetve külügyi fő­iskola igazgatója, 1953-tól 1954- ig külügy miniszterhelyettes, majd 1954-től a külügyminisz­ter első helyettese. Befejezéshez köze­ledik a Sztalinszk— Abakan-i 360 kilo­méter hosszúságú vasútvonal építése, amely lehetővé te­szi, hogy a* eddig több ezer kilométe­res kerülőt megtett abaikani vasérc gyorsan és olcsón jusson ei a kuznye- ci fémkohászati kombinátba. Ké­t piink » vasútvonal, utolsó szakaszának sínlerakási munka-J [ 5 tatait mutatja be. Az egyik amerikai olajipari vállalat a tengerparttól távol- eső olajfúrási munkálatok cél­jából a közelmúltban vízre bo­csátotta a „Mr. George” nevű teherhajót. Ez az újtlpusú hajó nemcsak előre és hátra tud közlekedni, hanem oldalsó irányban Is. így jóval gyorsab­ban megközelítheti a kijelölt olajfúrási helyeket és sokkal egyszerűbb mozgással teljesít­heti feladatát. Milánóban nemrégen hozzá­láttak egy földalatti utca épí­téséhez. E különös „utcában” gépkocsik parkíroznak majd. Az utca kijáratai számos más utcába fognak torkollni. — A földalatti utca hossza eléri a 350 métert, szintje pedig 5,40 méterre lesz a föld alatti A földalatti utca Milánó egyik nagy forgalmú városnegyedében megoldja a parkírozás problé­máját« : -1 lián-tini Miklns legtaM fejleményei Kedden összeül a Biztonsági Tanáes Új agtéil épiil az Alpokban illik»/, részről felvetették azt a tervet, hogy az Alpo­kon át nagyszabású autóidat építsenek, amely Velencét és Münchent kötné össze. A ter­vek szerint a nagy nemzet­közi autóút Velencéből Cor­tina D‘Ampezzon és Zillert- lialon át vezetne, majd a ba­jorországi Rosenheimet érint­ve Münchenben érne véget. Ha megvalósul a terv. akkor a Velence—München közötti távolság autón négy órával megrövidülne és a jelenlegi tíz óra helyett 6 órába telne. Az Adria-parti Velence ez­által az európai autóforgalom egyik legjelentősebb köz­pontjává válnék» Vigyázat, özönvíz! Az angliai harwelli atomku­tató központban konstruálták meg azt az új gépet, amely a „Zeta" nevet kapta, s amely­ben nemrég 5 millió fok körüli hőmérsékletet értek el. Ha a további kísérletek beigazolják az angol atomkutatók feltevé- \seit, akkor ez a gép forradal- V másítja az egész földkerekség /•jói rvt'rrán rrn -yrJri Tl-n/-]A oA -fst!Jrf-.ei— Robert Enge tarom svéd mérnök levelet Intézett az amerikai űrhajózási társaság­hoz, amelyben fel­hívta figyelmüket arra, hogy ha a Holdon hidrogénr bombát robbanta­nának, úgy az „ha­talma« özönvizet idézne elő a Föl­döm’’! Ugyanis ta-- valy ősszel a barce­lonai űrhajózási kongresszuson el­hangzott egy javas­lat, hogy rakétával lőjenek fel hidro­génlbomibát a Hold­ba, s e bomba rob­banása árán számos értékes tudományos megfigyelést vé­gezhetnek, adatot szerezhetnek. Le­velében Engström azt írja, hogy egy húsz megatonnás bomba (egy mega­tonna = egymillió tonna szokásos rob­banóanyag hatásá­val) megzavarhatná a Hold s a-Föld közti ár—apály összefüg­gést» A mérnök hangsúlyozta, hogy a Holdban íelrobba­pant mennyiségű energiát szabadíta- na fel, melynek nagy része meleggé változna. Az ener­gia egy része a Holdtól a Föld felé mozogna, ezáltal megbontaná a Hold és a Föld erőviszo­nyát, amely boly­gónkon a dagályt és az apályt megszab­ja. Ez a zavarás olyan méreteket ölthetme, hogy — „özönvíztől tartani”; Tengervíz, mint fűtőanyag vízben ugyanakkora energia rejlik, mint 100 gallon (450 li­ter) benzinben. Következés­képpen Földünk tengereiben' annyi deutérium vám, amennyi' egymillió érne fedezheti a vi­lág energiaszükségletét még akkor is, ha ezek a szükségle­tek ezerszeresen meghaladják a jelenlegieket. Francia csapa t összevon ások az algériai határon Az ENSZ titkársága közölte, hogy kedden (magyar idő sze­rint 21 órakor) összeül a Biz­tonsági Tanács. Ülésének napi­rendjén a panaszok beterjesz­tésének (sorrendje .szerint az alábbi két pont áll: 1. Tunézia panasza Szaki et- Szidi-JusBzef-i incidens miatt. 2. Francia panasz az algériai felkelőknek nyújtott tunéziai segítség miatt. * A tunéziai tájékoztatásügyi államtitkárság pénteken este hivatalosan közölte, hogy az algériai határon Szakiet-Szidi- Jusszef-fel szemben francia csapatokat vonnak össze. * Párizs (MTI). Pineau külügy­miniszter —i mint az AFP je­lenti — kijelentette, Francia- ország a békülékenység szelle­mében kedvezően venné, ha egy harmadik fél elnöklete mellett francia—tuniszi vegyes- bizottság, továbbá egy .„senki földje” létesülne Algéria és Tunisz között. A miniszter a energiagazdálkodását A felte­vések szerint ugyanis a pép! no H-bomba rop-!\ belsejében keringő neutronok (| vilÓa I An<t7Álf»CP»hh acélt<*tnÍA hant mennviséaű hidrogénatomok egybeolvadd- » * V,,a9 «©gSZeieSeDD QCeiTerOJ© hidrogénatomok egybeolvadá­sából keletkeztek. Más szavak- i Icai szóivá feltehető, hogy a gép belsejében „megszelídítet­ték” a hidrogénbombát, azaz lelassították a hidrogénbomba- robbanásakor lejátszódó ter­monukleáris folyamatot. Az angol atomkutatók véle­ménye szerint kb. 15—20 évi munkára van szükség ahhoz, <1 hogy rentábilis hidrogénraktá- I1 rakat helyezzenek üzembe, me­lyek fűtőanyaggá, energiává f változtatják majd a tenger vi- f zét. A tengervíz hidrogénjében <’ minden hatezer hidrogénatom i1 kellene)» közül egy deutérium, azaz egy<[ gallon (4 és fél liter) tenger-r A ütruss-skln'» (héjváz) szerkezet három méter hosszú és tm centi-, méter széles acél panelekből áll; amelyeket csavaros kapcsok ala-, kítanak ki őnhordóívekké. A ;,truss-skin” szerkezete teljesen felesle-1 gessé teszi az oszlopok, tartók, szelemenek vagy egyéb támasztó ele- < mek használatát! i lenti ki jelentést a nemzetgyűlés külügyi bizottsága előtt tartott beszámolójában tette. Az a pa­nasz, amelyet Franciaország a* ENSZ elé szándékozik terjesz­teni, nem kifejezetten ellen­panasz, hanem „különválasz* tott” panasz. Magát a Szakiét* Szidi-Jusszef-i katonai műve­letet helyi síkon döntötték el — mondotta a miniszter és a „visszavágás szükségességét” próbálta igazolni. A kormán? tanácsát —> hangsúlyozta —1 mindig ki kellene kérni, ami­kor nagyobb arányú eljárásra kerül sor. Ez alkalommal nem történt tanácskozás sem a kor­mánnyal, sem a nemzetvédel­mi miniszterrel, de a kormány természetesen kénytelen ,.fe­dezni” az eljárást. De intéz­kedéseket is kell hozni, hogy ilyen ügyek ne ismétlődjenek meg. A kormány elismeri a? üldözés jogát, de a megtorlás jogát nem. A katonai eljárá­sokról a kormányt tájékoztatni kell, Párizs (MTI). Chaban Del* mas francia hadügyminiszter pénteki sajtóértekezletén a tu­niszi helyzetről nyilatkozott« Mint az AFP jelentéséből kitű­nik, a hadügyminiszter o tu­niszi kormányt igyekszik fele* ióssé tenni a kialakult hely­zetért. Azt mondotta, hogy a tuniszi kormány intézkedései „lehetetlenné tehetik csapa­taink jelenlétét is és a francia egységek, hogy kijussanak eb­ből a helyzetből, „normálisan az erő megoldására kénysze­rülnének”. Kijelentette, hogy Bizerta francia birtoklása szabad világ közös érdékeit ií érinti. Franciaország minden szükséges erőfeszítést megtesz ott, akárcsak Algériában és másutt, ahol jelen van.” A Z utóbbi éveik világszafc­Ä irodalma a bolygóközi űr meghódításának ezt az ,,ütemtervét” jelölte meg: 1957— 1958. — felbocsátják az első egyszerű mesterséges hol­dat, amelyen nem lesznek semmiféle műszerek. 1958— 1960. — felbocsátják az első kisméretű (15—50 kilo­gramm) automatizált szputnyi- kot, amelyben már áramfor­rással ellátott berendezés Is lesz. 1961—1965. —- megjelennek az első automatizált szputnyi- kok, amelyekben műszerek és állatok kapnak helyet. 1965—1970, — félbocsátják a Holdat megkerülő, televíziós készülékkel ellátott automati­zált rakétát. 1970—1975. — létrehozzák a bolygóközi állomásokat, az ál­landó típusú szputnyikokat, amelyeken már emberek is lesznek. 1975—1980. — az űrhajók, fedélzetükön emberekkel, el­indulnak a Holdra, a világ­egyetem bolygóira. Az első szovjet mesterséges holdak azonban gyökeresen megváltoztatták ezt az „ütem­tervet’'’. Ma már túl vagyunk azon, amit 1965-re irányoztak *k>. Horni hoznál »issza a mesterséges holdak? Ma az egyik legidőszerűbb probléma, hogyan lehet visz- szahozni a Földre a szputnyi­kokat, amelyek teljesítették feladatukat a kozmikus űr­ben. Ha például sikerült volna épségben visszahozni a Lajka kutyát, a kozmosz első utasát, úgy a tudományos kísérlet ér­téke még nagyobb lett volna. A kozmoszba felbocsátott álla­tok megmentése abból á cél­ból, hogy tanulmányozzuk a kozmikus viszonyok huzamos hatását az é$ szervezetekre, nem az egyetlen ok, amely ar­ra kényszerít, hogy a szput- nyikok visszakozásának prob­lémájával foglalkozzunk. A kozmikus térségbe felbocsát­hatnak olyan műszereket, ame­lyeknek megfigyeléseit rádió­jelekkel nem lehet a Földre továbbítani. Annak érdekében, hogy a szputnyik a Földre való vissza­térése közben ne égjen, vagy ne olvadjon el, ugyanolyan fo­lyamatosan csökkenteni kell a repülés sebességét, mint ami­lyen folyamatosan növekszik a felbocsátás női. Biztosítaná fceíl a szputnyik egyenletes, sima lefékezését. Egyébként a mes­terséges hold óriási sebességgel beleszáguld az atmoszféra sű­rű rétegeibe és elég. Q ok külföldi szakember ^ két utat lát a szputnyi- kok repülési sebességének csökkentésére: először az at­moszférának. mint ellenálló közegnek a felhasználása, s másodszor rakétamotorok al­kalmazása. Az első esetben azt javasol­ják, hogy áramvonalas alakot adjanak a szputnyiknak. A fé­kezés a következőképpen megy '.'égbe: amikor a szputnyik be­lejut az atmoszféra felső ré­tegeibe, sebessége csökken, de aerodinamikus formája követ­keztében az atmoszférától gu- rulatszerűen visszapattanva visszatér a kozmoszba, ugyan­úgy, mint a vízfelszínnel pár­huzamosan elhajított kő vissza­visszapattan a víz felületéről. Ilyen formán a szputnyik so­kat veszít sebességéből. Ettől kezdve viszonylag még mindig' kitolható szárnyakkal „vitorlázhat” vias­szá a Földre. Külföldi szakértők vélemé­nye szerint a lefékezés máso­dik módja érdekében a szput- nyikot automatikusan irányí­tott rakéta hajtóművel kell el­látni. A reaktív sugarat a fé­kezés alkalmával ném hátra­felé, hanem ellenkezőleg, előre kel! irányítani. Ilyen módon a mesterséges hold sebessége csökken, s a sebesség a raké­ta hajtómű hajtóerejének mó­dosítása útján szabályozható. /A lykor csupán azokat a műszereket vagy mű­szerrészeket célszerű vissza­hozni a Földre, amelyek rá­dión nem továbbítható infor­mációt őriznek. Ezen informá­ciók közé tartoznak például a Nap és a csillagok kisugárzása ultraibolya és röntgen-részé­nek megfigyelése. Ezt a kisu­gárzást az atmoszféra ózonja, mint valami'szűrő teljesen fel­fogja és nem engedi a Földre. A nagyenergiájú mag-köl­csönhatások alkalmával a ré­szecskék képaőáéséről és szét­eséséről részletesebb adatokat szolgálhat a kozmikus sugarak tanulmányozása, különleges totóemulzióval bevont fényké­pezőlemezek segítségével, Külföldön rengeteg terv, el­gondolás, javaslat látott nap­világot, íme közülük néhány. Számbavéve, hogy a fényké­pezőgépnek egyáltalán nem kell állandóan a szputnyikka) együtt repülnie, javasolják, hogy az exponált fiimszalagpt egy kis patron segítségével jó­val előbb hozzák vissza a Föld­re, mielőtt a szputnyik meg­szünteti keringését. Ezt a be­rendezést a terv szerint a hor­dozó rakéta harmadik lépcső­jébe szerelt fékező rakétához kellene csatolni. A készülék a rádióberendezésen és a film- szalag megőrzésére szolgáló patronon kívül tartalmazzon vékony, nem rozsdásodó acél­lemezekből készült, összehaj­togatott gömböt, amely az ejtő­ernyő szerepét tölti majd be és egy ballont, amely gázzal tölti meg a gömböt A Földről a kellő pillanat* ban megérkezik a jeladás. AZ exponált fii ínszalag a patron* ba kerül, az összehajtogatott tömb a patronnal, a rádióállo­mással és a fékezőrakétával együtt leválik a hordozórakéta harmadik lépcsőjéről és a fő* kezőrakéta megkezdi működé; sét. Amikor az üzemanyag ld* fogy, a ballon csapja automa* tikusan kinyílik. Az összehajt lógatott acélgömböt hélium tölti meg, a gömb leválik a fékezőrakétáról és az exponál szalagot tartalmazó patront és a rádióadót leszállítja a Földre, A terv szerzői kiszámították; hogy az ilyen gömb, ha átm®- rője 914 milliméter, 227 gramm súlyú patront képes vissza* hozni a Földre. A mesterséges holdak vis*' ^ szaihozásának problé­mája valamilyen módon meg' oldható. Nemsokára az egye5 mesterséges holdak páncélozott kazettákat dobnak majd le< amelyek az előre megjelöl körzetben érnek földet. Ma5 mesterséges holdak összes ké* szülékkel és berendezésükké’ sértetlen utasaikkal együtt, ép­ségben földet érnek. Ez a következő lépés » koz­mosz meghódítása félé.

Next

/
Thumbnails
Contents