Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-16 / 40. szám
WS8 FEBRUÁR 16 NAPLÓ 5 JOVO UTJÁN KIADJA: AZ MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA AGITAClOS ES PROPAGANDA OSZTÁLYA A nagyüzemi gazdálkodás előnyeinek újabb bizonyítékai Ez s gép is A legutóbb megjelent „Jövő CJtján'-ban 'számos adatot közöltünk a megye termelőszövetkezeti mozgalmának fejlődéséről. helyzetéről. Az érdeklődés azóta emelkedett, amelynek egfőbb bizonyítéka, hogy ismét újabb termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok alakultak. Az alábbiakban ismét fontos adatokat közlünk — nemcsak olyanokat, amelyek a közös gazdaságok dicséretére szól, — hogy még jobban látható legyen a fejlődés, az előrehaladás útja, a további tennivalók. * Amikor beszámoltunk a ter- rvrt üsző vetkezetek 1957. évi zárszámadásának eredményeiről és többek között azt írtuk, hogy a kétezer és azon felüli A megye termelőszövetkezeteiben a munkaegység-érték alakulása megyei átlagban az alábbi: 1954 Ft 1955 31,1* Ft 195é> «1,0« Ft 1957 45,00 Ft Egy termelőszövetkezeti tag átlagosan 221 munkaegységet teljesített, 1957-ben. Egy tag átlagos jövedelme a közös gazdaságból 9978 forint élték, egy család átlagos jövedelme pedig 14 000 forint. Ehhez nincs hozzászámítva a háztáji gazdaságból származó jövedelem. Hol itt a havi kétezer és azon felüli jövedelem? A fenti számok átlagok, abban a leg-" gyengébb és a legerősebb termelőszövetkezet eredményei is megvannak. A következő ádávolt ritka. Akadtak, akik ezt kétségbe vonva azt kérték, hogy bővebben ismertessük a munkaegység-részesedés fejlődését. Szívesen. tok azonban már világosabban beszélnek. Azt tanúsítják, hogy 1954-től 1957-ig hány lermelő- szövetkezet milyen értékű munkaegységet osztott. 1994 19*6 t« ts 3# forint között 1H « — itt és 30 forint között a* it 7 10 cs 40 forint közölt H M* a# tu és 50 forint között «*4» M ál forint felett mm 9 34 Még kedvezőbbek e számok — t)u lehet ezek utána e kifejezü gazdaság. Többre holott ismeretesek a képes. régebbi zé»' ' • sziná’mi —, ha figyelembe vesszük, hogy 1954-ben a termelőszövetkezetek száma jóval több volt, mint jelenleg. — Bizonyítják e tények, hogy a k5zös gazdaságok a kezdeti nehézségek után milyen erőteljes ütemben indultak el azon az úton, amely a jobb, a gazdagabb paraszti élethez vezet. — Bizonyítják azt a vitathatatlan tényt, hogy a nagyüzem többet képes adni a földet művelőknek, mint a szétaprózott egyéhibásk, amelyek röviden szólva abban öltöttek testet, hogy akadtak, akik úgy gondolták, ha a földeket összevonjuk, azzal kész a nagyüzemi gazdálkodás és köziben a kültéri esség felé kényszerítették a fiatal szövetkezéseket. Ennek a korszaknak vége és jó, új idő jár a termelőszövetkezetek felett is, amit jól bizonyít, hogy milyen anértékben emelkedett egy kai. hold szántóföld hozama; 1933-ben 1154 forint 1959- ben 1942 forint i»59-ben .■9*4 forint E számokhoz aligha kell magyarázat, legfeljebb annyi, hogy a hozam emelkedésével maguk a termelőszövetkezeti tagok sincsenek megelégedve és ez évben tovább akarnak haladni előre e téren is. Volt olyan kívánság is, hogy ne százalékosan ismertessük a termelőszövetkezetek állatállományának fejlődését, illetve helyzetét. Ezt is megtesszük Az 1957. évi állapot* A fentiek is azt bizonyítják, amit előző kiadványunkban megmondtunk, hogy a közo6 gazdaságok állatsűrűsége megyei szin'en alacsony és legfőbb tér való megfelelő minőségű állatokkal az állatai- rűség megfelelő biztosítása. Kedvezőtlen a közős állatállomány 5s a háztáji állatállomány aránya, ami olyan hibákra vezetett az elmúlt évben is. hogy a közös állomány fejlesztése helyett a háztáji gazdaságok részére osztották ki a közös földön termelt takarmányt. Köztudomású, hogy egy ideig volt bizonyos idegenkedés a termelőszövetkezetekben az állattenyésztéssel szemben. Egyesek olyan ..következtetésre” jutottak, részben az elmúlt évek gazdaságpolitikai hibái, részben pedig a maguk rossz elképzelései alapján, hogy állattenyésztéssel nem érdemes foglalkozni. mert arra „csak ráfizetni lehet“. Nos, 1957, e véleményre is rácáfolt, de mutatja azt is, hogy egy év alatt is komoly utat tettek meg a közös gazdaságok a fejlett állattenyésztés felé. A bevételek megoszlása jól mutatja ezt. 1957-ben növénytermelésből 1 805 000 forint volt a termelőszövetkezetek bevétele, míg állattartásból, illetve tenyésztésből 12 543 000 forint; E ké. szám magáért beszél. Csak annyit teszünk hozzá, hogy segédüzemekből és más forrásokból az összes bevétel 1957- ben 47 984 ezer forint volt; Legutóbb arról írtunk, hogy a termelőszövetkezetek árutermelése még nem éri el a kívánt szintet. Ez így igaz, ha csupán a közös értékesítést vesszük figyelembe. Ezt mutatják & számok is. 1966-ban a termett búza ás rozs 4! ,8 százalékát, árpa és zab 12,6, kukorica 10,3 százalékét értékesítették áruként a közös gazdaságok. 1957-ben a fenti sorrendben a mi-bem »5«-1 1154 994 megoszlás: 38,5, 16,2, 5,3 százalék. Ez löszben azt bizonyítja, hogy a takarmány értékesítése a saját állattartás javára billent, másrészt pedig a kenyérgabona vetésterület ismer csökkenésének helyes következményére mutatnak. De nem ennyi a termelőszövetkezetek árutermelése! Ugyanis a munkaegység részesedés megoszlása 1957-ben a különféle termények javára tolódott. Olyan mennyiségű termények kerül - * ék termelőszövetkezeti tagok birtokába, amelyet maguk nem fogyasztanak el, hanem piacon értékesítenek. Ez az egyéni értékesítés viszont úgy került az árutermelést mutató statisztikába, mint egyéni értékesítés és az egyénileg dolgozó parasztok „javára“ billentette a mérleget. Ez a „mérleg“’ azonban csal! Nem a számokért, a valóság megváltoztatásáért fontos arra törekedni a iemielőszó vetkezetek ben. hogy a részesedés megoszlása mán- ebben aiz évben űgv alakuljon, hogy saját szükségletén feMl egy tagnak se kelljen raktározni, majd értékesíteni terményt, hanem a felemleget az elszámolásikor pénzben kapja. Ez jó az egyénnek, jó a termelősaövebkezetnek. A termelőszövetkezetek múlt évi eredményeinek vannak még fontos mutatói. Többek között: a tejtermelés duplájára emelkedett, a sertések vá- góeúlya 115 kilóról 130-ra, a vágómarháké 385 kilóról 426- ra, az első osztályú sertések aránya az összes állományhoz viszonyítva 21 százalékról 40- re nőtt. A 100 kát. holdra jutó szarvasmarha állomány 23, a tehén 40. a sertés 32 százalékos emelkedést mutat, össze* jövedelmük M százalékát fordították a gazdálkodás to* v'"-' 'j feszítésére, míg a fel nem osztható szövetkezeti alapjuk 27 280 000 forinttá emelkedett; 1959-ben 1 164 formt Tehen. elöhasú úrnő Tenyész sertés süldő Juh Közös 1494 m Z1Í3 3562 gazda* ág db db Háztáji gazda*»* 992 db 799 db 3493 db 1443 db fel nem oszthatfi sadvetkezeti adatok, amelyeket „közkíváalap jutott egy kát. hold földjükre; Ezek azok a de így is magukért natra“ nyilvánosságra hozunk a termelőszövetkezetek elmúlt évi gazdálkodásának eredmé- ktoaészftö”, nyeirőL helyzetükről. Ezek ie magukért beszélnek; beszélő Jobb gazdálkodásért kedvezmény jár Erdames jól gazdálkodni; fokozása érdekében cél, hogy hogy a gépállomások dolgozói rolható. Ha a vásárolt üszőket Nemcsak az egyénileg dolgozó minden tsz egy kát. holdon át- anyagilag is érdekeltté válnak jól gondozzák és átlagos tej- Parasztoknak, de a termelő- lúgosán 100 kiló műtrágyát a terméseredményekben — ol- termelésük eléri a 2500—3000 szövetkezeteknek is, amelyek- használjon jel. Ekkor nitrogén csobban jutnak az előnyös gépi kilót, úgy újabb 15 százalékos fiele gazdasági fejlődésükhöz műtrágyánál 25, foszfor tártál- munkához. A rendelkezések árkedvezményt kapnak. De a közös társadalmi érdekért mánál 50, kálinál pedig 75 szá- értelmében, ha a termelőszö- csak akkor, ha ezt a termelési segítséget, kedvezményt nyújt zalékos árengedmény illeti vetkezet minden hold szántó- szintet elérik, ami összesen azt a kormány, pontosabban szól- őket. területére 3 normál hold szer- jelenti majd, hogy három és va az egész társadalom. Most Egyik legfejlettebb termelő- ződésest köt a gépállomással, fél üszőt kedvezményként tea- látták napvilágot a sajtó ha- szövetkezetünk, a bólyi Kos- *5 százalékkal csökkent a gép- patt a termelőszövetkezet. bábjain különböző rendelkező- suth az elmúlt évben 770 má- állomásnak, fizetendő munka- Hasonló kedvezmények vallók, amelyek arra hivatottak, zsa műtrágyáért 66.000 forintot *2 kedvezményeken nak; a ^55^ állatoknál, beleA számok tükrében A számok gyakran többet mondanak, mint a mondatok, így van a következő számok esetében is. Baranyában jelenleg 111 mezőgazdasági termelőszövetkezet működik. Termelőszövetkezet - ben dolgozik kétezer 891 család négyezerbét tagja. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek szántóföldterülete 27 897, a« összterületük pedig keréken 34 140 hold. Az elmúlt évben 100 mező- gazdasági termelőszövetkezet volt a megyében. 1958. egy és fél hónapjában H uj termelőszövetkezet alakult. A tizenegy új termelőszövetkezet 103 család 158 tagjára támaszkodik, akik az 1430 hold összterületből mintegy 1306 hoW szántón gazdálkodnak. o A legfiatalabb tszcs-bcn Palota bozsokon is úgy kezdődött, mint másutt. Egy évig megpróbálták egyénileg, aztán összedugták a fejüket. Vitatkoztak egy ideig— és megalakult az előkészítő bizottság: Kátai Pál, Schütz Antal, Rot- tinger József és Hálen János. Február másodikén kimondták a végszót: „Uj Tavasz néven termelőszövetkezeti csoportot aiakitunkF. Az Uj Tavasz jelenleg 13 család 14 tagot számol A tanácstól is kaptak 100 hold földet. amit feltételesen előzőleg a Lentermeltető Vállalatnak adtak. A vállalat a területet, még az ősszel megszámttatta, sőt a műtrágyát is kiszórták. Az Uj Tavasznak csak a felületi munkákat kell elvégeznie, hogy elvethessék a magot. >— Érdeklődnek-e az Uj Tavasz iránt az emberek? — Igen — mondja a tanács- titkár. — Szinte naponta vannak új jelentkezők — szól közbe a mezőgazdasági felügyelő. — Tegnap is volt egy új belépő: Müller Verona. . — A tanács segíti-e az új szövetkezetét? Ismét a Unsac»t¥>kar i:aias zol. — Csütörtökön este tanács- ülés volt. Sokan részt vettek ezen az ülésen és határozatot hoztak: „Mind szakmailag, mind anyagilag segítjük az Uj Tavaszt, hogy az ősszel átalakulhasson mezőgazdasági tér- melőszövetkezetté.. Mezőgazdasági termelőszövetkezetté! Igen. ezt a célt tűzték ki maguk elé az Uj Tavasz-beliek is. Minden adottságuk megvan, hogy az őszre a célt meg is valósítsák. As e llenforrada lom zűrzavara ba a feloszlott termelőszövetkezet gazdasági épületei, sertéshizlaldája, silógödrei.;kihasználatlanul állnak. Ott van a 15 holdas lucerna is, amely takarmánybázist jelenthet az átalakulandó szövetkezetnek. Az elmúlt években is voltak lszcs-k, amelyek mezőgazdává - gi termelőszövetkezetekké alakultak át. Nagy többségük azért tette ezt, mert jobb megélhetést, jobb gazdálkodási Lehetőségeket nyújt a mezőgazdasági termelőszövetkezet, mint a szöi>etkezés egyszerűbb formája. Withe w ulátt — nyugdíj előtt ffogy a termelőszövetkezeteket fizetett. Ha idén ugyanezt a túl- Egyetlen példaként: gyorsabb ütemben segítsék mennyiséget használja fel, A mágocsi tsz-nek 1.478 kát. megerősíteni, vonzóvá tenni. E 39.900 forintot kell fizet- hold szántóterülete van. Ha a segítségnyújtás legfőbb jellem- n;c múlt évben a gépállomás által zője, hogy a közös gazdálko- ismeretes, hogy hazánkban végzett munka elérte a holest folytatók jó munkájához mindig kevés a hazai mű- dankénti három normál holdat trágya. A szükséges mennyisé- (ami elszámolás és munkavég- jesitik. Ä párt és a kormány -----—jelent), úgy felszámolta azt a hibás gyakorkellett fizet- latot — ami az elmúlt évek értve a baromfiakat is, a közös árutermelésnél, a szerződéskötésnél, az építkezésnél -— a gazdálkodás minden ágában. A kedvezmény csak akkor jár, ha a megfelelő feltételeket telköti a kedvezményeket. * get külföldről vásároljuk va- zési egységet Ismeretes, hogy a termelő- lutáért. Érdemes-e? Igen. Egy 421.230 forintot szövetkezetek 1957-ben nem- példát a sok közül: Egy mázsa niök. Ha ugyanezt a munkát alatt volt —, hogy feltétel nél- csak kalászosokban, de kapa- műtrágya cukorrépa, termelés- elvégzik a gépállomás gépiéi — kül adta a kedvezményt, a Sebőkban is túlhaladták az egyé- nél sok évi tapasztalatok alap- amit a jövőben gépben, a gép- gítséget. „Majd hozom”-ra, ma n> parasztgazdaságok termés- ján 20 mázsás terméstöbbletet vezetőben a termelőszövetkezet már nincs pénz. eredményeit. A növénytermelés jelent. Egy mázsa műtrágya vezetősége választhat ki — Sokféle ösztönző segítést, hozamának növelése továbbra átlagos világpiaci áron számol- csak 310.380 forintot kell fi- kedvezményt kaptak a termejs elsőrendű feladat, mert a va 4 dollár. 20 mázsa cukorból zetniök. __ lőszövetkezetek, amelyeknek ^aranyai földeken a jelenlegi- — ugyancsak átlagosan — 2 Az állattenyésztés számszerű .Csak egy célja van: Erősöd je- jkil lényegesebben magasabb mázsa 46 kiló cukor nyerhető, és minőségi fejlesztése ta fon- llek. gazdagodjanak és mutas- ténhés eredményeket lehet el- Egy mázsa cukor ára mintegy tos feladat a termelöszövetke- .s;lk a szebb élet útját az egyé- érni. Ehhez fokozott talajerő- 13 dollár* Nos, kifizetődé séhez, zetekben. Erre is van ösztönző njieg dolgozó parasztoknak. Pótlás szükséges. illetve nyereségéhez nem kell intézkedés. Nagyszabású te- T k v naoviizomi aarőá1 A termelőszövetkezetek 1957- magyarázat. nyészakció kezdődik. A hás- lg> akarjuk nagyüzemi gazda. oen kát. holdanként 43 kg mű- A növénytermelésnek — a ságyi termelőszövetkezet nem- lágyát használtak. E mennyi- talajerő pótláson túl — a föld régen 10 hatszáz kiló átlag■‘0(7 sokkal több, mint az egyé- megmunkálása rendkívül fon- súlyú hasas üszőt vásárolt. A ,li gazdaságokban felhasznált tos. Ma már közhely a gépi piaci áron felüli álból az ál1mennyiség, de lényegesen ke- talajművelés elönve — a több lám kedvezményként kilónként vesebb, ha külfölddel vetjük termés A gépi munkára is 2.50 forintot kifizet. Ez 15.000 az arányt. A szántóföl- kedvezményt kapnak a terme- forintot jelent, amelyből gya- építő — körülményeink kö- • növénytermelés ho—nnénsk fösröveékezeiek — ásón túl, korlatilag még két üsző vasa- Zött. kodássá változtatni a szétaprózott parcellákat — a meggyőződés. az önkéntes elhatározás utján Ez a legjobb, a legbiztosabb a mi — szocializlnust péter-pusztát a malomi szélső házaktól alig látni. Enyhe hajlású völgyben húzódik. Olyan, mint egy kis erődítés. Körülárkolva, hogy ugorni kell, mire átjut rajta az ember. Túl a pusztán gyümölcsös. Az alma-, cseresznye- meg kajszifák sorait frissen szántották. Itt dolgozik most a malomi Petőfi Tsz asszonya, férfinépe. Ki hagymát dugat — szerződéses hagyma, egy hold lesz belőle — ki a melegágyat készíti. Találomra odamegyek egy idősebb, ásóval dolgozóhoz, — ugyan mondaná meg, hol találom Dosz- pod Józsi bácsit? Megáll kezében az ásó, feltolja a sapkát a fejebubjára, úgy válaszol, mosolyogva: — Ehol van-e, egy személyben. Miért keresi? — Beszélgetni. — No, az jó lesz — s máris sétálunk. Közben Doszpod bácsi beszél, elmondja élete történetét. — Tudja, én gazdasági cseléd voltam valamikor (most 71 éves vagyok), régen volt. Később gyűjtöttem egy kis vagyonkát és „maszek” lettem, no így volt. Hanem az se volt jó. Bár nem gazdálkodtam rosszul, mégis no. Szóval az első alkalommal beléptem a termelőszövetkezetbe. Az úgy 49-ben volt. Azóta tsz-tag vagyok, hat évig párttitkár Is. Mit mondjak még? ... Jól élek. Szünetet tart, arcomat kutatja, bár tudom, érzem, bogy most nem nekem beszél, hanem a parasztoknak, mert ízig-vérig parasztember lloszpotl bácsi, akinek a föld a nyoszolyája, szemfödője, a kenyere, mindene. — Mert idefigyeljen ... — folytatja emelt hangon — egy jó kii- zépparaszt sem él úgy, mim én. Ml gondom van. S ami van is, közös gond. Vagyunk elegen hozzá. Mondom, jól élek, van 15 mázsa gabonám még most is, vagy hatvan mázsa kukoricám. Tavaly <H sertést adtam el az államnak. — Kettőt meg magam vágtam le, úgy két mázsa körül voltak. Pénzem is volt mindig. Pár ezer forintért nem kellett soha a szomszédba menni. Doszpod bácsi birodalma a nyolc bold kertészet, gyümölcsös. Ennek vezetését bízták rá a csoport-1 ban. Van négy hold almája, cseresznyéje, meg másik négy he'd kajszi. S addig, amíg a csemeték fává terebélyesednek, a közét művelik. Hagymát dugnak, paprikát termelnek a fasorok között. Doszpod bácsi most — amikor elhívtam sétálni a határba — éppen a oaprikamagnak vetette az ágyat. Ezt nem bízza senkire, ezt maga végzi el. Érti. hiszen ötven éve a főidet munkálja. Míg mindezt elmondja, kiérünk a hajlat tetejére. Amott két paraszt is ekét akasztott a földbe, a harmadik meg vetni készül. Egyéniek, de illendően megsüvegelik az öreget. Ö meg csak magyaráz, mert az úttól balra a tsz földje barnállik — egy tagban. — Elvetettünk egy hold mákot, szerződésre dughagymát.;. kel! a pénz, igaz-e? — s mosolyog hozza. Hát így állunk a kilenc esztendővel, a hetven évvel és a közös munkával. De mi lesz ezután? — Beadtuk a kérésünket a tanácshoz, hogy nyugdíjba mennénk, merthogy ki van az Időnk, nekem is, az asszonynak Is. Azt mondtak, hamarosan döntenek és az új rendelkezés szerint nyugdíjas tsz-ta* gok leszünk. — S aztán? — Dolgozunk; i * csakúgy, mint eddig. Mert aki szereti a földet, az nem tudja egyhamar otthagyni. Maid aztán, ha gyengül a szervezet (most még Jói bírom), akkor eligazgatom a kertészetet, öregesen, de addig ki a munkára mindennap ... Később? Halkan mondja: «Átadjuk a- ha lyttnket fiatal, új tagoknak",
