Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-02 / 28. szám
2 NAPLÓ 1058 FEBStJA* » A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról) be 1 kereskedelemnek, miint 1956 első h áromnegyedév átlagában. Jelentős mennyiségben gyártott a gépipar olyan termékeket (elektromos hűtőszekrény, televíziós készülék, stb), amelyeket korábban egyáltalán nem, vagy csak jelentéktelen mennyiségben állítottak elő. Az építőanyagipar 1957- ben több égetett téglát, húzott üveget gyártott, mint 1956-ban. Az égetett mész és a cserép termelése nem érte el az 1955. évi színvonalat. Az építőanyag iparon- belül legnagyobb mértékben az épületelem gyártás termelése emelkedett: vasbe- tongerandából 63 százalékkal többet gyártottak, mint 1956- ban és csaknem kétszeresét az 1955. évi mennyiségnek. A nehézipar legfontosabb ágazatai közül legnagyobb volt a termelés emelkedése a vegyiparban: 1956-hoz képest 21 százalékkal, 1955-höz képest 17 százalékkal nőtt a termelés. 1957-ben benzinből 61 százalékkal, gázolajból 38> százalékkal, marónátnonbó! 12 százalékkal. kénsavból 13 százalékkal többet, nitrogénműtrágyából 15 százalékkal kevesebbet termeltek, mint 1956-ban. A borsodi vegyikomibimát újabb üzemzavar következtében. 1957-ben. sem termelt számottevő mennyiségű műtrágyát. A gyógyszergyárak 1957-ben mintegy 30 százalékkal termeltek többet, mint 1956- ban. A könnyűipar valamennyi fontosabb ágazatának termelése már 1957. első negyedének végén megközelítette, májusban meghaladta az 1956. első kilenc havának átlagos termelését és az 1955. évi havi átlagos színvonalat Is. 1957- ben a textilipar 18 százalékkal, a ruházati ipar 29 százalékkal. a bőr- és szőrmeipar +9 százalékkal, a faipar 75 százalekfkiu termelt többet, mint 1956-bart: A könnyűipart termelés növekedését a megfelelő anyagellátás és a létszámnövekedés biztosította. A textiliparban 1957. szeptemberében 9000-nel, a ruházati iparban 7000-rel, a faiparban 2000- rel több munkás dolgozott, mint egy évvel korábban. Az élelmiszeripar fontosabb ágazatai közül 1957-ben a húsipar termelése kél százalékkal, a konzerviparé 10 százalékkal, a cukoriparé 39 százalékkal, az édesiparé 32 százalékkal, a növényéi ajiparé 22 százalékkal, a dohányiparé 57 százalékkal volt több. mint 1956-ban. Az élelmiszeripar valamennyi fontosabb ágazatának termelése meghaladta az 1955. évi termeié«) színvonalat is. Az állami ipar munkásainak száma 1957. szeptemberében 4000-rel több volt, mint 1956. szeptemberben, a többi állomány csoportba (műszaki és adminisztratív alkalmazottak, kisegítők, stb.) tartozók száma ugyanezen időszak alatt 19 000-rel csökkent, 1957. szeptemberben a kisipari termelőszövetkezetekben kereken 20 ezerrel többen dolgoztaik, mint egy évvel korábban; A magám* kisiparosok és alkalmazottaknak szórna 1957. folyamán 26 ezerrel nőtt. A* egy munkásra jutó termelés az állami iparban (élelmiszeripar nélkül számítva) az év egészét tekintve 4 százalékkal alatta maradt az 1956. év első kilenc havi átlagának. A termelékenység 1957. negyedik negyedévében négy százalékkal meghaladta az 1956. első hárotwnegyedévének átlagát és nyolc százalékkal felülmúlta az 1955. évi színvonalat; Az év folyamán megjavult az ipar anyagellátása; Az anyagellátás folyamatosságának biztosításában Jelentős szerepe volt a baráti országok gyors és hathatós segítségének. Az ipar 1957-ben drágábban termeli. mint a korábbi ávsáben. 1956. harmadik negyedévében 109 Ft termelési értékre 96,2 forint költség jutott. 1957. első negyedévében 100 Ft termelési értéket 108,1 forint, a második negyedévben 101 forint, a harmadik negyedévben 99,4 forint költséggel értek el. (Például a szén önköltsége 1957. harmadik negyedévében 34 százalékkal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában.) Az iparban a termelési költségek növekedésének mintegy fele a béliköltségek emelkedéséből adódott; Az állami építőipar 1957-ben mintegy 11 százalékkal nagyobb összegű építkezést valósított meg, mint 1956-ban, körülbelül 30 százalékkal többet, mint amennyivel az 1957. évi terv eredetileg (1957 májusiban) számolt. Az építkezéseken beiül megnőtt a tatarozások és a lakóházépítkezések aránya, 1957. szeptember hó végén lakásépítkezéseken több építőipali munkás dolgozott, mint az előző év azonos időpontjában. Az építőipar nem központosította eléggé erőit az építkezések befejezésére: 1957. szeptember végén mintegy 2700 épülettel több volt kivitelezés alatt, mint egy évvel korábban. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés 1957-bem kedvezően alakult; Ebben szerepet játszott a jó időjárás, valamint a parasztság termelési kedvét fokozó intézkedések; Az 1956—57. gazdasági évbein mintegy 10 százalékkal (körülbelül 280 000 katasztrdlis holddal) kisebb volt a kenyérgabona vetésterülete, mint az előző gazdasági évben. Csökkent a napraforgó, a cukorrépa és néhány más növény vetésterülete is. Ugyanakkor körülbelül 600 000 katasztrális holddal nőtt a kukorica és a legfontosabb takarmánynövények, elsősorban. az árpa, a zab és a pillangós növények vetésterülete; A tíz százalékkal kisebb területen 1957-ben öt százalékkal több kenyérgabona termett, mint 1956-ban. Árpából, zabból és kukoricából rekordtermés volt. Az árpa termésátlaga felülmúlta az eddig elért legmagasabb átlagot, kukoricából pedig kataszt- rális holdanként mintegy 4 mázsával termett több, mint 1956-ban. 1957. végén az őszi búza és a rozs együttes vetésterülete 2 721 000 kát ászt ralis hold volt, körülbelül 140 000 knt.asztmái is holddal kevesebb, e növények 1957 május 31-d vetésterületénél. A búza vetésterülete körülbelül 3 százalékkal, a rozsé körülbelül 12 százalékkal csökkent. A kenyérgabona vetésterületének csökkenésével egyidejűleg nőit az őszi árpa vetésterülete.Az 1957. évi szőlőtermés nemcsak minőségben, de meny nyiségbem. is jobb volt az előző évinél. Előzetes adatok alapján a bortermés 3,3 millió hektoliter voH, egymillió hektoliterrel több az 1956. évinél. 1957-ben 3,3 millió mázsa műtrágyát kapott a mezőgazdaság, egymillió mázsával többet, mint 1956-ban. Az egyka- tasztrális hold szántóra jutó műtrágya mennyisége meghaladta az eddig elért legmagasabb felhasználóst. Az 1957. évi állatállomány ugyan kisebb volt, mint az 1956. évi igen magas állomány, de a szarvasmarha- és sertésállomány összetétele kedvezőbb volt, mint az előző évekbe«; A marvasmirhaaMományou bellii 1957. októberében a tehenek aránya 49,7 százalék volt, magasabb, mint az elózó években. — Az állami szektor szántóterülete az év végén an Bantu szántóterü- Mwk 14,4 százalékát tette 1957-ben az állami gazdaságok katasztrálds holdanként 3,9 mázsával több búzát, 2,5 mázsával több rozsot, 1,9 mázsával több őszi árpát termeltek, mint aí egyéni gazdaságok. Az állami gazdaságok pénzügyi eredményei 1957-ben kedvezőbbek voltak, mint az előző évben, amiben szerepet játszottak az előző évinél jobb termés- és magasabb felvásárlási árak. Az 1956. októberi ellenforradalmi események következtében feloszlott termelőszövetkezetek fele 1957. márciusáig újjáalakult. 1956. szeptemberében 4858 termelőszövetkezet (mezőgazdasági termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport) működött 343 000 taggal. 1956. december 31-én 3465 termelőszövetkezet működött 164 ezer taggal, 1957. végén az ország szántóterületének 11.6 százaléka tartozott a szövetkezeteikhez. A mezőgazdaságii termelőszövetkezetek gazdálkodósa 1957- bem javult, vagyoni helyzetük jobb volt, mint az előző évben. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek termésátlagai ka- tasztrális holdanként búzáiból 2,1 mázsával, rozsból 1,8 mázsával, őszi árpából 90 kilóval múltók felül az egyéni gazda- sájgok termésátlagait; Az egy tagra jutó Tésizesedés még egy esztendőben sem volt olyan magas, mint 1957-ben. Á gépállomások 1957. tavaszán önálló vállalatokká alakultak, 1957. évben a gépállomások 9,2 millió normá'lhold gépi munkát végeztek, 2 millió narmálholddal kevesebbet az előző évinél, éves tervüket 94 százalékra teljesítették; A gépállomások 1957. évi teljesítménye részben azért csökkent az előző évhez képest, mert a mezőgazdasági termelőszövetkezetek lényegesen kisebb területen gazdálkodtak, mint egy évvel korábban, s emellett 1957-ben több mint ezer traktor volt — mezőgazdasági termelőszövetkezetek tulajdonában A gépállomások szolgáltatási díjait felemelték, 1957. évi működésük — az előzetes adatok szerint — defleitnten- tes volt. Az állami erdőgazdaságok 1956. októberétől 1957. októberéig 2,3 millió köbméter fát termeltek M, ami 400 000 köbméterrel kevesebb az előző évinél, ugyanebben, az időszakban 66 000 ka tasz trails holdat erdősítettek; 1957-ben a felvásárolt mezőgazdasági termékek mennyisége valamivel kevesebb volt, mint 1956-ban, de a legtöbb cikk tekintetében jóval nagyobb menny ifiéget vásároltak fel, mint amennyit az 1957. évi terv előirányzott. 1957-ben kenyérgabonából 11 százaléklcal, árpából 8 százalékkal volt kevesebb, kukoricából 3 százalékkal, borból 2 százalékkal volt több a felvásárolt meny- nyiség, mint 1956-ban. Az év folyamán az állat- és az állati termékek felvásárlása — a vágómarha kivételével — nem érte el az 1956. évit. Közlekedés A közlekedési vállalatok 1957. év egészében 127 millió tonna árut szállítottak, 10 százalékkal többet, mint 1956- ban és 3 százalékkal többet, mint 1955-ben; 1957-bem az utasforgalom az 1956. évinél 11 «zúzalékkal, az 1955. évinél 2 százalékkal volt több. A vasút — eltekintve az őszi csúcsforgalom egyes időszakaitól — a szállításai igényeket kielégítette. 1957-bem a vasúton szállított áruk súlya 4 százalékkal volt több, mint 1955-ben. Az év folyamán nőtt a vasúti teherkocsik átlagos terhelése, csökkent az átlagos kocsifordulási idő, csökkent az üresen futó vasúti teherkocsik aránya. A tehergépkocsi fuvarozó vállalatok áruszállítása 1957- bem 2 százalékkal meghaladta »2 1956. évi és körülbelül 10 »tó’BaWkksrI a* W6S. évi teljesítményt. A hajózás és a szekérfuvarozás áruszállítása bál- valamelyest meghaladta az 1956. évit, az 1955. évi szintet nem érte el. A városi villamosok 1957- ben több utast szállítottak, mint 1956-ban, de körülbelül 4 százalékkal kevesebbet, mint az 1953. évben. E csökkenés elsősorban a fővárosi hálózat rongálódásából és az első negyedévi forgalomkorlátozásból adódott. A korábbi évekhez hasonlóan — az utas- forgalom egy része a villamosokról az autóbuszokra terelődött át. A városi autóbuszok 16 százalékkal, a távolsági autóbuszok 25 százalékkal szállítottak több utast, mint 1955- ben. Belkereskedelem A kiskereskedelem eladási forgalma 1957-ben 52,8 milliárd forint volt, folyóárakon számítva mintegy 9 százalékkal több mint 1956-ban és 20 százalékkal több mint 1955- ben. 1937-ben az állami kiskereskedelem forgalma folyó árakon körülbelül 15 százalékkal, a szövetkezeti kiskereskedelemé körülbelül 6 százalékkal volt nagyobb az 1956. évinél. Élelmiszerekből körülbelül 7 százalékkal, ruházati, textil- és bőrárukból körülbelül 6 százalékkal, vegyesipar- ciikkekből körülbelül 20 százalékkal adtak el többet, mint 1956- ban; Az eladási forgalom növekedése mellett 1957. év folyamán a kereskedelmi készletek nagyobb mértékben nőttek, mint ahogy azt a terv előírta. 1957. január 1 és december 31 között 6,7 milliárd forinttal növekedtek a kereskedelmi készletek. A készletek értéke 1957. j úliu s—au gu s /„tusba n már elérte, szeptemberben pedig már egymilliárd forinttal meghaladta az 1956. szeptember végi készleteket. 1957. végén körülbelül 15(5 milliárd forint értékű készlet volt a kereskedelemben; Külkereskedelem Az 1957. évi kiviteli tervet 115 százalékra, a behozatali tervet 192 százalékra teljesítette a külkereskedelem — tényleges árak alapjain számítva; Az 1957. évi behozatal az 1956. évit 43 százalékkal, az 1955. évit 24 százalékkal haladta meg. A kivitel 1957- ben ugyanannyi volt. mint 1956-ban, de 18 százalékkal kevesebb, mint 1955-ben. Az 1957. évben a külkereskedelmi egyenleg 2 milliárd devizaforint behozatali többlettel (passzívummal) zárult. 1957- ben a maga® behozatalt elsősorban a Szovjetunió ós a többi szocialista ország által nyújtott — 1,2 milliárd rubel értékű — hosszúlejáratú áru- éh szabaddeviza-hitelek tettek lehetővé. Az 1957. évi magas behozatali többlet túlnyomó része (mintegy 90 százaléka) az első félévben keletkezett. A második félévben a külkereskedelmi forgalom passzívuma mérséklődött, sőt november és december hónapokban már együttesen mintegy 280 millió devizaforint aktívum volt. Jelentős mértékben megnőtt az összes behozatal több minit kétharmadát kitevő anyagimport: 1957-ben 45 százalékkal több ipart anyagot hoztunk be, mint 1956-ban és 37 százalékkal többet, mint 1955-ben, A behozatalon belül a fogyasztási cikkek importja nőtt a legnagyobb mértékben. 1957- ben a fogyasztási cikkek és élelmiszerek az összes behozatal 20 százalékát tették ki; A korábbi évekhez képért csökkent a fogyasztási dkkek kivitele: 1957-ben 3 százalékkal kisebb volt a fogyasztási cikkek kivitele, mint 1956-ban és 22 százalékkal kisebb, mint 1955-ben. Az átlagosnál nagyobb mértékben csökkent a mezőgazdasági termékek exportja. Beruházások 1957-ben annak ellenére, hogy a beruházási tervet 20 százalékkal túlteljesítették, mintegy 15 százalékkal kevesebbet fordítottak bemházá- sokra, mint 1956-ban. A beruházási tervek és több határozat az eszközök koncentrálását, a beruházások gyors befejezését írják elő. — 1937-ben tovább nőtt a befejezetlen beruházások állománya és az év végén mintegy 12—13 milliárd forint volt, körülbelül 10—12 százalékkal több, mint 1956. végén. Az üzembehelyezett beruházásokon belül megnőtt a lakások aránya; 1957-bem — az előzetes adabőJ, állami támogatással ca magánerőből együttesen 49 ezer lakás készült cl, csak' nem kétszer annyi, mint 1956-ban és másfélszer any- nyi, mint 1955-ben. Az év végéig tervezett 10 000 bányászlakást — bár egyes befejezési munkálatok még hátra vannak — felépítették. Az 1957-ben üzemibehelye- zett ipari beruházások közül legjelentősebb a Dunai Vasmű II. nagykohója, amely az év negyedik negyedévében már csaknem teljes kapacitással működött. Az ország villamoeenergiatoapacitása az üzemlbehelyezett gépegységek révén (a borsodi hőerőműnél és a tiszapalkonvai erőműnél) 8 százalékkal nőtt. Folyamatban van a hidasi brikettgyár, a berettyóújfalusd tejporgyár, stb. próbaüzemeltetése, illetve részleges üzembeihelyezése. tok szerint — az állami erőA lakosság foglalkoztatottsága és jövedelme 1956. végén és az 1957. januárjában munkanélküliség fenyegetett; A gyomütemű konszolidálódás ezt elkerülhetővé tette és 1957 végén a foglalkoztatottság — a népgazdaság egészét tekintve — elérte az ellenforradalom előtti színvonalat. A munkások és alkalmazottak számán belül megnőtt a termelők aránya: az ipari, az építőipari, a közlekedési, a kereskedelmi vállalatoknál és az állami gazdaságokban együttesen ezer „termelőre“ 1956. harmadik negyedévében 265 „nemtermelő“, 1957. harmadik negyedévében 243 „nem termelő“ jutott. Az áll amigaz- gatástoam (a költségvetési szerveiknél) dolgozók száma 1957. harmadik negyedévében mintegy 16 OOÖ fővel volt kevesebb mint 1956. azonos időszakában. A lakosság vásárlóereje 1957-ben a végrehajtott béremelések, valamint a kötelező beadás megszüntetése folytán — jelentősen megnőtt. A munkások és alkalmazottak átlagos netto normál- bére (egy keresőre jutó bér» 20 százalékkal volt nagyobb, mint 1956-ban. E bérnövekedésben az átlag- keresetek növekedésén kívül szerepe van annak is, hégv 1956-iban még volt, 1997-ben pedig nem volt békekölcsön- fizetés és ■ gyetmektelemségí adó. A fogyasztói árak átlagos színvonala kis mértékben emel kedett. Az áremeMtedéseket is tekintetbe véve a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére az előzetes számítások szerint 1937- ben hozzávetőlegesen 14—16 százalékkal volt magasabb, mint 1956-ban. Népmozgalom, egészségügyi és kulturális eredmények 1957-ben a születések száma csőidként, a természetes szaporodás kevesebb volt, mint 1946 óta bármelyik évben. A múlt évben 167 000 gyermek született és 103 000-en haltak meg (ezer lakosra 17.0, illetve 10.5) az év folyamán 98 000 házasságot kötöttek (ezer lakosra 10.0), kétezerrel több mint 1956- ban. A csecsemőhalandóság 6 százalék volt, a korábbi évekhez képest nem javult;. 1957-ben az átutazásokat, valamint a végleges letelepüléseket nem számítva — 76 000 külföldi állampolgár kereste fel az országot és 135 000 magyar állampolgár járt külföldöm A2 egészségügyi szervezetet komoly feladat elé állította az év folyamán fellépő járványos gyenmekbénu lárt és influenzajárvány. A járványos gyermekbénulások száma meghaladta a 2 500-at. 117 százalékkal volt több, mint 1954-ben, amikor az eddigi legmagasabb szintet érte el; A mintegy 1 200 000 gyermek beoltása a további járványt, illetve annak jövőbeli veszélyét nagymértékben csökkentette. Október folyamán szokatlan méretű volt az influenzajárvány, amely becslések szerint országosan a lakosság egyhar- madát (Budapestem csaknem 40 százalékát érintette.) A betegség túlnyomó része enyhe lefolyású volt, 3—6 nap alatt zajlott Je. A járvány tartama alatt áz orvosi, a gyógyszer és a kórházi ellátás kielégítő volt; Az épr folyamán 2 900 új kórházi ággyal bővüli az egészségügyi hálózat, 1957-ben az ezer munkásra jutó üzenni balesetek száma mintegy 10 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző éveidben« 1957-toen jelönié« eredmények voltak a Joulturális élet fejlesztése terén» Az általános iskolákban 1 260 000-en tanultak. A mapköziotthomokat csaknem 64 000 tanuló vette igénybe. Az általános iskolák VIII- évfolyamát több mint százezren végezték el. Az általános iskolát végzett tanulóknak csaknem háromnegyedirésze középiskolába jár, vagy ipari- kereskedő tanulóképzésben vesz részt. Az ipari-kereskedő tanulók száma az évben mintegy 90 000 volt 13 309-zal több mint az előző évben; A középiskolák nappal:, esti és levelező tagozatain 1957-ben csaknem 160 000-en tanultaik. Több fiatal szerzett középiskolai képesítést, mint bármikor azelőtt: 1057-ben 31 400-an tetteik érettségi, illetve képesítő vizsgát, ebből 25 500-an s nappali tagozatokon; Az egyetemek, főiskoláik hallgatóinak száma az 1957— 58. oktatárt év elején csaknem 33 000 volt. A hallgatók egy- harmada műszállá pályára készül. 1957 év végén a rádióelőfl- zetők száma 1774 000 volt, 187 000-rel több, mint egy évvel korábban. 1957. év végén közel 550 időszaki sajtótermék jelent meg, ebből 21 napilap, A sajtó termékek példámyszáina 1957- ben mintegy 550 millió volt* 16 millióival volt több, mint előző évben. A napilapok pól- dányszáma 365 millió volt 1957. évben összesen 12 300 művet adtak ki. 43 millió példányban. Ezen belül a könyvök példányszama meghaladta a 23 milliót. Az év folyama'-1 682 szépirodalmi könyvet adtak ki, 138-tal többet, min* 1956-ban. Budapest, 1958 február 1Központi Statin?, tik*** Hivatal.
