Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-14 / 38. szám
195* FEBRUAR 11 5 NAPLÓ í&tMJVESZET A kikötő gyermekei A PICKWICK KLUB 1912. A hajó most horgonyoz szomorúan panaszolja el a I« a fekete-tengeri kikötőben, fiúcskának, hogy ellenfele nem, 'több utas száll partra, köz- is igazi bajnok, csak a cirkusz- fűk Vaszilij, a matróz. Sietve igazgató kiáltotta ki annak, indul a piactérre, majd ahol hogy minél több pénzt zsebcl- a legnagyobb a tömeg, rop- hessen be. Csembers Peps cédulákat kezd osztogatni. Az könnyűszerrel le tudná őt emberek érdeklődéssel olvas- győzni, de a cirkuszigazgató sóíc és sokan közülük, óvato- Wn körülnézve, gyorsan kabátjukba rejtik. A piactéren áll Artyomka. a bis árva fiú cipészbódéja. A megtiltotta. Artyomka biztatására végül is a birkózó elhatározta. hogy legközelebb legyőzi ellenfelét. Artyomka pajtásaival együtt szurkol Mcska ezt és néhány szerszá- Csembers Pepsnek, s boldogan not örökölt apjától és a mes- ünnepli barátját, amikor a tőséget is tőle tanulta. Szinte földre teríti a „világbajnokot“, hihetetlen, de Artyomka, a 10- Az igazgató azonban cseppet 11 év körüli fiúcska jól érti sincs elragadtatva és azonnal é mesterségét és sokan járnak hozzá dolgoztatni, a jólelkü MS2X>nyok néha még egy kis HÍREK haláccsal, süteménnyel is megtoldják a fizetséget. i1 Antonín Zápotocky. csehszlovák Hirtelen riadalom támad a éköztársasági elnök röviddel halála Piactéren A rendőrök felfe- .ictatt fejezte he „Barunka című piactérén. A renaoroK leije l'ifjaságj könyvét> A mű Antonín mizik a röpcédulákat és uldo-i 'Zápotocky édesanyjának életéről ZÓ'be veszik Vaszilijt. A matrózé SZÓI és cselekménye a múlt száelkergeti a négert, Artyomka igyekszik vigasztalni a birkózót. Egyik nap Artyomka pajtásai különös felfedezést tesznek. A kikötő egyik elhagyott hajójában nyomda betűket találnak. Remekül lehet ezekkel játszani. Kiülnek a piactérre és egymás homlokát jelölik meg a különböző betűkkel. Egy nyomozó figyelmes lesz a gyermekek játékára. Kifaggatja őket, honnan szerezték az érdekes játékszert és kéri. vezessék el őt a hajóhoz. Ar- tyomkának nem tetszik a nyomozó nagy érdeklődése, rosz- szat sejt és Csembers Peps segítségével még a hívatlan vendég megérkezése előtt elviszik a hajóról a betűket. Artyomka megtudja, hogy a betűket a forradalmárok rejtették a hajóba. A matróz és társai hálásan szorítanak kezet a kisfiúval, aki megmentette számukra a titkos nyomda legféltettebb kincseit. Maguk közé fogadják Artyomkát és néger barátját. Együtt hagyják el a kikötőt, mely már túl veszélyes lett számukra. Dickens világhírű regényéből készítették a filmet. Aki a regényt olvasta, az előtt ismeretes, hogy a Pickwickklub elnökének javaslata alapján az elnök és három klubtag Anglia, beutazására készül, hogy bővítsék látókörüket és növeljék tudásukat. A javaslatból valóság lesz: elindulnak országjáró körútjukra. Mr. Pickwick „irúnyításá- val” utazgatnak s közben a kellemetlensége)i egész sora éri őket. A balszerencsés esetekből legjobban a klub elnökének, Pick- wicknek jut ki. A becsületes ember, a szeretett elnök — egy félreértés folytán mint házasságszédelgő, még bíróság elé is kerül. A bíróság elmarasztaló ítéletet hoz s bizonyos összeg megfizetésére kötelezi. Mr. Pickwick azonban nem hajlandó a fizetésre, inkább az adósok börtönébe megy. Mr. Pickwick jószíve és becsületessége azonban még az adósok börtönében is felülkerekedik érzelmein s igyekszik mindenkin segíteni. Még régi „ellenségét”, Jingle-t is hozzásegíti vágya teljesüléséhez. A nagylelkűség láttán Jingle megtörMtyomka bódéjában keres búvóhelyet. A kisfiú azonnal Megérti, miről van szó, s mire « rendőrök odaérnek, a röp-l1 zad negyvenes éveiben játszódik. * Két szerb kiadóvállalat tervbe- ivette, hogy megjelenteti száz közelben „A szerb irodalom antológiája”-^ amely a középkortól napQZduláJc már eltűntek Artyom-fjünkig foglalja majd magába a rp itpkhplnén ú Dttdíó irodalmi műveket. Mindkét *7 ntK0S rejtezneiyen, a paaio . tadd éventc tíz kötetet fog kiadmtt, a kis mester pedig ja-fni. Pában kalapálja a matrózt * csizmáját. Vaszilij megköszönij*zeS^a3 °vMg 0 kisfiú segítségét es utjara f íróihoz, hogy küzdjenek tévékéinél^. A forradalmárok titkos < nyen az atomfegyver-kísérleteit el- nyomdájának elhelyezéséről\len- hell gondoskodni. Artyomka a matrózon kívül]. k.«ri ■ ée/^/Í.TA|/ Pég egy barátra talál. Meg-\ rítLLCr\/w I AIV ismerkedik Csembers Peps-el, « néger birkózóval, aki minden este fellép a cirkuszban. . . a neve annak a táncnak, amelyet a kambodzsai együttes a kínai ünnepi játékok alkalmával bemutatott. A képen nem kisebb személyiségek, mint maga a kambodzsai hercegnő, Bephade- vi, és öccse, Ohak- rapong láthatók, akik tagjai a mű- vészegyü t tesnek. Egy világbajnokkal áll ki a’ szőnyegen és minden alkalommal ő a vesztes fél. A néger' Soll stein, ;,Az ellenségem ív-á nyéka” című kommunistaellenes színdarabját három nap után levették a műsorról, mert a New York-1 közönség nem nyilvánított semmiféle érdeklődést egy olyan színdarab Iránt, amely rehabilitálni kívánj* a maecarthyzmust, len vonul el. látva, hogy a becsületesség előbb-utóbb diadalmaskodik a rossz felett. A film észrevehetően törekedett arra, hogy a jó és a rossz harcát mutassa meg, ezt domborítsa ki. A jóság Mr. Pickwick szerepében, illetve alakjában kelt életre, a gonoszság pedig Jingle, a vándorkomédiás képében jelent meg. Természetesen nem kérhető számon egy filmtől, hogy a legapróbb mozzanatokig ragaszkodjon a regényhez. Erről a filmről azonban elmondható: jól keltette életre Dickens regényét. A fő mondanivalót mindvégig hangsúlyozta és a tanulságot is helyesen szűrte le. Dicséret illeti elsősorban a rendezőt, Noel Langley-t, a cselekmény gördülékenységé- ért. Szinte semmi fölösleges részt nem hagyott a filmben, minden kép, jelenet szorosan együvétartozik. Számos jó színészi alakítást is láthattunk, köztük legjobban Mr. Pick- wick megszemélyesítője * tetszett. Kár, hogy az operatőr — Denis O'Dell —, kissé szürke tónusúra fényképezte a filmet. f —:ay) /ft»/... Akasztottak lázadása — Hogy a bátyámat 'kiköttetted, azt még meg tudtam neked bocsátani, mert te vagy a gazda; hogy meg akartál er6szakolnl% azt is meg tudtam érteni, mert te férfi vagy és én nő: — de hogy ezt a szegény ártatlan kisfiút egész életére megnyomorítottad, azt soha nem tudom megbocsátani! Vigyetek.! így hangzik Modesta, a szép indián leány megrázó vádbeszéde és a kegyetlen ültetvényest utoléri sorsa. Magasra lobbannak a rabtartók felgyújtott telepének lángjai és az indián munkások elindulnak otthonuk, a szabadság felé ... 1910- et írnak. Nemsokára Mexikó is elűzte zsarnokát, hogy a demokratikusabb polgári köztársaságban boldoguljon. A film alkotói, kiváló szerkesztői érzékkel, a regény legdrámaibb lapjait vitték filmre. Mindjárt az első jelenetekben olyan tragédiát élünk át Castroval, a büszke indián paraszttal, ami személyes lírai erővel köt bennünket további életéhez: karjaiban viszi beteg asz- szonyát a városba, az orvoshoz. Vakbélgyulladása van. Ha. nem operálják meg órákon belül, akkor vége. Az orvos kétszáz pesot kér, de neki csak tizennyolc van. A pénzért ,,eladja'* magát és két gyermekét egy fakitermelő ültetvényre. Hiába az áldozat, az asz- szony közben meghal, ö pedig két kisfiával és fiatal húgával kénytelen elindulni az őserdőbe az ismeretlen és félelmetes munkahely felé. A film alkotói nagy művészettel ábrázolják Castro sorsát. Vele együtt szenvedjük végig az cl^O munkanapot, az első égig érő mar hagónifa ledöntésének emberfeletti munkáját. Ez a rész a könyvben majdnem egész fejezet, a film íróinak azonban sikerült kitűnően sűritepiök. Sok filmben latiunk már szökési kísérletet, a Mente Christo-tól a modern bűnügyi filmekig. de talán soha nem kellett bennünk olyan mély érzéseket, mint a k‘ét fiatal indián munkás menekülése, üldözésük és az epizód eredeti, drámai megoldása. A lázadást végül is egy újabb ostoba kegyetlenség és a leány megtámadásának együttes lélektani pillanata váltja ki. Az Akasztottak lázadása" tragikus dráma, de elég mértéktartó a naturális szörnyűségek bemutatásában. Nem annyira a fizikai, hanem inkább a lelki gyötrelmeket ábrázolja, az ember megaláztatásának legvégső határait, az emberi szabadságért folytatott sokezer éves' harc egy kis darabját. Maradandó élményt nyújt. r A TTIT munkáig és további feladatai Az utóbbi időben mind többet és többet hallunk a TTIT “aranya megyei szervezeteik munkájáról, — a sajtó és * rádió hírül adta például, hogy megalakult a „Jelesek |dub”-ja, újabb hírek szerint létrehozták a „Pécsi fiatalok ^űvészkhlb”- ját, rövidesen Megnyílik a Főiskolán a növény- és állatkert, amelynek szervezésében ugyancsak szerepet vállalt a TTIT. Jól működik a Munkácsy Mihály Szabadegyetem és nagy látogatottságnak örvendenek a nyelv- tanfolyamok is. S bár a tava- ■yi év első félévének értókelé- se szerint a TTIT előadásainak százaléka vidéken hangzott e'> — ez idáig, mégis, hiányos Jtolt a falusi munka. Az utóbbi hetekben itt ás változás törtont, — a járási székhelyeken z?ymás‘ után. alakulnak meg a j'TlT vidéki szervezetei. Mohácson, február 6-án volt a járási, illetve a városi tisztújító közgyűlés, amelyen dr. Takács ■tozsef, a TTIT megyei titkára ismertette az ellenforradalom öta végzett munkát és bejelentette, hogy az alapszabály éremében esedékessé vált a mózesi járás, illetve a város t’TlT vezetőségének újjává- tosztása. Az új vezetőség tagiéi: elnök: Harmat György, gimnáziumi igazgató, at elnököt : Ferenczi La jos, a városi tanács vb-etnöke, Cente Gyula, a járási tanács vb-tátikára, és Hites Ferenc gimnáziumi tanár. A politikai szakosztály elnöke Vadon Antal, a városi tanács vb-tit-kára -2-, s megválasztották az egyes szakosztályok elnökeit is. A TTIT titkári teendőivel Kovács Menyhértet bízták meg. Hasonlóképpen alakult meg Pécsváradon a TTIT másik vidéki szervezete, s a közeljövőben Siklóson, Komlón, Szigetváron, Sellyén is létrehozzák az értelmiség eme Igen fontos szervezetét. Villányban a tervek szerint a művelődési otthonnal közösen alakítják meg az értelmiségi klubot s Beremenden is vannak hasonló törekvések. A vidéki szervezetek alakulásánál jelentős körülmény a járási pártbizottságok segítő készsége, amely biztosíték lesz a jövőben arra, hogy ezek a szervezetek ne legyenek el- vonatikozlatottak a munkásosztály, a dolgozó parasztság kultúrájától, s hogy a haladó értelmiség tudományos és politikai tömegszervezetei legyenek. A TTIT-nek ugyanis, — legyen az városi vagy vidéki szervezet, nem az a feladata, hogy kispolgári mítosszal vonja be tagjait, hanem elsődleges feladata nevelőmunkájában az, hogy aat a kispolgári mázat és életfelfogást, amely akár tudatosan, akár önkéntelenül megnyilvánul és gátat próbál emelni a munkásosztály és a parasztság közös nagy feladatának, a szocializmus építésének, — szétoszlassa és egészséges világszemléletű értelmiségi közösség legyen. E cél megvalósítását nagyban elősegíti az a körülmény, hogy a vidéki szervezetek a tudományos és ismeretterjesztő előadások előadóit helyben biztosítják, a heiyi értelmiség köreiből s természetesén ezekre az előadásokra meghívják majd a falu lakóit is. Az ellenforradalom után nem volt könnyű megindítani a munkát, — hiszen a téves nézetekkel a TTIT-en belül is meg kellett küzdeni. A fokozatos konszolidáció sokait segített és ugyanakkor követelményeket is támasztott. Ma már, sokkal jobban, mint eddig, felkiáltójelként jelentkezik a munka kiszélesítése. A szocializmus nagy célkitűzéseinek egész népünk) javára szóló maradéktalan érvényesülését csak a döntő kérdésekben helyesen tájékozódó, az előrehaladás kérdéseinek tudományosan megalapozott megoldását megítélni és biztosítani képes dolgozók milliói biztosíthatják. A magasabb műveltség biztosításának eszközei között elsősorban kell említenünk a. tudomány és a kultúra iránti fokozott érdeklődés felébresztését. Ehhez az eszközhöz maga az élet ad anyagot, hiszen a tudományos eredmények, az atomenergia fantasztikus felhasználási lehetőségei, a mesterséges holdak kilövése a Szovjetunióban. — s sorolhatnánk még a technika óriási fejlődését más területeken is, — maguk is felkeltik az érdeklődést. Az érdeklődést kielégíteni azonban a TTIT-en belül is csak az az értelmiség képes, amely mentes a dogmatizmustól, a revizianizmustól, a szűklátó- körűségtől, az egyoldalúságtól. A revizionizmus következtében az értelmiség nem kis része messze elmaradt a szovjet tudomány és technika új történelmi jelentőségű eredményeinek helyes értékelésében. Pedig éppen a szovjet tudomány eredményei szolgálnak döntő bizonyítékul a szocializmusnak az imperializmussal szembeni fölényére. S a szocializmus fölényének a tudomány és a technika világraszóló eredményeméi is nagyobb erőforrása a tudomány és a kultúra, a természettudományi ismeretek egész népiek által való birtokbavétele. A tudás, a kultúra, a haladó eszmék, a valóság helyes ismerete, a marxizmus lenini alkalmazásának a terjesztése az a feladat, amelynek eredményes, a nép javára való elöre- vitelében a haladó értelmiség o legtöbbet tehet. A munkásosztály a történelmi fejlődés során hazánk vezető osztálya lett. A TTIT egyik legfontosabb feladata a magyar munkásosztály általános műveltségének és szakmai tájékozottságának szélesítése. Erre is van mód a TTIT-en belül, bizonyítja ezt a megyei szervezet közgazdasági szakosztályának megalakulása, amelynek keretében előadásokat tartottak a vállalati gazdálkodósról, a vállalati, önállóságról. stb. Az ilyen és hasonló előadások tematikáját tovább kell fejleszteni, az előbb említett feladat.' illetve célkitűzés miatt. Őrködni kell, nehogy a TTIT a régi elefánt- csonttorony legyen, amelyben az értelmiség jól érzi magát egymás között, hanem igenis legyen kapcsolatban azzal az osztállyal, amelyért van, — a munkásosztállyal. Ez a jó kapcsolat nemcsak a munkásosztály, hanem az értelmiség érdekeit is szolgálja. A „Jelesek klubja" keretében a fiatalok _ találkoznak majd neves pécsi' tudósokkal, munkásmozgalmi harcosokkal, szovjet ösztöndíjasokkal. A felnőttek körében is ilyesmit kellene megvalósítani magasabb szinten. S ha majd egy- egy előadáson, vagy a klubban egymás mellett ül mérnök és esztergályos, orvos és műszaki ember, tanár és üzemi dolgozó, és az előadás után nem idegenként búcsúznak egymástól, — elmondhatjuk a TTIT-röl, hogy igazán jól dolgozik. Az egységes kulturális arculat kialakításához pedig szükséges, hogy a TTIT. a.Hazafias Népfront, a tömegszervezetek, az állami népművelési irányítás közösen dolgozzék. A TTIT üzemi ismeretterjesztő munkáját nagyban . se* gitt az a SEOT-határozat ,is, hogy a szakszervezet havonta kétszer két előadást rendez az üzemekben s előadói munkaközösségét a TTIT felügyelete alá helyezi. A TTIT megyei szervezetének a jövőre vonatkozó tervei biztatóak, s reméljük, megtesz minden tőle telhetőt a megnövekedőit feladatok teljesítésére, és arra nézve, hogy a pécsi értelmiség minél nagyobb része is, minél előbb értse meg és teljesítse a TTIT-en keresztül a nép javát szolgáló feladatát, i
