Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-14 / 38. szám
tfiLAG phot jet Arjai egyesüljetek! DUNÁNTÚLI r NAPLÓ A MAGVAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM ARA: 50 FILLÉR PÉNTEK, 1958 FEBRUAR 14 £>l%íd a b&LtiadíbwL Szereted városodat? A tősgyökeres pécsi — a tüke — mindig büszke városára. Ha szóba kerül, el nem mulasztaná az alkalmat, hogy megemlítse: Én született pécsi vagyok! S jogos ez a büszkeség. Hatezer éves városunk olyan múltat hagyott maga mögött, melyre méltán büszke lehet valamennyi lakosa. Megmozdítasz egy követ, alig ásol két méterre a város bármely részén és ezer éves kőfaragások, csontok mesélnek az elődök életéről. A klinikák városa után, méltán viseli városunk a múzeumok városa elnevezést. De nemcsak a város, a műemlékek tették országszerte ismerté és elismerték Pécset, hanem környezete is. Már korábban felfigyeltek rá a természettudósok és kutatták flóráját, a faunáját, igyekeztek magyarázatot találni a Mecsek hihetetlenül gazdag és változatos növényvilágának eredetére és fennmaradására a környezet teljesen elütő nagy tengerében. S a Mecsek, az ősi város s»k külföldi és hazai vendéget vonzott és vonz napjainkban is. Szállodák emlékkönyvei, üdülők naplói mesélnek róla, mennyi ország nagy fia, pihenésre vágyó lakosa látogatott már el Pécsre. S reméljük, ez a vonzás, látogatás a jövőben még csak fokozódik. . Várjuk a vendégeket, szeretettel és szívesen, de hogyan? ' A háziasszony, ha vendégeket vár, nagytakarítást rendez. Felforgatja a házat és igyekszik a legszebbet mutatni. Vajon a mi patinás városunk alkalmas-e jelenlegi tisztaságával külföldiek, vendégek fogadására? Sajnos, a tisztasággal baj van városunkban. Idegenek mondják, hogy műemlékei értékéből sokat ront az utcák szemetje, elhanyagoltsága. Különösen a villamosmegállók környékén sok az eldobott jegy, papírhulladék, de másutt sem jobb a helyzet. A parkokról külön kell beszélni. Gyakori, hogy a fiatal cserjéket, facsemetéket letördelik. Padokat összefaragják', tönkreteszik. A -városi tanács, a Kertészeti Vállalat évenként többször is nem győzi javításukat, pótlásukat. Hiába vannak szemétgyűjtő kosarak elhelyezve a forgalmasabb helyeken, hiába csinosítják tavasszal, ősszel a szorgos kertészkezek a parkokat, tereket, mintha láthatatlan démonok dúlnák jel másnapra. S itt szeretnénk apellálni a pécsiek — főleg a magukat tűkéknek vallók — jóízlésére. Ha szeretik városukat, ha büszkék arra, hogy magukat pécsinek mondhatják, fogjanak össze és akadályozzák meg, hogy Pécs a szemét és tönkretett parkok városa legyen. A város tanácsa a közelmúltban határozatot hozott, hogy megjavítja a város köztisztaságát és ha kell, komoly intézkedéseket foganatosít a közterek és parkok védelmében, de mindez csak határozat. A megvalósításához az^egész lakosság összefogása szükséges. Iskolák és közületek vállalják el, hogy a közelükben levő teret, parkot „patronálják”. Ami annyit jelentene, hogy nemcsak fenntartásáról, gondozásáról gondoskodnának, hanem vigyáznának épségére és a rendfenntartó szerveknek adnák át, akik duhajkodásukkal, meggondolatlanságukkal tönkreteszik azokat. A házak lakói ugyancsak vállalhatnának részt ebből a munkából. A házak előtti részt, a fákat és környéküket virágokkal beültetni, azokat locsolni, gondozni nemcsak áldozat kérdése, de a szépérzék kielégítése is. Mert ha virágok és gondozott terek fogadják a magukról megfeled- közöket, talán meggondolják, hogy ilyen csinos, kedvderítő környezetben eldobálják a papírt, a szemetet. Induljon meg már most egy nagy, az egész várost mozgósító munka annak érdekében, hogy már idén valóra váljon a városi tanács igen helyes kezdeményezése, hogy valóban elérjük azt az időt, amikor szép, csípős, tiszta Pécsről beszélhetünk. Legyen ez az év a nagy társadalmi összefogás éve a szemét ellen, a szemet, szívet gyönyörködtető parkokért, terekért, hogy a pécsi tükék a jövőben necsak arra legyenek büszkék, hogy e város szülöttei, hanem arra is, hogy városuk a legszebb, a legtisztább, o. leg- csinosabb. Reméljük, s a városi tanács joggal elvárja, hogy minden tisztaság- és rendszerető pécsi csatlakozik ehhez a mozgalomhoz és mire ránkköszönt a következő tavasz, egy virágos, fiatal facsemetékkel beültetett város ébred a Mecsek tövében. Mégis lesz háztartási kisgép-kölcsönző Pécsett A napokiban foglalkoztunk a Pécsi háziasszonyok egyik Problémájával, a háztartási kisgépek kölcsönzésével. Hiányoltuk, hogy a régi kölcsönző-bolt megszűnt és új még bem nyitott helyette. Tegnap azután biztató levelet kézbesített a posta szerkesztőségünknek. Ebben a városi tanács ke- neskede'mi osztályának vezetője, Herbst Ferenc elvtárs közli, hogy már korábban is foglalkoztak ezzel a kérdéssel és támogatta igyekezetüket a Szakszervezetek Megyei Ta- háe«R. valamint a városi nőtanács is. Uj termelőszövetkezetek a mohácsi járásban A mohácsi járásban 15 termelőszövetkezet maradt az ellenforradalom után. Ez a szám egy év alatt 25-re emelkedett — tekintve, hogy tíz új tsz alakult a járásban. Legutóbb a szigeten, Dunafalván alakítottak termelőszövetkezetet az új falu lakossága. A tíz tag a Ságvári nevet választotta és 220 hold földön kezdi aj termelést. P&lotabozsokon Ujj Tavasz néven 11 tag alakított* termelőszövetkezetet január j végén. Marokon pedig hét csa- j Iád, 139 holdon indult el aj nagyüzemi gazdálkodás útján.* így lett 25 szövetkezet a mo-j bácsi járásban. Munkavédelmi héi Sopiana Gépgyárban A Sopiana Gépgyárban február 9-től 15-ig munkavédelmi hetet rendeztünk. A különböző üzem részekben balesetelhárítási és munkavédelmi plakátokat hegyeztünk el. Munkavédelmi biztonsági vizsgálat is volt a gyárban, amelyen a SZOT részéről Te- mesiványi főmérnök elvtáirs, a vasas szakszervezet területi bizottsága részéről pedig Mező- di elvtársj területi munkavédelmi felügyelő vett részt. A gyárban havonta tartunk munkavédelmi biztonsági szemlét, ezen részt vesz a pártszervezet és szakszervezet megbízottja, az igazgató, üzemi főorvos, voröskaresztes titkár, gyári biztonsági megbízott, az üzem vezető és a társadalmi munka védelmi felügyelő. A munkavédelmi hét idején mindennap haingosbeszélön tízperces felolvasást tartót tunk dr. Miskolczy üzemi fő orvos „Vasipari üzemi gondozás. egészségvédelem, baleset elhárítás’* c. füzetéből. Reméljük, hogy a munkavé de Imi hét eredményeképpen i tovább javul gyárunkban munkavédelem és sikerül balesetek számát tovább csők kenteni. Sopiana Gépgyár Munkavédelmi Bizottsága A MÉK ’elönti i Gondoskodnak a jobb áruellátá sró A MÉK az. áruellátás biztosítására megyénkben 225 mázsa fejeskáposztát, 60 mázsa kelkáposztát, 90 mázsa sárgarépát, 38 mázsa zellert, 60 mázsa céklát, más megyékben pedig 50 mázsa kelkáposztát és 100 mázsa almát vásárolt fel. A hirtelen beállt és szokatlan meleg időjárás nagy, nehéz feladat elé állítja a vállalatot, mert a tárolás nehezebb az áru befülled és könnyen tönkremegy. A zöldségellátás, valamint a savanyúféleségekből az ellátás biztosítva van. Azonban még mindig probléma a lakosság gyümölcsellátása. A MÉK megbízottjai látogatják a megye földművesszövetkezeteit és megteszik előkészületeiket az 1958. év zöldáruszezon áruellátásának biztosítására. Már most szer ződéseket kötnek. Később meg indul majd a társmegyékben i a szerződéskötés. Az elmúlt években több pa naSz merült fel a MÉK álta forgalomba hozott áruk minő ségére. A vállalat vezetőség a pártszervezet és szakszerve zet közösen szakmai tanfolya mókát indított be — elsősor ban az áruátvevők és raktáro sok részére — valamennyi áru val foglalkozó számára. Ezzé kívánja a vezetőség biztosban hogy a jövőben csak első ősz tályú vagy esetleg másodosz tályú áru kerüljön a boltokba A MÉK ezentúl osztályon alu árut nem vesz át. Termelőszövetkezetek a tervkészítés után A sellyei járás termelőszövetkezetei is" elkészítették idei termelési tervüket. Már a tervek is azt tükrözik, hogy a járás szövetkezetei egyre jobban a belterjesség felé haladnak. 171 hold pillangós takarmánynövényt vetnek el a tavasszal és ezzel elérik, hogy a szövetkezetek szántóterületük mintegy 18 százalékán termelnek pillangósokat. — A múlt esztendőhöz viszonyítva örvendetes ez az eredmény, ugyanis tavaly mindössze 95 holdat tett ki a járás szövetkezeteinek új és régivetésű lucerna-, illetve .vöröshere-terü- lete. A terv szerint 266 holdra emelkedik már a tavasz folyamán. Ennek megfelelően szaporodik áz állatállomány is: A kemsei • termelőszövetkezet csak néhány hónapja 'alakult és három lóval kezdtek a munkákhoz. Termelési tervükben olvasható, hogy egy év alatt 19 darabból álló szarvas- marha- és 35 sertés-törzsük lesz. Év közben természetesen részben szaporulatból még eladnak majd 60 malacot és tíz hízottmarhát is. v Az állattenyésztés fejlődésével növekszik a tagok jövedelme is. A tavalyi zárszámadáskor 48,17 forintot ért egy munkaegység. A sellyei járásban most a tervkészítés után kitűnik, hogy 57,06 forintot osztanak majd minden munkaegységre. örvendetes az a törekvés. hogy valamennyi szövetkezet elsősorban pénzzel fizeti majd a munkaegységek értékét. A dtávafoki, kemsei és hegyszentmártoni termelőszövetkezetek nem is oszlanak terményt. Az összes részesedést pénzzek fizetik. Megérkezett az első 602-es Ikarusz autóbusz Pécsre Az elmúlt napokban érkezett meg városunkba az első 602-es típusú Ikarusz kocsi, amelyet a 26-os Autóközlekedési Vállalat vett át. Az új autóbusz nagyon szép kivitelezésű, kényelmes, jórú- gózású és széles műanyagbevonatú ülésekkel látták el. Külsőre is feltűnő nemcsak formája, hanem. színe miatt is. A gyárban pirosra dukkózták, s egyelőre így is állítják for■» galomba. A vállalat vezetősége úgy határozott, hogy az új kocsit Pécs—Kaposvár között közlekedtetik. Az eddig ezen á vonalon használt kocsit, mely ugyancsak 60 személyt képes egy útra befogadni — ezentúl Alsószentmártcmba irányítják. Ebbe a községbe eddig kis kocsi közlekedett. £pjöke rét oert emberek A kölcsönző bolt megnyitását mind ez ideig csakis megfelelő üzlethelyiség hiánya hátráltatta. „Közben járásunkra a II; kerületi tanács igazgatási osztálya január 30-án üzlethelyiséget biztosított a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat részére és így a bolthelyiség birtokbavétele, tatarozása és megfelelő átalalkítása után — remélhetőleg két-három á.*en belül — a vállalat tevékenységét megkezdheti." Tehát még két-három hét és akkor lesz mosógép, porszívó, padlókefélő kölcsönbe és olcsón. a háziasszonyoknak. rj reg bányászok vagyunk mi már. — Mondja cinkosan az öccsére hunyorítva Olajos Albert, a huszonnégy éves bányamozdonyvezető. Az öccse, a vájár, aki éppen most érkezett haza a műszakról, csak bólint helybemhagyóan: így van. öregek, már lassan-lassan mindenki a régi bányászok közé számítja őket.. Albertet már az egész István-akna, jóformán az egész szabolcsi kerület csak úgy ismeri: a Berci! Ez nem csoda Mert amikor én idejöttem, — mondja Olajos Albert —, még nem álltak itt a meszesi házak, akkor kezdték csak építeni őket. Régen volt már, 1951-ben. — Honnét került ide? — Szegedről. — Nem vágyik vissza? — Már csak látogatóba járunk mi. haza Szegedre. Valójában mi már ree- szesiek vagyunk inkább. Visszavágyni? Nem igen húz vissza Szeged. Itt meg vagyok elégedve a keresettel is. Ott talán nem is kereshetnék rendszeresen havonta 2500 forintot, meg aztán úgy van az ember, hogy ott érzi magát s legjobban, ahol már van valami munka és elismerés a háta mögött. Én tizenhét éves koromban kerüúem ;de. Ké’ évig voltam csillés, azután pedig elvégeztem a vájártanfolyamot és vájár lettem, majd légmozdomyra kerültem. Ma már van két siajátnevelésű mozdony vezetőm is. Az élmények is inkább idekötik már az embert. Évekig nem volt igazolatlan műszakom, pedig 1952-ben még nem volt ritkaság a bumlizás. Voltak akkoriban itt elég sokam szegediek is, akik inkább a bundázásról voltak híresek, mint a jó munkáról. Emlékszem, egyszer engem is megszólított akkoriban a pécsbányatelepi főmérnök: hová valósi maga munkatárs? Szegedi — feleltem. — Na akkor van bumli bő vein? — kérdezte 6. — Nincs nekem egy se, — válaszoltam. Alig akarta elhinni, hogy ilyen szegedi is van. Pedig tényleg így volt. Én úgy látszik nem vagyok hajlamos a bumlizásra. — Szenvedélyei? — Sakk. Könyv. Motor. Fényképezés Előveszi a legújabban vásárolt Nagy Lajos sorozatot, mutatja, ez a legújabb szerzemény. Aztán a motorokról beszél. Tavaszra egy új motort szeretne venni. \ pénz már együtt van rá. Majd 8 nyárról beszél, a nyaralásról. Tavaly Keszthelyen és Hévizén üdültek a? öccsével és egy barátiával Az idén Lii- 'afüred vám tervbevéve. Lehet, hogy valamikor egy külföldi kirándulást is nyélbe ütnek majd, jó lenne világot is látni egy kicsit. Távolabbi tervek? Nehéz erre hirtelen felelni valamit. Dolgozunk, úgy mint eddig. — Mondja Albert. — Úgy, hogy ha valamilyen nagyobb munka adódik, azt mondják: a Bercit küldjétek, rrfbrt az való oda. — Itt maradnak a bányánál, míg nyugdíjba nem mennek? — Hát egyelőre még nem is tudom elképzelni, hogy ne maradnánk itt. Majd egyszer meg is nősülünk, kapunk egy szép lakást valahol itt Meszesen, aztán innét megyünk nyugdíjba és mesélünk a fiataloknak úgy, mint ahogy nekünk mesélnek az öregek — mondja Albert, — aztán az becséhez fordul, segítsen ó is a felelgetésben: így lesz, igaz-e öcskös. Kálmán, az öcskös, a fiatal vájár pedig bólint rá: így. Aztán 6 is, mindketten önkéntelenül kinéznek a nyitbtt- ablakon. Kint a meszesi házak tavaszi napfényben fürödnek. Azokat simogatják végig szemeikkel, meg a házak előtt suggotó, beszélgető embereket, gyerekeket. Kimondatlanul is ezt mondják: mi nár gyökeret vertünk itt eev é’efr*. K. P.
