Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-12 / 36. szám

1958 FEBRUAR 12 NAPLÓ 3 o ni* ** A községben megkérdez­tem egy embert: — Mi újság maguknál? Nagyot nézett és ezt mondta: — Nincs nálunk semmi külö­nös. Mi újság lehet egy falu­ban ... Tovább mentem és elhatá­roztam; benézek egy-két hely­re. Hátha történt, történik va­lami Véménden is, csak az ott élő emberek nem veszik ész­re* ben és négy állami gazdaság­ban megjött a termelési kedv, nagyobb tejhozamú teheneket állítottak be, több gondot for­dítanak a tejtermelésre? Hetvenkét szorvasmarSio — É illió liter lei... A sajtüzem kívülről kis ko­bráinak látszik. Az ember ki bm nézné belőle, hogy itt az elmúlt évben több mint há­rommillió, pontosabban há­rommillió 419 ezer 833 liter te­tet dolgoztak fel, amiből 276 bér 123 kiló ementháili saj­tot gyártottak. A sajtból 80 000 540 kiló ment exportra, a töb- t>i az országban maradt. — Mehetett volna több is ex­portra — mondja Halmai Ernő üzemvezető —, ha a mostam, korszerűtlen kádak helyett bolygókeverős kádakat tud­tunk volna beállítani. Remél­tek, az idén ez is sikerül. — Bizony, a semmiből. Az el­lenforradalom utóm. szétment az Uj Élet és csak 57. február 8-án jött a helyébe az Uj Ta­vasz. Semmi nélkül kezdték és ma már az 507 hold földjük mellett 72 szarvasjószágwk, 43 sertésük van. A zárszámadás­kor az is kiderült, amellett, hogy összeszedték egy kicsit magukat, jut a tagoknak is. ötven forint 37 fillér értékű termény, készpénz jutott min- irányítást végző szakemberek­serrvmi oly<m különös újság, ami újságba való lenne. — Nem építenek semmit? — kérdem. — Dehogynem — felel. — Az ősszel 135 ezer forintba ke­rült a kultúrházunk. Most a tavasszal bevakoljuk, körülöt­te meg parkosítunk. Most foly­nak a tanácstagi beszámolók és ennek alapján állítjuk ösz- sze a községfejlesztési progra­mot. Az eddigiek szerint körül­belül ezer négyzetméternyi új járdát építünk, a vasútnál egy lejárót létesítünk és régi ké­résnek teszünk eleget azzal, hogy víztelenítjük a Mülgrand dűlőt, ahol minden évben tönkretette a víz a szénát. Egy kilométer hosszú vízlevezető árkot ásunk társadalmi mun­kában, mert pénzűnk csak az tervüket 220 százalékra telje­sítették. Van egy tervük, amit csak 93 százalékra teljesítettek ez pedig az „egyéb növényfé­leségek” címszó alatt szerepel Azt mondják: — Itt sem maradunk szé­gyenben. Teljesítjük, sőt, túl­teljesítjük a tervet..; i m ház den munkaegységre. Ezekután egy percig sem lehet azon cso­dálkozni, hogy januárban két új tag lépett az Uj Tavaszba. — Most megint van három jelentkező — újságolja Guzi Gyula bácsi, a termelőszövet- .... , , . kezet könyvelője, aki a követ­yuksegunk van ezekre a ka- ^ezó' szavakkal mutatta be * % ’ Orbán Györgyöt is, a szövetke­hoz- 2g£ agronómusát. — Sok he­lyen nem szívesen látják az agronómust. Helytelenül te­szik, mert a szakember mindig sokat segíthet a közösben. — Egy évig nekünk sem volt ag- ronómusunk, és akkor láttuk, hogy mennyire hiányzik .. re van. Ha minden jól megy, ha a legeltetési bizottság visz- szakapja az erdőgazdaságtól a kőbányát, akkor társadalmi munkában megépítjük a be­kötőutat is a termelőszövetke­zethez. tneg aztán sok tejet na — Emlékezete szerint me- kik évben kapott legtöbb te­tei az üzem? — A felszabadulás után ta- i'uly. De az idén még jobbak » kilátások. Az elmúlt év ja­guárjában 177 493 liter tejet dolgoztunk fel. 1958. január­jában már 342 643 liter tejet kellett feldolgoznunk. Kell-e ennél jobb bizonyíték urra, hogy a véméndi sajtüzem. körzetéhez tartozó 16 község­Ezer négyzelntéter járda... A tanácson Benkő Antal vb- elnököt faggatom. Ő is már- már azt mondaná, hogy nincs Erről is szó volt a kongrese- szusi határozatok mellett a földművesszövetkezeti tag­gyűlésen, amit éppen azon a napon tartottak, amikor kint jártam. A cím tulajdonképpen a cukorrépaszerződés holdjait mutatja. Tizenkilenc holdra kellett volna szerződést kötni, a földművesszövetkezet ezzel szemben 42 holdra kötött. Ez­zel cukorrépa-szerződéskötési TOLLHEGYEN f Fő a vidámság...: Hát nem? Minek is mérgelődnek az Athinai utca lakói? Vidámkodjanak, örüljenek, énekeljék el azt az aktuális nótát, hogyaszongya: „Rámás csizmám — térdig sáros — nagy tif elétek a sár...” — és felejtsenek. Azazhogy ne vegyék észre. A vendégmarasztaló — sarat... Mit számít egy kis sár? Elvégre szőnyeget nem teríthetünk a lakosság lábai elé az utcán! Hogyan? Nem értem! Pécsett van salak és — Hát ezt meg hol hallották? Pécsett soha sem volt salak, sem sa­lakdomb, se semmi. Honnét is lenne? Bányavidéken salakot keresni? Es ha lenne,- akkor is annak más a rendeltetése. A salakot kérem egészen másra fordítjuk. Például -j* többek között — arra, hogy ott álljon valóságos hegyet ké­pezve. Álljon és gőzölögjön. Majd a vegyészek egyszer csi­nálnak belőle valamit, de semmiképpen nem szórhatjuk el a sáros járdákon. Mit gondolnak? Hogy elfogyjon? Különben is öt hónap múlva itt a nyár és nem lesz sár. i Akinek soha semmi sem jó.*. A szövetkezeti gazdálkodás érdekében — a megyei szakemberek tanácskozása A termelőszövetkezetek gaz- részére 250 darab tenyésztésre nagyobb felelősséget szab rá- áasági, szervezeti és politikai alkalmas fehér hússertést jut- luk. A zöldség- és gyümö Megerősítéséről tárgyaltak teg- tatnak kedvezményes áron "äp megyénk mezőgazdasági ^emberei. Járási tanácsel­nök, mezőgazdasági osztály- Vezetők és a járási pártbizott- t;égak illetékes szakemberei, ’■'aiamint a MÉSZÖV vezetői itatták meg a szövetkezetek Egyéves eredményeit és a to- vábbi teendőket. Megállapították, hogy fejlőd- eben az évben Mk. erősödtek megyénk terme- szetet, ami azt Kedvezményesen vásárolhat­nak hizlalásra alkalmas serté­seket is, ahol nincsenek meg a tenyésztés feltételei. Az ezzel kapcsolatos költségeket . ter­mészetben is visszatéríthetik majd a szövetkezetek. Tizenkét termelőszövetkezet­ben kívánnak létre hozni még baromfitenyé- jelenti, hogy _uk. A zöldség- és gyümölcs- értékesítéssel kapcsolatban fel­vetődött az, hogy a tsz-ek va­gontételben közvetlenül érté­kesítsék áruikat, s ezzel lénye­ges jövedelemhez jutnak. A MÉK vállalatot kapcsolják ki ebből a vállalkozásból, ha egyedül is képesek az értéke­sítésre. Az értekezlet végén több fel­szólaló elmondotta, hogy a me­gyei tanács tervét még eléggé ^szövetkezetei. Jól gazdálkod- 15 000 pecsenye csirkét legel- szűknek látja, mert egyes járá­tetnek majd ezeken a helye­ken. A tsz-ek kedvezményes áron juthatnak baromfihoz és juhokhoz is. Az állattenyésztés előrejutá­sa lényegesen javítja majd a mezőgazdasági termelést. Ol­, ---- . csóbban, többet termelhetnek ­je niek. 1957 elején még 8.2 majd a szövetkezetek és né- szarvasmarhát kémek, mert .«Idra jutott egy számos állat, hány év múlva világpiaci áron nagyobb fejlesztésre is képe­im60^ pedig 5.3 hold szántó állíthatnak elő terményfélesé- sek. iAe?y-cfiy számosállatra. Igen geket. Ehhez természetesen jWvező a sellyei járás terme- szükséges, hogy megfelelő ta- S2övetkezetelnek eredménye, karmány-alappal is rendelkez­nél továbbra is a nagyüzemi fenek. Éjiért még év végére dialista gazdálkodás megte- mintegy 875 holddal kell nö­vése, a jelenlegi termelő- velniök a pillangósok vetéste­rületét, vagyis 1958. végén 4335 hold pillangós növénnyel kell rendelkezniük. Mk az egyénileg dolgozó pa­rtok is, de a nagyüzemi gaz- 'hlkodás fölénye újból bebizo- Mfosodott. Búzából csaknem -t mázsával, rozsból 2.6 má­ival, őszi árpából több mint mázsával többet takarítot­ok be egy holdról, mint az sokban ennél nagyobbak a le­hetőségek. Volt aki a pillangó­sok vetésterületét emeli még jobban, a siklósi járásban meg a juhállományt fejlesztik na­gyobb mértékben, mint aho­gyan a megyei terv előírja. Mások több anyakocát és örvendetesek ezek a jelen­ségek és bizonyára gazdag eredményekben jelentkezik majd célratörő készségük. A templom előtt ünneplőbe öltözött emberek, asszonyok, gyerekek álltak. Messziről hal­lani lehetett a „trottyos” ze­nekar lármáját. > — Német lakodalom van. f — Délelőtt meg székely la­kodalom volt... — adják meg a felvilágosítást. A közelben már feltűnik a lakodalmas menet. Elöl a menyasszony német népvise­letben, utána a násznép, a ze­nekar, a vendégek, mint ahogy az falusi lakodalmakkor len­ni szokott. Lehetnek vagy nyolcvanon. — Hű de sokan vannak! — szalad ki a számon. A mellettem állók rámnéz­nek. Egyikük nem állhatja, hogy ne válaszoljon. — Itt nincsenek is olyan so­kan. Az elmúlt héten látta volna a Domonkos Jeromos la­kodalmát! Száz ház hivatalos volt a lakodalomba. Marhát, ■; disznót.-.-, vágtak. S Ezen még inkább elcsodál­kozom és már-már azt írom e felelet mellé ■— a lakodalom is megmutatja, hogyan élnek a parasztok, de meggondolom a dolgot és csak ennyit írok a jegyzetfüzetembe: „Nagy lakodalma volt Do­monkos Jeromosnak, de nagy lakodalma van a ma nősülő Forral Menyhértnek, meg Tra­ber Jánosnak is. Egyikük la- _ kodalmán 150—160 személy, »csátottuk volna, de a rác. végrehajtása során ezt a régebbi Ez meg ott történt egyiik este a Kos­suth utca és az Ibárruri Dolores ut­ca sarkán, a villa­mosmegállónál. A II. sz. büfé felől hangos (hangos? or­dítozó!) társaság kö­zeledik és ebbeli társalgásukat nyom dafestéket nem tű­rő szavakkal fűsze­rezik. A járdáiról ek­kor lelép egy rend- zést; kednd az utcán, te­kintve, hogy tíz óra elmúlt már. Mikor a rendőrtiszt lelépett a járdáról, a megál­lónál álló utasők között állt egy idős, szigorú arcú, „Ő-korabeli’‘ reti- küllel a karján egy ősz matróna, aki „okosan” mindjárt tett egy megjegy­őrtiszt és nagyon csendesen, udvaria­san megkérd őket, hogy próbáljanak halkabban közle­Mimek avatko­zik bele ez a rend­őrtiszt, amikor nincs is szolgálat­ban? i}l Ezt ö mondta. Nem is mondta, ha-» nem csak úgy ki­sziszegte a fogai között; Csak úgy „stákában“, • hogy hallják is, meg ne ÍS; 11 Mert ugye, ha az a rendőrtiszt eré­lyesebb hangot üt meg, •— akkor a matrónának az nem tetszett volna; Neki mindegyi Ami ma történik, >— legyen az bármi, — neki soha semmi sem jów Vélemények és pofonok... ... különbözők. Mert például egy emberről — mondjuk Tóth Iván bérszámfejtőről — kétféle véleményt is lehet mon­dani. Az első így szól: „Szakmailag képzett, munkáját jól el­látta. Elbocsátására 1958. I. 27-én a posta racionalizálása kö­vetkeztében került sor. Politikai pártnak nem tagja, tudomá­sunk szerint régebben sem volt párttag. Az ellenforradalom alatt az igazgatósági munkástanács tagja lett. Az ellenforra­dalom alatt olyan magatartást nem tanúsított, amiért elbo­másikukén pedig körülbelül száz személy eszik, iszik. Sok­ba kerülhet egy-egy ilyen lako­dalom." * Sajnálom, hogy ezek után nem találkoztam azzal a bácsi­kával, akitől azt kérdeztem: mi újság a faluban. Pedig na­gyon szerettem volna elmon­dani neki a tapasztalataimat. Lehet, hogy nagyot nézett vol­na, de lehet, hogy ezt mondja: — Hát már ez is újság? Min­dennapos dolgok ezek. -. Igaza van: mindennapos dol­gok ézek, amelyek mellett gyakran szótlanul mennek el az emberek. Pedig érdemes ezekről a dolgokról beszélni. SZALA1 JANOS [magatartását is figyelembe vettük.;; Aláírás: Kántor Sándor Szem. vezető” Ebből tehát kitűnik az, hogy Tóth Iván nem azért került \el a postáról, mert az ellenforradalom alatt valamit csinált [volna, hanem, mert „racizás” volt. Rendben van. Más állás ! után nézett. Hanem amikor már fölvették volna egy másik ; munkahelyen, akkor különböző emberek, különböző időpont- ; ban „vélemény!S” adtak Tóth Ivánról. Ez volt tehát a másik í véleményezésv:: És ebben nem is volt köszönet. Mert azóta Tóth Iván ki- • lincsel nap mint nap — de sehol nem merik fölvenni, mert [telefonon mindig utána nyúlnak..-. Szép dolog ugye? Szép, I emberséges, sőt — „humánus" magatartás. -.; Mit számít itt [a személyzeti osztályvezető véleménye? .;. Ha egyszer akadnak olyanok, akik „pápábbak akar­nak leni a pápánál...” De ha egyszer Tóth Iván odaállna elé­jük azzal a kéréssel, hogy „Kartársak, ha engem voltak olyan szívesek megfúrni, akkor most osszák meg velem a kenye­rüket .; ” — akkor vajon a „pápák” mit szólnának... ? RAB FERENC Két új pécsi kiadvány Megjelentek a Magyar Tu­dományos Akadémia Dunán­túli Tudományos Intézete ál­tal 1955. végén elindított Du­nántúli Tudományos Gyűjte­mény legújabb füzetei, érte­kezései. A 11. számban Ba­bies András: „A vasasi kő­szénbányászat a feudaliz­mus korában” címmel a me­8%etkezetek gazdasági, szer- ,lMi és politikai megerősí- Ezzel kapcsolatban tervet /‘hozott ki a megyei tanács. A terv tartalmazza az összes Innivalókat, amelyek a szövet­etek további fejlődéséhez ’“"Cégesek. ,.A termelés jobb és olcsóbbá érdekében elsősorban j,°ve’ni kel! az állatsűrűséget, jfn még ebben az évben 1200 [)’r3b tenyészállatot vásárol a tbrl Klári ;Us Ifi dúf te* így nemosak az állattenyész­tés jut kedvező helyzetbe, ha­nem jó előveteménnyd bizto­sítják a nagyobb termést is. De nem szabad megfeledkezni a taiajero pótlásán, sem. A jelenlegi islállótrágyamennyi- séggel csak hét évenként trá­gyázhatnák területeiket a ter­melőszövetkezetek. Műtrágyá­ból 43 kilót szórnak ogy hold­ra.. Ez is kevés. Még ebben az évben el kell érni, hogy öt­évenként legalább 150 mázsa trágyát hordhassanak ki a föl­dekre és fokozatosan emeljék az egy holdra jutó műtrágya­mennyiséget is. Foglalkozza­nak a zöldtrágyázással és gon­doskodjanak arról, hogy szak­szerűen kezeljék az istálló- trágyát. Szó volt még a beruházások­ról, szervezeti intézkedésekről és a gépállomással való kao- csolatról. A gépállomásé'; ma már talajvizsgálat szempont in­ból is közelebb kerültek a szó- termelőszövetkezetek vetkezetekhez, s ez a tény még VAc&tít a Hol SUots vtMUac ..3ye és kedvezményes áron ;3 át a termelőszövetkeze- ^;;npk El kell érni. hogy egy "/■O'-osái latra már év végén ' Hold szántó jusson, kü­iigyelemmei a szarvas­éi iomár.yra. Szarvas­ból minden száz holdra on 22 darab, s ezen beiül !eHén. A hiánvzó tehérje- j nkarmány pótlásáról gon- ^k'rtk majd a megyei *a- t)- . Erre a célra hét vagon p. nsácsát, két vagon kor­ion vagor ‘örkö'v: biz- k a tsz-ek részére. u ertésállomány megjaví- “sa es fellendítése érdekében * jobb Már napokkal előt­te egy fia jegyet sem lehetett kapni a Hot Shots zenekar műso­rára. Érthető volt ez a nagy érdeklődés, hiszen nem minden nap nyílik -alkalom agy néger együttes megtekintésére. Az együttes két előadást adott — délután és este. Meglepő volt, hogy közvetlen • az esti előadás előtt a -zínház előtt többen kínálták jegyükéi 'negvételre ... Megtudunk, hogy Hot Shots együk Dél- A me- kából in ?tt|j el rlUní-ör::- . -í't'kr ; gy hat iegyütt. Hogy milyen volt a műsor? Egy tény: a zenekar csaknem va­lamennyi tagja kivá­ló zenész. Különösen tetszett Ravel Wef- fers pisztonjátéka. Úgy látszott, hogy a égtöbb feladatot ne­ki kellett megoldania s dicséretére legyen mondva: helyt is állt. Volt a műsorukban egy-két szépen elő­adott néger spiri- uálé. Osztatlan itet- zést aratok a „Sam- ’iá‘ című zeneszó, ruk. Sajnos azonba n ■>W3£7 kell mondani: — ár az ervv-tes két '■n‘ele-Tí íó — ke- ■ bbet ti'.jú ? tóttal vártuk A z-ne «? ól a nézők első­sorban zenét várnak s nem éneket. Ez ter­mészetesen nem zár­ja ki, hogy zenekísé­rettel néhány ének­számot is előadjanak. De ilyen esetben vi­gyázni kell, hogy az ének ne haladja meg az együttes erejét. A Hot Shots együttes­nél pedig — lehet, hogy a fáradtság volt az oka — az énekszá­mok — néhányat ki­véve — meghaladták erejüket. A másik, ami kevésbé tetszett — bár mondhatná valaki azt is, hogy •zlés dolga —: a néha bántóan rikoltozó hangszerek. Lehet, őt valószínű, hogi> 1él-A.merikában ilyen a zenekarok stílusa, de nálunk szokatlan. Gondoljunk csak a rádió zenekarára, — vagy más kiváló tánc zenekarra.. A műsort hallgató közönségről ritkán szokás írni, most azonban nem hagy­hatjuk szó nélkül, hogy a nézőközönség „fiatalabb korosztá­lya“ néhány zene­szómnál kissé túl- hangosan és mondjuk meg „ízléstelenül“ — nyilvánította tetszé­sét. Voltak, akik egy-egy Rock and Roll számnál visítot­tak, kiabálták ... Az ilyen magatartás semmi esetre sem a . kultúrált szórako­zás“ kelléke. (—ray) cseki liász-kőszénmedence e legrégibb bányájának gazda­ság- és társadalomtörténetét adja. Részletesen vázolja azt a küzdelmet, amelyet meg kellett vívniok mindazoknak, akik az utolsó évszázadnak ezt a legfontosabb energia­alapját a gazdasági és ipari életbe igyekeztek bevinni. A Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 12. számában Ruzsás Lajos: „A kapitalista iparfejlődés útja Délkelet- Dunántúlon 1848—1900” cím­mel értekezik. Munkájából kitűnik, hogy a technika ma­gas fejlettségét főképpen a minőségi termelés jelenti, s hogy valójában, vidéki vi­szonylatban — az általa tár­gyalt időszakban — a fővá­rosban koncentrált nagyipari vállalatokkal szemben, csu­pán ez tudta biztosítani a nagyipari fejlődést. Foglalko­zik azzal a kérdéssel is, hogy a műszaki követelmény te­rületén az üzemek szakmun­kásai milyen nagy szerepet játszottak. Ezzel végre ma­gyarázatát kapjuk annak, hogy a vidéki nagyipari fej­lődést csak a kiváló technika alkalmazása biztosította*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents