Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-07 / 32. szám
2 NAPLÓ 1958 FEBRUAR 7 A földmű vessző vetkezetek átvették { Szerződik az egész falu a gép1 munkák szervezését </ Szerdai számunkban már hírt 'adtunk arról, hogy a földművelésügyi miniszter és a MÉSZÖV elnöke együttes utasításban szabályoznák a gépi munkával kapcsolatban a szerződéskötések rendjét. Eddig a parasztsággal szemben a gépállomás állt mint szerződéstkötő fél, a jövőben pedig a földművesszövetkezetek kötik a szerződéseket és szervezik a gépi munkát és a gépi szállítást. Ennek a feladatkörnek tényleges átadására tegnap, február 6-án került sor Pécsett, a Doktor Sándor Művelődési Házban. A MÉSZÖV egésznapos értekezletet tartott a földművesszövetkezeti elnököknek és agronó- musoknák, valamint a gépállomások vezetőinek.. Az értekezleten' képviseltette magát a Szövetkezetek Országos Szövetsége. az MSZMP Megyei Bizottsága, a Megyei Tanács, a Gépállomások Igazgatósága, a MEDOSZ és a Megyei Nőtanács. Az értekezleten Nagy Sándor elvtárs, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke tartott előadást. TSövehszik a földmüvesszövethezetek jelentősége a mezőgazdaság szocialista átszervezésében Nagy elvtárs előadása elején tájékoztatta az értekezlet résztvevőit a földművelésügyi miniszter és a SZÖVOSZ elnöke között létrejött megállapodásról, majd arról beszélt, hogy mi tette szükségessé ezt a fontos változást, amely jelentősen befolyásolja majd falun a terkell •vennünk, hogy az ellen- forradalom után megszűnt minden kényszerintézkedés a szerződéskötésre és a beszolgáltatásra és a szerződéskötéseiket alapos felvilgosító munkával kellett végrehajtani. Ezzel a munkával vizsgáztak a földművesszövetkezetek és a melést és jelentősen hozzájá- vizsga eredménye jó. rulhat a mezőgazdaság belterjességének fokozásához, a falu szocialista átalakításához. — Mint ismeretes, pártunk agrárpolitikája nagy szerepet szán a földművesszővetkeze- teknek a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. A föld- művesszövetkezeteknek komoly szerepe volt az első termelőszövetkezetek létrehozásában és megerősödésében. Később a földművesszövetkezetek mezőgazdasági termeléssel való foglalkozása háttérbe szorult és szerepük leszűkült a kereskedelemre. Pártunk agrártézisei értékelték a földművesszövetkezetek feladatát és újra bekapcsolják a földművesszövetkezeteket a termelést elősegítő munkába. Ennek eredményeképpen már az elmúlt esztendőben egy sor intézkedés történt. így a földművesszövetkezetek vették út a felvásár“ lást, valamint a termelési szerződéskötések elég jelentős részét. Ezek az intézkedések igazolták pártunk gazdaságpolitikájának helyességét, mert a földművesszövetkezetek többségükben jól oldották meg a kapott feladatokat. Figyelmbe ß tAií UfSCLQ. Most újabb és nagyobb jelentőségű munkakört vesznek át a földművesszövetkezetek. A gépállomásokkal történő megállapodás eredményeképpen most már nem csak a fogyasztás, a felvásárlás és a szerződéskötés vonalán segítik a dolgozó parasztságot, hanem munkagépekkel is rendelkeznek. Ha jól szervezik a munkát, jól dolgoznak, akkor tovább erősödik a földművesszövetkezetek és a dolgozó parasztság közötti kapcsolat s a szövetkezetek még inkább hozzájárulhatnak a termelés gépi segítésével a falu felvirágoztatásához. Ezután arról beszélt Nagy elvtárs, hogy Baranya megyében 53 ezer tagjuk van a földművesszövetkezeteknek és minden faluban kapcsolatot tartanak a parasztsággal- A földművesszövetkezet mint a parasztság legnagyobb tömegszervezete a gépi munka szervezésével és a szerződések megkötésével lehetővé teszi, hogy a gépállomások, melyek az elmúlt években jelentősen fejlődtek és munkájuk javult, a termelésre tudják összpontosítani minden erejüket, nem kell időt és energiát fordíta- niok a szerződéskötések lebonyolítására. Különösen jelentős lesz ez a termelőszövetkénisztérium és a SZÖVOSZ által létrejött megállapodás azért is jelentős, mert a gépállomások és a földművesszövetkezetek együttes munkájával biztosítani tudják meglévő gépeink maximális kihasználását. Ez fontos azért is, mert gépesítés szempontjából el vagyunk maradva a fejlett országok mögött. Ennek oka, hogy földterületünk 25 százalékán végzünk mindössze nagyüzemi termelést, másrészt a múlt években 'viszonylag kevés volt a mezőgazdasági beruházás. Mezőgazdaságunk gépesítése így is jelentős, eddig még soha nem dolgozott ennyi gép a földjeinken, mint napjainkban. Jelenleg 26 ezer . traktorral rendelkezik az ország, ebből 16 ezer traktor a gépállomások kezelésében van. A földterületet és a szükségleteket figyelembe véve az országnak mintegy 60 ezer traktorra lenne szüksége, de az egyéni gazdaságok elaprózottsága miatt még a jelenlegi gépi erő is csak 75 százalékban van kihasználva. Az a cél, hogy a földműves- szövetkezetek jó szervezéssel úgy összpontosítsák és szervezzék a gépek munkáját, hogy kevés legyen az üres járat, a gépek munkán kívüli kihasználatlan ideje. A jó szervezés, a gépek kapacitásának jó kihasználása és a felesleges üres járatok megszüntetése azt is eredményezi, hogy a gépállomás olcsóbban, nagyüzemi díjazással végzi el a munkákat. Ez csak akkor lehetséges, ha a gépek üresjárata nem haladja meg egy-egy földterület között a két kilométert, s egy-egy körzetben legalább 12 hold föld megművelése lehetséges. Ennek a szervezésnek az az előnye is megvan, hogy jellegénél fogva magában hordozza az egyszerű,, a gép kihasználására történő társulás gondolatát, amellett a parasztság jobban megismerkedik a géppel, megismeri a gépi munka előnyeit, s az összefogásból eredő előnyöket.-Ezzel magasabb fokú társulások és összefogások alapját teremthetjük meg. Azért is szükséges jelenlegi gépparkunk jobb kihasználása, mert a szocialista iparunkkal összehasonlítva, mezőgazdaságunk viszonylag kevesebbet fejlődött az elmúlt esztendőkben. Iparunk a felszabadulás óta megháromszorozta termelését, mezőgazdaságunk pedig alig produkált többet, mint a felszabadulás előtti legjobb esztendőkben. Tovább kell földművesszövetkezetek közötti munkáról, a szerződés- kötések lebonyolításáról, a szakszövetkezeteknek és a • szakcsoportoknak nyújtandó fokozottabb segítségről, a szerződéskötések versenyszerű lebonyolításáról, a földművesszövetkezetek igazgatósági tagjainak szerepéről a szerződés- kötési munkában és arról, hogy a gépi munka szervezése újfajta termelési kapcsolatot teremt a parasztság és a földművesszövetkezetek között. Nagy elvtárs beszámolóját vita követte. Lapzártakor az értekezlet még tart. A hozzászólásokra a holnapi számunkban még visszatérünk. j { Siklósnagyfalunak összesen 476 lakója van. Ebben benne | vannak a csecsszópók és az aggastyánok is. Először csak ezt í hallottuk a siklósnagyfalui tatanácsirodában. Aztán azt kér- í dezte a titkár: — Mit gondolnak, mennyi disznót szerződtek itt az eU múlt évben? — Olyan háromszáz körül... — Mennyit? • Elővették a könyvet és néhány perc múlva kimondták a szinte hihetetlennek tűnő számot: — Hatszázhatvankilencet szerződtek. Itt van, nézzék meg a szerződtető könyvében. Hatszázhatvankílenc sertést adott az elmúlt évben ez a kis község az országnak. Szép szám ez még akkor is, ha ebből 150-et a Jó Barát tsz. hizlalt. — Ezt írják meg, meg azt, hogy IS bikát, 22 üszőt és két tehenet is hizlaltak, illetve hizlalnak — mondta a titkár és mintegy bizonyításul a tsz kovácsára mutatott, aki éppen akkor kötötte Siklósnagy faluban az 195S-as év első szerződését két sertésre — és hogy már megkezdődött az új szerződés- kötés is. Az idén sem lesz kevesebb, mint tavaly volt. Megírtuk. Megírtuk, mert nem kis dolog az, hogy egy községben a csecsszopótói az aggastyánig mindenkire több mint egy, az államnak eladott sertés jut. _ . . . w r _ , . . - izetek szempontjából, mert a ARAN YABAN ; f gépállomások nagyobb segítséIget tudnak adni ezután a tér- emelnünk a termésátlagokat, ♦ melőszövetkezeteknek. de ez csak alaposan megművelt { A továbbiakban a követke- földeken lehetséges, jzókről beszélt Nagy elvtárs: Nagy elvtárs a továbbiakban CSALADI HAZAT NYERT EGY GAZDA Klárics András erdősmároki j tízholdas dolgozó paraszt gaz- ; . dag nyeremény boldog tulaj- ; dnnosa. Ugyanis a Pedagógus ♦ Szakszervezet sorsjegyével családi házat nyert. A családi ház értéke 150 ezer forint. TERMELŐSZÖVETKEZET ALAKULT SOMOGY- VISZLÓN Somogyviszló parasztjainak nagy többsége már korábban megismerkedett a közös gazdálkodással. Az ellenforradalom után azonban feloszlottak. Február 1-én újra termelőszövetkezet alakult a községben 14 taggal 94 holdon. Elnöknek Csontos János egykori brigádvezetőt választották meg. GYARAPODOTT A MÉHÉSZ SZAKCSOPORT Töttösön a méhész-szakcsoport tagjainak száma 17 főre emelkedett. A szakcsoport elhatározta, hogy a tagság ismereteinek bővítésére tanfo— A Földművelésügyi Mi- beszélt a gépállomások és a Leveleink nyomában Tartsák tiszteletben a törvényeket Berkesden is Panaszos levelet küldtek Berkesdről. Négy oldalon számol be a levélíró arról, hogy milyen nehézségekkel hadakozik az új termelőszövetkezet, amely alig egy hónapja indult el az új úton. „Az ellenforradalom idején sok minden történt. Ennek hatását érezzük most is, főleg a kommunisták, s a tsz tagjai...“ — panaszkodik a levél írója. „Legfőbb ideje volt megalakítani a Kossuth Termelőszövetkezetet, ahol sokan megtalálják számításukat.“ Hosszú huza-vona után, sok-sok rágalom közepette sikerült új termelőszövetkezetet alakítandók a régi tsz helyébe. Kint jártak a járási pártbizottságffel, a sziiágypusz- tai állami gazdaságtól, hogy tisztázzák a téves fogalmakat és segítsék azokat a gazdákat, akik négyüzemí módon szeretnének gazdálkodni. Idegen emberek segítségére szorultak, mert a tanács hátat fordított a kezdeményezőknek. Ennek ellenére megalakult az új termelőszövetkezet. 13 tag írta alá a belépési nyilatkozatot. — Kik léptek be? — kérdezte ekkor Varga István, a tanács elnöke. Sorba elmondották, kik szövetkeztek, de az elnöknek nem volt hozzá szava. Ajka gúnyos mosolyra húzódott Ennek a mosolynak később az lett a folytatása, hogy a kialakított 160 holdas táblából illetményföldet adtak a pedagógusoknak és kimértek jónéhány holdat a legeltetési bizottságnak is. Majd kérte a tagság, hogy a feloszlott tsz téglagyárát, darálóját és a fűrészgattert bocsássa rendelkezésükre a tanács, de ezt is csak a felsőbb szervek közbelépésére adták át. A szövetkezet tagjai természetesen tiltakoznak á törvénytelen eljárás ellen. Igaz, hogy a pedagógusoknak megjár az illetményföld, kell szántóterület a legeltetési bizottságnak is- De a berkesdi eljárást olyan előzmény váltotta ki, amely ellen foggal tiltakoznak a szövetkezet tagjai. A legeltetési bizottság régi területét ugyanis kártalanitáskép- -pen odaadták egy kulóknak, aki jelenleg is rendőri felügyelet alatt van. A „nagygazdának” máshol is adhattak yói- rta földet,'de az nem fogadta el, s a tanács úgy variálta, hogy a legeltetési bizottság földjét juttatja részére. Majd levág egy darabot a kialakított táblából és jut belőle a legeltetési bizottságnak és a pedagógusoknak is. Törvényellenesen jártak el, mert megbontották az egy tagban lévő feloszlott tsz területét. De különben is furcsán döntöttek, amikor félre dobták a termelőszövetkezet érdekét és a kuláknak teremtettek kedvezőbb feltételeket. A megyei tanácstól utasították a tanácselnököt: értesítse a pedagógusokat, a legeltetési bizottságot, hogy ne tartsanak igényt a tsz földjére, mert majd más dűlőben mérik ki a szükséges területet Ennek ellenére Varga tanácselnök még mindig bizonytalan kodik. A szövetkezetnek már el kellett volna készítenie az éves termelési tervet. Nem tudják mit tegyenek, mert a megyei tanács azt mondja, nyugodtan készítsenek tervet a leszakított 29 hokira is, a tanácselnök pedig egy lépést sem tesz ennek érdekében. A szilágypusztai állami gazdaság 55 hold őszi vetést adott át a termelőszövetkezetnek; Ezen kívül elvégezték az őszi mélyszántást és a gazdaság agronómusa most a tervkészítés idején minden szakmai segítséget megad a fiatal szövet- keztnek. Mindenki segít, csak a tanács hunyja be a szemét. Varga tanácselnök nem isi hajlandó nyilatkozni az új tsz- ről. Egyrészt azért, mert nem ismeri, másrészt pedig szívesebben hallgat, mintsem egyet szóljon a szövetkezet érdekében; Most pedig nagyon kellene a segítség, amikor, sok-sok gonddal teszik meg kezdeti lépésüket az új tagok. Világos, hogy elsősorban a tanácstól, az államhatalom helyi szervétől várják a segítséget. Igénytelenek ezek a tagok, — egyelőre csak azt kívánják, hogy a kormány intézkedéséit tartsák tiszteletben Berkesden is..; Téli pillanatkép a villányi gépállomáson Jól bent járok már a villá- : nyi gépállomás területén. Sze- : relőcsarnok, raktár; gépszín és : műhely Vesz körül. Csend van. : Nincs az a • süketítő pöfögés, fami a gépállomásokat jellemezi. Száraz helyen sorakozik a sok-sok gép, elevátor, kombájn. De sehol egy ember. Tél van, egészségtelen nyirkos délután, bokáig érő sárral. Olyan idő, amikor a gépállo- > más tavaszra készül. Újítanak. j javítanak a traktorosok, szerelők ... De hogyan...? Idős bundasapkás bácsi lép- ; ked a nyomomba. Első ember, : akivel szót válthatok. Udvariasan int a szerelőcsarnok felé és szűkszavúan elmagyarázza,.hogy ott dolgoznak most a traktorosok. — Sokan vagyunk mi — folyamot szervez. A községben* jékoztat, de akinek már február 1-én igen jól sikerült nős-bált rendeztek, ahol a hás- ságyi zenekar szolgáltatta a zenét. Összesen 100 magyar, német és sokac pár jelent meg a hagyományos bálon. kész a gépe, nem sokat törődik más bajával... Be sem jön a gépállomásra... Majd tavasz- szal jelentkezik, amikor jól lehet keresni. 246 000 NORMALMOZI-LATOGATÓ Rám se néz, pillanatok alatt „ledarálja“ a szöveget, aztán már harapófogóval sem húzhat ki többet az ember beBaranya megyében 17 nor-| lőle. Nagy csizmái lustán tárni almoz i működik. Januárban* possák a sarat, a műhely aj- összesen 246 000 mozilátogató; tájánál mindkettővel dobbant tekintette meg a filmeket at egy erélyeset s eltűnik a nagy ■orma i-f i iniszimházakbajfc * szerelőcsarnokban. A műszaki irodán Keil József főgépész tájékoztat az itteni munkáról. Sajnálkozik: — Ez a gépállomás utolsó a gépjavításban. Rosszul esik nekem, mert a bátyi állami gazdaságban nem ehhez szoktam ... Ott augusztusban bejöttek a gépek és erre az időre már csaknem végeztünk a javítással. Itt meg ...? December közepéig nem csináltak semmit... Az idős bácsi szavai jutnak eszembe, aki azzal próbálta indokolni a lemaradást, hogy kevés a munkaerő. Van ember ezen a gépállomáson annyi, hogy jelenleg foglalkoztatni sem tudják milamennyit. Egyrészt azért, mert nincs munkabér és ha volna akkor is feleslegesen kellene kifizetni. Ugyanis a. traktorosok többsége távoli községekben lakik és dél lenne, mire a gépállomásra érnének. Kora délután már fordulhatnának vissza és valamennyiök utazási költségét a gépállomásnak kellene megtéríteni. A helytelen szervezés következtében kezdetben azért sokan megjelentek a munkahelyen. Kitöltötték a munkalapot s a déli órákban már alig lézengett néhány a műhelyben, viszont annál többen jártak a műhely körül és szerte a községben. Most tele a műhely. A magasban simán úszik a daru, intésektől kong a csarnok és halkan felzúg az esztergapad. A nagyobb gépeken kisebb WŰ. mellett, mert bizonyításképpen ez van útjában. Elmondja, hogy aratáskor legtöbb munkakiesés a himbafal elszakadásából következik. csoportok dolgoznak s a cső- Most nemcsak felújítják ezt, portvezető felel beosztottaiért. hanem erősebb anyaggal látReggel pontosan fél hétkor lezárják a könyvet, amelybe mindenki feljegyzi, hány órakor érkezett. Aki fél hét után érkezik és nem tudja igazolni, merre járt, nyugodtan vissza is fordulhat. Keil József, amikor Villányba jött, a könnyelmű tétlenségben látta a lemaradás okát. Először tehát a munkafegyelmet kellett szigorítani. Tervet is készített magának és ma már pontosan tudja, melyik gép, mikor érkezett a műhelybe, hány óra szükséges annak kijavításához. Jelenleg 36—37 fő rendszeresen s fegyelmezetten dolgozik. Bizonyítja ezt, hogy csupán két hónap alatt — decemberben és januárban — 19 erőgépen végezték el az ötös számú karbantartást, kijavítottak 40 ekét, négy vetőgépet, 16 cséplőgépet, 8 kévekötőt és két kombájnt. A főgépész büszke arra, hogy emberei minőségileg is kifogástalan munkát végeznek. Megáll egy kombájn vágószerják el, hogy a törést megelőzzék. Ezután egy villanymotorhoz vezet. Egyszerű motor, amelyet négy kerékre szereltek, hogy mozgatható legyen, A generálozott gépeket ezzel járatják — amint az elnevezése is mutatja — bejáratáshoz használható motor. Ezzel nyolc órán keresztül hidegen hajtatják a gépeket és legalább egy évvel hosszabb élet- tartalmat biztosítanak a gem- rálozott gépeknek. Szaknyelven „olyan tükörfelületet kapnak ezután a hengerek, hogy már érces hangjuk elárulja a szakemberek figyelmes, gondos munkáját." Hátul a műhely sarkában egy régi gőzgép áll. Ezzel fűtik a szerelőcsarnokot. Belőle csigaszerű csövek vezetik el a melegvizet a műhely minden részébe s egy tartályban újból összegyűjtik. Van közben még egy tartály, ahová a hűtőket rakják mosás végett. Innen olyan tisztán kerülnek ki az olajos, koszos hűlök, hogy emberi kéz sem végezne dicséretesebb munkát. Több új, érdekes felszereléssel is rendelkeznek, de hosszadalmas volna valameny- nyi hasznos tulajdonságét leírni. Arról tanúskodnak, hogy jó szakemberek dolgoznák Villányban, s ésszerű elgondolásaikkal érdemben könnyítik a gépállomás munkáját. Baj, hogy a jó szakemberek nem túlságosan ragaszkodnak a gépállomáshoz, mert akad olyan hely, ahol tudásukat jobban megfizetik. Ezért a vezetőség úgy tervezi, hogy maga a gépállomás nevel ki saját részére príma szakembereket• akik nem vágyódnak el más üzembe — nem hagyják cserbe a gépállomást. Ehhez biztosított a lehetőség. Es ha tervük már megvalósul, nem kell félni, hogy panasz lesz a villányi gépállomás gépeire, s a javítással is előrébb állnak majd mint ebben az évben. A határidő nincs messze, de egH hónap elegendő ahhoz, hoffll nagy akarattal, szorgalommal pótolhassák a mulasztottakat s tavaszkor valamennyi szűk- séges erő- és munkagép segít- hesse a mezőgazdaság nagy feladatát. . . U. h-.
