Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-26 / 48. szám
1958 FEBRUAR 26 N 4 P I Ö 3 Mi A TITKA a keményítőgyár eredményeinek 2\ Ho'yan alakolt a csirke to ha ma Az Agrária Keményítőgyár a legjobban gazdálkodó pécsi üzemek közé tartozik. Az elmúlt év utolsó negyedévében 2 292 ezer forintos termelési ériéket értek el. ami az 195G III negyedévi termelési értékük 213 8 százaléka. Noha t méri évben megszüntették a még harminc méteres ülepítő csatornákban ülepítik a kész keményítőt, de a csatornáról lejövő vizet átvezetik a hidro- ciklonokon, ahol a még a vízben lévő keményítő is kiválik a vízből. Remény van egyébként arra, hogy a negyedik negyedéviben már teljesen ki Általában azt mondhatjuk, azonban még ezen kívül is f hogy igen kedvezően alakultak találtak módot a költségek fa piaci árak 1958 első hónapcsökkentésére. J (jában. Ha összehasonlítjuk a szállítások jobb!felhozatait és az árakat 1956- megszervezésével elérték azt,a19®7- első hónapjának adatai hogy a helyi fuvarokat el tud-ával> 32 alábbi képet kapjuk, ják végezni saját szállítóesz-5 Előcsirkéből a pécsi piacra közeikkel. Azelőtt a vasú ti 1956 januárjában mindössze szállítás egyenetlen volt. Vol-i három mázsát hoztak. A köves-napi munkát, a teljes tér- lehet vonni a termelésből az tak napok, amikor 5—6 vagon vetkező évben már tizenhárom ír ’■sí értékük 10,8 százalék- ülepítő csatornákat és a kémé- kukorica is érkezett és akkori mázsa élőcsirke érkezett a ka' haladta meg az 1956. évit. nyitót teljes egészében hidro- igénybe kellett venni a TEFU-t(l piacra és idén ez a mennyiség Ej természetesen csak úgy ciklonok segítségével lehet ki- is> több száz forintos fuvar- 14 mázsára emelkedett. A ka- érhették el, hogy a gyárban vonni számlákat kellett kifizetni,»» csa és liba felhozatala is jajelenfősen növekedett a tér- Az új eljárás bevezetése a másik nanokon nedia més a vult az előző évekhez viszo- mriékenység. irinden huszonnégy órában át’agosan nyolcvan mázsa keményítőt gyártottak, ma már 85—86 mázsát gyártanak, huszonnégy óránként. 1957-ben az egy munkásra eső teljes termelési érték közel hanminc- eeyezer forinttal növekedett, ennek megfelelően emelkedett a száz forint kifizetett mun is, számlákat kellett kifizetni, i csa másik napokon pedig még afvu^ az előző Mig 1956-ban következő változásokat hozta: saját járműveiknek sem volt#nyitva. Az árakban is nagy a az anyagnorma szerint egy mjt fuvarozni. Most rendsze- különbség. Míg 1956 januárjá- mázsa keményítőt 176 kiló ku- rese!n naponta érkezik két va-l*^an 39 forintért adták kilóját, Iormtot kertek koricäbol kell előállítani. 1955- gon kukorica a gyár részére. ' * addig tavaly már 35 forint ben még 180 kilogramm 15 -^2201 pedig meg tudnak bir-f fillérért lehetett kapni. S idén kiló élőcsirszázalékos nedvességtartalmú ... ... iárművejk if. 32 forint volt egy kil és 58 százalékos keményítő- aj j > ke januárban. Nagy tartalmú morzsolt kukoricából a borsos fuvartételek pedig (ivan ebben a megyei állítottak elő egy mázsa ke- nem terhelik a gyárat. De ta-<» vállalatnak, mely olcsón ho-^ ményítőt. Ma pedig már csak karéfkosan bánnak minden zott forgalomba nagyobb meny- 170 kiló kukoricát használnak fehérre eső termelési érték is, fel egy mázsa keményítő gyár5? önköltség pedig csaknem hat százalékkal alacson”»*'1’ Volt a tervezettnél. Kiváló minőség Az eredmények a gyár dolgozóinak a jó munkáját dicsérik. A gyár meglehetősen elavult termelőeszközökkel dolgozik, mégis kiváló minőségű keményítőt készít, amelyet szívesen vásárolnak Keleten éppúgy mint Nyugaton. 1958. első negyedévében például hat vagon keményítőt fellett volna exportra gyártani, a nagy kereslet miatt azonban húsz vagonnyi került exportra, de ha lett volna még egyszer ennyi, azt is szívesen átvették volna a külföldi rendelők. Miért? Azért, mert a fásához. azt is meg keli mondani, hogy még mindig húsz fillérrel dra- sább az 1956-osnál. A zöldségféléimé visszaeséf mutatkozik a piaci felhozatalban. így sárgarépából a tavalyi 80 mázsával szemben idén csak 65 mázsát hoztak Azonban az árak igen kedvezően alakultak. A burgonyát idén hetven fillérrel olcsóbban vásárolhatták kilónként a háziasszonyok A sárgarépa harminc, a petrezselyem kilencven fillérrel olcsóbb, mint volt tavaly januárban. A háziasszonyok még jól emlékeznek a tavalyi vöröshagyma-lázra, amikor tíz egy kilóért nyitva. ira 1958-ban? Idén két forint hetvenért elegendő mennyiségben rendelkezésükre állt. A fejeskáposztát tavaly 3,20-ért adták, idén l,20-ra lement az ára. A gyümölcsfelhozata csaknem a tavalyi szinten mozgott lanuárban. Az ára sem változott jelentősen. Egy kiló alma áltagos ára tavaly 7 örir.t 20 fi1 lér volt. Idén hetven fiiérrel drágult. A dió viszont két forint hetven fillérrel olcsóbb, mint volt tavaly. Általában minden piaci áruban csökkent az ár, illetve emelkedett a felhozatal a tavalyi és tavalyelőttihez riszoszerepei keltető Kevesebb költség „ , , , mert kicsiből lesz a nagy. Az anyagno^ak lejjebb- Ha mindezt titoknak lehet szorítása mar önmagában is . jelentős termelési költségcsök- nevezni, hát ez a keménvito- kentést jelent. A gyárban gyári eredmények „titka“. cé lkát lányok iike.ee TOLLHEGYEN (f^ttektk is fényképek Akik hétfőn a Pé- i esi Nemzeti Színházban megtekintették )az Országos Cirkusz- i vállalat rendezte mű- i sort — mindvégig ) színvonalas szórako- ) zásnak lehettek ré- i szesei. A műsorban a világon ismert legjobb kémé- Budapesti Rytmus hyítők is három százalék fe-(» tánczenekar, a Har- hérjét tartalmaznak, a pécsi sányi Együttes, Faze- feményítő ezzel szemben csak é kas Nicolette táncdal 2,8 százalékos fehérjetartalom-!» énekesnő műsora mel- Mal kerül forgalomba. A nagy (»lett kiváló akrobaták felföldi érdeklődés titka tehát I* mutatványaiban gyö- a kiváló minőség. I A minőségre úgy ügyelnek al Syárban, mint a szemük fé-( hyére. A laboratóriumban na-»» Skócia lányai, egy Ponta elvégzik a különbözőt nép zenéjéből, táncaiig termékeik, a készárú, és af Melléktermékek vizsgálatát.» Ezzel egyrészt állandóan el-» feiörzik a gyártmány minősé-» lét, másrészt állandóan fi-* Síelhetik, hogy a mellékter-1 fékekkel együtt nem kerül-e1 egyébbel * 0««*! J2S j az utazásokat, az interurbán árak alakulását. Melyik szülő nem gyönyörködik szívesen gyermeke fény* telefonbeszélgetéseket. Az elv: A felhozatala is més-}képében?. Bold09<™ mutogatja a fényképet ismerőseinek, mindennel takarékoskodni kell <|félszeresére nőtt egy év alatt.»» >,nem azért, mert az én gyermekem, de nézd azt a szép két Míg 1957-ben 42 ezer tojás ke-^ szemet .. « rült piacra, addig idén január- Aztán akad olyan is, amikor a szülő bosszankodik a fény* ban már 64 ezer volt a felhő- kép miatt. Na nem azért, mert nem jó a kép. Másért. zatal. Az ára negyven fillérrel»» Például az utóbbi időben elharapódzóét az a szokás, hogy volt olcsóbb a tavalyinál, de» fényképészek felkeresik az óvodákat, napköziket és sorra \ gyártják a gyerekekről a képeket. Na természetesen nem kö* \ telező a képeket megrendelni — mondják. De. de megy » haza a gyerek és elmondja, hogy őt a fényképész bácsi le- \ fényképezte és a képek nemsokára készen lesznek, ennyibe és 'a ennyibe kerül. Kevés szülő az, amelyik elrontja gyermeke “ örömét azzal, hogy nem ad neki pénzt a képre. Jóllehet ott* hon már van vagy 10 fénykép is a gyerekrőt és teljesen feles* leges a tizenegyedik, de hát hiába! A gyerek kéri a pénzt és a szülő az esetek többségében odaadja. Általában 10 fo* a képeket, de szívesen (nagyon is szí* ból összekötött legszebb gyöngyszemeket mutatták be. Már a műsor megkezdése is — a szereplők ötletes bemu- -ni cgjuib ucui . tatkozása — azt en*i még értékesíthető kemény!-» gedte sejtetni, hogy • biztosítva van-e az anyag-J ez a produkció nem „hakni-receptre’* ké- <* szült. S valóban. Egy- »* két ismertebb műt sortól eltekintve újat, Az anyagnonmákat is sike- \ ötleteset és az akro felt jelentősen csökkenteni. A párban kísérletképpen vezetek be a hidrociklon rendszerű Repítő eljárást. Jelenleg ugyan •torma teljesítése, stfo. Új eljárás nyörködhetett a közönség. S mindezt betetézésül a messzi batika sok szépségét bemutató számokat láthattunk. Hogy a „hazaiak" közül melyik tetszett legjobban? Nehéz eldönteni, hiszen — embere válogatja. A Harsá- nyi Együttesnek osztatlan sikere volt. Különösen a „Nemzetközi jaj cica“ számuk aratott vastapsot. Tetszett „Négy Eleki" akrobataművészek lélegzetelállító műsora, a „3 Hajnal" modem akrobatikája, a „2 Classohn“ lengő drótkötélszáma. A „2 Marion", a „2 Bodnár" mind mind legjavát adták művészetüknek. Gálfy bűvész egy-két ismertebb mutatvány kivételével érdekes, változatos bűvészkedéssel vívott ki elismerést. Fazekas Nicolette táncdal-éne- kesnő kellemes hangjával megnyerte a közönség tetszését. A Budapesti Rytmus Tánczenekart is szívesen hallgattuk. — Halász Tivadar jól konferált. A változatos műsor krémjéül színpadra lépő Skót Zene- és Táncegyüttest viharos taps fogadta. A hagyományos skót népviseletbe öltözött lányok egy kevésbé ismert nép nagyszerű művészetével ismertettek meg bennünket. A tamburmajor kezében villogó tam- burbottal vezényelt s megszólaltak a skót dudák, perdültek a dobok és hangzottak az ősi skót népi dallamok. A zenekar pillanatok alatt változott tánccsoporttá. — Kardtánc és különböző népi táncok váltogatták egymást. Érdekes volt megfigyelni, hogy táncaik „egyszerű" lépésekből állnak, minden különösebb virtuozitás nélkül. De ezek a lépések alaposan kidolgozottak és pontosak. Külön érdeme ennek a 8 tagú kis csoportnak az összmunkája. Az összmunka kivált képpen a táncosoknál abban nyilvánul meg. hogy valamennyi egyszerre, pillanatnyi késedelem nélkül táncolja a figurákat. S állandó mozgásban vannak még a zeneszámok előadása közben is. A tamburmajor vezényletével rintért „vesztegetik! menetelnek a színpa- vesen) készítenek nagyításokéit is. S a nagyítás már 40—50 dón és fújják a skót ((forint. S ha a gyereknek a nagy fénykép kell? (Mert bizto* dudát, ütik a dóbo- (»san arra vágyik!) Hát bosszankodik a szülő éa — fizet! S köz* kát. De nemcsak tán- A ben szidja az óvodát, a fényképészt, szid mindenkit. t colni és zenélni tud-^ Nem lehetne ezt a kényszerfényképészetet megszüntetni? nak ezek a skót Iá- iyfer( semmi szükség rá! Ha valaki képet akar gyermekéről, rtyok, hanem dobolni i úgyis elkészítteti magától, minden „ráerőszakoltság” nélkül, is. S ezt különösen i g akkor legalább öröme van a fényképben! ]ol! Olyan „dobpar-i .......................... ba jt" vívtak * emi- Csakhogy ebben az esetben a fényképész ket-három nap lyent csak ritkán lát-f alatt nem keres meg ezer forintot? Hát istenem — éhhalas- hatunk. Valóságos f fái azért még biztosan nem kell félnie! művészei a dobverők- f nek. S ritmus, van játékukban. Meg] I A érdemelt sikert arat-\ tak. A közönség mind * végig tapssal jutalmazta művészetüket és viharos tetszésének adott kifejezést akkor, amikor műsoruk végén a nőtanács virággal köszöntötte őket. A kellemes és színvonalas szórakozásért elismerés illeti nemcsak a szereplőket, Péksütemény az utcán „Kedves” és valamennyi szemtanú Számára roppant „megnyugtató” jelenetnek lehettek tanúi mindazok, akik 21-én reggel fél 8 előtt a fehérhegyi és a kertvárosi autóbusz érkezését várták. Az YD 739 rendszámú féltonnás tehergépkocsi a Jókai tér—Széchenyi tér kereszteződésénél állt, a gépkocsi mögött pedig egy műsor megrendezésében. (—ray) é Vállalat alkalmazottai — együttes erővel szedegették fel és ^dobálták vissza a kosárba az úttesten elhullott péksüteményeket. Majd a kosarat visszahelyezték a gépkocsira. Nem tudom, hogy a gépkocsi- vezető, vagy a kocsikísérő ezek után venne-e óvodás vauv iskolás gyermekének abban az üzletben péksüteményt, ahova a szállítmányt vitték. Nem vagyok orvos, nem tudom milyen betegségeknek lehet okozója az utca szennye. Azt azonban tuc.om, hogy egyáltalán nem étvágygerjesztő a mocskos, poros kifli a reggeli tej vagy kávé mellett. B. I. A véméndi kultúregyüttes pécsváradi szerepléséről A magyar tanítók és tanárok fejeit rá kell ébreszteni népművelői hivatására, hiszen ők ? magyar nép művelődésének !jfezi letéteményesei... — eze- fe» mondja Szabó Pál író a Népművelés c. folyóirat 1957. sfeptemberi számában. , Ugyanebben a számban fecher Oszkár a következőket ?hlíti: „A vidéki közönség sok "e!mt tüntető érdeklődéssel J'’gadja a tartalmatlan, kizáró- j S könnyű szórakozást nyújtó fe"ka műsorokat és valósággal ‘kerüli a komolyabb kultúrát flentő, nevelő hatású előadá- sokat.” ( Nos, az első megállapítást ?fe jól megszívlelte a vémén- t' általános iskola tantestüle- é Népnevelő munkájuk ered- «nyeként 120 tagú együttes- látogathattak el Pécsvá- jfera, a járás székhelyére, bemutassák tudatos mű- ^‘Sz* igyekezettel kidolgozott összeállított műsorukat s^A második megállapítás vi- fejt majdnem szószerint vo- fekozik a pécsváradi közön- te®re — tisztelet a kevés kivé- , nek. a megyei lap hasábjain többször olvashattuk, hogy *fert nincs megfelelő kultúrélet Pécsváradon, mert nem rendelkeznek ku 1 túrotthonnal. A mozi 200 férőhelyes, a széksorok fele mégis üresen tátongott annak ellenére, hogy a vé- méndiek vendégszereplését nyomtatott falragaszok jelezték és a községi tanács vezetői dobszó útján is értesítették erről a „művelődésre vágyókat’1. (Igaz, hogy őket sem, de még a legilletékesebbet, a népművelési ügyvezetőt sem láttuk a nézők között). Pedig érdemes lett volna a véméndiek előadását megnézni. Akik ott voltak, érezhették a jó népművelési munka melegét, lelkesedését. Láthatták volna, hogy a munkások, parasztok, értelmiségiek, fiatalok és öregek összefogása milyen nagyszerű eredményeket szülhet a kultúra művelésében is. A véméndi együttesben ott láthattuk az iskolásokat, a tantestület minden tagját (még a hivatalsegédet is), a tanácstitkárt, a KISZ tagjait, a szövetkezet dolgozóit, s parasztokat egyaránt. Műsorukban bárki megtalálhatta a kedvére valót, mely változatos tarkasága mellett is szocialista tartalommal, élettel volt teli; Ax iskola — megjelenésében is impozáns — énekkara „A kis kakuk" a „Vörös Csepel’1 című darabokat és három kánont adott elő mély átérzéssel, pontos kidolgozásban, Illés Mária tanárnő vezetésével. A felnőtt kórussal közösen Giovanni Gastoldi Csónakos énekét tolmácsolták nagyszerűen. A felnőttek énekkara is forró sikert aratott Kodály: Esti dal, Bárdos: Széles Duna, Leo Hassler: Gagliarda című művével és Verdi Nabuccojának Rabszolgakórusa bemutatásával. Jól összeszokott, fegyelmezett énekkart láttunk, Illés Mária tanárnő, az együttes lelkes karmestere nagyon szép teljesítményekre vezette a megyében is híres kórust. A szólisták fellépése ugyancsak szűnni nem akaró tapsra ragadtatta a közönséget. Ma- czekó Márta gyakorlóéves tanítónő kellemes alt hangján a Mississippi című néger dalt énekelte lenyűgözően, közkívánatra kétszer is. Az Illés Mária, Mandulás János és Mo- noszlai Endre tanárok által alkotott trió is méltón könyvelhette el a tapsot a Csengetyű című orosz dal finom és tökéletes előadásáért. Látszott, és mindenki érezte, hogy tudásuk legjavát adták az együttes szólistái. A prózai műsorban helybe'! költőt mutatott be az együttes, Kálecz István iskolaigazgató személyében. Első vallomás c. versét Sandó Magdolna szavalta, Pályaudvaron és Félelem c. szerelmes verseit maga a fiatal költő mondta el. Verseiben felcsillan a tehetség, szorgalmas önképzéssel még szép sikereket érhet el. Ugyancsak ő írta a Hűség c. jelenetet, mely az 1956. október 23-i napokat idézte fel. A szereplők a tantestület tagjai voltak, igyekezetükkel nagy drámai feszültséget tudtak teremteni. Róluk is csak dícsérőleg lehet szólni. Ügyes volt a két VIII. osztályos tanuló is, akik kedves, üde humorral mutatták be az Ábel nyulat fog c. székely jelenetet. Külön kell megemlékeznünk a tánccsoportok nagyszerű bemutatójáról. A népi táncok talán még a szívhezszóló daloknál is szebbek voltak. A KISZ leánycsoportja a mozdulatötletekben gazdag „Leánytánc’‘-ot és a „Konyha- támc”-ot járta el hatalmas sikerrel. A fiúk csoportja az ördöngős ügyességet kívánó „Sapka- tánc“-cal gyönyörködtette a közönséget. Az általános iskolások vegyes tánccsoportja megérdemelt „vastapsot’’ kapott a „Kalocsai lakodalmas’1 s a „Kreutz polka” ügyes bemutatásáért. A fiúk csizmája frissen kopogta a prímet, a kislányok a bájt, a színt, a kedves tarkaságot keverték hozzá. Szívet-lelket gyönyörködtető látvány volt. Az óvónőkből és tanítónőkből alakult csoportot is alig akarta leengedni a közönség a színpadról. Kitűnő technikával, mutatós és finom előadással ropták a „Pletykatánc’‘-ot. Nincs módunkban minden szépet és jót felsorolni, de eny- nyiből Is látható, hogy a véméndiek kétórás műsora sokáig felejthetetlen élményt nyújtott. Kár, hogy mindezt a pécs- váradiak közül csak a pedagógusok, a járási tanács és párt vezetői, no meg néhány kultúrára szomjasabb ember látta. Az előadás két dolgot igazol: Az egyik: Ott, ahol a pedagógusok — iskolai munkájukon kívül — szívügyüknek tekintik a falu lakosainak nevelését is, felvirágozhat a kultúra. összefogással, kitartással hatalmas eredményeket lehet elérni. A pedagógusok Vémén- den közüggyé tették a kultúr- munkát. Sokan kísérték el Pécsváradra is az együttest a falusiak közül, hogy lássák sikerét, hogy buzdítsák a további jó munkára. Magukénak érzik ezt a rendkívül mély, alapos és gazdag művészettel rendelkező gárdát. És ez így helyes. Ehhez nem kell más, mint szív és akarat. Ahol ez megvan, ott mindenkit megmozgató és összefogó kulturális élet fakad. Vémónd község példája fényesen bizonyítja ezt. A másik: Ahol kevés a lelkesedés, ahol a szép, jó és tanulságos dolgok iránti igényesség még nem erősödött meg, ahol a kulturális igény főleg farsangi bálokból áll, ott csak nehezen terjed a kultúra. Ezen néhány pedagógus nehezen tud változtatni. Ezt viszont — sajnos —, Pécsvárad példája bizonyította. Bánfai J.—«Vezcr M.
