Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-26 / 48. szám
2 N A P I 0 1958 FEBRUAR M Jó úton haladnak Pécsbánváról, erről a ....——r..... Mecsekbeéke lődő kis bányatelepről nagyon sokat írtak már az újságok, sok riporter megénekelte már az ottani bányászok harcát, munkáját a felszabadulás óta. És joggal. Ha több szenet kért az ország, Pécsbánya tüstént igennel válaszolt. Ki ne emlékezne még az 1945—46-os dicsőséges széncsatákra, a hároméves terv határidejének lerövidítésére tett péesbányai javaslatra és az azóta is eltelt harcos hétköznapokra. Tehát kétségtelenül büszkén mondhatjuk: e kis bányászkolónia dolgozói jogosan érdeme'ték ki az egész megye elismerését, s jogosan szereztek jó hírnevet a megye határain túl is! Igaz, s ezt sem szabad elhallgatni, az ellenforradalomban itt is akadtak bányászruhába bújtatott simák, biczókés dobrovicsok, akik halálos csapást szerettek volna mérni bányászaink becsületére, a 12 év kemény harcai árán kivívott hírnevükre. 1956. novemberében pé'dául, sőt még decemberben is, tele torokkal agitáltak az üzemi pártszervezet létrehozása ellen. Hogy miért? Jól tudták, ha egyszer talpra áll Pécsbányán is a kommunisták pártja, az ő napjuk nyomban letűnik. Nem is csalódtak! Jöjjünk azonban kissé közelebb a mához, s beszéljünk inkább arról, hogyan dolgoznak jelenleg a Széchenyi- és And- rás-aknai bányászok? Február 20-án napi tervüket 107,8, 22- én 117 százalékra teljesítették. Persze, e száraz statisztikai adat is sokat mond, de nem mindent. Pécsbányán a tervszerű bányaművelést tartják a legfontosabb feladatnak. Még az elmúlt negyedévben a kommunisták javaslatára került e fontos kérdés napirendre, ahol kiderült, hogy bizony, bajok vannak a tervszerű bányaművelés biztosításával: azaz még a szakvezetés sem látta előre, hogy fél év múlva honnét, milyen munkahelyekről biztosíthatják a terv teljesítését, csak máról-holnapra éltek. És közös erővel megindult a harc. A párt- és szakvezetés munkatervet dolgozott ki mindenekelőtt a bánya korszerű, a mai követelményeknek megfelelő biztosítására. Eredmény: három hónap alatt 181,6 méterről 752 méterre emelkedett a korszerűen biztosított, vasácsolással készült vágatok hossza. Az eredmény másik titka ■- 1 . " szorosan kap csolódik az elsőhöz. Néhány hónappal ezelőtt az volt a helyzet Pécsbányán, ha egy fejtés váratlanul kiesett a termelésből, nem volt hova telepíteni az embereket. Ez azonban már a múlté: örömmel számolhatunk be, hogy vezetők és nem vezetők egyformán nagy gondot fordítanak a feltárási és elővájási munkák meggyorsítására, ami nélkül el sem képzelhető tervszerű szénbányászat. Megfeszített munkával, de mégis sikerült néhány hónap alatt felszámolni a máról-holnapra való élést, s ma már kettő tartalékfejtéssel is rendelkeznek, sőt újabb három tömegtermelő munkahely előkészítése is folyamatban van Széchenyi-aknán. Egy ilyen rövid írásban természetesen nem lehet mindent elmondani. Egyet azonban feltétlenül meg kell még említeni, mert jóllehet, éppen ez a szép eredményeknek az alfája és ómegája. A bányászok is az őszinte és nyílt beszédet szeretik, roppant igazságszerető emberek. Tudják ezt jól a vezetők és éppen ezért bátran és hatá-> rozottan rendet tudnak terem-: teni úgynevezett kényes kérdésekben is. Széles körben arról beszéltek az emberek, hogy az elővájási és a fenntartási munkálatoknál nem a teljesít mény szabja meg a keresetet. Utánanéztek s rövidesen kiderült, hogy jogos a becsületes dolgozók zúgolódása. A problémát megbeszélték az illetéke-: vájárokkal, s nagy többségük helyesléssel fogadta a munkaátvétel megszigorítására hozott Intézkedést. Eredmény: meggyorsult a munka s a szorgalmas vájárok nem 80, hanem 90—100 forintot is kereshetnek, a lusták pedig 60—70 forintot, azaz ki mint dolgozik úgy kapja fizetését. Hogy van-e tekintélye, befolyása a pártszervezetnek bíznak-e a dolgozók a kommunistákban, azt nem csak a termelési eredményen lehet mérni, hanem sok más jelenséger is. Egy fiatal bányászasszon' lép be a pártirodába. Miko meglátja az idegen arcokat, szívesebben sarkon fordulna ha a titkár elvtárs nem tessékelné befelé, ha nem kínéin* hellyel. „ ... Csak tanácsot jöttem kérni — kezdi. — Néhány napja elfogyott a szenem s ? fuvaros azt mondja, hogy csak : két-három hét múlva kerti' rám a sor, mert elromlott a szénfelvonó. Mit csináljak, hideg szobával nem várhatom - férjem, meg hát főznöm is kel' mert különben., Máris csörög a telefon s ? drót túlsó végéről válaszo’mak „Hozza ide a fiatalasszony a széncédulát s mindjárt összekötnünk neki egy kocsira valót“. cA fLtoii ŰíetwL'ó lui UtyÜúlMLIUJ e. Mintegy ezer általános iskolai tanuló számára a pécsi Zeneművészeti Szakiskola folyó hó 23-án és 24-én tartotta meg a Zenélő Ifjúság második hangversenyét. Hangversenybeszámolóknál figyelmünket elsősorban a színpadra szoktuk irányítani és az ott lejátszódó művészi produkciókról szoktunk írni. Ezúttal a közönségről is szeretnénk bővebben írni. — öröm volt látni a csillogó szemeket, a derűs, fiatal gyermekarcokat, a lelkesedést, amellyel a hallgatóság szinte itta, magáévá tette a legszebb muzsika csodálatos élményeit. J. S. Bach művészetével ismerkedtek; bebizonyosodott, hogy a nagy Bachnak a mai ifjúság számára is van sok és értékes mondanivalója. Agócsy László közvetlen módon és kitűnő pedagógiai érzékkel vezette be és magyarázta, illetőleg hozta életközelségbe Bach -gyéniségét és az előadásra kerülő müsorszá- mokat. így a hallgatóság a művészi élvezet mellett sok, mindig hasznosítható ismerettel 7yarapíthatta tudását. A hangverseny a nagy Bach-i életmű hatalmas anyagának minden ágából adott ízelítőt. Hallottunk a Wohltemperiertes Klavier- ból egy Prelúdiumot és Fugát; az f-moll zongoraverseny egy tételét, az E-dur hegedűverseny egy tételét, a szólóhegedüre irt egyik szvitből két tételt, a D-dur zenekari szvitből tételeket, valamint kantátarészleteket. Ez utóbbiaknál az ifjúság maga is tevékenyen bekapcsolódott az előadásba, amennyiben pl. a népszerű Parasztkantáta egy tételét együtt énekelte a kórussal. Grandiózus hatású és mélységes művészi élményt jelentő volt mind az előadók, mind a közönség részére az «2 utánozhatatlan művészettel megkomponált kő- rustétel, melyben a kórus és zenekar feldolgozott ellenpontozó szólamokat énekelt, ugyanakkor pedig a mű tengelyét jelentő népies eredetű koráldallamot a hallgatóság énekelte nagy lelkesedéssel és odaadással. Biztos, hogy ezt az élményt a jelenlevők közül senki soha nem fogja elfelejteni. A Szakiskola ének- és zenekarát Antal György vezényelte. Kiváló pedagógiai érzékkel vezette le az előadást, hiszen a hallgatóságot is be kellett vonni, de ugyanakkor arra is ügyelt, hogy az ifjúság művészileg egységes, méltó képet kapjon a miág egyik legnagyobb zenei lángelméjéről. Borsay Pál, Kováts András, dr. Kardos Jó- zsefné, Rögöz Eszter, dr. Meláth Ottó, a közreműködő művészek, illetőleg művészjelöltek, nagy odaadással és lelkesedéssel igyekeztek tudásuk és művészetük legjavát nyújtani. Úgy gondoljuk, hogy a Zenélő Ifjúság hangversenyei zenekultúránkra való jövőbeni hatásukban döntő jelentőségűek. Az eredményt ugyan majd csak évek múlva tudjuk láthatólag lemérni, de a kezdetek olyan biztatók olyan szépek, hogy nem lehet kétség d végső eredményben. (hm) Ezelu*án nyugodtan kijelenthetjük: jő úton járnak a péesbányai bányászok. Csali így tovább! Háromfogásos menő 10 perc alatt Erre bizonyára kíváncsiak a De már ez a készlet is sok háziasszonyok: hogyan lehet háziaszonynak megkönnyíti a háromfogásos ebédet tíz perc alatt elkészíteni? No, az igazán egyszerű. Bemegy az ember — -mondjuk — a Nagy Csemegébe és vesz egy doboz konzervet. A szegedi konzervgyár készítménye és halászlé van benne. (Aki nem szereti, az vehet levesport, gombaleveshez, hús- - vagy zöldségleveshez.) Utána odamegy a Mirelité- | pulthoz és vásárol sertésmájat, j szelethúst, vagy fasírozottat, ♦ esetleg vese-velőt — hűtött állapotban. A szelethús kiverve, elkészítve, hogy csak sütni kell, a vese-velőhöz hagyma, miegymás, már ami kell hozzá s a többit is csak zsírra kell helyezni s tüzet rakni alá. A harmadik fogás is gyorsan készül. Pudding? Palacsinta? — Tessék válogatni. Készen megveheti, csak a sütése van hátra. .De ha valaki nem húsra, hanem főzelékre éhezett, vásárolhat zöldborsót, babot, tököt (tegnap egy asszony még veszekedett is érte, mert gyorsan elfogy). Gyümölcs is frissen fogyasztható. Februárban dinnye, cseresznye vagy amit akar. Mindehhez az is hozzátartozik, hogy a Mirelite-készítmé- nyekből még nem győzik az egyre növekvő kereslet kielégítését és így gyakran kell az eladónak azt mondania: „Sajnos, elfogyott”. munkáját. Csak tüzet kell raknia, aztán melegszik a kész leves, sül a friss hús és palacsinta — percek alatt. Hogy ez azért több tíz percnél? Lehet, de ügyes háziasszony félóra alatt elkészül vele s mégsem egész délelőtt kell bajlódnia. Bizottság; a községek i megsegítésére A pécsváradi járási tanácson operatív bizottságot alakítottak, melynek feladata a községi tanácsok segítése a községié jlesztési tervek elkészítésénél. A bizottság feladata ellenőrizni a terveket, valamint összehangolni azokat. A közeljövőben körzetenként összehívják a községi tanácselnököket, ahol megbeszélik velük a községfejlesztési tervek elkészítésével kapcsolatos teendőket 2500 féle mag1 X ovényvédőszerek Kertigépek Szakirodalom A PÍCSI miGBOLlBNI Még .senki sem számolta, hogy naponta hány vásárló keresi fel a pécsi Magboltot. De aki többször jár a Bajcsy- Zsflinszky utcában, láthatja, hogy tömegesen várnak az üzlet ajtajában bebocsátásra, így tavasz kezdetén a megye minden részéből keresik a boltot, mert madáreledeltől kezdve megtalálható itt mindenféle mag, s dugványhagyma. Nemrégiben . még Kaposvárra is küldték dughagymát. Sipos Jolán, üzletvezető elmondja, hogy elsősorban nemesített magvakkal látják el az egyéni gazdákat. Fűmagvak, gazdasági magvak, mézelő, gyógy- és ipari növények mag- vai, konyhakerti és virágmagvak közt válogathatnak a vásárlók. Több mint 2500 féle magot raktároznak. De ezenkívül árulnak növényvédőszereket, kerti szerszámokat és a kertészethez, magtermeléshez, növényvédelemhez szükséges szakirodalmat is. Akik itt dolgoznak eladók ugyan, de egyben tanácsadók is. A vásárlók nemcsak áruért jönnek ide, hanem tanácsért Is. Itt van például Gerdéről Bakk Vince bácsi. SeroLajat kér, mert egyes gyümölcsfáin elszaporodtak a pajzstetvek. Azt már hallotta valahol, hogy serolajjal kel] ellene védekezni, nem tudta hogyan. — öt százalékos keveréket készít — magyarázza Répási Gyula kiszolgáló — és nagyobb ecsettel alaposan lemossa a fák törzsét... — Látja — fordul felém Kapási Gyula — naponta 15— 20 embernek kellene alaposan elmagyarázni a védőszerek használatát, egyes magvak vetési idejét, módját. Sajnos, nagyon kevés erre az idő... És ha csak néhány szóval mondjuk el, bizony többen félreérthetik. Hat éve nyílt meg ez a rnag- bolt_ Hat éve is három ember dolgozott itt, de az induláshoz viszonyítva tízszeresére nőtt a forgalom, a személyzet pedig maradt a régi. Csupán egy ki* segítőt vehettek fel most a tavaszelőtti hónapokra. Így * alig győzik a kiszolgálást. Február első dekád jában 76 949 forintot forgalmaztak, 1704 vevőt szolgáltak ki. A második dekádban 122 187 forint volt a forgalom és 2540 vevő fordult meg az üzeltben. A forga1 ómhoz még figyelembe kell venni azt, hogy egy-két forintból tevődik össze. Itt kevesen vásárolnak annyit, hogy százasokkal kelljen fizetni.'A munka viszont megsokszorozódik. Alté két hónap alatt elkilóztak 50 mázsa répamagot, 456 mázsa műtrágyát, 4436 kiló dughagy* mát, 30 mázsa tavaszi bükkönyt, ki tudja hány ezer ta- sak kertimagot adtak el. A MÉSZÖV választmányi elnöke február 26-án, szerdám délelőtt 9 órára egynapos tanácskozásra hívta össze a föid- művesszövetkezetek megyei választmányát. A tanácskozáson értékelik az V. megyei küldöttgyűlés és a SZÖVOSZ IV. kongresszusa óta eltelt időszakban végzett munkát, valamint megszabják a Baranya megyei földmüvesszövet- kezetok feladatait 1958-ra. Leütötték a koronát a kiskirályok fejéről He gyes-völgye« vidéken, isten háta mögötti helyen fekszik Csebény. Vasútállomása és kövesútja nincs, sártengerek és véget nem érő vadvizek teszik szinte megközelíthetetlen- né. Ebben a faluban taggyűlést tartott a pártszervezet. Hivatalosan csak fél négykor kezdődött volna, de már jóval előbb összegyűltek a párttagok. A titkári megnyitó után Horváth János elvtárs, a szigetvári járási párt-végrehajtó bizottság munkatársa vette át a szót és halk, de szenvedélytől izzó hangon mondotta, hogy a járási párt-végrehajtó bizottság megtárgyalta a csebé- nyi pártellenes frakció ügyét és..! A lényeget a következőkben foglalhatnánk össze: Az ellenforradalom után elvtelen karrierista klikk fura- kodott be Csebónybem a pártba. Vezérüknek, Csordás Imrének egészen a párttitkár- ságig sikerült feltornásznia magát. Sikerült, mert kezdetben nem mutatták meg igazi arcukat. Sőt! Mintha harcos kommunisták lennének, állhatatosan követelték, hogy állítsák bíróság elé Katona István földművest, mert 1956 októberében betört a párbhelyiségbe és máglyát rakott a marxista könyvekből.., Elekor még mindenki bízott Csordásban, hiszen a vádak igaznak bizonyultak, Jäger Péter, a föidmövessaövetkezet pártonkívüU boltvezetője például a saját szemével látta a fasiszta könyvégetést. Annál nagyobb lett a csodálkozás néhány hónap múlva! A két kd- békíthetetlennek látszó ember egyszerre csak összebarátkozott és Csordás most már védeni kezdte ellenforradalmár barátját, hogy nem igaz ám a könyvégetés, rossz információn alapult az egész!... (Még a járási pártbizottságra is bekopogott ezzel.) A meglepődött embereik fel sem ocsúdhattak, amikor Katona azzal állott elő. hogy Csordást meg kellene választani tanácselnöknek... így már más, most már kilátszott a lóláb. De nem gondolkozhattak el az emberek a felfedezésen, mert Csordás szédítő iramot diktált. Hamarosan híre jött, hogy fegyvert szerzett és lelőtt az erdőben egy szarvast. Bírósági eljárás indult ellene orwadásza tért. Most már nem teketóriázott a pártszervezet. A járási párt- bizottság segítségével azonnal leváltotta Csordást a titkárságról és elhatározta, hogy alaposan kivizsgálja viselt dolgait. Legalább 90 százalékig biztos volt, hogy kizárják a pártból, de nem akarták elhamarkodottan megtenni, még véletlenül sem akartak kellő ok nélkül pálcát törni egy ember felett. Csordás ezt a rövid időt is kihasználta. Tüzes volt a lába alatt a talaj, énért fgttaéaért kapkodott és hű támogatókra is talált a Bartalis-csaIádban. Most már négyen voltak — Csordás, Bartalisné és a két fia, — most már négyen terrorizálták a párttagságot és valóságos rémuralmat teremtettek a faluban. Ennek a rémuralomnak olyan becsületes és köztiszteletben álló emberek is áldozatául estek, mint Kozma Endre pedagógus. Négy gyermekes családapa, jó tanító, Hazafias Népfront elnök, a kiszisták patrónusa és egészségügyi felcser egy személyben, miniden ellenszolgáltatás nélkül felkel éjszakánként, ha ebben a világtól elzárt faluban valakinek orvosi segítségre van szüksége... „Bűne" csak annyi lehet, hogy egyszer egy elejtett szavával megjegyezte: Csordás nem való a tanácselnöki székbe. Hogy mi következett ezután? Csordás a saját lakásában bántalmazta Kozma Endre feleségét, Bartalisné nyomdafestéket nem tűrő szavakkal ordította végig a falut..; •Utolsó lépésükkel a párt- szervezet hátába döfték a késüket. Kihasználva azt a tényt, hogy a Csebényfhez tartozó •— a falutól körülbelül egy kilométerre lévő — Szabás nevű település a szigetvári járás legszélére esik, külön „pártszervezetet“ alakítottak Szabáson. Csordás kilenc embert egyszerűen átjelentett a rásdi járási pártbizottsághoz. Ez már a pártszervezet kettészakítását jelentette és Csordásnak semmi joga sem volt hozzá. Először is: Szabás Csebényhez, tehát mindig a szigetvári járáshoz tartozott, másodszor: a járási pártbizottság tudta és engedélye nélkül ilyent nem lehet megcsinálni, harmadszor: Csordás akkor már nem is volt titkár, negyedszer: a kilenc emberből hármat úgy jelentett át, hogy meg sem kérdezte a véleményüket. Hogy ez a „pártszervezet“ milyen lett volna, arra élénk fényt vet az a néhány nap, amíg „élt“. Csordás klikkje az árulás után több sajátkezűiig írt plakátót ragasztott ki a falu forgalmasabb helyeire, amelyben útszéli hangon rágalmazva, ellenforradalmárnak és huligánnak (ez Csordás vesszőparipája) titulálja Kozma Endre tanítót, Baumgartner János tanácselnökhelyet- test — mindenkit, aki egy szót mert szólni ellenük. Még máig is folytatnák üzelmeiket, ha a pártszervezet a szigetvári járási pártbizottság segítségével, végképp megelégelve a dolgot, taggyűlést nem hív egybe. Nos, ezen. a taggyűlésen vagyunk mi, ez volt Horváth elvtárs felszólalásának a lényege. Itt, a plenum ítélőszéke előtt ül Csordás Imre, a tekintetek kereszttüzében. Itt van a három Bartalis is. Tagadnak. ök nem frakcióztak. ők nem akarták kettészakítani a pártszervezetet, ők rendesen viselkedtek ... Csordás — fiatalos arcú, őszhajú, vizenyősszemű ember — minden meggyőződés nélkül ki öltözik. a két Bartalis-fivér izgága és kötekedő hangon beszél mindenkivel, válogatás nélkül vagdalózik a sértegetésekkel. Ha Csordás azt mofldla a feketére, hogy fehér, akkor a két Bartalis-fivér belekentrá- zik, hogy igenis fehér, ha Csordás feketét mond. akkor azt bizonygatják.. De hiába ágáltak, az igazságot letagadná nem tudták. Izzé- porrá zúzták érveiket, sarokba szorították őket, a végén már csak hápogni tudtak a megsemmisüléstől, mert nyíltan a szemükbe mondták: kiskirályok, gerinctelenek és árulók vagytok. Mind a négyüket kizárták dúlva-fúlva rontottak ki a párthelyiségből. Ami ezután történt, olyan volt, mint a megvalósuló álom. Bár ennek az öt órán át ta-'ó viharos taggyűlésnek hivatal' san már vége lett, a párttá^ bentmaradtak. Valaki ki*ó- ” az ajtót, friss levegő árad' ° párthelyiségbe, a többiek P“'51' a párttitkár és a járási oá"'" bizottság munkatársa köré tak. Szokatlan, szinte ünn'-”" lyes csend volt a szobák"'’- de ez a csend felért egy irodalommal: többé nem er"'-"’- jük meg, hogy az árulók begyek ide a lábukat! Borsos József párt ti‘kár Horváth elvtárs és még nébá*"' kommun ista ezután Kozm* Endre tanító lakására men* és megmondotta: dolgozzon csak nyugodtan, nem lesz bámtódiV sa, mert leütötték a koronát a kiskirályok fejéről! Kozma elvtárs kicsit keserű hangot, de a megújhodó élet &zaváv'- újságolta, hogy amióta Csordást leváltották a titkársám-ó megindult a KISZ-élet. rc'í' Csehov-egyfelvonásosokat **• nulnak a fiatalok, mert so'-'" rajonganak a jó színd bőkért. A népfront is fe’é’ed*- politikai és szakmai előadá'.o kát tartottak már a korr-"'' nisták vezetésével, mert * semmit sem akarnak tenni a párt nélkül... Magyar László
