Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-16 / 13. szám

1958 JANUAR 16

NAPLÓ

3

Gontfalatsk a Risz-monka

Hozzászólás

örvendetes, hogy a KISZ vezetői számvetést csináltak, s ebből a legfontosabbakat ryiivánosságra\ hozták. Megragadott a problémák felvetésének nyíltsága és őszinte, felelősséget érző hangja. Úgy gondolom, a véleménycsere *nv "indításának fontos ténye- izője ez. Éppen a fentiek késztettek aixa, hogy néhány gon- do'atot a nyilvánosság előtt én is elmondjak.

Fontosnak tartom annak számbavevését, hogy a KISZ alig egy éve alakult, és sok gyermekbetegséggel küzd még. Természetesen a türelmetlenség. e bajok mielőbbi leküzdése érdekében jogos. Azonban ilyen tünetek minden új szervezet működéséinek a munka velejárói, s amit eddig a KISZ tett szervezetei megerősítése, tömegkapcsolatainak kiszélesítése érdekében, jó kezdetnek tekinthető.

Ezzel nem akarom a megelégedettség és megnyugvás, az elbizakodottság káros hangulatát kelteni, de a hibák nyílt felvetése máris egyesekben olyan véleményt szült, hogy konstrukcióbeli bajok varnak a KISZ-nél. Ez nemcsak, hogy nem igaz, de .roppant káros is. S meg kell mondani, hogy néhány pedagógus hangoztatta ezt a véleményt. Ezért meggyőződésem, hogy türelmes, céltudatos munkával, a KISZ pártvezetésének minél teljesebb megvalósításával, a szocialista állam erősödésével, s a társadalom figyelmének e fontos területre való irányításával a KISZ munkájában ez évben is nagyot léphetünk előle.

E

gyetértek azzal, amit a cikk. íród felvetnek, hogy kulcskérdés a KISZ kommunista jellegének állandó erősítése, elsőrendű feladat, hogy szervezetei helyesen politizáljanak. Egyetértek azzal is, hogy valóban merjenek feketét, vagy fehéret mondani, egyszerűen és minden esetben. Éppen ezért fontosnak tartom, hogy a KISZ-aktívók (ez alatt nemcsak a vezetőket értem) politikai képzése a munka homlokterében álljon. Rendszeres összejöveteleket tartson az aktíva, ahol a párt és állam vezetői beszélgetnek velük, tájékoztatják őket a legfontosabb politikai és gazdasági kérdésekről.

Az ifjúságot az igazságszeretet, őszinteség és nyíltság jellemzi koránál fogva. A szocializmus eszméje igaz és szép. Éppen ezért fontosnak tartom, hogy tanuljanak meg a KISZ vezetői erről az igazságról szenvedélyesen, közérthetően és hitelt érdemlően beszélni. Falun az agrártézisekről, a szocialista jövőről, a falu kulturális képének megváltoztatásáról, az iparban a technikai haladásról és másokról.

A

z ifjúság azonban hajlamos az el té vei védésre és útvesztőire is. Ezért az idősebb generáció segítsége feltétlenül szükséges. És én ezt nemcsak abban látom, hogy idősebb kommunisták egy-egy alkalomkor egy nagy dátumhoz kötve, elmennek a fiatalokkal beszélgetni, amit helyesen, már jónéhány helyen tapasztalunk, hanem ezt állandó, folyamatos, napi feladatnak látom. Falun pedig döntőnek és szinte elengedhetetlennek tartom a pedagógusok munkálkodását a KISZ-ben. Erre ma még 'kevesen ugyan, de vállalkoznak is a pedagógusok.

A fentiekkel Összefüggő, hogy nagy feladatok megoldását kell rábízná a fiatalokra. Nem véletlen, hogy’ a MA- DISZ-t az újjáépítés roham- osztagának nevezték, mert dacolva éhséggel, hideggel, a csüggedés hangulatával, nagyszerűen láttak a romok eltakarításához, az élet újjákezdé- séhez. A DISZ is Sztálinváros, Komló, Kazincbarcika, Mohács építésével, a széncsatákkal szerzett megbecsülést a magyar ifjúságnak. Hasonló példákat látunk a Komszomol és más népi demokratikus országok ifjúsági szövetségeinek történetében;

Hát ez kell most is. Nem dédelgetés, a szélfúvástól való védés, hanem kemény próba alá vetése kell az ifjúságnak. A megye vezetőinek gondoskodni kellene, hogy a hároméves tervben kapjon nagy feladatot megyénk ifjúsága. Biztos vagyok benne, hogy becsülettel teljesítenék is a reájuk bízott munkát.

A nélkül, hogy kuitúregy- ** letté alakítanánk a KISZ-t, az ifjúság kulturális nevelését komoly feladatnak tartom. Az öntevékeny kul- túrmunka, a színház, film, könyv, vers, festészet, a zene, a legjobb eszköz arra, hogy az

l/Kí ÚjSÚj

Baranyában?

ifjúságban nemes érzelem, magasfokú erkölcsiség fejlődjön ki. József Attila verseit ismerték a KIMSZ tagjai. Röpcédulaként terjedtek tovább sok esetben. A proletariätu- legnagyobb költőjéről azonban (aki a mai ifjúságnak is sokat mond), nem hallottam, hogy a megyénkben a KlSZ-szerveze- tek csak egy kis töredéke is megemlékezett volna halálának 20. évfordulóján. Pedig ezek, ha szoros értelemben az agi'tációt, a politikai munka’ vesszük, hiteles adatokat szolgáltatnak az ifjúság múltbeli életéről. Vagy Ady, Juhász Gyula, vagy mások verse’ nemcsak a tanulóifjúság kötelező tantervi olvasmánya kell. hogy legyenek. Bartók, Kodály zenéjét sem hagyhatjuk figyelmen kívül, ha a szocialista kultúra nevelőhatását akarjuk biztosítani az ifjúság körében. Itt a pedagógusok feladatán túl, felelősséget látok az író, mindenekelőtt a pécsi és baranyai írók részéről is. Kérjük őket, menjenek ki a KISZ-szervezetekbe, tartsanak irodalmi ankéteket, esteket, megemlékezéseket, felolvasásokat (esetleg saját műveikből is), nézzék meg, mi’ olvasnak a fiatalok, formálják, alakítsák irodalmi ízlésüket, igényeiket. Úgy gondolom, s ha szabad így mondani, ez mindkét félnek haszonnal jár.

Fel kellene eleveníteni a különféle olvasómozgalmakat, különösein a József Attdla-ol- vasómozgalmat. Eme jelvényt kellene rendszeresíteni. Véleményem szerint ez nélkülözhetetlen. Sok fiatalt (magamat is beleértve) Az acélt megedzik. az Anya, József Attila versei. Üzenet az élőknek c. könyvek indítottak tudatosabb, lelkes munkára. Ez is politizálás és politikai nevelés;

V

égezetül azt látom, hogy a KISZ-ben vitatkoznak ugyan az első országos értekezlet határozatáról, de nincs olyan törekvés kellő súllyal, a 'tennivalókba való gyors belekezdés terén, mint a viták és gyűlések megszervezésében. Kicsit elnyúlik a vita, a felkészülés, pedig a beszédeknek a cselekvéssel kell párosulnia, másképp nincs siker, előrehaladás.

Pusztai József

tanár

Lengyel zongoraművésznő Pécsett

A jövő héten Pécsre érkezik Barbara Hesse-Bukowska, a hírneves lengyel zongoraművésznő. Barbara Hesse-Bukowska január 22-én, szerdán este fél 8 órakor Chopin-est keretében mutatkozik be Pécs város zenekedvelő közönsége előtt Pécs város Művelődési Házában (Déryné utca 8. szám alatt.) A lengyel zongoraművésznő hangversenyének műsorán a 24 prelüd, g-moll ballada, Andante Spianato et Grande Polonaise, Négy mazurka és az Asz-dur keringő szerepel.

*

Baranyaiak az Országos Pedagógiai Konferencián

Budapesten január 16—17-én a Magyar—Szovjet Baráti Társaság rendezésében Országos Pedagógiai Konferencia lesz, amelyen a családi és iskolai nevelés összhangját vitatják meg. Baranyából 10—12 pedagógust küldtek az országos konferenciára a különböző társadalmi szervezetek.

„Séta az esőben’’

Január 20-án, hétfőn délután fél 6 és este fél 9 órakor „Séta az esőben” címmel tánczenekari hangverseny lesz a Pécsi Nemzeti Színházban. A hangverseny keretében Zsoldos Imre vezetésével a budapesti rádióból közismert szólisták: Zsoinay Hédy, Hollós Ilona. Bi- licsi Tivadar, Putnoki Gábor lépnek fel. Konferál: Brachfeld Sigfriedj

Uj nyelvtanfolyamok

Rövidesen megkezdődnek a TTIT szabadegyetemének nyelvtanfolyamai az új csoportok részére. Orosz, angol, francia, német, valamint olasz nyelvtanfolyam indul a közeljövőben az újonnan jelentkezők részére.

Gyermekkaráévá]

Máriakéménden

Vasárnap nagyszabású gyer- mekkamevált tartottak Máriakéménden az úttörő szervezet rendezésében. A karneválon 110 gyerek vett részt jelmezekben, tarka öltözékben. A községi kultúrházhan megrendezett karnevál bevételét — mintegy 1000 forintot — az úttörők nyári táborozására fordítják.

Kisvendéglőt vagy éttermet ?

Déry Iván, a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat (Üzem- élelmezés) dolgozója a Dunántúli Napló január 14-i számában helyteleníti, hogy a Pécsi Vendéglátó Vállalat kisvendéglőt akar nyitni a belvárosban. Miután tájékozatlan a kisvendéglő perifériális elhelyezéséről, ezúton tájékoztatom. Vállalatunk kisvendéglői: Tettye, Susogó a Magaslati úton, Halásztanya a Flórián utcában, Zóna a Piactéren, Aranykacsa a Teréz utcában, Bányász étterem Szabolcstelepen. Es vegyük számításba a nyugati városrészben most épülő három kisvendéglőt is és egy 600 személyes éttermet, ügye Déry kartárs, ez egyik sem a belváros területén van?

Egyébként a belkereskedelmi miniszternek és a városi pártbizottságnak van egy igen helyes felhívása, hogy a főútvonalakon szüntessük meg a talponálló vendéglátó üzemeket. Ezt mi magunkévá tettük és a vendéglátó ipar — igen helyesen —* a kisvendéglők létesítésére törekszik.

Azt írja a kartárs, hogy új kisvendéglőnket nem megfelelő helyen akarjuk megnyitni, mert az ön vállalata 200.000 forintos beruházással átalakítja a Kazinczy utcai helyiséget — ami egyébként igen helyes és jó. Tudomásom. szerint az ön vállalatának elsőrendű feladata, hogy városunk területén 5.90 forintos közétkeztetést biztosítson. Ezért létesítették az üzemélelmezési vállalatokat, hogy a kispénzű dolgozók is kulturált környezetben tudjanak étkezni. Ezzel szemben ma az Üzemélelmezési Vállalat a belvárosban (Belvárosi Étteremben) 100 személy részére biztosít közétkeztetést, míg vállalatunk — annak ellenére, hogy szorosan nem tartozik profiljába — naponta 1100 adag olcsó, jó minőségű 5.90 forintos menüt szolgáltat ki. Ezen kívül Pécsett még több száz üzemi, hivatali dolgozó főétkezés nélkül van, mert vállalatunk — kapacitás hiánya miatt — nem tudja elvállalni. Ugyanakkor az, akinek főfeladata — az üzemélelmezésnek —» az megszünteti ezeket a szolgáltató* sokat és helyette ■vendéglátó tevékenységet akar folytatni.

Tudott dolog az is, hogy a Pécsi Vendéglátó Vállalatot nem azért hozták létre, hogy az üzemélelmezést szolgálja, hanem hogy a vendéglátást biztosítsa. A kisvendénlők létrehozása nem olyan hatalmas összeggel történik, mint ahogyan azt Déry kartárs írja. Mindkét vállalatnak más-más feladata van, de végeredményben egy a célja, hogy a közönség jobb és kulturáltabb ellátását biztosítsa. Ebbe a kérdésbe nem szabad vállalati sovinizmust belevinni és újságcikk formájában meggátolni a vállalatok fejlődését.

A közönség hálás lesz. ha a Kazinczy utcában egy szép étteremben ebédelhet majd és nem olyan mostoha körülmények között, mint az átalakítást megelőzően. De megyőződésünk, hogy a kő* zönség a kisvendéglőknek is nagyon örül, mert olcsó házi- kosztot kap. S hogy olyan közel van a kisvendéglő a Kazinczy étteremhez, az sem baj. Legalább jó alkalom less a szocialista verseny kialakítására egymás között. De ez a verseny csak akkor less eredményes, ha a fogyasztók érdekeit szolgálja.

Véleményem az, hogy egy olyan gyón ütemben fejlődő városban, mint amilyen Pécs, még sokkal több kisvendéglő és étterem megnyitására lenne szükség. így legalább megszűnne a túlzsúfoltság, ami jelenleg üzemeinkben van. Éppen ezért, kedves Déry kartárs, ha vállalata legközelebb újra kap pénzt beruházásra, ne feledkezzen meg a Budai II. városrészről, Bár nekünk ott már van vendéglátó egységünk, még sem haragszom majd meg érte, ha a miénktől 20 méterre újat létesít

Egyébként a Pécsi Vendéglátónak. a Kossuth Lajos utcai lesz az első kisvendéglője a belvárosban. Örömmel venném, ka ehhez a kérdéshez a közönség fa hozzászólna,

BAKA BÉLA

a Pécsi Vendéglátó Vállalat igazgatója.

Egy megdöbbentő adat:

a megye földművesszövetkezeti boltjai és egyéb üzemegységei az elmúlt esztendő első három, ' tervnegyedében három millió 333 ezer forint leltárhiányt mutattak ki!

/ Ez a .^Leltárhiány“ tulajdon- / képpen annyit jelenít, hogy jónéhány boltvezető, felvásárló és egyéb beosztásban dolgozó személy ezt a hárommillió forintot egyszerűen elherdálta. Emlékezhetnek az olvasók arra, hogy az elmúlt esztendő-) ben több riportban, és cikkben beszámoltunk a dézsmálok ügyködéséről, amelyben egyébként ők húzták a rövidebbet. de ’várát mi is éreztük. Megírtuk azt is, hogy a bíróság és a rendőrség — sajnos —• nem fogyott ki még eddig sem a föl dm ű vessző vet kezetekkel

kapcsolatos bfmoeelekmónyek- bő’, Hárommillió forint! Ez mégisetek «ok. Nem akarok N z -hasonlítást tenni. — pél- \ tíáüi hogy ebből az összegből \ hány kkást lehetne építeni, két szoba, összkomforttal, — csupán csak annyit: hogy ezek az emberek gáládul meglopták a íöídművcsszövetkezet többezres fogságát, dolgozó paraszto- k-.-t éppmazokat, akiknek bi- Zv’m-Vt é'vezték éveken át, :m'-i végül — lebuktak.

Sajnos, nemcsak az ellenőrzés lazasága okozta e bűn- cselekményeket, hanem az is, honv ezeknek a sikkasztóknak, cm-'óknak, alig-ubg kellett fé’- • runk a megtorlástól. Radovits Béla pellérdi boltvezető tavaly január 8-tóJ április 13-ig 38 ezer forintot kapart össze

Háromszor volt leltárhiánya, (le futni hagyták az elsőnél, úgyszintén a másodiknál és cső it a harmadik esetben „elégelték’1 meg az illetékesek Radovits üzeUneit. Elbocsátották, de nem fegye Lmileg! — hanem a Munka Törvénykönyve 29/c. alapján V’agyis azzal, hogy „neun megfelelő a munkához velő viszonya.“ De ez még a rosz- szaibbik eset, Radovits rosszul járt. Mert Vedrődi Csongor — a királyegyházi föld mű vessz'j- vetkezet bolt-igazgatósági elnöke — is sikkasztott és ezért „fegyelmi büntetésként“ a járási központ elnöke Vedrődi Csongort főkönyvelői beosztásba heyezte Drávátokra. És ha már Drávátoknál tartunk, érdemes megemlíteni azt is, hogy Fenyős Gábor igazgató- sági elnök. Szajkó Irén pénztáros és Győr Etelka főkönyvelő bizonyos .mézszerződési előleg címén” felvettek a szövetkezet pénztárából 5 905 forintot, holott egyikük sem kötött mézszál-lításra szerződés’, mert hiszen méhállománnyr,! sem rendelkeztek. Mit gondolnak mi történt Fenyős Gáborral? Az történt, hogy leváltották és „kinevezték“ a járási fmsz-közpon.t tömegszervezeti és politikai előadójának!

Megáll az ember esze,

amikor ezeket a sorozat:-s visszaéléseket tapasztalja. Hat csoda-e akkor, hogy az ilyesfajta „megtorlások“ csak bátorították például Balogh Ferenc somogyn-páii boltvezetőt is n csalásra, sikkasztásra. F,z a boltvezető éveken át mindig megbamMtatta Anyiivaa mtw

CSALÓK

egyedül) a leltárakat. így aztán 1957. augusztusában Balogh Ferenc 174 ezer forintos leltárhiánnyal számolt el. Ha ehhez megemlítjük azt, hogy az egész árukészlete nem volt több 350 ezer forintnál, akkor látjuk azt, hogy Balogh Ferenc néhány év alatt a bolt árukészletének felét ellopta, elsikkasztotta, felélte. Várnai Endre, a szigetvári földműves- szövetkezet 2. sz. boltvezetője hasonló manipulációval 30 ezer forintot sikkasztott. „Divatba jött’1 egyébként az úgynevezett fiktív felvásárlás is, amelynek révén Sarkadi Géza vajszlői FMSZ szálas-trkarmányfelvá- sárló’a 148 ezer, Gajdon Sándor drávafoki felvásárló pedig 24 ezer forintot sikkasztott.

Manapság sokat beszélgetnek az emberek, valahogy

ilyenformáin: „Hogy-hogy X- nek kerül motorra?! Hogyhogy Y-nak kerül családiház- ra? Hogy-hogy N. N. százasokat szór el az egyik mulatóban?“ És akitor mindjárt hozzáteszik: „Ugyan miből?!“ Valóban, miből is kerül, amikor nem sokkal több, vagy jól lehet kevesebb a fizetésük, mint másnak? Félreértés ne essék — s ezt alá is húzzuk — nem mond juk ami, hc«c nándenla.

»kinek motorja van, autója van, családiháza van — hogy az sikkasztás révén jutott hozzá. Az embereik túlnyomó többsége úgy kuporgatja össze pénzét évek hosszú során át egy családi viskóra, néhány négyszögöl szőlőre, vagy motorra és ez rendjén is van, A baj ott van, hogy az egészséges fejlődésre árnyékot vet azoknak a „szerencséseknek.” feltűnően gyors meggazdagodása, akik akár így, akár úgy, de mindenképpen illegálifc úton jutnak nagyobb összeghez.

A napokban tárgyalta

a bíróság Cs. Tóth Ferenc és Szentíványi József ügyét. Szemtiványi József a Pécsi Földművesszövetkezet áruraktárosa volt. A bíróságon csupán arról volt szó vádiképpen Szentiványi Józsefet illetően, amit be lehetett bizonyítani a nyomozás során. De kezünkbe akadt egy levél, amelyben meg írják Szentiványi József magánéletét is..; Szentiványi József bizonyos „női ismerőst“ is tartott fenn magának, — mert volt miből. Kirándultak Budapestre, Balatonra, Egerbe és ki tudja még hová nem. A „női ismerős“ külföldi nylon-anyagból ruhát varrata1* magának, amelynek árát ,—■1200

nyi fizetett Sd. 1300 forint — egy munkás átlagos havi keresete ., ; De aztán (került még különböző nylon-fehérneműkre, vagy 18 pár nylon harisnyára, vagy egy másik nylon ruháira, amelyhez természetesein. kikön szánd álf külön táska és „hozzávágó’1 kesztyű és alsónemű is kell, mert hiszen, ez így divatos és ez az egész, — például 2000 forintba került. Aztán estélyi ruhák, kiskosztümök, 6—8 pár szandál, drága gyapjúszövet és ki tudja, hogy rni nem került a „női ismerős“-nek Szentiványi zsebéből. Azazhogy bocsánat: a íö ldm.űvesszővétkezet több ezres tagságának, — közös vagyonából, Déhát istenem, Szentiványi gavallér volt világ életében s amikor a kedves „ismerős“-sei már megunta a kapcsolatot, akkor kiházasltot- ta és egy barátnője száját; hogy valamiképpen befogja, kelengyére adott még 3 ezer forintot.

Hét így állunk mi ezekkel az emberekkel.

Ezek után érthető azoknak a szövetkezeti kereskedelmi dolgozóknak jogos felháborodása, akik évek óta becsületesen dolgoznak. De érthető a megye minden becsületes dolgozójának felháborodása is. Három millió forint három tervnegyedre szók de ez egy esztendő alatt bizonyára négymillióra emelkedne. És ez csak mindig egyetlen esztendő és egyetlen intézmény — a földművesszö- vetkezet. Hát mennyi folyhatott «4 az eümúif évek során

aduéi, hanem a megye külön», böző más vállalatainál is felelőtlen, alávaló sikkasztó, csaló kezén! Számtalan eset azt bizonyítottá, hogy a bűncselekményeket rendszerint azok követ téli el, akik már egyszer- kétszer, vagy akár több esetben ültek a vádlottak padjára Ennek mindenképpen egyszer s mindenkorra véget vet a nemrég megszületett rendelet, amely szerint fontosabb beosztásokban csak erkölcsi bi- aonyítvárany*! rendelkező dói* gozókat vesznek fel. Végire variakéra megszűnik a* a „gyakorlat", hogy aki egyik he. lyen sikkasztott, azt a másik helyen felvették sok esetben, még magasabb beosztásba is« Érthető, hogy ezek a Jelenségek mennyire bántották a be. csületes emberek önérzetét« Akinek a priuszán folt van. ezután soha többó nem kap olyan beosztást, ahol akárcsak egy forint is átmehetne n kezén, Természetesen ez még nem teljes megoldás. A társa- dalim tulajdon eliten elkövetett bűncselekmények ezzel még nem szűnnek meg.

Még azzal sem, hogy

a MÉSZÖV egy nagyon alapos és szigorú intézkedési tervet dolgozott ki a vagyonmegőr- zés megszilárdítására. A bűncselekmények sorozatát esek akkor tudjuk meggátolni, ha minden dolgozó a saját munkaterületén a legnagyobb felelősségérzettel őrzi és óvja a társadalmi tulajdont, a közös vagyont.