Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-16 / 13. szám

4 N A P L 0 193S JANUAR j Az amerikai hadsereg kilőtt egy Redstone Cape Canaveral (Reuter) — Az amerikai hadsereg kedd éj­jel kilőtt egy Redetone raké­tát, jövőbeni mesterséges hol­dat hordozó űrhajójának első lépcsőjét. A kilövés időpontja GMT 01.25 óra volt. A körülbelül 20 méter hosszú rakéta felra- pült a felhőtlen égbe és vörös lángnyomot hagyott maga után. Észak-Eurépa legyen az igazi tartós béke övezete | JCiiLfMdiolJELENTIK VARSÓ Január 15-én megkezdődött Hruscsov válaszai a Dausk lolltesíyre szerkesztőjének kérdéseire Moszkva (TASZSZ) Sinn- back, a Dansk Folkestyre cí­mű dán lap szerkesztője azzal a kéréssel fordult Nyikita A 4—500 mérföld hatosa- * Hruscsovhoz. az SZKP KB el­garú Redstone a legnehezebb a hadsereg ballisztikus rakétái között, A hadsereg korábban közölte, hogy ezt a rakétát használják fel a Jupiter C- rakéfa első lépcsőiéként, amelynek felhasználását ter­vezik a mesterséges hold ki­lövésére. ső titkárához, hogy válaszol­jon néhány kérdésére. Arra a kérdésre válaszol­va. milyen hatással volna atomrakéták Norvégiában és Dániában elhelyezése a Skandi náv-szovJet viszonyra. vételével elutasította az atom­fegyverre, s a rakéta-lőtcrekre vonatkozó ajánlatot. Ez csak helyeselhető, mert ez a lépés elősegíti nemcsak a Szovjet­unió és e két ország kapcso­latainak javítását, hanem az egész nemzetközi helyzet jobb- rafordulását is. Gaillard válaszolt Bulganyin marsallnak Párizs (Reuter) Moszkvában kedden este nyújtották át Gaillard francia miniszterel­nök válaszát Bulganyin mar­sall levelére. Gaillard miniszterelnök vá­lasza nagyjából ugyanazokat e főbb pontokat tartalmazza, mint Elsenhower levele. Nem tesz azonban említést nz ame­rikai levélben felhozott bizo­nyé ■. kórdéseásről, mint pél­dául h jaltai értekezletről ehelyett azonban utal egyes speciálisan francia érdekekre, így például Algériára. Ga illáid levele lényegében kitér a második Bulganyin le­vélben foglalt összes főbb pon­tokra is. Hír szerint azonban a -francia kormány nem zárja ki egy külön válasz lehetősé­gét Bulganyin második leve­lére. Hruscsov ezt válaszolta: ez nagy kárt okozna a Szovjet­unió és e két ország kapcso­latainak. A NATO vezetői voltaképpen nem is rejtik vé­ka alá. hogy ez a tömegpuszti- X tó fegyver a Szovjetunió és ; más békeszerető országok el­len Irányul. E fegyvernek az említett országok területén való elhelyezése természetesen kitenné Dániát és Norvégiát a visszaütő« veszélyének, sót Észak-Kurópa más országai is veszélyes helyzetbe kerülné­nek, mert fokozódna az atom­háború kiterjedésének veszé­lye ezen a hagyományos békés területen. Alomtámaszpontok megteremtése Dániában és Norvégiában közvetlenül érin­tené Svédország és Finnorsz.ig biztonságát és szuverén jogait is. Aligha tételezhető fel. hogy a svéd és a finn nép közöm­bösen nézi ezt a perspektívát. Hruscsov megelégedéssel emlékezett meg a dán és a norvég miniszterelnöknek a közelmúltban tett nyilatkoza­tairól. A két miniszterelnök hazája érdekeinek figyelembe­•Arra a kérdésre, milyen intézkedéseket tenne a Szov­jetunió, ha Dánia és Norvé­gia területén mégis csak el­helyeznének atomfegyvert, Hruscsov ezt válaszolta: Az az álláspont, amelyet c két kormány jelenleg elfoglal, remélni engedi, hogy az adott kérdésnek a továbbiakban is csak elméleti jellege lesz. De ha a dán és a norvég kormány enged a külső nyomásnak és hozzájárul. hogy területén atomfegyvert helyezzenek el. akkor a Szovjetunió természe­tesen megteszi a megfelelő in­tézkedéseket. A dán újságíró ezután megkérdezte, lehetséges-e, hogy a szovjet vezetők hi­vatalos látogatást tesznek Skandináviában. A Központi Bizottság első titkára emlékeztette az újság­írót. hogy a szovjet vezetők már kedvező nyilatkozatot tet­tek e látogatásra vonatkozó­lag. A látogatás Időpontjának kérdése kétoldalú megegyezés tárgya. Hruscsov a dán újságíró kérdésére kifejtette, hogy a szovjet mesterséges holdak fel erősen megváltó'/- | tatta a szocializmus cs a kani­A „legfőbb földi szellemi összekötőd dal 1st a országok javára. Ezután toests a Mars-lakókkal katonai és gazdasági jelentő­t ségét egyaránt, s hangsúlyoz­kapt London (Reuter) Nem min­dennapi levelet kapott Dag Hammarskjöld, az ENSZ fő­titkára. A levél írója. George King 3H éves, londoni folyóirat ki­adó, levelében azt állítja, hogy a Mars és a Vénusz lakóitól megbízást kapott, legyen „leg­főbb földi szellemi összekötő kapcsuk.” King hangoztatja, hogy a legutóbbi három évben körül­belül 300 alkalommal állott telepatikus érintkezésben más égitestek lakóival. Elmondja, hogy három hónappal ezelőtt Londonban gyűlésen vett- részt, amikor a Mars egyik magasrangú tekintélye telepa­tikus érintkezést létesített vele és tudomására hozta, nem engedik meg a föld laká­jának a leszállást a naprend­szer akármelyik bolygóján, amíg leszállásának nem lesz nemesebb célja, mint a mos­tani. Közölték, vele azt is, hogy a figyelmeztetés tartal­mával „a Szaturnusz legfőbb törvényhozó testületé is egyet­ért. Mindezek után George King felszólítja Hammar skjöldöt, biztosítson neki helyet az ENSZ-ben, miután úgy véli, joga van arra. hogy betöltse az ENSZ összekötő tisztjének ta: a Szovjetunió a jövőben is megtesz mindent a nemzet­közi feszültség enyhítése, az államok baráti kapcsolatainak a békés együttélés, a bizalom megszilárdítása alapján való fejlesztésére. •Arra a kérdésre. hogy mennyi idő alatt érheti el a Szovjetunió az amerikai életszínvonalat, az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára rámuta­tott, hogy a legutóbbi időkben a szovjet emberek életszínvo­nala jelentősen emelkedett. Ezután összehasonlította a szerepét a föld és a naprend-i Szovjetunió helyzetét az aniv­szerünk többi bolygója között, j rn^j helyzettel, s megállapí­totta: a Szovjetunió lakossá­gának életszínvonalában nin­csenek olyan éles különbségek mint az Egyesült Államokban, mert nálunk megszűntek a kizsákmányoló osztályok, fel­épült a szocializmus és a szov­jet nép most a kommunista társadalmat építi. A Szovjet­unióban nincs munkanélküli­ség. Hruscsov ezután hangsúlyoz­ta. megvan a lehetősége an­nak. hogy a Kelet és a Nyugat ifjúsága között a kapcsolatok sok hasznos formája alakuljon ki. A VIT pl. jó hagyománnyá vált és nagyon népszerű a vi­lág Ifjúsága körében. De nem ez a találkozások egyetlen for­mája. A szovjet Ifjúsági szer­vezet ebben az évben nemzet­közi ifjúsági táborozást, nem­zetközi szemináriumot akar rendezni. Ez utóbbin az atom­energia békés felhasinálását tárgyalnák meg. Varsóban a Lengyel Demokra­ta Párt VI. kongresszusa. Ez egybeesik a párt fennállásának 20. évfordulójával. A négyna­pos tanácskozást több mint 700 helyi gyűlés és összejövetel előzte meg. Valamennyi szerdai varsói lap üdvözli a Demokrata Párt kongresszusát. BELGRAD BELGRAD A legutóbbi napok erős eső­zései következtében több dél- ^ szerbiai folyó kilépett medré- í bői és jelentős területek kerül- * tek víz alá. Egyebek között ki­öntött a Dél-Morava és elárasz­totta a Belgrad—Szkopljc-i nemzetközi út 6 km hosszú sza- ^ kaszát. Az úton szünetel a for- | galom. NEW YORK A Központi Bizottság első titkára ezután Skandinávia és a Szovjetunió jelenlegi kapcsolatait értékelte. A skandináv—szovjet baráti kapcsolatok fejlesztése előse­gítheti a Baltikum békéjének megszilárdítását. Ez az itteni országoknak közös érdekük. Ennek a közös érdekeltségnek most különösen nagy fontos­sága van, mert a NATO vezető országainak uralkodó körei nem törődnek a skandináv országok békés hagyományai­val és nemzeti érdekeivel, ma­kacsul ragaszkodnak a teriile* mHItarizá!ására Irányuló ter­veik megvalósításához és ez­zel kiélezik az itteni helyzete* A béke megszilárdításának it­teni feladatával nehezen egyez telhető össze pl. az. is. hogy Dánia részt vesz a Balti-ten­geri haditengerészeti parancs­nokság megalakítására irányu­ló tervekben. A Szovjetunió kész arra. hogy sokoldalú baráti kapcso­latokat fejlesszen ki a skandi­náv országokkal, az ismert el­vek alapján. A szovjet kor­mány a skandináv országokká' való kölcsönösen előnyös, meg különböztető« nélküli keres­kedelem fejlesztését kívánja. ..Úgy véljük, a skandináv or­szágok és a Szovjetunió kap­csolatainak erősítése hozzájá­rulna ahhoz, hogy Eszak- Európát az igazi tartós béke övezetévé tegyük“ — fejezte be nyilatkozatát a Központi Bizottság első titkára. Truman volt elnök kedden reggel javasolta, hogy-a legkö­zelebbi „csúcstalálkozót” az Egyesült Államokban tartsák meg. Truman egyébként kitű­nő gondolatnak minősítette Eisenhowérnek azt az indítvá­nyát, hogy a kevésbé magas­szintű találkozón készítsék elő a csúcsértekezletet. WASHINGTON tJJ DELHI Az indiai kormány megálla­podást írt alá a Burmah Oil Company angol céggel arról, hogy ötszáz mlilló rúpia (.77.5 millió fontsterling) tőkével kö­zös vállalkozást hoz. létre a gaz­dag asszani olajlelőhelyek ki­aknázására. G All II ATI Az Indiai Kongresszus Párt vezetésével Gauhatiban tartott kongresszusán külpolitikai tározatot fogadott el szeri reggel. Ebben hangozta! hogy India folytatja az el i kötelezettség politikáját és1 atomkisérletek azonnali szüntetését kéri. A határi elítéli a dél-afrikai faji po; kát és sajnálkozik, hogy a* nai Népköztársaságot még I* is távoltartják az ENSZ-tí Mint a Reuter jelenti, az il­legális ír köztársasági hadse- ; reg fegyveres csoportjai kedd : este gépfegyveres támadást in- : téztek egy rendőrőrs ellen és | két robbantást hajtottak végre Észak-Irországban. Egy fegyve- ; rés csoport behatolt a Londen- : derry grófságban felevő Swa- : tragh faluba és gépfegyverek- : kel támadta a rendőrséget. Ez : volt a harmadik támadás. GENF A nemzetközi egészségű szervezet most nyilvánossá hozott „Weltbandbttch für 1’ dizinisrhe Ausbiidungsaaű ten” című könyvéből kitál hogy a világon 1.200.000 of őrködik jelenleg az emb* egészségén. Természetesen egyes országokban külön!* az orvosoknak a lakossá«1 viszonyított arányszáma. 1* elben például 343 lakosra egy orvos, viszont Nepál* 174.040 lakosra. A világ rí léméin «78 orvosi akadémia fakultás van. közülük 108-*1 elmúlt tíz esztendőben ah toltak. ATHÉN Több görög város vezet&i tiltakozott az atom- és rak« bázisok létesítése ellen Gö(* ország területén. Különös 1 lenállást tanúsítottak a ráké bázisok létesítése ellen a Ki* szigetén lévő városok és # ségek, minthogy egyes érti lések szerint ott akarják * először felszerelni a rakéta' m aszpon tokát. BERLIN A Westdeutsche Allgemeine című nyugatnémet polgári lap leleplezi, hogy Strauss hadügy­miniszter utasítására Nyugat- Ncmetországban máris meg­kezdődtek a rakétatámaszpon- tok építési munkálatai. PÁRIZS A NATO állandó tana szerdán Párizsban ülést á hogy folytassa munkáját Bulganyinnak adandó nyál válaszlevelek „összehanf* sát”. LUXOR Ali Szabri, elnökségi ügf* kel megbízott egyiptomi ál# miniszter kedd este kijelen Mint. az AFP jelenti, az Egyesült Államok elnöke ked­den délelőtt megbeszélést foly­tatott a Fehér Házban a kong­resszus vezetőivel. A megbe­szélésen szóhakerült Eisenho­wer válasza Bulganyin marsall december 10-i üzenetére, nem­különben a kedvező visszhang, amelyet az atlanti közösségben Eisenhowernek a szovjet kor­mányfőhöz intézett levele kel­tett. te, hogy Nasszer és Sutái megbeszélést folytatott a iw zetközi helyzetről és az afrik ázsiai országokat érintő kél* sekről. Megvitatták tóvá* más politikai és gazdasági jj legű kérdéseket is. A min6 tér szerint az egyiptomi e'-r elfogadta Sukamo meghívj hogy látogasson el Indoné* ba, a látogatás időpontját áf- ban még nem tűzték ki. Kairói hivatalos forrás J rint Egyiptom nem fog vetíteni’’ Indonézia és Hol!* dia között, Nyugat-Irián kén seben. ‘RABAT A marokkói felszabad'* hadsereg klvatalns közieméi szerint a Szaharában ja"1 3-án hét órán át tartó fitk* titán a spanyolok mogfutairi tak, 160 halottat és 190 sfl sültet hagyva a helyszín Ugyanazon a napon egy nő összecsapásban a spanyolok halottat veszítettek MerkutH* »♦♦♦»♦♦♦»♦♦»♦♦»«»moh*»« M4•••«m*** Nem sima ügy in. E szembeállítás után jogos a kérdés: miért van a sok,szép, nagyszerű eredmény, a fejlő­dés megannyi bizonyítéka és miért van az árnyoldal? Há­lom szóban lehet erre vála­szolni: önelégültség, politikai bátortalanság. Ennek vannak jelenségei, amiről szólni kell. Először az önelégültség je­leiről. Az a nem várt és nem remélt sok szép eredmény, ame’ynek részesei voltunk az utóbbi egy évben, ami vissza­állította az emberek többségé­nek hitét, bizalmát a népi de­mokráciába, amelynek termé­keny talaját az 1945-től eltelt évek eredményeivel, hibáinak kijavításával teremtettük meg. egyesekben olvan gondolato­kat ébreszt, nogy „itt már minden rendben van.” E mot­tóra azután ilyen tévedések szil'etilek. „Megtévedt ember nincs, csak olyan, aki a szo- e!n,!-nr>us ellensége.* ,AW ed- <j:g nem Jött közénk, az már nem is való". (?!) Ugyanennek «•cv változata, hogy „ellenség­ek” tekintik egyesek azokat, ikik kilépték a termelőszövet­kezetből és még nem léptek vissza. Szinte hihetetlen — de saj­nos igaz , hogy akik ezt mondják, elhiszik, amit mon­danak. Betegség ez, amiből ki kell lábalni, mert súlyos kórt idézhet elő. Ugyanazt", ami ki­mondva hivatalosan 1950—55 körül nem volt, hogy „erős a hatalom, a nép többsége szo­cializmust akar, aki nem akar, az pedig semmit nem mer ten­ni.” S mi lett azokkal az em­berekkel, akiket ennek a „nem hivatalos” álláspontnak hatá­sára magukra hagytunk? Azok fogták szárnyaik alá és vezet­ték hazugságaikkal, akik ne­kik is ellenségeik voltak, akik nekik is rosszat akartak. A kommunistáknak nemcsak ez­rekben és milliókban kell tud­ni gondoikodniok, nemcsak ezer és milliónyi ember véle­ményéről kell ítélni helyzetet, de egyesekéről is. Egy véle­mény, egy ember állásfogla'á- sa holnapra ezer emberévé válhat, ha lemondunk az epv neveléséről, mellénk állításá­ról. Ezret nehezebb felvilágo­sítani, mint egyet. A pártnak nemcsak ezrek számítanak, hanem az egyek is. mert for­dítva, egy eltévedt helyes útra vezetéséből ezrek térhetnek — és térnek is — vissza önön ér­dekükhöz. Ez folyik 1956. no­vember 4-e óta. Miért akarják ezt néhány fin önelégültségük­kel. elzárkózottságukkal meg­állítani? Nem veszik észre, hogy az alatt az iigv a'att vág­ják a fát, amelynek ők is ka­tonái. harcosai? Nem, mert még nem jutott ei hozzájuk a józanító szó, nein hatolt tuda­tuk mélyére, hogy nem egé­szen félmilliónyi kommunista nem képes egyedül kilenc milliónak szocializmust építe­ni. Nem bírja ejyedül húzni a képletes kocsit, ha a többi százezer, a becsületes, néphez, hazához hű 'milliók a magok munkájával, hitükkel nem tolják. Egy másik járá« titkára mondta el. hogy egyik község­ben érdeklődve n közhangulat iránt, ilyen beszélgetés történt egy párttaggal: — Itt eredményt addig nem 'ehet e'érni. amíg azt az ellen­forradalmárt le nem tartóztat­ják. Annak a befolyása alatt van a lakosság nagyobb része. — Mit csinált az illető? — Ilöböigött, — Ezen kívül? — Most is hőbőlög. — Pontosabban. — Meg kellene vizsgálni. Rá hallgatnak.: — Beszéltek vele? — -Nem. — Azokkal, akik rá hallgat­nak? \ — Minek? Úgyis arra hall­gatnak . . : Ez az egyik jele a politikai bátortalanságnak. Nem mer­nek egyes elvtársak szembe- szál'ni a néptől, a rendszertől idegen véleményekkel, nem merik felvenni a feléjük do­bott kesztyűt. Vajon ez. az ember — és a különböző ár­nyalatokban hasonlókat val­lók — úgy gondolják, hogy a szocializmus ügye azért tudta befutni győzelmekkel teli. im­már több mint eey évszázadát, mert nem volt senki, aki el­lent mondott volna tanításai­nak. nem akadt senki a „meg­cáfolására''? Éppen ellenkező­leg. Harcok, elvi és fegyveres harcok kohójában született és nőtt naggyá, amit nia szemünk előtt látunk. Nem nagyszerűbb győzelem — a fenti esetben is —* kijóza­nítani, elhódítani e „befolyá­sostól” a neki hívőket? Addig is erre törekedni, amíg b.rbizo­nyosul, hogy valóban megér­demli a letartóztatást? Elekor már nem sajnálják, sót talán éppen „hívei“ bizonyítják iga­zi szándékait. Az semmi eset­re sem jó, hogy „úgyis arra hallgatnak". Vannak másféle változatok is. Vannak, akik „népszerűt­lennek“ tartják a nagyüzemi gazdálkodás propagálását, nem is szólva kényszertől mentes, meggyőzésre, jobb belátásra, önkéntességre alapozott szer­vezésétől. „Menjen az magá­tól” — mondják. — „Jó bor­nak nem kell cégér“ — állít­ják. Arra nem gondolnak, hogy magától, ok nélkül az égvilá­gon semmi nem valósult meg és nem is fog? 1958-ban is vannak, akik „problématikus- nak” tartják a nagyüzemi gaz­dálkodás népszerűsítését, szer­vezését. 1957. elején, de 1958. november 4-én a pártnak és a kormánynak sokkal nehezebb helyzetben, a régebbi hibák kijavítása előtt állva nem volt „népszerűtlen“ kimondani, hogy szocializmust építünk vá­roson és falun? Azoknak, akik sorra lépnek a termelőszövet­kezetekbe — pedig senki nőm kényszeríti őket —, nem nép­szerűtlen? Ha mondanak ts helyenként egyet s mást ne­kik, vállaljak, mert tudják, hogy nekik van igazuk és c*ak idő kérdésé, amikor a több* is melléjük állnak, mért J jönnek arra, amire ők ew rájöttek. Minek nevezhetnék, ha fl* politikai bátortalanságnak ha úgy tetszik, gyávaságé — hogy az újgazdák (ha 12 után lehet egyáltalán újgari mondani) földjei és házai rí ágáló vap.yonelkobzott és W látozottnak nem mondják ri nyíltan, jó hangosan: A kid tott földet, házat, amit a reformról szóló rendelet ad1' nem vesszük el jelenlegi * lajdonosaiktól és övék mari Előfordul, hogy vagyonuk1 kézzel-lóbbal visszatérni a* rók bagatel összegekkel pénzelik” a földhözjuttatot’1 — akiket előbb „erkölcsi!* már meggyúrtak — cs vis®3 ülnek oda, ahol azelőtt voU S akad községi tanács, airí az ilyen birtok változást s* tesíti. jóváhagyja, mint ad* vételi. Erről Is lehetne még pc,(j zódni, de érzékeltetésnél, c Elég arra, hogy jobban men­tésre találjon, miért í«nm« a sokat hangoztatott töm* kapcsolat-erősítés, miért K1 szakítani az önelégültséggel1 miért kell a jobbért a ro® ellen nem lankadva, a jelé léginél nagyobb erővel küzd1 nt.

Next

/
Thumbnails
Contents