Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-15 / 12. szám

2

NAPLÓ

1958 JAWTTÄR 15

Izeme^észsé^ii^jiiink legégetőbb problémái

Miért nem gyártunk

Közérdek

Pécsett orgonát?

f 1958. január 5-én megjelent a

i 2/1958. számú kormányrendelet.

^ mely alapján Pécs város Tanácsa

Nálunk az a cél, hogy az üzemi munkások szaunára megteremtsük a legegészségesebb munkakörülményeket, amely mellett egészsége a legkevésbé van veszélyeztetve. Lehetőséget kell tehát teremtenünk arra, hogy minél többen, foglalkozási károsodás nélkül, egészséges szervezettel ériék el azt a kort, amelyben mint nyugdíjasok, élvezhetik munkájuk gyümölcsét.

Rendelet írja elő, hogy minden üzem, minden hőnapban, úgynevezett munkavédelmi szemlét köteles tartani. A szemlén köteles részt venni a vállalat igazgatósága, műszaki vezetősége, munkavédelmi felelőse és üzemorvosa. Az üzemen végighaladva meg kell állapítaniok, hogy hol van munkavédelmi (balesetvédelmi és egészségvédelmi) hiányosság. A rendeletnek azonban igen sok helyen nem tesznek eleget. Ahol pedig megtartják a szemléket, kivétel nélkül balesetelhárítási ténymegállapításokat tesznek és csak nagyritkán rendelnek el egészségvédelmet célzó intézkedéseket:

Ez tehát azt bizonyítja, hogy üzemeinkben nincs minden rendben az egészségvédelem terén. A balesetvédelem hiányosságait a műszakiak jobban észreveszik, hogy úgy mondjam. „durvábban ugrik sze- mtikbe‘\ a baleset létrejötte után rovidebb úton kerül sor az anyagi és erkölcsi konzekvenciák levonására. Aztán igen gyakran elfelejtik az üzemorvost meghívni, aki elsősorban hivatott az egészségvédelmi hiányosságokat észrevenni. No és még valami: üzemorvos csak nagyobb üzemekben van.

Az eddig elmondottak semmi esetre sem jelentik azt, hogy a balesetelhárítás kisebb jelentőségű volna; Mindkettő nagyfontosságú, egyik irányú védelmi intézkedés sem helyettesíti a másikat. Talán mindjárt egy példával jellemezem. Minden üzem égető problémája a munkás szemének védelme. Forgácsolásnál, öntésnél, szemre ártalmas porral való munkánál, sav vagy lúg frecs- csenési veszélynél, hegesztésnél veszélyben, van a dolgozó szeme. Mindezeken a munkahelyeken feliratok figyelmeztetik a munkást, hogy a védő- szemüveg viselése kötelező. — A zonben csak a hegesztőmun- kás az, aki szinte kivétel nélkül használja a védőszemüveget, vagy védőpajzsot. De a segédmunkás, aki a hegeszitendő tárgyat tartja, már nem visel

szemüveget. A védőszemüveg nélküli munkának aztán meg is van a következménye, amit a töméntelen szemsérülés mutat. Pedig egy nagyobb, vagy fertőzött szilánk a szem elvesztését okozhatja. És csak két szeme van az embernek, jobban kellene vigyázni rá, mert szörnyű dolog örök sötétségben élni. Ez a könnyelműség — játék a szemmel — nemcsak nálunk található meg. Erre mutat az, hogy a Riedel de Haen gyár, most hozott forgalomba egy szémcseppet, Corodenin név alatt. Ebből egy csepp háeom órán keresztül megóvja a szemet az ultraibolya-sugárzás káros hatásától. Az újfajta cseppböl hoztam néhány üveggel, kipróbálás céljából azok számára, akik az előbb említett munkahelyeken dolgoznak.

Üzemeink jelentős problémája az ipari zaj megszüntetésének kérdése. E téren — ha versenyt indítatnának — kétségtelenül a Beremendá Cementgyár golyós malma vinné el a versenyt, mely kibírhatatlan zajjal működik. Csak kevéssel maradnak mögötte a vasipari üzemek fémcsiszoló dobjai (Mezőgazdasági Szer- árugyár), és a fémlap-kalapá- lók, valamint kazánkovácea ink. Ezek a zajok mind felette állanak az elviselhetősé.s határának. Pedig nem közömbös a munkások egészsége szempontjából, hogy a belső fül és az idegrendszer nyolc órán keresztül ki van téve az elviselhetetlen zaj támadásának. Nagyon sok még e téren a tennivaló. Zajo6 üzemrészeknek a csendesebb üzemrészek- é fői való elszigetelése, szigetelő « falak szigetelő alapzat létesí- é

az>

Gépgyár és a Vasas KTSZ öntödéjében nagy mennyiségű ^ gáz keletkezik, melyet a jelen-, légi védőberendezés mellett, tökéletlenül vezethetnek csak , el. Igaz, több éves harc után már több, mint fél éve megérkeztek a Sápiaméba a szellőztető berendezések, de felszerelésükre anyagi okokból még i nem kerülhetett sor. Megoldatlan még a vasipari üzemekben a porelszívás is. Vannak ugyan beépített porszívó- berendezések, de ezek részint nem elégségesek, részint idejétmúltak. A bánya után pél-1 dául a Porcelángyárban van a legnagyobb porveszély, ezért1 a legsürgősebb segítségre lenne szükség. Műszakiak és orvosok szoros együttműködése segíthet csak itt, természetesen a felettes szervek anyagi tá-1 mogatása mellett.

Ezek lettek volna azok a leg- < égetőbb üzemegészségügyi problémák, melyek sürgős i megoldást várnak;

DR. MISKOLCZY VILMOS, , megyei üzemi főorvos

„Orgonát vagy bútort gyártson-e a pécsi Angster- gyár?” címmel cikk jelent meg a „Hétfői Hírek” január 6-i számában.

Felszabadulásunk után az e témával foglalkozó nyilatkozatok tömege jelent meg sajtóban és rádióban. Közben a hajdan világhírű orgona- gyár teljesen bútorgyárrá alakult át. Ma már csak a cégtáblán látható a hangszer szó és emlékeztet arra, hogy itt valaha orgonát is készítettek.

A szakmunkások, akik nem tudtak, vagy nem alenrtak versenyre kelni az asztalosokkal a bútorgyártásban, lassan teljesen elszéledtek, hogy más területen biztosítsanak megélhetést maguknak. Ahány nyilatkozat, any- nyiféle akadály. A régi szakmunkások kiöregedése,

anyaghiány, gépek hiánya, stb. Legfurcsább pedig az egészben, hogy ezalatt a Fővárosi Hangszerkészítő Vállalat orgonarészlege mindjobban fejlődik, s ma már

Kül- és belpolitikai vita az igazgatók tanfolyamán

Az általános iskolák igazga- belpolitikai kérdésre adott vá-j tóinak tanfolyamán hétfőn dél- laszt. A mintegy két órás tájé-, ^után Palkó Sándor elvtárs, a koztatón különösen sok kérdés! megyei tanács elnöke több mint hangzott el Jugoszláviával kap- j 30 írásban benyújtott kül- és csolatban. f

kevés szakmunkása miatt nem győzi a megrendeléseket kielégíteni.

A „Hétfői Hírek” cikke szerint minden lehetőség biztosítva van, hogy Pécsett újra orgonát építsenek, sőt még külföldi megrendeléseket is kilátásba helyez, melynek valutahgzama erősen hozzájárulna életszínvonalunk emeléséhez.

Mindössze a szakmunkásokat kell megkeresni és megindulhat minden. Ez nagyszerű. A szakmunkások a legtapasztaltabbak és fiatalabbak — mintegy tizen — minden különösebb kutatás nélkül, Pécsett megtalálhatók. Bizonyára mindannyian azon a véleményen vannak, hogy( orgonát gyártsunk. Hogy miért? Bútorgyárunk van több is. Újpesten, Rákospalotán, de világhírű orgonagyárunk csak egy volt, — Pécsett! S hogy újra világhírű legyen, ahhoz semmi más nem kell, mint hogy az illetékesek a meglévő gépparkból három darabot rendelkezésre bocsássanak, anyagot és munkát biztosítsanak. Akkor a pécsi orgonaipar újra olyan híres lesz, mint valaha.

A pécsi orgonaépítők nevében:

felhívja azokat' az Ingatlantulajdonosokat, akik a város belterületén beépítésre alkalmas telekkel rendelkeznek, hogy haladéktalanul jelenjenek meg a telek fekvése szerin« illetékes kerületi tanács építési csoportjánál.

WEICH GYÖRGY STACH MIHÁLY WEICH LÁSZLÓ

ÍSZLÖ (

A városi tanács intézkedése mögött fontos közérdek húzódik meg. Ugyanis igen. sok a „buiká'ló” lelek még a város belterületén is. Gazdáik vagy spekulálnak. hogy nagy pénzen értékesíthessék, vagy egyszerűen nemtörődömségből elhanyagolják és se be nem építik, se be nem fásítják. A spekulációról adatok is vannak, nem egy 150 —160 saroköles telket „vesztegetnek” 40—50 000 forintért.

Ez is egyik indoka a rendelet kiadásának, mert a nagy vételár miatt sok dolgozó nem tud családi otthont, vagy öröklakást építeni magánerőből, hiszen a telek árából csaknem felépítheti a kis családi házat.

Ezen az áldatlan állapoton altar segíteni a kormányrendelet és a, városi tanács utasítása, hogy az eddig hozzáférhetetlen telkek megszerzését és a magánépítkezések nagyarányú fellendülését lehetővé tegye.

Ugyanakkor a rendelet végrehajtását végző tanácsi szervek -messzemenő gondossággal járnak el minden egyes ügyben, hogy ezzel is a becsületes emberek érdekét védjék.

Négyszázhúsz magyar disszidens kálváriája a Dominicai Köztársaságban

London (MTI). A News Chronai ranghoz. Viharedzett to- borzó ügynök módjára tejjel- mézzel folyó országot ígért a menekülteknek.

tése mellett nem szabad

egyéni védőeszközök alkalma- é niele bécsi tudósítója jelenti: zásáról sem megfeledkezni, é négyszázhúsz halálra rémtilt Erre szolgálnak a különleges (' magyar menekült gyötrelmes fülvédók. A kérdéssel foglalkozni nem kívánó illetékesek _ . . , . ,

figyelmébe ajánlom Ming Ti, C Ausztriába. Szabadságot keres- kínai rendőrminiiszter utasító- tek » Nyugaton, sát, aki már 211-ben. a polgári $ munkások lettek a Kanbi-tenidőszámítás előtt utasításba §er menten, Dominica dixtato- érték, kopár, sivatagszeru^ adta, hogy a magas hatóságo- raj2^ í^)rm^|1.^.n

kát káromlókat nem kell fel- kaszárnyában beak asztam! vagy lefejezni, ha-« eg^ dule<lezo, , 'a n>aM . nem harsonátok, kürtösök es^z.eltem ezekkel a magyaroic- £>£*ók addig zenéljenek ne-|[ *»>• 1^osen emlékeztek v.szkiik szünet nélkül, amíg holtan ,

csők- \ naplalra- A

Röplapokat mutattak nettem — folytatta a News Chronicle tudósítója —> amelyek valósággal hemzsegtek a szédítő ígéretektől. Amikor a helyszínre

esnek össze. Akik a zaj « Szenv első kitörése után bele- egy kés. egy kapa és egy lapát. \

kenteseveh vagy élsz ge eles -.u. . . menekültekbe EaviV or- A rwánzsooólv élibérnev bízó-»

múlt tavasz keserves Nyugat a rokondékre vitték őket Haiti határán. Dúsan termő föld helyett olyan talajt találtak, amelyen legfeljebb kaktusz nő. Az állítólagos lakóházak düledező kezdetleges kunyhók voltak. A mezőgazdasági felszerelés,

küldözgetni, de ezeket elfog-J ták a magyarul beszélő cenzorok. Azután beadványban követelték a visszahonosítási. Végül vezetőik megszöktek és sikerült érintkezésbe lépniük nyugati diplomatákkal. Az ENSZ tényvizsgáló bizottsága megállapította, hogy „a viszonyok nem kielégítőek” és intézkedett a menekültek vissza- honosítása ügyében.

A tudósítást a lap ezzel a

Korszerű raktárház épül Pécsett

A pécsi városi tanács felhívta a MÉSZÖV igazgatóságát: tegyen előterjesztést a SZÖV- OSZ-nak a hároméves terv ke-' rétén belül egy korszerű raktárház építésére. A Baranya Megyei MÉK Vállalat már megkapta az utasítást a SZŐ- VOSZ igazgatóságától az elö- \ készületek megtételére, a rakcímmel közli: „Menekülteket a« tárház helyének kijelölésére és pokolba csábították.” 4 tervezésére.

vei nem kívánnak foglalkozni.i szág a után zárta be kaazokaf néhány napon kérész- i Azután nyájas külsejű, tiül a zajos munkahelyekre i hajú „megváltó” jelent meg kelXene állítani, a sz(ntéren és bebocsátást kíNem kevésbé nagy fontossá-é nált a Dominicai Köztársaságba. Kovács Sándor vezérőrnagy, egykori budapesti ószeres volt ez, aki Trujillo barátunt a menekültekbe. Egyik or- A pénzsegély éh bérnek bízó-.

nyúlt a skorpióktól hemzsegő \ vadonban végzett rabszolga-i munkáért. Még a mozgásukat J

is korlátozták. Ha nyolc mér-5 . . .. . ,

földnyi körzeten túl akarlak j sztaése Su mind naKy.fbh a"!'?-' menni, külön rendőri engedély-i meiési szerződések jelentősege. — re volt szükségük. J Hasznos a szerződés a termelők

A menekültek csakhamar) ^rTbUtoi vivőt "u.a^k'''',;,- füst, gőz elvezetése. A Sopiama 4 sága révén jutott magas kato- kétségbeesett leveleket kezdtek i mékeikre, a termeléshez pedig

Termelési szerződések jogi kérdései

gú egészségügyi feladóit a

munka közben keletkező por,

Az alchimisták sötét

helyiségében lehetett akkora sürgés-forgás, mint hétfőn délután a Pannónia konyhájában. De amíg a középkor mágusai hiába kotyvasztottak, kavar gáttá k, olvasztottak, addig itt, az „apró” szakácsok ügyködése nem volt hiábavaló. A gázlángon a serpenyőkben ser- cegő zsírból húsköltemények kerültek a tálakra s a fazekakból felszálló gőz illata is ínyenc falatokat ígért. Fehér ruhában, kötényben gyerekek szorgoskodtak a tűzhely körül, szabdalták a húst, tisztították a burgonyát, hagymát, — s időnként — nem a meleg miatt — törölgették homlokunkat. A szakáéstanulák vizsgáztak, mégpedig gyakorlatból! Az elméleti tudnivalókat a kereskedelmi iskolában sajátították el s most — mestereiktől tanultakról számoltak be.

Ott álltak a főszakácsok, konyhafőnökök is a konyha csendesebb zugában és figyelték a gyerekek munkáját. Ok is vizsgáztak, — emberségből, szeret étből, a gyerekekkel való törődésből. Gyakran megfordult a konyhában az Iskola igazgatóhelyettese Is, Laczkó Sándor elvtárs, aki az ételkészítés technikáját oktatja a gyerekeknek, — egy-két kedves szó, s a komor „gondokkal barázdált“ gyerekarcok fel derüllek egy pillanatra.

yfjé'etoáqiiat

sokoldalú segítséget kapnak (műtrágyát, minőségi, egységes vetőmagot, művelési előleget stb.). — Ezenkívül mivel a legtöbb esetben az árakat is előre tudják, — anyagi hasznukkal már a szerződés megkötésekor számolhatnak.

\ kölcsönösen előnyös szerződést azonban sokszor megzavarja i mindkét fél részéről a szerződés- naQU \ megszegés. Ezért fontos, hogy

Szabó Dezső, a Nádor szálló konyhafőnöke Lengyel Lacit figyelte, Kardos István, az Üdülőszálló főszakácsa Frei- fogl Istvánt istápolta szemével. Jani Ferenc, a Vendéglátó Vállalat főszakácsa Módenszi- der Istvánnak szeretett volna segíteni, de ez tilos volt, és Herényi Imre fafián Betegh Anikó helyett szerette volna elkészíteni a „vizsgadolgozatot."

S míg a konyhában á születendő ételcsodák percről- percre tökéletesebben öltötték fel végleges alakjukat, kint, a Pannónia magyaros termében a felszolgáló tanulók álltak csatarendbe.

A kisvendéglőt, presszót, szórakozóhelyeket kedvelők megismerték volna őket — már másodévesek — de természetesen csak a pécsieket, mert vidékiek is voltak közöttük. Az elsőévesek, mint például Vajda Laci a Hullámból már előre, az előírásnak megfelelően felrakták a terítéket az asztalokra s most rájuk — Bakó Bélára. Brigovácz Mihályra, Jászka Árpádra, Börzöli Attilára, Tiger Józsefre, Kontár Sándorra várt a feladat, hogy a vizsga eredményének elbírálására megjelentek, a tanács,

szervezet képviselői, az iskola- igazgató és tanárok részére fel szolgálják a szakácsok, cukrászok készítményeit.

Fehér kiskabátban, fekete nadrágban, fehér ingben, fekete nyakkendővel, karjukon az elmaradhatatlan asztalkendővel kifogástalan udvariassággal rendezgették a székeket. hamutálcákat és vártak.~ Közben megérkezett a cukrászok készítménye, — mintegy húsz féle torta és sütemény. Fóhl Zsuzsa, Kis Erzsébet, Várbíró András, Ve- rőczi Károly, Pentz Éva, Horváth Kakán Magdolna és Etli Magdolna bizonyította be, hogy a cukrásziparban több a fantázia és művészet, mint például a gépírásban. A torta, sütemény és krémes csodák még az olyan szigorú szemnek is tetszetősei voltak. mint amilyennel dr. Makoviczky Gyula, a cukrász áruismeret és technológia tanára vizsgálgat- ta őket..

Az előkészületek — no és az illatok — méginkább fokozták az érdeklődést, míg egyszer csak elhangzott a bűvös szó: .Tessék kérem helyet logic! ni!"

S ekkor megindult az áradat. Hideg előétel, — aszpik- tengerben töUötl tojás prágai

■módra, imbiss, gombás croquette tartármártással, tojás omletté parmentier módra, s aki nem volt óvatos „ráfizetett“ az előételekre, mert ezután l<övetkeztek a sültek, — debreceni sertéskaraj, sertésborda magyarosan, rablóhús nyárson körítéssel és az eszter- hazi rostélyos.

A közmondás szerint magyar ember evés közben nem beszél, de itt bizony a vendégek — illetve a bírálóbizottság — eltért a közmondástól. Beszélt a bizottság minden tagja. Ilyeneket mondtak: finom ... óriási... sok felé megfordultam, de jobbat sehol sem ettem ... — s ez nagy szó, hiszen hozzáértők mondtak véleményt: Kenedi Mihály, Baka Béla, Zallel László stb, — azaz szakmabeliek. S nem akkor dicsértek, amikor az „ő gyerekük" főztjét ették, men bizony abban a nagy forgalomban csak Kis Károly, a Nádor főpincére ismerte ki magát, aki néha-néha „eligazította“ a felszolgáló tanulókat. Egyébként ilyen támogatásra nem ts volt szükség, — mert a bíráló- bizottjjg döntése sre-int minien tanuló megállta a helyét. Megerősödött a szakma vezetőiben az a tudat, hogy nttir.s veszve a maovfir konyha, ham

utánpótlás. A vizsgázók része még csak másodéves, é mindkét fél alaposan megismerje még bőven van idő a tovább-f a szerződés jogi kérdéseit.

tanulásra. f

A vizsga egyben nagyszerű

Szerződésszegési esetekben a Legfelső Bíróság jogi kollégiumi már több fontos elvi döntést hozott. Ezek egyike kimondja, hogy a termelővel a szerződés val t# mennyi feltételét, közölni kell. — Nem tekinthető közlésnek az a hivatkozás, hogy a szerződési feltételek, vagy azoknak egy része * hivatalos lapban megjelent, illetF.gv másik állásfoglalás szerbit a termelési szerződésben vállalt kötelezettség nemteljesítése esetéh a bíróság csak akkor köt előzheti a termelőt a hiányzó mennyisé*? következő évi termésből való teljesítésére, ha a felek ebben előre megállapodtak. Ilyen me gállapod hiányában a termelő nem kötelezhető a szerződéses termény kiadására abban az esetben, lia szóbao- forgó gazdasági évben — rajta kívülálló okokból: elemi csapás, stb. — a természetbeni teljesítés lehetetlenné vált. Ha a termelő rekezdeményezés is volt a kereskedelmi iskola vezetősége, s mindazok részéről, akik javasolták. Az iskola és az élet közötti kapcsolat, a tanárok és a

munkahely, s azok dolgozóival fvt másutt megtekinthető való ismeretség a tanulók érdekeit szolgálja, s jótékony hatása minden bizonnyal érezhető lesz a szakács, cukrász és felszolgáló utánpótlás fiataljainak magatartásában és tudásában.

Szemmel látható volt a gyerekek mestereinek lelkiismeretessége. s az, hogy valóban felelősséget éreznek irántuk s napi munkájuk közben nem sajnálják a fáradságot a fiatalokkal való foglalkozásra, f ilyen rendkívüli okból mulaenct- örülf ü a szívük a siker lát-b*

tarc* \ szerződés teljesítésére lehet kotrA btralobizoifSOg az elő-« jja a szerződő felek valanicyl' étel és a sült készítésben azé ke kötelezettségének előrelátható'

első helyet Lengyel Lászlónak)'** "«"»,‘ud‘ *'*'**♦ erf'>'*

" . . , zlmaslk felet értesítenie kell. V t<”‘ lelte, a cukrászok közül ®ís<5fmeU> eleget tesz e kötelezettségé- lett Pentz Éva és Horváth Ko-é nek, ha az előrelátható akadályt * kán Magdolna teasüteménvük-é«'rmr'**1 felelőssel k«zii. kel a felszolgálók versenyé-r A szerződéskötési előjegyzések ben első Bakó Béla. az Aranykacsa tanulója, s az italosoké |(jioliyos százalékát előjegyeztek * közül első helyet ért él Börzblti trrmriak. A, előjegyzés azért )- Attila. A vtdeki cukrasztanuloké j„ a termelőnek, mert már enne! tortáikkal értek el komoly sl-« aUptán „ r4wsfll .

kert. \ nyújtotta előnyökben. Tr Az eredményhirdetés nlá \ már a szerződéskötési nyomtutvA- a vállalatok jutalmat adtak ta \ nyok is, amelyeken az összes frl- nulóiknak. \ tételekről együttesen tájék.i/.odbai'

i PAPP ETA atka