Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-15 / 12. szám
mm jawuar is NAPLŐ 3 JÖVŐ ÚTJÁN KIADJA: AZ MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA AGITÁCIÖS ÉS PROPAGANDA OSZTÁLYA Eredményekben gazdag; esztendő A nagyüzemi gazdálkodás fölényét bizonyítja a termelőszövetkezetek 19S 7. évi zárszámadása Elkészült a megyében lévő termelőszövetkezetek 1957. évi zárszámadásának összesítése. Jelenleg 105 termelőszövetkezet van. Ebből 85 készített zárszámadást. A többi évközben alakult, illetve ez év elején. Az ellenforradalom nagy veszteségeket okozott a szövetkezeti mozgalomnak. 1957. januárjára az 1956. október elsején meglévő termelőszövetkezeteknek 16 százaléka, a földterületnek 14 százaléka maradt meg, amelyen a régebbi taglétszám 13.3 százaléka folytatott közös gazdálkodást. Az ellenforradalom leverése után, a párt és a kormány helyes politikája, intézkedései hatására újjáéledtek a megmaradt közös gazdaságok, új alapokon indult fejlődésnek a szövetkezeti mozgalom. Nem akarjuk (szavakkal „bizonyítani” — tényeket sorolunk fel, hogy mi jellemző napjainkban a termelőszövetkezeti gazdálkodásra. Bizonysága ez a nagyüzemi gazdálkodás jövőjének, erejének, életrehivatott- ságának. Ha az egyéni gazdaságokat érte volna olyan megrázkódtatás, mint amilyen a termelőszövetkezeteket érte, akkor sokkal kevesebb jóról, sakkal több gondról és bajról, hibáról szólhatnánk. így — a történtek után is — eredményről, több örömről, jóról, mint hibáról szólhatunk. Nagyszerű bizonysága ez, a közös erő, az összefogás, a közös célért küzdés győzelmeket hozó munkájának. A gazdálkodás mutatói a döntők. Ezt tartja, vallja mindenki, aki ért a földhöz. Először erről szólunk. Javult az állattenyésztés, de sok mén a tennivaló Az egyéniekénél magasabb termésátlagok Az eltelt egy ért jellemzője, hogy a termelőszövetkezetek nagy gondot fordítottak a magas terméshozamra, arra, hogy jól fizessen a föld, 1956 Kalászosok termésében túlhaladták az egyénileg gazdálkodók termésátlagát ezúttal is. Hivatalos statisztikai adatok erről így tanúskodnak: 1957 Tsz Egyéni Tsz Egyéni Búza 7.7 7.4 11.6 8.9 Rozs 7.8 6 9 6.4 Őszi árpa 10.4 10.4 14.1 12.9 Táv. árpa 6.4 8.4 10.9 9.8 Zab 9.6 8.6 10.6 9.1 Kukorica 10.1 10.1 14.8 14 Burgonya 63 58 91 74 Napraforgó 6.2 5.7, 7.6 6.9 Cukorrépa 90 80 138 128 Ezek a terméseredmények egyéni gazdaságok termésű magukért beszélnek. Pedig az gát? A gépi munka, a minős időjárás egy és ugyanaz volt a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók földjein. Mégis, mi a titka a magasabb termésátlagoknak, ami a múlt évben nemcsak kalászosokban, de kapásokban is túlhaladta az vetőmag és a nagyobb mennyiségű műtrágyahasználat. — A mútrágyafelhasználás a termelőszövetkezetekben és az egyéni gazdaságokban egy holdra számolva az alábbi különbséget hozta: A fenti, az egyénieknél magasabb termésátlagokon belül számos rekordnak mondható eredmény született a termelő- szövetkezeteknél. Búzából a szabadszentiurályi Uj Élet 17.6, őszi árpából a mecseknádasdi Bercsényi 20.6, tavaszi árpából a babarci Béke 18.6, zabból a szajki Úttörő 16.6. cukorrépából a siklósi Béke tsz 336, kukoricából a villányi Uj Alkotmány 22.5, burgonyából ugyancsak e termelőszövetkezetben 152 mázsa termett egy holdon. Pecsenyebárányok Franciaországnak A Babarci Állami Gazdaságban 701 bárányt hizlalnak. A fiatal állatok egy része — mintegy 200 — már elérte a 41 kiló 80 dekás súlyt, a többi pedig átlagosan 32 kilós. Az állami gazdaság 42—43 kilóra kívánja hizlalni valamennyit, s ezzel a küldik országba. Még ebben a hónapban mintegy 330 bárányt indír tanak útnak. A hizlalásnál ügyelnek arra, hogy ne l'aggyúsodjanak el a bárányok. Ezért kukoricasilóval etetik és megkapják a megfelelő fehérjetartalmú abrakot Az állattenyésztés színvonala, elsősorban mennyisége még nem érte el az egyéni gazdaságokét. Azonban a fejlődés üteme viszonylag gyors volt és remény van, hogy ez évben, illetve a következő évben megközelítik, illetve túl is haladják az egyéni gazdaságok e téren lévő kétségtelenül szép eredményeit E fejlődés mutatóiból néhányat. A termelőszövetkezetek szarvasmarháiból 100 kát. holdra 9.S jutott az év elején, míg a harmadik negyedévre e szám 13.2-re nőtt. Emelkedett a törzskönyvezett szarvasmarhák száma is. A tejtermelésben is fejlődés van. A termelőszövetkezetek egy tehénre jutó tejhozama évenként mintegy 1700 liter, a törzskönyvezett szarvas- marháknál viszont 2600, míg a törzstenyésztő tsz-eknél 2865 liter. Kétségtelen, hogy az állattenyésztés fejlesztésénél sok feladat, tennivaló vár a termelöszövetkezetkre. Vannak biztató jelek, amelyek mutatják, hogy e téren is második helyre kerülnek az egyéni gazdaságok, de ehhez mind mennyiségileg, mind minőségileg javítani kell az állatállományt. Máris vannak kimagasló tejtermelést elérő termelőszövetkezetek, amelyek a szarvas- marha állomány minőségére is mutatnak. A babarci Béke tsz- nél 11 tehéntől átlag 3.881 liter, a bólyi Kossuth tsz-ben 30 tehéntől 3.191, a lippói Béke Őre tsz-ben 25 tehéntől 2.938 liter tejet fejtek 1957-ben. A sertésállomány is fejlődésről tanúskodik. A múlt év elején 100 kát. holdra 22.9 sertés jutott, az év végén pedig 31. Minőségi szelektálás történt a koca-állományban, amelynek eredménye a következő évben látszik. Hízottsertést a megye termelőszövetkezetei viszonylag keveset hoztak forgalomba. — 1.567-et, ami 6.7 sertésnek felel meg 100 kát. holdanként. Idén és jövőre ez a szám lényegesen magasabb lesz és a minőség is jobbá válik. Gazdagodtak a termelőszövetkezetek A gazdálkodásiban elért eredmények, a különböző gazdasági intézkedések, szabad termelési és értékesítési lehetőségek kedvezően alakították a termelőszövetkezetek vagyoni és pénzügyi helyzetét. Év közben még a legoptimistábbak sem remélték, hogy ilyen kedvező arány lesz az aktív és passzív zárszámadásokban. A nehéz helyzet ellenére a 85 zárszámadást készített termelőszövetkezettxil mindössze 12 zárt passzívan. De e 12 tsz passzívája is mindössze 435 838 forint, S ezek nem egyedül álló eredmények. Legmagasabb termésátlag a mohácsi és siklósi járás termelőszövetkezeteiben volt, amelynek elődleges oka e járások földjeinek jobb termőerejében van. Más járások termelőszövetkezetei is megadták azt a talajmunkát és talajerő pótlást, amit e járásokban, de a gyengébb föld ezeknél valamivel alacsonyabb termést adott, de többet, mint az egyéni gazdaságoké. (Az egy holdra jutó közös vagyonról) Ez bizonyítja, hogy a termelőszövetkezetek vagyoni helyzete erősödött. Ugyanilyen kedvező fejlődést mutat a tehermentes vagyon alakulása is. 1955-ben 1 kai. holdra 1 193 forint jutott, 1957- ben 2 026 fori nt. Az anyagi helyzet erősödését bizonyítja zások aránya, amit gazdálkodásuk fejlesztésére fordítanál.. 1955-ben összes bevételeik S százalékát, 1957-ben 11,2 százalékát ruházták be. illetve tartalékolták beruházásra a termelőszövetkezetek. Vagyoni és pénzügyi helyzetük a zárszámadást készített a saját erőből történő beruhá- termelőszövetkezeteknek: /árs/.ámadá'd készített tsz-ek száma 85 Szántóterületük 23 443 kát. hold Szövetkezeti alapjuk 27,279.933 Ft Össze« vágyóink 122.037.074 Ft Terveznek a termelőszövetkezetek Az évvégi zárszámadások után a termelőszövetkezetek megkezdték az 1958# évi termelési tervok elkészítését. A zárszámadások nemcsak az eredményeket, de a hiányosságokat is megmutatták Termelőszövetkezeteink az elmúl gazdasági évben nem elég körültekintően terveztek. Ez abból is kitűnik, hogy nem kedvező a természetbeni és pénzbeni részesedé.- aránya. Az egy munkaegységre jutó 45,09 forint megyei átlagból természetbeni részesedés érték« 30,80, a készpénz pedig 14,21 forint volt. E számok arra figyelmeztetik a termelőszövetkezetek vezetőit, tagjait, hogy a jövőben csökkenteni kell a természetbeni és emelni a készpénzrészesedest. Ez nem csak azt jelenti, hogy a tagok több pénzt Kapnak. Azt is, hogy a termelt takarmány nagyobb részéi hasznosíthatják a közös gazdaságban és jelentősen növelhetik állatállományukat. Erre nagy szükségük van, mert termelőszövetkezeteink jelenlegi állatállománya a földterülethez viszonyítva alacsony. Megvizsgáltunk néhány készülő tervet. Tapasztaltuk, hogy termelőszövetkezeteink többsége okult az elmúlt gazdasági év hibáiból és a lehetőségekhez képest növeli az állatállományát, gondot fordít a megtermelt takarmányok saját felhasználására. Találkoztunk olyan tervvel is. amely a növénytermesztést helyes irányban fejleszti, de kevés gondot fordít arra, hogy ezzel egyidőben fejlessze állattenyésztését is. Ped;g módjukban állna, mert takarmány- gabonával szántóterületük 39,7 (ezen belül 19 százalék kukorica), szálastakarmánnyal pedig 20,5 (ezen belül 15,9 százalék a pillangós) százalékát vetik el. Ilyen helyzet tapasztalható, a termelő* szövetkezeteink mintegy 30 százalékánál. A közös állattenyésztés fejlesztése helyett, a megtermelt takarmányok ötven. vagy még ennél is több százalékát kiosztják a tagoknak. Ennek következménye, hogy növelik a természetbeni részesedést. de a kevés és gyenge állat- állomány miatt kevés pénzt, tudnak osztani. \z ilyen gazdálkodás káros kihatással lehet a tagok későbbi jövedelmének alakúié"'--a. Megnéztünk egy 190 holdas termelőszövetkezetet. Itt az állattenyésztés elhanyagolása miatt *958- ban mindössze tizenöt hold földet tudnak megtrágyázuL Ha ennél többet akarnak, vásárolniuk kell trágyát. Remél iíik, hogy a többi termelőszövetkezet nem követi ezt a rossz példát. A zárszámadásokból megállapítható, hogy a termelőszövetkezetek árutermelése növekedett. 1935- ben 69 800, 1957-ben 99 100 forint értékű áru termelése jutott száz holdra. Az emelkedés kedvezően hatott termelőszövetkezetein!: gazdálkodására, de c téren sem lehetnek elégedettek. Akkor cselekszenek helyesen a termelőszövetkezetek, ha Idén fokozott ütemben növelik az árutermelést, amely főként az állattenyésztésből, az állati termékek hozamából tevődik össze. Készülnek a tervek a termelőszövetkezetben. Ilyenkor különösen jó, ha a szakemberek, a járási tanács mezőgazdasági osztálya, a gazdasági felügyelők helyes tanácsokkal látják el a terme’őszö- vetkezeteket, hogy fejlődésük, gyarapodásuk az eddiginél gyorsabb legyen. ROMVARI FERENC a megyei tanács szövetkezet- politikai csoportvezetője Egy munkaegység értéke átlagban 1955-ben és 1957-ben amely a régebbi tapasztalatokhoz viszonyítva, nem mondható komoly összegnek. 1956-ban a termelőszövetkezetek a gazdálkodás minden ágára kiterjedő zárszámadást nem készítettek. Azért összehasonlítási alapul az 1955. évi eredményeket vették az illetékes szervek. 1955. év eredményed nagyjából azonosak voltak az 1956. évivel, ezért említésre méltó különbség az összehasonlítási alapnál nincs. E szerint lényeges változás van a termelőszövetkezetek vagyoni helyzetében. íme: Az egy munkaegységre jut ójövedelem járásonként: 1955 1957 Mohácsi járás 34,49 Ft 59,50 Ft Pécsi járás 33.98 Ft 41,02 Ft Pécsváradi járás 32,46 Ft 46,39 Ft Sásdi járás 27,67 Ft 32.77 Ft Sellyéi járás 34 Ft 16,90 Ft Siklósi járás 35 Ft 51,43 Ft Szigetvári járás 36,66 Ft 41,11 Ft Mohács város 24,86 Ft 49,20 Ft E számok bizonyítják, az kell számolni, az 1957. évi egy munkaegységre jutó me- lag árakat vették az Illetékes gyei átlag 11,99 forinttal ma- szervek. Ha az 1955. évi ár* gasabb az 1955. évinél. Meg- szinten számolják, lényegeseit jegyzendő, hogy 1955-ben a magasabb munkaegység érté- kiosztott termények ára ma- két kapunk az 1957. évi javá- gasabban volt értékelve, mint ra. 1957-ben, mert magasabb is volt szabadpiaci áruk. Mivel Figyelemre méltó az egy munkaegységre kiosztott tér* a kiosztott termények árát mészetbeni és pénzbeli járan- mindenkor a szabadpiaci áron dóság aránya is. Egy munkaegységre jutó 1955 1957 termény értéke 25,49 Ft 30,87 Ft Készpénz, 7,67 Ft 14,21 Ft Összesen: 33.16 Ft 45,08 Ft A termelőszövetkezetek kö- Uj Élet 70,80 forint értéket fi- 'ött vannak, amelyek kima- teteit egy munkaegységre, de -asió munkaegység értékei ér- ^ temrelöszövetkezen tek el. A rózsafái Közös Ut 80, a babarci Béke 72, a bere- elérte az 50—60 forintos mim* mendi Dózsa 63,22, a kátolyi kaegység-átlagoti Kétezer forintos havi jövedelem Sok termelőszövetkezeti tagot találhatunk a megyében, akinek havi jövedelme elérte, sőt túlhaladta a havi kétezer forintot. A sok közül egyet említ unit. A szentlöriinci termelőszövetkezet egy7 munkaegységre 50,04 forint értéket ért el. Ez közepesnek számit. Nyers János, a tsz egyik tagja, aki állattenyésztésben dolgozik, 714 munkaegységet teljesített. Évi jövedelme 35 723 forint, havi átlaga 2 977 forint; Kovács Jánosáé ugyanebben a termelőszövetkezetben növénytermeléssel foglalkozik. 265 munkaegysége után 13 260 forintot kapott terményben és pénzben. Ha 12 hónapra elosztjuk, 1 105 forintos átlag- keresetet kapunk, de köztudomásúan a növénytermelésben 12 hónapon át állandóan nem lehet dolgozni* Adatok ezek, amelyek aok mindent rejtenek maguk mögött, de azok is a termelőszövetkezeti mozgalom kedvező mutatói. Nyilvánosság elé kívánkozik e számadást Hadd lássák az egyénileg dolgozó parasztok, mindazok, akik érdekeltek, hogy egy év alatt milyen utat jártak, milyen ered ményt értek el a szocializmus építésének falusi úttörői, a tennelöszüvetkezeteki Nem kétséges, hogy egy év múlva ennél sokkal szebb eredményekről adhatunk számot, sokkal több eredmény dicséri és bizonyítja majd a nagyüzemi gazdálkodás fölényét, jövőjét*
