Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-15 / 12. szám

mm jawuar is NAPLŐ 3 JÖVŐ ÚTJÁN KIADJA: AZ MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA AGITÁCIÖS ÉS PROPAGANDA OSZTÁLYA Eredményekben gazdag; esztendő A nagyüzemi gazdálkodás fölényét bizonyítja a termelőszövetkezetek 19S 7. évi zárszámadása Elkészült a megyében lévő termelőszövetkezetek 1957. évi zárszámadásának összesítése. Jelenleg 105 termelőszö­vetkezet van. Ebből 85 készített zárszámadást. A többi évközben alakult, illetve ez év elején. Az ellenforradalom nagy veszteségeket okozott a szö­vetkezeti mozgalomnak. 1957. januárjára az 1956. október elsején meglévő termelőszövetkezeteknek 16 százaléka, a földterületnek 14 százaléka maradt meg, amelyen a ré­gebbi taglétszám 13.3 százaléka folytatott közös gazdálko­dást. Az ellenforradalom leverése után, a párt és a kor­mány helyes politikája, intézkedései hatására újjáéledtek a megmaradt közös gazdaságok, új alapokon indult fejlő­désnek a szövetkezeti mozgalom. Nem akarjuk (szavakkal „bi­zonyítani” — tényeket soro­lunk fel, hogy mi jellemző nap­jainkban a termelőszövetkezeti gazdálkodásra. Bizonysága ez a nagyüzemi gazdálkodás jövőjé­nek, erejének, életrehivatott- ságának. Ha az egyéni gazda­ságokat érte volna olyan meg­rázkódtatás, mint amilyen a termelőszövetkezeteket érte, akkor sokkal kevesebb jóról, sakkal több gondról és bajról, hibáról szólhatnánk. így — a történtek után is — eredmény­ről, több örömről, jóról, mint hibáról szólhatunk. Nagyszerű bizonysága ez, a közös erő, az összefogás, a közös célért küz­dés győzelmeket hozó munká­jának. A gazdálkodás mutatói a döntők. Ezt tartja, vallja min­denki, aki ért a földhöz. Elő­ször erről szólunk. Javult az állattenyésztés, de sok mén a tennivaló Az egyéniekénél magasabb termésátlagok Az eltelt egy ért jellemzője, hogy a termelőszövetkezetek nagy gondot fordítottak a ma­gas terméshozamra, arra, hogy jól fizessen a föld, 1956 Kalászosok termésében túl­haladták az egyénileg gaz­dálkodók termésátlagát ez­úttal is. Hivatalos statisztikai adatok erről így tanúskodnak: 1957 Tsz Egyéni Tsz Egyéni Búza 7.7 7.4 11.6 8.9 Rozs 7.8 6 9 6.4 Őszi árpa 10.4 10.4 14.1 12.9 Táv. árpa 6.4 8.4 10.9 9.8 Zab 9.6 8.6 10.6 9.1 Kukorica 10.1 10.1 14.8 14 Burgonya 63 58 91 74 Napraforgó 6.2 5.7, 7.6 6.9 Cukorrépa 90 80 138 128 Ezek a terméseredmények egyéni gazdaságok termésű magukért beszélnek. Pedig az gát? A gépi munka, a minős időjárás egy és ugyanaz volt a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók földjein. Mégis, mi a titka a magasabb termésátlagoknak, ami a múlt évben nemcsak kalászosokban, de kapásokban is túlhaladta az vetőmag és a nagyobb mennyi­ségű műtrágyahasználat. — A mútrágyafelhasználás a terme­lőszövetkezetekben és az egyé­ni gazdaságokban egy holdra számolva az alábbi különbsé­get hozta: A fenti, az egyénieknél ma­gasabb termésátlagokon belül számos rekordnak mondható eredmény született a termelő- szövetkezeteknél. Búzából a szabadszentiurályi Uj Élet 17.6, őszi árpából a mecseknádasdi Bercsényi 20.6, tavaszi árpából a babarci Béke 18.6, zabból a szajki Úttörő 16.6. cukorrépá­ból a siklósi Béke tsz 336, ku­koricából a villányi Uj Alkot­mány 22.5, burgonyából ugyan­csak e termelőszövetkezetben 152 mázsa termett egy holdon. Pecsenyebárányok Franciaországnak A Babarci Állami Gazdaság­ban 701 bárányt hizlalnak. A fiatal állatok egy része — mint­egy 200 — már elérte a 41 kiló 80 dekás súlyt, a többi pedig átlagosan 32 kilós. Az állami gazdaság 42—43 kilóra kívánja hizlalni valamennyit, s ezzel a küldik országba. Még ebben a hónap­ban mintegy 330 bárányt indír tanak útnak. A hizlalásnál ügyelnek arra, hogy ne l'aggyúsodjanak el a bárányok. Ezért kukoricasiló­val etetik és megkapják a meg­felelő fehérjetartalmú abrakot Az állattenyésztés színvona­la, elsősorban mennyisége még nem érte el az egyéni gazdasá­gokét. Azonban a fejlődés üte­me viszonylag gyors volt és remény van, hogy ez évben, il­letve a következő évben meg­közelítik, illetve túl is halad­ják az egyéni gazdaságok e té­ren lévő kétségtelenül szép eredményeit E fejlődés mutatóiból néhá­nyat. A termelőszövetkezetek szarvasmarháiból 100 kát. hold­ra 9.S jutott az év elején, míg a harmadik negyedévre e szám 13.2-re nőtt. Emelkedett a törzskönyvezett szarvasmarhák száma is. A tejtermelésben is fejlődés van. A termelőszövet­kezetek egy tehénre jutó tej­hozama évenként mintegy 1700 liter, a törzskönyvezett szarvas- marháknál viszont 2600, míg a törzstenyésztő tsz-eknél 2865 liter. Kétségtelen, hogy az állattenyésztés fejlesztésé­nél sok feladat, tennivaló vár a termelöszövetkezetkre. Vannak biztató jelek, amelyek mutatják, hogy e téren is má­sodik helyre kerülnek az egyé­ni gazdaságok, de ehhez mind mennyiségileg, mind minőségi­leg javítani kell az állatállo­mányt. Máris vannak kimagasló tej­termelést elérő termelőszövet­kezetek, amelyek a szarvas- marha állomány minőségére is mutatnak. A babarci Béke tsz- nél 11 tehéntől átlag 3.881 liter, a bólyi Kossuth tsz-ben 30 te­héntől 3.191, a lippói Béke Őre tsz-ben 25 tehéntől 2.938 liter tejet fejtek 1957-ben. A sertésállomány is fejlődés­ről tanúskodik. A múlt év ele­jén 100 kát. holdra 22.9 sertés jutott, az év végén pedig 31. Minőségi szelektálás történt a koca-állományban, amelynek eredménye a következő évben látszik. Hízottsertést a megye termelőszövetkezetei viszony­lag keveset hoztak forgalomba. — 1.567-et, ami 6.7 sertésnek felel meg 100 kát. holdanként. Idén és jövőre ez a szám lénye­gesen magasabb lesz és a mi­nőség is jobbá válik. Gazdagodtak a termelőszövetkezetek A gazdálkodásiban elért eredmények, a különböző gaz­dasági intézkedések, szabad termelési és értékesítési lehe­tőségek kedvezően alakították a ter­melőszövetkezetek vagyoni és pénzügyi helyzetét. Év közben még a legoptimis­tábbak sem remélték, hogy ilyen kedvező arány lesz az aktív és passzív zárszámadá­sokban. A nehéz helyzet el­lenére a 85 zárszámadást készített termelőszövetkezettxil mindössze 12 zárt passzívan. De e 12 tsz passzívája is mindössze 435 838 forint, S ezek nem egyedül álló ered­mények. Legmagasabb termésátlag a mohácsi és siklósi járás ter­melőszövetkezeteiben volt, amelynek elődleges oka e já­rások földjeinek jobb termő­erejében van. Más járások ter­melőszövetkezetei is megadták azt a talajmunkát és talajerő pótlást, amit e járásokban, de a gyengébb föld ezeknél vala­mivel alacsonyabb termést adott, de többet, mint az egyéni gazdaságoké. (Az egy holdra jutó közös vagyonról) Ez bizonyítja, hogy a termelőszövetkezetek va­gyoni helyzete erősödött. Ugyanilyen kedvező fejlődést mutat a tehermentes vagyon alakulása is. 1955-ben 1 kai. holdra 1 193 forint jutott, 1957- ben 2 026 fori nt. Az anyagi helyzet erősödését bizonyítja zások aránya, amit gazdálko­dásuk fejlesztésére fordítanál.. 1955-ben összes bevételeik S százalékát, 1957-ben 11,2 szá­zalékát ruházták be. illetve tartalékolták beruházásra a termelőszövetkezetek. Vagyoni és pénzügyi helyze­tük a zárszámadást készített a saját erőből történő beruhá- termelőszövetkezeteknek: /árs/.ámadá'd készített tsz-ek száma 85 Szántóterületük 23 443 kát. hold Szövetkezeti alapjuk 27,279.933 Ft Össze« vágyóink 122.037.074 Ft Terveznek a termelőszövetkezetek Az évvégi zárszámadások után a termelőszövetkezetek megkezd­ték az 1958# évi termelési tervok elkészítését. A zárszámadások nemcsak az eredményeket, de a hiányosságokat is megmutatták Termelőszövetkezeteink az elmúl gazdasági évben nem elég körülte­kintően terveztek. Ez abból is ki­tűnik, hogy nem kedvező a ter­mészetbeni és pénzbeni részesedé.- aránya. Az egy munkaegységre jutó 45,09 forint megyei átlagból természetbeni részesedés érték« 30,80, a készpénz pedig 14,21 forint volt. E számok arra figyelmeztetik a termelőszövetkezetek vezetőit, tagjait, hogy a jövőben csökkente­ni kell a természetbeni és emelni a készpénzrészesedest. Ez nem csak azt jelenti, hogy a tagok több pénzt Kapnak. Azt is, hogy a ter­melt takarmány nagyobb részéi hasznosíthatják a közös gazdaság­ban és jelentősen növelhetik ál­latállományukat. Erre nagy szük­ségük van, mert termelőszövetke­zeteink jelenlegi állatállománya a földterülethez viszonyítva ala­csony. Megvizsgáltunk néhány készülő tervet. Tapasztaltuk, hogy terme­lőszövetkezeteink többsége okult az elmúlt gazdasági év hibáiból és a lehetőségekhez képest növeli az állatállományát, gondot fordít a megtermelt takarmányok saját felhasználására. Találkoztunk olyan tervvel is. amely a nö­vénytermesztést helyes irányban fejleszti, de kevés gondot fordít arra, hogy ezzel egyidőben fej­lessze állattenyésztését is. Ped;g módjukban állna, mert takarmány- gabonával szántóterületük 39,7 (ezen belül 19 százalék kukorica), szálastakarmánnyal pedig 20,5 (ezen belül 15,9 százalék a pillan­gós) százalékát vetik el. Ilyen helyzet tapasztalható, a termelő* szövetkezeteink mintegy 30 száza­lékánál. A közös állattenyésztés fejlesz­tése helyett, a megtermelt takar­mányok ötven. vagy még ennél is több százalékát kiosztják a tagok­nak. Ennek következménye, hogy növelik a természetbeni részese­dést. de a kevés és gyenge állat- állomány miatt kevés pénzt, tud­nak osztani. \z ilyen gazdálkodás káros kihatással lehet a tagok ké­sőbbi jövedelmének alakúié"'--a. Megnéztünk egy 190 holdas ter­melőszövetkezetet. Itt az állatte­nyésztés elhanyagolása miatt *958- ban mindössze tizenöt hold földet tudnak megtrágyázuL Ha ennél többet akarnak, vásárolniuk kell trágyát. Remél iíik, hogy a többi termelőszövetkezet nem követi ezt a rossz példát. A zárszámadásokból megállapít­ható, hogy a termelőszövetkezetek árutermelése növekedett. 1935- ben 69 800, 1957-ben 99 100 forint ér­tékű áru termelése jutott száz holdra. Az emelkedés kedvezően hatott termelőszövetkezetein!: gaz­dálkodására, de c téren sem lehet­nek elégedettek. Akkor cseleksze­nek helyesen a termelőszövetkeze­tek, ha Idén fokozott ütemben nö­velik az árutermelést, amely fő­ként az állattenyésztésből, az álla­ti termékek hozamából tevődik össze. Készülnek a tervek a termelő­szövetkezetben. Ilyenkor különö­sen jó, ha a szakemberek, a járá­si tanács mezőgazdasági osztálya, a gazdasági felügyelők helyes ta­nácsokkal látják el a terme’őszö- vetkezeteket, hogy fejlődésük, gyarapodásuk az eddiginél gyor­sabb legyen. ROMVARI FERENC a megyei tanács szövetkezet- politikai csoportvezetője Egy munkaegység értéke átlagban 1955-ben és 1957-ben amely a régebbi tapasztalatok­hoz viszonyítva, nem mond­ható komoly összegnek. 1956-ban a termelőszövet­kezetek a gazdálkodás minden ágára kiterjedő zárszámadást nem készítettek. Azért össze­hasonlítási alapul az 1955. évi eredményeket vették az illetékes szervek. 1955. év eredményed nagyjából azono­sak voltak az 1956. évivel, ezért említésre méltó különb­ség az összehasonlítási alapnál nincs. E szerint lényeges változás van a termelőszövetkezetek vagyoni helyzetében. íme: Az egy munkaegységre jut ójövedelem járásonként: 1955 1957 Mohácsi járás 34,49 Ft 59,50 Ft Pécsi járás 33.98 Ft 41,02 Ft Pécsváradi járás 32,46 Ft 46,39 Ft Sásdi járás 27,67 Ft 32.77 Ft Sellyéi járás 34 Ft 16,90 Ft Siklósi járás 35 Ft 51,43 Ft Szigetvári járás 36,66 Ft 41,11 Ft Mohács város 24,86 Ft 49,20 Ft E számok bizonyítják, az kell számolni, az 1957. évi egy munkaegységre jutó me- lag árakat vették az Illetékes gyei átlag 11,99 forinttal ma- szervek. Ha az 1955. évi ár* gasabb az 1955. évinél. Meg- szinten számolják, lényegeseit jegyzendő, hogy 1955-ben a magasabb munkaegység érté- kiosztott termények ára ma- két kapunk az 1957. évi javá- gasabban volt értékelve, mint ra. 1957-ben, mert magasabb is volt szabadpiaci áruk. Mivel Figyelemre méltó az egy munkaegységre kiosztott tér* a kiosztott termények árát mészetbeni és pénzbeli járan- mindenkor a szabadpiaci áron dóság aránya is. Egy munkaegységre jutó 1955 1957 termény értéke 25,49 Ft 30,87 Ft Készpénz, 7,67 Ft 14,21 Ft Összesen: 33.16 Ft 45,08 Ft A termelőszövetkezetek kö- Uj Élet 70,80 forint értéket fi- 'ött vannak, amelyek kima- teteit egy munkaegységre, de -asió munkaegység értékei ér- ^ temrelöszövetkezen tek el. A rózsafái Közös Ut 80, a babarci Béke 72, a bere- elérte az 50—60 forintos mim* mendi Dózsa 63,22, a kátolyi kaegység-átlagoti Kétezer forintos havi jövedelem Sok termelőszövetkezeti ta­got találhatunk a megyében, akinek havi jövedelme elér­te, sőt túlhaladta a havi két­ezer forintot. A sok közül egyet említ unit. A szentlöriinci termelőszö­vetkezet egy7 munkaegységre 50,04 forint értéket ért el. Ez közepesnek számit. Nyers Já­nos, a tsz egyik tag­ja, aki állattenyésztésben dol­gozik, 714 munkaegységet tel­jesített. Évi jövedelme 35 723 forint, havi átlaga 2 977 forint; Kovács Jánosáé ugyanebben a termelőszövetkezetben nö­vénytermeléssel foglalkozik. 265 munkaegysége után 13 260 forintot kapott terményben és pénzben. Ha 12 hónapra el­osztjuk, 1 105 forintos átlag- keresetet kapunk, de köztudo­másúan a növénytermelésben 12 hónapon át állandóan nem lehet dolgozni* Adatok ezek, amelyek aok mindent rejtenek maguk mö­gött, de azok is a termelőszö­vetkezeti mozgalom kedvező mutatói. Nyilvánosság elé kí­vánkozik e számadást Hadd lássák az egyénileg dolgozó parasztok, mindazok, akik ér­dekeltek, hogy egy év alatt milyen utat jártak, milyen ered ményt értek el a szocializmus építésének falusi úttörői, a tennelöszüvetkezeteki Nem kétséges, hogy egy év múlva ennél sokkal szebb eredményekről adhatunk szá­mot, sokkal több eredmény dicséri és bizonyítja majd a nagyüzemi gazdálkodás fölé­nyét, jövőjét*

Next

/
Thumbnails
Contents