Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-14 / 11. szám

I95S JANUAR 14 N A P LŐ 5 TECHNIKA ” T)tiltom(ímj Újabb győzelem j Tizenhat milliárd év múlva t 4 t } Új csehszlovák túrarepülőgép megáll a Föld? 5 Felépült a világ legnagyobb teljesítőképességű vízierö- inűvc a Szovjetunióban. A kujblsev! erőmű építői átadták ren­deltetésének a 2.1 millió kilowatt teljesítményű áramfejlesztő iizemóriást. Ezzel egyidejűleg megindult a forgalom az új csa­tornán Is. amely a Volga további zavartalan hajózhatóságát biztosítja. Képünkön éppen egy gőzhajó halad át a duzzasztón, t Teddington (Reuter). Mint a j Reuter tudományos tudósítója f jelenti, brit tudósok bebizonyí- f tották. hogy a Földnek tenge- f lye körüli forgása ötvenszer j gyorsabb ütemmel lassúbbodik, f mint ahogy eddig hitték. Ez 4 azt jelenti, hogy a tengely kö- 4 riili forgása megszűnése sokkal f hamarabb következik be, mint 4 gondolták. Amikor majd a for- 4 gás megszűnik, a Föld mindig 4 ugyanazt az oldalát mutatja a t nap felé, tehát a Föld azon a felén, amely éppen a Nap felé nézett a forgás megszűnésének pillanatában, mindig nappal lesz. a másikra pedig örökös éjszaka borul, F.zzel együtt jár majd az a sokkal kellemetle­nebb következmény Is, hogy aj Föld egyik felén állandó lesz aj trópusi hőség, a másikat pedig J jégtakaró fogja elborítani. Aj viszonyok feltehetően hason- ■ lóak lesznek majd a Hold fel­színén uralkodó viszonyokhoz, s még nem tudni, hogy az em­ber életben maradna-c. Mikor fog ez bekövetkezni? Hozzávetőleg tizenhat milliárd hetvcnnyolcmillió év múlva, legalább is dr. Louis Essennek.J a teddington! fizikai laborató­rium tudósának számításai sze­rint, aki két és fél évig dolgo­zott e számításon. A szputnyik II. saját tengelye A közeljövő utasszállítója * a hiperszonikus repülőgép körül is forog Moszkva (TASZSZ). Szovjet szakemberek nemsokára olyan repülőgépeket szerkeszthetnek, amelyek hiperszonikus, vagyis a hangsebességet öt-halszoro- san meghaladó sebességgel re­pülnek — írja az Qgonyok leg­utóbbi számában Vlagyimir Pisnov professzor, az ismert szovjet repülőszakember. Pisnov rámutat arra, hogy e feladat megoldásához kitűnő turbo reaktív és rakétameghaj­tóművek állnak rendelkezésre, amelyek több százezer lóerő kifejtésére is képesek. Mint Pisnov kifejti, a szov­jet tudósok most tanulmányoz­zák ahiperszonikus repülés sa­játosságait. E sebességek aero­dinamikája nem tér el alap­vetően a szuperszonikus sebes­ségek aerodinamikájától, en­nek ellenére a hiperszonikus repülőgép pilótája új jelensé­gekkel találkozik. Ha a repülő­gép másodpercenkénti sebes­sége eléri a négy-hat kilomé­tert, a repülés során érezhető­vé válik a föld görbülete és a szükséges felhajtó erő kisebb lesz a repülőgép súlyánál. Olyan sebességnél, amely má­sodpercenként eléri a hét-nyolc kilométert, egyáltalán nincs szükség felhajtó erőre. Ha vi* sebesség- szer szont a pilóta ilyen nél dik jelentéktelen terséges holddá alakul át. Az ilyen pilótának ahhoz, hogy visszatérjen repülőterére, kü- lönbör.ő rakétaberendezések se­gítségével csökkentenie kell sebességét, majd hosszabb ideig „vitorláznia” kell, Odessza (TASZSZ). V. Ceszo- vics professzor, az odesszai csillagvizsgáló igazgatója a TASZSZ tudósítójával folyta-f lőtt beszélgetés során elmond-^ ta, hogy az odesszai csillag- 4 vizsgálóban a sz.putnyik II. át-# haladásakor végzett megíigye-J lésekből kitűnt: a másodiké mesterséges hold gyorsan vál- . toztalja lényének erejét: egy- J val, vagy a végével fordul-e a( nap felé. i A brnói gépkiállításon mutatták be először az L—20 Mo- rava típusú gyors, kétüléses repülőgépet, amely szerkezeiét tekintve az ideális légitaxi megoldását képviseli. A szépvonalú gép 5 üléses és két 160 lóerős Walter Minor — 6 motorja van — mégpedig villamos szabályozású, állítható légcsavarral. Az orrkerék kormányozható és a gépet jegesedésgátló berendez zéssel szerelték fel. A gép legnagyobb sebessége 300 km/óra körül jár és 250—> 2S0 km-es utazósebességet ér el. Az új gép méltó módon egé­szíti ki a cseh repülőipar korszerű kisgépeinek sorozatit. A füst megvéd a fénysugárzástól fényes csillagként \ Eredményes kísérletek foly­nak a nukleáris robbanásnál fellépő fénysugárzás pusztító hatásának csökkentésére. Az eddigi kísérletek szerint a füstfüggöny bizonyult a leg­hatásosabb védekező eszköz­nek. ly cl jciciirscgiAJi aúi « \ következtést vonták le, hogy a J szputnyik II. hordozórakétájá-f val együtt saját tengelye körül is, forog és fényének ereje attól függ, hogy az adott pillanat­ban, amikor szemlélik, oldalá­A világon o nyolcadik Csehszlovákiában Brno és Bratislava környékén számos iparváltalai; használ t földgázt fűtőanyagul. A gáz f csővezetéken jut el az üzemek- 4 be a Morva-folyó alsó folyá­sának vidékéről. Csehszlovákia földgáz-termelése az utolsó tíz évben 180-szorosára nőtt. A földgázfűtés lT-szer olcsóbb a szénfütésnél. Most terveznek egy új, nagy sö részét között — már építik, lomé tér hosszú gázvezeték 1400 méter mélységből feltörő föld- 1 gázt fog szállítani. i. íviosi ívrvv&nv. K. \ g Ty gázvezetéket. El- \ i - Breslav és Brno J « ár építik. A 100 ki- » 1 fénysugárzás a nukleáris robbanások egyik alapve­tő pusztító tényezője. Is­meretes. hogy az ilyen fénysugárzás a bőr fédet- len részein égési sebeket okoz és a légnyomás és az álliaiő sugárzás hűtőfelületén kívül eső különbö­ző anyagokat felgyújthat. Az atom-, vagy a termonukleáris bomba erejének növelésével a fénysugárzás pusztító hatóköre gyorsabban növekszik, mint a lég­nyomásé. így tehát, amint a nuk­leáris fegyver ereje növekszik, a f fénysugárzás elleni védekezés 4 mind nagyobb jelentőséggel bír. I Mint Ismeretes, a láncreakció f termékeiből és a felfutott gázok­R »mánia a nvnl- tb<>1 tűzgolyó képezi áz átótn- Komanió a nyoi f r6bb#nál fényforrását. A nukleá­f ris robbanás teljes energiájának f mintegy egyharmada a fénysugér- á zás formájában szabadul fel. Az J atomrobbanás fénysugárzásának \ színképe nem különbözik á nap t színképétől! ultraibolya és lnfra- 4 vörös sugarakból áll. A fénysu- á gárzás egyenes vonalban terjed s \ ezért bármilyen nem átlátszó aka- fdáll.val lehet ellene védekezni. A 4 fénysugárzás hatókörében tartóz- oniiii ákodö emberek elsősorban úgy véd- *uu »heti meg magukat a sérüléstől, ha f ha elfedik a bőr fedetlen részelt, f Eközben azonban számolni kell j azzal, hogy a hőimpulzusok blzo- inyos feltételei között az éghető \ anyagok meggyulladnak. Követke- f zésképpen a fénysugárzás hatókö- 4 rében lévő földi tárgy ak nagy 4 mennyisége meggyulladhat és a J személyi állomány másodszori ve­azt a területet, amelyen az embe­rek égési sebeket szenvedhetnek és a tárgyak meggyulladhatnak. Ismeretes, hogy felhős, vagy kö­dös Időben gyengébben érzékel­jük a nap hősugárzását. Feltételez­hető, hogy ha a bomba robbanási helye és a célpont között termé­szetes vagy mesterséges köd vagy felhő van. áz atombomba hőhatá­sa Is csökken. Az utóbbi időben több országbán speciális kísérle­tekei folytattak, hogy meghatároz­zák, milyen mértékben csökken az atmoszféra fénysugárzása. E kísérletek azt mutatták, hogy a föld légkörének áttetszőség! foka befolyást gyakorol az atomrobba­nás fénysugárzásának pusztító ha­tására. A porral, köddel, hőpehely- lyel, vagy esőcseppel telített leve­gőben a fénysugárzás pusztító ha­tóköre csökken. Arról van ugyanis szó, hogy azok az apró porszem- csék, vtzeseppek, melyekből Ilyen esetben óriási mennyiség van je­len a levegőben, akadályozzák a sugárzás terjedését, azt szétszór­ják és elnyelik. füstféleségek véddtulajdousagalt. Mint a kísérletekből kiderült, a cseppfolyós vagy szilárd íiwffl- aityág tökéletlen elégetésével kép­zett közönséges sűrű füst véd a legjobban. A közönséges köd sű­rűségének és vastagságának meg­felelő füstfüggöny felére vagy egy- harmadára csökkenti a fénysugár­zás pusztító hatókörét. Később atomkísérlet közben pró­bálták ki a füst védőhatásút a fénysugárzás ellen. Az apró, szi­lárd vagy cseppfolyós lebegő ré- seeeskékból álló füstfüggönyt füst- patronnal és füstképző készülék­kel állították elő. E kísérletek eredményeiről közólt jelentések rámutalnak, hogy a fUslfüggönyök alkalmazásával szűkíteni lehet azt a körzetet, ahol a csapatokban kárt tehet a sugárzás és a lakott területeken, a haditengerészeti tá­maszpontokon és az erdőségekben azt áz övezetet, ahol az atombom­ba-robbanás mialt tűz keletkez­het. catlik ország', mely kísérleti atom- máglyával és erő­művel rendelke­zik. Szovjet tudó­sok útmutatása mellett üzembe helyezték a watt teljesítményit kísérleti erőművet. 0 szélynek van kitéve.- Ezzel kapcsolatban felmerül a \ kérdési vajon nem lehetne-e csök- f kenten! a fénysugárzás pusztító 4 hatását, nem lehetne-e szűkíteni külföldi sajtó szerint, kí­sérletek alapján megálla­pították, hogy sűrű Köd­ben lényegesen csökken a fénysugárzás pusztító ha­tóköre. így például ha 20 ezer ton­na trilil robbanóerejével egyenlő- erejű atombombát robbantanak derült, napfényes időben, a fede­zéken kívül tartózkodó emberek 2000 méter távolságig másodfokú égési Bébéket szenvedhetnek, míg sűrű ködben ez a távolság 200 méterre csökken, Az Egyesült Ál­lamokban kísérleteket folytattak mesterséges köd és fUslfüggöny előállításával, amely csökkeni! az atomrobbanás fénysugárzásának pusztító hatását a személyi állo­mányra, a haditechnikára és a lakott területekre. Először erős reflektorokkal vé­geztek kísérleteket. Különböző füstfüggönyüket világítottak meg, hogy megállapíthassák, mennyire csökken a hőhatás, s közben pon­tos műszerekkel kiderítették a 0 kísértetek bebizonyítot­ták, hogy s fénysugárzás csökkentése attól függ. mekkora utat tesznek meg a fénysugarak a füst­ben, s milyen a fUslfüggöny sűrű­sége. Körülbelül elmondhattuk, hogy a sugárzás csökkenési foka egvenes arányban van a füst köb­méterenkénti milligrammban mért sűrűségi súlyával. A külföldi sajtó jelentései szerint a közönséges s/énfüst tettesen hatásos eszköz a fénysugárzás elleni védekezésre. Ennek alkalmazása lehetővé teszi, hogy Jelentékenyen csökkenthes­sük az atomrobbanátkor feliéin» fénysugárzás hatását az emberek­re. uz állatokra, a haditechnikára, a lakóházakra, a gyárakra. Tehát mfg napfényes Időben 20 000 tonna tiitlll robbanóerejével egyenlő ere­jű atombomba felrobbantásakor a fénysugárzás hatóköre négy kilo­méter, addig füstffjggöny alkalma­zásával e terület sugara másfél kilométerre csökkenthető. Jelenleg a füstpatronok és a spe­ciális füstkénző gépek és készü­lékek a legalkalmasabbak a füst- ^fiiggttny képzésére. A fénysugár­zás elleni védekezésre mesterié­Gémberedett gallyakon gubbaszt az ónkérgü jégeső. A szitáló hó sziporkát szór a szürke útra. Ropog, serceg a dar ás hó a talpaik alatt. Vi­dám, már kissé kapatos embe­rek lépegetnek lassan, ké­nyelmesen a donátusi domb felé. Ht megállnak és fújnak egyet. Ledobogják a talpra ra- gaálakat, és megindul a las­sú tme-fjere. A jövögetők ke- zébtmmeg-meglibben a fonott borosüveg, a demizson. Az van István bácsi kezében is. Egy ideig tartogatja a kezében, majd óvatosan leteszi a havas földre, de nagyon vigyáz, ne­hogy eltörjön vagy megreped­jen. Kár lenne ezért az arany- ' hegyi Rókáért! Már vagy hat-hét demizson keresné a gazdáját, ha a gaz­da mellette nem, állna. Mint villogó szentjánosbogárkák vi­lágítanak a szájban csüngő cigaretták. Az autóbuszra vá­rakozó, lassan egymásba me­legedő utasok azonban hirte­len végét vetik a beszédnek: begördül hatalmas testével a kékszínű busz, amely segít hazaszállítani nemcsak az em­szomjúság-csillapítót is, Pár évvel ezelőtt még busz nélkül kellett botorkálni a sötét szur­dokokban annak, aki a demi- zsonban szállította haza a bort• A demizsonok aztán vagy hazaértek, vagy elfoly­tak útközben — néha a sok kínálgatástól, néha azért, mert eltörtek. Ma persze már másként van. Pár perc alatt hazakerül a finomaromájú gégeöblögető. Nem kell cipelkedhi, s amellett biztonságosabb is a szállítás. Ezen a. véleményen volt Ist­ván bácsi is. Ezért is igyekszik a. busz bejárati ajtaja felé, s óvatosan lép a buszlépcsőkre. Ahogy befelé bújik, megbot­lik ugyan kissé a busz felső lépcsőjén, a demizson is oda­koccan egy csipetnyit a nik­kel-korláthoz. De nincs semmi hiba! Nem csöpög az üveg, — és ez a lényeg! Magaelégedet­ten néz körül a busz bőrülései között, majd felfedezi Gombás Feri komáját, s boldogan te­lepszik le melléje a ruganyos ülésre. Folytatódik a beszéd. Szellemes sziporkák szállnak, csipkelődések fakadnak a bor­berekét, hanem a vasárnapi szagú, borostás ajkakról. Egy pillanatra alábbhagy a han­goskodás: jön a kalauznő — jegyet kell váltani. István bá­csi is előkotorássza nagynehe- zen a bal zsebéből a jegy árát: a forintöt vénét, A kalauznő jegyet ad, s közben észrevétle­nül leemeli István bácsi kalap­járól a pincecsurgóról a kalap­jára tört jégcsapdarabkát. És ekkor . •. Ekkor váratlanul felcsattan a kalauznő hangja: — Kérem, valakinek folyik a demizsona! Egymásra néz a sok utaz, főleg a demizsonvivők. Való­ban, a farácsozat közölt min­dig előrébb és előrébb csordo­gál egy vákonylca aranyié. Nő, ennek a fele se tréfa! Elő gyorsan a demizscmokkal! Még István bácsi is a demi- zsonához kap. mert hisz az ö irányából indult útjára a bor- erecske. Sajnos, csakhamar ki­derül, hogy a baj tényleg nála esett meg. Demizsona a fellé­péskor nem törött el. csak meg repedi. És most vékonyan szt- várogva kezd elfolyni. — Mit csináljak, mit csinál­jak? — sopánkodik István bá­csi, miközben a lassan csöpögő damízsont szomorú szemmel szorongatja. — Át kellene tölteni egy lines denilzsonba, vagy plntesákbe — vélekedik magában István bácsi. Csak az a baj. hogy az egész mozgó Inxlrilyban nem álcád egy fia üres üveg sem! Pedig várni vele nem lehet, nem is szabad, mert lassan­ként a gyöngyöző erecske meg duzzadva mindinkább előrébb és előrébb döccen s lassan tó­csa lesz belőle. Ez már baj! Jöhet az ellenőr és a végén még meg is büntetik! — Ejh, több is veszett Mo­hácsnál! — gondol István bácsi merészel és nagyot, és fel­ajánlja borkóstolóra a busz masainak az elillanni készülő aranyhegyi nektárt. A 3 li­teres demizson kézröl-kézre jár. Az utasok nem nagyon kéretik magúiét. A szőlős­gazdák azért, mert tudni akar­ják, milyen István bácsi új telepítésű szőlőjének tramini­bora, a többiek pedig azért, mert ingysnborhoz — méghoz­zá ilyen kitűnő zamatéihoz — ritkán Juthatnak. Kellemes borszag terjeng az ápőrodott levegőben• És ahogy könnyebb lesz a demizson súlya, meg­könnyebbül István bácsi stive is: minden oldalról az ő finom zamatú borát dicsérik. Boldog, mert a. boekóstolóval megnőtt a tramini-bor ázsiója is a töb­bi gazda, előtt, A pécsi gazdák eddig úgyis csak a rizlinget, meg a cirfandlit magasztalták. Pedig hát hogy is tartja, a mon­dás: „Ha az aszú a. királyok bora, akkor a tramini a borok királya!" Kötetlen kedélyességgel kop­tat iáh ű szót az emberek hir-é«es kort ls alkalmazható, amelyet tatjaié a szót az emoere/c. mr- clális berendezés segítségévei telenjeben mindenki rózsást:- ^pcrmeie» nünek látja a világot. Az előbb még szótlan, mogorva utasok nyelve is megoldódik. Evőd­nek, élcelődnek az emberek, és persze dicsérik István bácsi borát. István bácsi boldog, jóked­vű. örül a sok dicséretnek. permetezett vízből állíthatnak elő. A füstfélék és a ködfajták hő elnyelő képességének kutatásával egyldőben több országban egész sor más kérdést is tanulmányoz- nak, olyan kérdéseket, amelyek nagy jelentőségűek az atomrob­banásnál fellépő fénysugárzás el­leni hatásos védekezésre. Ismere­tes például, hogy a meteorológiai viszonyok pontos ismerete nélkül Egyszer csak nagyot döccei; . 'ehet a kfvAnt tevtuetet blz­, , , lUonaógosan füsttel borftanl és az h„.. A.-----áll - Jad.ui terüléten kellő sürüsézű vé­. dőfüggÖnyt képezni. A szél li á­a busz. és megáll a sörgyár előtt. Sokan leszállnak. A kö vetkező megállónál István bá-i"y41al‘..*» sebességének pontos , . , , ,, ti rrs a v UUaétnltása lehetővé teazi, hogy cárnak is le kell szallma. I ua- Kiszámíthassuk azt az időt, amely maga elé nézve hangosan fel sóhajt: — Ejnye! Mégiscsak jobb volt harminc évvel ezelőtt! A poíyaivók táborábé) néhányon furcsán sandítanak ja ő ezt nagyon jól, s talán időtartam alatt az objektumot be ez az oka, hogy váratlanul c!-f w‘“"‘ unia»«. komorodik. Körülnéz, mintha segítséget várna val Egy pillantást vet a repedt de­, lehet borítani füsttel. Ez különö- sen a mai viszonyok között fon- to■«. amikor az atombombát vivo segítséget várna, valahonnan, repülőgépek sebessége nagy, tehát .os- . v. V. rendkívül kevés Idő áll renrtelke­m^ra, fájdalmasan^ pezhessünk. A meteorológiai viszo­nyok határozzák meg elsősorban a füstfelhő emelkedési magassá­gát is. Ha a füstíelhő magasabbra emelkedik a bomba robbanási pontjánál, megtörténhetik, hogy a füstfelhőből visszaverődnek a fénysugarak és a fénysuuárzas István bácsi felé. Szólni akar-" Pulmí*ó hatása még fokozódik. nak: miért olyan elkeseredett? ‘ — amikor nagy zötlyenóvel új­ból megáll a busz- István bácsi nem szól semmit, csak nagy- J óvatosan lelépeget a. lépcsők-Jbogy atomrobhanásnál fellépő fénysugárzás elleni véde­kezés újabb lehetőségei­vel kapcsolatos kísérletek alapján feltételezhető, füst teljes mértékben nl­rőt. Mikor már lent van ráüt aSíJr*^***' '"ln<! * harcvonalban * f lévő esapatok, mind pedig 1 had­az üres demizsonra es a a táp-objektumok védelmer«. Talán bentmaradők feló fordulva kérdés további tanulmányozása huncutul kacsintva fejezi be a \ megmutatja, hogy ■ hadtáp-obiek- „„a.»;,, 4 «lmoknál célszerű állandó speclá­mcgkc^acn mondatot: }h* rostképző berendezést tartani — Mert harminc évvel előtt még fiatal voltam. DR. TÓTH ISTVÁN ez-j az atomrobbanásnál fellépd fény sugárén, hatása elírni védekezés* ra,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents