Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-14 / 11. szám
í’ YILÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK mmammj umtux* uiii # NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 103 millió forint hitelt kapott a Pécsi Szénbányászati Tröszt XV. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM ARA 50 FILLÉR KEDD, 1958 JANUÁR 14 ♦ A Pécsi Szénbányászati t Tröszt 103 millió forint beru1 házási hitelt kap erre az évre ♦ a minisztériumtól. ♦ — Ennek keretében koncent- í rálnunk kell a beruházásokat 2 — mondotta Nagy Béla, a Pé- ; esi Szénbányászati Tröszt be- j ruházási osztályának vezetője. : — Ugyanis ez a hitel 40 mil- ; lióval kevesebb, mint ameny'} nyit az elmúlt évben felhasználtunk. A 103 millióból meg kell tehat valósítani az István- aknai, Széchenyi-aknai, valamint a péesújliegyi szénosztályozó és a kapacitást tarló beruházásokat. azonkívül felújításokra is kell valamennyit biztosítanunk. Hosszúhetény sorsáról a Minisztertanács dönt majd, amikor meghatározza. hogy továbbra is egyenletesen, avagy lassított ütemFigyelmeztető jelenségek Az üzemekben, gyárakban, bányákban most készülnek az évvégi mérlegek, A gazdasági szakemberek most elemzik az elmúlt évi munlia tapasztalatait* iyyelteznek a tanulságokat levonni, hogy ebben, az évben már jobb eredmények születhessenek. Mert — sajnos —- az elmúlt évben az elért eredmények ellenére a legtöbb helyen igen drágán termeltek, nem sikerüli még mindenütt megszilárdítani az anyagi és bérfegyelmet, a lehetőségekhez képest növelni a termelést, a teljesítményeket, javítani a gyártmányok minőségét. Az évvégi. számvetés tehát sok mindenre, jő és rossz módszerre felhívja majd a figyelmet. Van azonban már most is néhány olyan jelenség, amelyre fel kell figyelni, mert útjában all a további fejlődésnek. Egyik ilyen legszembetűnőbb az. hogy elsősorban a bányaüzemekben csökkent a munkások munkalendülete, nem használják ki a munkaidőt s ennek következtében csak igen alacsony, a. múlt évinél lényegesen alacsonyabb teljesítményeket érnek el. Előfordult ez még olyan bányaüzemnél is, mint amilyen a vasast. A teljesítmények visszaesése nyilván időszakos jelenség, a sok ünnep utáni lzényelmesség következménye, de fel kell figyelni rá, sót figyelmeztetni kell a bányászokat ennek veszélyére, mert nem csak a kitermelt szén, lesz drágább és kevesebb, hanem, kevesebb lesz a pénz is a borítékban, s ennek a bányászok látják a kárát. Látni kell ugyanakkor ont is, hogy az 1958-as évi feladatok megoldása a tavalyinál nagyobb erőfeszítéseket követel, hogy előre kell lépnünk a teljesítmények, a termelékenység növelése terén is, hisz ez a legfontosabb feltétele a termelési költségek, az önköltség csökkentésének. Csak áltatnánk magunkat, ha azt állítanánk, hogy a teljesítmények növelésének a munkaidő jobb kihasználásában, a munka szervezettségének fokozásában rejlő lehetőségeit már mind kimerítettük, hogy a teljesítményeket ezután mar csak a technika fejlesztésének utján tudjuk növelni. Anélkül, hogy egy pillanatig is tagadnánk a technika fejlesztésének sürgető voltát, nyugodtan állíthatjuk: az adott körülmények között a jelenlegi teljesítmények többségét jelentős mértékben lehetne fokozni, ha munkásainkkal sikerülne megértetni, ha rá tudnánk őket szorítani arra, hogy munkájukat ésszerűen szervezve végigdolgozzák az előírt munkaidő minden percét, ha. a műszaki vezető^ is nagyobb gondot fordítanának a munka}eltéle- lek javítására. Nagyon sok tartalékunk van még ezen a területen, igyekezzünk most már ezt is hasznosítani! Másik figyelmeztető jelenség — amit sajnos nem sikerült a múlt évvel együtt magunk mögött hagyni — az anyagok gondatlan kezelése, nem egyszer pocsékolása. A cél az, hogy ebben az évben a becsületes munkásokkal összefogva ezen a téren is végre rendet teremtsünk, Az akna-mélyítők pécsi 1 körzetének üzemi tanácsi-olasztásan. a vasast bányászok legutóbbi termelési tanácskozásán — hogy csak néhány példát említsünk — többen elmondották. hogy a nehezen beszerezhető s amúgy is drága, anyagokkal még sokan gondatlanul bánnak, tetemes karokat okoznak az üzemnek, a népgazdaságnak. Elhangzott olyan javaslat is. hogy aki a szép szóból, a gyakori figyelmeztetésből még mindig nem okult, aki továbbra is pazarolja az anyagot —- nem beszélve azokról, akik eltulajdonítják a társadalmi tulajdoni — most már keményebb büntetésben is részesüljön. A társadalmi tulajdon megbecsülésének persze csak akkor lehet érvényt szerezni, ha maguk a munkások figyelnek fel a társadalmi tulajdon ellen irányuló tevékenységre, ha igyekezni fognak azt minden esz-' közzel megakadályozni. Nemsokára azokban az üzemekben, ahol jól dolgozlak, kiosztják a nyereségrészesedést. Ahol takarékoslzodtak, ahol megbecsülték a társadalmi tulajdont, a nyereségrészesedés is több lesz, mint ahogy a; idei év gazdasági eredménye is nagymértékben attól függ. hogyan gazdállcoünak a nép vagyonával. Néhány szpval meg kell még említeni kél, de teljesen el nem választható jelenséget. Az egyik, hogy az utóbbi időben növekszák a munkahelyi és a munkafegyelem ellen vétők száma s ami ezzel szorosan összefügg: az üzemi balesetek száma is. A munkafegyelem ellen velőkkel szemben már csak nagyon ritkán elnézőek, üzemeinkben, banyáinkban már hozzákezdtek a létszám minőségi feljavításához. Ez örvendetes. Remélhetőleg az eredménye is hamarosan jelentkezik. Szükséges azonban, hogy a munkahelyi fegyelem, a biztonsági előírások megsértőivel is többet foglalkozzanak, mert idős szakmunkások is elkövetlek mostanában olyan szabálytalanságot — veszélyeztetve saját és mások éleiét — amelyet a szakmahoz nem értők sem merlek volna megtenni. i E néhány nem új, de ismét, vagy súlyosabb formában felszínre került jelenségre fel kell figyelnünk, mert ha időben nem sikerül a hibákat kijavítani, komoly gátjaivá válhatnak további előrehaladásunknak. Új termelőszövetkezet Almi igeien Aláírták a szovjet—magyar hosszúlejáratú árucsere-egyezményt és az 1958. évi árucsere-jegyzőkönyvet Moszkva (MTI). A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kormányküldöttsége között 1957. márciusában létrejött megállapodás értelmében az elmúlt napokban Moszkvában tárgyalások folytak a két ország hosszúlejáratú kereskedelmi szerződésének megkötéséről. A teljes együttműködés és a kölcsönös megértés'szellemében lefolyt tárgyalások eredményeként január 13-án Moszkvában aláírták a Szovjetunió és Magyarország 1958— 60-ra szóió kölcsönös áruszállítási egyezményét és a két ország 1958. évi árucsereforgalmát szabályozó jegyzőkönyvet. Az egyezmény értelmében az előző hároméves időszakhoz viszonyítva tovább növelik a kölcsönös áruszállítást. A Szovjetunió Magyarországnak népgazdasága számára szükséges árukat szállít, köztük vasércet, kokszot,/lyersolajat, hengerelt árut, színesfémeket, gépkocsikat, golyóscsapágyakat, olajfúró és útépítő berendezéseket. Magyarország a Szovjetuniónak hajókat, úszó- és portálben történjék Hetényben a beruházás. Az is előfordulhat, egy-cgy időre leállítják az oh folyó munkákat. Az idei beruházási hitelből tehát sor kerül a Széehenyi- aknai kazánház munkáinak befejezésére. Elvégzik a hozzákapcsolódó beruházásokat is, derítőesatornázást, stb. Péesújhegyen befejezik a szénosztályozót. Az újjáépített „ és kibővített szénosztályozó ♦ egy része mar üzemel, csak a ♦ dotáló berendezések elkészí- {tése Van hátra. Ilyen berende♦ zés eddig nem működött az új♦ hegyi osztályzóban. tíz cinbe he♦ iyezéscvel növelhető a gázszén ; kihozatal. ♦ Islván-aknán az István T». ♦ szállítóakna és a légakna tné* t lyítése folyik, valamint a kötélpályával összefüggő építmedarukat, vasúti személykocsi- f hyek építését is megkezdik, kát, gépeket, vegyipari és élei-$ Ez évben felállítják a kötelmi.szer ipari berendezéseket. S pálya oszlopait, megépítik az műszereket, híradástechnikai I tstván-aknai ieladóallomást és berendezéseket, cipőt, koniek- \ “ újhegyi leadóállomást. cióárut. szöveteket, bútort és! .^-úgynevezett koncentra- „ . , ♦cm« beruházásokat os a 10J más kozszukeeglen cikkeket j mmióból kell megvalósítani, szállít, amelyek a magyar ex-1 Ebben szerepel többek között port szokásos cikkei. ja porvédelem és távvezeték A megállapodásokat szovjet J építésé is. részről Sz; Boriszov, a kül- t Néhány nappal ezelőtt is- , , , . . ... , „, ♦ mertek csak meg a tröszt bekereskedelmi miniszter első he-:ruh-/ásj ov/.ai>a„ a végleges lyettese, magyar részről pedig * beruházási tervet, illetve tud- Incze Jenő külkereskedelmi | iák meg azt. hogy a rendel- miniszler írta alá. Szerelik a Kokszművek húszezer köbméteres gáztartályát j Jól halad a kokszán ü két ú.i létesítményének, a húszezer köbméteres gáztarfálynak és a genera törte lepnek a szerelése. A győri Wilhelm Pieck Művek híd üzeme már az elmúlt évben legyártotta a gáztartály alkatrészeit és a szereléssel is előre haladtak. Ha a szerelőcsoport munkáját nem akadályozza majd valamilyen, előre neu ’átírató különleges nehézség, akkor készen lesz a gáztartá’y gópálya nagyságú fürdőmedencét lehetne megtölteni. A festéshez valószínűleg több mázsa festékre lesz majd szükség és a festés előzetes számvetés szerint több mint félmillió forintba kerül; A nagy festési: költséget magyarázza az, hogy ♦ előzőleg a tartályóri.ís min- ♦ dén porcikáját fényesre kaÚ| (csiszol hi, el kell .távolítani ró-: " la a legkisebb rozsdái is. után ; kezesre álló összegből mit va♦ lósíthatnak meg belőle. — Annyi bizonyos — tnonídotta Nagy Béla. az osatály- : vezető — hogy a kapott „kere- 2 tét" nagyon szűkre szabottnak ♦ tartjuk. A tavalyinál jetenté»kényén kevesebb hitelből, ' A oldják meg majd feladataikat, hogy jusson a legfon- . tosubbra. Azt máris eldöntöt- nak a tervezése Is. A rekor.s- | lék, hogy kisebb beruházások- trukciö során új P 7-ee típusúira 11 400 00 u. felújításokra kokszolokemencesoi-t építe-* pedig 21 900 000 forintot fordinek. ♦ tanak. ♦ Á családihdz-építők már most beszerezhetik az építőanyagot A belkereskedelmi mkűsrza éA gáztartály méreten-e -s érdemes néhány sort szentelni. A szeveles során hatszáz tonna vasanyagot építenek be az óriási tartályba, amelynek n húszezer köbméteres gyomrában elférne a város közel két napi ivóvíz szükséglete. Magassága harminc négy. átmérőié pedig harminckettő es fél méter. A vízmedencéje nyolcezer köbméteres. Ennyi vízzel igy egy méter mély, labdaru..konzerválni'-kell, hogy a kén-! az eredetileg megállapított ha- tartalmú gázok se okozhassa- | rium főigeizgatóságán az aláb- táridőre, májusra. nak rajta korróziót. í bi tájékoztatást adták az 1958. A generátor te lep építési re-1 övi építőanyagellátásról: sze már túlnyomórészt kész. | A családiház-építők már A budapesti Gábor Áron vas-1 most beszerezhetik a telepeken öntöde és gépgyár szerelői már ♦ a munka megkezdéséhez szűk- fél éve dolgoznak a gépi be-1 séges építőanyagokat, téglát, rendezések szerelésén. Folyik J meszel, cementet, stb. Ezekből már a generátor telep széntor-1 az anyagokból a készletek kányának az építése is. Előrelát- j elégítek, sőt a tervek szerint haíóiag a negyedik negyedév-♦ téglából az idén valamivel ben kapcsolódik be az űj üzem | több lesz, mint tavaly. Keve- a termelésbe. í sebb lesz viszont fűrészelt faBbben az évben elkészül a f áruból, s pótlására elővegyél ko'kszolómű rekon ter u*kció j a - j Vízvezeték épül a villányi szőlősdombokon Abaligeten a múlt hét végén lenne’ősx.övetkezet alakult. 13 '-.salad határozta e!. hogy a közös gazdálkodás utjara lép. Tervük — kihasználva területük adottságait —, hogy főleg állattenyésztéssel, elsősorban juhtenyésztéssel foglalkoznak. Tavasszal 250 birka érkezik az nionnan alakú 11 szövetkezetbe. * 4 *ikWi jái-asban öt községben működik jelenleg előkészítő bizottság, amelynek feladata a közösein gazdálkodni akarók összefogása. A szervezés Egy házasít a rasatrtxan érte el eddig a legszebb eredményt. Ezenkívül Szaván, Óidon, Márt agyúdon, Diósviszlón van 4—8 olyan család, amely a nagyüzemi gazdálkodás mellen Hfmtöt t. A Villány—siklósi történelmi boavidék legnagyobb szőlősgazdája — a Villányi Olt- ványtermeló Gazdaság — 257 holdnyi szőlőterületet gondoz * az idén. A több mint egymil- : íió szőlőtőke permetezése minden évben nagy gondol okozott a gazdaságnak. A permel- léhez szükséges v izet ugyani-; csak fogatokkal tudták a szőlőhegyre felszál Utáni, gyakran hét kilométer távolságból. - Márpedig az évi hat permete- : zéshez legalább kétszázezer liter vízre volt szükség, amelynek elszállításához 350 fogai kellett. A gazdaság most vízvezetéket épít a hires szőlőhegyen. A közeli Villány kövesd határában két bővizű kutat ástak és innen nyomatják fel molo- 2 ros szivattyúkkal a vizet a ♦ hegyre. Már elkészült a vizűé* | zeték első 1700 méteres szaka- t sza és két víztároló is épült. 2 Az egyik — 250 hektoliteres ciszterna a legmagasabb villányi dombon van. Az idén továbib lói y ladikok a níuuitoőh Nyolcszázezer forin- tos költséggel összesen öt kilo- méter hosszú vízvetieték épül, amely behálózza majd a gazdaság egész saulőterületét. A vízvezetékbe úgynevezett per- metlf-Trirms-ok.-il, kapcsoln?!:. tott fémhuzal tetőszerkezeteket árusítanak. Ennek allcalmazá- í sától az építők még idegen- 2 kednek, jóllehet sokkal tartó- | sabb. mint a faváz, amellett t minden szakismeret nélkül 2 három óra alatt felszerelhető, j míg az ácsolt tetőszerkezet ♦ építése legalább két és fél—- t három napot vesz igénybe. —■ be. ahonnan a szo.omunkasok ♦ Ugyanennek a szerkezetnek már kész permetező levet kap- | másik jó tulajdonsága, hogy nak. Az első két permellé- | csuklókkal az áthidalás szcles- torony cl is készüli már. {tágét szabályozni lehel. Ennek az űj építőanyagnak az elterjesztésére vidéken ankétokat és bemutatókat rendeznek. A telepeken egyéb előre* gyártott elemeket is vásárol* hatnak az építők, így vasbeton íödémgerendát, áthidalógerendát, födém béléstesteket, betongyűrűket és csöveket, valamint. előregyártóit ajtókat és ablakokat. Ez utóbbiból nagyobb lesz a választék, mivel forgalomba kerülnek redőnyös ablakok is. Akik már a közeli hetekben megvásárolják az építkezés megkezdéséhez szükséges anyagokai, a későbbiek folyamán előjegyzési sorrendben kapják meg a továbbiakal. A/, idén csupán a tetőfedő-anyagokból nem lesz kielégítő mennyiség. Pótiáskéau a kereskedelem sajár telepein úgynevezett cement cserepet készít. Ezekből körülbelül tíz milliót állítanak elő az év lof Csak azért teli. mert január középén rendezte a Leöivey Klára Leánygimnázium KISZ- szervezete. Máskülönben nyugodtan beillene tavaszinak. Mert tavaszt ígérőén sütött ki reggel a nap (igaz. később Oe- borull). rügyfakadásra emlékeztető illatot lehelt a Mecsek minden fája-bpkra és márciust idézőn kacagott a kilenc gimnazista lány. Dömörkapuig buszon mentek. onnan gyalog a Fehérkuti menedékházig. Útközben alig történt jelentősebb dolog. Hacsak az nem. hogy fent. a Fehér kút, körüli sűrűből három szarvastehén szaladt at a lenián. Ar első, mielőtt kiugrott volna, kidugta fejét, körűiként-* lelt. Ugflátsztk veszedelmes- nek ítélte meg a köztünk lévő mintegy kétszáz métert es nagyokat szökellve eltűnt a szálerdőben. Két tarsa nyomon követte. Ha nem is történt említésre méltó dolog, azért sok érdekes eset szóbakerült. X mind mulatságos történet, hogy ■mondhatni Dömörkaputól egészen Fehérkútig. onnan meg le Pécs- banyáig vég/gnerették az utat a lányok. Fehérkútnál Dzstpszi meg Kormos állítja meg a kirándulókat. He csak addig, amíg bemennek a terembe. Aki aztán onnan jön ki. azzal már bat rátkozvak, játszanak. Hanem igen csalóka a Mecsek. Amikor elindul az ember, alig várja, hogy beljebb kerüljön, hogy magába szippanthassa a tiszta levegőt. Mikor meglett jónéhány kilóméiért *— hegynek fel. völgynek le **- akkor meg pihenő, szék és elemózsia után vágyik. Nos, a lányokat sem kellett biztatni. S az étkezés megint csak mulatságos dolog. Mert az egyik annyi rumot talalt önteni a teájába, hogy kaparta a torkát, no, nem volt az sok, csak neki. A másik maya szelte a kenyeret es fél- reszaladt a kés. Hát nem merte kitenni az asztalra, annyira szégyellte. Olyan is volt. aki csak tornaorara jött be Pecs- bányaról és elcsalták, a Lányok. Úgy adogattak össze, számára, az ebédet. Aztán, nemcsate ki - szes jött el, hanem olyan kislány is. aki most akar majd belépni az ifi-szervezetbe, akkor. ha kijavította az osztályzatait. Hazafelé kétszerié olyan gyorsam mentek, mtnt felfele. Szép kirándulás volt, ez is azt mutatja, hogy él a Leöa-ey Klóira Leánygimnáziumban a KISZ-szervezet él és ne-m is olyan rosszul dolgozik . .. ti H