Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-11 / 9. szám

s ✓ NAPLŐ 1958 JANUAR 11 HÍREK Huszonöt államosított házat tataroznak idén A Pécsi Ingatlankezelő Vál­lalat ez évben összesen 7 735 000 forintot fordít az államosított házak tatarozására. Ebből az összegből 3 millió forintot na­gyobb javításokra, 4 millió 400 000-ret kisebb javításokra fordítanak. Háromszázhar- mincötezer forintért pedig kályhákat, tűzhelyeket és für- dőszobabe rendezéseket vásá rolnak az államosított lakói részére. A vállalat 'anuljunk, hogy taníthassunk! vár ' 7 i a peesi mentoallomas A városi propagandista-iskola tapasztalatairól Az „Időszerű kérdések tanfolyamának" megszeivezé- se új színt, módszertani és tartalmi fejlődést hozott a párt ideológiai munkájába, egyúttal határozott kilépést jelent az előző pártoktatási formáik — legfőképpen az házak^ utóbbi pár év oktatási forrnái- fta\ nak — korlátozott kereteiből. Vadászok öröme szók és vadásztársaságok az ál taluk ejtett vadakat: nyulat. még másfél millió hitelt kap — . Miért tartom jelentősnek az ebből az összegből sortatarozást , „Időszerű kérdéseik tanfolya- kiván végezni.. Az összegből a , tnát”? Mert témájának sakré- Kossuth Lajos utcában a há- . tősége, a kommunisták mar- zak külső tatarozasat szeretnek\ xista—leninista képzését segíti' elvegezni A PIKez évben ősz-■, e]g felvértezi a kommumis­szesen huszonöt államosított , t4kat a napi poHtikai csaták haZ teljes tatarozasat fogja el-^ megvívására, az ellenség el- vegezni. leni harcra, a párt és kor­a part i1 mányhatározatok végirehajté- t sáért folytatott agitációra. A A Nádor szálloda úiszerő? n'a,pl jeJent,58ebb események vendé« látói peri szolgáltatást1 «legvitatásával a propagandi.s- _i i_ ^f a ZTe t Iáikon és a hallgatóikon ke­vezet be üzemeiben. A vada-,* refill dolgozó népünk széles lót ege it állíthatjuk csatarend- őzet, szarvast, fácánt stb.-it aj ** tá^dalmimk vállalat konyháin minden kí-J Mad»­Vánságnak megfelelően, szak-J tarnak megoldására. Iohetose- szcrűen elkészíttethetik. Kí-J ^ ^ problémák vánságukra pedig a »most nem-* megvitatására, azzal, hogy a rég megnyílt ormánsági ma- központú tematikai java« la tot 11 a megyei, jarasf és városi part gyár szobában, vagy a stílsze- rű vadészteremben felszolgál­ják. Uj hús- és tejbolt nyílik Pécsett i1 bizottságok kiegészíthetik, ön- <•0110 témákat iktathatnak be. Véleményem szerint ezt a le­hetőséget M 1b kell használ- 11 nunk. Évek óta részt veszek a pórt- oktatás munkájában, mint propagandista, azoknak az A Pécsi Hús- és Tejkiskeres­kedelmi Vállalat tervbevette, hogy Pécsett, á Jókai Mór utca ^ folytatásánál az újonnan épült S^^M“tóbbrógével, akt 5f^/S0r!f.er“’. két a városi propagandista elő­demül berendezett hús- és tej boltot létesít. A két bolt meg­nyitására előreláthatólag feb­ruár közepén kerül sor. Boldog nyertesek Január 2-től 9-ig az Országos Takarékpénztár pécsi fiókjában 1.150 darab békekölcsönköt­vényt váltottak be 425.000 fo­rmt értékben. A beváltott köt­vények között 2 darab 50.000- res, egy darab 25.000-res há- rótn darab 10.000-rés és két da­rab 5000-res kötvény szerepelt. r iTfS6 határozatoké!, a bel- és kül­tobbek k^:^cht Jan^ itikai késekről és gazd«- bissei földműves Prenek Adárn .S^14+ífc&nírrM niwvtott ő«,in- beremendi tanító, akik 50.000 forintot nyertek. Török Mi- hályné a Dél-Baranya Megyei Népbolt gyors- és gépírónője 25.000 forintot nyert. A tízezer forintos nyeremények gazdái: Keszthelyi Mihály, MÁV al­kalmazott, dr. Görcs Jenő szü­lészorvos és Kovács Imre. öt­ezer forintot nyert: Sülé Antal, a Köztisztasági Vállalat dolgo­zója és Krizsán Mihály katona. Pécsi Vasas KTSZ új gyártmányai készítő szemináriumon csopor­tomba osztottak be. Az előké­szítőm a kollektív munkát kel­lett kialakítani, hogy az anyag feldolgozásában minden pro­pagandista vegyen részt, nyil­vánítsa véleményét. Ezért fon­tosnak tartottam, hogy az elő­készítőn az elvtársi segítség­adás. a problémák nyílt, ken­dőzetlen feltevésének légköre honosodjon meg. Csak ez biz­tosíthatta azt, hogy megismer­jük a propagandistáiknak pár­tunk alapvető politikai célki­tűzésedről, a párt- és kormány­•iágpolitikámkról alkotott őszin­te véleményét.: A v 6 r tk on fe rencia anyagának ismertetésére két nap állt rendelkezésre. A napi program, négy óra előadás és öt óra konzultáció volt. Az anyagot két részre osztottuk. Az előadás arra törekedett, hogy alapvető kérdések sok­oldalúan és érthetően tisztá­zódjanak és egyben alapot ad­janak a propagandista elvtár­saknak a konzultáció keretén belül véleményük elmondásá­hoz és az esetleges vitás kér­dések tisztázásához. Ezért az előadás előtt ismertettem az előadás főbb kérdéseit, majd vázlatosan azokat a részlet- kérdéseket is, amelyekre az előadás témáját felépíthettem, így a propagandisták a vázlat birtokában fokozott figyelem­mel kísérhették az előadást. Erre a segítségre szükség volt, mert az anyagot későn kapták meg és ez a felkészülésüket és a jegyzetkészítést hátráltatta. Hogyan sikerült a konzultá­ció vilaélénikségét biztosítani? Úgy, hogy a konzultációs kér­déseket a propagandisták vi­tatták meg. Az én feladatom az összefoglalás, vita helyes­ségének megerősítése és a vi­ta alkalmával felmerült ho­mályos kérdések! megmagyará­zása volt. A konzultációt élénkség és a kérdések bátor felvetése, húzódás nélküli, ön­kéntes aktivitás jellemezte. A propagandasta-szeminéri- um hallgatói egyöntetűen fog­laltak állást amellett, hogy ok­tóberben nem forradalom, ha­nem ellenforradalom volt kül­ső-belső elökészítésisel, mert a forradalmaik jellegét nem minden esetbe« a benne részt­vevő osztályok határozzák meg. hanem az, hogy milyen hatalom ellen irányul és mi­lyen hatalmat akar létrehozni. Ellenforradalom volt tehát, mert a munkásosztály hatal­ma ellen irányult és burzsoá restauráció volt a végcél. A proletár internacionalizmus momentumaként tárgyaltuk a szovjet csapatok segítségét az ellenforradalom leverésében. Nagy Imréék a varsói szerző­dés felbontásival akarták dol­gozó népünket a kapitalisták lába alá taszítani, a szovjet csapatok a varsói szerződés alapján nyújtottak baráti se»- gítséget az ellenforradalom le­veréséhez^ Az előhészHő is meg­■ . ■ 'in üst. mutatta, hogy az értelmi és az érzelmi tisztulás folyamata nem min­den embernél egyforma. Gyak­ran gátolja az érzelmi fellob- banás az eseményeiknek önma­gukban való tisztázását. Több olyan kérdés vetődött fel, ame­lyik ezt bizonyította. „Miért adtak szerepet Nagy Imrének az állami vezetésben. miért ^ bízott benne a párt?", „miért f nem támaszkodott a párt a. ‘ kommunistákra az ellenforra­dalom leverésében, miért nem adtak fegyvert a kommunis­ták kezébe?", „miért nem bíz­tak a párt vezetői bennünk, miért bántak úgy velünk, mint éretlen gyerekekkel ?”-’— Igaz, hogyha a párthoz hű kommunisták kezében októ­berben fegyver van, Magyar- országon nem fejlődhetett vol­na ki az ellenforradalom. De Nagy Imréék árulása meggá­tolta a Központi Vezetőség azon határozatának végrehaj­tását. hogy felfegyverezzék b kommunistákat. Meg kell ér­tenünk, gyors aianuiasa meggátolt pen- nümk a cselekvésben. A párt') azon vezetői, akik látták már \ október 23-án, hogy nyílt el- lenforradalomrríl van sző, bíz- (i A pécsi mentőállomás 193H- btvn létesült a Vármegyék és Városok Országos Mentő- ezyesiilete kezelésében. Fel­adata nem is annyira a vá­ros ellátása volt, hanem a megye városhoz tartozó vé­szén futott két mentőautója. Munkájuk sem volt sok. Ha­vonta alig 3—4000 kilométert tettek meg. A város mentő­szolgálatát a tűzoltóság látta el egészen az államosításig. Ekkor azonban megválto­zott a helyzet. Rohamosan növekedett a mentőállomás feladata. Tel­jesítménye szinte egyik év­ről a másikra megtízszerező­dött Havonta már 30 ezer kilométert tesznek meg a ko­csik. A kocsipark is jelentő­sen megnövekedett. A koráb­bi két kocsival szemben ma tíz áll készenlétben, hogy bármely pillanatban a lakos­ság szolgál« iára álljon. A személyzet létszáma is meg­tak a kommunistákban és biz- i növ«kMeU. m(r valamikor nak ma is. Sok helyen mozgó- Á sították a kommunistákat az , 1 ellenforradalom erőinek leve­résére. Bár az előkészítőn sokat fog- J ’atkoztunk az ellenforradalom pécsi és baranyai megnyilvá­nulásaival, mégis hiányoljuk t azt, hogy „Az ellenforradalom i Baranyában" című füzet csak j most jelent meg. A füzet hoz­zásegített volna bennünket ahhoz, hogy egységesebb ké­pet alkothassunk a Baranya megyei ellenforradalmi ese­ményekről. Milyen tanulságokat vonha­tunk le az előkészítő munká­jából? Minden kommunisfo csak 11 beosztottja volt. ad­dig most 49-en dolgoznak a mentőállomáson. Ezt a rohamos fejlődést nem követte az épület fej­lesztése. Ma is abban az épü­letben vannak elhelyezve, amelyikben a korábbi 11 fő és két kocsi volt. Most javaslat készül a mentőállomás bővítésére, melyet három ütemben sze­retnének megvalósítani. Először is lakást kellene biztosítani a mentőállomás épület ében lakó garázsmes­ter részére, hogv így két he­lyiség felszabaduljon. Másodszor, addig, amíg az új és korszerű mentőállomás fel nem épül. a városi tanács­tól nagyobb épülettömböt kémek, melyet átmeneti jel­leggel berendeznének. Harmadszor, szeretnék, ha a városfejlesztési tervben helyei kapna egy korszerű mentőállomás megépítése. Nagvon is szükséges ez fej­lődő városunkban. A távo­labbi tervek közé tartozik a Egy munkaegység 77 forint j képezze önmaga t, fejlessze marxista—leninista tudását. Ennek birtokéiban harcoljon a tömegek felvilágosításáért és megnyeréséért. Őrködjék pár­tunk idcologiai, politikai, szer­vezeti egysége felett, mert az a dolgozó nép érdeke; Küzdjön következetesen a revizionista, dogmatikus, szektás, pár tel le­nes nézetek, az opportunizmus i a? flnneju-lc után, január S-ívol és a különböző elhajlások *1- 5 len, A felvil&qaatfto munkán r alma, hanem Zöldségfélék Iránt . 1-1 VI wHArvKo A központ! raktárakban tárolt keresztül építsük kl eltépne- . készletek kftzel 3 nap alatt kifogy­lettem kapcsolatunkat a törne- J JA úgyhogy azok fűtéséről f kellett gondoskodni. A télire blz­gefkkel, éljünk közöttük, fog- é tositott, olúre tárolt árukon kívül 1 11 1 Á rt.' Ja megyéből 2 vagon fejeskáposz­látkozzunk pror>:cm«.iikkal esj j vagon sárgarépát, l vagon adjunk kielégítő viaszokat J gyökere*. * v*R"« kelkáposztát es J f ogy vagon vegyes zöldárut vit­kérdéseikre. Ez fejlődésünk 4 tünk piacra, vállalatunk J-Icnlei; . , ,. , ... .minden áruféleségből korlátlan zaíioga és sikereink biztosító- f mnnnvlsí'gtv.n tudja biztosítani i,a f mind a komlói, mind pedig pécsi _ , , . 4 boltjainak zavartalan áruellátását. < i Hetessy Károly J a piaci standokon kb. 15 száza­rohamkocsi szolgálat is, mely n korszerű mentesben elengedheted len. Ezekkel a kocsikkal a helyszínen lehet vérátömlesztést végrehajtani, kisebb mű t éteket végezni és olyan fontos műszereket is vinne magával, mint az EKG. A rohamkocsi sz»'gá­lát Budapesten is igen jól bevált. A részegek ellátására is volna javaslat. Ar. egyik sze­rint a mentőállomáson lét->- sítenének ambulanciát és fektetőt, vagy pedig az egye­temi intézmények és kórház állítana fel toxieo*ogiai osz­tályt. ahol a mérgezetteken kívül a részegeket is ellát­nák. A fejlesztési tervek közé tartozik a mentőszolgá’at korszerűsítése. Az irányítást rádióval végeznék úffy, mint Rudanesten. Borsodban és Komáromban. Erre már Ígé­retet Is kapo'f a mentőállo­más és remélhető, hogy ha­marosan megkap iák a rövid- hullámú adó-vevő készüléke­ket. Nagy jelentősége van a rá­diói rán vításii men tőszol gá' a t - nak, különösen az életmen­tésben. Ha például valahol — a megye déli részén — egv súlyosan elvérzett beteget találnak, rádió útján érint­kezésbe lépnek a központtal. Jelentik az esetet, a vércso­portot és azt. hogy milyen műtéti beavatkozásra van szükség. A központ azonnal intézkedik és mire a kocsi a beteggel beérkezik, már a műtő és az orvosok, vala­mint a megfelelő vércsopor­téi véradók várják. Ma még bizony előfordul, hogy az úton vagy az előkészületi idő alatt meghal a beteg. A tervjavaslat még tárgya­lás és vita tárgyát kéne?1, de az idő előbb-utóbb bebi­zonyítja. hogv ekkora, ipari városnak szüksége van orv korszerű minden tekintetben ellátott mentőállomásra. Ä WÉKielenfl tákos omelkcúfl* tAiMRfttftthfttő ft* előzrt heti kereslethnr visíonyítv*. Szombaton pedig a várható fordu­lom va1ós2Ínflh*d meghaladta a 2.» üzAftfiWkoft rmelkc-déftt. Tekintettel arra, hogy most már tárolt áru­cikkek forgalombahozatalával fnt?- lalko/.unk, áraink emelkedtek. I«cy a kelkáposzta fogyasztói ára 3 fo­rint, a karalábé 2,20 forint, a cék­la 2,20 forint, a fejeskápoftzta 1,40 forint. A piaci árak természetesen ennél 10 százalékkal matrasabbak. A S7.ÖVtHT január 15-igr újabV 2 vagon almát küld a város ellátá« sára és a mai nanon ígéretet kap­tunk központunktól, hogy január­ban még további alraa*ktuta!á«baii részesülünk. A mohácsi járásban számadások befejezése többet osztottak a Gőrcnönydo- szövetkezet dicsekedhet. Bár a mezőn már nem igen A Pécsi Vasas Kisipari Sző-11 vetkezet új gyártmányai közötté-----------™‘— ~ Bégenként 29 forintot adtak. sz erepelnek az Uramumbanyaé egy munkaegység enteke aiüa- ? értőbb hrténóairil idén a részére készített len,göpadok és* gosan 49 íorint f)0 fillér. Leg- ^Ä CSClk vágányzárak, csillefogok, fos- csillék, rázócsúzdateknők. Ugyanakkor üst házakat. tüzrácsokat és kandallóajtókat is készítettek Hl HP munkaegység 72 forint 72 fii- Kossuth Tsz-be többen kérik lotabozsokj befejezte a negye, lért ér. A majsd Táncsicsban felvételüket. é dik negyedévi gépjavítást, s a zár- volit a legszegényebb az éwégi \ ufcán zárszámadás, ahol mumkaegy-J Vita a „Magyar nepmcsc- tipusok"-ról A TTIT irodalmi szakosz­tálya elhatározta, hogy dr. Ber- ze Nagy János „Magyar nép­mesetípusok” című, most meg­jelent kétkötetes könyvéről ja­nuár végén, illetve február ele­jén ankétot rendez. Az ankétra a TTIT irodalmi szakosztálya meghívja a baranyai néprajz­kutatókat, valamint az Iroda­lomtörténeti tanárokat. látogatás a barcsi Vörös Csillagban A sellyel járási tanács végre­hajtó bizottsága elhatározta, hogy látogatást szervez a bar­csi Vörös Csillag Termelőszö­vetkezetbe. Célja, hogy a já­rási tanács dolgozói személye­sen tájékozódjanak az ország egyik legjobb termelőszövetke-_ zeténefc helyzetérőlés onnani* visszatérve jobban meg további munkájukat. A W-jii,. nács dolgozói hétfőn utaznaki1 a másik el Barcsra. Ide gptdAfa ;! Alaposabb munka, vagy hanyagság? 7000 betege volt mér a pécsi „lókórháznak“\ ,,Állatorvosi Rendelőintézet'' — ez a felirat olvasható egy Megyeri iáé házon. Ez hát a „lókórhásC 7 Az épilleHben rend és tisz­taság, no meg az Intézet veze­tője, egy kedélyes fiatalem­ber, dr. Papp Elemér fogad. 1955.' júniusa, a Rendelőinté­zet megalakulása óta van itt Pécsett. Ezelőtt a Budapesti Állat sebészeti Klinikán dolgo­zott. Me gmutogat ja a labora­tóriumot, a műtőt, a betegszo­bát, ahol jelenleg két ló tar­tózkodik. Ma hozták be mind­kettőt. Az egyiknek sérve volt. Ettől a kellemetlenségtől sza­badította meg ma délelőtt dr. Papp Elemér éles kése és gaz­dája most már örömmel új Ma­ketten csak jobban, és gyor­sabban kiheverik a műtétet. — Hány műtétet hajtottak végre a megalakulás óta? — Több mint hétezer „pá­annak ellenére, hogy a határ­idő december 31-e volt, Homo­rúd 92,4, Boly 92,3 százalékig tett eleget tervének, a villá­nyiak 42,1, a kozármislenyiek 56,1, a pécsváradiak mindössze 25,7 százalékra teljesítették negyedik negyedévi gépjavítá­st tervüket. E három utóbbi gépállomás­nál nemcsak a tervteljesítés­sel, hanem az egy normálhold- lentősége is van ennek a kór- é ra eső javítási költséggel ig baj háznak, mert mint a vezető ( Vf,n . A villányiaknál a várható orvos mondja, nemrég az er- f évi javítási költség 19,07, a ko- dőgazdaságnak is mintegy 3011 tórmWenjrirtméli Pécs­ezer forint hasznot hajtottak < váradialcnal pedag 20,17 forint,a Henriink” nőit ez idő alatt.— azzal, hogy né hány száz for in- ^ megyei 15,94 forintos átlaggal ^^^^^^JÁrTnisleinyáek, ^ n Persze, ezek közül mintegy 400 tért rendbehozták beteg lovai- S7embeTL­,1 — A ló már egész jól érzi szervezzek\ magot. Szépen megeszi a zabot lónak kutya-baja, a« tartja* hogy volt a kórházi beteg és mint­egy 300 szarvasmarhán, lovon végeztünk nagyobb műtétet. A többi, kisebb beavatkozás volt — adja meg a feleletet dr. Papp, majd arról kezd beszél­ni, hogy a falvak lakói egyre jobban megszerették a „lókór- házat” és ma már a megye legtávolabbi részéből is felke­resik beteg állataikkal. Megéri a kórházi költség, mert a leg­drágább operáció is mindösz- sze hetven forintba kerül, a kórházi ápolás pedig napi tíz forint. Kevés költséggel a kór­házi ápolás után Ismét hét— nyolcszáz forinttal többet ér az állat. Szóval nemcsak állateqfsz- ségüffYii Iwnem gazdasági je­nek elhelyezni a mostani négy­nél. . zalékra teljesítették a tervet — 9.10 forint, Bolyban 11,87, Homorúdon pedig 11,79 forint. Ezek a számok nem mutatják meg azt, hogy melyik gépállo­máson voltak jobban kijavítva n gépek, de a következők •— ha nem is a legreálisabban, mert a tervteljesítés a terület nagyságától, a tenrielőfizövet­kezetek számától is függ — megmutatják ezt is. Palotabozsok éves termelési tervét 110,6 százalékra. Sely- lye 90,5-re, Homorúd 94,1-re, Bóly 89,3 százalékra teljesítet­te. És mit mutatnak a villá­kat, amelyek különben márX Mondhatná valaki: ha las- csak vágásra lettek volna al-', sabban javítják a gépeket, job- kalmasak. , ban is kijavítják, ha többe Persze, a „lókórházat” vem- f kerül, meglátszik ez majd a csak a. falusiak, hanem a pé- i tervteljesítésükön is. Ha ezt csiek is gyakran felkeresik, tények bizonyítanák, akkor Nem tehenekkel, lovakkal, ha- (i n€Tn >s lenne hiba. Csakhogy vem kutyákkal, macskákkal, \ i a tények mást mondanak. A mert itt ezekkel is foglaJkoz- négy gépállomáson, ahol már nak. Ezeknél az állatoknál fő- befejezték a gépjavítást, vagy leg ivartalanitást, börátülte-d hamarosan befejezik, amellett, télt végeznek, természetesen b«ay gyorsabban dolgoztak, az műtőasztalon. egy normálholdra eső javítási A következő években ^i* lényegesen alacso- kisállatkórhizat. korszerű1 nagyállatmütót \s berendeznek], teljesítették negye­es termé;5zetc,en a bc coS2obá- , d(k wgycdévi gépjavítás; tor­ban is jóval több állatot akar-'() vüket J a/ es“ ZtmühaldT* ‘i1 eső évi javítási költség 15.19 előbbieken, ahol 119 .* forint) Sellyén — TM 10<t safe pécsváradiak seámai? Azt. hogy jóval nagyobbak az egy normálholdra eső javítási költ­ségeik. lassabban javítják ki gépeiket és mégis Idsebb szá­zalékban teljesítették éves ter­melési tervüket, mint az előb­biek. Villány 69,1 százalékra. Kozármisleny 79.3-ra, Pécsvé- rad pedig 75,8 százalékra tel­jesítette éves termelési tervé-. Tehát a nagyobb költség, a lassúbb munka a gépjavítás­nál -nem hozott jobb ered­ményt a tcrvteljesítésben. Hát akkor miért a nagyobb költség, a lassú munka? — marad a kérdés. Erre úgy vél­jük. a legjobban a villányi, a kozármisleny! és a pécsváradi gépállomás vezetői ndhatjlfc meg a Tálasat. _____

Next

/
Thumbnails
Contents