Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-11 / 9. szám
»58 JANUÁR 11 NAPLÓ 3 Harminchármán kapták meg az „üzem kiváló dolgozója“ oklevele! a hidasi háoyaizenbeo i C1 redményes év után ered- ményesen kezdtek hozzá a munkához januárban is a hidasi bányászok. Napi előirányzatukat — kereken 100 vagon — rendszeresen túlteljesítették s pillanatnyilag a legjobb eredménnyel dicsekedhetnek a baranyai bányaüzemek közül. Nem véletlen ez. A hidasi bányaüzemben már a múlt évben igyekeztek lerakni az ez évi sikerek alapjait. Fejtésük, széntermelő munkahelyük van elegendő, sőt ami a legörvendetesebb: egy 60 méter hosszú tartalék frontfejtés is a rendelkezésükre áll, hogy ha netalántán valami nehézség támadna a jelenlegi munkahelyeken, ne érhesse őket meglepetés. A legnagyobb örömet Hidason az okozza, hogy a terv rendszeres túlteljesítése csak részben a jó előkészítésnek, a műszaki termelési feltételek biztosításának az eredménye, mert ehhez a bányászok lelkesedése, szorgalmasabb munkája is hozzájárult. Az elmúlt egy hét eredményeinek vizsgálata ugyanis azt mutatja, hogy tovább emelkedik a hidasi bányászok teljesítménye! Ezek után érthető az is, hogy a hidasi bánya vezetői igen bizakodóan tekintenek a jövő elé, úgy számolnak, hogy a havi tervet mintegy 2—3 százalékkal túl tudják teljesíteni. — Az elmúlt évi eredményeink lehetővé tették, hogy egy hónapi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést oszthassunk — mondotta Takács elvtárs, a bányaüzem vezetője. >— Bányászaink kétség kívül jól dolgoztak. Bizonyítja ezt a termelési eredmények mellett az is, hogy 33 fizikai, műszaki és adminisztratív dolgozó nyerte el csupán az elmúlt félévben elért eredmények alapján az üzem kiváló dolgozója oklevelet, s az ezzel járó egy heti fizetésnek megfelelő pénzjutalmat. A legutóbbi termelési tanácskozáson így többek között Unger Henrik, Kiss Márton (2), Kerekes Lajos, Koller János vájároknak, Jóger János körletvezetőnek, Torau János aknásznak, Ács Ernő könyvelőnek, Schaffer Éva és Koch Zsuzsanna gépkezelőknek s több külszíni, illetve műhelyi dolgozónak ítélték oda a kiváló oklevelet. Én bízom abban, hogy ezután még nagyobb lendületet kap az e címek elnyeréséért folyó munkaverseny, hogy lesz 1958-ban is szétosztható nyereségünk. z a bizakodás nem alaptalan. A hidasi bányaüzem ez évi terveiben ugyanis a további előrehaladást, a nehéz fizikai munka megkönnyítését célzó tényezőket is megtalálni. Ebben az évben például ismét 300 folyóméter hosz- szú vágatot akarnak a korszerű TH-gyűrűkkel biztosítani. Megkezdődött már a munka az irányban is, hogy még ebben az évben megnyithassanak egy új fejtési mezőt. E szénmező átlag 1900 kalóriás széntelepeket tartalmaz s a legvastagabb telep vastagsága eléri a hét métert. Előreláthatóan ennek a fejtési mezőnek az élettartama három év lesz s a bányaüzem termelésének mintegy i A Somogy megyéhez k52el_ {! fekvő Almamelléken pár nap- J i ja művelődési otthont avatSsép és emberséges cselekedet A gyors fejlődés tényei tai [álhatók meg ebben a községMilyen gépeket kap idén a mezőgazdaság? !Sern less hiány a hagyományos gépekből .4 külföldi kisgépekből is kap a megye Sorosaiban gyár hál; mar a bürge 3-as jelű matorrobotot E 30 százalékát innen biztosít-^ hatják. # Persze az 19ő3-as évi felada- f tok megoldása Hidason sémi lesz könnyű. A műszáki veze-f , darabot, amelyből tök éppen ezért már vasárnap# 45 darab 21 soros megtárgyalják: hogyan lehetne# nagy ve tógép a terminél eredményesebben meg-# melőszövetkezetekoldani a közvetlen és a távo-# nek és dlUim; gaz. labbi feladatokat. Hidason azé , . . . „„„ elmúlt években sokat vitaihoz-5 dóságoknak. Ezentak azon, hogy melyik az a# kívül 290 szecskafejtési mód, amit a legeredmé-# vágót, 1320 répa fényesebben alkalmazhatnának, # óf és 900 morzsoA műszaki vezetők és a ba-# , nyászok legutóbbi tapasztala-# rendeltek meg. tai azt bizonyítják, hogy ez a# A silótöltőgépek a frontfejtés. A műszaki értekez-# termelőszövetkeze-* létnek éppen az lesz az egyik# teket és az állami legfontosabb célja, hogy ezt le-# gazdaságokat érdek szögezze és a jövőben a mű-# lik, számukra 45 szaki vezetőik az eddiginél egy- # darabról gondoskoségesebben cselekedjenek ar dik a MEZÖSZÖV. frontfejtési rendszer kiszélesí-# Darálókból 1335 értése érdekében. # kezik a megyébe és A másik igen fontos fel-? i mintegy 30 darabot adatnak a hidasiak a? j 16 es 24 kalapátermelési költségek csökkenté-? | csasat — a terme lését tartják. A múlt évben sike-? j szövetkezeteknek rült az év eleji 220 forintról? ■ szántak. 150 forint alá csökkenteni a? j A borvidékről sem termelési költségeket, de min-? j feledkeztek meg a dent el kell követniük, hogy ezt? i tervezésnél. 500 az önköltséget tartani tudják.? permetezőt hozatÉppen ezért nemcsak a mű-i nak, ebből 25 gépi szaki értekezleten, hanem a# meghajtású a nagyhamarosan ismét sorra kerülői A MEZŐSZÖV már most tér- üzemek számára. Szőlőprésből termelési tanácskozáson erről# vezi a mezőgazdasági gépek is ugyanannyi érkezik. Jön is beszélgetnek majd a bányá-í behozatalát megyénkbe. Ekéből még 20 kaszálógép, 90 gyűjtőszókkal, s remélhetőleg ennek i például 775 darabot, boronából gép és 50 teljes kútfelszerelés. meg is lesz az eredménye. #700 készletet, vetőgépből 115 A Német Demokratikus KözMűvelődési otthont avattak Almamelléken ^rSfának elöntője társaságból burgonyaszedőge• pékét rendeltek, idén kettő jön mert egyelőre még nem nagt az érdeklődés iránta. A tavalys gépkiállításon bemutatott cseh■ szlovák gyártmányú Agrostroj- bál 2 darabot kapunk munkagépeivel együtt. Nagy érdeklődésre tart számot a Fürge 3 hazai gyártmányú motorrobot melyből megyénknek idén IS darabot juttatnak. A nagyüzemi szőlő- és gyümölcstermesztés megkönnyítésére 5 darab RAP1TOX gardános meghajtású permetezőgépet rendelt a MEZÖSZÖV. Ezen kívül számos szerszám- és műhelygép érkezik megyénkbe. A raktárakban mintegy 5 és fél millió forint értékű mező- gazdasági gép várja, hogy a kereskedelmen keresztül eljusson a gardákhoz, az idei rendelés pedig mintegy 10 mülió forint értékben hoz be gépeket a megyébe. Az első negyedév végén újra meg akarják rendezni a mező- gazdasági gépkiállítást, most nagyobb szabásúra tervezik, mint a tavalyi volt és különösen nagy gondot fordítanak az olyan gépekre, melyeket az egyszerű társulások alkalmazhatnak., Január 7-én a reggel 9 órai autóbuszra várakoztunk. Az eső szakadatlanul esett. Amiint megérkezett a kocsi, odaszaladt egy knsírt- szemű fiatalasszony és kérte a kocsivezetőt, hogy vigye él a gyógyszertárig, mert a kisgyermeke élet és halál között ott fekszik, mentőt nem kapott, pedig sürgősen a gyermekklinikára kellene szállítani. A gépkocsi vezetője ekkor azonnal elment a kis betegért és amikor visszaért a megállóhoz, a jegykezelő kedvesen kiszólt: „igyekezzenek a felszállással, nagyon sürgős.’* Mikor felszálltunk, láttuk, hogy az apa és az anya az ölükben tartják a már majdnem élettelen kisgyermeket Az autóbusz szinte repült, talán még | ben. A felszabadulás előtt a a gépkocsivezető- i község házsoraihoz közel lévő nek is feltűnő volt, (i vonat jelentette a kapcsolatot hogy ilyen nagy (| a külvilággal. Villanyvilágítás teljesítményt tud (i nem volt, a lakosoknak ha azzal az öreg kocsi- (i ügyes-bajos dolgaik akadtak a val elérni. Pillana-| i szomszédos nagyobb községet, ban rádió szól. Azelőtt a község a telefont nem ismerte, most telefonhálózattal rendelkezik. Az ügyek intézésére sem kel! órákat gyalogolni, működik a községi tanács. A község lakossága szórakozási és művelődési igényei is lépést tartottak a más téren megnyilvánult fejlődéssel. A községi tanács, a pártszervezet és a Hazafias Népfront kezdeszín játszócsoport Sipos Lajos]» ...... . . ____ _ ve zetésével tanulta be Gárdo- \ ^ Hdynpari es Varosgazdanyi Géza „Annuska'“ című sági Dolgozók Szakszervezet« színművét. (> országos téli fesztiváljának keAz ünnepélyes megnyitón (i rétében a megyénkben műköSomogyvam Janos elvtars, a,i., ......_______, _ ... ta nács vb-elnöke ismertette a ll° ku^^rc*°P°rU>,k elődöntőbe község helyzetét és feladatait., i került együttesel 1958. január Az avató ünnepség során sok < 112-én délelőtt 10 órakor a Dok- lapssal jutalmazták a gorös- (i mr Sándor Művelődési Ott- g^G. tánccal bemutalkozó^^ nyilvílnos knltúrel5. A' művelődési otthon új ményezésére művelődési ott- __ _________ _____ to k alatt Pécsre éav Szentlászlót kellett felkeresni, hon létesítéséhez kezdtek. Tár- . ... , . keztünk. Lényegében elzárd, a fejlődő sadalmi murikéban, saját erő- sziníoltot „]elent Almamellek Ezért a gyors ésélettől elhagyott helység volt bői, mintegy 60 ezer forintéi-- esyre fejlődő életében és sok emberséges segítse- < l Almamellék. tékben épületátalakítással lét- lehetőséget teremt a község „ _ __________ gé rt szeretnék kő-# Most már működik posta- rehozták a művelődési otthont, művelődéséhez. Az összefogás11 Portja, stb. A megye legjobb szünetet mondani a hivatal, nagy forgalmat bo- Az ifjúság tettrekészségét ,. ... {együttesei a közeljövőben 127-cs autóbusz ve-nyolít le a földművesszövetke- mi sem jellemzi jobban, mint pe.aaja segíti a # megtartandó budapesti orszázetőjének és jegy-1 • zet, növekedett az általános is- az, hogy az építkezés idején további munka sikeres megva- f <rOS záróünnepélyen mutat jak kezelőjének. <1 kólát elvégzettek közül a to- futott erejükből 3 felvonósos lósítását; # be tudásukat. Érdeklődőiket Benkő Béláné vábbtanulók száma. Sok ház- színmű betanulásaira is. — A / —fai f szeretettel vár a rendezőség. adást tartanak. Az elődöntőben részt vesz a HVDSZ Erkel Ferenc férfikórusa, vezeti Ligeti Andor, a Mohácsi Gépgyár tánc- és színjátszóé»»Ott ülünk « gazdagon megtérített, hosszú asztal mellett. Az asztalfön méltóságteljesen a gazda, Berta Péter ül, a község termelőszövetkezetének, az „Vj Életnek“ elnöke. Egyenes tartása, ferdevágású mongolos szeme, kerek arca a hun legendák hőseire emlékeztet. — Hát jó étvágyat mindenkinek! Fogjunk hozzá s ne saj-, náljuk; van elég belőle — biztat Péter jó szí övei, barátiam — Köszönjük, ne félts minket — hangzott innen is, onnan is és megmerítettük a kanalat az aranyszínű húslevesben. Ezen a vacsorán jutott eszembe egy történet, egy régi történet, még az 1939-es évből. Akkor Péterrel együtt a falusi iskola elsőosztályos tanulói voltunk. Erről a történetről beszélt az egész falu- Volt aki nevetve, volt aki ökölbeszorított kézzel. Bertáék ott laktak a falu szélén, a pincesorban. Zsupp- tetős házuk félve bújt a falu leggazdagabb emberéneik, Gaál Józsefnek a présháza mellé. A Gaál-présház nagy volt; új, cserepes és gangos. Szüret idején még a kocsit is behúzták és úgy rakták kádba a szőlőt, egyenesen a kocsiról. A Berta- ház kicsi volt, vertfalu, apró ablakos. Tetején a vad téli szelek összeborsolták a zsup- pot. Azon a téli reggelen, amikor történetünk lejátszódott, nem ébredtek fel a szelek. Csendesen, nagy pelyhekben esett a hó; rátapadt a z supptet őre it, meg a Gaál-présház csere- m Csende* mü « Gyenis János: DUzétátoídő etnUk sor. A pincékben talán csak a telthasú hordók szuszogtak halkan. Amikor aztán elsőt harangoztak a csendesmisére, nagyot csikordult a nehéz szilfa- ajtó, kinyílott és belépett az öreg Gaál. Borért jött. Korán kellett a bor, mert ezen a reggelen vágták le Gaálék a két legkövérebb disznót. És hát a böllérek inni szeretnek- Először pálinkát, utána bort. A bor vet ágyat a zsíros ebédnek, meg a disznótoros vacsorának is. Ezért töltötte meg az öreg Gaál mind a két ötliteres demizsont. Hazafelé indult, amikor kinyílt a Berta-ház ajtaja és Pfiti gyerek egy darab kenyeret vetett ki a kutyának. Gaál köhintett és beszólt. ■— Te gyerek, hal az anyád ? — Fekszik.. j — Még ilyenkor is fekszik? — Be teg. -. -. — Akartam mondani, hogy eljöhetne belet mosni. Dekát, ha beteg, hadd feküdjön. Pein befordult a szobába, összetört pár napraforgó szárat és a tűzre dobta. Aztán iskolatáskáját kezdte rendbehozni— Kivel beszéltél Petikéin? t— kérdezte nagi/sokára az — Az öreg GaáUal. — Mit akart? — Édesanyámat akarta elhívni belet mosni. Disznót vágtak. — El kellene mennem. ■.. — Nem mehet el, édesanyám. A keresztanyám is azt parancsolta, ne engedjem felkelni. — Hát mi ne is együnk ezen a télen egy-két jó falatot? Peti megigazította anyján a foltos dunnát és elindult az iskolába, örzse néni egyedül maradt. A jégvirágos ablakra szegezte szemét és mozdulatlanul feküdt. Mióta meghalt az ura, semmire sem telik neki. Nehéz megélni egész évben a nyári napszámból. A tél nehéz és mindig nagyon hosszú- Míg ura élt, néha jutott disznóra. Vettek nyáron egy malacot és gazzal meg mosogatólével felnevelték. El kellene menni belet mosni! Legalább ebédet kapna s Petinek is hozna belőle. Felkelt. A férjétől maradt kabátért nyúlt, de hirtelen megszédült. összeroskadt. Ott feküdt a szoba hideg, nyirkos földjén eszméletlenül. Délben aztán megjött Peti az iskolából, A sikoltás is a torkúlátta. Rábámult, rázta, csókolta, szólongatta, míg felnyitotta fátyolos, megtört szemét. — Vizet. „. Petiként, mi-izet . •. A gyerek vizet csorgatott a bádog kannából a csuporba, majd ágyra segítette, betakarta és elszaladt keresztanyjához, Maris nénihez ebédért. Maris néni ma bablevest főzött, tegnap krumplileves volt. Mit is főzzön a szegény ember, ha olyan, szerencsétlen ... Maris néni ura együtt halt szörnyet négy évvel ezelőtt Peti apjával, amikor a Gaálék nagy szilfáját döntötték ki a Rácvölgyben. Rájuk zuhant az a hatalmas szilfa. Ebből a fából készült a Gaál-présház ajtaja. Hazaérve tányérba öntötte Peti a levest: felét édesanyjának adta, a másik felét 6 maga kanalazgatta ki a bögréből. — Ma jó vacsoránk lesz — vigasztalta Peti édesanyját, huncutul mosolyogva. — Estére hozok valami finomat, elmegyek GaáJékhoz nyár sót dugni. — Dehogy mégy el fiacskám, nem dolgoztunk meg érte, nem tudtam elmenni belet mosni. Úgyse tennének semmit a nyársadra—i Megpróbálom. édes- I " Hl Estére Gaátéknál minden botié r lerészegedett, alig tudjak elvégezni a hurkatöltést. De azért nem hagyták abba. — Meg kell vetni az ágyát a vacsorának — mondogatták. Az öreg Gödi hosszúszárú pipából szívta a füstöt. ö nem dolgozott. Minek is dolgozna? ö itt a gazda, csak parancsol a vejének, meg a böttéreknek. Az asszonyok a nagy tűzhely körül szorgoskodtak. Készítették a vacsorát. A belső szobában terítve állt az asztal, fehér pcrrceláptányérak, csillogó üvegek, evőeszközök hirdették, hogy futja a nyolcvan holdból. Az utcán, a kerítések mellett halkan surrant a Gaál- porta felé Berta Peti. Apjáról maradt óriás gumicsizmába dugta lábát, Maris néni adott néki egy vasutas sipkát és 6 segített megfesteni az álarcot is*. .A tágas udvart betöltötte az ínycsiklandozó sülthús szaga. Micsoda illat! Pár perc és már a markában szorongathat egy darab sülthúst, vagy egy kerek kis hurkát. Szívszorongva tépett az ablakhoz. Megkopogtatta. A tűzhely körül sürgölődő asszonyok Icözüil valaki kiNő, bújj bel is < Peti megörült. Álareos fejét bedugta az ajtón. Köszönés helyett mélyen meghajolt. Az álarc nyílásán megcsillant fekete szeme, — Lássuk, mit tudsz, gyerek! Gyerünk táncolni! A böllérek trágár nótába fogtak. Peti szaporán szedte nagy-csizmás lábait. A részeg böllérek kiabálták, kurjongattak. Egyik meghúzta Peti fülét, a másik lerántotta a gyerek álarcát. Peti eszeveszetten kapott arcához, kis kezével eltakarta. Mindegy. Megismerték. — Nini a Berta Peti — hörögte az öreg Gaál. — Volt pofája annak a ríngyónak ide- küldeni ezt a kölköt. Egész nap döglik az ágyon, ahelyett, hogy eljött volna belet mosni. Szeretnétek enni, mi? De dolgozni nem, lusta disznók, koldusok! Petinek a torkában ugrált a szíve. Az ajtóhoz ugrott, ki akart szökni. Nem engedték. Az egyik böllér a teknőbe nyúlt, belemarkolt a maradék véres hurka-töltelékbe és Peti arcába vágta az egész marékkal.it >— Ne, te ördög fajzat, egyél az anyád. A böllérek vigyorogtak. Na, ez az éhenkórász jói megkapta! Peti a tölteléktől veres arcával bukott ki az ajtón. A sötét, csendet utcán lehajolt a földre és hóval dörzsölte le áréiról a szennyet és a könny*-
