Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-05 / 4. szám

4 NAPLŐ 1958 JAMJAR ä Uety&zmi sfiMiUäzueüUsi, kívánsap-inÜMct, iMH&ivtte'tieS'zta előadási esd idén o Pécsi Rádió JBARICZ OTTÖ; ARCKÉP öt evvel ezelőtt először szo­lalt meg a Pécsi Rádió. Mű- ; Sörpolitikája azóta sokat fej- l'kiött. és. hallgatóinak száma is mogszapprqdott A becslé­sek szerint Baranyában, So- / 'mugypan és Tolna megyében ■ ma rtjár közel százhatvainezren j hallgatják magyar, német és ' délszláv nyelvű műsorát, hí- I reit, riportjait,< tanácsadásait, muzsikáját, közvetítéseit Most, az új esztendő első hetében, a Pécsi Rádió 1958- bs évi terveiről beszélgetünk Ipper Pállal, a rádió megbí­zott vezető jéveL — A Magyar Rádió és Tele­vízió elnöksége előtt — mond­ja ipper elvtárs —, egy na­gyon részletes javaslat fek­szik valamennyi vidéki rádió további sorsáról. Ennek a ja­vaslatnak az a lényege, hogy Magyarország jelenlegi öt me­gyei rádióját tájrádiókká kell fejleszteni. A gyakorlatban ez őzt jelentené, hogy egy-egy rádió nemcsak egy megyének, hanem a körülötte lévő, szom­szédos megyéknek a rádiója is lenne. Így a Pécsi Rádió — a jelenlegi műsoridőben — Dél- Dunántúl rádiójává válna — ha a technikai és anyagi fel­tételeket sikerül megteremte­ni. Természetesen a feltételek megteremtése nagy nehézsé­gekbe ütközik, de a Magyar Rádió és Televízió elnöksége minden tőle telhetőt elkövet, hogy a feltételeket a saját ere­jéből biztosíthassa. Mindezek alapján a Pécsi Rádió 1958-as évi tervei kö­zött első helyen szerepel az, hogy minél jobb kapcsolatot létesítsen Somogy és Tolna megyével is. Szeretnénk elér­ni, hogy addig is, amíg a to­vábbi lehetőségek nincsenek meg, legalább a két szomszé­dos megye írói, újságírói, tudó­sai, művészei, kultúrcsoport- jai is bekapcsolódjanak a Pé­csi Rádió műsorába. Ahhoz, hogy Baranyában és a megye határain túl is riportereink többet járhassanak — gépko­csi hiánya miatt — egyelőre kevés lehetőségünk van. De reméljük, hogy ezt a problé­mát is sikerül majd hamaro­san megoldanunk. ■Ami az 1958-as évi műsor­terveket illeti, a kilencven perces magyar nyelvű műso­runkban arra törekszünk, hogy a politikai hírszolgálat és tájé­koztatás mellett, minél több ismeretterjesztő előadást, szó­rakoztató zenei, irodalmi, vala­mint vidám műsort adhas­sunk. Az ismeretterjesztésnél elsősorban a megye, illetve Dél-Dunántúl múltjának és jelenének ismertetésére tö­rekszünk. Már januárban meg­indítjuk Kovács András ta­nár és dr. Hernádi Ferenc tudományos kutatók előadás- sorozatait Dél-Dunántúl miilt­járól és jelenéről, valamint a Pécsről szóló régi írásokról. A hallgatókkal való szoro- ■ aabb kapcsolat megteremtése érdekében, ez évben rendsze­resen szerkesztünk olyan mű­sorokat, amelyeket a rádió­hallgatók telefonon vagy le­vélben közölt kívánságai sze­rint állítunk össze. Már ma, vasárnap este is lesz ilyen kí­vánság-műsor, amelyet az ope­rett- és operakedvelők több száz levelei alapján állítottunk össze. A sportkedvelők őrömére szolgál majd, ha sikerül olyan sportbemondót találnunk, aki a pécsi, vagy komlói jelentő­sebb sporteseményekről köz­vetlenül, a helyszínről számol­na be a hallgatóknak. Szín­házi közvetítést kívánunk ad­ni minden jelentősebb pécsi előadásról és egy-két hónap múlva remélhetőleg sor kerül a kaposvári színház előadásai­nak közvetítésére is. Egyre jobban szélesítjük tu­dósító hálózatunkat is, hogy hallgatóinknak minél gyor­sabban számolhassunk be az eseményekről, minél több f riss hírt adhassunk. A járásokban és az üzemekben is egyre több embert kérünk fel, hogy az eseményekről tájékoztasson bennünket. Délszláv és német nyelvű műsorunkat pedig to­vábbra is fenntartjuk, illetve folytatjuk. örömmel tapasztaljuk, hogy levelezőink száma állandóan növekszik. Bár nagy munkába kerül, mégis örömmel teszünk eleget kéréseiknek. Egyet azon­ban meg kell jegyezzek: na­ponta érkeznek be olyan pa­naszos levelek, amelyek sok­kal gyorsabban elintézést nyerhetnének, ha írójuk nem mihozzánk, hanem az illetékes hatóságokhoz küldenék — fe­jezte be nyilatkozatát Ipper Pál elvtárs, a Pécsi Rádió megbízott vezetője. PUSZTAI JÓZSEF Nem volt hű hozzád, csak gyá­fva saját eszméit védeni, s tollszár helyett ha izma sai- [nyasága engedte volna — akkor kézé­iben fegyvert látnál most is fény- [leni Mert vágyait le nem győzhe­tted Tanuld meg! Nem törj őt meg szenvedés, szelleme erős. ezredéveken véreden táplált szörnyeteg. Alma a bitó, mely tested len- [geti, a vérpatak, melyben meg- [fürödhet, a tűz, mely sorsod égeti. Nézz rá: szemében gyáva gyű­lölet, alázat a gúny, csak hízeleg [neked 1 Szívében ott őrzi a régi vilá-' [got. és görcsös kezében a kötelet. 'Pácé oji üiodaÉojn. váhoéa hétmillió dollárt örökölt { Szinte mesébe illő amerikai örökség hire tartja izgalom \ ban a macedóniai Bitelj vá- \ ros környékét. A mese hősnö- •je Naumlca Itanova 70 éves pa- trasztasszony, aki egyik napról za másikra Jugoszlávia leggaz- t dagabb asszonya lett. Az f Egyesült Államokban most el- r hunyt öccsétől ugyanis 500 000 dollárt örökölt. Újságíróknak adott nyilat­kozatában elmondta, hogy Krszta Kzmanov nevű öccse 14 éves korában vándorolt ki Amerikába. Ez 47 évvel ez­előtt történt. Azóta egyszer sem járt az ó-hazában és csak néhány hónappal ezelőtt kül­dött levelében fejezte ki azt a kívánságát, hogy még egyszer láthassa nővérét és szülöfahi- i ját. Naumka Itanova nem is f sejthette, hogy öccse ily nagy 4 vagyonnal rendelkezik. T^eg- 4 utolsó levelében‘ közölte, hogy 4 májbetegségben szenved és műtéten is átesettValószínű­leg ennek következtében halt is meg. Az öröklésről a külügyi ál­lamtitkárság értesítette Naum­ka Itanovát. Az örökhagyó Krszta Kzmanov augusztus 31-én halt meg és végrende- f leiében úgy intézkedett, hogy f a temetési költségek és néhány kisebb kiadás rendezése után minden vagyonát Naumka Ita- narának juttassák cl. Az örök­ség pontos összegét még nem tudják, de hivatalos becslések szerint az összeg 500 000 dol­lár körül mozog. A leánygimnáziumban — amely a tavasszal ünnepli fennállásának 50. évfordulóját — meghitt külső­ségek között irodalmi kiállítás nyílott. Amint, benyitunk az iskola névadójáról elnevezett Leöwey Klára Emlékszobába, egy zongora ötlik sze­münkbe: Liszt Ferenc pécsi zongorája, az iskola féltett kincse, s ennek társaságában egy szép szobor: Palko- v i c s Lajos pécsi szobrászművész Janus Pannonius szo­borvázlata (városunk régi adóssága!) és Babits-plakettje, aztán a sok fénykép a falon,, a vitrinekben. Ahogy köze­lebb lépünk, felismerjük Szabó Pál, Veres Péter, N é- m eth László, Kodolányí, Ady, a fiatal Gárdonyi arcát, de igen érdekes Nikelszky Gézának Juhász Gyuláról 1924-ben, a költő pécsi tartózkodása alkalmával készített rajza, vagy az a fénykép, amely a Móricz Zsigmond tiszteletére a Pannónia Szálló nagytermében rendezett vacsora résztvevőit mutatja. Amint nagy kedvtelve nézegetjük azt a sok, pénzben szinte kifejezhetetlen értéket, ami itt látható, Tüskés Tibomé, a kiállítás szervező tanárnője elmondja, hogy ezt a szép anyagot — az 1692-ből való iskolai tankönyvet. Csokonai első gyűjteményes kötetéli J uh ász Gyula versesköteteinek első kiadását, Jókai névaláírását, Sza- b ó Dezső, Sur ányi Miklós, Szabó Lőrinc, S ár kö zi György, Kosztolányi Dezső, Illyés Gyula kéziratos leveleit, hogy csak néhány becsesebb darabot említsünk — az iskolának csupán két osztálya, az ő tanítványai, te­hát száznál alig több tanuló gyűjtötte. S amint kilépek az iskola kapuján, azzal az örömmel és biztos tudattal, hogy ez az ifjúság felnőtt korában majd Pécs irodalmi emlékeit is ápolni fogja, s megpillantom a Dóm-teret, még jobban megerősödik bennem a vágy: a Múzeumban — a Káptalan utca 2. számban volna is — legalább egy szoba kellene Pécs és Baranya irodalmi múltjának bemutatására. Hisz Pécs a magyar kultúrának egyik legfontosabb bázisa! Itt, a Dóm-téren ringatták a magyar irodalom bölcsőjét: Pécs második püspöke, Magyar Mór lQ64-ben itt írta a Két Remete Legendáját, az első magyar irodalmi müvet, aztán az első magyar ember, áld az irodalom terén világhírnévre tett szert, pécsi volt: Janus Pannonius, s az első nyilvános közkönyvtár is Ma­gyarországon Pécsett nyílott meg... Kóczián Sándor­nak, Pécs Petőfijének anyaga már régóta a múzeumban van. Kóczián várja a többi pécsi és baranyai írók al­kotásait, emlékeit, várja a. magyar irodalom értékeit, nem­csak azért, hogy a kutatóknak is könnyű dolguk legyen, hanem azért is, hogy a kiállítás a szemlélővel az irodal­mat emberközelbe hozza, így az irodalmat megszerettesse, HARCOS OTTÓ. Január 17-én nyit a KflMflX ASZfHHfl Mint ismeretes, a Pécsi } Nemzeti Színház Kamaraszín­házának előadásai lassan egy (I éve szünetelnek, átépítés és (> költözködés miatt. Pécs szín- 4 házlátogató közönsége joggal (»hiányolja már a Kamaraszín­ház előadásait. Ezzel kapcso- 'atban felkerestük Katona Fe­renc elvtársat, a Pécsi Nem­zeti Színház igazgatóját, aki kérdésünkre elmondotta, hogy a Kamaraszínház 1958. január 17-én nyitja meg kapuit az „Esernyős királyi c. szatirikus zenés vígjátékkal, amelyben a főbb szerepeket Bázsa Éva, Gyapay Yvette, Péter Gizi. f Náday Pál, Sármássy Miklós, f Somló Ferenc és Tomanek f Nándor alakítják. Az „Esemyős király” utí a „Jégeső sem akadály" eírt1 mai témájú kétszereplős esd szlovák vígjátékot mutatja * kamaraszínházunk. A közi jövőben kerül színre SólycC László: „A nyomozás érdek ben” című bűnügyi témát fj dolgozó darabja is. Elmondd ta még Katona elvtárs. hogf színházigazgatók legutóö féléves értekezletén vidéki < szonylatban a Pécsi Nem 2d Színház munkáját a débrece! színház után második hely* értékelték. Az átépített Kard raszínház pedig minden ígér? kielégít. Korszerű teclmiW felszerelés, emelt nézőtér f gadja majd a közönséget. (—d Kötetek keHenéneic ahhoz, hogy jól megrajzolhassuk, mit jelent a hajózás, a népele, egyes nemzetek, államok éle­tében. Ugyanez a megállapítás vonatkozik a gőzgép feltalálá­sának jelentőségére, valamint a kettő összekapcsolására, a gd/.haj ozásra is. Erről az utób­biról íkét szempontból is meg kell emlékeznünk ebben az esztendőiben. Elsősorban más­fél százada annak, hogy az első gőzhajó próbajáratát meg csodálhatták e földön, másod­sorban 140 éve, hogy az Osztrák-?^ agyar Monarch iá­ban, a Dunán is megjelent az első gőzhajó. Azok, akik a technika fejlő­dését számonitartják, az első —■ gyakorlatilag bevált — gőz­hajó megszerkesztését az ame­rikai Robert Fulton nevéhez kapcsolják. (Természetesen a megelőző évtizedekből is em­líthetnénk értékes kísérlete­ket). Fulton 20 lóerős, fatestű folyami hajója 1807 augusztus 11-én futotta meg első útját a Hudson1 folyón. A hajó New Yorkból indult Albany városá­hoz. A 228 kilométeres utat 8.3 kilométeres óránkénti át­lagsebességgel tette meg — a folyón felfelé. E tény forra­dalmi jelentőségét a közleke­dés területén példával illuszt­rálhatjuk a legjobban. 1804 október 23-án egy ga­bonával megrakott hajót indí­tottak el Szeged közeléből a Tiszán Pestre. A hajó decem­ber 1-én érkezett meg Tolná­ra, ahol ismeretlen ideig vesz­tegelt, míg a jégzajlás után folytathatta útját tovább. A vontatással járó végtelen kín­lódás, a vontatáshoz szükséges hosszú idő miatt, a termelő ritkán kevesebbet kapott árujáért, mint amennyibe a szállítás került Két közepes nagyságú kapcsolt hajó vonta­tásához körülbelül 35—40 lóra, ugyanannyi hajtóra és 10 ha­jósra volt szükség. A vontató­erő — ember vagy állat — hol a parton, hol a vízben ha­ladt. Ahol a vontatás kedvező folyamsaakaszdkban, illetőleg parton mehetett végibe, a ha­józás természetesen gyorsabb volt. Budapest és Becs között így két kapcsolt teherhajó megtette az u>tat 20 nap alatt is. Minden nehézség és lassú­ság ellenére, tömeges áru szál­lítására a legalkalmasabb és legolcsóbb eszköz mégis a ha­jó volt A jobbágy, miint a rendezetlen, elhanyagolt or­szágos és megyei utak legjobb ismerője, általában nem ra­kott fel több árut szekerére — a mai súlymérték szerint — 5—6 mázsánál. Rossz idő­ben még ezt is rendkívül meg­sínylették elcsigázott jószágai. Fulton, sikere ilyen körül­mények iközött érthető szenzá­ciót és további kísérleteket váltott 3d világszerte. Európá­ban az oroszok már 1818-ban két gőzhajót járattak Pétervár (Lemimgrád) és Kronstadt kö­zött, tehát tengeren elsőként az egész világom. A Volgán és a Dunán 1817-ben próbálták ki az első gőzhajót. Aki az Osztrák—Magyar Monarchiában az első gőzhajót megépíttette, és bemutatta, pécsi pol g ár volt, névsze- rint: Bemhard Antal. A korabeli tudományos és ismeretterjesztő folyóirat, a híres Tudományos Gyűjte­mény már az 1817 eleji X. kö­tetében — célozva a nyugati államok gőzhajózási lázára — jelzi, tiogy „Hazánkban is Pé­PZ 9LS0 GOZHRJÜZQS cniiaiae esett egy Társaság állott össze Bemérd Antal neve alatt (Bemard und Corrtp.). Ez tö­kéletesebb és együgyüebb lesz az előtte valóidnál, még se fog annyiba teilend, Becs vá­rosát fogja Magyar Országgal a‘ Duna vizén először egyesí­teni. Becsből mihelyt az id 5 engedi, le fog hózzánk bocsát­kozni. Az e‘ végre szükséges gőz a‘ Vasasi kőszénből fejte­tik ki.“ csendes morgás, a könnyebb­ség jelesebbé teszi ezen esz­közt minden más nyomó-gőz masehlnáhnál (Stempfel­Dampf-Maschinen)“ írja a tu­dósító. Bemhard a hajót Becsben építtette meg 1816—1817-ben. az általa összehozott szőkébb körű társaság pénzügyi támo­gatásával. Sajnos, ez ideig nem kerültek elő a tervrajzok, s általában is igen keveset tu­dunk a gőzösről. Amennyiben a Tudományos Gyűjtemény hírközlőjének pontosak voltak az értesülései, tudósításából arra lehet következtetni, hogy Bemhard a „legújabb” svéd gőzösök konstrukcióját tartotta szem előtt. E szerint hajójának csak egyetlen lapátkereke volt a hajótest végében — eltérően a középen, kétoldalt elhelye­zett, egy-egy hajtókerekes rendszerű gőzösöktől. Bernhard 1817 március 21- én mutatta be először gőzha­jóját a kiküldött szakértőknek a Dunán, Bécsnél. „A rendkí­vül egyflgyü alkotás, kis he­lyen eltérés, kevés éghető ma­tériát kivárná:* az egyforma A gőzös — további javítga­tások után — 1818 júliusában tűnik fel ismét a Dunán-. Ek­kor egy szélesebbkorü bizott­ság előtt 196 mázsa rakomány­nyal, felfelé 30. lefelé 130 öl percenkénti sebességgel közle­kedett. Gyorsan fordult és horgony' nélkül is megállíthat­ták. Augusztus 9-én 40 öl fával megrakott uszályt von­tattak vele a folyamom fel és lefelé. Szeptember 2-án pedig távolsági úton kellett képes­ségeit igazolni. Bécsiből Pozso- nylg 3 óra alatt tette meg az utat. Komáromiból Pestre és vissza volt a további feladat. Pesttől Komáromig 303 mázsa áruval s az út tartott. Ausztria—Magyarorazá gnak ez az első gőzhajója a „Caro­lina“ nevet viselte. il terhelt hajót vontatott, út .mindössze“ 71 óráig Miután Bemhard kísérlete hivatalos elismerésben része­sült, patronáló társaságát rész­vénytársasággá kívánta át­alakítani. A részvényki-bocsá- tési tervet 1821 július 15-rő' keltezték Eszéken. A részvé­nyek névértékét 100 forintban szabták meg (konvenciói- pénz­ben). melyet a tulajdonosok két egyenlő részletben fizettek le. A második részletfizetés feltétele az volt, hogy a Tár­saság (mely Cs. kár. kiváltsá­géit Gőzhajózási Társaság — K. k. priv. (Dampschiffs— Gesellschaft néven szerepelt) olyan nagy vomitatógőzössel (Vorspanns—Dampsohdff) dol­gozzék, mely Zi monytól Be­csig — tehát a folyással szem­ben 4480 mázsa (8000 mázsa) terheléssel, két uszállyal, má­sodpercenként 3 láb (94,8 cm) sebességgel halad. A Gőzhajózási Társaság te­vékenységéről a későbbiekben nincs tudomásunk. Hogy azon­ban Bemhard Antalt még sokáig foglalkoztatta a hajó­zási probléma, mutatja egy 1323-ban szabadalmaztatott vi- zikerék-szerkezete. A talál­mány lényege az elmozdít­ható keréíklapátokban' rejlett, azaz a kerék tengelyéhez kö­zelebb és távolabb lehetett vinni ezeket így ugyanazon fordulatszám mellett csökkent­hették, illetőleg növelhették a meghajtó erejét. Bemhard a lapátoknak ezt a funkcióját alulcsapó rendszerű yizámal- mofcnál is hatékonynak vélte. Bernhandról az 1820-as évek­ből aranyit tudunk, hogy kor- máiiymeghdzottkéht [szerepeit a Duna-szabályozásnál, majd később az eszéki hídvámot bé­relte. A gyakorlatban — mint is­meretes — nem Bemhard ter­vei szerint és szervezésében fejlődött tovább folyami gőz­hajózásunk. Ebben a tényben nagy szerepet Játszott az a sajnálatos körülmény is, hogy n külföldi, tőkeerősebb társa­ságok egyre fejlettebb gőzha­jókat szerkesztettek és Bér». hard ók ebben a rarsenj már a kezdetnél alul mari tak. Anglia és Amerika rfl! ekkor vetélkedve szerkeszt' és építette gőzhajóit. A fi dák ugyancsak szép en nyékét értek el. Bemhard m lett próféta saját ha/ájál A gőzgépesítéssel kapcsolati/, különösen sokáig tartotta ri gát a.z a hiedelem, hogy kit gástaltan gőzgépeket csak nyugati államok felsősort/ Anglia) tudnak előállítani, franciák már Bernhard kís^ letezése idejében alakított Bécsiben egy gőzhajóépítő ti saságot (Mr. St, Leon és ti sai); de Bemhardék mos'1 megkésve mutatták be a s/> értők előtt készítményük1 bár — az egykorú jelentéi1 szerint — Bemhard hajójáéi nagyobb teherbíró képessé gél és erősebb szerkezettel. Az Osztrák—Magyar Mon81 ehiában. az első dunai gő'A* ' józás — a közvélemény eV’ — az „Első Cs. Heir, kiválót golt Dumagőzhajózási Tátti ság" (Erste k. k. priv. Don8]] Dampfschiffahrts-Gesellschá( nevéhez fűződik, mely 18« ban kezdte meg működését J A pécsi Berohand Antal ve azonban elválaszthatott a magyar gőzhajózás törté11 bétől. Méltán ráillik az eí kori tudósító lelkes hang) ■mélyre különben is BemWj féle első sikeres hajózás ih'4 te: „Ily Szerencsé* találri nyom és próbákon, az emb elmének minden barátja öf- hét, hogy 5 ez ellentálló sP vészt és habokat ily dicsősé!? sem meghódította s így ez a f gén fennforgó tV' b’éma v4 tere megfejtődö te ezen kívánság valósággá változott Babies ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents