Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-05 / 4. szám
»58 JANUAR 5 NAPLÓ A dolgoiék érdekében Népgazdasági érdek vagy burkolt árdrágítás? A jövő hét közepén javul a kenyérellátás Szinte mindennapos panasz .« vásárlók körében, hogy ... >rnár megint emelkedett ennek meg annak az ára, pedig a minőség, a kivitel ugyanaz“ p;. vagy alig változott. S a kereskedelem kénytelen gázát adni a vevőnek, mert -áléban az történt, hogy az par a korábban gyártott árun alig észrevehető módosítást eszközölt és máris több tíz forinttal drágábban adja át. így volt ez a gyermek-silécekkel is. A tavalyi szezonban (1956 telén) 111 forintért szállították a Pécsi Kiskereskedelmi Vállalatnak, a következő szezonra már 141 forintot számlázott a Sport és Hangszer Nagykereskedelmi Vállalat Nyilvánvaló, hogy nem a nagykereskedelem emelte az árait, de az is tény, hogy minőség vagy fonmaváL- tozás nem volt fellelhető a só- léceken. Az esernyők ára is enyhén szólva megváltozott. A korábbi 155 forint helyett 175 forintért szállította az ipar. S a kereskedelem megint kénytelen volt megállapítani, hogy szemre semmilyen változást nem eszközölték az árun; Még szembetűnőbb a burkolt árdrágítás gyanúja a babakocsiknál. A korábbi steppeli kocsiknak 350 forint volt az ára. Mikor megejteni a gombos kivitelű, már 390 forintért adták, holott nyilvánvaló, hogy negyven forintos többletmunkát a gombokkal történt ellátás nem idézett elő, És sorolhatnánk a szolnoki bútorgyár 160-as kanyhagami- túráját, melyet korábban 2 473 forintért szállított, ugyanakkor a legutóbbi szállításkor már 2 841 forintos ár volt feltüntetve. Fazonváltozás? Kivitel és formakülönbség? Nagyítóval sem talált rajta a kereskedelem. De nem te ezt kellene keresni, hanem as árdrágítás okát. , Mert nem mi vagyunk az elsők, akik észrevesszük, szóvá- tesszük és keressük az okát. Már felfigyelt a hasonló ármesterkedésekre a Belkereskedelmi Minisztérium is. Ezért született meg a 100/1957-es számú rendelet, mely október 7-én a Kereskedelmi Értesítőben látott napvilágot. A rendelet utal a burkolt árdrágításokra és minősógrontásokra ée felügyeleti szerv létrehozását írja elő, melynek feladata a jövőben a termelő üzemek és a kereskedelmi szervek fokozott ellenőrzése; A rendelet egyik pontja kimondja: „a MÁSZ 15 napon belül dolgozza ká a minőség megszilárdítására és a burkolt áremelések megakadályozására I vonatkozó ellenőrző munka elhatárolását." ÚJ örvendetes, hogy létrejön egy ilyen szerv, amelyik a jövőben védi a dolgozók érdekeit a maga hasznát kereső, a tömegek érdekeit figyelmen kívül hagyó egyes gyárakkal, ipari üzemekkel szemben. Ugyanis eddig mi volt a gyakorlat? Ha a kereskedelem képviselői nem vették át a termelt árut, mondjuk konfekciót, vagy méteranyagot, akkor hiánycikként jelentkezett a boltokban és máris kaptak a fejükre, hogy nem gondoskodnak a lakosság jó ellátásáról. ne legyein két tűz közé szo-j rítva, hanem visszautasítva ai szállítmányt, mégis el tudja j látni a lakosságot áruval. Jól tudjuk, hogy a legyártott] és gyengébb minőségű árut nem lehet kidobná, de tüntes-j sék azt fel és csináljanak lelki- ismereti kérdést a lakosság] ellátásából. Hogy ne történ-í hessen meg olyasmi — ami) megtörtént a múltban — hogy,] ha „te nem veszed át, átveszi] a másik,“ mert ami nem jó a) pécsieknek, nem szolgálja a) hasznát a szegedieknek vagy a) debrecenieknek sem, G. B. I Megjelent az élelmiszeripari miniszter 13/1957. számú rendeleté, amely a sütödékben megszüntette az éjjeli műszakot, mert a szakmában dolgozók egészségére károsan hatott. A rendelet végrehajtása maga után vonta a sütödékben dolgozók munkaidejének átszervezését és előrelátható volt, hogy ez átmeneti zavarokat idéz majd elő a város lakosságának kenyérellátásában. Éppen ezért a városi tanács kereskedelmi és ipari osztálya már 1957 december 9-én értekezletre hívta össze a Sütőipari Vállalat vezetőit, az ÉDOSZ képviselőjét, a Hús- és Tejkiskereskedelmi Vállalat, valamint az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat vezetőit. Aa értekezleten a Sütőipari Vállalat vezetői ígéretet tettek, hogy a kenyérellátásban és péksüteményben fennakadás nem lesz; a süteményellátás érdekében reggel 6 óráig a kereskedelmi vállalatok igényeinek körülbelül 50 százalékát — ami 55—60.000 darabnak felel meg — a már kijelölt sú’yponti üzletekbe reggel fél 8 óráig kiszállítja. A többi mennyiséget pedig a délután folyamán szállítja ki. Megállapodtak abban te, hogy a Sütőipari Vállalat a Zsolnay utcai 2-es számú, a •Kis Rókus utcai 3-as számú, valamint a mecsekszabolcsá 4- es számú üzemét három műszakos üzemmé szerved át; a 3—4-es számú üzem a megadott határidőtől kezdve fehéráru üzemmé alakul át, míg a Ha viszont átvették a selejtes .......................................... * 2_€S üzem két műszakban ke_____________________________. -1_ veret evrv műszakban pedig gy engébb minőségű árut, akkor a vevők panaszkodtak és jogosan szidták a kereskedelmen keresztül a hazai ipairt. Tehát az átvételnél a kereskedelmet mindig befolyásolta a raktári készlet, a kereslet és csak harmadszor illetve legutoljára a lakosság kívánsága, ízlése, Ezt akarják a Jövőben a központi ellenőrzó szerveken, keresztül megszüntetni. Va&amá javulás már tapasztalható. legalább te fgy tájékoztattak a Textilnagykereskedelmi Vállalatnál. Megtörtént, hogy a hiánycikként nyilvántartott esőkabátot — kétszáz darabos tételt — visszaküldték a csurgói gyárnak, mert nem felelt meg a számlán . feltüntetett minőségnek. Ugylátszúk a gyár már sejtette, sőt tudta, hogy rossz minőségű árut szállított és táviratilag beleegyezett a le értékelésbe. A nagykereskedelem most úgy igyekszik változtatni ezen az áldatlan állapoton, hogy bőséges és jó minőségű árukészletről gondoskodik, hogy gyenge áru szállítása esetén Albino ősek nyomai a Mecsekben A seüyeí Drasch- kovich uraság számos mániái közé tartozott, hogy mindig különlegességekre törekedett, ami másnál éppen ellenkezőleg volt Nála másként verték a cselédet, zajosabban mulattak és a vadaskertjét is messze vidékről hozatott, ritka példányokkal népesítette be. A kerítéssel körülvett kertben meg honosította a hófehér albino őzeket. A kecses tartásé, szép állatok hamarosan megszokták új otthonukat és ott éltek hosszú évekig a többi vad társaságában. Amikor a Drasch- 'covich uraság cselédeire megvirradt a szabad élet reggele, az őzek is kiszabadulták. A megrongált kerítéseken szétfutottak a szélrózsa minden irányába. Aztán lassan megfeledkeztek róluk a seliyeiek. Később «• jóné- liány esztendő múltán — hallottak hirt ismét a ritka vadakról. Vadászok találkoztak velük a Mecsekben. Sokat emlegettek egy hatalmas albínó bikát, amint hol itt, hol ott feltűnt és nászra hívta az őzeket. Bár gyakran látták, puskavégre nehezen került a gyönyörű állat. Egyszer aztán furcsa őzet lőtt az egyik vadász a Keleti Mecsekben, Me- cseknádasd vidékén. Mintha bemeszelték volna a ritka példányt. Hátulja derékig hófehér volt, azonfelül hamvasszürke. A nyakán ismét egy fehér sáv, majd az orra és a feje teteje váltót: fehér színt. A lábai térden alul ugyancsak hófehérek, mintha ilyen harisnyát húzott volna. Mindez 1955. február havának hetedik napján történt. Kovács Antal vadász a ritka példányt kitömésre, okulásra és kiállításra a pécsi Természettudományi Múzeumnak adományozta. Ott is látható kitömve üveg szekrény alatt, mint a mecseki őzfaj elkorcsosult ivadéka, miután albino őzzel kereszteződött. nyerőt, egy műszakiban búzacipőt fog gyártani. A megállapodás ellenére, szombaton délelőtt is átmeneti zavarok mutatkoztak a város lakosságának kenyérellátásában. Ezzel kapcsolatban felkerestük Trie bért Lajost, a Sütőipari Vállalat igazgatóját, aki a kenyérellátás alakulásáról, az üzemek átállításáról a következőket mondotta: — A vállalat üzemeinek nappali átállásakor nem rendelkezett tartalékkenyérrel. Ebből adódott az, hogy január 2-án reggel a város kenyér- és süteményszükségletének mintegy huszonöt százaléka 'került kiszállításra reggel 9 óráig. Azóta a vállalat két nagy üzeme, a 2-es és a 3-as számú üzem, 3—3 műszakos termelésben dolgozik. De így sem tudunk megfelelő menynyiséget kiszállítani a reggeli órákban. Míg a tizenhárom kisüzemünk az előkészítő műn* kát csak reggel 4 ómkor tudja megkezdeni, az aktív termelő munka csak reggel 5 órakor indul meg. így a megtermelt kenyér és süteményáru kiszállítása, csak reggel 9 órakor kezdődhet. A megrendelt áru így lépcsőzetes szállítással kerül a kereskedelmi hálózatban terítésre. Ez azt eredményezi, hogy a város lakossága csak a késő déli és a kom délutáni órákban tud sütőipari termékeket vásárolni. Tekintettel arra, hogy szombatra a vállalatnak dupla mennyiséget kell megtermelnie, így a szükségletek is kétszeresek. Ebből adódik az, hogy a város egyes boltjaiba a másodszori kiszállítás csak a késő délutáni órákban történik. így az este 20 óráig nyitva tartó boltok és a vállalat szaküzletei csak a késő délutáni órákban kapják meg a megtermelt sütőipari termékeket. A város kenyérellátását ml minden körülmények között biztosítjuk. Hogy az ellátásban zavar ne legyen, ezért termeltetünk a vasárnap délelőtt nyitva tartó üzletek részére sütőipari terméket. Ezzel azt a célt kívánjuk elérni, hogy a város lakossága részére friss sütőipari termékeket biztosítsunk. A jövő hét közepe táján már lényegesen jobb lesz a kenyér- és süteményellátás — fejezte be nyilatkozatát Trieber Lajos, a Sütőipari Vállalat igazgatója. fy, tifUédi I i Zárszámadás van Liptódon karácsony előtti napon, ami igazán jó dolog, mert utána a falu nagykocsmájábam reggelig tartó „eszem-iszom“ is van. A teremben bent a csoportbeA Hazafias Népfront elnöksége január második felében összeül. Eddig szól a rövid, mindennapos hír. Azonban mögötte sok változás, munkamódszereik jobb megválasztása húzódik meg. Egyik ilyen új módszer a rendszeresebb, körültekintőbb munka. Ezt mutatja, a január végére tervezett elnökségi ülés megszervezése is. Napirendi pontokat tűztek ki. Ugyanis eddig az ülésekre <sak általában készültek. Ott megtárgyaltak mindent együtt és vegyesen. A falusi népfront kérdést nagy általánosságban éppúgy, mint az egyes rendezvényeket. S amikor egy ilyen ülésnek vége lett, bizony nehéz volt leszűrni hasznos és megvalósítandó tapasztalatokat. Ezen most gyökeresen változtatnak. A legközelebbi fl'ésen két kérdést vitatnak meg. 1. A tanácsok munkájának segítése és a népfront feladata ebben 8. A megyei békemozga’om ■ ájMs feladatok 1 nőnem 1 □ ű □ tani... Régi magyar település, va- 1 amikor az ősmagyarok idején, celeíkezett, A középkortól íezdve számos írás maradt fent, ami a faluval foglalkozik, hol a Pécsváradi Apátság, hol meg valamelyik földesúr követelte a jó földjét, szőlőjét magának. Négy nemzetiség él Versenden, magyar, német, délszláv és cigány. Én az utolsi ra voltam kíváncsi. Mintei 500 fő él a falu „városnak’ nevezett részén. Látni akartam, hogy változott-e az életmódja az évszázadokon át megvetésnek kitett embereknek? Hova jutottak a felszabadulás óta? Mit tettek az ellenforradalom idején? Mielőtt a kérdéseimet feltehettem volna azoknak az embereknek, akiknek szántam, váratlan meglepetés ért. Kérdés nélkül ismertem meg azt, amit tudni akartam. A tanácselnök elvtárs szobájában fiatal cigányfiú ült használt katomaruhábam. Dús, fekete haja a szemébe hullt, hetykén, legényesen. Nem. Nem azért ült ő ott, mert baj van vele, inkább másokkal van a baj, akik messze élnek a falutól — az ő ügye Keleti Pál ügye, ott már akta, Keleti Pál mint sok ezer hozzá hasonló 21 éves fiatal bevonult katonának. Életében először elkerült a falujából Kecskemétre. Szorgalmas és jó katona lett. Szorgalmáért őrvezetővé léptették elő. parancsnokai is szerették, és a lányok is utána néztek a csinos fekete fiúnak. De ezzel Keleti Pali nem sokat törődött, az ő szíve Versendre húzott,’ ahhoz a kis fekete aszszonyhoK, a feleségéhez, aki akkor tanította kisgyermeküket az első szavakra. Papa ... mama3 * Egyetlen egy fegyelmezetlenség mégis csak történt vele. Ami úgy esett meg, hogy az egysége egyik katonája gúnyosan cigányozta őt Elöntötte a keserűség, a fájdalom. Hát miért cigány? Hát nem olyan ember ő mint más? Feli ndul tság ában képen törölte a csúfolódót.A szolgálati szabályzat tiltja az ilyen fajta elégtételt. De a parancsnok még sem büntette meg. Egységét fontos feladattal bízták meg. Az ország egyik nagy olajtelepének az őrzését és védelmét látták el. Keleti Pál fegyverrel ott teljesített rendszeresen őrszolgálatot ís ö remény’ei, 1950. okÉsrében az ellen- forradalmárok megtámadták a telepet, az volt a céljuk, hogy felrobbantsák. Éppen Keleti Pál volt szolgálatban, amikor hét gép- pisztolyos ellen forradalmár támadott. Heten egy ellen, de Keleti Pál őrvezető esküjéhez hívein helytállt. Nemcsak hogy nem hagyta el őrhelyét, hanem tűzzel válaszolt az ellenforradalmárok lövéseire, felvette ellenük a harcot. Hogy miért tette? Saját szavait idézem. „Mert az volt a kötelességem.” A harc rövid ideig tartott. Az egyik visszapattanó lövedék Keleti elvtárs fejét találta. Három hónapig gondos orvosi kezeléssel sikerült megmenteni az életét. — Az életét... Bal keze és a bal lába megbénult, és azóta is sokszor fájdalmas fejgörcsök kínozzák, bizfk abban, hogy a béna kezébe és lábába egyszer visszatér az élet, megindul a vérkeringés újra és nem kell tétlenségre kárhoztatva élnie. Ez a remény hozta Pécsre is. Ezzel a reménynyel ment el az idegklinikára. Onnan elutasították. „Nincs ágy." — Igaz, kevés a férőhely, mert a klinikát tatarozzák, de egy kis jóindulattal mégis csak kéllett volna talal- niok egy ágyat. Megérdemelte volna. Most is nagyon nehéz helyzetben van nemcsak ő, az egész családja. Felesége babát vár, a másodikat. Élni kell neki. És nagy szégyen, de igen nehezen kerül az asztalra még a mindennapi kenyérből is, Bántja az is, hogy az SZTK 250 forint nyugdíjat akar adni. S ez bizony igen kevés. A négytagú család ennyi pénzből nem tud megélni. Sürgősen meg kellene nézni az SZTK-ban, ahol Keleti Pál ügyével foglalkoznak, hogy vajon a végső határa-e ez az összeg, amit adhatnak. Igaz, kap máshonnét is segítséget, csak keveset. A járási tanács és a helybeliek, ahogy erejük engedi, támogatják. Néhány hónapja a ver- sendi tanács 400 forintot és egy kocsi fát is vitetett Keleti Pálnak. Nyílik az ajtó, a járási tanács kiküldöttjével visszatér Keleti Pál felesége. 300 forintért kisruhát és éle1 met vetlek, a gyerekeknek. Ke’eti elv- társnak fáj, hogy így kell é - rnók, s mint mondja: „szégyellem, mert még itthon voltam és dolgoztam, addig nem voltam ilyenre rászorulva. Szive- sen dolgozna most is — trafikengedélyt is kért és kapott. Versenden 1500 ember él. A földművesszövetkezet is és a kocsma is árul cigarettát, amit ő éliad, az vajmi kevés. Kérvényeket írt Budapestre, igen lassan jön a válasz. Segíteni kell, de azonnal! Meg kell találni a segítség médiát! Akárhova is megy az ember, mindenhol azt hallja: „én hős voltam." Eposzokat mesélnek igen sokan önmagukról, becsapva az embereket, önmagukat tömjénezve. S ugyanekkor az öntömjénezés füstje elhomályosítja az ilyen igazi hősöket, akik „csak" kötelességüket teljesítették, Keleti Pál elkeseredésében Kádár elvtárshoz akar menni. Nagy bizalma benne van. El akarja neki mondani azt, ami fáj, szeretne beszámolni nehéz sorsáról, hogy milyen nehezen mozdulnak meg itt Baranyában is az íróasztaloknál. Szeretné e’mondani, hogy az akták möigött sokszor nem látják meg az embert. Ha nincs olyan ember, olyan megyei vezető, aki meghallgatná, mondja el panaszát Kádár elvtársnak. Azonban reméljük, erre nem kerül sor. Föláll, s búcsúzik. Kinyitom az ajtót Keleti Pál szakaszvezető elvtárs előtt. Köpenyének széle meglibben a téli szélben, ahogy kilép az utcára. Bal keze élettelenül lóg, mintha idegen test volna. És a bal lábát úgy húzza maga után így vonszolja magát lépésről- lépésre előre. Rézé! utána. Nézem, amíg el nem takarja előlem a lassan leszálló köd és én szégyenkezve nézek utá- ná a falu vége felé. Földi Lajos Kék mulatnak, kint a söntés- pultnál pedig a csoporton kívüliek iszogatják a nagyfröcs- csöt. Nichter Jani is ott áll Föléért Jánossal, ez utóbbi éppen most szerelt le a katonaságtól, namit ugyancsak meg kell pecsételni néhány féldecivel. Az öreg Fleischmann József kedélyesen üdvözli a leszerelt katonát, aki széket kerít mindjárt az öregnek, üljön csak közénk egy kicsit itt kint a söntésben. Csak hogy ez a fránya szék mintha az ördöggel cimboráivá, valamiképpen hozzáverődött az öreg orrának, amint Fleischmann éppen lehajol, hogy leüljön. Nincs ebben semmi szándék, tiszta véletlen az egész, de azért az öreg orra elered, amin fölöttébb feldühödik, de aztán azért csak kibékül a két legénnyel. Hanem valaki, — máig sem tudni hogy kicsoda — bekiált a nagyterembe az ifjabb Fleischmannak: — Gyuri! Verik az apádat...! Ez persze nem igaz, mert Fleischmann Józsi bácsit csak véletlenül csapta orrba a szék, de hát Gyurinak, nagy darab, testes fiának ezt már nem lehet megmagyarázni. Kirohan, keresi a „tettest", Nichter és Folbert pedig hátrálnak kifele az udvarra, félnek a behemót Gyuritól. Nichter, — a „biztonság“ kedvéért— kinyitja a bicskáját is.., Aztán a többi már az udvaron zajlik le... Két perc múlva Gyuri fogja a hasát és nyögve, görnyed- ten botorkál be a kocsmába: — Megszúrt a Nichter .., / — mondja. Éjjel meghal a mohácsi kórházban. Ennyi történt Egy embert meghalt, itthagyta az asszonyt meg a két gyereket azért, — mert Nichter, a „fenegyerekf, nem fért a bőrébe... Nichter egyébként is bicskázó hírnevében járt, az ősszel már egyszer végighajtotta a falun Englert Józsefet, — bicskával. Rosszindulatú paraszti virtus ez, amiről Nichter és még néhány Kötődi legény nem akar leszokni. Kár. Azazhogy, kárát önmaguk látják majd. mint ebben az esetben Nichter is. Mert hiszen ezért börtönnel kell megfizetni s azzal kell fizetni a jövőben még Liptódon is-»./
