Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-05 / 4. szám

2 t NAPLŐ 1958 JANUÄR 3 Készül az egy éves terv Besüéljjeíís Csicsvári István elvtárssal Még csak ötleteket, elgondo­lásokat rejt a nagy csomó pa­pírlap Csicsvári István elvtárs asztalán. Nem csoda. Hiszen csupán néhány napja tanakod­nak, miképp is állítsák össze, mit is tartalmazzon a pécsi já­rási pártbizottság egy eszten­dőre szóló terve. Még gyűjtik a véleményeket, az seket, amelyekből majd kikerekedik az 58-as új esztendő munkaprogramja. Pillantsunk bele addig tar; kérjük meg Csicsvári elvtársat, hogy „kalauzoljon” néhány lap­ján. — Szívesen. Oj dolog ez, most készítünk először ilyen hosszú Időre tervet Kevés a tapasztalatunk és persze más munka is leköt bennünket Azért majd megbirkózunk vele, Az a célunk, hogy a tervben az országos pártértekezlet határozatai alapján, a járás sajátosságainak megfelelően nisztériumok a lehetőségekhez képest igyekeznek támogatni a kezdeményezésünket Kétségkívül a járásban nagy visszhangra talált a szabad­szentkirályi biógáz-telep. Az egyik községben egy kommu­nista néhány nap alatt az egész falut beszervezte hasonló telep elképzelő- létesítésébe, mondván, „kul- végül is túráltatob körülményeket te­remtünk a faluban...” — Sajnos, csak addig nyúj­tózkodhatunk, ameddig a ta­karónk ért — folytatja Csics­vári elvtárs. Azért ebben a tervben szerepel majd néhány pont, amelyik, ha nem is pó­tolja a biógázt, de minden­esetre közelelebb hozza a városhoz a falut Egyes községekben nem hasz­nálják) fel okosan a községfej­lesztési járulékot Terveink szerint a pártszervezeteknek tovább, mind-mind kifejezi a falu lakosságának Igényét és érdekét. Ha a pártszervezetek ezeket napirendre tűzik, tekin­télyüket, befolyásukat is növe­lik. S ahol nincs pártszervezet? — Már csak néhány község­ben nem alakult meg a párt­szervezet. Ezekben különböző előadásokat rendezünk majd a nemzetközi élet és a belpolitika különböző eseményeiről. Mind­járt megjegyzem, hogy termé­szetesen másutt is, s nemcsak az említett kérdésekről. Az a véleményünk, hogy falun nagy az érdeklődés a tudományos és ismeretter­jesztő előadások iránt. Pedagógusok, orvosok, agronó- musok közreműködésével elő­adássorozatot készítünk a tech­nika fejlődéséről, egészségügyi problémákról. Gondolom, az is hasznos lesz, ha esetenként fa­lun jogi tanácsadást szerve­összegezzük tennivalókat. Lássuk csak, ml te gyűlt ös»* eze eddig,,, — Azzal kezdeném; a leg­fontosabbnak tartjuk, hogy a kommunisták figyelmét min­denütt a gazdálkodásra* fordít­suk. Nem általában, hanem meghatározott cél érdekében kell politizálnunk, tehát azért, hogy több mező- gazdasági termék kerüljön a városba. Hogyan? Itt van pél­dául a szerződéses termelés. Természetszerű, hogy a párt nulságokat a kommunistákkal. A járásban sok a kislétszámú alapszervezet, amelyet anélkül hogy tagtoborzásba kezdenénk új tagokkal kell erősíteni. Ez nem a járás dolga, s nem is vesszük magunkra, ellenben meg akarjuk tanítani az alap- szerVezeteket az emberekkel való gondos, helyes foglalko­zásra. Mi, pártmunkások —■ mint eddig is — időnk zömét a falvakban töltjük majd, mert csak ott lehet segíteni a helyi vezetőket. A párt számszerű gyarapítását először a fonto­sabb községekben kezdjük, az­után majd eljutunk máshova is. Gondolunk arra is, hogy a járási pártbizottság mellett dol­gozó aktívahálózatot Is kibővítjük és egy-egy elvtársat bízunk meg az alapszervezetek támoga tásával. Ezen kívül még szá­mos elgondolás kerül majd a legfontosabb komoly szerepet kellene vállal- ríinik. Történészek felkeresésé- tervbe, amelyek a pórtmunka a helyes közsígpolKfkai ter­vek elkészítéséből és végre­hajtásából, különösen azért, mert a községi tanácsok idén nagyobb önálló­ságot kapnak. A különböző tár* sadalmi szervezetek és a lakos­ság közreműködésével olyan tervet készítenének, amely megfelelne a kívánalmaknak, számítana az állami támoga­tásra, de főképpen a lakosság összefogására. A falu csinosí­vel egy-egy falu évszázados történetéről te kívánunk elő­adásokat tartani. — Mindezek elősegítésére és megalapozására sok a teendő a párt belső életében is. Mindenekelőtt a pártvezetést szeretnénk színvonalasabbá tenni. Ezért rövidesen három­napos titkári tanfolyamon vi­tatjuk) meg a pártvezetőségek munkastílusát. Mint a múlt év­ben, az idén is a járási párt­megjavítását célozzák., Végére is értünk... No, nem csak ennyit tartalmaz majd a terv, már most is több van benne, amiről nem szóltunk — KISZ, nőtanács, népfront stb. — és még nem te ért véget az előkészítés. Az azonban máris látható, hogy a járási bizott­ságon alaposan, gondosan elem­zik a helyzetet és annak meg­felelően öntik végleges formá­ba az 1958-as esztendő munkar programját. Azután már nincs tása, a rétek, legelők feljaví- _ _ _ azt fogja magyarázni, miért tása, utak, hidak rendbehozása, alapszervezet munkáját éj előnyös megállapodást kötni az gyümölcsösök felújítása és így helyszínen beszéli meg a állammal, milyen előnyök szár­maznak ebből a két fél szá­mára. A Pécsi Állami Gazda-1 ságban hosszúlejáratú kísérlet folyik; nagy önállóságot kapott a gazdaság s az itt szerzett ta­nulságokat országosan is fel akarják használni. Nekünk és a gazdaság pártszervezetének támogatni kell a szakvezetést, hogy a kísérletezés során elhá­rítsuk a nehézségeket, minél bizottság megvizsgálja egy-egy m^s dolog, minthogy minden ■ — • pontját meg te valósítsák.,. Bocsi József HÍREK — KÖZLEMÉNYEK kevesebb zökkenő nélkül dől-1 , gozhasson és Jól éljen a széles­körű önállósággal. Ugyancsak szerel nénk megoldani, hogy az állami gazdaságokban bátran alkalmazták a koráb- f ban jói bevált agrotechnikai1 eljárásokat, sőt vegyék át a leghaladottabb1 ( módszereket is. Azért az állami gazdaságok­kal eddig nem vallott szégyent a pécsi járás és minden bi­zonnyal ezután sem, ebben az évben is nyereséggel zárnak majd. — A fő cél; nyereségesek legyenek. Sőt.., Az elmúlt évben nem sikerült a tervünk, de az idén szeretnénk az állami gazdasá­gok termelési, szervezési ta­pasztalatait a t ermelőszö vetkezetekben is hasznosítani Ezért megkérjük majd i* szak­embereket, hogy rendszeresen segítsék egy-egy tsz munkáját. Látogassák meg őket gyakran, adjanak tanácsot a tsz vezetői-i nek, vegyenek részt a gyakor-i lati munkában. Ugyanerre sze-? retnénk megnyerni a szentlő- ? mezőgazdasági techni- \ PÄRTHIR A politikai gazdaságtant önállóan tanulók részére „A tőke és m értéktöbblet. A kapitalizmus gazdasági alap­törvénye* című anyagból előadást és konzultációt tar­tunk folyó hó 7-én 17 órakor a megyei pártbizottság L e. nagytermében^ tTJ GÉPEK a köztisztaság szolgálatában járást NÉPFRONT-ÉRTEKEZLET SZ1GETV ÄROTT A Hazafias Népfront megyei bizottsága vasárnap járási ér­tekezletét rendez Szigetvárott. Az értekezletre meghívják a Járás valamennyi községi patt- titkárát, tanácselnökét és nép­front-bizottsági elnökét Az aktívaértekezleten a népfront munkájának legfontosabb és sorotnkővetkező feladataival foglalkoznak, különös tekin­tettel a járásban mindenna­pos kérdésekre. SZÉPÜLNEK. BŐVÜLNEK A PÉCSI BOLTOK Idén te szépülnek a pécsi boltok. Uj bolt nyílik Közép- Meszesen, ahol vegyes ipar­cikkeket árusítanak. A Hang- lemezboltot 40 ezer forintos beruházással korszerűsítik. — Hanglemezfülkéket építenek és raktárát kap a bolt. Már meg­kezdték a 19-es háztartási bolt átépítését. Tervbe vették, hogy a belvárosi boltok régtábláit neonvilági táasal látják el 1958- ban. Cf ó lenyelt, Francoise Sagannak, ennek a 22 évesnél ma sem idő­sebb francia lánynak a könyve fekszik előttem. Híre már hónapokkal megelőzte a magyar fordítás megjelenését, így történhetett, hogy amikor karácsonyra meg akartam venni, már egyetlen példányát se találtam, azt mondják, kirakatba se került, „pult alól” fogyott el az utolsó szálig. Végül is egy könyvtári kolcsönpéldányt tudtam szerezni... A magyar kiadás elé írt. előszót gyorsan átlapoztam, be­széljen maga a könyv, befolyástól és előítélettől ment vé­leményt formáljon a kritikus. Persze nehéz dolog ez, na­gyon. Sagan kisasszony könyvének sikere csak a 30-as évek nagy bestsellerének, a szintén nőíró Margaret Michel könyvének, az „Kifújta a szél”-nek sikeréhez hasonul­ható. A könyv először franciául 1954-ben jelent meg, azóta húsz nyelven adták ki; a legkiválóbb francia iro­dalmi tekintélyek elismerését bírja; s azt sem szabad el­felejteni, hogy egy érettségin megbukott 18 éves írónő alkotása. (Azóta már két másik regénye is megjelent.) A fenntartás nélküli elismerésnek igen csábító okai le­hetnek. — Másfelől, az örök kételkedők, a csak azért is ellentmondók, a szkeptikusok — talán éppen ugyanezen okok miatt — csak afféle reklámcikket, irodalmi Coca- colát szimatolhatnak benne. A kisregény (egy ültében végigolvashatja az ember) egy riviérai nyári kalandot mesél el, azt, hogy mi történi öt emberrel egy délfrancia tengerparti üdülőhelyen né­hány hét leforgása alatt. Cécíle (aki egyes szám első sze­mélyben elmondja a történetet, s bizonyára kicsit maga is írónő), 17 éves, félárva lány, nem tudja elviselni, hogy apja egy új nőben feleséget, neki pedig mostohaanyát fogadjon, hogy addigi független, „szabad”, „nomád” éle­tük helyébe az „okos asszony”, a családi rendezettség, a megszokás lépjen. Hogy Cécile megtarthassa ifjú szerel­mét, Cyrilt, hogy megvédje apja és saját függetlenségét, kegyetlen és komisz csínyt tervez: apja régi szeretőjével, a „szép" Elsával akarja kijátszani az új nőt, az „okos” Anne-t. Cécile győz, a „szabadságot” visszaszerzi, de en­nek ára van: Anne halála. A regény a francia „felső tízezer” életére nyit abla­kot. Ez az élet „félig félvilági, félig nagyvilági”, cinikus, önző és erkölcstelen. Az apa hetenkínt cserélgeti a sze­retőket, a 17 éves lány sportból csókolódziü. Ezek az em­berek az egzisztencializmus közöny-filozófiájától kiürese­dett, unatkozó lelkek, s ahogy Sagan bemutatja őket, ab­ban ki nem mondott ítélet van erről az eszmény és illú­zió nélküli életről. Ez az ítélet csak a regény utolsó előtti fejezetében világosodik meg, ahol az írónőbei együtt az olvasó is a halálba hajszolt Anne oldalára áll („ekkor arra gondoltam — mondja Cécile —, hogy Anne halálá­val újra különbnek bizonyult, mint mi"), s akik halálát okozzák, Cécile-ék az olvasó elutasítását, megvetését vált­ják ki. Íme, ilyen és ide vezet ez a szeretet nélküli, önző, kiábrándult élet! A könyv kecses is hajlékony (rásmüvészettel megírt mű, A hagyományos és hatásos eszközökkel egyaránt él. A helynek, időnek és szereplőknek mollére-i hagyomá­nyokhoz visszanyúló egysége a regény szövetét könnyen áttekinthetővé teszi. Szerkezete tiszta, puritánul egyszerű; gyöngyszemekként fellüzött fejezetekből áll: minden kö­vetkező csak egy lépéssel viszi előre a cseleleményt. A fe­szültséggel teli, filmszerűen pergő jelenetek (hallom, már filmet is készítenek a regényből) olyan sodrást adnak a könyvnek, hogy nem lehet a kézből letenni. A naplószeni előadás az egyébként is érdekes történetet fokozottan köz­vetlenné, az olvasót szinte az írónő cinkosává avatja. A szentimentálisán érzelgős, bánatba merülő, mélabús hang altaratlanul is Goethe Wertherét juttatja eszünkbe. Sagan kisaszony könyve kicsit a huszadik századi, fran­cia és női „Werther keservei”. Egyelőre sikerében, aztán — gondolom — sorsában is osztozik. ft. t.) A Pécsi Köztisztasági Válla­lat őtven lóval éa 30 teherautó- I1 val, különleges takarító gé- 11 pekikel rendelkezik. Mindez \ azonJbam kevés fejlődő váro­sunk tisztaságának fokozott fenntartására; Ezért most két KUKA típusú zárt szemét­gyűjtő kocsit kapnak Cseh­szlovákiából, amilyenek már szaladnak a főváros utcáin. E*m kívül a nyári öntözés jobb biztosításához a főváros- tél két öntözőkocsit 1« kap­nak. NAGY VÁLASZTÉK A MAGYAR ÍROK BOLTJÁBAN kum tanárait te, akik kiválóan t Az. flnnepekre, főleg újevre képzettek és ismereteik tér- ? könyvii.jdonsag jelent meg. jesztése hasznára válna a me- \ ízléses kivitelben Balzac: , zőgazdaságnak. Ez rendkívül aokat segí­tene egy másik elképzelés meg­valósításában. Még nem -min­den termelőszövetkezet kezdi tiszta lappal az új gazdasági evet, már pedig ezen változtat­ni kell. Tudjuk, hogy nincse­nek csodák * * veszteségek megszüntetése, a tervszerű gazdálkodás kialakítása idő kérdése. Azt akarjuk, hogy a tsz-ek modem nagyüzemekké fejlődjenek. Két helyen például — a szentlőrinci Úttörőben és a dinnyeberki Táncsicsban —^nyomtatták. biogáz-telepet szándékoznak lé-”--------■*“—1 le síteni. A két termelőszövet­kezet majorosibott, tehát jók a feltételek. Olcsó energiát kap­nak a motorok hajtására és a lakóházak fűtésére s a trágyáiéi mez. is jobb lesz. a A költségek fedezésére hősz- szál (‘járatú hitelt kapnak.) mindkét helyen. Egyébként Szabadszentkirá­lyon szövetkezeti alapon to­vább fejlesztjük a meglévő te­lepet. Más községekből is jön­nek a küldöttségek az igények bejelentésével. Mindet nem tudjuk kielégíteni, tstéiniérá'iba kerül, Pajzán históriák cífnű kötete, a régen várt és hiányolt két | Cikkünk nyomában PÉCSVÁRAD) ESTÉK Legutóbb a múlt év áprilisában jártam Pécsváradon. Akkor arról írtam, hogy egy képzelet­beli „Pécsváradi Újság“-mák bizony na­gyon szegényes lenne a „Hol művelőd­jünk, hol szórakozzunk“ rovata. Az egv mozin kívül úgyszólván semmi más szó­rakozási, művelődési lehetőség nincsen ebben a községben és a fiatalság jobb híjján az állomásra érkező vonatokat látogatja — „szórakozásiképpen”. Az ilyen állapot legfőbb hibáját akkor a művelődési otthon hiányában láttuk. De nemhogy művelődési ott-hona nincs ennek a járási székhelynek, de még egy nagyobb teremmel sem rendelkezik, ahol a fiatalság összejöhetne, szerepel-- hetnének és öntevékeny művészeti cso­portok, működhetnének a szaki tör Ok. A-------„—----------------________ mozihelyiségnek nem volt öltözője, így f Jókai-regény,_ az Egy magyar még ott sem rendezhettek semmiféle 0" ~ “* műsoros estet, összeültünk akkor néhá­t nábob és Kárpáthy Zoltán, J Dumastó! a Monte Christo? grófja. Érdekességként kell ( megemlíteni Patkó—Rév kö- * zös munkáját Tibidről, melyet akikor készítettek, amikor a Csepel teherautóik próbaúton jártak Tibetben. Azonkívül már megjelent Brehm művé­nek első kötete, Gerinctelenek címmel. A könyvet a Német Demokratikus Köztársaságban i Érdemes még} megemlíteni, hogy az ünne­pekre összesen 175 ezer forint !1 értékben vásároltak könyvet a (• Magyar írók Boltjából, amely (1 csaknem tfzeafer kötetnek fe-l| NYITOTT SZEMMEL A SZOVJETUNIÓBAN Az Országos Béketanács ki­adta a Szovjetunióban járt bé­keküldöttség tapasztalataiból összeállított cikksorozatot. A gazdagon illusztrált, olvasmá- így is sok 5 nyos kiadvány címe: Nyitott bár a mi- szemmel, nyom és a népművelési munka fellendí­téséért számos javaslat született A napokban ismét Pécsváradon jár­tam. Kíváncsi voltam, hogy 8 hónap elteltével vajon mennyit bővült a szó­rakozási, művelődési lehetőség?- Az elvtársak elmondották, hogy az a cikk akkor „megmozgatta" egy kicsit a népművelés munkásait s ennek lett is némi eredménye. A mozinál megépült az öltöző s már számos műsoros estet rendeztek. A nyáron nagy sikerrel ren­dezték meg a járási kultúrversenyt a — szabadban. Ennél több azonban nem történt. S most beköszöntött a tél, itt vannak, mint mondani szokták, a hosz- szú téli esték, s szórakozásra, művelő­désre marad ismét egy lehetőség a r~ mozi. A mozi1 Kértek, hogy nézzem meg, mert ott vetítés nélkül te igen sok érde­kes látható. Valóban. Az egyik: mind­járt a bejáratnál majd orra bukik az ember a rossz, hullámzó padlóban. Sze­rencse, hogy a sötétben botorkálva még nem törte senki a bokáját. Sürgősen meg kellene javítani! A másik: nem vá­szonra, hanem a fehérre meszelt fal­ra vetítenek! Ha még fehér lennel De a gyerekek már össze-vissza firkálták, karcolták, itt-ott már hullik is. Ez is javításra szorul. A harmadik: a székek rosszak, nyikorognak s valóságos máso­dik „zenekiséretill" szolgálnak a film­nek, S olyan szorosan vannak egymás mellett, hogy a mozilátogatók úgy érzik magukat, mint szardínia a dobozban. A mozi hétfő és csütörtök kivételével minden nap játszik. Marad tehát egy héten két nap, amikor a helyiséget egyéb rendezvények céljaira igénybe Le­hetne venni, Alkalmas lenne például is- meretterjesztő előadások tartására is­iié az ismeretterjesztő előadások Pécs­váradon — ismeretlenek. Az elmúlt év­ben például egyetlen előadás sem volt. Vajon miért? A pécsváradíakat talán nem érdeltelné? Dehogynem! De nincs aki szervezze! így az előadások hemorá- riumára szánt összeg te felhasználatla­nul hever a tanácson.. ^ Művelődési otthon hellene Pécs­várad­nak! A művelődési otthon létesítéséről talán sehol nem beszélnek annyit, mint éppen Pécsváradon. A vélemények meg oszlanak. Az egyik tábor új művelődési othont akar építeni! A költségvetésbe jelentős összeget állítottak be az otthon építésére, azonban mint megtudtuk, ezt az összeget a megyei tanács törölte. Az új művelődési otthon építésének tábora azonban most is amellett kardoskodik, hogy majd csak megépítik, valahonnan kerítenek rá pénzt. A másik tábor vé­leménye: egy kis átalakítással a pécs­váradi várban számos alkalmas helyiség található, amelyek megfelelnének erre a célra, Ez olcsóbba is kerülne s köz­ponti fekvése miatt alkalmas ts lenn*. A két tábor most hadakozik s a műve­lődési otthon — nem épülni Ellátogattam m járási könyvtárba te. Az épületet most tatarozták, festették belülről. A könyvtár igen szépen gya- npodott. Míg 1955-ben mindössze 500 ötét könyvvel rendelkeztek, addig ma itár csaknem 4000 kötet között válogat­hatnak az olvasók. S válogatnak te. Mintegy 500 állandó olvasót tartanak számon. Mit olvasnak? Legtöbben ma­gyar klasszikusokat és szovjet könyve­ket. De nem olvasnak olyan könyvet, mint amilyent a Budapesti Könyvtárel­látó Vállalat legutóbb megküldött. Nem, mert Andies János könyvtáros elolvasta és kiselejtezte. Török Gyula: >rA porban“ című könyvéről van szó. Ezt a könyvet is a többivel együtt a Könyvtárellátó Vállalat küldte a könyvtár részére. Elő­szavát Harsányt Zsolt írta. Az előszó 24 oldalán és másutt is olyan sértő sza­vakkal emlékezik meg a munkásmoz­galom bátor harcosáról. Szamuelly Ti­borról, hogy az már felháborító. Dé nem lehet napirendre térni azon sem, hogy ezt a könyvet a Könyvtárellátó Vállalat mint hasznos olvasnivalót ajánlja. S ki a megmondhatója, hogy ez a könyv mennyi példányban és mennyi könyvtárba került el? Vajon mit szól ehhez a Könyvtárellátó Vállalat? Helyiség hiányra panaszkodik Un*t Lajos, a KISZ járási titkára is. Pécs­váradon nincs KISZ-szervezet, meri nincs helyiség, ahol gyűléseket tarthat­nának.. 2 Amikor erről beszélünk, An­dies János könyvtáros felajánlja, hogy a fiatalok rendelkezésére bocsátja a könyvtár egyik szép, tágas helyiségét'. A kis teremben már asztalak is vannak, most székeket kellene szerezni. Állítólag a megyei tanács rövidesen küld széke­ket. Az említett cikkben azt írtam Pécs- r.áradról hogy az eseményt itt az ország­úton porfelhőt keverő autóbuszok és a: érkező vonatokon kívül más nem igen jelenti. Nos azóta a helyzet nem sokat. változott. Igaz, az országút most nem porzik, mert — sáros, a fiatalság most nem jár ki az állomásra mert — hideg van. De közös rendezvényeken, mű­soron nem vehetnek részt, mert nincs hol megtartani Égve flórt megoldás; * művelő­dési otthon építését vitató két véleményt minél ha­marabb közös nevezőre kell juttatni. Bt a község lakosságának érdekel GARAY rtRSNC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents