Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-31 / 26. szám

1958 JANUAR 31 NAPLÓ 5 SMI FODII IMIM li íranva történetében Apród, ficsúr és céhmester jä? István király pécsi püspök­ségalapító levelében előfordul­nak iparosok, kiket akkor még a birtokkal együtt adományoz­tak és mint udvaroncok vagy szolgák szerepeltek. Valamint a pécsváradi apátságnak faze­i'ogásosat az új céhmester költ­ségére ritka gondossággal írták elő a céhlevelek. Udvinácz Tamás, Brelel András a dolgot nem tagadták, de a fe­lelősséget a városi tanácsra hárították, mivel állítólag a ta­nács parancsára tették a sza­bálytalan cselekedetet. A céh jelen volt tagjait elítélték. Az 1.3 első ipar törvény---------------------------------- Hazánkban a céhek Mátyás , ­ka s, cserzővarga, kádár, ács, király alatt érték el virágzásuk -uriszek határozata az volt, hogy \ nevezetesség is. fűződik a jó­kenyérsütő, kovács és képfara- tetőpontját. A mohácsi vész a vádlottaknak a püspöki ura- (:sen0^ü helységnévhez: tét dl­feó iparosokat adott ajándékba. után, a török hódoltság alatt a dalomtól bocsánatot kellett Később asztalosok, palack- és céhek egész vonalán nagy visz- kérniök és az említett legényt kocsikészítök, valamint szűcsök szaesés volt. III..Károly, Mária fájdalomdíj gyanánt a verésen, is eljutottak óda. Téré znia és II. József egyön- 1 ~í~t Az idők folyamán ezekből a tetűvé tette a céheket, meg­szolgálcból jobbágyok lettek és egyes települési központban összegyűlt iparűzők lassankint szabadságjogokat kaptak a ki­rálytól és fölszabadultak a föl­desúr hatalma alól. A forgal­masabb helyeken az iparos szakmák egymáshoz húztak, mert érdekeik közösek voltak, s megalakult a céhrend szer. nyirbálta önkormányzatukat. A XIX. század reformkorszaka elavult intézményt látott ben­nük. Ferenc királynak és Klau­zál Gábornak sikertelen men­tési kísérlete után 1860-ban és bezárásért egy arannyal I kellett kárpótolniok. A pécsi szíjgyártó céh részé­ről is érkezett panasz 1751-ben a püspöki úriszékhez. Ebben a jóllehet nem volt a szíjgyártó császári pátens korlátozta mű- céh tagja, mégis mindenféle ködösüket. megfosztva őket az bőrmunkát vállalt és készített iparadományozás jogától. A fejlődő gyáripar is már elnyom- hek szabályaival, az azt határozta, hogy a eléggé ritkán használt kifeje- manapság pedig emlékei- is alig ismert helységnév Bajcs. Valaha nagyobb telepü­lést jelentett, mert 1462-ben oppidium (város) néven emlí­tik az oklevelek. Egyebet azon­ban alig tudunk róla. Bajoson, a rég földdel egyenlővé lett és az ismeretlenség homályába veszett városon kívül egyéb tsengésű helységnévhez: 'ott az egyetlen magyarerede- tű szerzetesrend, a pálosak hi- ~es klastronuj.. Hol is volt tulajdonképpen Bajcs, és a bajcsi pálosok há­za? A vókányi vasútállomástól céh Frank Mihály nyeregké-# Villány felé ■vezető sínpár szító ellen emelt panaszt, ki i mentén két kilométerre déli irányban szép tágas völgy nyu­gati részén áll a Gombás­hegynek nevezett domb, mely­nek déli félét ma Klosberg (Kolostorhegy) néven ismerik. Továbbhaladva a völgyön, kissé magasabban, de még mindig abban. Baranya egyik legszebb pontján —, igazán festő ecsetje alá kívánkozó panorámában állt a bajcsi pá­los monostor. Ma természete­sen csak helyét szemlélhetjük az épületeknek, de a felszin- takarta falmaradványok egy­kor tágas és erős építményre vallanak. Németh Béla: Bara­nya helynevei című kéziratos munkájában olvassuk, hogy a bajcsi templom falai száz év­vel ezelőtt (tehát korunktól számítva mintegy 160—170 esztendővel ezelőtt) még három méter magasan állottak. Ala­pos feltárás hiányában ma természetesen meg se kísérel­hetjük egykori alakjának, illés tőleg alaprajzának rekonstruá­lását. Gwla b*n, a Siklósi-csa■- Iád egy ik tag­Minthogy ez ellenkezett a cé­úrLszék kontár. Frank eltiltassék attól a mun-# kától, amihez joga nincs. # Wegen hangzású ez a helynév: Koaszt. Frakkészítő Úriszabó) Egykori létezését # okmányok bizonyít­Az 1809 novembertol 1810 novemberéig terjedő adó évi kimutatás ezerint a legtekinté­lyesebb céh a molnároké volt, kik 530 pengő forint városi , adót fizettek. Utána következ­tek a pékek, majd a kalmárok céhe. A német vargák 250 fo­rintot f!2§ítlE7 míg a magyar vargák mindössze 50 forintot. Azután a csizmadia, szűrszabó és kádár céh, kik mind 100 fo­rinton felül fizették évi adóju­kat. KOASZT-VÁRA Baranya területét egyenes út — Anonymus leró- hetett, melyen nikója szerint — nemesi hadak köny- Ete és Bojta vezé-- nyűszerrel csatla- rek foglalták el. A kozhattak a királyi ja alapította 1260. körül a pá­losok bajcsi monostorát,, illető- leg építette a birtokom megie- lepített rend kegyturaként a bajcsi templomot. A hatalmas­kodó, történelmünkben IV. Bé­la idejében nagy szerepet ját­szó siklósi várbirtőkos Gyula bán, mint alapító — a bajcsi templomot mgy ünnepélyes­séggel kívávita felszentelni, melyre magát Jób pécsi püspö­köt kérte fel több kanonokkal és rendfőnökkvL A közeli Tri- nitás-i bencés apátság főnöke azonban tiltakozást jelentett be azon címen, hogy az új templom. TrinUás területén áll, így annak is ő a kegyura. —> Hosszas per, továbbá a bajcsi és a trinitási bencé­sek között ebből ádáz gyűlöl- \ ködés származott. Végire Gyű- la bán fia, Miklósa hogy atri- i Tiltási apákát kiengesztelje. 40 vezet_okold földet adott kislharsányi ’ I birtokából és pontosan meg­vonta a határt a két rend tu- (i lajdonai között. A pkonvent elölt 1289- Szek fiott ofcm<*tiJ/t a bajcsi pálosok \ pécsváradi 9-ben kiáUí­ják, amelyek Ko- rajta talált legna- hadsereghez Szek-f • * nevezik «-J*> — — minden bem. Tudjuk, hogy aki-5ofc{rűt hizonvlt t Pécsett még német és magyar A céhek szigorú alapszabá­lyokon nyugvó termelési rend­szerek voltak. Tagjaikat minden téren de leginkább az ipar te­la őket, végül is 1872-ben az első Ipartörvény (VIII. t. c. 83. §.) kimondta megszűnésüket és ___ _ helyükre felállította az Sper­ren megoltalmazták, megvédtek társulatokat, illetve 1884-ben és általában mindig a légié- az ipartestületet, mint első- nyegesebb társadalmi tényező- fokú iparhatóságot, ként szerepeltek. Minden egyes Pécsett és Baranyában a cé- ipárágnak megvolt a maga tár- hek élete a török hódoltság sulata. szövetkezete, céhe, megszűnésével — 1697—1872-ig amelyben az ipari és kereske- __ újra virágozni kezd, Pécs delmi érdekek támogatására és városában a céhek megszűné- i megvédésére egyesültek. Ezzel Sekor 12 céh létezett, és pedig:# szemben a céhtagságon kívül csizmadiák, cipészek, tabako­sok , kőművesek és kőfaragók, asztalosok, kádárok és eszter­* szabók is voltak. A német sza­bók pantallót, frakkot készí­tettek és úriszabóknak hívták magukat. A magyar szabók legtöbbnyire csali magyaros szabású, gránát és skarlát ru­hákkal jártak a'vásárra. A női ruhákat paszománnyal varrták ki. Nadrágot posztóból, ezen­felül kurta és hosszú dolmányt, asszonyoknak pedig zsinóros ködmönt és török módra bé­lelt mentét készítettek. Pataki Ferencné Mtsieny (ma Kozár- misleny) falu hatá­rában a magyar ál­amalapítás és vár- ispánságoik korától fennállott várat. Ma is Koand-alja dűlőnek hívják a mislenyi határnak egy formás dombal- ii részét. A dombon állt Koaszt vár- íspánság központja. V alószínűleg már a honfoglalás előtt is erődítmény volt, mint a többi bara­nyai vér. Legtöbb­jénél római castrum nyomaira bukkan­tak, s mivel a mis­lenyi várdomb is kissé kiemelkedik a környező tájból, gyanítják, hogy ezt is római őrtorony alapjaira építették. A honfoglaláskor Baranyavár volt, amely később az István király szer­vezte vánispánság látogatta központja lett. A g baranyavári váris- pánság területe azonban ingoványos és mocsaras, lovas­hadak számára nem a legalkalma­sabb volt, viszont a mocsár, a Dráva és a Duna igen jó vé­delmet szolgálta­tott, így meghagy­ták központnak, de melléje a kissé ma­gasabban fekvő te­rületre építették Koaszt várát és szervezték meg Koaszt várlspánsá- got. Koasztvár és Baranyavár közötti magaslaton siyil­rály kíséretével , évente egyszer meg- a váris- pánságot,' ilyenkor hetekig a vár-ispán­nál tartózkodott. Az összegyűlt hadinép. fényes öltözetű urak — a pompás had­gyakorlatok, a há­Barai János nádor 1410-ben szántóföldekkel és er­dőkkel gazdagon megajándé­kozza őket, özvegye pedig sző­lőket adományoz neldk Tótfa­luban. Mátyás király is ked­velte alighanem a pálosokat, mert 1474-ben törvénykezési mészkodók színesl1 jogot ad a hajósiaknak a bűn­tömege lenyűgöző l1 ügyek kivételéved, melyet pün­1 át vány lehetett. <1 kösd napján, más forrás sze­A várdomb alatti'ri-nt Szt. László napján tartót- délfelől elterülő sí-# tak meg. kon és északibb fe-'1 A virágzó páHos-ház Siklós :én, a völgyön túli, pécs elestekor 1543-ban ke- dombokoin a szan-< .... . .. tóvet» ekéje nyo-\rulhetett torok e3 mtn” mán felszína-e ke-# den bizonnyal akkor pusztult rült sok tégla- és* [ el. A török defterekben (adó- épúlettörmelékang- lajstromok) sem említik. hanem koaszt-var virágkorának leg-1, KOVÁCS ANDRÁS utolsó hírmondója. tanár álló céhlegények és segédek kiszolgáltatottak voltak. A céhek szervezete A céhek szervezetét a városi hatóságoktól, majd a királytól jóváhagyott céhlevelek szabá­lyozták. A céhekben szinte kegyetlen szigorú hierarchia uralkodott. A céh élén az éven­ként választott céhmester ál­lott. ö képviselte a céhet a ha­tóságok és o fogyasztó közön­ség előtt. Őrködött a szabályok tér ellen, megtartásán, védte a tagok ér­dekeit, ellenőrizte a tagok er­kölcsi viselkedését, munkáját, őrizte a céhládát, elnökölt a gyűléseken és lakomákon. Vi­gyázott a céhmester arra, hogy •lem céhbeli mesterek, úgyne­vezett himpellérek vagy kontá­rok ne dolgozzanak a céh te­rületén. A céhekben álló legé­nyek mester, dékánja és a „mívlátó” meste­rek Intézték, akik időközökben megvizsgálták a mesterek mű­helyeit, boltjait, műveiket. A kulcsmesternél volt a céhláda egyik kulcsa. A szolgálómester segédkezett a céhmesternek és a nótárius végezte az írásbeli teendőket. A céhtag csak olyan iparos lehetett, aki törvényes házasságból született, városi le­gályosok, bábosok és mézes- kalácsosók, szabók, borbélyok, halászok, kovácsok és bádogo­sok, fésűsök és vargák. Legrégibb keletű a csizma- , diák céhe. 1848-ban a pécsi11 csizmadia céh gróf Berényi Zsigmond pécsi püspökhöz (ki Baranya és Tolna megye fő-1, ispánja is volt) folyamodott” orvoslásért. Panaszuk volt a városban lévő 2 tímár céhmes- Panaszukhan előad­h. városát szerető, műem- temploma. Építéséről nincs lékeit tisztelő pécsi em- ugyan megbízható adatunk, de ........... az bizonyos, hogy a pécsi gó­tikát (13. század végét) meg­előzte. A középkori európai temetés két helyen történt: az építmény kriptájában és a templom körüli cimteremben. bér számára különö­sen azok a város-történelmi színhelyek és epizódok voltak érdekesek, amelyek csupán nevükben maradtak fent, de a név mögül az egykori tár­gyi valóság eltűnt. Egyik ilyen Az előbbiekben a társadalmi ták, hogy a tímároktól a bőrö- %z Ótemető utca kérdése, két nehezen és drágán tudják', amelynek neve mögött a pé- megszerezni. Egy talpra való ( ;si középkor egyik, érdekes bőrt 10 forintnál olcsóbban "ejezetének ködképe rejlik. nem adják, fekete bőrt egyál- Onnan kell kiindulnunk, tálában nem adnak, bár készí- .> hogy a pécsi Székesegyház lenek, bocskornak valót szin- i után legöregebb egyházi mű­tőn nem adnak. A pécsi taba- f rmlékünk a Mindszentek kosok egy kötés bőrt 13 fo-z így kénytelen ezeket a görö- # göktől vásárolni 7 forintért, i miért is új iimitációt (ármeg­állapítást) kérnek. Tizenhét bot ■— jogtalanul előkelőek, az utóbbiban a nép temetkezett. Ez így volt a vi­lágvárosokban — akár a tele­pülés középén is — s e tényt példák számtalanjával lehet igazolni. (Párizsban például: a „Montparnasse” temető). Igen szívesen temetkeztek haj­i/’epedésre jogot nyert s tanú- bó Tamás, Brelel András ési 1751-ben a pécsi püspöki úri- székhez vádat emel a pécsi sza­bó céh Picznaoker István, Sza- } ..._____________ .--r ^óéveit szabályszerűen elvégez- még más mesterek ellen. A vá- f te. A r iparos 10—-12 éves ko- ros Itatóságát Kruspér János rában mint inas (apród) kezdte képviselte. Előadta, hogy 1751. foglalkozását, 3- -4 év múlva március 12-éri említett meste- felszabadult, megkapta a ta- rek Nagy István házában nulólevelet, legény (ficsur) lett. együtt lévén, Horváth György Néhány évig még vándorolt, szabónak legényét Vitéz Györ- hogy mesterségét Jól megtanul- gyöt nem tudni ml okból, jog- ja és mikor hazajött, remekmű sérelemmel elfogadták, másfél készítésével, szakvizsgát tett a napig fogva tartották, azután céh színe előtt. Ekkor ünnepé- saját felelősségükre tizenkét # lyes szertartások között mcs- botütést mértek rá, mely által f térré avatták nagy lakoma ki- a földesúri jogokat súlyosan# aéretéboTi melynek étel- és megsértették. A céh részéről” •alrendjét nem ritkán húsz Nagy István atyamester és# danában a domboldalakra, amely helyzet a Kálvária- szerűséget követte, főként a keletre néző hajlatokra, mert a napkelte eszmei kapcsolat­ban állott a feltámadás gon­dolatával. Az Ötemetó utca, illetve az egykor itt állott te­mető mindkét előbbi feltétel­nek megfelelt. A tatárjárás előtt az út csak a templomig, illetve a körötte elterülő temetőig vezetett. Ez a temető volt a középkori nép­temető, az előkelőbb belvárosi temető mellett, mely a mai Széchenyi téren állott Berta­lan templom körül feküdt. Az Otemető pontos határvonalát nem ismerjük, azonban az a templomtól jórészt a nyugat­ra eső emelkedőn feküdt. — Már a török utáni időben is templom kőrüfl része megszú- kiilt. A nyugati hajlaton pedig itt-ott gyümölcsös, majd szőlő foglalta el a halottak csöndes helyét. A 18. század második felé­ben végig kiépül a mai Tety- tye utca házsora, s ezzel a mai Virág utca felé emelkedő, las­san elévülő temetőt elzárták a templomtól. Ezzel a közel ezer éves temető meghalt. Vi­szont" a templom körüli annál forgalmasabbá vált, s kiala­kult az új kettős temető, a vastag fallal körülvett címte­rem és a templomtól északra, s keletre elterülő néptemető. Ebbe a temetőbe 1832-ig temet kestek, amikor megnyilt a vá­ros új „központi“ temetője, a budai városrészen. Ezzel a. Mindszentek temetője, az ősi Otemetőnek hívják,s ez is ar- ötemető regénye lezáródott, ’s ra utal, hogy a török alatt is temető volt. Mivel a város­falakon belül a török alatt magyar csak kivételesen lak­hatott, a Mindszentek temp­lom körüli temető volt akkor az egyetlen magyar temető Pécsett. A 13. század második Jelé­az utolsó temetés után Gerde- nics, a budai plébánia kano- nokja ünnepélyesen bezárta a cimterem kapuját, s a kulcsot a falon át bedobta a sírok kö­zé. Az Ótemető utca körüli ősi temető érdekességét növeli ben, a tatárjárás után a várost számunkra az, hogy a Uttárjá­hatalrrtas falrendszerrel vették leörül. Az óriási építőanyagot a Mecsekiből kibontva, kialakí­tották a nagy _ tettyeí kőbá­nyáit, amelyhez' vezető út ket­tészelte az ősi temetőt. Ettől kezdve az út keleti laposabb területén is temetkeztek, egé­szen a török-időkig. A török után a helyzet vál­tozott. A Téttye-jMtak mentén fekvő tellek rllnndó bír tok- vitái miau a temetőnek a rá* után negyven évig folyt óriási és kegyetlen robotnvun- kában elhullott áldozatokat tt ide temették el temető ősi múltját iga­zolja az, hogy a leg­első házépítések alkal­mával olyan helyeken, ahol a köztudatból is eltűnt az ősi temető emléke, szintén ástak fel csontokat. nn. vök is vmito'T

Next

/
Thumbnails
Contents