Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-28 / 23. szám

TTLA<; PRO»-ET ARJA! EG VÉS ÜLJETEK * DUNÁNTÚLI / NAPLÓ \ MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Mai számunkban: \einzet»s<'öi nap Kólvbaii h épkin 11 this nyílt Wuhavstm A Szov etunió több vajat terme5, mint az Egyesült ÁHamok XV. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM ARA: 50 FILLÉR KEDD, 1958 JANUÁR 28 A Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendje tovább erősödött Megleesdőtlött as országgyűlés ülésszaka Az orszűgp-g&lés-#} ülésszaka hétfőn délelőtt megkezdte ta- . vácskozásál. Részt vett uz ülésen Dobi István, a A'ép köz társaság El­nöki Tanácsának elnölte. Ká­dár János, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke, Antas István. Apró Antal, Bísz- ku Béla, Csergő János, Czoit- ner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Dögéi Imre. Incze Je­nő, Kállai Gyula, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Marosán György, dr. Münnich, Ferenc, Nagy József né, dr. Nezvál Ferenc. Révész Géza, Tausz János, Trauiman Rezső a kormány, tagjai, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnö­ke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt Ilao De cin, a Kínai Népköztársaság buda­pesti rendkívüli és meghatni- mázolt nagykövete, Adam \Vill- mann, a Lengyel Népköztársa­ság rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete, Ion Popescu, a Román Népköztársaság rend­kívüli és meghatalmazott nagy­követe, Rudolf Helmer, a Né­met. Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Kvasztju Sztojcsev, a Bolgár Népköztársaság rend­kívüli és meghatalmazott nagy­követe, Bato Karafili, az Al­bán Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Jovo Kapicic, a Jugoszláv Szö­vetségi Néplcötársaság rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követe,dr. Julius. Viktort/, « Csehszlovák Köztársaság rend­kívüli és meghatalmazott nagy­követe, J. 1. Gromov, a Szov­jetunió rendkívüli, és meghatal­mazott nagykövete, ‘ion Don cser, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Dasíjn Adilbis, a Mongol Nép- köztársaság rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete, A&d* ei-Hamid. Nafeh Zadé, az Egyiptomi Köztársaság rend­kívüli és meghatalmazott nagy­követe, dr. Walther Pemsipp. az Osztrák Köztársaság rend­kívüli követe és meghatalma­zott minisztere, dr. Meir Tom* t-al, Izrael állam rendkívüli követe és meghatalmazott mi­nisztere, Frits• Hegg, Svájc rendkívüli követe és meghatal­mazott minisztere, Alexandra Sgourdeos, a Görög királyság ügyvivője, Hoang Vau Lói, e Vietnami Demokratikus Köz­társaság ideiglenes ügyvivője, Stíg Rynell, a Svéd királyság ideiglenes ügyvivője. Henri. Quice, a Francia Köztársaság ideiglenes ügyvivője, valamint a diplomáciai képviseletek szá­mos tagja. Az ülést néhány perccel 11 óra jután Róna i Sándor, az or­szággyűlés elnöke nyitottá meg. Az ülésszak tárgy sorozatául a Minisztertanács beszámolóját és megvitatását, továbbá az 1958. évi népgazdasági terv is­mertetését és megvitatását ja­vasolta az országgyűlésnek. A javaslat elfogadása után az el­nök bejelentette, hogy a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés 1957. december 21-én berekeszteft ülésszaka óla Itat törvényerejű rendele­tét alkotott. . Ezután Kádár János, a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke ismertette a mi- niszterUmá cs beszá m olójé t. torma búzát, 200 000 tonna ro­zsot, 176' 000 torma kukoricát. 111800 tonna árpát, 297 000 torma vágómarhát és 208 000 tonna vágósertést a szabad cikkekből. A felvásárlás egyes terményekből még folyik, de az 1957-es naptári évet tekint­ve a felvásárolt mennyiség 10 százalékkal alatta van az 1955- ös év rekord begyűjtési ered­ményének, viszont a falusiak igénye iS csökkent a központi készletekkel szemben. Az össz­lakosság vásárlásai is csökken­téit tíz százalékkal ■ ebből az árualapból. így a felvásárolt gabwiamemiyi- ség minden újabb behozatal nélkül biztosítja az új ter­més betakarításáig a lakos­ság' folyamatos ellátását. Kedvező képei, mutat az 1957-es év pénzgazdálkodása i&. Az adóbevétel hé: s*aw.i* jókkal haladta meg az elő­irányzatot, a t akarékbetete.. összegek 1958- elején már J.» százalékkal. meghaladta a e11 eníorradalom előtti szinte A bankjegyforgalom norma lis szinten stabilizál ódat! 1957-ben jelentés mértékben emelkedett a dolgozók éle* színvonala. A munkások és alkalmazottak reálbéré 14— 10 százalékkal növekedett. A parasztság reális jövedel­me 8—10 százalékkal volt magasabb, mint 1950-ban. A tewnelő&zovetkezeteck ár-." kiosztott munkaegység orsza gos átlaga az 1936-os 33 K'- ról 1957-ben 41 forúttra nőt'. Jelentős eredmény, hogy 1957 ben íelépüit a 10 000 új ba nyászlakás. s összesen minies . 50 000 új lakás éoü1-. Kádár János elvtárs beszéde ' .Nyolc hónappal ezelőtt, szá­moltam- be ai .országgyűlésnek a kormány munkájáról kezdte beszédét Kádár János, a Minisztertanács elnöke. — ße- ezárhofóm lényege akikor az vo’t.. hogey az- ellenforradalmi .fe'kclcá erőivel szemben siike- ritlt megvédeni hazánkban a •népi hatalmat, a Magyar Nép. köztársaság ál1 «mát és függet­lenségét. Most, amikor a iktne­mé ny újabb nyolohónapi tevé­kenységéiről számolhatok be, elmondhatom, hogy a múlt évi májusi helyzet­űre. képest a Magyar Nép­körtársasá<r állami és társi­da'mí rendje tovább erősö­dött. A továbbiakban a rendien el ­tartó és az igazságügyi szerve­ink elmúlt időszakban végzőit eredményes munkájáról szó­lott. Mint mondotta, a magyar rendőrségnek, ügyészségnek és bíróságnak műért áriában elég natnlszámú rosszindulatú bí­rálója van, kisebb részt itt­hon, nagyobb részt nyugaton. De még u legroEazindulutúbb kritikus sem tudott egyetlen olyan esetet sem' felhozni a magyar hatóságokkal szemben, ame'yben bárkit is ártatlanul, el nem követett büncselek- ménv miatt vontak volna’fele- lősségre. A kormány továbteiu is fon­tos fe'adatónák tekinti —moa- uoha többok között —, hogy éberen őrködjön afelett: illeté­kes állami szerveink, a jövő­ben is minden eszközzel bizto­si* s% a törvényes rendet és a törvényességet. A továbbiakban elismeréssel szólt a gyorsan talpraállt ha­tárőrség tisztjeinek, tisztfic- ivettescinek és katonáinak pél­dás, áldozatkész helytállásáról, s arról, hogy néphadseregünk a mú't év második leiére be­letette az újjászervezés alap­vető feladatait és rétért a bé­keidőben szokásos normális tevékenységre. Az. elmúlt nyolc hónap alatt sokat javult az államigazga­tási szervek, minisztériumok és főhatóságok, a úinács-sp- paráíus és az egyéb .«Uam- iyazsatá.si szervek munkája is — folytatta. — Ezek a uzépvék a korábbinál lényegesein ki­sebb létszámmal végzik műn- bájukat. J957-ben -csaknem 68 ezer fővel csökkent a terme­lésben közvetlenül részt nem vevő dolgozók száma, ezen be­lül a központi átorniigazgatá&i szervek létszáma mán.tégv 18 ezer fővel csötókemt. Ezután utalt a kormány al­tul kezdeményezett törvények­re, törvényerejű lemdeletekze, ameljeik közül például az ál- lamigazgutásü eljárás általános szabályairól szóló törvény ren­dezi az eljáró igazgatási szer­vek és az állampolgárok joga­it. kötelességeit. A tudomá­nyos és íél<íőoktntási tanács létrehozásáról kiadott rendelet a különböző helyeken folyó tu­dománya.-; leutalás és képzés egységes irányítását szolgái je. A koamányrendelettel létreho­zott .országos gyermek- és if­júságvédelmi tanács az elha­gyott gyermekek kérdésének megoldásáig hivatott. A népi ellenőrzésnő1, szóló törvény ál­lami rendszerünk további megszilárdítását és a gazdasági visszaélések leküzdését segíti. Nagy jelentőségű az üzemi ta-» rácsokról kiadott törvényere- jü rendelet is, amely egyebek között növeli az üzemek dol­gozóinak társadalmi aktivitá­sát. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek tagjainak köte­lező nyugdíjbiztosítását beve­zető törvényerejű rendelet ko­moly támaszt jelenít a mező­gazdasági munkában munka- képtelenné vált, elaggott öreg parasztembereknek, ugyanak­kor hasznos a termelőszövet­kezeti mozgalom fejlesztése szempontjából is. egész tennelese 1957-beu kél százalékkal volt magasabb uz 1955-ös évinél. Emiéi -vöiamivél tnu&yobn mér­tékben növekedett a szövetke­yjetí ipar és a magán' kisipar terhelése. — A mezőgazdasági, terme­lésben —f - mint az ismeretes, — • 1957-re kenyérgabonára nem volt előírva kötelezi» ve­tésterület. Ennek következté­ben a kenyérgabona vetéste­rülete 10 százalékkal csökkent és ugyanannyival növekedett -:i takarmánynövények vetéste­rülete.* Ez az eltolódás, mivel az állattenyésztés fejlődése és a belterjes gazdálkodás irányá­ba itat, nem egéazs»ígteii»n, — 1937-ben a. kenyérgabona ti* százalékkal kisebb veíés- torii’eU'n 5 százi’ékkal na­gyobb termést átlőtt az elő­zi» évinél. Az egy holdra eső átiagereő- me.iy az összes fő termények­ből — mint búza. rozs, őszi árpa, kukorica, burgonya, cu­korrépa — külön-külön is, ma­gasabb volt az előző ovi ter­mésátlagnál. Az 1957-es év |nezögazdasági terméseredmé­nye a felszabr.du'ás utáni leg­jobb eV, az 1935-ös eredmé­nyeit is meghaladta valamivé'. A fő gabonaterménytkből a legjobb eredményt az állami gazdaságok;' érték él, amelyek holdanként-búzában 3.9. iha­rsával, rozsban. 2,5 mázsává'.. ii>zi áipában 1,9 mázsávu! jobb wLi»«eredményr értek er, mint uy. egyéni puraszitgiizdícságok. Az állami gazdaságok után a termelőszövetkezetek érték el a legjobb termésátlagot, ama- lyek holdanként búzában 2,1, rozsban 1,8,. őszi árpában 0,9, zabban 1 mázsával nagyobb átlagtermést értek el; mini az egyéni parasztigazdswágdl;. — Külön keli szólnom a nw- zógazdasági felvásóriás ered- raényeiről. Nyíltan meginon- dom, igSTi komoly -kérdésként merült fel egy évvel ezelőtt az ország kenyérellátásának gondja, amikor arról kellel! dönteni, hogy áttérjünk-e a be­gyűjtési rendszerről a szaibaa ielvásárláe rendszeréi^;. Mi, bízva paraszt iágmvkban, a sza­luid felvásárlási rendszer mel­leit döntöttünk. Most arról svámolhatcik lse, hog.y a szabad felvásárlási rend­szer bevált, az 1957-es évben ugyan a tojás- és a baromfi- l'elvásárlás akadozott, de et­től eUétdwtve » naptári év­re előirányíott felvásárlási tervei- egyetiei», úgynevezeli .idmiinsztraiív inte'kkedcs nélkül túlteljesítettük. 1 A kormány felvásárolt 855 000 Az 1958-as ferv célja az élefszínvonai megszilárdítása Kádár János ezután szólóit az 1958. évi népgazdasági ten .txí.. jCgyebelv között megc-m- lítetle, hogy az ipar termel«- sét 7,3 százalékkal, a mező- gazdasági termelés színvonal a.: 4,6 sziizalókkal magasabba.: irányozzak elő. A teruházáv. - küt szerény mértékben, ugyan, de növelni • kell, s a» 1958-as terv célja aa-, hogy az 1957 - decemberéig elért. étetBZjm «im 1 at meg* szilárdítsa. Külön hangsúlyozta, hogy a komnány és egész táifiada!-- munk közös fetadatá, hogy ha­tározott lépőül te^'or» eiuie . iSkarékosság és a közvagyon jhbb megóvása tehén. — Az 1958-jJt; terv jo, a «k. gozo nép érdekeinek, a szccia ’izmus épitésiuiek megfelelő oéílcitűzéseteet ud, s hu a ma gyár báriyátzok, ipari munká­sok, piuasztok, allufim'azottak, értelmiségiek támogatják mei; valósítását -- ön a magam ré­széről ebtoen biztos vagyok ■ nem Itéíséges, hogy laegvaiu- sííiuk és jó irányban túl i.- fogjaii teljesíteni az 1958. év tervet -- monda!! a Kád úr .»•• nos. * Értelmiségi politikánk 3avu't a gazdasági helyzetűn1 nőtt a dolgozók jövedelme A Hazafias Népfront elnökségének ülése A továbbiakban gazdasá kérdésekről beszólt. Az 1957-u év gazdasági munkájára v matkozó előzetes adatok ~ őseaehasonlítva 1955. adataivu '** act mutatják bog* uz alktnii ipar termelése a? el.«*» negyedévben 84, a má­sodikban 101. a barmatlikbui) 106. a negyedikben nettig 1V7 százaléka volt az 1955-ös év u rnn’lthénék. Az állami Ipar A Hazafias Népfront elnök­sége szombaton ülést tartott. Az ülésen Apró Antal, a Haza­fias Népfront elnöke tájékoz­tatta az elnökséget a hétfői országgyűlés napirendjéről és ismertette a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi fti- rottsága. valamint a Miniszter­tanács javaslatait a kormány­ban történő személyi váltó? t- _ lókkal luipcsolatban. | Az elnökség megvitatta V> | iá Antal tájékoz4»tóját és :»■ J vélbeo közölte az Elnöki 'l’a- 1 náéesal. hegy egyet ért azok­kal a javaslatokkal, amelyek az, országgy űlés elé kerülnek. Az elnökség ülésén Apró Antal — tekintettel miniszter- elnökhelyettesi megbízatásá­val kapcsolatos tokozott el- foglaltságá-ra — kérte felmen­tését a Hazai tus Népfront el­nöki tisztség-e alól. Az elnök- ség a kérelmet elfogadta és Kállai Gyulát, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Dizoltságúnak és a Népfront Tunácsa elnökségének tagját bízta meg az elnöki teendők ellátásával. Ezután est' elrtwilt " hómfpo.l; kulturáhn «.■edmc.nyeáiröí szü­lött, a többtniUáós példány- számban megjeleaw úiságok- ról, a mozi látogatók szá márnái; növekedéséről, könyvkiadá­sunk fejlődéséről, művészeinik és sportolóink nemzetközi si­kereiről. Kiemelte a pedagó gusok munkájának rerrikívü i jelentőségét, s a?t, hogy kor­mányunk nagy erő feszítés altéi lesz az iskolai . tantéren ■ hiány csötókei-rtéstrre. Az értei1 - miségről szólva a következő­ket mondotta; — Mi eddig is minden erő vei igyekeztünk az értelmi- sőgi dolgozóik eszmei és pali ti- : kai fejlődését megkönnyíteni és segíteni. Ennek érdekében a Magyar Szocialista Munkás párt Központi Bizottsága és kormány eddig is a leghatáre- zottabban saemtoeszáHt a? olyan egyoldalú és káros néze­tekkel, amely el; az ellenforra­dalmi felkelés után az e^ész értelmiséget, vagy az értelmi­ségen belül egiése értelmiségi kategóriákat reakciósnak, vágy revizionistáknak akartai; bélyegezni. A kérdésnek ilyen beállítása egyértelmű volna i/ értelmiség tömegeinek olya i megbélyegzésével,. amelyre magyar értelmiség semmiké-r pen nem szolgált rá. Tudni kell azonban,’ hogy viszonylag az értelmiségen- belül vavmai. legnagyobb számban olyanol akik a burzsoázia nézeteit ht> dozzált. Mi Ipiylauv». ,<u lukoztn lógjuk ser. ideulógíai harcul ezek eiieu a burzsoá és re vizáonisfca Méretek elten, dr nem jdniinlsztrativ es?Jő« zökkel. Hanem a marxlsanus- leninizmus enanei fegyv erei vei. Mi nem az emberek e! len, még kevésbé az értet misés ellen akarunk harcol ni, de következetesen ak.i rönk és fogunk is küzdeni a r. egyes csoportjaikban fellel he-tö reakciós nézetek ellen. Szólott az irodalom, a film­gyártás, a színházi élet és kultúra más területén még fennálló h i ánvosságokró!, hozzáfűzte, meggyőződésűn, hogy az eszmei harcnak vitámak vnégső eredménye u szocialista kultúra' teljes győ­zelme tesz' Á szocialista társadalom építésének központi kérdésé jelenleg a mező- gazdaság szocialista átszervezése A beszámoló további nesz­ben a mezőgazdaság szocialis­ta átalakításának kérdésével f.... atkozott. Nem^Wtség«#. — mondott v dalom epitési-iuk kö/.t»«mfi kérdése jelenleg a tnezójta/ daság szociolisl a átfttekitAí-i A forradalmi muttkiít -paras» ■ kormány mezőgazdasági po'í ■ ' ■ tmam * 9.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents