Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-28 / 23. szám

2 NAPLÓ 1958 JANUÁR M Megkezdődött as országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) likája arra irányult és irá­nyul, hogy fejlessze az égés-’ mezőgazdaságot a népgazdaság általános érdekeinek megfele­lően. tehát fejlessze mind az állami gazdaságokat, mind a termelőszövetkezeteket és a? egyéni parasztgazdaságokat. — Hogyan alakult a szocia­lizmus alapjajnak építése fa­lun az elmúlj másfél eszten­dőben'.- Az ellenforradalmi hullám ,a buriSoá reakció sok termelőszövetkezetet erőszak­kal .feloszlatott, ennél lénye­gesen kisebb számú pedig a régi hibák következtében a tagság akaratából oszlott fel. Az ellenforradalom leve­rése után az ilyen vagy olyan módon felbomlott ter­melőszövetkezeteknek, több mint fele Ismét újjáalakult. Mint látható, sok tekintetben kedvezőbb, egyes vonatkozá­sokban hátrányosabb helyzet­ben javítjuk a mezőgaedaság szocialista átalakítására irá­nyuló munkát. Most, az átme­neti megtorpanás után meg­indulunk és meg is kell indul­nunk a fejlődés útján. Meg vagyunk győződve arról, hogy okos szóval, megfontolt, józan intézkedésekkel falun is győ­zelemre visszük a szocializmus ügyét. — Az 1957-es év a termelő­szövetkezetek stabilizálódásá­nak éve is volt. Ezt mutatják a számok is. Termelőszövetke­zet és szövetkezeti csoport 1956 december 31-én 2 089 volt az oi-szagban, 119 000 taggal. Egy évvel később, 1957 decem­ber 31-én 3465 termelőszövet­kezet és termelőszövetkezeti csoport volt 164 000 taggal. Az egyénileg dolgozó parasztgaz­daságok. 1957-ben megerősöd­tek, a forradalmi munkás-pn- raszt kormány átgondolt pa­rasztpolitikájának eredménye­képpen. — Most felvetődik a kérdés, hogy előre kell mennünk a falu szocialista átépítése út­ján, de hogyan? Mi abból in­dulunk ki, hogy a kormány politikája, amely egyaránt tá­mogatta a termelőszövetkeze­tek és az egyénileg dolgozó parasztság ügyét, helyes vob. E politikánk nagy eredménye, hogy az ellenforradalmi táma­dás időszakában, amikor kü­lönösen kiéleződött az osztály- harc nálunk, kitűnt, hogy Ma­gyarországon a parasztság ■nem a burzsoázia, hanem a munkásosztály szövetségese és tartaléka. A burzsoá földesúri rendszer visszaállításának kí­sérletével szemben mind a terme! őszövetkezeti, minid az egyéni parasztság a népi hata­lom oldalán sorakozott fel, a munkás-paraszt szövetség meg erősödött. (Taps) sát. Ha például a magyar nép­gazdaságot a maga lábára akar­juk állítani, növelni kell az or­szág kivitelét. A kivitel azon­ban nem állhat örökké csak ipari termékekből. 1938-ban Magyarország 430.000 tonna búzát exportált. Ezzel szemben a múlt. évben búzát hoztunk be az országba. 1938-ban 64.000 tonna rozsot szállított ki' Ma­gyarország a világpiacra, múlt évben rozsot ugyan nem hoz­tunk be, de nem is szállítot­tunk ki egy kilót sem. 1938- ban 11.000 tonna árpát vitt ki az ország, a múlt évben behoz­tunk árpát. Mezőgazdasági ter­melésünk, bár viszonylag el­maradott. de azért az 1938-as- nak felette áll. Ezt az is bizo­nyítja. hogy a holdankénti ter­mésátlag az 1931—38-as évek átlagához viszonyítva az 1950— 57-es évek átlagában búzánál 7 tized mázsával, az őszi árpá­nál 2.8 mázsával, a tavaszi ár­pánál 1.8 mázsával, a kukoricá­nál 2.3 mázsával magasabb. A múlt viszonylag magas mező- gazdasági exportja a népi de­mokrácia viszonyai között első­sorban azért hiányzik, mert a | lakosság, a lakosságon belül } pedig a falusi lakosság fogyasz-1 fása lényegesen nagyobb mér-1 tőkben növekedett, mint az j egy holdra eső termés. Szerbi-1 tünk önmagában a fogyasztás J növekedése helyes is, jó. is. j Az ország mezőgazdasági ex- t portját nem olyan úton kell i növelni, hogy a magyar dolgo- j zók, munkások és parasztok ♦ egyenek kevesebbet, hanem | olyan úton, .hogy haladjunk i gyorsabban a szocialista nagy- f üzemi gazdálkodás felépítése | útján és termeljünk a mezőgaz- | daságban is modem eszközök-1 kel többet, jobban és olcsób-1 ban. Például a Német Demok- } ratikus Köztársaság, a Cseh-1 szlovák Köztársaság haladót- í tabb mezőgazdasági kultúrá- í jának eredményeképpen a hol-1 dankénti átlagos hozam az ősz- . szes fő terményekből mintegy i 50 százalékkal magasabb, mint J nálunk. Ez a fejlődés útja, eh- ? hez pártunk és kormányunk az 1 egyéni parasztsággal egyetér-l tésben, kéz a kézben el akart jútni. : Hazánk külpolitikája A továbbiakban a kormány különböző, a kispolgárokat, a kisiparosokat és a kiskereske­dőket érintő intézkedéseiről szólott, s beszámolt a kormány külpolitikai téren végzett mun­kájáról. Részletesen beszélt a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 40. évfordulójának’ moszkvai ünnepségeiről, ame­lyen magyar párt- és kormány- küldöttség vett részt, továbbá különböző kormány- és parla­menti küldöttségek látogatásai­ról, amelyek tovább erősítették és mélyítették barátságunkat a Szovjetunióhoz és a népi de­mokratikus országokhoz. Kié- ♦ melte a múlt évben Moszkva- t ban lezajlott tárgyalásokat, í ahol 12 szocialista ország és 64 f ország kommunista és munkás-1 pártjai tanácskoztak, s amely-1 nek nyilatkozataival a magyar | nép mélységesen egyetért. Az I ENSZ-szel kapcsolatban a kö- : vetkezőket mondotta: — A magyar kormány a nép-1 tömegek aktív helyeslésével és t támogatásával határozottan | visszautasított minden kísérle- | tét, amely az ENSZ szerveinek I alapokmányellenes kihaszná- f lásával a Magyar Népköztársa- t ság belügyeibeakart beleszólni.! Miniszterelnök — Münnich Ferenc Kádár János ezután hangsú­lyozta, hogy népünk döntő többsége szilárdan áll pártunk és kormányunk mellett, s he­lyesli, támogatja kül- és bel­politikánkat, — A. forradalmi munkás- paraszt kormány politikai irányvonala nemcsak és nem kizárólag a párt Központi Bi­zottságának irányvonala, ha­nem irányvonala ez a párt által összefogott és vezetett Hazafias Népfront-mozgalomnak is, a szakszervezeteknek is, az ifjú­sági és női dolgozó tömegek­nek is, A minisztertanács elnöke be­széde befejező részében java­solta, hogy Kállai Gyula mű­velődésügyi minisztert és őt az országgyűlés mentse fel a nagy elfoglaltságot jelentő kormány- i funkcióból, hogy a párt Köz- $ ponti Bizottsága titkáraiként ♦ hatékonyabban tudjanak dől-1 gozni. Ugyanakkor állammi-1 niszteri funkcióban továbbra is ♦ közvetlenül kívánnak segíteni | a kormányzati munka politikai z vezetésében. A miniszterelnöki | tisztségre .javasolta Münnich | Ferencet, a miniszterelnök első J helyettesének tisztségére Apró | Antalt, a művelődésügyi mi-1 niszter tisztségére pedig Benke | Valériát javasolta. Kádár János viharos tapssal ! fogadott beszámolója után Ró- t nai Sándor, az országgyűlés | elnöke az ülést bezárta. Az or- i szággyűlés január 28-án dél-f 'előtt 10 órakor folytatja mun-| káját. • Kedves vendég érkezett városunkba Tadeusz Gorynski elvtárs, — aki a Lengyel Kereskedelmi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének titkára — látogatott el Pécsre több napos magyarországi látogatása al­kalmából. Tadeusz Gorynski elvtárs a Szakszervezetek II. kongresszusára érkezett ha­zánkba meghívott vendégként. Meglátogatta a budapesti, kecskeméti kereskedelmi háló­zatot, majd két napot töltött városunkban is. A délelőtti órákban megnézte az Állami Áruházát. Első pil­lantásra elismerését fejezte ki a bőséges áruválaszték láttára, továbbá a nagy forgalmat és az áruk minőségét illetően, de észrevette azt is, hogy az Áru­ház „kinőtte” magát, kicsit szűk a hely. (Ez gondot okoz nekünk is ...) Meglátogatta a Kossuth utcai Csemegeüzletet is, nagy érdeklődést tanúsított az „önkiszolgáló bolt” iránt. Meglepődött, amikor a kezébe nyomták a dróthálóból font ko­sarat. Elmondotta, hogy Var­sóban is kísérleteztek önkiszol­gáló bolttal, de nem vált be. Magyarországi tartózkodása során szerzett tapasztalatai alapján megállapította, hogy hazánkban bő és jóminősegű áruválaszték áll a dolgozók rendelkezésére. De megállapí­totta azt is, hogy Budapesten — történetesen a Béke-Szálló ét­termében a „Szultána” nevű műsor nagyon nívótlan volt s ezt tapasztalta több helyütt .,A dolgozókat még a szárakon zóhelyen is nevelni kell, még* hozzá nívós, művészi műsor* ral.” Ebben teljesen egyet-j érthetünk Tadeusz Gorynski elvtárssal. Igaz ugyan, hogy a bírálat a budapesti Béke-szálló előadóművészeit érte, de sajnos nívótlan lokál-műsorokkal itt, Pécsett is találkozhatunk A délutáni órákban a KPVDS'/S kultúr otthonában Tadeusz Go­rynski elvtárs részt vett a nagy­aktíva gyűlésen, amelyen Bíró Sándor elvtárs bevezető szavai után Asztalos Róbert elvtárs, a KPVDSZ országos titkára szá- molt be a Szakszervezetek If< kongresszusán történtekről. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ Bábszínház Majson A napokban a majsi föld­művesszövetkezet nőtanácsa bábjátszó csoportot alakított. A csoport vezetője Bencz Boldizsámé óvónő, aki maga is tagja a földművesszövetke­zetnek. Céljuk, hogy a gye­rekeket szórakoztassák, vala­mint a bevételből az óvodai körülményeket javítsák. Már vidékre — Harkányba — is kaptak meghívást. Sok a A téglagyárakban a földelő- ! készítésé, a gépjavításé és a : kemencék nagyjavításáé ez az : időszak. Már most kitermelik azt a í földet, amelyből a jó idő beáll­• ta után a téglák készülnek. A • földet kitisztítják és „össze- : szoktatják"’, pihentetik és így ■ várják a beindulást. Általában áprilisban szokták : megkezdeni a téglagyártást, de •idén — ha az idő engedi — Sok a szarvastehén kímélik a bikákat a mecseki erdőkber dósát. A vadásztársaság tagjai Az utóbbi években igen el­szaporodtak a szarvastehenek a mecseki erdőkben. A helyes arány ugyanis az volna, ha ugyanannyi a szarvastehén, mint a bika. Jelenleg azonban az a helyzet, hogy minden szarva sbikára két-három te­hén jut. Különösen elszapo­rodtak a szarvasok Kisvaszar és Abaliget környékén Ennek pedig az a következménye, hogy szarvasibőgés idején a bi­kák nagyon kimerülnek, leso­ványodnak és a beköszöntő téli időszakban, amikor amugyis nehezen találnak táplálékot, nem tudnak kellő­képpen. megerősödni és ez a fejlődésük rovására megy, A mecseki vadászok most arra törekszenek, hogy a tervszerű vadászat révén hely­reállítsák a helyes arányt. A szakszervezeti vadásztársaság például, amely a legnagyobb Baranya megyében, csaknem 23 000 holdnyi erdőterületen szabályozza a vadak szaporo­szeptemibertöl január végéig 16 szarvas'bikát lőttek le, ame­lyek közül 14 selejtezésre szánt vad volt. Ugyanakkor h áromszorantnyi — számsze­rűit 47 — szarvastehén kerül" terítékre. Hasonló a helyzet az őzeknél is: több a suta, mint a bak. A szakszervezeti va­dásztársaság tagjai ezért a téli hónapokban 37 őzsutát lőttek a Mecseken. | Az utóbbi napokban nyuga- I ü-észafcnyugati. irányból hideg 1 légtömegek törtek be a Kár- I pát-medencébe és el árasztót- I ták az országot. A hideghul- l'ám {szombaton már erősen s éreztette hatását és —14.6 £o- I kot mértek. Vasárnap valami- J vei enyhébb volt az idő és a | 'eghidegebb „csak’* 1 —12.4 fok I volt. I Hétfőin újra alászállf a hő- | mérséklet és reggel 8 órakor tégla ? már március tizediké körül megindul a munka. Idén 4—5 millióval magasabb a gyártási terv, s ha ezt teljesíteni akar­ják, már jócskán kell égetni az első negyedben is. Ezért igyekezni kell a gépja­vítással, amely most szépen halad. A hibafelvétel még az ősszel megtörtént, most csak egyes alkatrészek hiánya gátol­ja itt-ott a javítást. A kemencék javítása is meg­kezdődött azokban az üzemek­ben, ahol befejezték az égetést. Nagy baj, — ha ezt a tavalyi és tavalyelőtti átmeneti hiány után bajnak lehet nevezni —, hogy ismét sok a tégla a gyá­rakban. Nem győzik raktározni Mohácson sem, ahol majdnem négymilliós készlet vár elszállí­tásra. Március végén már új­ból hordanak ki a kemencék­ből, de nem lesz hova. Több üzemben hasonló a helyzet. Jó lenne tehát, ha az építőipartól nagyobb megrendeléseket kap­nának, hogy valamennyi helyet biztosíthassanak a márciusi friss tégláknak. —17.4 fokot mutatott a hőmé­rő. Ezután óránként átlagosan 1 fokkal melegedett az idő és délután 3 órára mácr csa* — 8.3 fok hideg volt. Később újra emelkedett a hidegtvu)» lám és este 6 órakor már —10 fok körüli hideget mértek. Érdemes megemlíteni, hogy tavaly a legalacsonyabb hő­mérséklet —13 fok volt, me­lyet január 19-én mértek. Tegnap regeiről — 17,4 fokot mériok flz állatedészséixitovrS! Ml azt gondoljuk, hogy pa- rasztpolitikánkban semmi szín alatt nem szabad meg­ismételnünk a korábban elő­adódott* fő hibát, a jobbra- balra kanyargást. Úgy véljük, hogy a falu szo­cialista átalakításán minden nap rmunk álkod ni kell. Ennek érdekében igénybe kell venni a termelőszövetkezetek mun­kájának fejlesztését, a példa- mutatás erejét, a felvilágosító szót is. Ugyanakkor kitartunk amellett, hogy a szocializmus legjobb és a valóságban leggyorsabb útia a meggyőzésen alapuló tü­relmes vezetés. A ml politi­kánk lényege az, úgy kell dolgoznunk, hogy az egyéni­leg dolgozó paraszt boldo­guljon, a termelőszövetkeze­ti paraszt pedig még jobban boldoguljon. És ez vigye az egyénileg dolgozó paraszté* a termelőszövetkezet felé. Bízunk abban, hogy az egyéni­leg dolgozó parasztok látókor*" mindjobban kiszélesedik és többségük látóhatára mielőbb sajá* udvarának határain uV az ország, a haza horizontjáig szó1 <=«edi k ki. Kádár János ezután megem­lítette, hogy sok kérdés sür­geti a mezőgazdaságban a nagy­it >errvi gazdálkodás térhódítá­Az emberek egészségének megőrzése, betegségeinek gyó­gyítása hatalmas gond és mun­ka. Az emberire nemcsak saját egészségének megóvása, beteg­ségének gyógyítása hárul, de az állatoké is. S ez sem kis. gond, nem kis munka. Több mint 140 ezer számos­állat van a megyében, ami visszaszorozva több mint 700 ezer állatot jelent, nem számít­va bele a több mint százezer baromfit és kutyát, ment e jó falatot szolgáltatók és hűséges ‘ársak is az állategészségügy munkáját gyarapítják. Sokan foglalkoznak azzal, hogy az ember táplálkozásában első­rangú helyet foglaló állatállo­mány egészségére vigyázzanak, betegségeit gyógyítsák. Mun­kájukat, bármennyire is állat­orvosok, elsősorban az' embe­rért végzik, mert vagyonát óv­lak és gyarapítják és az állat betegségeinek gyógyításával, megelőzésével, az ember -eészséwét is védik. Sokféle betegség fenyegeti az állatokat. Nemcsak az élő­ket érheti betegség, betegség miatt a szaporulat is veszély­ben lehet, ha nine« megelőzés, gyógyítás. Tehát az állategész­ségügynek sem annyi csak a gondja, hogy a meglévő állat­állományt kell védeni, gyógyí­tani, hanem a nem meglévőt is. 1957 — mint minden más év — nem hagyta munka nélkül az állategészségügy szakembe­reit. Az erről készült jelentés második pontját idézzük érzé­keltetésnek: „A gümőkór csök­kentése érdekében minden áH lami gazdaságban és minden termelőszövetkezetben két íz­ben (félévenként) a szarvas­marhaállományt gümőkór szempontjából átvizsgáltuk, a fertőzöttek selejtezésére, illet­ve elkülönítésére intézkedése­ket tettünk. Az egyénileg dol­gozó parasztok szarvasmarha- állományának 80 százalékát (61 ezer darab) tuberkulinozásd el­járás alá vettük, a fertőzötte­ket megjelöltük. A fertőzött udvarokról jegyzéket adtunk a Közegészségügyi és Járvány­ügyi Állomásnak, hogy az em­berre veszélyes gümőkóros marhát tartó tulajdonos csa­ládját az illetékes körzeti or­vos megfigyelés alatt tartbas­<9. ­1 Ez csak egy munka a sok közül. Csak az egyénileg dol­gozó parasztoknál 61 ezer szarvasmarhát kellett megvizs­gálni. Csillagászati számot kapnánk, ha megpróbálnánk hozzávetőlegesen kiszámítani, hogy e 61 ezer állat vizsgála­tához hány kilométert gyalo­goltak, motoroztak az- állator­vosok és hány óra telt el e munkával. S ez csak egy a sok közül. Mert ott van még a vemhességi vizsgálattól kezd­ve a sertéspestisen át egészen a veszettség elleni oltásig az előforduló és előfordulható ál­latbetegségek egész légiója, nem szólva a barcmfipestisről. Sok kiló orvosság, sok liter szérum fogyott 1957-ben is, hoí?v egészséges legyen az ál­latállomány, hogy ne tizedelje, ne pusztítsa betegség sem az állatot, sem az embert. Sok hétköznapi tett, hivatás- szeretet, fáradozás, odaadás van amögött, hogy leírhatjuk: A megye á’lategészségügye ál­talában kedvező képet mutat, számottevőbb vész. pusztulás nem ütötte fel fejét. Másként úgy is mondhatjuk, hogy éte­ren nem állunk rosszul. Ez nem jelenti, hogy nincs sem­mi baj, nem jelenti, hogy be­tegségben nem hullanak el ál­latok, wenn jelent*, hogy évek, évtizedeit óta leselkedő állat- betegségek ellen nem kellett és nem kell a jövőben is meg­feszített erővel küzdeni. Az állatok egészségéért, betegsé­geinek megelőzéséért, amíg ál­latok lesznek, az embernek dolgoznia kell, munkát, pénzt kell rá fordítania. Ha nehéz is, sok faradság­gal járó munka is az állatorvo­sok, az állategészségügyért dolgozók munkája, mégis kömy nyebb, mint akár egy évtized­del ezelőtt. Az állattartók többsége ma már nem sajnál­ja a költséget a gyógyszerre, a gyógyításra, ma már az esetek többségében nem akkor hívja az állatorvost, amikor vég­szükség van, vagy amikor a szakember is csak egy taná­csot tud adni, hogy „vágják le’1. Társadalmi változás ez, minőségi változás, amit köz­nyelven legjobban talán úgy lehet kifejezni, hogy az elma­radott falu megokosodott az utóbbi évtizedben és nem rá­olvasásban, „csalhatatlan há­zi kezelésben”, hanem szakem­ber segítségében, beavatkozá­sában látja az állatok betegsé­gének megelőzését, gyógyításá­nak legjobb módszerét. Az elmúlt években fejlődtek a technikai eszközök, fejlődött a falu állattartó év ■orrlé«* kultúrája, mégis ez utóbbiban van továbbra is a legtöbb fel­adat. A napokban számoltunk be a bánfai sertéspestis okai­ról. Ezt is, mint a többi, na­gyobb méretekben előforduló állatbetegségeket a hozzá nem értés, a tudatlanság, hiszé­kenység Okozza, amelyet az­után fokoz a fertőzés terjeszté­se. Törvénye lehet minden ál­lattartónak: ha betegnek, vagy beteggyanusnak látja állatát, első dolga legyen állatorvos­nak szólni. így még kevesebb állatbetegség lesz és ami nem közömbös, még kevesebb lesz a kár, több, jobb minőségű lesz az állatállomány. Az állategészségügy megyei helyzete kielégítőnek mondha­tó, jobb, mint számos másik medréé. Ez köszönhető a hiva­tásukat szerető állatorvosok­nak, az állategészségügy min­den dolgozójának. A munka * téren tovább folytatódik. A* állategészségügy érdekében idén végzendő munkák ská'á- ja, ha lehet, még szélesebb, mint a múlt évben. volt. Re­mélhetőleg szélesebb rfíálájú eredmények is születnek és elmondhatjuk, hogy az állat* egészségügy terén szebb ered­ményeik születtek, mint a mő-

Next

/
Thumbnails
Contents