Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-24 / 20. szám

2 N APt ó 1958 JANUAR M» Milyen ruhát viselünk 1958-ban?\ Több mint négy és fél millió forint megtakarítás Negyedévenként az ország hét nagykereskedelmi vállala­tának képviselői összejönnek Budapesten a Ruhaipari Ter­vező Vállalat nagytermében. Először a manekenek mutat­juk be a legújabb divatot. A múlt héten például nem ke­vesebb. mint 150 női modellt és 50 férfi ruhát mutattak be. Ezután elkezdődik a tárgya­lás. A nagykereskedelem kép­viselői a bemutató alatt fel­jegyezték azokat a modellszá- mokat, melyek keresettek vi­dékükön. így a pécsi nagy­kereskedelmi szakemberek mintegy 35 női és 18 férfi mo- deliszámmal indultak a tár­gyalásokon. A tárgyalások úgy folynak, hogy minden nagykereskedel­mi megbízott elfoglal egy asz­talt és sorra „járulnak“ elébe a különféle ipari üzemek és gyárak képviselői. Azután megkezdődik az alkudozás. Valahogyan így. — Nekem szükségem lenne ilyen alapanyagból, ilyen, mo­dellből készült ruhákra. — Ja leérem, — mondja a gyár megbízottja — az nem olyan egyszerű, mert a modell még csak megy, de nincs hozzá ez, meg az. Szóval, kifogás az mindig akad. Legtöbbször az, hogy kevés a megrendelés, és viszo- lyog a gyár, hogy a szalagrend- szerét néhányszáz öltönyért átállítsa. Igaz, az utóbbi időben sokat változott a helyzet. Például a legutóbbi tárgyaláson is csak­nem minden kérdésben és gyorsan megegyeztek az ipar­ral. Tehát nyugodtan elmond­hatjuk, hogy reményekkel nézhetünk 1958 második ne­gyedéve elé. Azt is megtudtuk a Dél- Dunántúli Textilnagykéreske- delmi Vállalattól, hogy mi lesz a divat áprilisban, május­ban és júniusban. Nos, el­kezdjük a női divattal. A női kabátok egyenes vo­nal úak vagy bő háttal ké­szülnek. Az ujjak japán sza­básúalt. Már ritkábban tájé­kozni majd a szűkülő kézelő­vel. Továbbra is divat marad a fiús kabát. Ebből Pécs a má­sodik negyedévben 240 dara­bot kap. A színekben is nagy válto­zások lesznek. Uralkodik majd a sötétkék és a szürke. Kiskosztümök már eddig is nagy népszerűségnek örvend­tek, de most különösen nagy’ gondot fordít rájuk az ipar. Enyhén svej toltak az új szabá­sok, a kabátka rövid és maga­san záródik. Leggyakrabban három gomb fogja össze. Nos, ebből is kap Pécs 300 dara­bot. Érdemes megemlíteni, hogy a nagykereskedelmi vállalat­hoz a második negyedévben 1000 kulikabát érkezik, tweed anyagból készül. Az anyagokról külön érde­mes szólni. A karton, szatén- karton, ripezvászon, ballon, kézzel festett selyem mellett nagy szerepet kap a ripszse- lyem. Jellemzője ennek, hogy a színek jobban kijönnek és tartósabb is, mint „elődje“ volt. A női szabászatban új vonal is jelentkezik. Az úgyneveze’t „kosztüm-ruha”. Ez nem más mint kivágott ruha fölé sza­bott kis kabátka. A ruha szok­nyája szűk. Más a helyzet az egyéb ruháknál, ahol ellenke­zőleg, a bő szoknya a jellem­ző. Felül pedig ovális a kivá­gás. A különálló szoknya hossz? megrövidült, térdtől lefelé csak tíz centiméter. A férfi ruhákban már sók­kal kevesebb az új. a változás Általában az egysoros, egy- gomibos öltönyök az uralko­dók, de mellettük valameny-i nyi fazon megtalálható. Újra divatba jön a mellény és kiszorítja a férfi kardigánt.: kötött pulóvert. Bár erősm: „vallják“ a szakemberek, hogy: a jövő újra a mellénye» öltö­nyöké, a nagykereskedelmi vállalat — biztos, ami biztos alapon — mindössze ötven öl­tönyt kötött le a második ne­gyedévre. Az is új a férfi ruha szabá­sánál, hogy a kabátok ujja va­lamivel rövideibb és az ing kézelője kilátszik. A nadrágok magas felhaj- tóval készülnek és száruk kes­kenyebb. Újdonság a csíkos öltöny. Ennyiféle modell közül a: mely legmegfelelőbbeket nem volt] könnyű kiválasztani s a meg-: rendelés is nagy munka volt.: Hiszen a Dél-Dunántúli Textil; nagykereskedelmi Vállalat —; mely három megye ellátásáról: gondoskodik — a második ne­gyedévben csak Baranyába' mintegy 25 millió forint ér­tékű textilárut hoz. Gáldon.ví Béla a komlói újítók elmúlt évi eredménye Sürgős Intézkedést! Égy levél került hozzánk. Ez áll benne: „A múlt évben aiakult meg a KIS7.-szervezet. Fél évre rá oly örvendetes javulás tör­tént, hogy szinte öröm volt megjelenni a különböző ősz- sze jöveteleken. Színdarab-to- nulás, szemináriumi előadá­sok és mindennapos találko­zásaink azt bizonyították, hogy a drávaszabolcsi fiata­lok otthonra találtak a ki­csiny, szépen berendezett szobában. A napokban aztán bevágott a „ménkű” és felborított mindent. Egyik este ugyanis megjelent a KISZ helyiségé­ben Viola Istvánné. a hely­beli földinűvesszövetkezet könyvelője és ügyvezetője s már az utcán elkezdődött be­szélgetéssel felszólított min­ket. hogy azonnal pakoljunk ki, mert a szövetkezetnek szüksége van a kis helyiség­re. Nagyon lehangolódtunk s az este már sehova se tud­tunk segítségért folyamodni, egyébként is a tanács eddig csak ígért támogatást... Nem vitatkoztunk, kicipeltük kincseinket oda, ahol Ideig­lenesen helyet találtunk. En­gedjék meg, bogy felsoroljuk: a könyvtárszekrény Döményi Lajos udvarán ázik. a padok és egy másik szekrény a nyi­tott kultúrházban van, min­den felügyelet nélküL A rá­diót és a lemezjátszót a szer­ve»» titkár őrzi, a kályha pe­dig a tűzoltószertár előtt, m utcán hever. Mondják meg: hol folytas­suk a megkezdett próbákat, hol tanuljunk, szórakozzunk, hol teremtsünk meleg otthont a fiatalok művelődéséhez, társalgásához? Várjuk az Il­letékesek intézkedését. VAJDA ILONA szerv. tltk. KOVÁCS ERZSÉBET könyvtáros. A kérdések jogosak. Egye­lőre mi is csak azt tesszük hozzá: várjuk a drávasza­bolcsiak sürgős intézkedését, amellyel helyiséget biztosíta­nak a KISZ-szervezetnek. Az úniómozgalom ellen az ellenforradalom idején in­tézett támadás nagyon sokáig éreztette hatását a Komlói Szénbányászati Trösztnél is. Az elmúlt év elején egyesek még arról vitatkoztak, hogy szükség van-e vagy sem az újítómozgaiómra. A kormány 38/1957. számú rendelete vé­get vetett ezeknek a vitáknak, mert leszögezte: továbbra is fenn kell tartani ezt a hasznos mozgalmat, sőt fokozottabb mértékben támogatni kell anyagilag is, erkölcsileg is az újítókat elgondolásaik megva­lósításában. A kormány ren­deleté azonkívül, hogy segítsé­get nyújt a dolgozók javasla­tainak érvényesüléséhez, biz­tosítja az újítók jogvédelmét, csökkenti az újítási mozgalom területén a visszaélések lehe­tőségét. Az említett rendele­tén kívül még számos intéz­kedés történt az elmúlt esz­tendőben az újítási mozgalom fejlesztése érdekében. így töb­bek között az élüzem cím, a Kossuth-díj elnyerésének lényegesen kevesebb, mint 1956-ban volt. 1956-ban ugya­nis összesen 1400 újítási ja­vaslatot nyújtottak be, 1957- ben pedig csak 508-at. Látni kell azonban azt is, hogy az 1956- os évben utókalkulált tényleges népgazdasági meg­takarítás 4 422 300 forint volt, 1957- ben pedig 4 747 450 forint. Tehát az újítások számának csökkenése ellenére a megta­karítás összege növekedett. Ha ezenkívül megvizsgáljuk az újítások kísérletezéséhez és megvalósításához felhasznált költségeket és az újítási díja­kat, valamint a közreműködői jutalmakat s mindezt levonjuk a népgazdasági eredményből, akkor kiderül: míg 1956-ban az újításokból a népgazdaságnak 3 032 330 forint volt a tiszta haszna, 1957-ben ez a szám 3 553 196 forintra emelkedett. Lehetne még több szempont­ból értékelni a tröszt újítási mozgalmát. — de, mivel egy cikk keretében mindenre ki­térni nem lehet —, a két év IV. negyedéveinek összehason­egyik igen fontos feltétele lett litása látszik még célszerűnek. az újítások kidolgozása, illet­ve alkalmazása. Érdekes néhány szám tükré­ben megvizsgálni, hogy az el­múlt esztendőben hogyan ala­kult trösztünknél az újítási mozgalom. Kétségtelen, hogy a benyújtott javaslatok száma Míg 1956. IV. negyedévében 89 újítási javéslatot nyújtottak be a komlói bányaüzemek dolgo­zói, addig 1957. azonos idősza­kában 128 volt a beadott újí­tások száma. Ha az utókalku­lált javaslatokat hasonlítjuk össze, kiderül, hogy 1956. IV. Szocialista megrendelés az újítókhoz Mintegy felszáz szocialista megrendelést adott ki a Pé­csi Szénbányászati Tröszt igazgatója a közelmúlt na­pokban. A megrendelések tulajdon­képpen újítási feladattervek, amelyek végrehajtására név- scerint kérnek fel egy-egy újítót. Szebényi Ignác újhe­gyi vegyészmérnök például azt kapta feladatul, hogy old­ja meg a bányaszellőztetéssel kiáramló metán levegőtől va­ló gazdaságos elválasztását 'és Ipari célokra való felhasz­nálását. Eredményes megol­dás esetén 3.000 forint jutal­mat kap — az újítási díjon felül. Hasonló megrendelést mintegy félszázan kaptak a pécsi gzéntrösztnél. negyedévében 16 javaslatnál. 623 ezer forint volt a tény.e- ges megtakarítás, 1957. utolsó negyedévében 8 darab utó­kalkulált javaslatnál pedig 2 878 700 forint. Ezekből áx adatokból kitűnik, hogy az újítások száma az elmúlt ne­gyedévben lényegesen emelke­dett és négyszer akkora ered­ménnyel járt, mint az előző év hasonló időszakéiban. Mind­ez elsősorban abból fakad, hogy a komlói bányászok kö­zül is egyre többen értik meg ismét az újítómozgalom jelen­tőségét, hogy az újítói tevé­kenység lassan ismét népsze­rűvé lesz. Az újítások számá­nak emelkedését és minőségi javulását segítette elő az is, hogy az új rendelet értelmé­ben az újítókat anyagilag is jobban honorálják. Az újítók díjazására 1957-ben trösztünk összesen 323164 forintot for­dított az 1956. évi 289 000 fo­rinttal szemben. Meg kei] még említenünk, hogy míg 1956- ban a kisebb Jelentőségű újí­tások kísérletezésére és meg­valósítására 1 090 000 forint költségünk volt, az elmúlt év­ben, noha igen jelentős újítá­sokkal kísérleteztünk, illetve jelentős újításokat valósítot­tunk meg, az e célra fordított összeg csak 870 000 forint volt. Befejezésül meg kell em­lítenem, hogy a fenti elért , eredményeknél sokkal többet L« tudnánk kimutatni, ha min­den bányaüzemünkben felis­merték volna a mozgalomban rejlő óriási lehetőségeket, ha jobban felkarolták volna az újítóik kezdeményezéseit, ha hasznos és elfogadott újítási javaslatok közül minél többet alkalmaznának. Ebben az esz­tendőben ezen a területen is előrébbre kell lépni. El kell érnünk azt, hogy minden bá­nyaüzemben törődjenek ,az újítások sorsával,, hogy gz e - fogadott újításokat a gyakor- b.tban valóban alkalmazzák is. Szajkó István újítási főelőadó Új tsz — új elgondolás A kölkedi egyes típusú ter­melőszövetkezet 46 taggal kezd­te működését egy évvel ezelőtt. Beléptek ide földnélküliek is, de valahogyan egészségtelen­nek tartották ezt a szövetke­zést. Volt a tanácsnak 170 hold tartalékföldje, melyet átadott az egyes típusú tsz tagjainak. Közösen művelték az alapsza­bály szerint, de a saját földjét csak kevés tag vitte a közösbe. Jócskán maradt még föld min- • denkinek a háztáji gazdaságá- t ban. Volt olyan tag, aki egy parcellái sem vitt a szövetke- a szaporulat. Évente számol­ót be. junk csak egy bárányt minden Deák Antal elnök úgy gon- anya után, ez már 200 bárányt dolkozott: ilyen gyakorlat jelent. Darabját 70 forintért szemben áll az alapszabállyal, értékesíthetik belföldön, de ha márpedig ebben az esetben a Baharci Állami Gazdaság tud nem lehet hosszú életű a sző- pecsenye bárányokat hizlalni vétkezésük. Franciaországnak, ők is meg­Alig egy hónapja aztán úgy próbálják ezt az értékesítési határoztak, véget vetnek ennek módot. Kölkeden is van rá le­H«***MM*„M**««ttM** cJi kannúnikás fa kutyába Itt él kint az utcán. A Kossuth-uicán egy ház falának tövében. Szemén fekete szemüveg, fejét föltartja, mintha elnéz­ne valahova a táraiba, pedig igazán — szegény — semmit sem lát. És abbéi a négyszögletes micsodából furcsa hangokat csal elő. A harmonika gombja barna a nikotintól. A gyöngy­ház is rég lepattogott róla. Szép volt ám ez a harmonika valamikor! De az­tán nyáron a forró nap süti, ősszel veri az eső, télen sanyargatja a hideg és mégis szól. Rekedten, de szól. És a dalok! Szerelmes melódiák, szép emlékek, nyári forró esték andalító muzsikája. Ismeretlenek a dalok, amelyek előbúj­nak a harmonika nyílásain és hol erő­södnek, hol elúsznak a rohanó villamos robajában. A harmoniltás énekel is. fjem hangosan, hanem csak úgy hal­kan, önmagának, nem is étieket, hanem csak zümmög. A harmonikaszó minden­kié. Aki erre jár, hallhatja, bárki legyen is. A zümmögés ■— az övé: Nem lat, de a hangokat nem kell látni, azokat 6 hallja, kipréselődnek a száján, a fülén visszajutnak az agylxi s onnét a szivé­re ... Mint a hópelyhek, puhán, csende­sen szivére hullanak a hangok és — UU’zék or »—Iékeket. Káé* az ötté » nem másé az a dalocska, amelyet elzümmög a nyékérgő harmonika kíséretében... Térdén elnyűtt, hanyatt fordított sap­ka csúfoUiOdik ... Zsíros a széle, fekete a bélése, de ide lehet hullajtani a fillé­reket, forintokat. Tessék csak, tessék! Minél többet, no nem olyan sokat, csu­pán ki mennyit ád — szívességből. A harmonikás nem szól, nem kéregét, so­ha nem ejt szót egy fillérért sem. ö zümmög és húzza a harmonikát. A sap­ka, az, az...! A sapka a csalogató! Le­hetetlen nem észrevenni ezt az ócska­ságot, ahogy elnyutten itt fekszik a harmonikás térdein. Jönnek az embe­rek. Nagy kabátban, prém is van a gal­léron s a szövet — finom.. Bedob egv forintot, s a „Nagykabát" elmegy. Az­tán egy asszony jön kosárral a piacról. megáll, lábai mellé teszi a kosarat s amit a kofától visszakapott, beledobja a sapkába. Aztán jönnek mások és át­néznek a túlsó oldalra, vagy mereven maguk elé a földre, esetleg a felhős égre, de nem a faltövébe ... Ok nem adnak. És akkor megint jönnek mások és — adnak. És mennek tovább. Mellette a farkaskutya. Sovány, okos és hűséges. Ott fekszik egy darabka rongyszőnyegen, fázik, csak a szeme olyan hűségesen meleg... Tenyeremet most e sapka fölé teszem lejjebb erei:­lem, de a kutya már talpon áll, kissé hátradöntött testtel, ugrásrakészen ... Közelítem a pénzes sapkát, a kutya vinnyog, majd elizakkantja magát: a harmonikás ember hirtelen a sapkához kap, összefogja a tetejét és figyel. Hátrább lépek, a kutya megnyugszik, ásít egyet, újra lefekszik és a hármoni~- ka is megszólal. Ettől az embertől nem lehetne elvenni a pénzét. A kutya, ez a négylábú okos állat vigyáz rá. Felszedelőzködnek, a harmonikát ál- talveti a vállán, indulásra kés/ az em­ber. A kutya a pórázt szépen odanyom­ja a harmoni'zás kezébe, s elindulnak. Mielőtt a járdáról lelépnének, a ku­tya körülnéz, majd fejével ránt egyet a pórázon, ez a jel, s elindulnak a tű!só oldalra. A kutya vezeti haza a gazdáját. Ki a pályaudvarra, föl a vonatra. Szigetvá­ron leszállnak s másnap ismét jönnek a hajnalival. A kutya már tudja, hogy hol a pénztár, odatart, beállnak a sorba, mert a kutya is tudja, hogy ml a rend. Elmegy a harmonikás és a kutyája. Megható, de nem. élet ez így. Az ott­honban ... a szociális otthonban jobb lenne. A harmonlkásnak is, kutyájának Is. Olt meleg ixm . .. It AH FERENC a kettősségnek, megalakítják a hármas típusú termelőszövet­kezetet. összehívták az alakuló ülést, ahol hat család, tíz tag­gal aláírta a belépési nyilatko­zatot. — Közénk csak olyan léphet 1— mondta Deák Antal —, aki vállalja, hogy az egész család­jával segíti a szövetkezetét... Arról majd gondoskodunk, hogy elegendő jusson mindenki zsákjába.., — De miből jut majd? Ho­gyan akarunk gazdálkodni, mi az elképzelése — vetették köz­be. Nem bizalmatlanságból kér­dezték ezeket. Ha már aláírták a belépési nyilatkozatot, joguk és úgy érezték, kötelességük is tájékozódni, beleszólni a kö­zösség dolgaiba. Deák Antal elmagyarázta, hogy mindennél előbbrevaló a megfelelő állattenyésztés kiala­kítása. Ezen belül is elsősorban juhokból biztosítanak jövedel­met. Megfelelő legelő áll ren­delkezésükre, birkák is járnak rajta, csak baj, hogy azok még nem a szövetkezetéi. Kezdet­ben 200 juhot állítanak majd be. Hogy miért? — Mert 60—70 forint a nyers- gyapjú kilója — válaszolja az elnök — és örömmel beváltják tőlünk, mert kevés gyapjú van az egész országban .., Ha csupán négy kilé gyapjút hetőség. Jövőre már juhokból akar­ják biztosítani jövedelmük nagy részét. Természetesen még ebben a negyedben 50 sül­dőre is hizlalás! szerződést köt­nek. — Nem ígérek sokat a tagok­nak — mondja az elnök. — Azt a bizonyos „kimagasló” ered­ményt mi még nem érjük el ebben az évben, de osztunk annyit a zárszámadáskor, mint a járási szövetkezeteink nagy többsége, Érthető is. Egy év alatt nem lehet csodákat produkálni. Nagy eredmény lasz az is, ha megteremtik a helyes gazdál­kodás előfeltételeit és legalább 60 forintot osztanak egy-egy munkaegységre. Ne bocsátkoz­zunk Jóslásokba, hisz úgyis tud­ják a kölkediek, hogy ennél többre képes a Jelenlegi tag­ság. Tudják ezt és azért vá­gyódnak az új termelőszövet­kezetbe, csakhogy a „kis csa­lád” nagyon megválasztja kit fogad be. Sokan úgy okoskod­nak, hogy földjüket fiukra írat­ják s a két idős családtag föld nélkül szeretne belépni. Fiával közös háztartásban él, formai­lag Íratná rá a földet, de mégi* a családban maradna. Ezután is többet dolgozna egyéni kis parcelláján, mint • közösben- Máskor Így volt az, • annyira nyírnak minden birkáról, ez megbomlott a munkafegyelem. már 56.000 forint jövedelmet jelent. Pedig nagyon durván számolt, mert ha egészségesek, jól gondozottak a juhok, — több mint négy kiló gyapjút termelnek. És vjasa* van még hogy sokhelyütt gyom lepte a kapásokat. A kölkedi tsz-tagok nem zárják be a kaput, de azt som engedik, hogy né hányán a közösség kárára jussanak be­lépési nyila Ikozai-ltoK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents