Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-24 / 20. szám

1958 TANTTAR 24 NAPIÓ „Néhány gondolat a párt és a tömegek j kapcsolatáról“ / Barbara Hesse-Bukoivska Chopin-estje Jól írja Petka Miklós elv­ire. január 14-i cikkében: a árt és tömegek kapcsolati­ak kérdéseiről valóban vitat- ozni kell. Sőt: múlhatatlanul íükséges is, mert ez a pro- íárdiktatúra alapvető kőr­ist', mert a kommunisták: a Ját bőrükön tapasztalták az búit években, hogy mit je­st az, ha a párt elszakad a imegektől, ha óhajuk és bám­ulatuk kellő ismerete nélkül kar szocializmust építeni. Az lleníorradalom alaposam ki- asználta ezt a hibánkat is, s amis jelszavaival sikerült 'egtévesztenie a jóhiszemű o! gőzök egy részét is. Az MSZMP vezetésével igen »moly eredményeket értünk 1 a tömegek megnyerésében, lelyes úton járunk, de a tö- Jegkapcsolatok gyakorlati ésrrehajtásában még vannak lányok. Ezért hasznos lenne, •a sokan hozzászólnának eh- •ez a vitához, nemcsak a kom­munisták és pártvezetők, ha- és otthonosan érezve magú- annak, hogy a pártbizottságok,! 8»m pártonkJvüliek ís kát. dbeszelírethetnek. De ——■ •~ti— v..,w, a,\irfA_ , A felszabadulást követő évek példái — Iloz/ás/ólás — volna, hozzánk és ne beszélt volna velünk. A gyárban dol­gozó kommunisták munkaidő előtt és ebédszünetben beszél­ték meg a feladataikat. így jött el Október, aminek győ­zelme után — mintha csak a földből nőttek volna ki — bol­sevik agitátorok tízezrei lep­ték el az országot, az üzeme­ket, a falvakat, a Vörös Gárda egységeit, mindent ahol embe­rek éltek. elvtársak és biztosan örülné nek a megbízatásoknak. Intenzívebbé és tervszerül bé kellene tenni az üzemi ■ ? togatásokat (a 45-ös példa nyomán), el kellene beszélge ni a dolgozókkal, segíteni kel­lene őket mindennapos „apró gondjaik megoldásában. Ta­á Hatalmas sikert aratott a kiváló lengyel f ongoraművésznő Chopin-estje. A múlt század omantikájának hatalmas, de erősen összetett •enei egyéniségét nem könnyű művészi igaz­ággal felidézni. Chopint általában a köztu- latban úgy ismerik, mint a fájdalmak, a zo- 4 ''ogások élményének páratlan alkotoművé- i1 'zét. Pedig ugyanakkor Chopin nagy forradal­már, hazájának forró szerelmese, a lengyel 'áncritmus és hanglejtés magasrendű muzsiká­ba átköltője is volt. Éppen ezért nehéz Cho­pint úgy tolmácsolni, hogy minden benne le­Tiibb befolyást pasztalatbol mondhatom, hóg' , i nyen> amít q megérzelt és rövid élete folya­a dolgozók nagyon oruine. 4 ,nti emberi valósággá, örök művészi értékké annak, ha a felső partszerve!- 4 , . ,+ küldötte meglátogatja őket é <> , érdeklődik a problémáik irún* 4 Barbara Hesse-Bukowska művésznő jateka- A múltkor például pártmeg-bí )ban c’PPen ezt kaptuk meg és ez hevítette a a bili túrót ikonokban/ zásból kimentünk a Pécs 'özönség hangulatát különösen a második 1 l'UUUronnonOKUUn. Kenderionóba & elmentünk , -eszben forro izzásuvá. A hangverseny első inilhplvpl^hp ppiv>p'|r íilstt Ói* *€SZ€bCTi d 24 prdüíl^üt, Clvc/pin lilkßTi^lv terjedt Innak a híre, hogy iv 4 ** az apró, de rendkívül értékes és érdekes, vannak a párttól. A munka- 4 változatos, szívből jövő vallomásait hallottuk. sok elmondották, hogy évei- <• még úgy éreztük, a művésznő nem tudta óta nem voltak náluk a párt-11 egészen azt adni, amit a második részben. Meg bizottságtól, és sok minder (• 'tellett neki küzdeni a zongora idegenségével, másképp alakulhatott volna. I1 ha eljönnek közéjük és elbe-d Én nem tartom célravezető­nek Petka elvtárs elgondolá­sát, t. i. azt, hogy klubszerű­vé tegyük a párthelyiségeket. Azzal azonban, egyetértek, hogy minden területi pártszer­vezetnek legyen egy otthono­san berendezett helyisége, ahová a párttagokon kívül a pártonkívüllek is beméhetnek meg kellett küzdeni a Szilveszter-éjszaka hangulatának, háromhetes, megkövesedett em­lékeivel, a későnjövők lépteinek egy általában nem zenei ritmusával. Ennek tudható be, hogy nem mindegyik prélüd hatott igaz művészi valóságnak. A művésznő nagy gondot fordít szinte min* den egyes hang megformálására. A chorjíni zokogásokat mindvégig magasrendű emberi humánumba öltözteti, így az emberi lélek szépségéről, nemességéről énekelve Chopin helyenként szinte küzdelemre már képtelen lehanyatlása optimisztikus színezetet nye*. A színeket és árnyalatokat a művésznő minden­nek a célnak a szolgálatába állította. A g-moU Balladában tömör drámaiságot éreztünk. Ta­lán legjobban tetszett az Andante spianalo et grande Polonaise lágy, finom lírája és formai­lag pompásan összefogott megoldása. A ma- zurkák vérbő ritmikája költői elképzeléssel párosult. A közönség hosszantartó tetszésnyil­vánításaira több értékes ráadást is hallottunk, köztük az ideális finomsággal és eszményi tökéletességnél és költőiséggel előadott cis- moll kér ingót (hm) szólgetoek velük. r . , , r r. #■ •»•••«.-• Ezer bizonyítéka van még { A szerszámok es a te'iesitmsnyex közötti Petka elvtárs főként a múlt •lók tapasztalatairól beszélt ftkében. Helyes és elenged- tetetlenül szükséges a mun- •fsmozgalom dicső hagyomá­kat, elbeszélgethetnék. De még ez is csak egészen mini­málisan segíthetne a tömeg­kapcsolatok kiszélesítésében. (Falun talán nagyobb lenne a jelentősége, bár — hozzáte­szem — ott is vannak már otthonosan berendezett kultúr házak.) kódolóim, hogy azok az escakö- ®k, amelyek az illegalitás ide­gen szükségszerűek és ’ jók toltak, ma csak kismértékben 'Ikalmazhatók. Ma, amikor a ^nkásosztály hatalmon, van, hí» eszközöket kell használ- *tnk és ezen eszközökre van- J®1’ is tapasztalataink; Emlékezzünk csak a felsza- kd'j’ás utáni évekre! (Erre ■eilt» elvtárs is hivatkozik). A tommurristák nem ültek ele­központok legyenek es mintegy —• szétsugározzák a párt vezető szerepét a maguk területén, nem utolsósorban a kultúrházakra ísl összefüggést tanulmányozzák Kom’ón közvetlen kapcsolata a dolgo-(> zókkal, a tömegkapcsolatokp A Komlói Szénbányászati ta annak megállapítása, hogy Természetesei mi s . 4 Tröszt gazdaságossági és elem- a körülmények változása sze­mas nagyon fontos föltétel is (t2Ö csoportja> 'amely javaslatai- rint — kemény vagy laza szán­ja azonban ilyen rövid cikk. (i va| tavaly nagy segítségére ben — milyen súlyú, 4, 8 vagy T->r} . nerp letiet etmondani (i vob a trösztigazgatóságnak ön- 9 kilogrammos fejtőkalapáccsal Ezért vitaücopun^ mondjak (i költségcsökkentési törekvésé- dolgozzon g vájár. Eddig el ezt a topot er. tarsaK 4 ben, az idén kutatási és kísér- ugyanis az alkatrészpótlás ben és ennek alapján teszünk javaslatot a trösztigazgatóság­nak. — Az említett példa idei feladatainknak azonban csak egyik — bár igen fontos — ré­sze. A többi között kísérleteket ______________ ___ Szerintem a2t kellene e.ef- mert a tömegfkapcsolatokro |ijeb osztállyá alakult át. Ennek könnyítése céljából általáno- folytatunk eddig vasból gyártott Wr a emlékezni, onnan jó tiünk, hogy_ a Partszervezetek vitatkozni önmagában is POzi-| i tevékenységéről góday Gábor, san a'nehéz fejtőkalapácsokat nehezen mozgatható munká­idat meríteni, azonban úgy helyiseget igen erős politikai tiv eredménynek számit. !1 osztályvezető mérnök a követ- használtuk, mivel az kemény eszközöknek könnyűfém-alu­Gergely Lajos dkezőket mondotta: a RÖVIKÖT igazgatója*' —- Munkánk egyik mozzana­Jól mondja Petka elvtárs, hogy a pécsi kultúrotthonok nincsenek e célnak megfele­lően kihasználva. Ez nemcsak az SZMT kultúrtermeire ér-d vényes, hanem a KPDSZ Jó-** zsef utcai kultúrházára is.*1 amelynek rendibehozására és< 1:1 í«ont-toronyban, hanem fenntartására jelentős össze-1' •tökösen az üzemeket jártálc, geket fordítottunk, cs íoixlí- *stáll‘ak a bányákba, részt tunk és mégis *— a tánctaní- Vedek az üzemi gyűléseken és táson és zenekari próbákon * | beteget beszéltek a mun- kívül alig vannak kihasználva 11 , któkal. Hasonló jó kapcso- Pedig nemcsak lehetne, hanem * | Bellát épített ki a párt a pa- meg is kellene valósítani Pét-' ósággal is, amit az 1947-es ka elvtárs elgondolását, t. i." ['’tisztások ^eredménye is bi- azt, hogy a kommunisták szer-1' ponj-ít. Pedig olyan kemény és vezetten, céltudatosan és ak pszánt ellenfelekkel álltunk F-entban, mint a Kisgazda jffch. a Szociáldemokrata Párt fbbo’dala és a többi reakciós Nrtck, mégis győztünk, mert áriunk jó tömegkapcsolatai Jéén meggyőzte arról a mun- "ás ég paraszt tömegeket, ®r’gy egyedül a kommunisták ^pviselik az érdekeiket. így tarolhatnám tovább az álla­mosítást, az állam és egyház ^'választásának tényét, ami- a dolgozók nagy tömegei Jóval a végrehajtás előtt lettek Meggyőzve az intézkedés he- wsségéről. Szándékosan hagytam utol- «fa a Szovjetunióban szerze't 4Posztalataima-t. Az 1917-es •sbruári forradalom után egy ^Jzáni bőrgyárban dolgoztam ^ tapasztaltam, hogy nem v?lt olyan hét, hogy egy veze­kommunista elvtárs ne 1ö' * Egye-tomi az 1958. tívan részt vegyenek a kultúr-, otthonok munkájában. Ehhez persze a pártszervezetek szer­vezett és összefogott munká­jára, végső fokon a városi pártbizottság egybohan goló irányítására lenne szükség e, i területen is. (i Ki a munkások köséíl' (1 A Pécsi Azt hiszem már azzal is 4 Könyvtár nagyobb eredményekre szá-11 év folyamán ismét míthatunk. ha szélesítjük d meg kivin ja jelcn- pártaktíva hálózatokat. Töbhd telni az 1950. óta száz pártiskolát végzett elv-d szünetelő „Közle- társ van a megyében, akik-f menyek "-et, a nek jelentős része elszakadt a f könyvtár folytma- pártmunkától. Nem » saját f tos publiikációját, hibájukból, hanem azért, mert 4 amelyből a múltban nem lettek foglalkoztatva. 4 53 szám jelent meg. mert lassan epésrzen elfeled-J Az újonnan megin- keztek róluk. Meg kellene őke‘ \ dúló ..Közflemé- keirsni, munkát kellene adni? nyék” Újra mogjeleniick a „Közlemények66 és laza széntelepben egyaránt megfelelt, de azt már nem néz­tük, hogy a teljesítmény alaku­lására milyen hatással volt. d Megvizsgáljuk azt is, hogy a szerszámokat működtető sűrí­minium — munkaeszközökkel való felváltására, míg a fafo­gyasztás csökkentésére meg­szervezzük a kőzetnyopiásmé- rést, hogy mindenhová csak annyi fát építsünk be, ameny- nyit a szükség, illetve a biz­tonság megkövetel — mondotta *' tett levegő nyomása hogyan hat d ki a teljesítményekx-e. Három • 'hónap alatt kilencven kísérle- *1 tét végzünk ebben a tárgykör- Bóday Gábor bányamérnök. I1 • | Baranya mesrye területén lakó és tartózkodó ' külföldi állampolgárok bejelentkezésére: A diákok szívesen keresik tel az olvasótermet 4 4 a számukra, mert áldozatkés' hez az eddigiak- hasonlóan. könyvészeiti, hely­es művelődéstörté­neti jellegű tanul­mányokat fognak tartalmazni. Amint a könyvtár vezetői a múltban rendsze­resem beszámoltak a „Közlesnények’‘-befn a Pécsi Egyetemi Könyvtár munkájá­ról, eredményeiről, úgy most az 1950. óta eltelt időről na­gyobb lélegzetű be­számoló lát lágot, a tervek sze rlnt még 1958. jú­liusa előtt. A „Köz lemónyek”-nek ez' a száméit külö* munkacsoport ké­Aa 1/195*. sz. belügyminiszteri rendelet 14. j-a értelmében a me­gye területén valamennyi külföldi állampolgár (férfi és nő), korra való tekintet nélkül köteles egy­szeri, általános lakásbejelentést teljesíteni. Ez vonatkozik a ren- 4 delet kihirdetésekor látogató jel- 4 léggel a megye területén tartóz­kodó külföldi állampolgárokra is. Nem vonatkozik a területenkívü­liséget és személyes mentességet élvező, valamint a 4* óráig érvé­nyes átutazó vízummal, vagy cso­portos útlevéllel tartózkodó szemé­lyekre. A bejelentkezési kötelezettség napvi- 4 szempontjából külföldi állampolgár az, aki a magyar állampolgárság­ról szóló 1948. XI. tv. és az 1957. V. tv. értelmében nem tekinthető magyar állampolgároknak. Ezek­kel egy tekintet alá esnek a hon­talanok és akiknek állampolgársá­ga nem áttanítható meg. A bejelentkezést a külföldi ál­lampolgárok részére rendszeresí- ... ... ke]1 re öten vannak már együtt a yfcsztyűgyár , patyolattiszt a í^emorvosi rendelőjében; dr "hskolczy Vilmos, megyei Zf,,ru főorvos. Biszkup Gyula, elősegíthetné ]j.gyár lómérnöke, Párkányi Három nyílt ozst-í műszaki osztályvezető, s?hnkívül a gyári munkavédcl- d1' megbízott és az üzemorvos, ® Nikolovné, a vendéglátó ^házigazda”. Mert Nikolovné, ", törékeny kicsi asszony, már p megszűnt vendég lenni a kesztyűgyárban. Éppúgy nem '•inának meglenni nélküle, ?fnt ahogy megszokták már a ehércsempés rendelőt a szűk, tökszor levegőtlen műhelyek V)pdett Élete egy lett a gyárink "•ötével, s nem tudna nagyobb J«morúsággal kislányai beteg­jéről sem beszélni, mint *h°gy most dr. Miskolczy VU- "tös felé fordul: Úttörő munka lesz — Ismét jótanácsot kémék töorvos ur... Tizenhárom tó- jilnk van a gyárban. Ezek “Jindenütt dolgoznak, de fö- f*nt a szabászatban és nem JJJ^unk számukra olyan körül­ményeket MztOKitani. aiwlr gyógyulásukat, tébésünk is van és nem tudom azt mondani nekik, hogy ne jöjjenek többé a gyárba, mert szükség van otthon a keresetükre. És ... féltem az egészségeseket is... Egy köhintés a zsúfolt műhe­lyekben és készen lehet egy fertőzés. .< Régi gond ez. a megyei főor­vos vállán is. Régi vágya tel­jesülne, ha valahol összegyűjt- hetné ezeket a betegeket. Egy- egy kis műhely, vagy kisebb üzem kellene, ahol a dolgozók munkaképességének arányú­ban szabnák meg a tervet., s ahol a tervteljesítésre való hi­vatkozással nem viszolyognú- nak foglalkoztatásuktól. — De mit lehetne itt tenni? Ha valamennyien gon^vko- dunk,\ majd csak kita’ú’unk valamit... Én azt mondom: elsősorban a betegeknek adja­nak ki munkái — Ezt nem lehet, mert a Ib­sek legtöbbje szabász. Bőrt pe­dig csak kiszabva adnak ki a gyár területéről. Azonkívül van egy beteg a tanulók között is! Száz tanuló dolgozik egy mű­helyben és állandóan fennáll a fertőzés lehetősége, mert köz­tük van a beteg gyerek is. — Ennek a fiúnak az ügyét másként kell megoldanunk, mint a több;ét — szólal meg Biszkup Gyula. — Ezelőtt egész élet áll még. Ha szabász lesz belőle, soha nem tud meggyó­gyulni. Ha eltanácsoljuk, egy ideig fájni fog neki, aztán rá­jön, hogy nekünk volt igazunk. Jó kertész lehet belőle és még az egészségét is visszanyeri. Ezt így kell elintéznünk. adta a gondolatot: a volt esi-* nősítő egy részét alakítsák át, csináljanak belőle egy kis mű- ( helyt, ahol a betegek együtt i nyokra üdítő virágok kerülnek majd, s úgy lesz itt megcsinál­va minden, hogy azután se kí­vánkozik el innen senki, ami­Sokszor a hn’l”'>*0: fiút mgyn: Kevesen v ü: talán egyikük :k, de .sem is hele­-o ek, ha a most már tudja, ki sze dr. Nikolov Lászlóméval, az(> szi.i elő. tett egységes bejelentőlapon kell A Pécsi Egyetemit teljesíteni. A bejelentőlapokat a fonvutir egyéb- mCRVPi székhely központi postahi- vatala (Pécs, Jókai Mór utca 10.) kent az 1958-as ev-(i árusítja. három „Közle-. „ I „ , . , t , ... ,,, , Beie’entKezes helye: mény’ kibocsátását * tervezi. \ bm Baranya megyei Kcndörfő­knpft.Anysáír (KEOKH-csoport) Pécs Kilián György utca 1* sz. A beieJcntkezéskor a kiilfö’di állampoVár köteTes bem utat ni: dolgozhatnak. Nem sokkal ké-5 V ,, ,,,, , - . . f Lakhatási, vagy tartózkodási en­sobb mar ott ahtak és a ; iszc- ^ ged^O Ct, útlevelét, születési, há­méit szobácskát nézték. Most a zassági anyakönyvi kivonatát, ál- még cementlapos, de meleg-, | lampf’lgárságot igazoló okmányát iwllós le-/ Ablakai kicsik de <küf31di á,lamP°I«arsiiÍŐ bizonylt- paülos lesz ADiaKai KICSIK, ae(| vany> nemleges magyar állampol­majd ventillátorral cserélik a i gársági bizonyítvány, elbocsájtásl levegőt. A most kopasz púrká- (Okirat, arókbeftgadasl okirat), to- ___i__ —i. ,__f vábbá az állandó jelleggel itt tar­tózkodó külföldiek személyenként 2 db 3X3 cm nagyságú, 2 hónap­nál nem régebben készült fény­képet. . “ff_____■______.. ...___ Azok a személyek, akik takha­ko t mar meggyógyult. Itt nem vagy tartózkodási engedéllyel szabad majd dohányozni, minti nem rendelkeznek, de külföldi ál­felső szabászatban, ahol a , honpolgároknak vallják magukat, füst állandó köhögésre inporli'.bejelentkezésük alkalmával a fel- IUM auanao Konoges e ingern(isnrolt oUmÄnyokou klvüI köteie­a betegeket és csak rosszabbá ^ | sek benyújtani a lakhelyük sze- teszi állapotukat. a rint illetékes rendőrőrs által kiál­r. ... , , . Ütött lakóhely-igazolást. Es tálán éppen altkor, anu-|» kor a gyúr vezetői szükebb-4 körű tanácskozásra ülnek ösz­4. Mohácsi, siklósi, sellyei Járá­sok: 1958. február 24-tól március 1-lg. 5. Szigetvári, pécsváradl járásoki 1958. március 3-tól március 8-ig. A be- és kijelentkezést mindenki személyesen kötelgs teljesíteni, ki­véve azokat a személyeket, akik testi fogyatékosságuk, vagy járó­képtelen betegségük miatt szemé­lyesen nem tudnak megjelenni. Ha be- vagy kijelentkezés egy család több tagját érinti, a be- vagy ki- jelentkezést az egyik IS éven fe­lüli családtag is teljesítheti. Minden személyről (IS éven alu­liakról és elmebetegekről is) kü­lön lapot kell kitölteni. A be- és kijelentkezésre kötele­zett személy az űrlapot magyar nyelven, írógéppel, vagy tintával, jól olvasható írással — az űrlapon csillaggal jelölt rovatokat nyomta­tott nagybetűvel —■ köteles kitöl­teni. A nyomtatvány adatait a lakha­tási, vagy tartózkodási engedély é* útlevél adataival vagy a személy- azonosságot igazoló más okirat adataival azonosan kell bejegyez­ni. A be- és kijelentólapot alá ken íratni a szállásadóval és lakónyll- vántartókönyv vezetőjével. A sze­mélyi igazolvány sorozata és szá­ma helyére a lakhatási vagy tar­tózkodási engedély számát kell be­jegyezni, A továbbiakban Egyszeri beie'enikezcsek új kis műhelyt illetően, dr. Misknio/y Vilmos a gyúrbó* 4 ■ azr' " - -tvi ez' mondja: ' — Ült ;-ő munka lesz, ha e ' megcsinálják ... II M ideje: 1. Pécs város területén lakok: »58. *r.n--»r 27-tól február 7-lg. 2. Pécsi járás trrg!«te”* lakók- 1951. feb-uér 10-tól február 15-U 4 j1- Járás területe és Komló > város: 1958. február 17-töl frbni- f ár 72-ig. bflé'eotést V«i iúw<«gi: A megye területér, érkezéskor, 24 órán belül; a lakásba való beköltözéskor, a beköltözést kővető *8 órán belül; a szállodába, turistaházba, foga­dóba érkezéskor, azonnal; 16 éves életkor elérésekor; a családi, vagy utónév megvál­toztatása esetén (nőknél a házas­ságkötéssel Járd névváltoztatás esetén is) az okirat kézhezvételé­től számított 48 órán belül. A magyar állampolgárság köte­lékéből való elbocsátás esetén, az okirat kézhezvételétől számított 48 órán belül; születés esetén n születéstől szá­mított 30 napon belül. Kijelentést kell teljesíteni: A megye területéről való eltávo­záskor az eltávozást megelőző 2« urán belül: a lakásból vak» elköltözéskor a kiköltözést megelőző 48 6-án be­lül; szállodából, tnristaházból, fo­gadóból való távozáaknr a-íon^al. A rendelet m»g«7.eg*lv'»l «•»'»•ti- beu r 17 '1°54. fül. 10.) IVfT s- Tö­rteiéiben foriRit b^tet* rendelke­zéseket kell alkalmazni. BARANYA MEGYEI H EN TM JRI OK APITA NY« 40

Next

/
Thumbnails
Contents