Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-24 / 20. szám
1958 TANTTAR 24 NAPIÓ „Néhány gondolat a párt és a tömegek j kapcsolatáról“ / Barbara Hesse-Bukoivska Chopin-estje Jól írja Petka Miklós elvire. január 14-i cikkében: a árt és tömegek kapcsolatiak kérdéseiről valóban vitat- ozni kell. Sőt: múlhatatlanul íükséges is, mert ez a pro- íárdiktatúra alapvető kőrist', mert a kommunisták: a Ját bőrükön tapasztalták az búit években, hogy mit jest az, ha a párt elszakad a imegektől, ha óhajuk és bámulatuk kellő ismerete nélkül kar szocializmust építeni. Az lleníorradalom alaposam ki- asználta ezt a hibánkat is, s amis jelszavaival sikerült 'egtévesztenie a jóhiszemű o! gőzök egy részét is. Az MSZMP vezetésével igen »moly eredményeket értünk 1 a tömegek megnyerésében, lelyes úton járunk, de a tö- Jegkapcsolatok gyakorlati ésrrehajtásában még vannak lányok. Ezért hasznos lenne, •a sokan hozzászólnának eh- •ez a vitához, nemcsak a kommunisták és pártvezetők, ha- és otthonosan érezve magú- annak, hogy a pártbizottságok,! 8»m pártonkJvüliek ís kát. dbeszelírethetnek. De ——■ •~ti— v..,w, a,\irfA_ , A felszabadulást követő évek példái — Iloz/ás/ólás — volna, hozzánk és ne beszélt volna velünk. A gyárban dolgozó kommunisták munkaidő előtt és ebédszünetben beszélték meg a feladataikat. így jött el Október, aminek győzelme után — mintha csak a földből nőttek volna ki — bolsevik agitátorok tízezrei lepték el az országot, az üzemeket, a falvakat, a Vörös Gárda egységeit, mindent ahol emberek éltek. elvtársak és biztosan örülné nek a megbízatásoknak. Intenzívebbé és tervszerül bé kellene tenni az üzemi ■ ? togatásokat (a 45-ös példa nyomán), el kellene beszélge ni a dolgozókkal, segíteni kellene őket mindennapos „apró gondjaik megoldásában. Taá Hatalmas sikert aratott a kiváló lengyel f ongoraművésznő Chopin-estje. A múlt század omantikájának hatalmas, de erősen összetett •enei egyéniségét nem könnyű művészi igazággal felidézni. Chopint általában a köztu- latban úgy ismerik, mint a fájdalmak, a zo- 4 ''ogások élményének páratlan alkotoművé- i1 'zét. Pedig ugyanakkor Chopin nagy forradalmár, hazájának forró szerelmese, a lengyel 'áncritmus és hanglejtés magasrendű muzsikába átköltője is volt. Éppen ezért nehéz Chopint úgy tolmácsolni, hogy minden benne leTiibb befolyást pasztalatbol mondhatom, hóg' , i nyen> amít q megérzelt és rövid élete folyaa dolgozók nagyon oruine. 4 ,nti emberi valósággá, örök művészi értékké annak, ha a felső partszerve!- 4 , . ,+ küldötte meglátogatja őket é <> , érdeklődik a problémáik irún* 4 Barbara Hesse-Bukowska művésznő jateka- A múltkor például pártmeg-bí )ban c’PPen ezt kaptuk meg és ez hevítette a a bili túrót ikonokban/ zásból kimentünk a Pécs 'özönség hangulatát különösen a második 1 l'UUUronnonOKUUn. Kenderionóba & elmentünk , -eszben forro izzásuvá. A hangverseny első inilhplvpl^hp ppiv>p'|r íilstt Ói* *€SZ€bCTi d 24 prdüíl^üt, Clvc/pin lilkßTi^lv terjedt Innak a híre, hogy iv 4 ** az apró, de rendkívül értékes és érdekes, vannak a párttól. A munka- 4 változatos, szívből jövő vallomásait hallottuk. sok elmondották, hogy évei- <• még úgy éreztük, a művésznő nem tudta óta nem voltak náluk a párt-11 egészen azt adni, amit a második részben. Meg bizottságtól, és sok minder (• 'tellett neki küzdeni a zongora idegenségével, másképp alakulhatott volna. I1 ha eljönnek közéjük és elbe-d Én nem tartom célravezetőnek Petka elvtárs elgondolását, t. i. azt, hogy klubszerűvé tegyük a párthelyiségeket. Azzal azonban, egyetértek, hogy minden területi pártszervezetnek legyen egy otthonosan berendezett helyisége, ahová a párttagokon kívül a pártonkívüllek is beméhetnek meg kellett küzdeni a Szilveszter-éjszaka hangulatának, háromhetes, megkövesedett emlékeivel, a későnjövők lépteinek egy általában nem zenei ritmusával. Ennek tudható be, hogy nem mindegyik prélüd hatott igaz művészi valóságnak. A művésznő nagy gondot fordít szinte min* den egyes hang megformálására. A chorjíni zokogásokat mindvégig magasrendű emberi humánumba öltözteti, így az emberi lélek szépségéről, nemességéről énekelve Chopin helyenként szinte küzdelemre már képtelen lehanyatlása optimisztikus színezetet nye*. A színeket és árnyalatokat a művésznő mindennek a célnak a szolgálatába állította. A g-moU Balladában tömör drámaiságot éreztünk. Talán legjobban tetszett az Andante spianalo et grande Polonaise lágy, finom lírája és formailag pompásan összefogott megoldása. A ma- zurkák vérbő ritmikája költői elképzeléssel párosult. A közönség hosszantartó tetszésnyilvánításaira több értékes ráadást is hallottunk, köztük az ideális finomsággal és eszményi tökéletességnél és költőiséggel előadott cis- moll kér ingót (hm) szólgetoek velük. r . , , r r. #■ •»•••«.-• Ezer bizonyítéka van még { A szerszámok es a te'iesitmsnyex közötti Petka elvtárs főként a múlt •lók tapasztalatairól beszélt ftkében. Helyes és elenged- tetetlenül szükséges a mun- •fsmozgalom dicső hagyomákat, elbeszélgethetnék. De még ez is csak egészen minimálisan segíthetne a tömegkapcsolatok kiszélesítésében. (Falun talán nagyobb lenne a jelentősége, bár — hozzáteszem — ott is vannak már otthonosan berendezett kultúr házak.) kódolóim, hogy azok az escakö- ®k, amelyek az illegalitás idegen szükségszerűek és ’ jók toltak, ma csak kismértékben 'Ikalmazhatók. Ma, amikor a ^nkásosztály hatalmon, van, hí» eszközöket kell használ- *tnk és ezen eszközökre van- J®1’ is tapasztalataink; Emlékezzünk csak a felsza- kd'j’ás utáni évekre! (Erre ■eilt» elvtárs is hivatkozik). A tommurristák nem ültek eleközpontok legyenek es mintegy —• szétsugározzák a párt vezető szerepét a maguk területén, nem utolsósorban a kultúrházakra ísl összefüggést tanulmányozzák Kom’ón közvetlen kapcsolata a dolgo-(> zókkal, a tömegkapcsolatokp A Komlói Szénbányászati ta annak megállapítása, hogy Természetesei mi s . 4 Tröszt gazdaságossági és elem- a körülmények változása szemas nagyon fontos föltétel is (t2Ö csoportja> 'amely javaslatai- rint — kemény vagy laza szánja azonban ilyen rövid cikk. (i va| tavaly nagy segítségére ben — milyen súlyú, 4, 8 vagy T->r} . nerp letiet etmondani (i vob a trösztigazgatóságnak ön- 9 kilogrammos fejtőkalapáccsal Ezért vitaücopun^ mondjak (i költségcsökkentési törekvésé- dolgozzon g vájár. Eddig el ezt a topot er. tarsaK 4 ben, az idén kutatási és kísér- ugyanis az alkatrészpótlás ben és ennek alapján teszünk javaslatot a trösztigazgatóságnak. — Az említett példa idei feladatainknak azonban csak egyik — bár igen fontos — része. A többi között kísérleteket ______________ ___ Szerintem a2t kellene e.ef- mert a tömegfkapcsolatokro |ijeb osztállyá alakult át. Ennek könnyítése céljából általáno- folytatunk eddig vasból gyártott Wr a emlékezni, onnan jó tiünk, hogy_ a Partszervezetek vitatkozni önmagában is POzi-| i tevékenységéről góday Gábor, san a'nehéz fejtőkalapácsokat nehezen mozgatható munkáidat meríteni, azonban úgy helyiseget igen erős politikai tiv eredménynek számit. !1 osztályvezető mérnök a követ- használtuk, mivel az kemény eszközöknek könnyűfém-aluGergely Lajos dkezőket mondotta: a RÖVIKÖT igazgatója*' —- Munkánk egyik mozzanaJól mondja Petka elvtárs, hogy a pécsi kultúrotthonok nincsenek e célnak megfelelően kihasználva. Ez nemcsak az SZMT kultúrtermeire ér-d vényes, hanem a KPDSZ Jó-** zsef utcai kultúrházára is.*1 amelynek rendibehozására és< 1:1 í«ont-toronyban, hanem fenntartására jelentős össze-1' •tökösen az üzemeket jártálc, geket fordítottunk, cs íoixlí- *stáll‘ak a bányákba, részt tunk és mégis *— a tánctaní- Vedek az üzemi gyűléseken és táson és zenekari próbákon * | beteget beszéltek a mun- kívül alig vannak kihasználva 11 , któkal. Hasonló jó kapcso- Pedig nemcsak lehetne, hanem * | Bellát épített ki a párt a pa- meg is kellene valósítani Pét-' ósággal is, amit az 1947-es ka elvtárs elgondolását, t. i." ['’tisztások ^eredménye is bi- azt, hogy a kommunisták szer-1' ponj-ít. Pedig olyan kemény és vezetten, céltudatosan és ak pszánt ellenfelekkel álltunk F-entban, mint a Kisgazda jffch. a Szociáldemokrata Párt fbbo’dala és a többi reakciós Nrtck, mégis győztünk, mert áriunk jó tömegkapcsolatai Jéén meggyőzte arról a mun- "ás ég paraszt tömegeket, ®r’gy egyedül a kommunisták ^pviselik az érdekeiket. így tarolhatnám tovább az államosítást, az állam és egyház ^'választásának tényét, ami- a dolgozók nagy tömegei Jóval a végrehajtás előtt lettek Meggyőzve az intézkedés he- wsségéről. Szándékosan hagytam utol- «fa a Szovjetunióban szerze't 4Posztalataima-t. Az 1917-es •sbruári forradalom után egy ^Jzáni bőrgyárban dolgoztam ^ tapasztaltam, hogy nem v?lt olyan hét, hogy egy vezekommunista elvtárs ne 1ö' * Egye-tomi az 1958. tívan részt vegyenek a kultúr-, otthonok munkájában. Ehhez persze a pártszervezetek szervezett és összefogott munkájára, végső fokon a városi pártbizottság egybohan goló irányítására lenne szükség e, i területen is. (i Ki a munkások köséíl' (1 A Pécsi Azt hiszem már azzal is 4 Könyvtár nagyobb eredményekre szá-11 év folyamán ismét míthatunk. ha szélesítjük d meg kivin ja jelcn- pártaktíva hálózatokat. Töbhd telni az 1950. óta száz pártiskolát végzett elv-d szünetelő „Közle- társ van a megyében, akik-f menyek "-et, a nek jelentős része elszakadt a f könyvtár folytma- pártmunkától. Nem » saját f tos publiikációját, hibájukból, hanem azért, mert 4 amelyből a múltban nem lettek foglalkoztatva. 4 53 szám jelent meg. mert lassan epésrzen elfeled-J Az újonnan megin- keztek róluk. Meg kellene őke‘ \ dúló ..Közflemé- keirsni, munkát kellene adni? nyék” Újra mogjeleniick a „Közlemények66 és laza széntelepben egyaránt megfelelt, de azt már nem néztük, hogy a teljesítmény alakulására milyen hatással volt. d Megvizsgáljuk azt is, hogy a szerszámokat működtető sűríminium — munkaeszközökkel való felváltására, míg a fafogyasztás csökkentésére megszervezzük a kőzetnyopiásmé- rést, hogy mindenhová csak annyi fát építsünk be, ameny- nyit a szükség, illetve a biztonság megkövetel — mondotta *' tett levegő nyomása hogyan hat d ki a teljesítményekx-e. Három • 'hónap alatt kilencven kísérle- *1 tét végzünk ebben a tárgykör- Bóday Gábor bányamérnök. I1 • | Baranya mesrye területén lakó és tartózkodó ' külföldi állampolgárok bejelentkezésére: A diákok szívesen keresik tel az olvasótermet 4 4 a számukra, mert áldozatkés' hez az eddigiak- hasonlóan. könyvészeiti, helyes művelődéstörténeti jellegű tanulmányokat fognak tartalmazni. Amint a könyvtár vezetői a múltban rendszeresem beszámoltak a „Közlesnények’‘-befn a Pécsi Egyetemi Könyvtár munkájáról, eredményeiről, úgy most az 1950. óta eltelt időről nagyobb lélegzetű beszámoló lát lágot, a tervek sze rlnt még 1958. júliusa előtt. A „Köz lemónyek”-nek ez' a száméit külö* munkacsoport kéAa 1/195*. sz. belügyminiszteri rendelet 14. j-a értelmében a megye területén valamennyi külföldi állampolgár (férfi és nő), korra való tekintet nélkül köteles egyszeri, általános lakásbejelentést teljesíteni. Ez vonatkozik a ren- 4 delet kihirdetésekor látogató jel- 4 léggel a megye területén tartózkodó külföldi állampolgárokra is. Nem vonatkozik a területenkívüliséget és személyes mentességet élvező, valamint a 4* óráig érvényes átutazó vízummal, vagy csoportos útlevéllel tartózkodó személyekre. A bejelentkezési kötelezettség napvi- 4 szempontjából külföldi állampolgár az, aki a magyar állampolgárságról szóló 1948. XI. tv. és az 1957. V. tv. értelmében nem tekinthető magyar állampolgároknak. Ezekkel egy tekintet alá esnek a hontalanok és akiknek állampolgársága nem áttanítható meg. A bejelentkezést a külföldi állampolgárok részére rendszeresí- ... ... ke]1 re öten vannak már együtt a yfcsztyűgyár , patyolattiszt a í^emorvosi rendelőjében; dr "hskolczy Vilmos, megyei Zf,,ru főorvos. Biszkup Gyula, elősegíthetné ]j.gyár lómérnöke, Párkányi Három nyílt ozst-í műszaki osztályvezető, s?hnkívül a gyári munkavédcl- d1' megbízott és az üzemorvos, ® Nikolovné, a vendéglátó ^házigazda”. Mert Nikolovné, ", törékeny kicsi asszony, már p megszűnt vendég lenni a kesztyűgyárban. Éppúgy nem '•inának meglenni nélküle, ?fnt ahogy megszokták már a ehércsempés rendelőt a szűk, tökszor levegőtlen műhelyek V)pdett Élete egy lett a gyárink "•ötével, s nem tudna nagyobb J«morúsággal kislányai betegjéről sem beszélni, mint *h°gy most dr. Miskolczy VU- "tös felé fordul: Úttörő munka lesz — Ismét jótanácsot kémék töorvos ur... Tizenhárom tó- jilnk van a gyárban. Ezek “Jindenütt dolgoznak, de fö- f*nt a szabászatban és nem JJJ^unk számukra olyan körülményeket MztOKitani. aiwlr gyógyulásukat, tébésünk is van és nem tudom azt mondani nekik, hogy ne jöjjenek többé a gyárba, mert szükség van otthon a keresetükre. És ... féltem az egészségeseket is... Egy köhintés a zsúfolt műhelyekben és készen lehet egy fertőzés. .< Régi gond ez. a megyei főorvos vállán is. Régi vágya teljesülne, ha valahol összegyűjt- hetné ezeket a betegeket. Egy- egy kis műhely, vagy kisebb üzem kellene, ahol a dolgozók munkaképességének arányúban szabnák meg a tervet., s ahol a tervteljesítésre való hivatkozással nem viszolyognú- nak foglalkoztatásuktól. — De mit lehetne itt tenni? Ha valamennyien gon^vko- dunk,\ majd csak kita’ú’unk valamit... Én azt mondom: elsősorban a betegeknek adjanak ki munkái — Ezt nem lehet, mert a Ibsek legtöbbje szabász. Bőrt pedig csak kiszabva adnak ki a gyár területéről. Azonkívül van egy beteg a tanulók között is! Száz tanuló dolgozik egy műhelyben és állandóan fennáll a fertőzés lehetősége, mert köztük van a beteg gyerek is. — Ennek a fiúnak az ügyét másként kell megoldanunk, mint a több;ét — szólal meg Biszkup Gyula. — Ezelőtt egész élet áll még. Ha szabász lesz belőle, soha nem tud meggyógyulni. Ha eltanácsoljuk, egy ideig fájni fog neki, aztán rájön, hogy nekünk volt igazunk. Jó kertész lehet belőle és még az egészségét is visszanyeri. Ezt így kell elintéznünk. adta a gondolatot: a volt esi-* nősítő egy részét alakítsák át, csináljanak belőle egy kis mű- ( helyt, ahol a betegek együtt i nyokra üdítő virágok kerülnek majd, s úgy lesz itt megcsinálva minden, hogy azután se kívánkozik el innen senki, amiSokszor a hn’l”'>*0: fiút mgyn: Kevesen v ü: talán egyikük :k, de .sem is hele-o ek, ha a most már tudja, ki sze dr. Nikolov Lászlóméval, az(> szi.i elő. tett egységes bejelentőlapon kell A Pécsi Egyetemit teljesíteni. A bejelentőlapokat a fonvutir egyéb- mCRVPi székhely központi postahi- vatala (Pécs, Jókai Mór utca 10.) kent az 1958-as ev-(i árusítja. három „Közle-. „ I „ , . , t , ... ,,, , Beie’entKezes helye: mény’ kibocsátását * tervezi. \ bm Baranya megyei Kcndörfőknpft.Anysáír (KEOKH-csoport) Pécs Kilián György utca 1* sz. A beieJcntkezéskor a kiilfö’di állampoVár köteTes bem utat ni: dolgozhatnak. Nem sokkal ké-5 V ,, ,,,, , - . . f Lakhatási, vagy tartózkodási ensobb mar ott ahtak és a ; iszc- ^ ged^O Ct, útlevelét, születési, háméit szobácskát nézték. Most a zassági anyakönyvi kivonatát, ál- még cementlapos, de meleg-, | lampf’lgárságot igazoló okmányát iwllós le-/ Ablakai kicsik de <küf31di á,lamP°I«arsiiÍŐ bizonylt- paülos lesz ADiaKai KICSIK, ae(| vany> nemleges magyar állampolmajd ventillátorral cserélik a i gársági bizonyítvány, elbocsájtásl levegőt. A most kopasz púrká- (Okirat, arókbeftgadasl okirat), to- ___i__ —i. ,__f vábbá az állandó jelleggel itt tartózkodó külföldiek személyenként 2 db 3X3 cm nagyságú, 2 hónapnál nem régebben készült fényképet. . “ff_____■______.. ...___ Azok a személyek, akik takhako t mar meggyógyult. Itt nem vagy tartózkodási engedéllyel szabad majd dohányozni, minti nem rendelkeznek, de külföldi álfelső szabászatban, ahol a , honpolgároknak vallják magukat, füst állandó köhögésre inporli'.bejelentkezésük alkalmával a fel- IUM auanao Konoges e ingern(isnrolt oUmÄnyokou klvüI köteiea betegeket és csak rosszabbá ^ | sek benyújtani a lakhelyük sze- teszi állapotukat. a rint illetékes rendőrőrs által kiálr. ... , , . Ütött lakóhely-igazolást. Es tálán éppen altkor, anu-|» kor a gyúr vezetői szükebb-4 körű tanácskozásra ülnek ösz4. Mohácsi, siklósi, sellyei Járások: 1958. február 24-tól március 1-lg. 5. Szigetvári, pécsváradl járásoki 1958. március 3-tól március 8-ig. A be- és kijelentkezést mindenki személyesen kötelgs teljesíteni, kivéve azokat a személyeket, akik testi fogyatékosságuk, vagy járóképtelen betegségük miatt személyesen nem tudnak megjelenni. Ha be- vagy kijelentkezés egy család több tagját érinti, a be- vagy ki- jelentkezést az egyik IS éven felüli családtag is teljesítheti. Minden személyről (IS éven aluliakról és elmebetegekről is) külön lapot kell kitölteni. A be- és kijelentkezésre kötelezett személy az űrlapot magyar nyelven, írógéppel, vagy tintával, jól olvasható írással — az űrlapon csillaggal jelölt rovatokat nyomtatott nagybetűvel —■ köteles kitölteni. A nyomtatvány adatait a lakhatási, vagy tartózkodási engedély é* útlevél adataival vagy a személy- azonosságot igazoló más okirat adataival azonosan kell bejegyezni. A be- és kijelentólapot alá ken íratni a szállásadóval és lakónyll- vántartókönyv vezetőjével. A személyi igazolvány sorozata és száma helyére a lakhatási vagy tartózkodási engedély számát kell bejegyezni, A továbbiakban Egyszeri beie'enikezcsek új kis műhelyt illetően, dr. Misknio/y Vilmos a gyúrbó* 4 ■ azr' " - -tvi ez' mondja: ' — Ült ;-ő munka lesz, ha e ' megcsinálják ... II M ideje: 1. Pécs város területén lakok: »58. *r.n--»r 27-tól február 7-lg. 2. Pécsi járás trrg!«te”* lakók- 1951. feb-uér 10-tól február 15-U 4 j1- Járás területe és Komló > város: 1958. február 17-töl frbni- f ár 72-ig. bflé'eotést V«i iúw<«gi: A megye területér, érkezéskor, 24 órán belül; a lakásba való beköltözéskor, a beköltözést kővető *8 órán belül; a szállodába, turistaházba, fogadóba érkezéskor, azonnal; 16 éves életkor elérésekor; a családi, vagy utónév megváltoztatása esetén (nőknél a házasságkötéssel Járd névváltoztatás esetén is) az okirat kézhezvételétől számított 48 órán belül. A magyar állampolgárság kötelékéből való elbocsátás esetén, az okirat kézhezvételétől számított 48 órán belül; születés esetén n születéstől számított 30 napon belül. Kijelentést kell teljesíteni: A megye területéről való eltávozáskor az eltávozást megelőző 2« urán belül: a lakásból vak» elköltözéskor a kiköltözést megelőző 48 6-án belül; szállodából, tnristaházból, fogadóból való távozáaknr a-íon^al. A rendelet m»g«7.eg*lv'»l «•»'»•ti- beu r 17 '1°54. fül. 10.) IVfT s- Törteiéiben foriRit b^tet* rendelkezéseket kell alkalmazni. BARANYA MEGYEI H EN TM JRI OK APITA NY« 40