Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-23 / 19. szám

2 NAPLÓ 1958 JANUAK m Termelési tanácskozások Komlón A nyolcvanból egy (Folytatás az 1. oldalról) jövőben maguk mellett az olyan bányászokat, akik nem végzik el a rájuk bízott mun­kát és mások bőrén akarnak élősködni. Beszélt a telepítés miatt tapasztalható hiányossá­gokról és kérte a főkörlet dol­gozóit, hogy a gépi üzemzava­rok elhárításához is nyújtsa­nak segítséget, mert csak a fent említett problémák kija­vításával érhetnek el igazán tartós sikert a teljesítmények növelése terén, S hogy a tel­jesítmények növelése mennyi­re fontos, azt egy példával is illusztrálta. Elmondta, ha —a jelenlegi létszámot figyelembe- véve —, csak 10 kilogrammal emelnék a teljesítményeket, akkor az havonta 50 ezer fo­rint önköltség javulást eredmé­nyezne, s mintegy 30 ezer fo­rinttal több munkabér kifize­tését tenné lehetővé. A beszámolóhoz többen hoz­zászóltak, majd a termelési ta­nácskozáson résztvevők a sze­nes fökörlet 35 dolgozójának ítélték oda a kiváló dolgozó oklevelet. Kiváló dolgozó lett többek között Trunger» István vájár, Dibusz Lajos vájár, Ba­logh László és Szilágyi Sándor ifjúmunkások, Novacsis János, Jauch György vájárok. A szenes főkörlettel egyidő- ben Kossuth-bánya féltéről is termelési tanácskozást tartot­tak. Itt a végzett munka érté­kelése és a feladatok ismerte­tése után ugyancsak a kiváló dolgozói oklevelet ítélték oda. E címek odaítélésekor parázs vita kerekedett, úgyhogy há­rom kiváló dolgozói oklevél sorsát csak a délután megtar­tott termelési tanácskozáson lehetett eldönteni. A feltárók e termelési tanácskozáson elha­tározták, hogy a legrövidebb időn belül ismét felelevenítik a munkaversenyt és a csapatok vállalásaikat papíron rögzítik. Ill-as aknán a termelési tanácskozásom egy- begyült bányászoknak Jazbin- csek Vilmos elvtárs, a bánya­üzem főmérnöke ismertette az elmúlt évi munka eredményét és az ez év feladatait. Legfon­tosabb célkitűzésnek ő is a teljesítmények növelését jelöl­te meg. Kifejezésre juttatta ezenkívül azt a meggyőződé­sét is, hogy a III-as aknai bá­nyászok ezután is méltóan megállják helyüket a munká­ban és újabb sikereket érnek el. A ITI-as aknai bányászok közül ezen a tanácskozáson 37- nek ítélték oda a kiváló dolgo­zó oklevelet. „ Béta-aknán délután fél 3 órára megtelt a nagycsarnok a termelési ta­nácskozásra összejött , bányá­szokkal. A bányaüzem főmér­nöke, Ropoli István elvtárs köszönetét mondott Béta-akna bányászainak az 1957-es évben végzett eredményes munkáju­kért. Beszámolójában részlete­sen elemezte az elmúlt évben végzett munkájuk eredmé­nyeit, hibáit. Eredményként könyvelte el. hogy az elmúlt év minden hónapjában túltel­mást, hogy a mostani helyén orvosi rendelőt rendezhesse­nek be. Tovább építik a bá­nyában a vízvezetéket és eb­ben az esztendőben már szigo­rúan meg fogják követelni a meddő munkahelyeken a vizes fúrógépek használatát. A beszámolót igen élénk vi­ta követte. Farkas elvtárs, egy idősebb vájár kérte a csapatok vezetőit, hogy törődjenek a hozzájuk beosztott munkások­kal, mert csak így tudnak eredményt elérni az igazolat­lan műszakmulasztások csök­kentése terén. Elmondotta még, ő néhány év múlva már nyugdíjba szándékozik menni, de nem szégyell. részt venni a jesítették tervüket, hogy az szocialista munkaversenyben, összteljesítmény decemberben már 0.794 torma'műszakra emelkedett, hogy a januári 435,71 forintról decemberre 256 forintra csökkentették az önköltséget. A termelési ta­nácskozás résztvevői nagyon meglepődtek alkkor, amikor megtudták, hogy az elmúlt év­ben Béta-aknán 1689 új mun­kást vettek fel és 1088-an pe­dig elhagyták az üzemet. Az elért eredményeknek nem maradt el a viszonzása sem. Míg a Béta-aknai bányászok egy főre eső teljes bére a hű­ségjutalom nélkül 1956-ban 1631 forint volt, 1957-ben már 2042 forintra emelkedett. E­sőt úgy érzi, ez kötelessége is. Ezután Farkas István köves­tetői vájár kért szót. — Kövestetőn nagyon sok probléma van — mondotta —, örülök, hogy most a termelési tanácskozáson mód nyílott ezek elmondására. Mi, köves­tetői dolgozók tudnánk az ed­diginél sokkal jobb eredmé­nyeket is elérni, ha javítaná­nak az ürescsille-ellátáson. — Szenünk rengeteg van. Mégis gyakran fél műszakokat kény­telenek vagyunk üldögélve el­tölteni, mert nem tudjuk a kitermelt készletet el­szállítani. Azt mondták, Kö­ves tető ifjúsági banya lesz. Ez melleit 1 388 000 forint hűség- azonban nem látszik az ered­A felügyelő szó az emberek tudatában általában olyasmit jelent, hogy valaki felügyel, vigyáz, ellenőriz. Utána néz mások munkájának, intézke­dik, utasít, felelősségre von, dorgál és büntet. Csabai Lászlónak is megvan foglalkozásában a felügyelő szó, azzal a bővítéssel, hogy körzeti gazdasági felügyelő. Él meghatározás sokat rejt maga mögött, de az utasítást, a fe­lelősségre vonást, a dorgálást, a büntetést nélkülözi, ő egyi­ke annak a 80 embernek, akit Baranyában azért fizet az ál­geteg akarással, törekvéssel egyenlő. Csabai László is járja a rá­bízott öt községet. Esik az eső? Nem baj. Az sem, ha bokáig ér a sár, ha úgy süvít a szél a sík Dráva-völgyben, hogy át­érzik hidege a kabáton és a fülvédős sapkát is majd leté­pi az ember fejéről. Az sem, ha tűz a nap és olyan meleg — Mi újság a körzetben? Erre az „alapos” kérdésre ezeket válaszolta: — Itt a községben (Egyhá- zasharasztá) mezőgazdasági szakkört alakítottunk főleg középparasztolkból. Kísérlete­ket kezdünk az évelő s növé­nyek műtrágyázására. Lehet, hogy tavasszal két hold kísér­leti földet is kapunk. Tervünk lám, — pontosabban szólva — szontagságadnál, a fáradságnál van, hogy az ember ötpercen- szakfilmek vetítése és megbe ként inna fél liter hideg vizet nehogy elszódüljön. Ha csak menni kellene.. j De birkóz­ni, küzdeni kell még ma is a makacs fejekkel, az „így mond­ták az öregek, így csinálom”- mal. Ez pedig az időjárás vi­fizetünk valamennyien, hogy a körzetéhez tartozó földműve­lőknek segítsen, tanácsot ad­jon az újhoz, a jobbhoz, a jö- vedelmezőbbhöz, amiből hasz­na van a földművelőknek és az egész társadalomnak. Ezért mondom, hogy a gaz­dasági felügyelő nem intézke­dő, utasító, felelősségre vonó, dorgáló és büntető ember, ha­nem segítő, jót akaró. Nem könnyű, nem irigylés­re méltó az élete. Neki is, mint a többinek, öt községet adtak. Nem tulajdonába, mint hajda­nában, amikor a királyok 5— sokkal nehezebb. Hát még a bizalmat megszerezni? De sok minden történik addig, meny­nyi minden előfordul, amíg egy ilyen gazdasági felügyelő elmondhatja, vagy mások mondják el róla, hogy „bizal­mukba fogadták.’* Ez nem bevezető, rövid hát­tér néhány eseményhez, terv ­hez, amit ő mondott el hétfőn az egyházasharasztí tanácshá­zán. Háttér, amelyből jobban kirajzolódik munkájának né­hány eredménye, mozzanata. Két kérdésre válaszolt; szélese, udvarszemlék tartása, a helyes gyümölcsfa-ápolás elterjesztése, a szakaszos trá­gyakezelés meghonosítása és még több más. — Kistapolcán a termelő­szövetkezet tíz holdon szilva- és cseresznyefát telepít és ha­lastó építését tervezi. Siklós- nagyfalun a termelőszövetke­zet javítja állatállományát.' Harminc selejt-tehenet hizla­lásra fogtak, harminc előha- sút pedig vásárolnak. Oldom? Ott is mozognak az emberek, szövetkezésről beszélnek.:» Ugye milyen „egyszerű’*? Mondaná még tovább, mert a maga fajta embereknek álta­lában sok mondanivalója van, hiszen annyi minden történik körülötte, vele, munkája nyo­mán; Nem mondta tovább, mert jutalmat is kifizettek. Nagy feladatok várnak a Béta-aknaiakra ebben az év­ben is. Naponta átlagosan 105 vagon szenet kell termelniük, tehát 14,3 százalékkal többet, mint 1957. decemberében. 18,2 százalékkal kell növelniük a menyeken. Mi szeretnénk es akarunk is versenyezni, mert jól akarunk keresni és jó ered­ményekkel akarunk büszkél­kedni. Csernavölgyí munkatárs az 512-es csapat rossz faellátásá­ról beszélt, s javasolta, a jövő­Hallottuk, hogy Egyházas- 10 községet úgy ajándékoztak, harasztiban középparasztok elbúcsúztunk tóle és végzi to- mint a ma „szokásos“ borra- termelőszövetkezet alakítását vább, amit rábíztak. Ugwtesz. tervezik és ehhez önkéntes ta- mint az a sokmilliónyi ember, gcsítással szeretnék földjüket aki dolgozik, törekszik, él, Összevonni. Igaz ez? örül és fárad, szórakozik és pi­— Igaz, de egyelőre csak hen, hogy újabb erőt gyűjtsön, szóbeszéd tárgya. Vannak; A cél csak ennyi: jobb legyen. akifc mondtak ilyen véle­ményt, de még várnak..; őszig? ; . ; JÖVŐ tavaszig? ; : : valót, öis és vele együtt a többiek is, segítő gazdái an- : atak az öt községnek, de in­kább segítő szolgái. A szolga szó ezúttal nem jelenti a ré­gebben ezzel együtt járó meg- i aláztatást — inkább önzetlen­séggel, sok türelemmel és ren­S munkájában a legszebb, hogy nem elsősorban magáért teszi. teljesítményeket is és a múlt ben— lehetőleg a bányában * _ . . .,.1 nn nrtorwlnH nr mórt Ti évinél legalább 28,6 százalék­kal kell alacsonyabbnak lenni az önköltségnek is. A főmérnök ezután elmon­dotta, hogy e hónap elején gyengén indult a munka Béta­aknán. A termelési kiesést az­óta már sikerült pótolni, de a teljesítmények még mindig nagyon alacsonyak. Ezen a le­hető legrövidebb időn belül változtatni kell. Béta-akna ebben az évben tovább fejlődik. A szükséges beruházásokra kereken 16 millió forintot fordítanak. Eb­ből az összegből tovább mélyí­tik a szállítóaknát, megkezdik a légaknai szállítógépház épí­tését. mert idővel ez az akna tölti majd be a fő szállító ak­na szerepét. Építenek ezenkí­vül egy új bányámén tőállo­tárolják az ácsolatfát, mert van ott hely elegendő; Számos hozzászólás hangzott még el, többek között olyan is, hogy lesz-e vagy sem nyereség- részesedés. A főmérnök azon­nal minden problémára meg­nyugtató választ adott, hatha­tós intézkedéseket ígért. A Komlói Szénbányászati Tröszt bányaüzemeiben tartott termelési tanácskozások Ismé­telten bebizonyították, hogy a tanácskozásoknak nagyon nagy szerepe van az üzem életében. Módot és lehetőséget nyújt a dolgozók legszélesebb tömegei­nek az üzem életének Irányítá­sában való részvételhez. Ezzel a lehetőséggel a komlói bányá­szok közül egyre többen éltek is. I♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Valamit tenni kell már... Ez a véleménye a dohány­gyári asszonyoknak, a Nőbizott­ság vezetőségének és az üb- elnöknek is. Minden nő tagja Ugyan a Nőtanácsnak, yan megválasztott vezetőség és eredmények, azok egyelőre lehet jutni, legfeljebb kétszer. esetleg háromszor kell ugyan­azt a témát megbeszélni, hogy valamennyi nő elmehessen és meghallgathassa. A másik bajra maga Fülöp- né, a jelenlegi „ügyintéző” mu­lentés ezekről az értekezletek­ről, — Olyan szépen elmondja Kiss elvtársnő mindig a tenni­valókat — sóhajt Fülöpné —, hogy elhallgatná az ember órá­kon át. A legkisebb eredmé­nyeknek, is velük: örül. De hát IMI A IMI I K< A Hárman ülünk a szobában: Mamika, unokája és az újságíró. A szoba zsúfol­va van szobrokkal és festményekkel, szép portrék, képek és mellszobrok so­rakoznak egymás után. Határozottan emlékszem, néhány szobor képét a fo­lyóiratok is közölték — tehát nem is akárki lehet az alkotójuk. Mamika ezerráncú anyóka, törve be­szél magyarul. A vadregényes napsütöt­te Üzbekisztán fővárosában, Taskent- ben és Bakuban, az „olajváros“-ban nőtt fel. A polgárháború alatt megismer kedett Horváth János vöröskatonával, a férjével. Miután Oroszországból vég­képp kikergették a fehéreket, Horváth János búcsút mondott a szuronyos pus­kának, hazajött Magyarországra és ma­gával hozta orosz feleségét is. Nagyon idegen világ volt akkor ná­lunk! Hiába t<oltak ismerősek és kedve­sek a rég nem látott magyar hegyek, Horváth János számára. Vöröskatonasá­gát mégneszélték, üldözni kezdték. Ma­mika varrni szeretett volna, hogy köny- nyebbé tegye nyomorúságos életüket, de nem engedték meg ... Csak azért, mert orosz származású volt. Sót mi több, gör­be szemmel néztek még a lanyára is. Azt állították róla, hogy az oroszok kémje és titkos leveleket ír számukra Ma már csak nevetni tudunk ne Offen képtelenségeken, akkor veszedelemben forgott az, akire ilyet mondtak. A falu népével sohasem volt bajuk. Azoknak nem a származás volt a fon­tos, azok megérezték és észrevették, hogy az orosz Marija Tyihonopa közé­jük tartozik. Csák a nevét keresztelték át „Mán néni"-ve vagy egyszerűen csak Mamiká-ra. Az utóbbi időben legalább is így hívják. Elnézem fáradt arcát, sovány eres kezét. Törékeny, maholnap 71 éves asz- szony, pedig micsoda energia lobog még benne. Elsők között jelentkezett a felszaba­dulás után a pártba. Azaz: szervezni kezdte, amikor még az ágyúdörgést is Sellyére lehetett hajlani. A férje alig néhány nappal azelőtt szabadult meg az intemálótáborból, megtörték az üldözé­sek, kicsit várni, kicsit pihenni szeretett volna. De amikor felesége határozott hívását meghallotta, nem tétovázott tovább. Mamika akkor sem volt fiatal, hi­szen közeljárt a hatvanhoz. Ilyen kor­ban már sok ember elfárad. Mamika ekkor kezdett igazán élni! A Sellyén állomásozó szovjet egységek tolmácsa lett, futott, szervezett, vitatkozott, ki­állt a szegénypavasztolfért, amikor a németek által elhurcolt lovak vissza­adásáról volt szó. Még ma is emlékez­nek a működésére, sokszor felkeresik a régiek a járás különböző részéből. Per­sze, most nem lóról beszélgetnek (hol van az már?), hanem a legfontosabbról: lesz-e háború vagy nem? Mamika nemet mond, olyan hittel és meggyőződéssel, hogy senki sem mer kételkedni a szavaiban. Általában: nagy a tekintélye, úgy néznek rá, mint aki sofcoí látott és tapasztalt életében, s bár sttötn atuúmrdk kicsit a szovjet nem nagyon vannak. Mostanában nem tartottak gyűlést, nincsenek megbeszélé­sek, előadások, tanfolyamok, az elnök le akar mondani, mert nem győzi az egyéb munkát, Fülöpné ott van a Városi Nő- az üb-elnök segít és segítene tatott rá, amikor azt mondta: bizottság minden értekezletén továbbra is, de neki is megvan — Én is olyan szívesen csi- —, de ezenkívül talán csak ar- a maga dolga és, ahogy ő nálnék már valamit, hiszen is- ról lehetne beszámolni, hogy mondja, nem is ért a „női dől- merem a terveket, tudom, hogy a faliújságon is ott van a je- gokhoz”. mit lehetne csinálni. De annyi De hát természetes is, hogy a nehézség! És vajon hogy old- a nők dolgait a nőknek kell ják meg ezt más üzemekben? kezükbe venniök. A szakszer- Úgy tűnik, azt sem tudják, vezet segítsége nem terjedhet hogyan fogjanak egyáltalán tovább, mint hogy támogatja a munkához. De aztán kiderül Nőbizottságot a lehetőségek (hiszen az első lépések megté- szerlnt. Ez pedig a Dohány- tele sem ördöngösség), hogy azt gyárban sem hiányzik, bizo- is tudják, mi mindent csinál- nyítékul ott van a három mo- tak már a Sörgyárban, sógép, meg a facsarógépek. A két gyár üb-elnöke között A bajok első számú oka, hogy amolyan csendes vetélkedés az asszonyok három műszak- folyik, s olyan kérdésekben, ban dolgoznak és emiatt egy mint például a mosógép, nem gyűlés összehozása igen nehéz, is maradt le a Dohánygyár. De A mintegy 200 nő közül sokan ami a nőszervezet munkáját il- — azok, akik a szivarka gyár- leti.., tási osztályon dolgoznak — A tervek nagyjából alakuló­vagy reggel hattól kettőig, vagy ban vanrtak. Ha a három mű- 2-től 10-ig, vagy este 10-től reg- szak akadálya elkerül az útból, gél hatig vannak munkában, akkor tartanak végre egy ko- Na már most tessék úgy meg- moly gyűlést, ahol minden ten- rendezni egy gyűlést, hogy va- nivalót megbeszélnek. Szeret- Iamennyi asszony részt vehes- nék, ha a Városi Nőtanácsból sen rajta. Persze, hogy nem le­het. Több munka és több fá­radság kell ilyen körülmények között, mint olyan helyen, ahol a munkaidő mindenki számára véget ér délután 4-kor. Azon­ban — és erre rájöttek már a j vezetők — nincsen megoldha- ítatlan helyzet, és itt is célhoz embert is látják benne. Mert Mamika pontosan tudja, hogy mi történik, óha­zájában, mennyit fejlődött Taskent, hi­szen rendszeresen olvasója a „Kreszt- jánka" (Paraszt nő), „Szovjetszkája Zsenscsina“ (Szovjet nő) és a „Rabot- nyica“ (Munkásnő) folyóiratoknak, a többi újságról nem is beszélve. Örökös nyugtalanság feszíti bensőjét, mindig elégedetlen önmagával. Tavaly például magyar helyesírási tanfolyamra akart menni, alig tudták lebeszélni róla. Most is hű maradt önmagához. Alig tudtam tíz-tizenöt j percet beszélgetni vele, mindig kiszaladt a konyhába, ott forgolódott a lánya körül, hogy rend­ben megy-e minden ... Ilyenkor piros- melegitös unokája vette át a szót. Kalló Viktor a neve. Derkovits-díjas szobrászművész, ő készítette Mamikáról a rajzot is. Budapesten lakik, most csak látogatóba jött le, ihletet és erőt merí­teni. Részt vesz a Köztársaság térre kerülő Mártírok Emlékműve pályázatán, a Le­nin szoborra kiírt pályázaton, sőt — ha futja idejéből — a Magyar Tanácsköz­társaság monumentális emlékművének pályázatán is, amit 1959-ben, a 40. év­fordulón állítanak majd fel. Csupa, tett­vágy ez a fiatalember, tele van tervek­kel, nevetve mondja, hogy egyik szob- rásstársa rosszalását fejezte ki a .,kom­munista emlékművek" megpályázása miatt. Ha az a budapesti szobrász ismerné Kalló Viktor környezetét, akkor azt hi­szem nem kívánna tőle lehetetlent. Vik­tort ugyanis Mamika nevelte. Még kis­gyermek volt, amikor Lenin nevét meg­hallotta tőle — ő öntött bele hitet és erőt a vérzivataros ellenforradalmi na­pokban ás. M. 1,. eljönne valaki és tanácsokkal- ötietékkel segítene nekik. Az­tán tapasztalatcserét szervez­nek, talán éppen a Sörgyárral. Ha pedig meglesz a varrógép, megindulhat a szabás-varrás tanfolyam. Első lépésnek ennyi Is elég, s „utána több is jön talán”. Közel félmillió forintos költséggel ; restaurálják a belvárosi templom kopoláját és a kórháztéri dzsámit Pécs belvárosi temploma — a 400 : évvel ezelőtt itt élt ; Gázi Kaszim pasa ; dzsámija — nem- : csak Magyaronszág- : nak. de Európáinak is egyik legnagyobb : és leg jeleni ősebb törökkori emléke. A harmincas évek kö­zepén, a váro6 török rabság alóli felsza- : badulásának 250. évfordulója alkalr- | mával nagyszabású helyreállítási és át­alakítási munkáié- I tok kezdődi«* azonban megakasz­tott a második vi­lágháború. A restaurálás új­bóli megindítása most már halaszt­hatatlanná vált; A tcmplomkupola réz- tetőzete ugyanis annyira megrongá­lódott, hogy a be­ázás pusztulással fenyegeti a temp­lom freskóit. — A helyreállítás terved elkészültek. A restaurálás so­rán a jelenlegi ma- reneszánB r mi - *+><wáe* **­az s)es bontják, ■ helyette a ma is meglévő eredeti, laposabb, úgynevezett „hagy­mahéj" kupolát ja­vítják Hd. Szó vah arról, hogy a kupo­la javítása után ré­gi alapjaira isméi felépítik a minare­tet is. Ez évben folytat­ják JakovéU Hasz- szán dzsámijának — a kórházikápol­nának — helyreállí­tását. A két temp­lom restaurálására közei rdtrniilió to- . *11,HÚ

Next

/
Thumbnails
Contents