Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-23 / 19. szám

M58 JANIT AR ’3 NAPLÓ a i Ml ájsá^lKülkereskedelmi szinten... |apárlmu”,,a LMR ANYÁBAN kára Sopiana, hogy rilágrissonylatban is| Tolva ! kiáltanak a rablók megfelelő gépeket produkálhasson? \ HAZAFIAS NÉPFRONT MEGYEI ELNÖKSÉGÉNEK ÜLÉSE A Hazafias Népfront me­gyei elnöksége január 25-én. szombaton délelőtt 10 órakor elnökségi ülést tart. Az el­nökség megvitatja a megyei békebizottság tevékenységét, falamint a népfront és a ta tósok között szükséges kap- «o'atok ápolásának felada­tút Lapunk vasárnapi számában megjelenít nyilatkozatból, ame­lyet a KOMPLEX külkeres­kedelmi vállalat illetékes mun­katársai adtak budapesti tudé- -í tónknak, kiderül, hogy a pé- , > esi Sopimna húsipari gépei iránt nagy az érdeklődés vi­lágszerte, még Ecquadorból is érdeklődtek utánuk. Csaikhát: a gyár készítményei még nem mindenben érik el a kellő kül- dig még egyet Bebiztosított KOMÓCSIN ZOLTÁN # kereskedelmi szintet. Viszont a SIVTÁRS BESZÉL KOMLÓN hibákat könnyedén lehetne korrigálni. Ha a gyár vezető­it Hazafias Népfront Kom­ié Városi Bizottsága a társa- ialmi szervezetekkel karölt- !<: ma, csütörtökön délután í órakor békenagygyülést rendez az Erkel Ferenc zene- skola (volt Keringő étterem) Ugytemu-ben. A nagy-gyűlés Előadója: Komócsin Zoltán flvtárs, az MSZMP Politikai Sizoítsága póttagja, a Kom- bunigta IfUísági Szövetség Központi Bizottsága első tit­kára. PÉCSETT Kedden este a megyei párt- bizottság nagytermében ben­sőséges ünnepségen emlékez­ek meg Lenin elvtárs halá­lnak évfordulójáról. Hucker ^renc elvtárs. a városi párt­bizottság o. vez. megnyitója btán Szentistványi Gyuláné klvtársnő, a városi pártbizott- láj ágit. prop. osztályvezető­le méltatta Lenin elvtárs Munkásságát. KfPKIÄLLITÄS NYÍLIK mohácson A Baranya Megyei Idegen- Izgalmi Hivatal és a Bara­nya Megyei Képzőművészek unkacsoportja képkiállítá- január 2tS-án nyílik meg a Mohács városi Tanács tanács- rmében. A kiállítást dél- öött fél 12 órakor Palkó Sán- ‘ elvtárs, a megyei tanács ’Möke nyitja meg. ség kizárólagos ügye A szer­számgépek iparági szinten ke­rülnek szétosztásra, gépet csak a felsőbb szervünk kiutalása alapján kaphatunk. A gépkiutalások pedig csak sziken csurrannak-cseppem- nek. A gyár igényelt ez évben egyebek mellett kilenc eszter­gapadot. A kilenc pádból ed­B (•sége magasan kvalifikált kons- (1 trukciós gárdát építene ki m»- ('ga köré, ha gondoskodna meg- 11 felelő számú forgácsoló gép­idről, beszerezné a szükséges *1 transzportberendezéseket — i egyszóval, ha az üzem vezető­sége minden erejével azon lenne, hogy világviszonylatban ;s megfelelő gépeket produ­káljon, biztosítva lenne a gé- , pék számára az értékesítési le- j! hetőség. (i Dehát a gyár vezetőin mű­a gyár részére a felsőbb szerve. Ez évben kapnak egy BF 100- as horizontéi fúró-marógépet, amelyre már égetően nagy szükség van, egy ZFWZ foga­zó marógépet és egy szerszám­marógépet. Mindhárom gép az NDK-ból érkezik majd. Ezen­kívül a közeljövőben érkezik még egy EU 215 mm csúcs- magasságú esztergapad az 1957-es évi beruházás terhére. Szerepel az ez évi igények között a szerelőcsarnokban felállítandó daru is. Ennek a pénzügyi fedezete azonban még tisztázatlan. Szeretnék az üzem vezetői, ha a KOMPLEX iljL a mín/1n7? TTÁTvlu77n1r üzem vezetOl, nd cl lYUIvlrJ ÉENIN-EMLÉKÜNNEPSÉG < ™inde:ll Kdk S külkereskedelmi vállalat az exportfejlesztési keretéből jut­tatna a Sopiana részére is bizo­nyos összeget, amelyből meg lehetne valósítaná a daru be­szerelését, esetleg egy-két esz­tergapadot is be lehetne állíta­ná. A KOMPLEX-től az igen­lő választ még nem kapták meg. Ide tartozik még az is, hogy a gyár a gépek felújítására kért összegnek is csak a felét kapta meg erre az évre, noha az öt-hat éve futó esztergapa­őket is! — Gépeinkről valóban nem i mondhatjuk még el, hogy min- (I lenben megütik a kiilkereske- i lelem által megkívánt színvo­nalat — mondja Czakö János, d® gyár főmérnöke. — Hogy Jegyet említsek: a húskeverő- # gépünk nem elég csendes já- (1 rású. Zörögnek benne a fogás­it kerekek. Azokat viszont a fo- 1 gaskerékgyér szállítja. Szük­ségünk lenne egy fogazó maró­gépre, hogy megszüntethessük ezt a hibát. A gépek festése már javul és egyre inkább , megközelíti az exportminősé- * get, viszont még mindig gyak- a QgrOllÓmUS l©SZ O baranyai # dók, sőt a század első évtize deiben az üzembe került gé­pék felújítása, javítása és kar- J bantartása szintén égető prob léma. Még egy adalék az eddig le­gyártott exportra kerülő gé- pék minőségének problémájú d hoz: a múlt évben a gyár ka d paritása le volt kötve a bel d földi húsipar számára. Tavai} d szeptember végén kapta kéz- d hez a gyár december huszadi- d ki szállításra a húsipari gépek *1 exportrendelését. Három hó <[ nap alatt kellett átállni a bel-1 földi gyártásról az experrtgé * pék gyártására. A rendelé-1 nem érte felkészülten a gyá 1 ( rat. A belföldre készülő gé-*! pékből ki kellett szerelni a mo-1, torokat és szivattyúkat, he-1 ( lyükre exportmotorokat és szi- J, vattyúkait kellett szerelni. A :, hústöltő gépek húshengerei kis > lyukacsossággal megfeleltek a | belföldi minőségnek, de ex- \ portra már nem. Azokat is k; (| kellett cserélni. A szétszerelé­sek és újraszerelések után elő- állt egy csomó újrafestés is (> De ez, mondjuk, csak a gyárj Icára volt. A rövid határidő, a i nem kellő felkészültség azon- , ban feltétlenül meglátszott a \ minőségben is. , A Sopiana képes aura, hogv'i kielégítse a külföld igényeit is n gyártmányaival. Ennek érde-]i kében el is követnek mindent J hiszen nem akarnak lemarad ni, de nem minden csak az ő akaratukon múlik, segítségre is szükségük van. (KURUCZ) # ( ran előfordul, hogy szerelés _ j | közben megsérül a festés. Ezt (i . kiküszöbölni és a szerelést, i X meggyorsítani egy új daru se-(> gítségével lehetne. , i — A gépek minőségének fl2ívesszövetkezeteknél jelen pil­áffá tá-nos „Bizonyos” emberek gyak­ran emlegetik Porkoláb Jó­zsef ditnaszekcsöi párttitkár nevét, sokat beszélnek Ka­rasz László lippói tsz-etnök, a bólyi községi párttitkár, a habarni tanácselnök, a ká- rolymajori párttitkár állító­lagos „viselt dolgairól”. Ma­gyarán: ellenforradalmiság- gal vádolják azt a Porkoláb Józsefet, aki 1956 októberé­ben, a halállista árnyékában szinte végkimerültségig küz­dött a munkáshatalomért, azt a Kárászt, aki — otthagyva a bányát és a városi élet na­gyobb kényelmét — a határ­széli Lippóra ment tsz-elnök- nek... Hogy kicsodák? Egy­től egyig olyanok, akik ko­nyákig turkáltak annak ide­jén az ellenforradalom szeny- nyében. ügy bizony! Tolvajt kiáltanak a rablók. De hiába kiabálnak, a Du­na azért csak előre fog foly­ni és nem visszafelé. A be­csületes munkás- és paraszt- emberek segítő intelmeit mindig szívesen vesszük (mert őket szolgáljuk és ne­kik tartozunk felelősséggel), a népárulók azonban ne ta­nítsanak bennünket néphű­ségre! Furká’ódásaikat. rá­galmaikat csak annak ves®- szük, aminek venni lehet: kísérlet a Karasz Lászlók le­járatására, vitathatatlan népszerűségük szétrombolá- sára. Pártszervezeteink hamar észrevették, hogy nem új „divattal”, hanem nagyon is régi ellenséges fegyverekkel állunk szemben. Ezért nem széthúzással, hanem még egységesebb összefogással fe­leltek ármányaikra (például Károlymajorban), sót egyik megrágalmazott elvtársunk kijelentette, hogy végső eset­ben a bírósági feljelentéstől sem riad vissza. Jogosan mondja, mert a becsületsér­tésért büntetés jár — akár párttitkárt rágalmaznak, akár nem. A le ittfciyobb fttmiTsácv földművesszövetkezeteknél 1957. javításához pedtoilanatban 34 agronómus dolgo- szerszámgépekre lenne szüksé- (i zik. Az agronómusok íelvéte- qünk. A gépek beszerzése pe- ölére akkor került sor, amikor a 5 dig szintén nem. a gyárvezető-1 • földművesszövetkezetek Gyermekklubot nyitnak Villányban a földm üvesszőv e t- jtezetek Megyei Nó- “izottsága még az el­fúlt ősz folyamán javasolta a községi ^vetkezeti nőbizott- aágoknak, hogy ahol isak arra mód van, létesítsenek gyermek Klubokat a 10 éven *'.uli gyermekek szá­jára. Ennek a kezdemé­nyezésnek Villány­on jelentkezett Visszhangja. A közel­múltban Villányban járt Kiss Jáasefné, a Megyei Földm űves- saövetkezeti Nőhizott ság és az Országos Földmüvesszövefke- zeti Nőbázottság tagja, aki felhívta Teppert Józsefné vil­lányi képviselő figyel mét erre a lehetőség­le. Villányban, a me­gye más községeihez hasonlóan kicsinek bizonyul a napközi és. az óvoda és mivel nem képes befogadni a gyerekeket, így kü­lönösen helyesnek bizonyulna a gyer­mekklub létrehozá­sa. Tervek szerint rö­videsen sor is kerül a szövetkezet keretén belül a klub meg­szervezésére, ahol a KISZ-lányok felügye lete mellett tanul­hatnának és játsz­hatnának a gyere­keit. megyei földmű- szeptember—októberében át­vették a korábbi évekhez ha-^ sonlóan a termeltetési és a szerződéskötési feladatok egy i1 részét. A jelenlegi 34 agronömushoz é még legalább 20—25 mezőgaz- J #dasági szakembert akarnak# i * felvenni. (* i1 Az agronómusoknak a vi-l1 szonylag új területen kezdet-# ben nehézségeik voltak. Ezért (• da MÉSZÖV több esetben szak-# A kicsinyek sz-1' <1 mai tájékoztató értekezletet d mára biztosi tani sze- tartott részükre. 1958-ban négy- # re ínének dia-filmet. (i hetes, bentlakásos tanfolyamon# játékot, festéket és|i£s levelező oktatáson keresztül I* A Komlói Szénbányászati mindenekelőtt meleg i1 oldják meg a szövetkezeti ag-d Tröszt kebelében az elmúlt barátságos helyisé-11 ronómusok továbbképzését. A!1 esztendőben társadalmi mim- get. Ha sikerül meg- négyhetes, bentlakásos iskolai kaközösseg alakult abból a cél­nyerni az ovoda es sí' ból, hogy Komlón filmet ké­■napközi 6zűk lehető-11 megnyitására előre láthatóan (,zjtsenek Elképzelésük az, ___4______ „ „ eégei miatt már több- (l februárban kerül sor Siklóson. ( hogy szemléltető módon bemu- időtartamú film felvétele szt szőr panaszt emelő 0 A földművesszövetkezeti ag-< tassák Komló bányászainak repel. így például bemutatják szülőket, akkor a *! ronómusokra 1958-ban a szer- \ életét, munkájuk egyes mozza- a helybeli orvosok sokrétű és ««*** r^u**m* «issörr“m“' rtóraasas ,a egyszer meleg < l alacsonyabbfokú társulások ta-i ^ Kossuth-aknán forgatott életét, egy-egy ünnepséget. Al- ételt is adhatnának. # mogatásában vár nagy feladat, és balesetelhárításról szóló első kotásaikat — kópia formájá­ban — eljuttatják az ország m^s bányászvárosaiba is A Komlón készülő filmeket Négy munkás-paraszt szár­mazású mérnököt hívott be nemrég a porcelángyári párt­vezetőség egy kis beszélge­tésre. Nem mindennapi eset­nek jöttek a nyitjára. A négy mérnök mindegyi­ke legalább egy évet dolgo­zott már a gyárban, s most arról panaszkodtak, hogy úgy érzik, nem érdemlik meg a fizetésükét. Nem a saját hibájukból! ök bevehetetlen­nek tartott csúcsokat szeret­tek volna meghódítani, kutat­tak, kísérleteztek, belevetet­ték magukat a munka sodrá­sának a közepébe — aztán elveszítették a kedvüket. Hiába futott Ludas Mihály elvtárs a kísérletek eredmé­nyével Beke László főmér­nök elvtárshoz, mert csak szimpla „jól vari’-nal fogad­ták. Vodl Mária hőenergeti­kusra — a többi között — olyan munkát bíztak, amit egy gyakorlott segédmunkás is elvégezhetne. Lukács Ti­bor gépésztechnikusnak ma sincs megfelelő és konkrét beosztása. Általában: dolgoz­ni és ismét csak dolgozni akarnak, de nem kapnak c’ég munkát. Pedig lenne tenni­való a porcelángyárban ép­pen elég, csak hát Beke László elvtárs mindent egy­maga akar elintézni. Igaz, nagy szaktekintély a poszt­ján, de egy ember csak egy ember marad... Ilyen körülmények után nem nehéz elképze’ni, hogy mennyire megörültek a fiatalok, amikor a pártszer­vezet elbeszélgetett velük, s végre elmondhatták a bána­tukat. üjult erővel fogtak a munkához, alig telt el né­hány nap, máris hétpontos konkrét műszaki javaslatok­kal kopogtattak be a párt­vezetőség ajtaján. Summáira: szép a porce­lángyári partvezetőségtől. hogy a fiatal műszakiak el­hanyagolását észrevette, de rögvest hozzá kell tennünk, hogy sokkal előbb is észre vehette volna. Az egesz ügy­nek az a legnagyobb tanul­sága, hogy sokkal többet és alaposabban kell foglalkozni az emberek gondjaival. Kisül mek készülnek Komlóról filmen a befejező munkát vég­zik. Az oktató jellegű keskeny- filmék 18—20 percesek lesznek, később hosszabbakat is készí­tenek. A csoport 1958. évi prog­ramjában összesen 5—6 óra Ugye sok pénz hetvenezer wint? Ezen lehet venni;.. Kár sorolni, meri csak lehe­tett volna. Ugyanis a bánfai Sazdák ezt a pénzt szészerint "úobtáik a sárba, elásták a "ideg, sáros földbe. Nem a teaga akaratából cselekedte valajnewnyi. így hozta a sors, „an*it a maradásáé zúdított a felura. A falu végén és a házakon HtásoU is a f naUáiáta szói az állatorvosnak. De nem 6zólt. Inkább a plébános úr segítségét kérte, alti nagy hoz­záértéssel ulbrasaptil és sulfa- guadilin keveréket készített a sertéspestis gyógyítására!!?) _ _ Már hosszabb ideje vándorol tevő piwbriST feliratok mtel tóztől-kézre a községben egy denkinek közlik a rideg való- fa?ot: sertéspestis pusztít a Községiben. Hm, hát már ez is Valami? — kérdezheti bárki. Volt máskor is sertéspes- tls • ■. Volt, volt, de ilyen Mértékű már évek óta nem v°Jt, Hála a tudományos meg­nézésnek, védekezésnek. Bán- tau éppen ez a három hiány­ait és emiatt mond ilyen sta­tisztikát a körzeti állatorvos: »Elpusztult 98 sertés, beteg *"*8 52, amiből nem sok ma- rad meg. Ennek értéke ...“ Pedig ennek nem kellett Volna így történnie és most tjem kellene félni, hogy a “ornyező községekben is fel— Ü« tejét a pusztító kór nem «ellene sok ezer forintot köl­teni a szérumra, amit a. követ- *®ző napokban oltanak a srr tűsekbe. Másként történt volna, ha arca» Rudolf, a falu egyik régebbi állatorvosi recept, er­re hozza ez is, az is ezt a „mindemre jó, csodatevő” gyógyszert. „Majd meggyógyul tőle“ gondolta minden bizony- nyál Koszér gazda és a plé­bános úr segítsége ebben erő­sítette. Igaz, végül mégis csak 6 mondta a gazdának, hogy hivasson állatorvost. Jött is, de addigra a gazdának már elhullott 23 malaca és három süldője, öt sertés pedig pes­tistől fertőzve feküdt az ól­ban. De ekkor már a másik, a harmadik, a negyedik házban is döglöttek a sertések vagy váltak beteggé. Az állatorvos egy másik gazdánál elhullott sertés boncolásakor rájön, hogy milyen betegség ütőit', fel fejét. Rohan végig a fa­lun, udvarról udvarra. — Nincs beteg sertés? — Nincs — válaszolja neki •gyik bárnál ax öregasszony. Brrfk «er lakait •umiradt.n — Egyik?! — kiált a fiatal. — Mind beteg! Máshol megint mondják, hogy „Miért lennének bete­gek?" S az állatorvos ilyen körül­mények között órák alatt 31 udvarban állapítja meg a pes­tist. — Miért mondják, hogy nem beleg? — íortyan fel joggal. Aztán csendben fülébe jut a válasz: „Letagadni, mert ak­kor zár alá veszik a falut.” Jó, hogy gyéren van haja ennek a körzeti á’i alorvosnak, mert nem lenne csoda, ha égnek állt volna e válaszra. Peregnek az óráit és a lázas sietésben megtudja, hogy az elhullott állatokat Koszér Ru­dolf sem jelentette a tanácson, özvegy Koszér Gyuiánénál pe­dig éppenséggel nyomaveszett. — Hol az elhullott sertés" — Elástam. I — Hova? * — Nem én. A rokonom. Indulás a rokonhoz. Semmit nem tud ró'u. Hu az elpusztult sertés'' Ho\ hol len­ne? Eladta a faluvégen lakó cigányoknak, azaz, „dehogy akarta” eladni, úgy könyörög­ték ki tőle 190 forintért. Kik voltak? — Nem ismerem őket — mondja. — Annyit tudok, hogy az egyik a Szállnak a vő je, a másik pedig az Arany­nak a fia. Ettől az állatorvos sem lett okosabb, mert ő sem tudja megállapítani a sok Szálj és Arany közül, hogy melyik vője és melyik fia cipelte el a sertést és vele együtt a kórt, amit az elszórt maradványok­ból szészerint megettek a kondában terelt sertéseit. így jutott el a kór 31 udvar­ba és még jut ma is, mert vannak, akik még ezek után s:m tartják be az állatorvos utasításait. A felcser a község­ben lót-íut, hogy ellenőrizze a kapuknál lévő fertőtlenítő vi­zet. Koszér Rudolfoknál is be­fagyva. mit 6em érően találja a kis gödröt. Mások a beteg állatok trágyáját nem úgy ta­karítják el, ahogyan azt elő­írja az orvos. — Ha csütörtök délig nem icsz i-c.id, mag ke'l büntetni vz ortet1 cnaket, a több! eazda és saját maguk érdekében, meg a környék községeinek érdekében», — határi» Láng Miklós, a megyei főállatorvos. Mást nem lehet tenni. Ez \a filmgyár hangosltja. A fel- Bandicz Gyuláné érdekében is Jvétel költségeihez a szénbá­cnyászati tröszt, a további ki- göbéje fásultan! |adásokhoz pedig a miniszté­ól van. Egyetlen guoeje itourau nyújtózik az ól szalmáján.?™111 ad anyagi segítséget. Beteg. — Vágja le — tanácsolják nek i. Ő meg sir, könnyeket \ hullat, hogy nem meri meg-|t tenni, mert hátha felépül még(i és ha levágja elveszti egyetlen^ állatát. Sajnos, valószínű így(i is. IIIV ének- ts »tor II. bélleli íaipemye Február 1-én este fél 8 órai kezdettel .» legszebb oiwra- Kis Koszér Lapos kikocog J melódiák csendülnek fel a Liszt kiskapuig. Parol ázik a főállat-ájrerenc hangversenyteremben a orvossal, a felcserrel. ('MÁV enek- és zenekar II. bér­— Tudja-e papa, mennyi kári ielj hangversenyén. Wagner, érte a gazdákat? # Verdi, Erkel, Csajkovszkij. — Sok, nagyon sok sertés # Mascagni műveiből adnak elő elpusztult. # Mátyás Mária Kossutb-dijas és, — Tudja-e, hogy miért? fjoviczky József Kossuth-d'jas Az öreg gondolkodik kicsi' # művészek, az Állami Operaház és így szól: ('tagjai, valamint özőrényi Olga, ' — Ammondó vagyok, hogy , <1 a Zeneművészeti Szakiskola ta- legnagyobb baj az, hogy neír # nara és Szabó Gyula, a Pécsi szóltak idejében az állatorvos- Nemzeti Színház tagja. Kísér a nak, ahol először felütötte íe-< MÁV zenekar s fellép a MAY jét a betegség. énekkar is, Horváth Gyula kar­fnagy vezetésével. Bizony ez a legnagyobtf baj és hetvenezer forint már f elveszett és lehet, hogy meg f több is lesz. Megérj ez a >»ö_# hány forintos állatorvosi he'yett? Aligha. Ez történt Bánfán nóh ember maradisápa és hí nem értése nvatt mások a maguk kárára. A HOT SHOTS NÉGER JAZZ-ZENEKAR h. J. Pécsre is ellátogat. Buda­pesti szereplése után a bét- m tagú néger egyű*tes Fddy J Hinds vezetésével f-’ r--ár Ji0-én mutatja he műsorát a J Pécsi Nemzeti Sz’v^ázban. ' Konferál; Jánosi Jtúlik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents