Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-22 / 18. szám

2 NAPLÓ 1958 JANIJA* m Mi teli miig a koiiatw vezetéshez Károlymajorban ? A taaösszeírás idején az Or­mánysági Állami Gazdaság kárólymajori üzemegységében is elbeszélgettek a párttagok­kal. A kommunisták arra kér­ték a pártvezetőséget, hogy színvonalasabb taggyűléseket tartson. Különösen a beszámo­lókkal voltak elégedetlenek és nem is alaptalanul, mert párt- titkáruk szűkreszafoott, kurta jegyzetekből beszélt. Ez kü­lönben nem lett volna baj, hi­szen van, akinek jobban megy fey, Szabó János elvtárs azon­ban ismétlésekbe bocsátkozott. A pSrtvezetőség tanult a bí­rálatból. A legközelebbi veze­tőségi ülésen már nemcsak azt határozta meg, hogy miről szól ion a beszámoló, hanem — amikor elkészült — el is olvas­ta. és — nincs benne semmi smsven —, visszaadta Szabó e'v'ársnak, hogy írja meg job­ban. Szabó elvtárs tehát új be­számolóval állt a legközelebbi taggyűlés elé és a kommunis­ták elégedetten mondogatták, hoay ez igen, ez jó ;: j Több ilyen példát elsorolhat­nunk még. Mind azt bizonyíta­ná hogy a károlymajori kom­munisták jobban és kollekti­ven akarnak dolgozni. Csak még nem sikerült egészen. Munkaterv nélkül nincs kollektív vezetés Kezdjük a vezetőséggel! öt tagja van. Szabó elvtárs párt- isko'án tanul, Dohoczki Antal eivtárs a gazdaságfelelősi te­endőket látja el, Barta János e’vtárs a párt- és KlSZ-okta- tást vezeti. Harcos Ferenc elv- társ már kevesebbet dolgozik, Kováesevics József elvtárs pé­ti g így beszél: ,,Gépműhely ve­zető vagyok, de helyettesítem e főmérnököt is, mert betgg. Ma délután 3-tól 5-ig szakmai továbbképző tanfolyamot veze­tek. este hatkor a pártszeml- náriumot kell tartanom, mert Berta elvtársat sürgősen be­hívták.:: Késő este a kuruc szabadságharcról fogok tanul­ni, mert állami oktatásra is járok, egyébként pedig — nem is mellékesen — párttitkárhe- ivettes vagyok. Kicsit sok. Ed­dig nem szóltam, mert nem akartam a megfutamodók szí­nében feltűnni, meg aztán sze­retem is a pártmunkát. De hiába, ami sok, az sok .; Nincs szükség itt kommen­tárra, magáért beszél minden szó. Inkább azon kellene töp­rengeni, hogy mit lehetne e tarthatatlan helyzet ellen ten­ni. Mi nem akarunk beleszól­ni abba, hogy kit válasszanak meg az elvtársak titkárhelyet­tesnek — hiszen ez a pártszer­vezet joga —, csupán megje­gyezzük: nincs más Kovácse- vics elvtárs helyett, vagy nem lehetne csökkenteni a terheit? De ez még csak az első lépés lehetne. Hiába a több szabad­idővel rendelkező titkárhelyet­tes — munkaterv is kellene. Igaz, jó és alapos határozato­kat hozott a legutóbbi taggyű­lés, a határozat azonban csak határozat marad. A felelősök nevét csali megemlítik benne, de az már nincs kidolgozva, hogy a felelős melyik elvtárs segítségét kérje a feladat vég­rehajtásához, hogyan is dol­gozzék annak érdekében, stb. Nem is lehet benne, hiszen ezt már a munka tervben kell ki­dolgozni. Ezért mondhatjuk, hogy munkaterv nélkül nipcs kollektív vezetés sem. Pártmesfbiza tűst minden kommunistának ! A károlymajori párttagok többsége pártmunkát végez. Derekasan megállják a helyü­ket az egyés kampányfelada­toknál. Dolgoznak, dolgoznak, de csak alkalomszerűen. (Hiány zik például a szervezett és cél­tudatos állandó agitáció is). S ez nincs így jól. Képzeljük e!, mi lenne a szocializmusból, ha központi pártszerveink — a szívós, tervszerű céltudatosság helyett — csak úgy alkalom­szerűen határoznák meg a ten­nivalóinkat? Nem kell különö­sebben magyarázni. Ebből már következtetni le­het arra, hogy nem elég, ha a vezetőség minden tagja dolgo­zik, a kollektív vezetésbe az is beletartozik, hogy az egész tagság pártmunkát állandóan végezzen. A kollektív vezetés ugyanis nemcsak annyit je­lent, hogy a párttagokat kol­lektíván vezetik, hanem jelenti azt is, hogy, a párttagok kol­lektive töltik be a pártszerve­zet irányító és vezető szerepét az élet sejtjeiben, tehát min­den műhelyben, brigádban és munkacsapatban. Itt van. például a gépműhely esete. Nagy gondot okoz az al­katrészhiány, olykor órák vesz­nek kárba miatta. Mi lenne, ha a gépműhely kommunistái — két-három fővel — brigádot alakítanának, és összeszednék, illetve megjavítanák a fel­használható öreg alkatrésze­ket? Igaz, ezek az alkatrészek nem tartanának el olyan, soká­ig, talán két év is elég lenne az öt helyett, dehát akkor is - - ki tagadhatná a hasznosságu­kat? Vegyük végül a KISZ-s? él­vezetet! Rendszeres politikai oktatást tart a pártszervezel számukra^ olyan szín von Ja- san, hogyesokan tanulhatnának tőlük e tekintetben. Egyes te­rületeken azonban elmarad­tak. 16 a KISZ-tagok száma. 35—40 fiatal dolgozik a gazda­ságban és nem jár Károly ma­jorba egyetlenegy „Magyar If­júság’’ sem. Egyetlenegy köny­vet sem kölcsönöztek az idén a fiatalok, a legtöbben azt sem tudják, hogy mi van a könyv­tárral .:: A „kommunista szombatok“ példájára A fenti hibákról a károly- majori kommunisták is tud­nak. Meglátták, észrevették, határozatot hoztak a kijavítá­sukra. Csak — mint szó volt róla —, nem váltották „apró­pénzre“ azokat a határozato­kat. Pedig nagyon szépen tud­nak dolgozni, ha akarnak. Be­bizonyították például a „kom­munista szombatok és vasár­napok” alkalmával is. ősszel történt, a répaszedés idején. Rég nem látott 400 má­zsás átlagtermést értek el ta­karmányrépából. A pártvezető­ség — látva a veszélyt, hogy nem bírják betakarítani —, rendkívüli taggyűlést hivott össze, ahol minden kommunis­tának megmondotta, hogy ki­ket mozgósítson a kommunis­ta szombatokra és vasárnapok­ra. A párttagok — rég nem lá­tott lelkesedéssel fogtak a munkához —, maguk mögé ál­lították a gazdaságot, és két- három munkával eltöltött szombat és vasárnap után ki­szedték és biztos helyre tették a répát az utolsó szálig. Évek óta most sikerült először! A károlymajori elv társaik jóleső érzésekkel gondolnak vissza ezekre a szép napokra és jogos is a büszkeségük, mert nem minden, állami gaz­daság pártszervezete dicseked­het ilyen tettekkel. Nem kell iehát a jó példáért a szom­szédba menni, megvan az ná­luk is. így kellene tenni a KISZ pártirányitása, a nők kö­zött végzett politikai munka, st>b. tekintetében, is. Nem kel­lene megelégedni például az­zal, hogy öreg kommunistákat küldünk a KISZ-be, konkré­tan kellene megmondani ne­kik azt is, hogy mit csinálja­nak odabent, és helyes lenne beszámoltatni ezeket az elvtár- =akat a taggyűléseken is. Küldöttgyűlést tart az MHSZ A Magyar Honvédelmi Sport szövetség városi elnöksége ja­nuár 26-án, vasárnap réggé’ 3 órakor küldött-értekezlete tart Pécsett a Megye utca -r ;zám alatti helyiségében. Baranya megyében januír 19-én befejeződött a nyúlvadá- szat és megkezdődött a nyúl- vadászatra szóló tilalmi idő A baranyai vadászok január 31-ig szarvasra vadásznak, utána pedig folytatják a vad­disznó vadászatot. j I Szekeres Károly | | Sokan Ismerték Pécsett I rákeres bácsit, minden pécsi | < »művesek íegöregebbikét. | Talán nincs egy ház szerte a j városban, amelyiken rajta ne ; lenne a kezemunkája. talán J nincs egy lépésnyi hely a gör­♦ be utcákon, ahol végig ne ♦ baktatott volna szerszámos t ’ódájával. ♦ Ügy hozzátartozott már a | városhoz, mint a zörgő, öreg { villamosok, mint a sétatéri | vén gesztenyefák. És olyan ♦ erős is voll. ♦ Soha, nem fogta betegség, j 1890 óta dolgozott egyvegté- t ben, és csak most, december végén. 83 éves korában rakta le a szerszámot. Kég nyugdíj­ba mehetett volna, de hallani sem akart róla. Nem akart találkozni az otthonülök rémével, a sor­vasztó tétlenséggel. Munkáján kívül volt még egy szerelme. Segíteni a tár­sain. 1894 óta szervezte a munkásokat a kizsákmányolás ellen. Az első önálló pécsi szakszervezet születése is az ö nevéhez fűződik. Búcsúzunk tőle, a pécsi kő­műves munkások nevében, akiknek példás élete örökké eszménykép marad. 11 &íta az es oben — a kulisszák mögül nézve Minden jegy elkelt, számomra is csak a színpad mögött jutott hely ...Az ügye­lők még egyszer kilesnek a függöny kémlelő nyílásán, s megállapítják: „telt ház”. Zsol­dos Imre és tánczenekara el­foglalja helyét a színpadon-, az ügyelő háromszor megüti a gongot és kezdődik a „Séta az esőbenH címmel meghirdetett tánczenekari hangverseny esti előadása a Pécsi Nemzeti Színházban. Míg a zenekar játszik, az ügyelők lába önkéntelenül is ütemre mozog... Nagy taps a nézőtéren, jelzi, hogy tetszik a zenekar játéka. Brachfeld Sigfried, a konferansz már ott áll mellettem, várja a taps vé­gét, várja, hogy bemondhassa a következő számot. Putrioki Gábor énekes most lép a ku­lisszák mögé, megigazítja a nyakkendőjét, s amikor a kon­feransz bejelenti, már indul is. Énekel — taps. Aztán a rock and rollról énekel. Megtapsol­ják. — de a siker korántsem olyan, mint régebben egy-egy rock und roll számnál tápasz- talhatá volt. Ügy látszik ez az új ritmus nemcsak a táncban, de a zenében sem túlságosan hódít már..; mellettem — jókedvében lejt egyikét tánclépést. Ismét fel­csattan a taps s Bilicsi moso­lyogva jön ki a színpadról. Míg Sigfried a közönségnek elmondja, miként viselkedett ő katonaságnál, pár szót vál­tok Gyapay Y ve ttel, aki egy pillanatra bekukkantott ide. Panaszkodik, hogy a kamara- színházzal történt baj miatt most kényszerszabadságon van. „Higgye el, úgy sírtam, mintha a saját lakásom égett volna le — mondja. — Olyan szép az a kamaraszínház s olyan jó benne játszani. Nem­sokára ismét játszunk — ígé­ri — mert rövidesen helyre­hozzák az épületet.;. “ Taps szakítja félbe a beszél­getést. Nem is tudom, hogy a taps kinek szólt, Sigfried jó konferanszának, vagy Hollós Ilonának, akit következő mű­sorul bejelentett. Valószínű mindkettőnek. Hollós Iloná­nak is ismételni kell, aztán szünet következik. A szünetben körülnézek egy kicsit a nézőtéren. Milyen jól­öltözött a közönség. A férfiak legtöbbje sötét ruhában, a nők ízléses kosztümökben. De jócs­kán akad kisestélyi ruha is!...; Vélemény: általában tetszik az Ismét megszólal a gong, a nézők elfoglalják helyüket. Mielőtt a függöny felmegy, kis vita a színpadon: nem elég erős a mikrofon. „Jól van, majd többet adok rá” —* mondja az erősítő kezelője> Aztán felmegy a függöny, Még egy kis izgalom: hol van az egyik zenész? De nincs sem­mi baj, már jön is. Bilicsi kén vetkezik: „A szabin nők elrab­lása” című operettből énekel, aztán az „Ali Babát”, majd „A vén cigányt”. Vastaps a jutalom! Sigfried folytatja ka­tonaélményeit. A jól előadott történeten sokat derül a kö­zönség. A zenekar következik. Különösen érdekes volt a „fű­rész-szám”. Két fűrész pengé­jét rezegtetve csalták elő a hangokat. Utánuk Hollós Ilo­na arat megérdemelt sikert. Énekelte többek között a .,Ta­vasz Párizsban” és az „Ily m vagyok“ című dalt is. Míg Hollós Ilona énekel, Bilicsi a gépkocsivezetőt keresi. Mert a színészek külön kis autóbusz­szál jötték Pestről s áz elő­adás lassan a vége felé jár, már készülnek 'az induláshoz..-. A zenekar eljátszik még egy gyors számot és vége az elő­adásnak. Az ügyelő Bilicsi Tivadart előadás. kéri. a színpadra, ő követke- _ zi k. Bilicsi csak most gyógyult ? fel betegségéből, de szívesen i jött Pécsre. Mielőtt színpadra lép, iszik még egy pohárka forró teát és aztán kilép a közönség elé. Nagy taps! Éne­kel Budáról, Pestről, kedve- hangulatosan. Vastapsot V) Chappy revűtánczenekara Pécsett A Pannónia szálló színház- Ferenc. Német Lehel, a 2 Bár­kap. Aztán új rázik. Úgy éne- i kel, hogy Hollós Ilona — a kö- 3 vetkező fellépő, aki már itt állj termében január 28-án, ked­den délután fél 6 órakor Chappy tizenkét tagú revű­tánczenekara lép fel. Az est keretében Gena Pruss, Pataki ci excentrikus, a 2 heigyesi zsonglőr és Komáromi István szerepel. Konferál: Murányi Lili. WUtUás A cipőgyártásban a rák nem ínyenceknek való ételkülönle­gességet jelent, hanem, mint a képen is látható — a szandál aljában, a pántok leendő helye. A rák-kivágások helyére erősí­tik az áttört modellű (pántos) szandáloknál az aljára lebo- ruló pántvégeket. így teljesen sima lesz a talp fekvése és, a Oslpbélés-foglaló, simulékony­ságánál fogva, köny- nyebben is ragaszt­ható. Ez azt jelenti •— és a vásárlókat már csak ez érdekli* I-, hogy sokkal ki­sebb a lehetősége az azelőtt gyakori talp­leválásoknak. Ér­demes még megem­líteni, hogy a nyu­gati cipőgyárakban ezt a fajta „rákot”, melynek használa­ta a szigetvári üzem­ben már minden­napossá vált — nem alkalmazzák. Még az olaszok sem, akik mindig élen járnak a cipődivatban.Ezért nem gyártanak a nyugati országokban • keskenypántos szan­dálokat, s ezért van igen nagy kereslete ezeken a helyeken a szigetvári cipőknek. A rákfoglaló talpbélés hasz­nálata néhány esztendőre te­kinthet csak vissza. Amikor a szigetvári szakemberek rájöt­tek, hogy ezzel sokkal jobb mi­nőségű és tetszetősebb szandá­lokat állíthatnak elő, esákózó késekkel lakoztak”. Minden modellhez külön formakés- sorozatot készítettek a számo­zásnak megfelelően. Egy soro­zat kés 5600 forintjába került a gyárnak és egy hónap kellett ahhoz, míg azokat Budapesten elkészítették. Azonnali „mo- dellreállás”. mint ahogy a gyár­ban mondják — lehetetlen volt. Ez főként az exportszállításo­kat hátráltatta. A TANNIM- PEX harminc napos határidők- kel ad ki megrendelést a gyár­nak — ugyanennyi idő alatt készültek el a kések, ügy, hogy mire szállítani kellett volna az exportcipőket, akkor kezdhet­tek csak a gyártáshoz. Műit év júliusában Magyar József főmérnök és Papp Já­nos főmechanikus újítást adtak be a gyárban. Javasolták egy olyan marógép szerkesztését, amelyen minden modell eVké- -n-V*'. r,4’ki'’ \ gép el is készült s így a válla­lat minden clpőmodellnél meg­takaríthatja a formakésekre adott 5600 forintot, és ami még ennél is többet jelent: bármi­lyen modell azonnali termelé­sét megkezdhetik. Ha a Szigetvári Cipőgyár negyven modellt termel évente — de ennél többet szoktak —, akkor évi 200 ezer forintos megtakarítás jelentkezik a kés­készítés mellőzésével. De a Bőr- és Cipőipari Igazgatóság műszaki osztályán is nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az újításnak, minthogy hagynák, hogy csak Szigetváron hasz­nálják. Előírták az újítás ta­pasztalatcserére történő köte­lező megküldését több, hasonló profilú üzemnek. A Szegedi Ci­pőgyár már bejelentette igé­nyét. A budapesti Cipőtervező és Mintakészítő Vállalat pedig — melynek külön kisgépesítési konstruktőr részlege van — kí­sérleti szerződést kötött az újí­tókkal. Hozzájárulásukkal vál­lalta, hogy a nagyon hasznos kisgép konstrukcióját igyek­szik továbbfejleszteni, hogy az más profilú cipőüzemekben is megfeleljen. Egyébként az újí­tók érdekvédelmének megóvá­sa mellett vállalták a végleges prototípus elkészítését és meg­veszik a szériagyártás jogát. A gyárban december elseje óta alkalmazzák szériaterme­léshez a talpbélésfoglaló rák- , marógépet és eddig hét mo­dell termelésénél vették igény­be, Februárban további három modell készítéséhez fogják, lei használni. Már ez is jelentős megtakarításokat eredményez. Ha azonban a magyar cipő­ipar egységei — évente legke­vesebb 200 modell készítéséhez tudják a gépet felhasználni — több,'mint egymilliós megtaka­rítást érhetnek el, a minőség növelése mellett. Azt még ki sem számították, hogy munka­időben, munkaerőben milyen nagy megtakarítást jelent, hogy a talpbélésfoglalót nem dara­bonként kell kivágni, hanem egyszerre 30—40 párat már az új kisgép segítségével. A gép — mint a képen látható — igen egyszerűen működik. A 30 vagy 40 pár talpbélés-foglalót a ke­resztszánra szerelt befogószer­kezetbe szorítják s a szükséges marási műveletet egy pillanat alatt el tudják végezni. Az újítók megkapják az őket illető újítási dijat és kitünte­tést is kaptak, nemrég ünne­pelték őket, mint kiváló dolgo­zókat. Ezzel — bárki mondhat­ná — le is zárhatják az ügyet. Ok azonban szeretnének vá­laszt kapni az Országos Talál­mányi Hivataltól, ahova még tavaly októberben elküldték az tyúas leu'ásau Továbbképzik a szövetkezeti agronómusokat A Földművesszövefkezelek Megyei Központja 1958-bau 70 000 forintot fordít a d J gő­zök továbbképzésére. A to­vábbképzés keretében b jelen­legi lei-vek szerint szerepel egy négyhetes agroihómusd tan­folyam februárban, 28 fővel. Siklóson egy háromhetes bent lakásos könyvelői tanfolyam májusban 25 fővel, ezenikivUl levelező tamfolyaimot rendez­nek igazgatósági elnökök ré­szére március, április, május hónapokra, hetenként egy na­pos konzultációval. Részt vesz­nek az oktatásban a szövetke­zeti üzemégcsoportvezetők ift részükre szintén levelező tan- folyamot tartanaik az év folya­mán. Szükségesnek létezik a boltosok. továbbképzése is. ezért részükre két rövid ten- folyamot rendeznek. Az egyik tanfolyamnak 40. a másiknak 35 hallgatója lesz. Tanméhcsactct. szervesnek Pécsett A pécsi nvbé*» BBSknaopcri közös hun-méhészetet. afc»1 szervezni ebben az évben, ö tanméhészet megteremtése ér­dekében mindern tag kötelei 100 forint célrészjegyet befi­zetni. A határewatot taggyüW* sen hozták.

Next

/
Thumbnails
Contents