Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-19 / 16. szám

4 N A P I ö 1958 J.WDAB 1* Siklóson tartott íb-iilósli cjfiei íanács A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága január 16-áai Siklóson tartotta meg ülését, amelyen a járási tanács v. b.-a irányító munkáját vizs­gálta és tárgyalta meg. A vizs­gálat során a megyei tanács végrehajtó bizottsága megálla­pította, hogy a siklósi járási tanács munkájában az utóbbi időben igen szép eredmények mutatkoznak, azonban még sok hiányosság is tapasztalható, aminek oka a tanácsi káderek túl 6űrű cserélődése. Ugyan­akkor sok községben ma is teljesen járatlan, szakmailag feltűnően gyenge, megfelelő általános műveltséggel nem rendelkező vb-vezető dolgozik Az irányító munka hiányos­sága, hogy a járási vb-vezetők nem járnak a községi válasz­tott szervek üléseire, így nem is tudnak megfelelő segítséget nyújtani. Például Alsószent- mártonbam. Egyházasharaszti- ban, Ipacsfám, Lapámcsán, H- Iocskán, de még Beremenden sem képviseltette magát a já­rási vb a tárnics vagy vb-ülé- seken. Az ellenőrzés elmulasz­tásának következménye, hogy a községi vb-ülóseket egyálta­lán nem tartják meg. Az 1957- es átlagot nézve, minden har­madik ülés elmaradt. Több községben gyenge a vitaveze­tés és a Vb-üléseken határoza­tokat sem hoznak. Például Kis- harsányban az 1957-ben meg­tartott 9 ülésen semmiféle ha­tározatot nem hoztak. A laza ellenőrzés kővetkez- rrénvé a sok törvénysértés. — pőMátil; az egyházasharaszti vb 1 °57. december 27-én hozott hnMro7atéban teljesen tör- vénrte’eniil a községfeileszitési hozzájárulást 5 százalékban írta e'ő a lakosságnak és el­rendelte ennek fizetését is. Pe­rl* * ez kizárólag a tanács joga, Namiharsánvhan a vb az isko- lí',"BT»afó osztályozási mun- V-***há akart beavatkozni. — D*4«rt*»lón a köz>«é<?l vb 4sze- nr>é'vt frtopásért meebínsánolt, Pr'krmstán a vb az OPA-föl- (!'*■•■* arjö. klsheszonbér meg- f'>n*<Sse nélkül akarta kiadni b"*á"ozntiiag. A qordvsai köz- sárt tanács pedig arra hozott bf<á-o7atot:, hogy mindenki­nek visszaadja az ősi földet. A hiányosságok megállapítá­sa után, a megyed tanács vég­rehajtó bizottsága megnyitotta a vitát. Egymásután hangzot­tak el a végrehajtó bizottság tagjainak felszólalásai, ame­lyek egyetlen célt szolgáltak: építő bírálattal, javaslattal se­gíteni a siklósi járási tanács vb-jét, hogy felsorakozhasson az élenjáró járási tanácsok mellé, betöltse hivatását: gaz­dája, irányítója legyen ennek a járásnak. Dr. Görcs László a népmű­velési és oktatása problémákról beszélt. Javasolta: létesítsenek Siklóson diákotthont a gimná­zium mellé. Földvári János, a megyei tanács elnökhelyettese a tanácsi apparátus káder­helyzetével foglalkozott. Rá­mutatott arra, hogy ezen a te­rületen két hiányosság tapasz­talható. Az egyik, hogy a snik- lósi járásban túl sűrűn cseré­lődtek a vb-elnökök és titká­rok. másrészt akik állandóak és jó szakemberek, tudásukat nem eléggé kamatoztatják, szakmai ismereteiket nem ad­ják tovább. A tanács tömeg- kapcsolatáról szólva hangsú­lyozta : nagy hiba, hogy a já­rási tanács vb-tagjai keveset járnak a községekbe, nem vesznek részt a községi taná­csok vb- vagy tanácsülésein. Drávaszerdaihelyen például 3 és fél év alatt a járási tanács egyetlen vb-tagja sem vett részt a községi tanács ülésein. Dr. Hídvégi Tivadar, a vá­rosi bíróság elnöke javasolta: a községi tanácsok között szer­vezzenek tapasztalatcserét, a községi tamácsok is foglalkoz­zanak a kereskedelem problé­máival és felhívta a figyelmet a törvénysértések elkerülésére. Nagy Gyula, a megyei tanács helyettes elnöke ajánlotta: a siklósi járási tanács táijeilegű problémákkal is foglalkozzon. Tűzze napirendre a járás ide­genforgalma fejlesztésének kérdését, foglalkozzon a ke­reskedelem problémáival. Be­jelentette, hogy a megyei ta­nács hajlandó leadni a kisebb malmokat, * szíkvízüzemeket, hogy a községekben lévő kis­üzemeknek valóban a községi tanácsok legyenek a gazdái. Marenics János élvtárs, a siklósi járási pártbizottság tit­kára felszólalásában rámuta­tott arra, hogy a járási tanács tömegkapcsolata sokkal jobb lenne, ha a megyei tanács megfelelő gépkocsit bocsátana rendelkezésére, mert a jelen­legi már használhatatlan. Ki­fogásolta, hogy a járási tanács részéről kevés a kezdeménye­zés, nem használja ki a lehe­tőségeket. Javasolta, hogy Har­kány fejlesztését kössék össze Siklós fejlesztésével, a harsá­nyt úgynevezett ..kopáros” te­rületen pedig ültessenek sző­lőt, mert ez a talaj igen alkal­mas szőlő termelésére. Horváth elvtárs, a megyei tanács terv­osztályának vezetője bejelen­tette, hogy szakbizottságot lé­tesítenek, amely a járási és községi tanácsoknak segítséget nyújt majd a községpolitükai tervek jó elkészítéséhez. Jakab Sándor, a megyei tanács pénz­ügyi osztályának vezetője az adóbevételi tervek teljesítésé­re hívta fel a figyelmet és ki­fogásolta, hogy Sámod és Ké­mes községekben a lakosság részéről részvétlenség mutat­kozik a megyei tanácstagi be­számolók és fogadónapok uránt. A vitát Patkó Sándor, a me­gyei tanács vb-elnöke foglalta össze. Válaszolt a felvetődött kérdésekre, majd több érdekes bejelentést tett. Közölte, hogy Harkányban kereskedelmi kombinátot létesítenek a gyógyfürdő kereskedelmi há­lózatának továbbfejlesztése ér­dekében. Szó van arról, hogy a minisztérium a múzeumoka* leadja a megyei tanácsnak Amint ez megtörténik, a pé esi múzeumok megyed múzeu­mok lesznek, Pécs múzeumi központ lesz, Siklóson és Szi­getváron a várban helytörté­neti, illetve tájmúzeumot lé­tesítenek. Ezekben a múzeu­mokban helyezik majd el a környékbeli ásatások leletei* Bejelentette, hogy a megye* tanács gépkocsihoz juttatja a siklóisi tanácsot, hogy több­ször és többet lehessenek kin* a közséai tanácsoknál. Helye selte, hogy"' Siklóson diákott­hont létesítsenek a gimnázium mellett. Rámutatott arra, bort’ Siklósnak minden lehetősége megvan arra, hogy várossá fejlődjön, P. J. Eredményes esztendő volt a növénytermesztésben S Baranya megyei Ta­nács Mezőgazdasági Osztályán elkészült a megye 1957. évi szán­tóföldi növénytermelésének ér­tékelése. Az alábbiakban né­hány közérdeklődésre számot tartó megállapítást és adatot közlünk a jelentésből. Az elmúlt év időjárása ked­vező volt a szántóföldi nö­vénytermelésre. A termésátla­gok lényegesen meghaladták az 1956. évit. Erről részletes sta­tisztikát szerdán, a „Jövő út­ján” című összeállításban kö­zöltünk. A kapások termésát­laga is emelkedett: a burgonya 58 mázsáról 75,2-re, a kukori­ca 17 mázsáról 23,5 mázsára kát. holdanként. A megyei át­lagon belül a termelőszövet­kezetek eredménye kapásnövé- nyekből: burgonyából 63 má­zsáról 91-re, kukoricából 17 mázsáról 24,6-re emelkedett. A lényegesen több termés nemcsak az időjárásnak kö­szönhető — hangsúlyozza a je­lentés. Az állam által hyújtot* kedvezmények egész sora (ve­tőmag, műtrágya, növényvédő szerek, stb.) járult hozzá a ma­gasabb terméseredményekhez, és természetesen nem utolsó­sorban a termelés biztonsága és a fokozott termelési kedv. A szerződéses növények ter­melése 1956-hoz viszonyítva csökkent elsősorban a cukor­répánál. E területekre szálas­éi abraktakarmányok kerül­jek. Kedvező, hogy a cukorré­pa termésátlaga 80 mázasáról 129,1, a dohányé pedig 5,6 má­zsáról 9-re emelkedett kát. holdanként. A vetőmag-akció — amely a termelőknek nagy kedvez­mény —, sikeres volt. A terme­lőszövetkezetek és egyéni gaz­daságok összesen 16 740 kát. holdra kaptak tavasszal apró­magot. Ez jelentősen elősegí­tette, hogy vöröshere-vetö- magból már minden igényt ki­elégíthetnek a megyében, lu­cernamagból még mindig nincs «-'égendő. Az aprómagon kívül 16 vagon hibridkukoricát és °0 vagon fajtiszta vetőburgo- nvát kaptak esetevei a terme­lők. ősszel a siklósi, sellyei já­rásokban kicserélték az elfaj­zott, vagy alacsony termésát­lagot hozó búzafajtákat, rozs­ból ugyancsak e két járásban cserélték ki a vetőmagot. Őszi árpából vetőmag-cserét a pé­csi járás kapott, valamint a megye területén az ößszes ter­melőszövetkezet . E alaszosokat 5437 kai. holdon kellett megvé­deni a fűti inkától. E munka — és a többi — nagyobb részét a Növényvédő Állomás szederkényi üzeme végezte. 1134 tonna Agritox védekező szert használtak fel. amelyet, stz állam ingyen bo­csátott a veszélyeztetett terü­let tulajdonosainak rendelke­zésére. Burgonyabogár ellen 15 390 kait. holdon kellett vé­dekezni, az amerikai szövő­lepke ellen 5598 kait. holdon. Az utóbbi két kártevő irtásá­ra 1011 mázasa DDT-t és olajos emulziót használtak fel. Még nem ért véget e jókora területtel sem a kártevők elle­ni védekezés évi munkája. A iucerna kártevőd ellen 1200, a gyümölcsfák kártevőd' ellen (beleszámítva ae országutak mellett húzódókat is) 3113 és különböző növényféleségek kártevői ellen még 1508 kait. holdon végeztek vegyszeres védekezést. Vegyszeres gyom­irtás 2177 holdon volt, amely­nek többségét szó ró gépek, ki­sebbjét háti porzógépekkel vé­gezték. Gyümölcsöstelepítés 162 kot. holdem történi kipusztuft gyümölcsfák pótlására 20 013 facsemetét használtak fel A telepített gyümölcsösök és pótlásra használt csemeték 75 százaléka csonthéjas, a többi alma, körtefa. A gyümölcsös telepítés nem érte ed a várt eredményt. Oka nem a cse­mete-hiány, hanem azok a károk, amelyek az ellenfor­radalmi események során a termelőszövetkezeteket érték. Ugyanez az elmaradás oka a szőlőtelepítésnél is. 1957-ben összesen 49 kát. hold szőlőt telepítettek a megyében nem számítva természetesen a pót­lásokat. A szőlő átlagtermése két és fél, háromszorosan ha­ladta meg az 1956. évit- A zöldség termelés — annak ellenére, hogy újra és újra napirendre kerül Pécs és Kom­ló zöldsógellátásának problé­mája és a megyei zöldövezet — 1957-ben sem hozta meg a várt eredményt. Az ellenfor­radalmi kártétel nyomán a mintegy 250 kát. holdnyi ön­tözéses kertészetből, amely a termelőszövetkezetek birtoká­ban van, mindössze 60 ka!.; holdon folyt öntözéses zöldség termelés. Egyéniek 134 kát; holdon termeltek öntözéssel zöldséget. Szerencsére azonbar. emelkedett az úgynevezett szabadföldi, öntözés nélküli zöldségtermelés. Remélhető, hogy változás, helyesebben szólva javulás lesz e téren idén. Kétezer négyzetméter melegágyi üveget (aranyi voll a készlet), mint a cukrot el­vitték a termelők. A zöldség­félék termésátlaga is lénye­gesen meghaladta az 1956. évit. Két jellemző szám: fe­jeskáposztából 200, zöldpapri­kából 76 mázsa volt a hol­damként! átlag 1957-ben. A zöldségfélék termelései'© jelenleg folynak a szerződés- kötések. Érdekes,, hogy a szer­ződéskötés eddig zöldhagymád ból a legsikeresebb, meri: máris 32 százalékkal nagyobb területen ajánlkoztak termes»« tósére, mint tervezték. A zöld­borsó szerződés már majdnem eléri a 600 kát. holdat, ameny-» nyi a tervezett.. A paraj, (más­néven spenót) termelésére a tervezett 100 kát. hold helyett eddig mindössze 7,5 kát. hold­ra kötöttek szerződést. Re­méljük, hogy azért ebből som lesz hiány. Az elmúlt évben 80 mező­gazdasági felügyelő kapott be­osztást a körzetekre osztott megyében. A szakfelügyelők jelentős része nagy segítségei, adott a termeléshez, a már működő 20 mezőgazdasági szakkör és 30 ezüstkalászos tanfolyam szervezéséhez, ve­zetéséhez. E tanfolyamok ós a felügyelők további munkája jelentősen hozzájárul a gaz­dálkodás fejlődéséhez; 0 óhány fontosabb, érde­kesebb adatot, meg­állapítást soroltunk fel a mezőgazdasági osztály jelentéséből. Megálla­pítható — bár számos terüle­ten elmaradás is tapasztalható — 1957-ben jelentős előrehoz ladás volt a növényterme lés­ben, vannak kétségbevonhatat­lan tények, amelyek a belter­jesség felé fordulás bizonyító- kai. «»»»»»»»♦««♦»» !H a P esi M»szaki Klub tagjai A nemrégiben alakult Pé­cs* Műszaki Klub az SZMT- Bzéfcház egyik termében kezdte meg működését, most rövid idő után — költözik. Aa Ybl Miklós kultúrotthon helyiségeit kapták meg, me­lyeket eddig úgyszólván csak hétvégi táncra, sokszor túl­zásba vitt szórakozásra hasz­náltak fel. Az új helyiség megszerzé­sének ügyét a Baranya Me­gye* Építőipari Vállalat mű­szaki gárdája is támogatta. A megfelelő helyiségekben valóban otthonra találnak azok a műszakiak, akik a klub keretében szakmai to­vábbképzésüket tűzték ki cé­lul. Hz ói szezonra készülnek már a Szigeírári Konzerrroyároan Még a raktárban fekszik a tavaly tartósított gyümöl­csök. főzelékfélék és sava­nyúságok nagy része, de a gyárban mér az új szezonra készülnek. Remdbehozták a termelő üzemeket, kijavították, kifes­tették a falakat. A gépeket most javítják a lakatosok. Nemsokára megkezdik az úgynevezett lé-üzem építését. Ez egy 10x80 méteres épü­let lesz, beépített hidraulikus présekkel. A lé-üzem terme­lésével nagymértékben nö­velhetik majd a gyümölcslé gyártást, melynek külföldön 1« jó piaca van. PÉCSI EGYETEM VEDELMEBEN! Flfl«7Ür C8ak megjegyzése­LIlHtUI két hallottunk ró­la, a mi sem hittünk a hírek­nek. Legtöbbször azzal kezdő­dött a baljóslatú érdeklődés: igaz-e, hogy a pécsi jogi kart Debrecenbe helyezik? A felelet ábnélkodás volt. Hogyan? Miért? Mikor? Ilyen­kor éreztük, hogy a nagyon jazdag magyar nyelvben mily tevés a kérdőszócska a meg­döbbenés kifejezésére. Még tovább leépíteni a pécsi egyetemet? A hírt megerősíti a Közművelődésügyi Miniszté­rium nyomtatásban megjelent ötéves programja, melyben az egyébként gazdag tervek sorá­ból előkomorlik a szándék: „célszerűnek” látszik a jogi kar Debrecenbe helyezése. Miután a célszerűségnek még mikrosz­kopikus parányát sem ismer­jük, tudjuk és érezzük, szük­ségét látjuk annak, hogy ér­veink súlyával, jogaink erköl­csi törvényességével, a törté­nelmi hagyományaink kiáltá­sával elébe álljunk annak a kísérletnek, mely a jogi kar­nak Pécsről való szellemi ki- zsuppolását tervezi megalá­zón, városunk forradalmi fej­lődésének napjaiban. Az alábbiakban mély reve­rendával segítségére szeret­nénk lenni a magasabb minisz­tériumi fórumoknak abban, hogy az esetleg Kívülről jövő tanácsoknak és nem tárgyila­gos sugallmaknak az itt felso­rolt védelmi érveink ismereté­ben is könnyebben ellenállhas­Előrebocsátom, törvénytisz­telő ember vagyok. Tudtommal egy egyetem leépítésének, kari csökkentésének drámain ható tervét törvénynek kell végle­gesíteni. Mivel itt csak egy tervezettel állunk szemben — ismétlem: szembenállunk — konstruktív cselekedetnek ér­zem az alábbiakat elmondani. A kérdésben három fórumot kell meghallgatnunk: mit mond a történelem, mit mond a jelen, s mit követel a jövő? Párén olt “ ielenleüi eove­r"Löll n teme idősorrend­ben a negyedik tudományos intézménye. Az első — mindenki tudja — egyben az egész magyar nem­zet legelső egyeteme — 1367. évben alakult. Hatalmas alap­falai ma is a Székesegyház alatti tér földjében nyugsza­nak. A hangsúly az 1367. éven van, mert ezzel világhírű euró­pai egyetemek születését meg­előztük. Mint például Heidel- berget (1385), Lipcsét (1409), Koppenhágát (1475), Tübingát (1477), Uppsalát (1477), Toledo! (1498), Wittenbergát (1502). hogy csak a leghíresebbeket említsem a híresek közül. Az első egyetemünk élete tó lőtt sok a homály, mert mind­össze tizenegy oklevél maradt fenn róla a vatikáni levéltár­ban. Sokat vitatkozhatunk a középkori pécsi egyetemről Arról például, hogy mint egye­tem valóban fentmaradt-e a török vészig, vagy addigra más íákolajellegre csökkent. Vitat­kozhatunk arról, hogy volt-e orvosképzés, vagy nem? Egy­ben azonban a vita megenged­hetetlen! Abban a kérdésben, hogy volt-e az első egyetemen jogi oktatás. Mert az első pé­csi egyetem vezető-facultása a jogi volt. Ismerjük több jogász­professzor nevét, fizetését, a város által juttatott természet­beni ellátás részleteit. A ma­gyar jogi oktatás legelső ka­tedráját mecseki tölgyből fa­ragták! Európa ötvenöt középkori egyeteme (felsőbb iskolája) kö­zül egyetlenegy halt ki a csa­tatéren. A pécsi! Az a kérdés, hogy a mohácsi csatatéren a valóságos egyetem (stúdium generate), vagy csak egy ma­gasabb jellegű iskola (magna seola) ifjai véreztek el a török szultán zöld sátra körül, nem változtat a tényen. Mézríi mi" ItkióűS­jónak sorsát! Az 1785. évben alapított Akadémiára gondo­lunk. amely elsősorban jogi hangsúlyozásé volt. Ezt az Akadémiát 1802-ben drámai gyorsasággal megszüntették, illet ve Győrbe helyezték. Mi volt a megszüntetés oka? Amikor 1928. évben a pécsi négy fakultásos egyetem évnyi­tó beszédét a rektor megtar­totta, többok között ezeket mondta: ,.— 1802. évben a fő­iskola — itt nem részletezhető okokból visszahelyeztetett Győrbe." Az 1928. esztendőben az oko­kat nem lehetett elmondani. Ma. 1958-ban elmondom én. A francia forradalom eszméi­től áthatott ifjúság oly mérték­ben vált a felvilágosodás har­cosává, hogy a császári önkény Budán keresztül az Akadémiát Pécsről azonnal eltávolította. Az. indokok között szerepelt ri. ifjúságnak akkori értelemben vett „kommunisztikus” maga­tartása. Ez Baranya mesye történetében a legelső eset, amikor a kommunista szó elő­fordul. Ezért nem tehetett 1928- ban erről beszélni, s elmonda­ni, hogy 1802-ben a „szentszo- vetségi” szemlélet I. Ferenc császár ebrúdjához kötötte a pécsi jogakadémiát. Pécs tehát harcban másod­szor vesztett főiskolát. De men­jünk tovább! Sok küzdelem után 1831-ben Pécs mégis megszer­vezhette újra a Jogakadémiát. Erről már többet tudunk. Pél­dául azt, hegy 1842-ben az in­tézet ifjúsága az akkor eltil­tott Rákóczi-dallal szurcmyos császári katonák sorai között tüntetett a nemzeti független­ségért. Vagy azt, hogy 1848. március 20-án az Akadémia if­júsága egyetlen áruló nélkül elsőnek jelentkezett a nemzet­őrségbe. De azt is tudjuk er­ről a jogi Akadémiáról, — s itt a kegyelet büszkeségével álljunk meg egy pillanatra, — hogy 1849. június 15-én az if­jak a pécsi szénmedence leg­első bányászaival, kiket akkor még latinul fossomak nevez­tek, a Pécsi Víz mellett vívtak csatát bányász és akadémikus, szabadságharcunk nagy társa­dalmi találkozása, a császári ágyúk torkolati tüze előtt. A pécsi munkás és ifjúság első pécsi közös tűzkeresztsége! A városba bevonuló Császáriak legelsőnek az Akadémiát szün­tették meg, mert az ..nemcsak tanintézet, de a rebellio kígyó- fészke.” így halt meg — harcban harmadszor — Pécs főiskolája. Harmadszor a haladásért, füg­getlenségért. Beszóljunk száza* Most, a harmincas évek előtt a debreceni és szegedi egyete­mek aránytalan dédelgetése, a pécsi egyetem nyílt mellőzése az egész Dunántúlra sérelmes­sé vált. Mert. a pécsi egyetem hallgatóinak 10 százaléka pé­csi, míg 90 százaléka a Dunán­túl tíz vármegyéjéből szárma­zik. Dunántúl tudja, hogy a pécsi egyetem Dunántúlé, az ország egy harmadáé. Az ak­kori kormányzatnak Pécsre vo­natkozó sérelmes egyetemi po­litikája miatt megmozdult Du­nántúl népe. Negyvenkét du­nántúli újság, nyomában a fő­város teljes sajtófegyverzete a pécsi egyetem harca mellé állt. 1929-ben a magyar parlament­ben éppen a munkásság egyik képviselője tiltakozott az elten, hogy személyi összeköttetések, meg nem választott képviselő­jelöltek sértett hiúságának bosszúja döntsön egy egyetem sorsának alapvető kérdéseiben A soproni Lőverektől a Me­csekig zúgott az erdő: Ne bánt­sák a Dunántúl ősi egyeteméti Pécs város akkor több rész­letben, óriási áldozattal — ki­fejezetten a jogi kar fejleszté­séért — oly hatalmas összege­ket bocsátott rendelkezésül, hogy azt ma csak hét szám­jeggyel tudnánk leírni. A je­lenlegi jogi kar épülete túl­nyomóan ebből az anyagi for rásból épült meg. A kormány­zat akkori mogorvasága ellen ily nagyszerű eszközökkel har­colt a város. A jogi kai- áthelyezésének mostani tervét részben olyan szóbeszéd-indokolással kom mentálják, amelyekről beszél nünk kell. Azt mondják, hogy a váró1- vezetősége az ügyben közöm­bös. Beszeltem u napokban a városi tanács elnökével a kér' dúsról. Ennyi! mondóit: A juJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents