Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-19 / 16. szám

* 1958 JANUAR 19 NAPLÓ Itt&zM a tcdaítéckép ff étnasövek, mérlegek, is- egyenlő tekarmányértékü. Ezt meretlen laboratóriumi kint a gazdaságban nem tud­felszerelések sorakoznak a fa­lak mentén. Es mindennek megvan a maga rendeltetése. Hat helyiségben hét ember használja ezeket az eszközö­ket. Örömmel mutatják a nagy könyvtárat — körülbelül harminc ezer forintot ér és a legkitűnőbb magyar és külföl­di szakkönyvekkel van tele — a legújabb eszközöket, köztük azt a láng fotómétert is, amit a napokban kaptak a Német De­mokratikus Köztársaságból — Körülbelül 25—30 ezer fo­rintba kerülhetett ez a láng- fotóméter — mondja Gyurkó István vegyészmérnök. — Mondhatom, hogy laboratóriu­munkat a legkorszerűbb esz­közökkel látták el. -i — És milyen gyakorlati haszna van az itteni vizsgála­toknak? — A Baranya megyei állami gazdaságok több mint kétszáz lakarmánymintát küldenek be vizsgálatra. A tolnaiak is két­száz mintát jelentettek be. — Tudvalévőén gyakran még az egy tábláról — főleg, ha nem egyszerre kaszálják —, szár­mazó lucerna, lóhere, vagy más szálastakarmány sem ják megállapítani. Mi követ­kezik abból, ha minden előze­tes vizsgálat nélkül etetik fel a takarmányt? Az, hogy vagy csak nagy tápértékü, vagy csak gyenge tápértékű takarmány’ kapnak az állatok. Mind a Icettő káros, mert a gyengébb tápértékűvel nem érik el a kívánt eredményt, a nagyobb tápértékű egy része pedig kárba vész. Kárbavész, mert az állat szervezete nem tudja hasznosítani a felesleges táp­anyagot. A laboratórium fel­adata az, hogy külön-külön megállapítsa és kimutassa az egyes takarmányféleségek táp­értékét. Ezt megküldi az illető állami gazdaságnak, ahol most már könnyűszerrel összeállít­hatják az áltatok takarmá­nyát. A la boratóriu-m másik, lé­nyegesen nagyobb feladata a talajvizsgálat. Az állami gaz­daságok földjeiből vett minták alapján sok mindent kimutat­nak itt a laboratóriumban. Ki­mutatják például, hogy a ta­laj alkalmas-e szőlő vagy gyü­mölcsös telepítéséhez. A vizs­gálatok során még az is kide­rül: milyen szőlő vagy gyü­mölcsfajtát érdemes telepíte­ni. Kémiailag elemzik és ek-< kor megmutatkozik az is: mi-: lyen tápanyagoka t tartalmaz a i talaj, milyen műtrágyával le-: hét az esetleg hiányzó táp- ■ anyagokat pótolni. Kicsiben] elvégzik a föld, trágyázását és ] ennek alapján tanácsokat ad- i Buenos Airestől Pekingig vásáralják a magyar gyári berendezéseket (Budapesti tudósítónktól.) Mindenki tud arról, hogy Magyarország jelentős külke­reskedelmet bonyolít le. Vasúti kocsik százai hordják és viszik a legkülönbözőbb árufajtákat. nak. Elkészítik a gazdaság j Hoznak szenet és visznek ba megvizsgált talajairól a talaj térképet, amelyhez javaslatai kát, a laboratóriumi vizsgáin eredményeit is mellékelik. így hatol be a tudomány állami gazdaságokba és mine inkább a gépállomást laborató riumokon keresztül a termelő szövetkezetekbe is. Gyurk István azt mondja, hogy m mar többízben felkeresik a sző lősgazdák is az állami gazda ságok pécsi taboratóriumá Megvizsgáltatják földjeiket tanácsokat, útmutatást kémek milyen szőlőfajtát érdemes il tetníök. tf ezdetben nemigen eette ** igénybe a laboratórium segítségét. Ma már: annyi munkájuk, hogy alig győzik Egyelőre még csak vizsgálato­kat végeznek, tanácsokat a< nak, de a laboratórium dolga zói remélik, hogy még ebben a évben megkezdhetik a tudómé nyos kutatásokat is. \MjOhaxLi (cöizAíedeUm. szerint a takarítás úgy történik, hogy a szemetel összesöprik, egy vagy több edény­be gyűjtik, majd te­herautóra, lovasko­csira öntve elviszik a szemétgyűjtő telepre. A takarításnak ezt az egyszerű eljárását még általánosítja is a közhiedelem, mond­ván, hogy egyformán érvényes lakásra, padlásra, utcára, mindenhová. Jellemző e maradi nézet elterjedtségére, hogy a Rákóczi út baloldalán, a Bem és a Felső-Malom utca között lakók és a jár­dán közlekedők sem­mi jelét sem. mutat­ják örömüknek az új eljárás iránt, amit az utcán söprögető, la­pátoló bácsi megho­nosított. Semmibe veszik, hogy ez a bá­csi lapáttal és söprű­vel küzd a takarítás maradisága ellen. — Pedig igazán egysze­rű, amit csinál. Az út szélén összegyűlt híg sarat, fáradtságot nem kiméivé immár harmadszor lapátolta a járdára és a fák­nak szánt körökben kupacokba rakta. Az­óta ott van és a ku­pacok mind erőtelje­sebbé válnak. Ezen igazán nincs mit bosszankodni. Nem leéli belelépni, ki le­het: kerülni. Inkább terjeszteni kellene a takarítás „új módszerév. *— Könnyen el lehet sa­játítani. A konyhá­ban összegyűjtött szemetet be kell vin­ni a szobába, a szo­bában összesöpört szemetet pedig a konyhába. A konyhai tűzhelyből kiszedett hamut a szobában ál­ló kályhába önteni és így tovább. Aki ezt esetleg nem érti, an­nak t,utcai viszony­latban“ szívesen be­mutatja az utcát söp­rogeto, lapátoló ba esi. Vagy talán a R kóczi úti utcasepr bácsinak is jobb len ne visszatérni az u cai szemét eltakart t ásónak régi, „mara di“ módszeréhez? Esetleg egyvalan akadályozhatja ez ugyanannyi fárad Sággal jár, mint „újítás0, bár ereáme nyesebb. Igaz, igaz, de mi megoldás, ha az szélén összegyűlt már nem tartozik utcaseprő ^profilja ba“? ramfit, egy másik vagonban meg elektroncsöveket küldünk valahová messzi tengerentúlra s hozunk érte cserébe mást: déligyümölcsöt, borsot és nyers­anyagokat, valamint ércet, fontos gépeket . De a mi külke­reskedelmünk nemcsak ilyes­fajta árukkal kereskedik. Egész log az, hogy mi terveztük és gyártelepeket is szállítunk építjük a heluaní nagy Nílus- külföldre hidat, mi szállítjuk anyagát is. Azonfelül ugyancsak ebben az országban építjük fel az El Tabbin-i erőművet. Törökor­szágba is erőművet szállítot­— Kötöttek-e üzleteket tő­kés országokkal is? — Azt szeretném ezzel kap­csolatban elmondani, hogy mi nemcsak a tőkés országok felé igyekszünk üzleteinket kiter­jeszteni. Ennek oka egyszerűen az, hogy óriási kereslet, mutat­kozik meg a baráti népi de­mokráciákból is áruink iránt, mi pedig természetesen első­sorban az ő igényeiket akar­juk kielégíteni. Ennek ellenére persze kötöttünk üzleteket tő­kés. országokkal is. Ismert do­A Komplex Külkereskedelmi Vállalat foglalkozik az ilyen hatalmas méretű export-üzle­tekkel. Lapunk budapesti tu­dósítója felkereste a vállalat illetékes munkatársait, akik a következőkben foglalták össze? a magyar „mammut-export” főbb kérdéseit. — A vállalat 1953-ban ala­kult meg. Az első évok termé­szetesen azzal teltek el, hogy bevezettük vállalatunkat a ba­ráti piacokon. Már ebben az — Egyre nő a forgalmunk; Csak egy jellemző szám: 1958- ban kétszeranmyi devizaforin­tot targalmazunk, mint az el­múlt évben. Elsősorban élel­miszeripari berendezéseink iránt mutatkozik nagy keres­tet. Hűtőtelepeket szállítunk a Szovjetuniót« és Jugoszláviá­ba. Folytatjuk inalomexpor- tunkat Jugoszláviába. Mi szál­lítjuk az újvidéki új malom gépi berendezéseit, melynek napi teljesítőképessége 1(9) tonnán felül vám. A Szovjet­unióból is kaptunk megrende­lést malmokra. — Az említett konzervgyár iákon kívül, amit a Szovjet­unióba exportálunk az idén, szállítunk még két. konzerv­gyárat Albániába is, ahová ed­tunfc és említésre méltók még dig már 3 konzervgyár beren­azok az oxigéngyárak, amelye­ket Argentínába adtunk el az !957-es évben; — Hogyan történt az 1958- as évre szóló üzletek megkö­tése? — Mi az elmúlt évben egy „újítást” vezettünk be külke­időszakban is kötöttünk ugyan reskedelmí módszereinkben. kisebb üzleteket, de tárgyalá­saink, megbeszéléseink ered­ménye elsősorban a múlt év­ben realizálódott. Elöljáróban szeretném megemlíteni, hogy tavalyi tervünket 100 százalé­kon felül teljesítettük, — Mi mindent tartalmaz ■magában ez a 100 százalékon felüti tervteljesítés? — Ha csak a legfontosabba­kat soroljuk fel, akkor is óriási nagy a lista. A Szovjetunióba Ennek kapcsán delegációt küld tünk előbb a Szovjetunióba, később más országokba is, s ennek a delegációnak, a tagjai széleskörű piackutatói tevé­kenységet folytattak: nemcsak az illető ország külkereskedel­mi szerveivel tárgyaltak, ha­nem érintkezésbe léptek a be­ruházási szervekkel is. így si­került pl. megtudnunk azt, hogy a Szovjetuniónak olyan óriási mennyiségű kisebb kon­zervgyárra van szüksége, mely­nek csak igen kis hányadát, hűtőtelepeket és húsipari gé- tudjuk biztosítani; viszont nyil­peket szállítottunk. Ezeket a húsipari gépeket a pécsi So- piana Gépgyár készítette. Len­gyelországba erőműveket ad­ván valóvá vált, hogy tudunk ilyenirányú üzleteket kötni ve­lük. Az 1958—59. évekre szer­ződésünk is van már több kon­tunk el, melyeket a Ganzban, zervgyár gépi berendezéseinek a Láng Gépgyárban és a Kle- ment Gottwald gyárban állítot­tak elő. Jugoszláviával is igen szállítására. Az is a mi ötle­tünk volt, hogy amikor a Szov­jetuniót felosztották 106 gazda­élénk kereskedelmi kapcsolatot sági körzetre, bemutatkozó le­építettünk ki. Több malmot és velet küldtünk mindegyik szov- hűtőtelepet szállítottunk oda. naruhoz vezetőségének. Meg Bulgáriában magyar erőműve- kell mondanunk, hogy többtől két, Romániában pedig a ma- — így pl. a litván és a krasz- rosújvári szódagyár erőműtele- nodori körzettől — már választ pét szereltük fel. Egyik legjobb is kaptunk, melyben bejelen- megrendelőnk a baráti Kína tették beruházási igényeiket, volt. Ebbe a távoli nagy or- ' szágba is elsősorban erőműve- *” Milyen üzleteket no tői­ket szállítottunk; lek az 1958-as évre? karért harcolni fogunk, s az el- dés, az elhallgatás között. If- csak szállodai számlája van helyezés gondolata ellen is til­takozunk.” Azt is mondják, hogy a jog­hallgatóknak nincsen kollé­giuma. Ez sajnálatos, mert így van. De, ha az embernek nin­csen fedele, azért még nem kell vándorbotot vennie. Az or­szág legszebb kollégiumát, a Nagy Lajos nevűt egy egye- temellenes intézkedés elvette. A megszűnt éneki6kola kétszáz joghallgatónak elég lett volna, megoldódott volna e kényes kérdés. Kik és mik vannak eb­ben az impozáns épületben? Vállalatok és lakók, akik rész­ben a lakástörvény hézagain befészkelődtek oda. Általában a vállalatok mély kulturális érzékenységére mutat, hogy csak a Belvárosban és csakis megszűnt kulturális intézetek légkörében tudják elvégezni az anyagbeszerzést, s a kettős könyvelést Amikor még mond­vacsinált vállalatok is födél alá jutottak követeléseik öblös akusztikájával,'nem jutott kol­légium a jogi kar hallgatóinak. Ebben a kérdésben hibáz­tunk nemcsak mi, Pécs város, de maga az egyetem is, ami­kor a hallgatóság kiharcolt szép szociális aránya mellett nem teremtette meg az ifjúság szál­lás-elhelyezkedésének szociá­lis követelményeit. jóságunk véleményét is tükrö­zik alábbi szavaim. Az 1941. évben elköltözött pécsi bölcsészeti karnak több olyan professzora volt, aki az esztrád-művészek trapéz-tech­nikájával ide-oda lengett, füg­getlenül minden newtoni gra­vitációtól. A bölcsészkar egyik tanárját a tanítványa Slemil- nek nevezte. Miért? Mert olyan volt, mint a híres költő­nek, Chamissonak ismert alak- ságot. Pécsett. Ezért jár ser. egyéb megbe­csülésünk, mellett külön meg­becsülés orvosprofesszoraink iránt, lkak még világviszony­latban is jó nevük, mellett mertek és mernek pécsiek len­ni, akik magasztos hivatásuk állandó székhelyének érezték az egyetem székhelyét, s elég jó társaságnak tartják heti hat napon át az egyetemi ifjú­gi kar tudományos munkája- mines Festetics-palotája, de níJt Tettük ezt abban a tudat- van ami köré palotát emelhe- bam, hogy jelenleg az ország tünk. Mindazon szellemi és élő (jogtörténészeinek számát erkölcsi hagyományunk köré egyik kezünk ujjain megszám- amelyet e város és benne az láthatjuk. Több ezer levéltári ifjúsága a nemzetnek kultúrá- rminkanapot áldoztunk arra, bán, haladásban és vérben hogy a bírósági részlegünk ha­talmas anyaga nemcsak külső szép rendezettségével, de első­sorban belső organikus rend­jével is minél jobban rendel­kezéséire álihasson a jogikari ifjúság kutatására. Bírósági, többen hangosan, lep­lezetlenül arról, hogy a jogi lutron lassan már nem lesz Pé­csett lakó professzor, s ez l* ért az egyetem tekintélyének. Ezzel a kérdéssel is szembe ja, Peter Schlemihl. Még ár­nyéka sem látszott. A profesz- szor úr teste Budapesten volt, míg árnyéka a főváros és Pécs között libegett valahol a tér­képen követhető vasútvonal mentén, mint a Nirvana jelen­sége. Ennél a kérdésnél kedvesen integetnek felénk a görög Lykeon ősi fasorai, ahol mes­ter és tanítvány reggeltől estig a viták égő lelkesültsegében együtt volt. Aristoteles és ta­nítványai. Mindig éreztük, hogy a legmagasabb oktatást kísérőn a Mester állandó je­lenlétének, közelségének szug- gesztív hatóereje mindenek fölött álló. Az egyetemi okta­tásban rejlő nevelés erkölcsi szintézisét az órákon túli együttlét (szeminárium, olvasó­terem, konzultáció, egyéni megbeszélések) biztosítja. Már az azóta elvesztett bölcsészeti kar bolygó hollandiainak ide­jében — ha szószerint nem is így — többször elhangzott az az Ítélet, még professzori kö­rökben is, hogy az egyetemi oktatás leltárai közé nem tar­tozhat az ágyrajárás három matraca. A híres angol írót, adott. Tudom, hogy ember és ter­mészet összefog itt, hogy Du­nántúl történelmi jógii ne csarbíttassék. Csontokat, sír­köveket, omló téglákat átrak­hatnak. ugyan, más helyre, de A napokban olvastunk a ügyészségi szakemberek ezt szőkébb hazánk történelmi pécsi ezredik lakásról. Másutt igazol^atJfk',Tudományos, ku- mártírjai ölelő karjaikkal úgy kell néznünk, a a nyílt szó ere- Zangwilt is úgy elvitte a mai­lében nem érzek semmi, úgy­nevezett kényes vonatkozást. Fájdalmas lenne, ha bárkivel Is e miatt személyesen szembe terülnék, de választanom kel­tek m racsírja, mint ahogy a pécsi bölcsészetet is segített részben sírba vinni a Hóman-féle te­metkezési vállalat virágzása idejébe*» su a megjegyzés, bogi meg a háromszázról ég így tovább. Már nem is merek ar­ról beszélni, hogy a Szovjet­unióban egy egyetem körül kollégiumokban és tanári há­zakban ma minde«i valósul meg, Szórakozottságunknak, szeretném betudni, hogy né­hány jó példáról csökönyösen elfeledkezünk, a jö példák ál­landó szónoki emlegetése mel­lett Szeretnék az eddigi, mély meggyőződésemből jövő érve­léseim mellett hivatali minő­ségben is megnyilatkozni az alábbiakban. A Pécsi Állami Levéltár áz országban legelsőnek, már 1952-ben szervezni kezdte tör­vénykezési részlegét. Ebben a volt pécsi Tábla, Törvény­szék. Járásbíróságok. Telek- könyvök. Ügyészségek. Urbá­rium. valamint a most beszál­lításra kerülő volt Ügyvédi Kamara mintegy háromezer- Ötszáz folyóméter (ezemégy- száz métermáasa) levéltári anyag van együtt Ez az or­szág legnagyobb bírósági le­véltára. Már annak idején országos központom egyetér­tett és segített bennünket ab­ban, hogy a (selejtezéstől men­teb. védetté nyilvánított bíró­sági részleg teljes anyagú tatóiník jelentős aránya a jogi kar hallgatói közül kerül ki. Ennél a kérdésnél kapcsoló­dik intézetünk legnagyobb részlegének remélt feladata a jogi tear létéhez. Az e téren bekövetkezhető csalódásunk egy vesztett csata fájdalmas tudatával Ideérne bennünket. a jövőt szó­laltatjuk meg mely egyetlen, magyar város számára sem oáy hatalmasul sotoaitigérő, mint éppen Pécs­nek számára. A száznegyven- ezer lakosú Pécs szárnyalása egészén rövid idő alatt negyed milliós Iákéval szállja meg a Mecsek hatalmas déli karéját. Petőfivel mondjuk: — az ál­mok nem hazudnak. Brröl so­kat beszélünk, tervezgetünk. Pécs környékének földje mé­lyéről felcstllog mér a jövő, mely e tájat a legnagyobb ma­gyar teamészet-tudományi oá­zissá avatja. Itt nem aiz ötéves, de a több ötéves tervek ha­talmas élménye parancsol. Pár nop előtt a sajtóban, rá­dióban egy hir arról beszélt hogy Keszthely a Dunántúl kulturális központja lesz. Meg ható az a lelkesedés, ameHyet egyetlen hatalmas épület, a Feetehcs-paloba köre fűzök a megkapaszkodnak a vérükkel hajdan áztatott földbe, hogy megmozdífásukra a lélek meg­szakad. Történelmi boltozatot nem szoktok költöztetni, • fő­ként ha annak láthatatlan. ívei alatt a láng élve ég. Üzenjük fiúk, kedves, szor­galmas diákok, hogy bölcs és a szocializmust a lelkűkben is építő férfiak fogják eldön­teni: a jogi kar marad! A város is üzeni atyai sze­ret elével: lesz kollégium ! Nem érzem magam hivatott­nak arra, hogy hivatalos fóru­mok nevében beszéljek. De tudnia kell az ifjúságnak azt is, hogy az illetékes pártszer­vezetek. a pécsi tanácshoz ha­sonlóan küzdeni fognak a jo­gi karért. Erre több jelből máris következtetek Professzoraitok is békés le­iekkel ülnék mellétek a pécsi agorán heti hat napos) at, s a szellemi műhelyek asztalai mellett egy napra te menüi­tek árvén Aztán löket 19m. eszten­dő. Amikor Európa háromszáz egyeteme fog zászlót hajtani a hatezázéves nagyszerű jubiteu­dezéseit adtok el. Annyira elé­gedettek voltok gépeinkkel, hogy azért nyújtottak be újabb rendelést. De a Szovjetunióba és Jugoszláviába küldünk, ezenfelül paradicsomszirup- gyártó-berendezést, húsipari gépeiket, baromfifeldolgozókat, tejbegyűjtő állomásokat és tárgyalunk lengyel, román és albán cégekkel további meg­rendelésekről: — Itt ismét előkerültek a húsipari gépek, Ezeket a pécsi Sopiana állítja, elő. Velük kap­csolatban szeretnénk néhány dolgot elmondani. Nagy keres­let mutatkozik irántuk. Még Ecquadorból is érdeklődtek. A gyár készítményei azonban még nem mindenben érik el a kellő külkereskedelmi szintet. Nos, a hibákat könnyedén le­hetne korrigálni. Ha a gyár vezetősége magasan kvalifikált konstrukciós gárdát építene ki maga köré; gondoskodna meg­felelő számú fémforgácsoló gé pékről is (ezekkel ugyanis rosszul vannak ellátva); besze­rezné a szükséges transzport- berendezéseket (mert. súlyos gépek kézi mozgatása lassú és költséges), — szóval, ha az üzem vezetősége minden ere­jével azon lenne, hogy kor­szerű és világviszonylatban is megfelelő gépeket produkál­jon, mi biztosítani tudnánk a számukra termékeik értékesí­tését, biztosítani tudnánk a legnagyobb mértékben. (Ez ígéret és kérés. — A szerte.) — De folytassuk idei expor- tunk ismertetését Oxigéngyá­rat szállítunk a Szovjetunió­ba, Bulgária pedig egy vegyi- üzem berendezését rendelte meg. Argentínából az id« esz­tendőben is lekötöttek két oxj- géngyárat, s Kína új vevőként jelentkezik ezen a téren. Fi­gyelemre méltó üzletet kötöt­tünk Lengyelországgal, ahová egy teljes ércelökészítőmü be­rendezést és üveggyárat szállí­tunk. Az Egyesült Izzó Va- cuumtechnikai Gépgyára ezen­felül Kína részére Is készít üvegcsőgyárat, — Ebben az esztendőben to- vább folytatódnak a hidszál- litások Egyiptomba fa. De ér­dekességként említhetjük meg hogy Csehszlovákiából mész­égető üzemeket rendeltek meg. Az idén az egyiket le is szál­lítjuk. Exportálunk aztán a Szovjetunióba vasúti betonal.t gyárat, Albániába pedig egy kisebb téglagyárat* — Erőmű szállításaink sto­ben az évben is tovább foly­tatódnak Kínába. De további rendelésekre számíthatunk még. Szakértőink egyéb szál­lítások érdekében is már kint vannak Pekingben s a szállí­tások előreláthatóan 59 végén — 60 elején indulnak meg ? — Ezek csak a nagyobb te­lelek. Oldalak telnének meg azzal, ha részletesen, minden üzletünkről be akarnánk szá­molni: Mindenesetre mi min­dig azon vagyunk, hogy a ma­gyar ipar termékeit mindenü­vé eljuttassuk és így bebizo­nyítsuk, hogy gépiparunk fél tudja venná a versenyt évszá­zados hagyományokkal rendel kezd külföldi iparokkal is Ooorijr György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents