Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-18 / 15. szám

M58 JANUÁR lg NAPLÓ 8 „Tiszteletbeli" KISZ-tag Már ahogy a kis gyalogös­vény, az egyszerű asztalos- munkás élete beletorkolloít a munkásmozgalom széles or­szágújába, az is kész re­gény. Ez az út tele volt ve­szélyekkel, rátalálni és mind­végig követni egyet jelentett a legnehezebb élet vállalásá­val. — Tulajdonképpen anyagi okok indították el a dolgot — meséli Izsáki Imre. — Az őszi ) rózsás forradalom után a szerbek megszállták Baranyát. Két hétig munka nélkül őgye- legtem az utcán, míg egyszer összefutottam egy ismerősöm­mel. Miért nem mész el a Zrínyi utcába? — kérdezte tőlem, 32 korona munkanél­küli segélyt kaphatsz. Hát el­mentem a Zrínyi utcába. Ténylég meg is kaptam a se­gélyt, két koronát tartott csak vissza belőle a szakszervezet. Körülbelül a harmadik alka­lommal, ahogy jövök ki, a külső teremben rengeteg em­ber tolong. Na, ezt megnézem — mondtam — és közelebb mentem. Migray professzor tartott előadást, s amit elő­ször megjegyeztem belőle és megragadott, az ilyesféle volt: nézzük csak meg, milyen nyo­morban étnek a dolgozó em­berek, milyen bőségben a gazdagok. És egy nagyon egy­szerű következtetés: igazság­talan a vagyonelosztáa. EtV'i' kezdve minden előadáson otti voltam. Aztán jöttek a tanulás évei Nemsokára már ő szervezte és tanította a fiatalokat, mer* nem felejtette el, hogy az ő maeáraóbredését még csak egy véletlen segítette. — Vezettem a nagyon hasz­nos. de mai szemmel már kez­detleges szemináriumokat táboroztunk, s ott aztán nyu­godtan beszélgethettünk. Be­széltünk a kapitalista álla­mokról, de a Szovjetunióról is, elmondtuk azt, ami kevés ér­tesülésünk volt róla. Németor­szágon keresztül levelekből tudhattunk .meg valamit és az erősen zavart moszkvai ma­gyarnyelvű adásokból. Ha jól emlékszem, minden szerdán este hallgattuk ezeket az adá­sokat. Mind nehezebb és nehezebb lett a munka, ahogy a jár­őrök is szaporodtak az utcán és egyre gyakrabban dugták be az orrukat a Zrínyi utcai „családi estekre“ is. — Akkor már a nők neve­lésével és bevonásával is fog­lalkoztunk. . Úgy alakult a do­log, hogy a kirándulások még fontosabbak lettek, most va­sárnap délelőttönként csalá­dostul jöttek az elvtársak. Ezeken a bátyus kiránduláso­kon nagyon érdekes volt meg­figyelni a pröletárasszonj'okat. Eleinte magassarkú cipőben, selyemblúzban jöttek, a cso­magokból jobbnál jobb fala­tok kerültek elő és egymást nagyságos asszonynak hívták. Pár hónap se telt be, már elvtársnők voltak, rájöttek, hogy a linzerek helyett meg­teszi egy kiló marhahús is jó fokhagymásán, utána friss forrásvíz. Hamar megértették t«ek az asszonyok az összefo­gás erejét, és jó ösztönnel se­gítettek a férjüknek a legne­hezebb dolgokban. Egyszóva- „behoztuk“ az asszonyokat is a A felszabadulás után Izsák i Harminc százalékkal jobb az új robbanóanyag hatásfoka 1955. október 26-án robbant az első mikroretard késleiíe- ésű gyújtóval szerelt töltet a pécsbányatelepi sál aktáié­ban. Azon a napon indult el "ltjára egy új robbantási mód­öregszem, át kell adnom gyutacs elkészítése lassan a helyet — elvtárs a Kommunista Pár: (> szer, amely új korszakot nyit- tagja lett. Most a "1 a tarozó (a bányaművelésben. Vállalatnál üb-elnök, azelőtti . párttitkár volt. A imkroretepd késleltetem gyutacs eLkeszitese Pohl Je­mand! a IX>moö> a Nagytétényi Bánya- Izsáki elvtáns a harcedzett! > ^ífgyfr »«Yflicz veteránok szomorkás tárgyi-,A lagoeságával Addig is segí- I '^asmiak módját pedig Mász­tok, ahol tudok, bár ez köz-l®. D<fes- » W «mttwzt helynek hangzik. De igy van "nernoke dolgozta ki. A fiatalokat mindig nagyon > ** ^robbantás: mocteer szerettem, most is boldog va- <, dolgozására akkor gondol- gyok, ha jönnek hozzám va-#^’ ^™1“or h^>Sy a fami problémával vagy mon-1». ^szekundumos, danivalóval. } robbantási mod nem m.nden­„Tiszteletbeli” KISZ-tag, deit>en vadja be a hozzá fűzőt, tiltakozik a dísz-tagság ellen f reményeket. A ^ mfillsaefaundu- így mondja: harcos tag aka-,m°s kesleltetesu gyufoaok v- rok lenni ' fszonylag hosszú kesleltetesű­- Még'van mit tanulni tő-!.sk- fobtonási eorozatuk nem lünk a fiataloknak. } alkalmazkodik pontosan a rob- * És lelkesen, nekitüzesedve vezgesemek a kőzetben mint egy husi éves, beszél to- i val° terjedéséhez ezert tobré vább a kéthónapos KISZ-!»szor ««“ hanem szervezet go-ndiairöi i “yengítik a robbanás hatas-3 terveiről és ség. Olyanra, amelynél a rob- banási sorozatok ezredmásod- perc pontossággal következ­nek be, a robbanás rezgései kőzetben való terjedésének megfelelően. A gyutacsot Pohl Jeromos Masszi Dénes szeizmikus mé­rései alapján készített^; el. A gyutacs a maga nemében egye­dülálló a világon. A robbanási sorozat száz ezredmásodpere alatt játszódik le, a robbaná­sok 1—3 ezredmásodpere pon­tossággal következnek be. Sikerrel vizsgázott az új módszer a biztonsági próbá­kon is', bebizonyosodott, hogy mivel a robbanási sorozat száz ezredmásodpercen belül zajlik le, sújtólégveszéTiyes bányák­ban is használható. Az elmúlt év a kísérleti rob­bantások éve volt. Az új mód­szerrel dolgozó Zsábrita csapat igen jó eredményed igazolják a mikroretardos robbantások életrevalóságát. Átlagosan harminc százalékkal jobb ha­tásfokkal lehet lerobbantani az új módszerrel lefúrt lyu­kakat, mint a régebbi mód­szerekkel. Ebből következőleg jelentős robbanóanyag, idő és munkaerő is megtakarítható. Ebben az évben a bánya- rendészeti szervek harminc­ezer mikroretaTd gyutacs kí­sérleti robbantására adtak en­gedélyt. Eddig a tárókban használták csak a gyutacsokat, most pedig már a bányában is alkalmazzák majd. Jelenleg a lőmestereket oktatják az új módszerrel való robbantások elvégzésére. Bronzkori település Siklóson (Hallatna) Látták, hogy rövidebb kés­leltetésű gyutacsra van szük­Mire késsül a Ssínhás téri KTSZ-ssalon ? Erre a kérdésre nehéz választ adni — mondotta Kel­ler Józsefné, a szalon vezetője.. A januári szezon nem olyan erős, mint a tavalyi volt. Az amelyeken társadalmi, törté ('elmúlt évben olyan forgalmat ne'mi és aktuális tudnivalók <( bonyolítottunk le, amilyenre a v»1 ---------tun. • - - *5”ta* ('szövetkezet fennállása óta még ^n em volt példa. A vállalási idő ('két, sőt három hónapra toló- ezen képzett marxisfa nagyot i dott ki, akár gyerme'kruha, fe­kal ismertettük meg a fiúka A marxizmussal inkább a fe’ nőttek 'foglalkoztak, met hl kevés volt még akkoriba- köztünk. A nehézségek miatt (' hér nemű, vagy női felsőruha felkészítését kérték a rendelőle lási idő is. Most már kéthetes határidővel tudjuk vállalni bármilyen gyermekruha, vagy női ruha, kabát, fehérnemű varrását. — Nem fog meghonosodni. A divat terén majdnem min­den marad a régiben, csupán a szoknyák lesznek egy gondo­lattal rövidebbek. Az új hordó­vonal csak kisestélyi ruháknál voltait a pécsi nők télen a ka-'1 bátokkal is. Már akkor kám- zsás nyakakat mutattak a di-f vatlapokban, nálunk viszont (* ezt senki sem kérte. Nyűgöd-<' tak lehetnek mindazok, akikf szolidabban szeretnek ' öltöz­ködni — semmiféle szélsőséges f divathóbort nem honosodik'1 meg. J (amplyöltét a Horthy rendsze- ('Úgy látszik, most már kiíögy- gondo6ap megszervezett vé <1e’mi apparátusa állított a- útlukba) mindig leplezve, leír­tak a nagy felvásárlás idején vett anyagok, mert januárra ‘érünk a r'Tides V'—ák­többször kirándulások kereté ''vágásba. 30—40 százalékkal ben jöttünk össze. Másfé’ ' csökkent a forgalom, s termé- kéforányi járásra Pécstől le-fszetesen rövidebb lett a válla­-----» _A színekről azt mondták,. érv ényesül, utcára egyáltalán hogy nappalra minden szín di-f nem szép. Kisestélyinél is csak vatos, de különösen a pasztell-' azok kockáztathatják meg ma- sp>oök. ' guknak, akik kifogástalan S mégis mire készül a Szín-' t alakkal rendelkeznek, sem so- ház-téri szalon? ványak, sem kövérek. A esi- — Arra, hogy minél többen (( pőig lecsúsztatok derékvonal varrassanak nálunk. Kiíogásta-' , sem kell senkinek, mert csak lan munkával várjuk régi és\ elrontja az alakot Ugyanígy új vendégeinket * Értékes bronzkori leletre bukkantak a siklósi tégla­gyár kubikosai. A gyár kö­zelében a lösz-talajban mint­egy négy méter mélységben furcsa vonalak kirajzolódá­sát fedezték fel. A pécsi mú­zeum igazgatója, Dombai Já­nos megállapította, hogy itt bronzkori település volt. A földréteg falában tisztán kivehetők a cölöpök és a fonások maradványai, illetve helyei. Köralakban cölöpö­ket vertek le a földbe, a cö­löpök közét pedig befonták vesszővel s így el is készült a „lakóház”, amelyben az ide telepített népek laktak. Négy ilyen házhely maradványát találták meg a kubikosok. De néhány méterrel odébb méhkas alakú vermet is ta­láltak, amelyet annakidején élelmiszer tárolásra használ­tak fel. Most már feltehető, hogy a közelben — ásatások révén — megtalálják majd a temetkezési helyet is. Nem sokkal később kü­lönböző edényeket is kiástak a földből. Az edények szin­tén a bronz-korból valók. Nagyon értékes lelet a szép mintájú bronz fokos. Három évezreden át vastag föld-* réteg borította ezt a kezdet­leges fegyvert, mégis olyan fényes, sima a felülete, mint­ha ma készült volna. Fiatal lánynak való bronz karpere­cét is találtak. Rúgóhoz ha­sonlóan dolgozták ki a bronz­kori „ötvösök*. Nagyon érdekes a bronz­ból készült varrótű. A tű vé­ge hajlott és hegyes, közepét pedig átfúrták, ami különö­sen nehéz művelet lehetett. Apró csontmaradványokat is találtak edényekben, ami megerősíti azt a feltevést, hogy a bronzkor közepén az emberek elégették halottai­kat és azok hamu- és csont­maradványait edényekbe he­lyezve eltemették. A muzeológusok most azt tervezik, hogy a földkiterme-1, lés előtt haladva ásatásokat végeznek, hogy as esetleges leleteket sértetlenül kiemel­hessék a földből Nem sima ügy A falu szocialista építé­séről is ismeretes a párt ál­láspontja. Ez röviden: a ma­gyar parasztság jövője nem a szétaprózott egyéni gazdaságok ban van, hanem a lenini elve­ken történő nagyüzemi mező- gazdaság megteremtésében, amelyhez előbb-utóbb az egész parasztság a párt politikája, intézkedései, segítsége nyomán eljut A szocialista átszervezés ré­gebbi hibáinak megcsontoso­dása a fejekben és a régebbi hibák „minden, körülmények közötti elkerülésének” jelsza­va alatt a falu szocialista át­szervezéséről vitatkozók két csoportját alakította ki. Egyik a jobboldali, a másik a „bal­oldali“. Pillantsunk először a jobboldali nézeteket mondók és vallók gondolataira, utána a „baloldaliakéra”, hogy lássuk végül is hogyan kanyarodnak vissza, illetve jutnak törvény­szerűen a jobboldaliak útjára. A jobboldaliak, akik akar­va, akaratlanul mondják, amit mondanak, arról az „alapró'“ indulnak, hogy „mivel önkén­tesség alapján kell az átszer­vezésnek történnie", belátha­tatlan ideig tart, míg a ma­gyar paraszt, aki évszázados küzdelem után jutott földhöz, rászánja magát a közös gazdál­kodásra. E vélemény részletei­ben azután Ilyeneket monda­nak: „Ha önkéntes alapokon történik, akkor nem kell sem­mit tenni.'4 „Ha beszélünk ró­la, máris megsértjük az ön­kéntességet” Éhhez adalék­nak a kisparaszti, másként «gyérei paraszti stabilitást tör­tetnek és a belterjes gazdál­kodás megvalósítását a kisüze­mi gazdaságban látják. S hoz­záteszik: „Előszűr valameny- nyi termelőszövetkezet (ahány jelenleg van), váljon példa­képpé, akkor lehet majd fej­leszteni.“ A jobboldaliak elénk dobott kesztyűjét is fel kell venni és vitatkozni velük, megcáfolni őket Ezt általánosságban vi­szonylag nem nehéz megten­ni, de sokkal nehezebb, ami­kor a falusi élet ezernyi vál­tozatával, adottságával színe­idnek a fentiek. Ember le­gyen a talpán és ismerje jól a falu életét, gazdasági, politikai és társadalmi helyzetét, aki odaáll és nemet mond ezekre. Itt Csak általánosságokra lehet szorítkozni — már mint ebben az írásban. Kétségtelen, hogy feltételei vannak a falu szocialista átszervezésének. Ezek közül: a termelőszövetke­zetek példamutatása, az álla­mi segítség, a termelőszövet­kezetek anyagi hozzájárulása a nagyüzemi gazdálkodás fej­lesztéséhez, az egész paraszt­ság anyagi hozzájárulása az egész mezőgazdaság fejleszté­séhez és nem utolsó sorban a- parasztság kultűrszínvanalá- nak helyzete, amely éretté te­szi, hogy felismerje, merre ve­zet boldogulásának útja. S most egy kérdést: Ez talán ma­gától történik, ez is „önkén­tes” alapon megy végbe? A „beláthatatlan idő“ ugyan­annyi, amennyi idő alatt c feltételeket a jelenleginél job­ban megteremtjük, a jelenleg, színvonalról oda Jutunk, aho­va törvényszerűen eljutunk. Ez nem beláthatatlan idő. Sőt! Manapság majdnem minden másnap előforduló értesítések bizonyítják, hogy sok faluban máris a „beláthatatlan” időben élünk, mert l>ol innen, hol on­nan jelentik és kérik: „Elvtár­sak! Megalakítottuk a terme­lőszövetkezetet, írják meg”. Az önkéntesség túlzott hangozta­tása egyet takar: „hagyjuk magára az egészet és lesz, aho­gyan lesz”. Ez semmi más, mint lemondás a falu szocia­lista építéséről. Kapitu’áció a k'sparaszti gazdálkodás „szi­lárdsága“ előtt. De mifé’e kis­paraszti stabilitásról van szó? Arról, hosy a helyes intézke­dések termelési kedvet adtak az egyéni gazdának? Arról, hogy helyesen cselekszik és él a lehetőségekkel, többet." job­bat termel, mint eddig? Ez még n?m stabilitás, hanem a lehetőségek * kihasználása, amelynek ugyanakkor maguk szabják gazdaságuk korlátáit. Vagy az ta'án a stabilitás, hogy az esvéni gazdaságok jö­vedelmezőségét máris megkö­zelítik, éterik, sőt helyenként máris túlszárnyalják a terme­lőszövetkezetek epm-i meg­rázkódtatás után? Erős man­kónak használják a vitában a termelőszövetkezetek példa- mutatását. Ez kétségtelenül alapigazság. Valóban példa­mutatóvá, vonzóvá kell válni- ok a termelőszövetkezeteknek, de nem úgy, ahogyan az erre hivatkozók állítják. Vagy ma­guk is elhiszik azt a képtelen­séget, hogy minden termelő­szövetkezet egyszerre, egyfor­mán lesz vonzó? Túlságosan elaprózódna, ha részleteire akarnánk bontani és ízeiben cáfolni ezeknek az ámításoknak hamisságát, va­lótlanságát. Nehéz vitatkozni az ilyeneket mondákkal. Sok­szor maguk is fogalomzavar­ban vannak, t újékozatlamok, szűk, egy falura szőlő esemé­nyekből általánosítanak, logi­kai bűvészmutatványokat pro- duká'nak. Ebből sokszor az fa­kad, hogy a vitatkozó számá­ra éppen úgy érthetetlen a maga tétele, mint az ellene felhozott bizonyítás, érvelés. Hogyan lehet — e nem ritka jelenségből — kijutni? A fo­galmak tisztázásával, mert enélkül sem pro, sem kontra vitatkozni, fő’eg győzni nem lehet. Ez is egy oka, hogy ta­nítsuk agitálni, érvelni a kom­munistákat. Érteni kel] ahhoz, Nézzük a „balo’daliakat”! E csoport abból a koncepció­ból táplálkozik, hogy az egyé­ni parasztot csak a kényszer viszi a termelőszövetkezetbe, hogy fe'es'eges alacsonyabb tí­pusú, egyszerű szövetkezések létrehozatala, mert ezekben „kapitalista tendencia“ rejlik. De hallgassuk csak tovább- „Az állam ne fizessen ilyen magas ágat az egyénieknek a terményekért, akkor majd könnyebben rneav a termelő­szövetkezetbe." Majd tovább, hogy ezúttal is bebizonyosod­jon. mit takar a „balo’da'i- ság”: Men jen. csak önkéntes alapon a szövetkezés, -nem ér­demes vele foglalkozni, mert ki tudja, hogy mikor lesz is­mét felelősségre vonás”. Más szóval ez így fest: A párt ál­tal hirdetett önkéntes alapon úgy sem megy a szövetkezés, kár vele vesződni. S a ki nem mondott gondolat: veszítse el a felső vezetés a türelmét és jöjjön az „erős kéz politikája“. Megérkezünk oda, ahol a szo­cialista átszervezést jobbról tá­madók és ké.tségbevonók ta­nyáznak, a passzivitáshoz, az önkéntessé« véletlennel való felcseré esőhez. Ezek között az állítások kö­zölt sok olyan van, amely égj úttal saját magát is cáfol­ja. Érdeklődtem, de sehol még jelét sem találtam, hogy vala­miféle kényszer késztette vol­na a parasztokat termelőszö­vetkezet alakítására, belépés­re. Arra akadt példa, hogy a kívül maradásra akarták „fi­gyelmeztetéssel”, „jóakarattal“ kényszeríteni. Szinte hihetet­len, hogy komolyan gondolják például a termények árának csökkentését Valóban elhiszik, azt képzelik, hogy az ország ellátása a felvásárlási árak le- csavarásával jelenleg biztosít­ható lenne? Ugyan! Túlságo­san vad képzelet ez, ami sem­mi másra nem jó, mint a ter­melési kedvét visszakapott pa­raszt bizalmának megingatá­sára. Ami az alacsonyabb tí­pusú szövetkezéseket illeti, arról már történelmi igazsá­gok és tanítások vannak. Bi­zonyos, hogy volt hiba régeb­ben az alacsonyabb típusú szövetkezéseknél, mert éppen a legfóntosabbhoz, a gazdálko­dásuk anyagi fejlesztéséhez nem járultak hozzá és így köz­vetve az egész mezőgazdaságé­hoz sem. De másként van most. A közös jövedelmük egy- részét közös beruházásra köte­lesek fordítani, ami a régebbi hiba kijavítását jelenti. Ha ez a kettő lenne a falu­si politikai élet „síma ügyé­ben“, akkor sem lenne köny- nyű és egyszerű ellene a harc. De ott az elmaradhatatlan harmadik, a nyílt osztályellen­ség, amely a mezőgazdaság kapitalista formáit dicsőíti és úgy támadja a termelőszövet­kezeteket, hogy azok egészét és vezetőit rágalmazza, szidal­mazza, hogy „erkölcsileg mér­jen rájuk vereséget.” Íme, vázlatosan ilyen a fa­lusi „sima ügy”, ami va'óíábar. je'en'cc is bonyo'uU politika; küzdőtér színtere. A régi es a/ új viaskodik egym- sol. A ré­gi tartani akarja helyéi és köz­ben azt állítja, hogy „}őt cse­lekszik", az új lópésről-Iépésre kiszorítja a régit és az is azt mondja, hogy jót cselekszik. S vannak, akik az új térnyeré­sével nincsenek megelégedve, nem bízva az igaz ügy győzel­mében, nem bízva a dolgozó parasztban, gyorsabb ütemet, „erős kezet’4 akarnak. Ebben eligazodni, ebben az egyszerű­nek nem mondható elvi csatá­ban győzni nem könnyű fel­adat, de a győzelem kétségte­len. A győzelem igazságának tüzét elsősorban a kommunis­táknak kétfelé kell irányítani, a jobb- és „baloldalra” és hagyni kell az erőből a har­madikra is, az osztólyel’en- ségre, amely itt-ott még fel­felüti a fejét Ne essék félreérfés, nem a felsorakoztatott hibák, téves és ellenséges vélemények ural­ják a falut. Ilyenek is e'őfon* du’nak. Vannak, számo'ni kell létezésükkel és csatát kell vívni ellenük, ha tovább aka­runk haladni azon a kedvező úton, amelyen jelenleg a falu jár. A telilemző: a jó, az ered­mény. Csokorba kellett kötni e bizonyítékokat, hogv kiábrán­duljanak, akik mindent rend­ben lévőnek találnak a mai falusi életben és Tájolj ön min­denki, minden kommunista és becsületes dolgozó, hogy van még munka, van még gond és tenniva'ó falun. A gondokat örömmé, a jelenlegi feladato­kat pedig eredményekké keil változtatni és akkor igaza les2 a parasztbácsinak, a párttlt- kár ismerősnek és mindazok­nak, akik értelemszerűen ket­tőjük véleményén vannak. De akkor is csak ilyenformán: — Ma mar simább ügy « fa­lu,... Addig még sokat kell tenni. Haszon József 1

Next

/
Thumbnails
Contents