Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-18 / 15. szám

M58 JANUÁR lg

NAPLÓ

8

„Tiszteletbeli" KISZ-tag

Már ahogy a kis gyalogösvény, az egyszerű asztalos- munkás élete beletorkolloít a munkásmozgalom széles országújába, az is kész regény. Ez az út tele volt veszélyekkel, rátalálni és mindvégig követni egyet jelentett a legnehezebb élet vállalásával.

— Tulajdonképpen anyagi okok indították el a dolgot — meséli Izsáki Imre. — Az őszi

) rózsás forradalom után a szerbek megszállták Baranyát. Két hétig munka nélkül őgye- legtem az utcán, míg egyszer összefutottam egy ismerősömmel. Miért nem mész el a Zrínyi utcába? — kérdezte tőlem, 32 korona munkanélküli segélyt kaphatsz. Hát elmentem a Zrínyi utcába. Ténylég meg is kaptam a segélyt, két koronát tartott csak vissza belőle a szakszervezet. Körülbelül a harmadik alkalommal, ahogy jövök ki, a külső teremben rengeteg ember tolong. Na, ezt megnézem — mondtam — és közelebb mentem. Migray professzor tartott előadást, s amit először megjegyeztem belőle és megragadott, az ilyesféle volt: nézzük csak meg, milyen nyomorban étnek a dolgozó emberek, milyen bőségben a gazdagok. És egy nagyon egyszerű következtetés: igazságtalan a vagyonelosztáa. EtV'i' kezdve minden előadáson otti voltam.

Aztán jöttek a tanulás évei Nemsokára már ő szervezte és tanította a fiatalokat, mer* nem felejtette el, hogy az ő maeáraóbredését még csak egy véletlen segítette.

— Vezettem a nagyon hasznos. de mai szemmel már kezdetleges szemináriumokat

táboroztunk, s ott aztán nyugodtan beszélgethettünk. Beszéltünk a kapitalista államokról, de a Szovjetunióról is, elmondtuk azt, ami kevés értesülésünk volt róla. Németországon keresztül levelekből tudhattunk .meg valamit és az erősen zavart moszkvai magyarnyelvű adásokból. Ha jól emlékszem, minden szerdán este hallgattuk ezeket az adásokat.

Mind nehezebb és nehezebb lett a munka, ahogy a járőrök is szaporodtak az utcán és egyre gyakrabban dugták be az orrukat a Zrínyi utcai „családi estekre“ is.

— Akkor már a nők nevelésével és bevonásával is foglalkoztunk. . Úgy alakult a dolog, hogy a kirándulások még fontosabbak lettek, most vasárnap délelőttönként családostul jöttek az elvtársak. Ezeken a bátyus kirándulásokon nagyon érdekes volt megfigyelni a pröletárasszonj'okat. Eleinte magassarkú cipőben, selyemblúzban jöttek, a csomagokból jobbnál jobb falatok kerültek elő és egymást nagyságos asszonynak hívták. Pár hónap se telt be, már elvtársnők voltak, rájöttek, hogy a linzerek helyett megteszi egy kiló marhahús is jó fokhagymásán, utána friss forrásvíz. Hamar megértették t«ek az asszonyok az összefogás erejét, és jó ösztönnel segítettek a férjüknek a legnehezebb dolgokban. Egyszóva- „behoztuk“ az asszonyokat is a A felszabadulás után Izsák i

Harminc százalékkal jobb az új robbanóanyag hatásfoka

1955. október 26-án robbant az első mikroretard késleiíe- ésű gyújtóval szerelt töltet a pécsbányatelepi sál aktáiéban. Azon a napon indult el "ltjára egy új robbantási módöregszem, át kell adnom gyutacs elkészítése lassan a helyet —

elvtárs a Kommunista Pár: (> szer, amely új korszakot nyit- tagja lett. Most a "1 a tarozó (a bányaművelésben. Vállalatnál üb-elnök, azelőtti .

párttitkár volt. A imkroretepd késleltetem

gyutacs eLkeszitese Pohl Jemand! a IX>moö> a Nagytétényi Bánya- Izsáki elvtáns a harcedzett! > ^ífgyfr »«Yflicz

veteránok szomorkás tárgyi-,A lagoeságával Addig is segí- I '^asmiak módját pedig Másztok, ahol tudok, bár ez köz-l®. D<fes- » W «mttwzt helynek hangzik. De igy van "nernoke dolgozta ki.

A fiatalokat mindig nagyon > ** ^robbantás: mocteer

szerettem, most is boldog va- <, dolgozására akkor gondol- gyok, ha jönnek hozzám va-#^’ ^™1“or h^>Sy a

fami problémával vagy mon-1». ^szekundumos, danivalóval. } robbantási mod nem m.nden„Tiszteletbeli” KISZ-tag, deit>en vadja be a hozzá fűzőt, tiltakozik a dísz-tagság ellen f reményeket. A ^ mfillsaefaundu- így mondja: harcos tag aka-,m°s kesleltetesu gyufoaok v- rok lenni ' fszonylag hosszú kesleltetesű- Még'van mit tanulni tő-!.sk- fobtonási eorozatuk nem lünk a fiataloknak. } alkalmazkodik pontosan a rob- *

És lelkesen, nekitüzesedve vezgesemek a kőzetben

mint egy husi éves, beszél to- i val° terjedéséhez ezert tobré vább a kéthónapos KISZ-!»szor ««“ hanem

szervezet go-ndiairöi i “yengítik a robbanás hatas-3

terveiről és

ség. Olyanra, amelynél a rob- banási sorozatok ezredmásod- perc pontossággal következnek be, a robbanás rezgései kőzetben való terjedésének megfelelően.

A gyutacsot Pohl Jeromos Masszi Dénes szeizmikus mérései alapján készített^; el. A gyutacs a maga nemében egyedülálló a világon. A robbanási sorozat száz ezredmásodpere alatt játszódik le, a robbanások 1—3 ezredmásodpere pontossággal következnek be.

Sikerrel vizsgázott az új módszer a biztonsági próbákon is', bebizonyosodott, hogy mivel a robbanási sorozat száz ezredmásodpercen belül zajlik le, sújtólégveszéTiyes bányákban is használható.

Az elmúlt év a kísérleti robbantások éve volt. Az új módszerrel dolgozó Zsábrita csapat igen jó eredményed igazolják a mikroretardos robbantások életrevalóságát. Átlagosan harminc százalékkal jobb hatásfokkal lehet lerobbantani az új módszerrel lefúrt lyukakat, mint a régebbi módszerekkel. Ebből következőleg jelentős robbanóanyag, idő és munkaerő is megtakarítható.

Ebben az évben a bánya- rendészeti szervek harmincezer mikroretaTd gyutacs kísérleti robbantására adtak engedélyt. Eddig a tárókban használták csak a gyutacsokat, most pedig már a bányában is alkalmazzák majd. Jelenleg a lőmestereket oktatják az új módszerrel való robbantások elvégzésére.

Bronzkori település Siklóson

(Hallatna)

Látták, hogy rövidebb késleltetésű gyutacsra van szükMire késsül a Ssínhás téri KTSZ-ssalon ?

Erre a kérdésre nehéz választ adni — mondotta Keller Józsefné, a szalon vezetője.. A januári szezon nem olyan erős, mint a tavalyi volt. Az

amelyeken társadalmi, törté ('elmúlt évben olyan forgalmat ne'mi és aktuális tudnivalók <( bonyolítottunk le, amilyenre a

v»1 ---------tun. • - - *5”ta* ('szövetkezet fennállása óta még

^n

em volt példa. A vállalási idő ('két, sőt három hónapra toló- ezen képzett marxisfa nagyot i dott ki, akár gyerme'kruha, fekal ismertettük meg a fiúka A marxizmussal inkább a fe’ nőttek 'foglalkoztak, met hl

kevés volt még akkoriba- köztünk. A nehézségek miatt

(' hér nemű, vagy női felsőruha felkészítését kérték a rendelőle

lási idő is. Most már kéthetes határidővel tudjuk vállalni bármilyen gyermekruha, vagy női ruha, kabát, fehérnemű varrását.

— Nem fog meghonosodni. A divat terén majdnem minden marad a régiben, csupán a szoknyák lesznek egy gondolattal rövidebbek. Az új hordóvonal csak kisestélyi ruháknál

voltait a pécsi nők télen a ka-'1 bátokkal is. Már akkor kám- zsás nyakakat mutattak a di-f vatlapokban, nálunk viszont (* ezt senki sem kérte. Nyűgöd-<' tak lehetnek mindazok, akikf szolidabban szeretnek ' öltözködni — semmiféle szélsőséges f divathóbort nem honosodik'1 meg. J

(amplyöltét a Horthy rendsze- ('Úgy látszik, most már kiíögy- gondo6ap megszervezett vé <1e’mi apparátusa állított a- útlukba) mindig leplezve, leírtak a nagy felvásárlás idején vett anyagok, mert januárra ‘érünk a r'Tides V'—áktöbbször kirándulások kereté ''vágásba. 30—40 százalékkal

ben jöttünk össze. Másfé’ ' csökkent a forgalom, s termé- kéforányi járásra Pécstől le-fszetesen rövidebb lett a válla-----» _A színekről azt mondták,.

érv

ényesül, utcára egyáltalán hogy nappalra minden szín di-f nem szép. Kisestélyinél is csak vatos, de különösen a pasztell-' azok kockáztathatják meg ma- sp>oök. '

guknak, akik kifogástalan S mégis mire készül a Szín-' t alakkal rendelkeznek, sem so- ház-téri szalon? ványak, sem kövérek. A esi- — Arra, hogy minél többen (( pőig lecsúsztatok derékvonal varrassanak nálunk. Kiíogásta-' , sem kell senkinek, mert csak lan munkával várjuk régi és\ elrontja az alakot Ugyanígy új vendégeinket *

Értékes bronzkori leletre bukkantak a siklósi téglagyár kubikosai. A gyár közelében a lösz-talajban mintegy négy méter mélységben furcsa vonalak kirajzolódását fedezték fel. A pécsi múzeum igazgatója, Dombai János megállapította, hogy itt bronzkori település volt.

A földréteg falában tisztán kivehetők a cölöpök és a fonások maradványai, illetve helyei. Köralakban cölöpöket vertek le a földbe, a cölöpök közét pedig befonták vesszővel s így el is készült a „lakóház”, amelyben az ide telepített népek laktak. Négy ilyen házhely maradványát találták meg a kubikosok. De néhány méterrel odébb méhkas alakú vermet is találtak, amelyet annakidején élelmiszer tárolásra használtak fel. Most már feltehető, hogy a közelben — ásatások révén — megtalálják majd a temetkezési helyet is.

Nem sokkal később különböző edényeket is kiástak a földből. Az edények szintén a bronz-korból valók. Nagyon értékes lelet a szép mintájú bronz fokos. Három évezreden át vastag föld-* réteg borította ezt a kezdetleges fegyvert, mégis olyan fényes, sima a felülete, mintha ma készült volna. Fiatal lánynak való bronz karperecét is találtak. Rúgóhoz hasonlóan dolgozták ki a bronzkori „ötvösök*.

Nagyon érdekes a bronzból készült varrótű. A tű vége hajlott és hegyes, közepét pedig átfúrták, ami különösen nehéz művelet lehetett. Apró csontmaradványokat is találtak edényekben, ami megerősíti azt a feltevést, hogy a bronzkor közepén az emberek elégették halottaikat és azok hamu- és csontmaradványait edényekbe helyezve eltemették.

A muzeológusok most azt tervezik, hogy a földkiterme-1, lés előtt haladva ásatásokat végeznek, hogy as esetleges leleteket sértetlenül kiemelhessék a földből

Nem sima ügy

A falu szocialista építéséről is ismeretes a párt álláspontja. Ez röviden: a magyar parasztság jövője nem a szétaprózott egyéni gazdaságok ban van, hanem a lenini elveken történő nagyüzemi mező- gazdaság megteremtésében, amelyhez előbb-utóbb az egész parasztság a párt politikája, intézkedései, segítsége nyomán eljut

A szocialista átszervezés régebbi hibáinak megcsontosodása a fejekben és a régebbi hibák „minden, körülmények közötti elkerülésének” jelszava alatt a falu szocialista átszervezéséről vitatkozók két csoportját alakította ki. Egyik a jobboldali, a másik a „baloldali“. Pillantsunk először a jobboldali nézeteket mondók és vallók gondolataira, utána a „baloldaliakéra”, hogy lássuk végül is hogyan kanyarodnak vissza, illetve jutnak törvényszerűen a jobboldaliak útjára.

A jobboldaliak, akik akarva, akaratlanul mondják, amit mondanak, arról az „alapró'“ indulnak, hogy „mivel önkéntesség alapján kell az átszervezésnek történnie", beláthatatlan ideig tart, míg a magyar paraszt, aki évszázados küzdelem után jutott földhöz, rászánja magát a közös gazdálkodásra. E vélemény részleteiben azután Ilyeneket mondanak: „Ha önkéntes alapokon történik, akkor nem kell semmit tenni.'4 „Ha beszélünk róla, máris megsértjük az önkéntességet” Éhhez adaléknak a kisparaszti, másként «gyérei paraszti stabilitást törtetnek és a belterjes gazdálkodás megvalósítását a kisüzemi gazdaságban látják. S hozzáteszik: „Előszűr valameny- nyi termelőszövetkezet (ahány jelenleg van), váljon példaképpé, akkor lehet majd fejleszteni.“

A jobboldaliak elénk dobott kesztyűjét is fel kell venni és vitatkozni velük, megcáfolni őket Ezt általánosságban viszonylag nem nehéz megtenni, de sokkal nehezebb, amikor a falusi élet ezernyi változatával, adottságával színeidnek a fentiek. Ember legyen a talpán és ismerje jól a falu életét, gazdasági, politikai és társadalmi helyzetét, aki odaáll és nemet mond ezekre.

Itt Csak általánosságokra lehet szorítkozni — már mint ebben az írásban. Kétségtelen, hogy feltételei vannak a falu szocialista átszervezésének. Ezek közül: a termelőszövetkezetek példamutatása, az állami segítség, a termelőszövetkezetek anyagi hozzájárulása a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztéséhez, az egész parasztság anyagi hozzájárulása az egész mezőgazdaság fejlesztéséhez és nem utolsó sorban a- parasztság kultűrszínvanalá- nak helyzete, amely éretté teszi, hogy felismerje, merre vezet boldogulásának útja. S most egy kérdést: Ez talán magától történik, ez is „önkéntes” alapon megy végbe? A „beláthatatlan idő“ ugyanannyi, amennyi idő alatt c feltételeket a jelenleginél jobban megteremtjük, a jelenleg, színvonalról oda Jutunk, ahova törvényszerűen eljutunk. Ez nem beláthatatlan idő. Sőt!

Manapság majdnem minden másnap előforduló értesítések bizonyítják, hogy sok faluban máris a „beláthatatlan” időben élünk, mert l>ol innen, hol onnan jelentik és kérik: „Elvtársak! Megalakítottuk a termelőszövetkezetet, írják meg”. Az önkéntesség túlzott hangoztatása egyet takar: „hagyjuk magára az egészet és lesz, ahogyan lesz”. Ez semmi más, mint lemondás a falu szocialista építéséről. Kapitu’áció a k'sparaszti gazdálkodás „szilárdsága“ előtt. De mifé’e kisparaszti stabilitásról van szó? Arról, hosy a helyes intézkedések termelési kedvet adtak az egyéni gazdának? Arról, hogy helyesen cselekszik és él a lehetőségekkel, többet." jobbat termel, mint eddig? Ez még n?m stabilitás, hanem a lehetőségek * kihasználása, amelynek ugyanakkor maguk szabják gazdaságuk korlátáit. Vagy az ta'án a stabilitás, hogy az esvéni gazdaságok jövedelmezőségét máris megközelítik, éterik, sőt helyenként máris túlszárnyalják a termelőszövetkezetek epm-i megrázkódtatás után? Erős mankónak használják a vitában a termelőszövetkezetek példa- mutatását. Ez kétségtelenül alapigazság. Valóban példamutatóvá, vonzóvá kell válni- ok a termelőszövetkezeteknek, de nem úgy, ahogyan az erre hivatkozók állítják. Vagy maguk is elhiszik azt a képtelenséget, hogy minden termelőszövetkezet egyszerre, egyformán lesz vonzó?

Túlságosan elaprózódna, ha részleteire akarnánk bontani és ízeiben cáfolni ezeknek az ámításoknak hamisságát, valótlanságát. Nehéz vitatkozni az ilyeneket mondákkal. Sokszor maguk is fogalomzavarban vannak, t újékozatlamok,

szűk, egy falura szőlő eseményekből általánosítanak, logikai bűvészmutatványokat pro- duká'nak. Ebből sokszor az fakad, hogy a vitatkozó számára éppen úgy érthetetlen a maga tétele, mint az ellene felhozott bizonyítás, érvelés. Hogyan lehet — e nem ritka jelenségből — kijutni? A fogalmak tisztázásával, mert enélkül sem pro, sem kontra vitatkozni, fő’eg győzni nem lehet. Ez is egy oka, hogy tanítsuk agitálni, érvelni a kommunistákat. Érteni kel] ahhoz,

Nézzük a „balo’daliakat”! E csoport abból a koncepcióból táplálkozik, hogy az egyéni parasztot csak a kényszer viszi a termelőszövetkezetbe, hogy fe'es'eges alacsonyabb típusú, egyszerű szövetkezések létrehozatala, mert ezekben „kapitalista tendencia“ rejlik. De hallgassuk csak tovább- „Az állam ne fizessen ilyen magas ágat az egyénieknek a terményekért, akkor majd könnyebben rneav a termelőszövetkezetbe." Majd tovább, hogy ezúttal is bebizonyosodjon. mit takar a „balo’da'i- ság”: Men jen. csak önkéntes alapon a szövetkezés, -nem érdemes vele foglalkozni, mert ki tudja, hogy mikor lesz ismét felelősségre vonás”. Más szóval ez így fest: A párt által hirdetett önkéntes alapon úgy sem megy a szövetkezés, kár vele vesződni. S a ki nem mondott gondolat: veszítse el a felső vezetés a türelmét és jöjjön az „erős kéz politikája“. Megérkezünk oda, ahol a szocialista átszervezést jobbról támadók és ké.tségbevonók tanyáznak, a passzivitáshoz, az önkéntessé« véletlennel való felcseré esőhez.

Ezek között az állítások közölt sok olyan van, amely égj úttal saját magát is cáfolja. Érdeklődtem, de sehol még jelét sem találtam, hogy valamiféle kényszer késztette volna a parasztokat termelőszövetkezet alakítására, belépésre. Arra akadt példa, hogy a kívül maradásra akarták „figyelmeztetéssel”, „jóakarattal“ kényszeríteni. Szinte hihetetlen, hogy komolyan gondolják például a termények árának csökkentését Valóban elhiszik, azt képzelik, hogy az ország ellátása a felvásárlási árak le- csavarásával jelenleg biztosítható lenne? Ugyan! Túlságosan vad képzelet ez, ami semmi másra nem jó, mint a termelési kedvét visszakapott paraszt bizalmának megingatására. Ami az alacsonyabb típusú szövetkezéseket illeti, arról már történelmi igazságok és tanítások vannak. Bizonyos, hogy volt hiba régebben az alacsonyabb típusú szövetkezéseknél, mert éppen a legfóntosabbhoz, a gazdálkodásuk anyagi fejlesztéséhez nem járultak hozzá és így közvetve az egész mezőgazdaságéhoz sem. De másként van most. A közös jövedelmük egy- részét közös beruházásra kötelesek fordítani, ami a régebbi hiba kijavítását jelenti.

Ha ez a kettő lenne a falusi politikai élet „síma ügyében“, akkor sem lenne köny- nyű és egyszerű ellene a harc. De ott az elmaradhatatlan harmadik, a nyílt osztályellenség, amely a mezőgazdaság kapitalista formáit dicsőíti és úgy támadja a termelőszövetkezeteket, hogy azok egészét és vezetőit rágalmazza, szidalmazza, hogy „erkölcsileg mérjen rájuk vereséget.”

Íme, vázlatosan ilyen a falusi „sima ügy”, ami va'óíábar. je'en'cc is bonyo'uU politika; küzdőtér színtere. A régi es a/ új viaskodik egym- sol. A régi tartani akarja helyéi és közben azt állítja, hogy „}őt cselekszik", az új lópésről-Iépésre kiszorítja a régit és az is azt mondja, hogy jót cselekszik. S vannak, akik az új térnyerésével nincsenek megelégedve, nem bízva az igaz ügy győzelmében, nem bízva a dolgozó parasztban, gyorsabb ütemet, „erős kezet’4 akarnak. Ebben eligazodni, ebben az egyszerűnek nem mondható elvi csatában győzni nem könnyű feladat, de a győzelem kétségtelen. A győzelem igazságának tüzét elsősorban a kommunistáknak kétfelé kell irányítani, a jobb- és „baloldalra” és hagyni kell az erőből a harmadikra is, az osztólyel’en- ségre, amely itt-ott még felfelüti a fejét

Ne essék félreérfés, nem

a felsorakoztatott hibák, téves és ellenséges vélemények uralják a falut. Ilyenek is e'őfon* du’nak. Vannak, számo'ni kell létezésükkel és csatát kell vívni ellenük, ha tovább akarunk haladni azon a kedvező úton, amelyen jelenleg a falu jár. A telilemző: a jó, az eredmény. Csokorba kellett kötni e bizonyítékokat, hogv kiábránduljanak, akik mindent rendben lévőnek találnak a mai falusi életben és Tájolj ön mindenki, minden kommunista és becsületes dolgozó, hogy van még munka, van még gond és tenniva'ó falun. A gondokat örömmé, a jelenlegi feladatokat pedig eredményekké keil változtatni és akkor igaza les2 a parasztbácsinak, a párttlt- kár ismerősnek és mindazoknak, akik értelemszerűen kettőjük véleményén vannak. De akkor is csak ilyenformán:

— Ma mar simább ügy « falu,...

Addig még sokat kell tenni.

Haszon József

1