Dunántúli Napló, 1957. december (14. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-22 / 301. szám

W51 DECEMBER 22 N \ P í <*) Javult a bányák biztonsága A Bányaműszaki Felügyelőség tapasztalatai r A pécsi Kerületi Bányamű szaki Felügyelőség havonta komp­lex-szemlét tart egy-egy bányaüzemben, a felügyelőség teljes lét­számának bevonásával. A szemlék alkalmával az illető üzem ősz- szes földalatti munkahelyeit, továbbá az üzemek külszíni be­rendezéseit is felülvizsgálják, A komplex-szemlék célja, a bá­nyák biztonsági állapotának felülvizsgálása, ezzel párhuzamosan a dolgozók egészségvédelme érdekében az egészségvédelmi be­rendezések felülvizsgálata, különös tekintettel a szálló szénpor, a kőzetpor, továbbá a sújtólé ges bányáknál a sújtólég elleni védelemre. Dr. Székely Gábor, a Kerületi Bányamüszaki Felügyelőség főmérnöke a komplex-szemlék tapasztalatairól a következőket mondotta: távoztak 4 268-an. Ez a nagy­arányú vándorlás nehezíti az újoncok oktatását. Fő hi­ba az, hogy a leszámolt dol- dolgozott az üzemben, begya­korolta magáit és akkor tá­vozik, helyébe viszont ke­vésbé gyakorlott munkavál­laló kerül. Ezekből az új dolgozókból kerül ki a sé­rültek tekintélyes százaléka. A harmadik ok: a műszaki vezetők sok esetben nem kö­vetelik meg kellő eréllyel a biztonsági előírások betar­tását. A negyedik: a beteg- ellenőrzés majdnem teljes hiánya az üzemek részéről. — A Kossuth-bányán tar­tott komplex-szemle alapján megállapíthattuk, hogy a Bá­nya állapota javul. A harma­dik negyedévben közel 8000 folyóméter korszerű biztosí­tást építettek be. Javulás ta­pasztalható a bányavíz-elve­zetés terén is. Az iszapolást sikerült megjavítaniok. Ezt azzal érték el, hogy több fú­rólyukat mélyítettek le a bá­nyába. így az iszupolási út­vonal lerövidült és az eddigi 1:4 arányú homok és víz ke­verék helyett jelenleg 1:0.5 arányban kevert iszappal { dolgoznak. Ez természetesen | magával hozza, hogy a bánya vágatain kisebb mennyiségű vizet kell elvezetni, nem kell térdigérő vízben járni a vágatokon. A bánya levegő- ellátása is lényeges javulást mutat. Két-három évvel ez­előtt gyakoriak voltak a 30 fokos, vagy ennél melegebb munkahelyek. Ma a bánya átlagos hőmérséklete 25 C fok körül. van. Kifogás tár­gyát képezik Kossuth-bányán a Diesel-mozdony szállításból eredő nagy füst és gázter­mékek, melyek a főszállitó- vágatokal szennyezik. A moz­donyok porlasztói ugyanis nem megfelelőek, a szűrők nincsenek kellően gondozva, illetve kitakarítva és nincse­nek tartalék porlasztók. Az üzemvezetőség ezzel kapcso­latban megtette a szükséges intézkedéseket, új porlasztó­kat szereznek be, s ha ezek megérkeznek, megszűnik az említett hiba. Kassuth-bányai szemle során álta­lában az a vélemény alakult ki, hogy javulás tapasztalha­tó a biztonság terén is. Ter­mészetesen ez nem jelenti azt, hogy az üzemvezetőség már mindent megtett és már nincs tennivalója a nagyobb biztonság érdekében. Tovább ra is gondosan kell őrködni azon, hogy a jelenlegi álla­pot ne romoljon és továbbra is állandó javulás mutatkoz­zék. Biztonságos bányaüzem mellett, az 1958-as, magasabb termelési terveket is jobban fogják tudni teljesíteni. Szigetváron tartott vb-ülest a megyei tanáé» Szigetvárait,-A A z utóbbi időben tartott komplex-szemlék so­rán megállapíthattuk, hogy a bányák biztonsági helyzete, továbbá a bányák szellőzte­tése javult az ellenforrada­lom előtti időkhöz viszonyít­va. Ez a javulás részben an­nak köszönhető, hogy az üze­mek mind nagyobb mérték­ben térnek rá a korszerű biztosítási módok alkalma­zására. A faácsolaitok helyett: most már mind gyakrabban alkalmazzák a TH gyűrűs vasbiztosítást, továbbá a be- ttmidomkővél valló vágatfala­zást. Ezen a téren további eredmények várhatók, mert rövidesen megkezdődik a ba­ranyai bányákban — első­nek valószínűleg Komlón — a fejt lsek vastámokkal való biztosítása is. — Az üzemek nagy lépést tettek a szilikózis elleni vé­delem területén. A szilikózis leküzdése érdekében a med­dő munkahelyeken mindin­kább alkalmazzák a vízöb- titéses fúrást. A vizesfúrás alkalmazása azonban sokhe­lyütt a dolgozók ellenállásá­ba ütközik. A vizesfúrás üzemszerű alkalmazása érde­kében legfontosabb teendő ..................rn-ttmrHtmmttttttHiHMummttuminnnTintiiiTttttttnii ne velőmunka fokozása. A J HSSSss» felsőkandai délszláv általános iskolások kalmazzák. Ennék megérte-1 fősében komoly feladat hárul J a szakszervezeti bizottságok- ♦ ra, illetve a szakszervezeti • aktívahálózatra, 5 — Annak ellenére, hogy a » bányák biztonsági állapota» lényeges javulást mutat, a í balesetek területéről nem ♦ mondhatjuk el ugyanezt. En- f netk több oka■ van. Egyik a j laza munkafegyelemben ke-1 resendő. A dolgozóknak telán- * télyes vésze még mindig '• nem tartja be a biztonsági j előírásokat. Ezekkel szemben i a felügyelőség minden eset- < ben pénzbírságot szab ki. A 3 pénzbírság természetesen I nemcsak a fizikai dolgozókat j érinti, hanem amennyiben j hibát követnek, a műszákia-\ kait is. A balesetek viszony­lag magas számának másik] oka a munkaerővándorlás. Még mindig nem sikerült 3 megteremtenünk az ügyneve- j zeit bányász törzsgárdát,j még most is jelentékeny aj munkaerővándorlás. A har- 3 módik negyedévben például] a Pécsi Szénbányászati j Trösztnél felvettek 1512, le-j számoltattak 1051 dolgozót. 3 Komlón rosszabb a helyzet:< 5694 munkás jelentkezett, el- i e csoportja nagy sikerrel szerepelt a mohácsi nemzetiségi napon. Eredeti népviseletben délszláv dalokat és táncokat adtak elő és mutattak be. a járási kultúrotthonban, a cikláme­nekkel díszített asztalok mel­lett. a szigetvári járási és vá­rosi tanács vb-elinökei, vb-tag- jai, az állandó bizottságok el­nökei ülnek. Közöttük a me­gyei tanács vezetői, osztályve­zetői, más járások tanácselnö­kei, ügyészek, népfront-elnö­kök. Azért jöttek el, hogy részit vegyenek a (negyei ta­nács vb-ülesén, amelynek na­pirendjén a szigetvári járási tanács v. b.-a irányító mun­kájának értékelése szerepel. Mindenki előtt két jelentéi fekszik. Az egyiket a szigetvá­ri járási tanács készítette. Eb­ben értékeli irányító munká­jának eredményeit és fogyaté­kosságait. A másik jelentés a megyei tanács titkárságáé, amely egy hónapig tairtó hely­színi vizsgálat alaipján készült. Ez főleg a járási tanács irá­nyító munkájában tapasztalt hiányosságokra mutat rá, se­gítő, javító szándékkal. Mindenki ismeri tartalmu­kat. A megyei tanács v. b.- ának tagjai: Lukács Antal, dr. Görcs László, dr. Hídvégi Ti­vadar, Szilvássy Imre, Győri Lajosié most már csak kérdé­seket tesznek fel Varga Jó­zsefnek, a szigetvári járási tanács vb-elnökénék. Egymás­után hangzanak el a kérdé­sek: a vb megvizsgálta-e már, hogy miért passzívak a vb- és a tanácstagok; miért nem .tar­tanak tanácstagi beszámoló­kat; mi az oka annak, hogy a pedagógusok az osztályfőnöki órákat nem mindig tartják meg, osztályfőnöki órán poli­tikamentességre törekednek; rendezettek-e a földviszonyok a járás területén; szeptember óta miért nincs vb-titkár; a tanácsok segitottek-e felku­tatni a tanköteles gyermeke­ket; visszaállftották-e már a ■tsz-ektől jogtalanul elhurcolt vagyontárgyakat; milyen in­tézkedést tettek a közös állat­állomány fejlesztése érdeké­ben, stb. A tanácselnök alig győz vá­laszolni a kérdésekre. Azután a megyei tanács v. b.-ának tagjai gépkocsiba ülnek és el­mennek a járás községeibe, hogy helyszíni tapasztalatot szerezzenek. Bruck József Al- máskereszturra megy, hogy a községi tanács munkáját vizs­gálja meg. Dr. Görcs László Mozsgóra indul, hogy az ok­tatásról és a kulturális hely­zetről szerezzen tapasztalatot. Lukács Antal Nagydobszán a tanács és a termelőszövetkezet kapcsolatát, dr. Hídvégi Tiva­dar a nagypeterdi tanács mun­káját, Szilvássy Imre pedig a rózsafai tsz tevékenységét el­lenőrzi. Földvári Jánossal, a me­gyei tanács helyettes elnöké­vel Szulimánba megyünk. Szi­lágyi József vb-elnökfcel és Hamarits István vb-titkarla beszélgetünk: — Hány lakosa van a köt ségnek? — Még nem mértük fel. (Pedig a vb-titkár a lakó­nyilvántartó. 2 éve lakik a köz ségben.) — Ismeri a község történe­tét? — Csak a felszabadulás utá­nit. — A falu egészségügyi hely­zetét megtárgyalta-e már a vb vagy a tanácsülés? — Csak az egészségház el­helyezéséről beszélgettünk. — Ez melyik jegyzőkönyv­ben olvasható? — Egyikben sem. Bepislamtunk a tanácsi munlka tükrébe: a tanácsülési és vb-ülési jegyzőkönyvekbe. Sablonos mondatok, általá­nosságok, konkrét feladatok . megjelölésének hiánya min­denütt. A jegyzőkönyvek el­árulják, hogy a községi ta­nács minden hónapban meg­tárgyalja az adófizetést, de igen fontos kérdések nem szerepelnek benne. — Nem szokott gorombán beszélni az emberekkel? — A vb-titkárnak szél a kérdés. Először tagadni pró­bál. Azután védekezik: ideges, jelentés, a megyei tanács vb- tagjainak helyszíni tapaszta­lata és azt itt elhangzott hoz­zászólások alapián mutat irányt a járási tanács jövőbe­ni munkájához. Megállapítja, hogy a szigetvári járást évek óta. mint a megye egyik eg- gyengébb járását ismerték; Ma már felfejlődőben van — Varga József, tanácselnök rá­termett. jóképességű vezető, szorgalmasan dolgozik. de munkaerejét szétforgácsolja, mert olyan munkát is ő vé­gez el, ami nem az ő köteles­sége. Az eredmények mellett, a hibák egyike az, hogy a vb irányító munkája átcsúszott a szakosztályokhoz, mintha nem is a vébéknek kellene perspek­tívát adnék a szakosztályok­nak. Ne a vb irányítsa a ta­nácsot, hanem a tanács a vb-t, ez pedig a szakosztályokat. A másik hiba: a tanácsi dolgo­zók nem ismerik eléggé a tör­vényeket és ebből fakadnak a törvénysértések, a már meg­hozott határozatok megsemmi­sítése. Nemcsak szakmai vo­nalon leéli képezniük magukat a tanácselnököknek és tanácsi, dolgozóknak, hanopt részt kell venniök állami oktatásban is. Szigetvárnak várossá való fejlesztése — mondotta Palkó beteg, ellenséged állíthatják -elvtárs —, megvalósítható és Hí ígéret szép szó... | Több cikket olvashattunk a sajtó- ' ban, hogy a pesti művészek igen gyenge előadásokat tartanak falun. , Mi, villánykövesdiek nem bíráltunk ; szigorúan, mondván, - ez az álta- 3 lánosítás nem helyes. De amikor december i8-án este 1 hiába vártuk a Vidám Fiatalok Művészegyüttesét, - megváltozott véleményünk. Este 7 órakor a falu aptaja-nagy- ja bent szorongott a kultúrotthon- ban és várta a művészeket. Az óra mutatója vészesen közeledett a nyolcashoz, - még mindig nem jót- tek. Kilenc óra, tíz óra... ekkor | azonban már üres lett a terem, I mindenki megunta a hiábavaló vá- ; rakozást. ; Mi bíztunk a pesti művészekben, • vártuk őket, - öt aktíva készítette 5 elő fogadásukat, vártuk, hogy hét- J köznapjainkat megaranyozzák egy * kis humorral, jókedvvel. Nem így \ történt, - mi is tanultunk, cs meg- ? fizettük az iskolapénzt. De kérdem: | illetékesek hogyan engedhetnek meg * ilyesmit? ; A pesti „művészek" Viliánykó- vesden is levizsgáztak, - erkölcsi , szempontból: egyesreI ; Srsvári Imre * tanácstitkár. 3 c/hina-akiiátt íq,tf iz&kcu.. . Az Anna aknai bányászok ismét nagy dologra készü­lődnek. A napokban, amikor teljesítették 1957. évi tervü­ket, felajánlották, hogy még ebben az évben ötezer tonna szenet adnak terven felül. Ez a felajánlás talán nem is tűnne igen nagy dolognak, ha ebben a hónapban nem történt volna baleset a bá­nyában és ennek következté­ben nem esett volna vissza a termelés és nem forgott vol­na veszélyben a decemberi terv teljesítése is. De Anna aknán mindezek megtörténtek. így az ötezer tonnáért alaposan meg kell dolgozni most a hónap má­sodik felében. De az ötezer tonna mégis meglesz. Hogyan? Ügy, hogy az egész akna összefog azért az ötezer ton­náért.. Ä bánya vezetői meg­beszélték a csapatokkal, ki­től mit várnak. A csapatok vezetői és tagjai el mondják, hogy mit tudnak adni a terv­túlteljesítés érdekében. Kiss László frontf ejtési csa­patától például kétszáznegy­ven csille szenet kértek, ők kettőszázhetvenet ígértek. Az Eckert és a Huszár előváj ősi csapatok is ígéretet lettek, hogy hét-nyolc csillével töb­bet töltenek, mint amennyit kért tőlük a bánya vezető­sége. Szappan Pál elővájási csa­pata egy új front gurítóját hajtja jelenleg. Tőlük azt kérték, hogy a jövő hónap közepére készítsenek elő ter­melésre egy frontfejtést. Szappanék pedig megígérték, hogy ha biztosítják számuk­ra a műszaki feltételeket, ál­landóan ellátják őket fával stb., akkor már január har­madikén átadják az új front­fejtést. A feltárok, az úgynevezett köves csapatok is kitettek magukért. Battki István és Gálczi Emil csapata önként vállalta, hogy szenes elővá- iásban dolgoznak addig, amíg a, munkájukra ott van szük­ség. Bizony szükség is van most a munkájukra, mert az őszi influenza-járvány rria<" most kell kiadni az elmarad' szabadságokat is és a köves csapotok felajánlás« nélkül nchcwi ment volna M Pi­csák róla ezt, mert azelőtt a begyűjtésnél dolgozott. Végül bevallja: előfordult, hogy go­romba volt; — Mi, tanácsi dolgozók — mondja ki Földvári elvtárs, — azért vagyunk, hogy szolgál­juk a népet. Értsék meg, hogy érző emberekkel dolgozunk és .emberséges hangot kell hasz­nálnunk. Azután tanácsokat ad, segít. Elmondja, hogy milyen fon­tosabb kérdésekkel kellene foglalkoznia a községi tanács­nak, miként kell vezetni a jegyzőkönyvet, javasolja: , bő­vítsék ki az állandó bizottsá­gokat. Búcsúzás előtt még né­hány kérdés hangzik él: — Tudják-e, hogy 1958-ban a községi tanács milyen anya­gi alapok fölött rendelkezhet a községi fejlesztési tervek vég­rehajtásához? — Nem. — Hát nem olvasták a „Nép- szabadság”-ban Varga elvtárs cikkét? — Nem. — összeállították már a jö­vő évi községfejlesztési tervet? — Még nem. Ilyet mi még soha sem csináltunk. Nem tudjuk, hogyan kell. Jó len­ne, ha a járási tanács segí­tene. — A tanácsüléseken vagy vb-üléseken hányszor vett részt a járási tanács kikül­dötte? — Egy évben egyszer. Most már világos előttünk, hogy ez a két tanácsi vezető miért ennyire tájékozatlan, miiért nem látja még ma sem tisztán a tanácsi munka lénye­gét. Mert a járási tanács veze­tői magukra hagyták, nem se­gítették, nem irányították őket, pedig mindössze féléve kerültek a tanácsi apparátus­ba, azelőtt más területen dol­goztak. És délután fél 3 órakor — amikor a szigetvári járási kultúrotthonban — folytatódik a megyei tanács vb-ülése. Földvári János, dr. Görcs László és a többi vb-tag már beszámol a járás községeiben szerzett tapasztalatokról. Es egymásután hangzanak el a segítő javaslatok: a járási ta­nács ne adminisztratív, ha­nem gyakorlati segítséget nyújtson a községi tanácsok­nak; gondoskod ion a h atároza­tok végrehajtásának ellenőrzé­séről; ellenőrizze a szigetvári gépállomás munkáját, a ke­reskedelmet. a köztisztaságot, végeázan politikai felvilágosí­tó munkát a pedagógusok kö­zött; foglalkoztassa és számol­tassa be az állandó bizottsá­gokat.; támaszkodjon a szak­emberekre; szorgalmazza a mozsgói kultúrotthon befeje­zését; a tanácselnök ne ap’-óz- m el munkáiét, többit fog­se­ezer tonnás vállalás teljesí-j fése. Igaz, a kövesek viszont 3 könnyen tehetnek ilyen vál- j ;a-lást. mert a feltárások te-’ kintetében Anna akna igen] jól áll. Így áll a harc Anna aknán j az ötezer tonnás vállalás tel-] iesítéséért. Meglesz az ötezer] ionná7 Meg, feltétlenül meg.1 Mert akarják, hogy megle-] gyen. Kiss László, Szappan] Pál és Bede Bálint csapatai1 még azt is kijelentették, hogy] hajlandók Ádám-Éva napján] és Szilveszterkor is kiszállni,’, és legalább száz csillét töl- 3 leni. j Persze, még pusztán az ígé-1 retekből soha nem született3 semmi. Az Anna aknai bá-j nyászok azonban még soha! nem ígértek olyat, ami csak] pusztába kiáltott szó maradt.1 Most is teljesítik ígéretüket. 3 Szerdára 650 csille szenet] ígértek és 680-at adtak. Biz­tosra vehető, hogy az ötezer] tonnát is inkább megtetézik viár száz tonnával, minthogy] 1 átkozzon az irányítással: izzzl kevesebbet adjanak öt-1 <*ítse e'ő, hogy Szigetvár vá- -zernél. f rossá feilődheí's-n. rnegf»'e’ő Miért? Anna aknán ez így] mozija, kultúrotthona legyen: szokás . K, P. X Most Palkó Sándor l gyei tanáét a me­• Ml előbb-utóbb el kell érnünk azt, hogy minden járási székhely várossá fejlődjön. Ezután be« szélt a tanácstagok passzivitá­sáról, a vb-tagók visszahúzó« dozásáról és hangsúlyozta: foglalkoztatni és beszámoltat* ni kell őket. A vb azonban be* számoltathatja az aMja nem tartozó társszerveket is bizo­nyos mértékig. Számoltassák be időnként a rendőrséget, ügyészséget, bíróságot, keres­kedelmi vállalatok vezetőit. És ha a tanácstagok, vb-tagok ilyen témákról is hallanak majd, bizonyára aktívabbak lesznek. Kérte, hogy minde­nütt ismertessék az új költ­ségvetési elvet, amely a taná­csoknak újabb anyagi lehető­ségeket biztosít községpo'iti- kai terveik megvalósításához. A községpolitikai tervek e1 ké­szítésénél pedig támaszkodja­nak a tanácstagokra, a szak­emberekre és a Hazafias Nép­frontra. Palkó Sándor elvtárs össze­foglalója után a megyei ta­nács v. b.-a a következő hatá­rozatot hozta: 1. A járási tanács az eddigi hiányosságok megszüntetése érdekében 60 napon belül dol­gozzon ki intézkedési tervet. 2. A pénteki vb-ülés teljes anyagát ismertesse a járási ta­nács ülésén. 3. Gondoskodjon arról, hogy 1958. március l-lg a járási ta­nácsnak vb-titkára legyen. 4. A tanácsütéseken egy-egy állandó bizottsági elnököt szá­moltasson be végzett munká­járól. 5. 1958. január 15-ig tartson a vb egésznapos tanfolyamat a községi tanácstitkárok részére a jegyzőkönyvek helyes veze­téséről. 6. Nyújtson segítséget a szi­getvári gépállomásnak problé­májuk megoldásához. 7. Készítsen ütemtervet, hogy a vb tagjai mikor, me­lyik községben kívánnak se­gítő ellenőrzési munkát vé­gezni. 8. A járási tanács tűzze na­pirendre az ifjúság nevelésé­nek az ügyét. 9. A megyei tanács kötelez­ze az építési és közlekedési osztályt, hogy intézkedtek a mozsgói kultúrotthon haladék­talan befejezéséről. Mohács és Pécsvárad után Szigetvár immár a harmadik hely, ahol a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a helyszínen, gyakorlati segít­séget nyújt a járási tanácsnak. Értékes tapasztalatokkal gaz­dagodott nemcsak a szigetvári járási tanács és több községi tanács, hanem a megyei ta­nács is. És minél több hetven tart majd a tanács ilyen helv- szjni vb-iVést, annál gyorsab­ban sikerű' majd mefjevítani a tanácsok rmmká’á* annál tökéletesebben tö'tik maid be államhatalmi tevékenységüket — a nép érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents