Dunántúli Napló, 1957. december (14. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-22 / 301. szám

N A PlÖ

1957 DECEMBER 22

II Szovjetunió továbbra is

a fegyverkezési hajsza beszüntetésére fog törekedni

♦

Hruscsov beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsában j

A Mihájlovics-házaspár

Moszkva (TASZSZ): A Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén felszólalt a külpolitikai vitában Nyikita Hruscsov; Beszéde elején foglalkozott a kommunista és munkáspártok képviselőinek novemberi értekezletén végzett munka eredményeivel. Ezek a tanácskozások elősegítették, hogy általánosítsuk a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom tapasztalatait — állapította meg Hruscsov;

Hruscsov hangoztatta!

. azok az ellenséges próbálkozások, hogy csökkentsék a Szovjetuniónak a forradalmi munkásmozgalomban betöltött szerepét, s diszkredi- táljálc a Szovjetuniót, nem jártaik sikerrel és nem is fognak sikerrel járni soha, mint ahogyan senkinek sem sikerül megbontania a kommunista ^s munkáspártok egységé^

Hruscsov ezután kifejtette: á Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a többi szocialista ország következetesen valóra váltja azt. a politikai irányvonalat, amely valamennyi állam baráti kapcsolatainak, a különböző politikai rendszerű országok békés együttélésének alapjára épülő kapcsolatoknak erősítését szolgálja;

Azt tanácsoljuk az amerikaiaknak, vessék erősen kompromittált „erőpolitikájukat’* a történelem szemétdombjára. A vitás kérdéseket nem a háború, hanem a békés tárgyalások utján kell eldönteni — hangsúlyozta Hruscsov, majd így folytatta:

Valamely társadalmi rend győzelmei nem a rake hikes az atombombák döntik el. hanem az, hogy melyik rend teremt jobb életfeltételeket az emberek számára;

A szocialista országok nem óhajtják saját álláspontjukat senkire sem ráerőszakolni; az egyetlen, amit akarnak: a béke megteremtése;

Hruscsov ezután foglalkozott az ENSZ közgyűlésének az új leszerelési bizottság megalkotásáról szóló határozatával, s kijelentette: a. Szovjetunió nem vesz részt a bizottság munkájában, mert fenntartották benne a korábbi erőviszonyokat, és a helyek többsége a kapitalista országoké. Az említett határozat diktátum jellegű;

Hruscsov hangsúlyozta: nem lehet ésszerűnek tekinteni azokat a kísérleteket, hogy mesterségesen összekapcsolják a leszerelés kérdését olyan megoldatlan politikai kérdésekkel, amilyen a német probléma. A leszerelés kérdéséről Hruscsov azit mondotta:

megegyezésre azért nem került sor, mert a londoni tárgyalásokon abnormális helyzet uralkodott; vajon normálisnak tekinthető-e, hogy a Szovjetunió egyetlen képviselőjével szemben a nyugati országok négy képviselője állt?

Hruscsov foglalkozott a NATO legutóbbi ülésével is. Kijelentette: a NATO-értekez- latem részt, vett kormányok képviselői kénytelenek voltak a békéről beszélni. A kialakult helyzet kényszert tette erre őket. Az ülésen elfogadott nyi- •latkozat és közlemény hangoztatja, hogy a résztvevők elő akarják segíteni a béke megszilárdítását. A NATO-orszá- gok kormányfői kijelentik, hogy nem .törekszfcnek háborúra, csupán támadással szembeni védelem céljából tesznek intézkedéseket. Minthogy a nyugati országokat senki nem fenyegeti, ennélfogva megvan a kedvező helyzet a béke meg szilárdítására. .

Hruscsov leszögezte, hogy a Szovjetunió továbbra is a hidegháború és a fegyverkezési hajsza beszüntetésére fog törekedni.

A Szovjetunió nem titkolja, — mondotta — hogy ha nem jön létre leszerelési megállapodás, tökéletesíteni fogja a legújabb kát.

fegyveríajtá- j ♦ J

Hruscsov hangsúlyozta, a Szovjetunió ésszerű mértékben teszi ezt, hogy ne terhelje meg túlzott mértékben a költségvetést^ s gazdasági életet, a népet ilyen kiadásokkal.

A ballisztikus rakéták tá- ♦ maszpontjamak és kilövőbe- í ■ ■ Szigeti út egyik régi, falyeinek idegen országokba va-jl A I Iusias házában lakik ló elhelyezéséről szólva Hrus-1| J Mihájlovics János bá- csov kijelentette, hogy a je- í csi és felesége. Városlerűegi technikai eszközöld | szerte ismerik a nevüket. Ami- mellett egyetlen agresszor ♦ kor a Szigeti külvárosi párt- sem vonhatja ki magát a meg-1 szervezetről írtunk, akkor is toriás alól. Elmondotta, hogy ? említést tettünk róluk. És itt háborús körülmények között | a fényképük is. az a tóm támaszpontok és a ra- j Mihájlovics bácsinak kicsit

rossz a hallása, különben egészséges. Üldögél, vagy sétál. kicsit a konyhában, meghallgatja felesége „sajtó- beszámolóját”, aztán. elmélkedik az életéről.

1868-ban született, egy évvel a gyászos emlékű kiegyekétakilövőhelyefc igen vonzó célpontok lesznek. E gondolat lezárásaként Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió ezzel senkit sem akar megfélemlíteni, de felhívja a fenyegető veszélyre mindazokat J az országokat, amelyek rakóta- és atomtómaszpantokat enged-j hárorri évveI

az amerikai

nek létesítem területükön. j polgárháború után. Átélte a Hruscsov emüékeztetett arra,! fiatal, ragadozó amerikai ka- hogy az amerikai atomibom-j pitalizmus vágtáját, sokszor bázó-támaszpontofc komolyan j hallotta, hogy a szabadság haveszélyeztetik mindenekelőtt t zájának és új világnak neve- azoknak az országoknak né- J zik ezt az országot, peit ahol ezek a támaszpon-f Két éves volt, amikor Lenin a - megszületett, 15 éves, amikor

tok fekszenek. Az atombombá- zók úgynevezett „járőr-repülései" az illető országok területe fölött — mondotta — tragikusan végződhetnek.

Beszéde végén Hruscsov .az; a meggyőződését hangoztatta, hogy az 1958-as esztendő sikereket hoz a nemzetközi feszültség enyhítésében és kijelentette,

Az amerikai hadügyminisztérium \ a jövő évi költségvetésben egymilliárd dollárral szándékozik \ növelni a fegyverkezési kiadásokat:

Washington (Reuter). McElroy amerikai hadügyminiszter pénteken kijelentette, hogy a hadügyminisztérium „körülbelül egymilliárd dollárral többet kér majd a kongresszustól rakétafegyverek és

Marx itthagyott bennünket, 27 éves, amikor gyászbeszédet tartottak Engels frissen hántolt sírjánál.

Öt már ő is megsiratta. Negyvenkilenc éves korában tört ki a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a lenyűgöző korszak kezdete. A vágtához szokott amerikai lónak csak kivénhedt poroszkálásra a Szovjetunió kormányai futotta erejéből, az orosz mun- minden erőfeszítésével azon! kas pedig hétmérföldes csiz- lesz. hogy ebben az évben: mát húzott a lábára. Még né- részben vagy teljesen véget.-* hány évtized, *• tapasztalja, vessen a hidegháborúnak. t hogy a munkás-világhatalom | í az eget ostromolja. Az ameri* kai „fölény” darabokra töredezik az iszonyú erejű pörölycsapások alatt és nincs mentség — ráklábakkal nem lehet a hétmérföldes csizmát beérni.

Itt az Üj Világ, itt a Szabadság Hazája.

Kis híján a szeme előtt született, nőtt fel, öregedett és pusztult el a magyar kapitalizmus is. Pedig még kilencven más fegyverek céljaira, mintí éves sincs egészen.

ámennyit eredetileg tervbe». • konyhaszekrényben álló vettek”. : I ^ I cukortartó nyolcvanA július l-ével kezdődő ójil I hárem esztendővel ez- pénzügyi év katonai költség-* ... ,előtt készült. A súly- .. .... ízes falióra is. Sok embert lavetese előreláthatólag negyven: tott> megfordult alatta TCutoik

milliárd dollár lesz. | Ferenc honvédszázados is.

1848—49 honvédszáza dósáról

van szó, olyan .emberről, aki személyesen látta Kossuth Lajost. Rokona volt Mihájlovics bácsi édesanyjának, és azért tért be, niert nagyon jó süteményt tudott sütni.

Innen indult el a kis Jancsi, ilyen őrültséggel lépett be 1945- ben a Magyar Kommunista Pártba.

Alig múlt húsz esztendős, amikor Marx és Engels első művei a kezébe kerültek. Itt, ebben a házban olvasta a füzeteket, éjjel a pislákoló petróleumlámpa fénye mellett egészen a kakaskukorékolásig.

— Nem értettem meg teljesen — magyarázza ma — nem tudtam felfogni a „Világ proletárjai, egyesüljetek!” jelszót. Pedig tetszett, a szívembe talált, csak a jelentését nem értettem

__ Ma már nincsenek

ilyen g

ondjaim, hiszen ki ne tudná miről szól?..;

1891-ben megalakították a 'pécsi szocialista egyletet. Ügy emlékszik, száznyolcvanán voltak, kétszer-háromszor gyűltek össze hetente és mindig más olvasott fel Marxtól.::

— Akkor még álomként hatottak azok a tanok — folytatja — de éreztük és tudtuk, hogy előbb-utóbb beteljesednek ..;

Az egyik március 15-én — már nem tudja biztosan melyiken — ünnepi gyűlést tartottak a város előkelőséged. A szocialistákat nem akarták beengedni. De ők besurrantak, s hallgatták a szónokot, miként dicsekszik arról, hogy a szabadságharc vívmányai beteljesedtek . ;

— Majd megpukkadtunk

mérgünkben! — magyarázza! — Ezt nem lehetett' elviselni! Előkaptam a kabátom alól a Népszavát (a fele ki volt cenzúrázva), meglobogtattam a szónok orra előtt és a fülébe ordítottam: „Beteljesedtek?

Hát azért verekedtek apáink, hogy koldusszegények legyünk, éhezzünk és százezerszám kivándoroljunk?”; ;

A rendőrök kiabálni kezdtek, kikapták kezéből az újságot. Másnap berendelték, később letartóztatták. Az utóbbi elég gyakran megismétlődött.

Negyvenhat éves korában tört ki az első világháború. Az orosz fronton „egy nagy fényes repülőbomba” a közelében csapott le és elvesztette minden fogát: Később Kárpát- Ukrajna mellékére szorultak vissza, ahol a tanítókból lett katonákat agitálta. Égjük sem árulta el, különben főbelőtték volna.

Aztán 1917 következett:

— Az orosz nép ámulatba ejtette a világot — mondogatta. — Pedig tudja, honnan indultak el? Találkoztam én olyan orosz ezreddel Is a fronton, amelyben egyetlen közié* gény sem tudott ími-olvasni. Es nézze meg őket ma! Ha így haladnak, nem is a szárazföldön, hanem a levegőben fognak közlekedni.. j

felesége „csak” 76 éves; Vidám, ereje teljében lévő ezüsthajú asz- szony, melegtekintetű szeme hajdani szépségéről árulkodik. 1921-ben lett Mihaj- lovics elvtárs felesége.

Első férjét 1919-ben vesztette el. Horthyók ölték meg.

1920-ban ő is bekapcsolódott a mozgalomba. Többször is letartóztatták, de sohasem törték meg az akaraterejét, mindig ott volt, ahol a proletár- asszonyokat szervem! kellett:

A felszabadulás idején disznóölési hurkával, kolbásszal, illetve töpörtyüspogácsával fogadta a szovjet katonákat. Ma is könnybelábad a szeme, ha róluk beszél.

Figyelmes élettársa a férjének. Főz, mos, takarít, ragyogó tisztaságot teremt kis otthonukban. Minden szombaton elvezeti a piacra, s kacsát vásárol. Aztán megosztják a munkát. A feleség még a piacon marad, a férj pedig haza indul a kacsával. Természetesen Mihájlovics néni segíti fel a villamosra, s a leikére köti. hogy nagyon vigyázzon, amikor leszáll, jól nézzen körül, nehogy valamelyik autó elüsse ..:

A szigeti külvárosi pártszervezetnék nincs olyan taggyűlése, ahonnan hiányoznának. Ez a legnagyobb ünnepük havonta. Mihájlovics bácsi már délután kérdezgeti, hogy hámora van, nem késünk el? A felesége megnyugtatja, s este ’fél hat tóján, kart-karba fűzve elindulnak az elvtársak közé.

Magyar Lászla

„jCiwLuduLás” -TPnULS P G GÓL

December 31-e volt.

Csípős hideg szól fújt. A gyerekek fázósan topogtak, miközben apjuk kézzel-lálbbal magyarázott valamit a jugoszláv határőrnek. Egy évvel később ugyanez a kép játszódott le a magyar határon, ugyanezzel a csalóddal. A gyerekek most is fáztak, kisebb batyut szorongattak és az apjuk magyarázott valamit a magyar határőrnek, aki időnként hümmögött és fejbólintásaal helyeselt.

A férfit Páncél (Páncsicsj

Antalnak hívják, kőműves a mestersége és Beremenden lakik. Néhány napja jött meg Belgiumból négytagú családjával. Hogy miért ment el? Öt is elkapta a disszidálása lóz. Azt gondolta, hogy kint jobb lesz. A feleségének a nagynénje kint van Amerikában. Amerika, Nyugat —• az ám a jó világ! — és itthagyta két- szoba-konyhás családi házát, a motorját, a bútorát, az állását az állami gazdaságban és negyedmagával elindult a bibliainál is szebbnek, jobbnak képzelt ígéret földjére.

Néhány hónap Jugoszláviában, tengerpárti üdülőben és egyebütt, m. ,ú . .ájus 27-én elérkezett vv . . a pillanat. Elindulhattak, Furcsanevű német városokon utaztak keresztül, aztán megállapodtak Belgiumban, a seilesi lágerben. Néhány hétig lágerélet, aztán egy építkezésen munkai. Harminchat frankos órabér ígéret — huszonöt frankos elszámolás. Becsapták. Otthagyta az építkezést és egy porcelán- gyárba ment. Itt a feleségével együtt kerestek 36 frankot óránként. Itt is becsapták őket. Mehettek egy házzal, egy várossal tovább Liegébe, ahol munkát is, meg lakást is kaptak. A lakás szép volt, rossz bútorokkal alumínium ablakkeretekkel, amelyeken keresztül egész éjjel átfütyült a szél.

Mi hozta haza ezt az

embert? Nem a megélhetés elsősorban, hanem a kilátásta- lanság, a jövőféltés, a gyerekeinek a jövőjét, a Vnaga jövőjét féltette Azt mondja, hogy először ő is belekábult a nagy csillogásba, nézte a sok autót, a reklámokat. De ahogy teltek a napok, a hetek, a hónapok, úgy döbbent rá fokozatosan a csillogás mögött meghúzódó Igazságra. Látott sok olyan munkást, akinek volt autója, de még több olyan autót látott, amelyben szivarozó kereskedő, tőkés, bankár ült. Beszélgetés közben szóba keiül

a munka is. Erre első feleletként két fényképet vesz elő. Az egyik akkor készüiit, amikor munkába állt, a másik egy hónappal később. Az utóbbi egy kizsarolt, megtört embert mutat,

— Tizenöt kilót fogytam egy hónap alatt — sóhajt és arról beszél: egyedül volt egy betonkeverő mellett. Neki kellett kezelni, anyaggal ellátni ezt a gépet. Micsoda őrült munka lehetett ez! Azt mondja a ml normáink semmik a tőkés normákhoz képest. Hajsza van ott a javából. Ha csak egy pillanatra is megállt, akkor az olasz munkavezető már kiabált:

— Pánszil, Pánszil..-;

Naponta tíz órát dolgozott és

szépen keresett. Megvolt a 7 és fél ezer frankja havonta. Szép pénz ez, ha azt vesszük, hogy ezért a pénzért egy első- osztályú öltönyt lehet venni. De nemcsak ruha van a világon. Van lakás, van koszt, van tüzelő, van víz, autóbuszköltség, meg az ördög tudja mi nem. A lakás bére havi 1000 frank, a vízdíj 200, az autóbusz 500, a havi szánszükséglet 3 mázsa, ez pedig — 200 frank egy mázsa szén — 600 frank, 2—2500 frank a koszt, de akkor fele annyit sem ebet, mint

idehaza. Szóval nagyjából eny- nyi a havi kiadása.

A bs'lga munkások sem élnek jobban, mint a magyarok. Helyesebben jobban , ebiek, mert egy negyedét sem eszik meg annak, amit mi. A hasukon spórolnak. Beszélt néhány belga szaktársával. Volt köztük olyan, aki már harminc éve dolgozik, de nem futotta többre, mint egy rozoga motorra,.meg egy kis családi házra. Ez a többség, a döntő többség. Munkaruha, szerszám?! Semmit sem ad a tőkés. Fürdő a gyárban? Ugyan! Szólni a főnőknek, hogy ez vagy az nem jó? Mindjárt megkapja a pun- kakönyvét és mehet, amerre lát „a lazító” jelzővel együtt. Vigyázni kell itt az embernek a szájára, mert különben úgy jár mindenki, mint az a néhány belga munkás, akik mikor megtudták, hogy Páncél hazajön, csak ennyit mondtak neki: /

—Ha hazamegy, mondja meg, hogy üdvözöljük a magyar kommunistákat!

Másnap, harmadnap ezeket az embereket elbocsátották és ettől kezdve sorbaáll- hattak a napi száz frankos munkanélküli segélyért. Száz frank munkanélküli segély! A megélhetéshez kevés, az éhen- haláshoz sok. És mennyi munkanélküli van. Ott alszanak a város parkjaiban, a pádon. A parkban alvók között, sok a bányából kidobott, elcsigázott

magyar, akik végső elkeseredésükben sokszor a rablást választják. Azt mondja Páncél, .abban a városban, ahol ő volt, körülbelül négyszáz magyar van a börtönben. Ezek/többsége itthon is bűnöző volt, de sok köztük az olyan, aki végső kétségbeesésében rabolt.

Züllés,. kiábrándulás az életből, nyomor, ez az „ígéret földje”. ígéret földje a szó legszorosabb értelmében, mert itt csak ígérnek az embernek és semmit sem adnak. Még any- nyiba sem veszik az embert, mint a kutyát, mert a kutyákat legalább védik a különböző állatbaráti szervezetek, de a magyar disszidenseket senki sem védi.

— Tudja mitől féltem a legjobban? A betegségtől. Rettegtem, hogy jaj csak ne legyen valamelyikünk beteg, mert be- tegsegélyző, táppénz, ott semmi sincs. Ha megbetegszik valaki, az orvos megvizsgálja a rendelőjében ötven frankért, házhoz már százéjt megy. Egy kórházi ágy egy napra 750 frank. És ha meggyógyul a munkás, akkor mehet munkát keresni, mert az előbbi munkahelyén a helyét betöltötték másvalakivel.

Ilyen az élet a művelt nyugaton, Belgiumban, amelynek pedig a gyarmatok is öntik a pénzt. Ezt látta Páncél Antal

és sok mindent hullott. Hallotta azt, hogy Nyugat-Németor- szágban jól lehet élni. Itt nem dolgozott, csak keresztül utazott az országon, ö aat mondja nem hisz ebben, mert ha ott jobban lehet élni, akkor miért mennek a nyugatnémet munkások Belgiumba dolgozni. Mielőtt elindult haza Belgiumból, valóra válhatott volna az egy év előtti álma: mehetett volna a felesége nagynéniéhez Amerikába. Nem ment. „Egyik kutya, a másik eb”, — határozta meg álláspontját.

Ülünk a szobában, az ö

házának a szobájában, amit most, amikor hazajött, visszakapott. Megvan a bútora, a motorja is és most már lassan, lassan visszajön az életkedve is.

Amikor néhány nappal ezelőtt hazajött, többen felkeresték és kérték, hogy meséljen nekik Belgiumról, az ottani életről. Elmondott mindent. Voltak, akik/ végighallgattak, tanultak az esetből, de voltak olyanok is, akik azt mondták:

— Nekünk elmondhatja az igazat. Mi nem mondjuk el senkinek.

— Mást nem mondtam senkinek, csak az igazságot. Ezelőtt egy évvel talán én is azt mondtam volna minderre, hogy nem Igaz, csak propaganda az egész. Megpróbáltam és ez a kirándulás nekem nagyon sokba került: a gyerekeim elvesztettek egy évet, én legalább három évig dolgozhatok. hogy megszerezzem mindazt. amit elpocsékoltam.

Szalai János