Dunántúli Napló, 1957. december (14. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-17 / 296. szám
2 NAPLÓ 1937 DECEMBER IT Nem ellenük jft megyei párt-végrehaitó bizottság meg-; harcolunk! vizsgálta 3 szakszervezetek munkáiét j I.ippay László nem rabolt, és nem gyilkolt az ellenforradalom alatt, mert akkor ma börtönben ülne. Apja sem volt gyáros, horthysta es end- őrtiszt, avagy földbirtokos, Egyszerű tisztviselővel van dolgunk, aki kisebb hibákat követett el az ellenforradalom alatt, például tovább hordta a gyászszalagot, mint jónéhány társa a Pécsi Szén- bányászati Tröszt irodájában. Röviden: megtévedt, de becsületes ember és joga van a munkához. Mégis, mi történik? Ez év februárjában racionalizálták a Pécsi Szénbányászati Trösztá A megyei párt-végrehajtó bizottság meg> vizsgálta a szakszervezetek munkáját. A ta- I nulságok és a tapasztalatok birtokában hatá- ( rozatban jelölte meg a feladatokat, amelyek ) végrehajtása jelentősen fellendítheti a szak- | szervezetek tevékenységét. A határozatot teg> nap mintegy hetven kommunista szakszerve- | zeti vezető előtt Bogár József elvtárs, a me- I gyei ^párt-végrehajtó bizottság tagja, az »SZMT elnöke ismertette. — Ez a határozat a kommunistákra vonat- Ikozik — mondotta a bevezetőben Bogár elv- I társ. — Azokra, akik a párt, a munkásosztály • megbízatásából különböző szakszervezeti tisztségben dolgoznak. Tehát nem lehet úgy bc- 1 szélni róla, hogy „a végrehajtó bizottság el- 1 határozta és a szakszervezetnek végre kell ?! hajtania.“ A kommunisták kötelessége, hogy nél és azóta képtelen elhe- ^meggyőző szóval terjesszék és az egyes s*er- lyczkednl. Orvos igazolja, ^ vek ilymódon munkájukban hasznosítsák. Ez hogy fizikai munkára nem mehet, szellemire pedig nem ('' »“'!;/ävÄnPr“r. (Bírálatunk nyomában pontjában, a Vállalatnál, a csőn, a Totó-Lottó az egyik közlekedési válla- f S" vf5. *"***«* a tömegszervezetek pártvezetésének helyes a módszere, amelyet a párt minden tagjától el- ■ vár. Ezután részletesen tájékoztatta a résztvevőket a határozat tartalmáról, A párt-végrehajtó bizottság két, egymással összefüggő feladatot szabott meg. A szakszervezetek, mint munkásosztály legnagyobb tömegszervezetei, legyenek a gazdasági építőmunka segítői, támogatói, tagjait neveljék, a munkaverseny, az újítómozgalom révén vonják be az üzemi tervek megvalósításába. Ugyanakkor megkülönböztetett figyelemmel gondoskodjanak a munkások szociális, kulturális és egészségügyi ( problémáinak megoldásáról, mindenkor számolva a reális lehetőségekkel. A felszólalók helyeselték a párt-végrehajtó bizottság határozatát és kifejtették, hogy annak szelleméhen igyekeznek munkájukat végezni. sKETtlSS \ Válasz a Szigetvári Cipőgyár exportja ügyében} ttó irodában f “ • “ ' l > <• J „Veszélyben a Szigetvári Ctörséghez fordult, ahol könyv- szakértőként alkalmazzák máig is. Nem is panaszkodna már mel cikket közöltünk a lap november 19-i számában. A cikkre Bodóczi Sándor, a Könnyűipari Minisztérium Bor- és CiI.ippay László, csak az a ba- J pőipari Igazgatóságának oszja, hogy ez a könyvszakértő állás ideiglenes, s az előjelek szerint hamarosan megszűnik választ \tályvezető)e az alábbi J küldte: J „A Szigetvári Cipőgyár a Szeretne végre munkaköny- \ Dunántúli Naplóban ismerte- ves állásban elhelyezkedni — V tett ügyben Igazgatóságunkat és ideje lenne végre lehetővé J november 19-én felkereste. A problémák megismerése után azonnal intézkedtünk, hogy \még aznap a Tanimpex-szel V tenni neki! Mert például a Totó-Lottó iroda illetékeseinek az eljárása semmiképpen sem az, amit a párt hirdet. \ közösen tárgyalásra Mi nem á Lippay Lászlóhoz Ja cipőgyár hasonló megtévedt emberek, hanem ellenségeink ellen harcolunk! kerüljön export termelését akadályozó kérdés. A tárgyaláson történt megállapodást jegyzőkönyvben rögzitettiiki A cipőgyár folyamatos termelésének biztosítása érdekében a Tannimpex vállalta, hogy azt a modellt termeljék le, amelyre a vállalat felkészült — annak ellenére, hogy ezt a külföldi vevő még nem igazolta vissza. A cipőgyárnak biztosította a Tannimpex ez év végéig a folyamatos export-termelést. A szóban lévő speciális fasarkokat a Tannimpex két helyről is megrendelte, de azok beérkezése csak december lőre várható. Ez alapján az ilyen sarokkal készítendő export cipőket csak 195S januárjában termelhetik le. Ezek helyett más megrendelést kapott a vállalat, A zavarokat elsősorban az okozta, hogy a Tannimpex igyekezett megfelelő termelési' kapacitást biztosítani magának] a beérkező külföldi rendeléseké legyártásához. A várt rendelé-\ sek nem érkeztek be, amiérié termelési keretének egy részétr kénytelen volt a belkereskedelemnek átadni, természetesen1 csak a végső esetben mondtak' le termelési keretükről. Azt kívánjuk még lerögzíteni, hogy minden esetben, amikor a cipőgyár nehézségei-’ vei, panaszaival igazgatósé-1 gunkhoz fordult, azt igyekez-' tünk elintézni. Most is, amint1 a cipőgyár jelentkezett pcma-J szóival, azt azonnal elintéztük. BODÖCZl SÁNDOR ' osztályvezető" i A községi tanácselnök az adófizetőket fogadja, a körzeti állatorvos pedig szokásos „bepillantását“ teszi a tanácsra. Felvesz néhány hívást, áttelefonál a szomszéd községbe, pénztárcájába tesz 56 forint oltási díjat, majd így beszél: — Kellemesen csalódtam, pedig rövid ideje vagyok Baranyában. Itt fejlettebb az állattenyésztés, mint előző helyemen; — Úgy mondják, hogy régebben még jobb volt; — Mondják s: ■ Lehetne a jelenleginél is jobb, csakhogy nagyüzemi módszerek kellenek ahhoz. Szövetkezet rátermett vezetővel, hozzáértővel, mint a szomszéd községben; Attól a szövetkezettől én sokat várok, mert a példa ereje nagy; — Itt volt termelőszövetkezet. Nem hallja, nem akarnak újat alakítani? — Hát, hált — mondja kissé tétovázva.- #—t Akarnak. Vagyis három csaport van a faluban. Egyik, amelyik azonnal hajlandó szövetkezetét alakítani, illetve szövetkezetbe lépni. A másik, amelyik arra vár, hogy ki meri elkezdeni; A harmadik,, amelyik tiltakozik. Még folytatja, elemzi e három csoport kialakulásának okait, amelyek nem különböznek a másutt előfordulóktól, közismertek; Azzal fejezi be, hogy bízik, rövidesen lesz itt, lakóhelyén is termelőszövetkezet; Eredetileg ennyi lett volna e riportból, legfeljebb belekerült volna a körzeti állatorvos munkájának néhány mozzanata, autó utáni vágya, amit legutóbb már nagyon megígértek neki. A termelőszövetkezetről szóló téma azonban merész fordulatot vett; — Hatan aláírták a belépési nyilatkozatot; — E szavakkal érkezett a tanácstitkár. — De — mint mondta —, rövidesen lesznek többén is; Ez nyitott kaput egy fura helyzet előtt, ebből kerekedett a vita, amelynek középpontjába egyszerre a tanácselnök került. — Vannak itt belépők. Nem ellenzi senki a szövetkezetét. *— Ez volt a tanácselnök első véleménye; Itt valami nincs rendjén. Az állatorvos percekkel előbb arról beszélt, hogy három csoport van. Azelőtt néhány perccel nem messze a tanácstól, agy nyelves menyecske vitte a szót egyik udvaron, hogy „nagv marha, aki belép aszóvá k'ztaibe, neki ugyan mondflIRCSi) HiLUZeT ▼VVVVVVTVVTVVVVVVVVVVVYVVVVVVVVVVVTVTVrrVVVVVVVVTVVVVVTWWVVI hatják.” Ugyancsak az állatorvos mesélte, hogy beszélgetni szokott a gazdákkal a szövetkezésről és minap is,. mikor egyik módosabbnál megpendítette e témát, nem újságba valókat válaszolt az illető. Ha mégis mindennek ellenére „nem ellenzi senki a szövetkezetét“, akkor miért nincs termelőszövetkezet? Miért időszerű ezt hangoztatni? A vitában kikerekedett a helyzet. Résztvevői nem voltak kíméletesek, hanem nyersen őszinték, —> Szóval senki nem ellenzi a termelőszövetkezetet? Az elnök elvtárs miért nem lép be? — Ez volt az indulás. *— Én? Nem ellenzem, de hova lépjek be, amikor nincs. Mondom én mindenkinek, hogy alakuljon szövetloezet; Különben is, én nem léptem ki a szövetkezetből, én nem adtam be kilépési nyilatkozatot, mint mások, én nem követeltem a feloszlatást — védekezik az elnök; —- Akkor rendben. Ezek szerint elnök elvtárs az alakuló termelőszövetkezetnek „automatikusam’’ tagja' lesz? Énre, a beszéd ilyen fordulatára nem számított. A szavak megcsapják, kissé elvörösödik, elfeledkezik az „automatikusan“ sző iróniájáról és mintha azt latolgatná, hogy „így is lehetne ez?” Majd erősíti, hogy ő nem mondja, hogy nem lép be a lermelőszövetke- eztbe, de egyelőre még nem. — Erről van szó — vélekednek a vele vitázók. — Ezt mondják mások is és akár akarja, akár nem, maga köré csoportosulnak mindazok, akik „nem ellenzik“ a termelőszövetkezeti gazdálkodást. Csak éppen;:» Következik Ismét az ellenvetés, hogy családi helyzete nem olyan, hogy beléphetne. Ha a íia itthon lenne, akkor már.;; Okolná még, de közbevág egy kérdés: —• Arra jó a családi helyzet, elég rá, hogy megművelje a középparaszti birtokot? Ha így meg tudják művelni, akkor a szövetkezetben nem? A művelést talán a tanácson eltöltött nyo1 c órai munka után végzi? ■— Gép szánt — mondja moTózusan az elnök. Látszik rajta, kellemetlenül érinti a vita; — Ott nem gép szántaná? Rendben van. Senkinek nem kényszer a szövetkezés, csak aztt ne mondja, hogy nem ellenzi itt senki a termelőszövetkezetet; Azént mondják, hogy „nem ellenzik”, hogy azt higgyük: majd magától megalakul? Vannak, a/kiknek gazdasági érdekük, hogy ellenezzék. Miért ellenzi többi között a kulálk és jónéhány középparaszt? Ha a szegény- és kispa- raszt, aki most föld jenek megművelése mellett napszámba jár és feles vagy negyedes földet vállal, belép a termelőszövetkezetbe, akikor kinek adják felesbe a földet, ki megy napszámba aratni, kaszálni, kapálni? Erről van szó, meg arról, hogyha nem alakul termelőszövetkezet, akkor nem indul elkerülhetetlen verseny a szövetkezet és az egyéniek között. Ezen kívül is van még, amiért ellenzik. A termelőszövetkezetben munka után és nem föld után van a jövedelem. Csak könnyebb a nehéz munkákat napszámossal elvégeztetni, vagy feles földdel jövedelmet ujjmozdítás né’kül kapni. Erre az elnök nem válaszol, hanem egy előbbi példálózást felhasználva, a községi hídmérlegre akarja terelni a szót. Nem hagyják, mert ha már kimondták az á-t. ki akarják mondani a bé-t is. Ki is mondják, mert szóból ért az ember. Furcsa helyzet annyi bizonyos. Szavaival élve, mondogatja a tanácselnök, hogy alakuljon termelőszövetkezet, — ő maga távol taytja magát. Később kilövi mérges nyilát, hogy belép, de akkor nem lesz tanácselnök. Mintha az előbbi termelőszövetkezet idejében nem lett volna az. Kimondja, ha nem is ezzel a megfogalmazással, hogy váltsák le. ha nem tetszik a felfogása, mert „azt hiszik, hogy akkor nem élek meg, ha nem leszek tanácselnök?“ Csakhogy nem erről van szó. Senki nem brszcl leváltásról, itt gondolg'formálásról, vélemények csatájáról van szó. Arról, hogy egy közópparaszí tanácselnök a maga középpa- raszti pozícióiból és nem tatán ácséin ölti tisztségéből, kötelességéből fakadóan alakítja a maga és községi vezető lévén a többi középparasztok állásfoglalását is. S a vitában kicsonbul a Kilőtt mérges nyí! begye, meid így beszél egyiké vitázó: — Talán nem becsültük], meg? Nem becsültük meg* munkáját? — A válasz hallgatás. — Ügy gondolja, hogy mindegy, hogy miként vélekedik egy tanácselnök községében a szövetkezésről? Azt mondják i az emberek, hogy lám a tanácselnök is szavakban a termelőszövetkezet mellett van, de csak szavakban. — Kötelessége a tanácséi-i nőknek, hogy belépjen a termelőszövetkezetbe? — így csattan az elnök utolsó kérdése. Arra gondol-e vagy sem, hogy ezzel kiugratja a nyulai a bokorból, és legalább dönteni tud az előbb kimondottak felett? A válasz nem az lett, amire gondolt, mert olyan választ hiba lenne adni. — Senkinek sem kötelessége és nem is lesz. Az viszont kötelessége, hogy az államhatalmat ne csak gyakorolja, dr szervezze is az állam által támogatott, célul tűzött szövetkezést és Tie se hideg, se me- (1 leg álláspontot foglaljon el a maga pillanatnyi érdekeinek megfelelően. A tanácselnöknél a közérdek az első és utána jön az egyéni. Ezen kell gondolkodni. Az elnök nem mond semmit, nem kérdez, csak búcsúzásná’ erősíti, hogy „Áh, dehogy haragszom. Nincs miért haragudni.“ Kint az utcán pedig az a vélemény alakul kj a tanácselnökkel vitatkozók között, hogy a jövőben többször kell beszélni ezzel az emberrel, mert ez egy rendes, becsületes ember, akire lehet is kell is számítaná. Meg keli változtatni véleményét a dolgokról. Erről van szó, semmi másról. / I,Pécsi uísszág-ös Htííué&z.fétiy-Uép liiáUUás Amikor a Mecseki Turista Egyesület Amatőr Fotó* : miivész Klubja elhatározta, hogy Pécsett megrendezi as, első országos művészfénykép kiállítást, maguk sem hitték, hogy olyan országos visszhangja keletkezik, amely szinte az egész ország gmatőrfényképészett megmozgatja. Egymásután érkeztek az érdeklődő levelek, novemberben pedig tömegével kapták az ország csaknem minden részéből a kiállításra küldött képeket. Amikor a zsűri megkezdte munkáját, már fekete-fehér képekből 1117 darab, a színes fényképekből 170, színes díapozitlvekből 576 darab közül kellett ktválogatnlok a legjobbakat. Mint a kiállítási anyagi bizonyítja, nagyon helyes volt a zsűrinek az az elgondolása, hogy magas mércével mérjen, hiszen ez a kiállítás országos jellegű és a következő években is mint országos jellegű kiállítást tartja számon az Országos Fotóművész Szövetség. Ez a magyarázata annak, hogy a beérkezett képekből a kiállításon 128 szerzőnek 200 fekete-fehér, 13 szerzőnek 21 színes képe, valamint 36 szerzőnek 91 dia- pozitívje szerepel. A látogató valóban művészi fényképekben gyönyörködhet. Az egész kiállításra jellemző, hogy a képekben mind a klasszikus, mind a modern irányzat fellelhető, de bőven megtalálhatók az újabb „útkereső" elgondolások is; Annak ellenére, hogy témában gazdag a képanyag, a csendéleten, a portrén, a tájképen kívül tetemes azoknak a fényképeknek a száma, amelyek az ember életéből merítik témájukat. Érdekes, hogy „fotósszemmel” nézve, az életnek mennyi pillanata válik művészi alkotássá, olyan is, amely mellett a „felületes szemlélő" nap mint nap érdektelenül megy el. A kiállítás azt is bizonyítja, hogy a fényképezés valóban alkotóművészet, bár mechanikus eszköze a gép, mégis a fényképész éleslátása,' esztétikai érzéke, jó és gyors komponáláképessége szükséges hozzá. A képek mondanivalójának két jellemzőjével találkozunk. Az egyik: a tudatos alkotás, amikor az alkotó már a felvétel előtt megtervezi a kép mondanivalóját, amelyet egyéni elképzelése alapján másokkal közölni alutr. A másik: bár a pillanat hatása alatt születik, azt mégis a helyes kompozíció, a tudatosság emeli művészivé. Sajnos, nincs hely arra, hogy a képanyaggal egész behatóan foglalkozzunk, mégsem mehetünk el szó nélkül egy-két kiemelkedő alkotás és pár díjazott kép mellett. Az amatőrök csoportjában az 7. díjat a ceglédi Tóth István „Randevú” képe nyerte. Bár képében még klasszikus elemek is megtalálhatók, ennek ellenére realitásával tűnik ki. Mondanivalóját az első pillanatban megértjük: a találkára váró fiatalember türelmetlensége érződik' a képen, s a cselekményt megfelelő környezetbe helyezi, anélkül, hogy a fényképészeti elemekben gazdag megoldás öncélúvá válna. A második díjat a soproni Kovács Károly „Gőzben” című képe nyerte. Nagy értéke a képnek a munkáját végző ember reális ábrázolása. Szűkszavúsága ellenére is jól érzékelteti a munka ritmusát. A szép tónus és a tömör egység csak fokozza az értékét. Realitása jól mutatja be a mozdony gőzében dolgozó kocsivizsgáló munkájának egy pillanatát. Három harmadik díj került kiosztásra, A díjazott képek közül az egyik a békéscsabai Berekméri Zoltán „Reggel a sétányon” című alkotása. Az elnéptelenedett sétány ködös reggeli hangulata sok gondolatot ébreszt a szemlélőben. A másik a pécsi dr. Gyúró Béla „Arányok” című képe. Az ember alkotókészségének kifejezője! „kis" ember — hatalmas épület s a szemlélő mégis arra gondol, • hogy csak a„kis ember" képes hatalmas alkotásokra. A mozgást ábrázoló harmadik kép-a pécsi Halász Rezső „Elrontott barátság” című képe, amely az ösztönszerűen menekülő kiscsibe és a még „játélcos" kiscica első találkozásának befejezését örökíti meg. A hivatásos fényképészek között az I. díjat á buda.- pesti Horling Róbert „Halászok" című képe nyerte. A hálójukat foltozó halászokat munkájuknak megfelelő környezetben művészien ábrázolja. Meg kell említeni az újszerűségében is érdekesen ható Kocsis Béla „Téli látomás”, Gál Imre „Kalászok” és Horling Róbert „Álomvílág” című képét. Akad a kiállításon több olyan kép, amelynek szerzője nem találta még meg az egyéniségének legjobban megfelelő utat. Ezek a képek azonban nem rontják, inkább tarkítják a kiállítást, annak 1 ellenére, hogy e képek bő vitára adnak alkalmat. A kiállítás statisztikájából megállapítható, hogy a pécsi amatőrök — bár nincs nagy fotómúltjuk — jól szerepeltek a kiállításon. Nem egy díjazott és oklevelet nyert pécsi képpel is találkozhatunk. Megvan a remény, hogy e gárdából kinevelődik az a csoport, amely magasabb szintű, sőt külföldi kiállításokon is méltón képviselheti a pécsi fotósokat. A színes diapozitív ékről: a zsűri hivatalos véleménye szerint jobb a budapesti nemzetközi kiállítás anyagánál, A kiállítás, amely december 14-től 30-ig tartja nyitva kapuit, méltán tarthat számot a város és a megye dolgozóinak érdeklődésére, Vidéki üzletek nyitvatartása karácsony előtt Egyik elvtárs arra kért hogy ne írjam meg, ne tegyem ki az elnököt „a falu szájának.“ Egy másik azt mondta, hogy valahogyan meg lehetne azért írni, mert nem egy ilyen helyzet található a megyében. Valahogyan megírtam. Kihagytam belőle a községet ahol történt, a szereplők nevét. így nem kerül senki senkinek a „szájára”, de okidénak jó. Kászon A lakosság Jobb ellátása és a növekvő forgalom biztosítására a szokásosnál hosszabb Ideig állnak a vidéki üzletek a vásárlóközönség rendelkezésére. Ennek következtében a megyei tanács és a megyei szövetkezeti központ vezetősége egyetértésben a következőképpen szabályozzák az üzletek nyltvatartását a járások és közsé- |>gek területén: 1. FÖLDMt) VESSZŐ VETKEZETI BOLTOK: December 21-én (szombaton) délután a járás székhelyi szaküzletek és egyéb boltok a szokásos nyitvatartási időn túl 2 érával hosz- szabb ideig tartanak nyitva. December 22-én (vasárnap) valamennyi föklmílvesszöveskezetl bolt reggel 9-től délután 2 óráig tart nyitva. December 24-én (kedden) a szokásos szombati nyitvatartás szerint nyitnak és zárnak az összes üzletek. December 25-én (szerdán) és 26- án (csütörtökön) valamennyi bolt zárva marad. 2. DßL-BARAVYA MEGYEI NEPBOLT. (Élelmiszer- és ipar- f cikkboltok): t December 22-én (vasárnap) 9—14 óráig tartanak nyitva: Moliács, Szigetvár, Siklós. Villány, Harkány, Beremend boltjai. December 25-én (szerdán) összes üzletek zárva maradnak. December 2(-án (csütörtökön) 7—10 óráig tartanak nyitva a tej-, Illetve vegyes élelmiszerboltok Mohácson, Szigetváron, Siklóson ég Beremenden. S. ßSZAK-BARANYA MEGYEI N'EPBOLT. (Élelmiszer- és Iparcikkboltok) i December 21-én (szombaton) du. 2 órával hosszabban tartanak nyitva Pécsváradon, Hosszúhetényben, Hidason és Szászváron. A többi helyeken rendes szombati nyltva- tartás. December 22-én (vasárnap) az előbb felsorolt boltok 0 órától 15 óráig tartanak nyitva. December 23-én (szerdán) valamennyi üzlet zárva maradi, December 28-án (csütörtökön) valamennyi üzlet zárva marad. 8. VENDÉGLÁTÓIPAR. (Földmű- vesszövetkezet Is.): December 21-én (kedden) az ösz- szes vendéglátóinarl egységek — beleértve cukrászdát és eszpresz- szót is — 20 órakor zárnak. December 2.1-én (szerdán) és 25-án (csütörtökön) a vendéglátó- Ipari egységek vasárnapi rend szerint üzemelnek.
