Dunántúli Napló, 1957. december (14. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-17 / 296. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! BUNÁNTÚLl , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 296. SZÄM ARA: 50 FILLÉR KEDD, 1957 DECEMBER 17 Mai számunkban: Megnyílt a NATO ülésszaka Véget ért az ENSZ 12. közgyűlése Á vonatok karácsonyelőtti menetrendje Komlói Bányász—Budapesti Honvéd 3:2 (2:1) A gyorsabb fejlődés segítője Nem várt eredménnyel zárták termelőszövetkezeteink az idei gazdasági évet. A várakozáson felüli termésered- viények, a jó munka, az összefogás sokhelyütt irigylésre méltó jövedelmet adott. Ennek láttán magától értetődően megnőtt a falu dolgozóinak érdeklődése is a termelőszövetkezet iránt. Ismét igazolja — a legfőbb bizonyító — az élet, hogy a jó termelőszövetkezet szimpátiát, rokonszen- vet vált ki az egyénileg dolgozó parasztokból, felfigyelnek munkájára, összehasonlítják a maguk és a közös gazdálkodást folytatók jövedelmét és mind többen jutnak arra az elhatározásra, hogy ők is arra az útra lépnék. Közhely, de használni kell, míg mindenütt meg nem valósul, hogy a szocialista mezőgazdaság megvalósítása nagyrészt attól függ, hogy mennyire vonzóak az egyéni gazdákra a termelőszövetkezetek. A vonzóerő alapja az egyénieknél jobb gazdasági eredmény, több jövedelem. Ennek mielőbbi megteremtésére —, hogy necsak gabona és kukoricatermelésük legyen magasabb átlagú az egyéniekénél, hanem a gazdálkodás minden ágában szál(szerűségben és eredményben túlhaladják őket r— megvan minden lehetőségük, csak élni kell vele, Államunk leomoly anyagi segítséget nyújt a termelő- szövetkezeteknek a hitelekkel, hogy mielőbb elérjék a kitűzött célt. Ebben az évben az állami hitel körül is nagy vita folyt. Az újonnan alakult termelőszövetkezetek jelentős részénél olyan álláspont kapott lábra, hogy „Állami hitelt semmi körülmények között nem szabad felvenni”. „Nem kezdünk adóssággal” — mondták egyszerűbb fogalmazásban. E nézet elsősorban a nem beruházásokra és termelési kölcsönökre felvett összegek következményeiből táplálkozott. 1956-ban és azelőtt számos termelőszövetkezet munkaegység-előlegekre vagy fizetésekre vett kölcsönt, amely mögött nem volt fedezet és felosztáskor természetesen adósságként ez is a kilépők számlájára íródott. Ez lett az „elrettentő példa”, amelyre egy kilépett sem, de egy újonnan alakult termelőszövetkezet tagja sem gondol szívesen. Kevésbé táplálta az állami kölcsön elleni tiltakozást, hogy a kölcsön folyósításánál — elsősorban építkezéseknél — a felsőbb „szempontok" nem találkoztak a tagság helyeslésével, véleményük előzetes kikérése nélkül építkeztek. Kétségtelenül hiba volt, de ebből a feloszláskor elsősorban az államot érte károsodás, hogy kihasználatlanul állnak istállók és más gazdasági épületek. Az év első felében ritkaság számba ment, ha valamelyik termelőszövetkezet kölcsönt kért. Inkább a régebbiek éltek a lehetőségekkel. Az állami segítségnyújtás széles skálájához csak az év második felében kezdtek hozzányúlni. Az év eleji elzárkózásra mi sem jellemzőbb, hogy volt olyan termelőszövetkezet, amely inkább nem műtrdgyá- zott, nem vette igénybe a kedvező kínálkozó alkalmat, csakhogy ne legyen adóssága. Pedig az állam nem azért nyújt kölcsönt, hogy adóssá tegye a termelőszövetkezetet, hanem, hogy gazdagabbá tegye. Felsorolni is sok lenne, hogy mi mindenre kaphatnak kölcsönt igen kedvező feltételek között és igen ösztönző kikötésekkel. A gazdálkodásnak, a fejlesztésnek nincs olyan ága, amelyre az állam ne nyújtana kölcsönt, ha pénzét biztos kezekben látja. A sok lehetőségből csak néhánnyal élnek. Építésre, gépek vásárlására, tenyészállat beszerzésre, helyenként villamosvezeték építésére kértek és kaptak ez évben pénzt. Az összeg nagyobb részét tavaly elkezdett beruházásokra fordították. Idén mindössze négy termelőszövetkezetben kezdtek gazdasági létesítményt építeni. Mint a példa bizonyítja, az igény nem túlságosan nagy. Jobb a helyzet a tenyészállat vásáridnál. Ez évben 300 tenyészüszőt és tehenet vettek kölcsönnel a termelőszövetkezetek, de például szőlő és gyümölcsös telepítésére senki nem kért. Egyik oldalon tehát a kínálkozó lehetőségek gyenge igény- bevétele, másutt pedig elhanyagolása látható. Ez év utolsó negyede és a következő év biztató jeleket mutat. Nem kevesebb, mint 26 kilométer hosszú, gazdasági célokat szolgáló út építésére, 11 lcilométer villamos- vezeték létesítésre érkezett máris kérelem és remélhetőleg a tenyészállat-beszerzés is meghaladja idei ütemét és a többi lehetőségek sem maradnak kihasználatlanul. Lehet, hogy sok termelőszövetkezeti vezető és tag még most sem hiszi, de mégis kimondjuk az igazságot: az állami kölcsön, amely rövid-, közép- és hosszúlejáratú, a termelőszövetkezetek mielőbjbi felvirágoztatását hivatott elősegíteni. Ha jól hasznosítják az államtól kölcsönvett pénzt, az többszörösen visszatérni. Igaz, lehet a termelőszövetkezetet saját erőből is fejleszteni, ezt senki nem ellenzi, hanem örömmel üdvözöljük ennek minden jelét. De a saját erőforrás megteremtése sok esetben bizony hosszú időt vesz igénybe és az erre váló kizárólagos törekvés késleltetheti a fejlődést. Ennek végső következménye pedig az lesz, hogy hosszabb idő alatt érik el és haladják túl a középparaszti gazdaságok jövedelmét, teszik a középparasztok számára is vonzóvá a nagyüzemi gazdálkodást. Ez pedig nem mindegy sem a termelőszövetkezetnek, sem az egyénileg dolgozó parasztok, sem a szocializmus építésének szempontjából. örülni lehet, hogy államunk akkora károk és oly szörnyű megrázkódtatás után — amelyek az ellenforradalom következményei — is képes anyagi segítséget nyújtani az előző évinél nem kisebb összegben a termelőszövetkezeteknek. Élni kell ezzel a lehetőséggel, mert ez a termelőszövetkezetek hasznát és rajtuk keresztül az egész társadalomét szolgálják. Az ezredik lakás Huszonkét lakást adtak át december 16-án Meszesen. Tizennyolcadikán újabb 24 lakás átadására kerül sor a repülőtéren. A lakásokat a Baranya megyei Építőipari Vállalat dolgozói építették, akik rövidesen jubileumot ülnek. Néhány nap múlva ugyanis elkészül a volt repülőtéren az idei ezredik lakás. A 25- ös épület falán — amelyben az ezredik lakás lesz — emléktáblát helyeznek el, amelyen írásban is megörökítik, hogy a háromemeletes épület hármas számú lakása volt 1957-ben az ezredik, amelyet a vállalat dolgozói határidőre elkészítettek. Az ezredik lakáson túl, még 160 lakást adnak át ebben az esztendőben az építők. Ezenkívül 48 lakást átmenetileg munkásszállás céljára vesznék igénybe, amelyekkel együtt több mint 1200-ra tehető az idén a B. m. Építőipari Vállalat dolgozói által épített pécsi lakások száma. Tib mint 10.000 tonna szenet adnak éves tervükön felül a Béta-aknai bányászok Máza, III-as és Amna-alcna után a Komlód Szénbányászati Tröszt Béta-aknai bányaüzeme is teljesítette 1957. évi tervét Az éves terv teljesítését jelentő csille szén vasárnap reggel hat órakor került a felszínre. Hétfőn reggel a Béta- aknai bányászok már azzal az elhatározással kezdtek munkához, hogy éves tervükön felül még 10 440 tonna szenet termelnek. Móka István elvtárs, a Béta-aknai bányaüzem vezetője elmondotta, hogy az éves terv határidő előtti teljesítése elsősorban a Béta-aknai törzsbányászok és a műszaki közép- káderek odaadó munkájának köszönhető, annak, hogy a felsőbb műszaki vezetéssel ösz- szefogva mindent elkövettek az új bányászok mielőbbi betanítása, bányásszá nevelése érdekében. Az éves terv határidő előtti teljesítését nagyban elősegítette az a tény is, hogy a Bétaaknai bányászok a termelésüket nem a létszám, hanem a teljesítmények növelésével fo- í kozták s ezen kívül számos j olyan műszaki intézkedést I hajtottak végre, amelyek a X A K"dálv-ümps«pk záré Iwnperssnve Ma este 7 órakor a Liszt te- ? rémben a Zeneművészeti Szak- j iskola és Zeneiskola köszönti aj Mestert nagyszabású hangver- • sennyel. A Leánykar Agócsyj László vezetésével Palestrina* egyik művével (dr. Vargha Ká-| roly szövegével) nyitja meg a. A Magyar hangversenyt, majd két Kodály | Akadémia 1951 kórust énekel. Borsay Pál és* lése vasárnap délelőtt az Aka- Dobay Jenő zongoraműveket • démia dísztermében tartót adnak elő. Agőcs Lajosné és í együttes üléssel megkezdődött, özörényi Olga a Mester leg-; Részt vett az ülésen az szebb dalait tolmácsolják, t MSZMP Központi Bizottságá- Graef Tildi, Kováts András és: nak és a forradalmi munkás-* Harkay Vilmos a Triószerená-1 paraszt kormánynak több tag-| dot adják elő. Mind ez a mű,: ja többek között dr. Műn-: mind pedig a ritkán hallható t ,v>h F^rpnr is. „-STÁÍ wf hály előadásában pdcsl beimi-í ''ntfh plrenc^ m3jíl* tató. Zongorán kísérnek W. Si-| dr' Mun’mch Ferenc’ a termelés meggyorsítását tették lehetővés — A Béta-aknai bányászokra ezután is nagy feladatok várnak — folytatta az üzem vezetője. — Január 1-től kezdve napi 4 vagonnal több szenet kell adnunk, mint ebben a hónapban. Ez azt jelenti, hogy a jövő évben a napi átlagos termelésünk 92 vagon lesz. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a kövestetői bányából januárban 12, évi átlagban 14 vagon szenet kell adnunk, akkor láthatjuk, hogy Béta-akna a jövő évben ismét felfejlődik az 1956. évi októberi termelési szintre.Megkezd edött a Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlése Tudományos . János akadémiai főtitkári évi nagygyű- .működésének irataiból, nagyszalontai munkásságának fény képre vett emlékeiből, valamint a nagy költő munkáinak különböző kiadásaiból. Anna-bánya is teljesítette tervét A Komlói Szénbányászati Tröszt Anna-bánya üzem vezetősége, pártszervezete és üzemi bizottsága örömmel jelenti, hogy az üzem 1957. évi tervét december 14-én 18,10 órakor befejezte. Vállaljuk, hogy terven felül ez, év végéig ezer tonna szenet adunk. Anna-bánya üzemvezetősége, pártszervezete és üzemi bizottsága. Albán államférfiak választáviratai Kádár Jánosnak, a Magyar Népköztársaság forradalmi' munkás-paraszt kormánya elnökének, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, az albán nép nemzeti függetlensége kikiáltásának 45. és az Albánia felszabadulásának 13. évfordulója alkalmából küldött forró testvéri üdvözletéért és jókívánságáért Hadzsi Leshi, az Albán Népköztársaság nemzet- gyűlése Elnöki Tanácsának elnöke, Mehmet Shehu, az Albán Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke, Enver Hodzsa, az Albán Munkapárt Központi Bizottságának első titkára választáviratban mondták köszönetét; lensvf’orsTág 81 új Hajit kapóit a Szovjetufliálál Varsó (Tanjugr). Spychalski tábornok nemzetvédelmi miniszter napiparancsban bejelentette, hogy Lengyelország a varsói egyezmény alapján kifejtendő segélynyújtás és együttműködés keretében öt úi hadihajót kapott a Szovjetuniótól. pos Éva és l’app Árpádné. Azt óakni- - - - í many első elnökhelyettese. torra munkás-paraszt korest, egyszersmind az ünnepsé-á '“al‘J' e.^fckőlyettese, gek zárószáma a hatalmas Bu-* MSZMP Politikai Bizottság-i- davári Te Deum a Lisz Ferenci nak tagja emelkedett szólásra, kórus, valamint a szimfonikust Ezután Sötér István, akadé- zenekar előadásában, Antal * mini levelezőtag tartott elő- Gyírgy vezényletével. Közre- ’ adást Arany Jánosról. Bővítik és korszerűsítik Pécs fürdőjét működik Molnár Éva, Özörényi Olga, Szabó Gyula, Berezeli Tibor. ? Az ünnepi megemlékezéssel kapcsolatban az Akadémián i kiállítást is rendeztek Arany Pécs város tanácsa tárgyalásokat folytatott Budapesten az Országos Tervhivatallal a város fürdőjének rendbehozása érdekében. A Tervhivatalban belátták, hogy város .fürdőkuRu- rája” jelenleg nem kielégítő és népgazdasági beruházásra van szükség. A kormány ezért a Rákóczi úti fürdő rendbehozására nép- gazdasági beruházásból mintegy 650.000 forintnyi hitelt biztosított Pécs város részére. Ebből az összegből a Pécsi Víz- és Csatornaművek megkezdi a város egyetlen tisztasági fürdőjének rendbehozatalát. A téri szerint a fürdőt nemcsak korszerűsítik, hanem bővítik is. Az átalakítási és bővítési tervek már elkészültek és mivel annak pénzügyi fedezete is biztosított, 1958-ban megkezdik az átalakítási és bővítési munkálatokat. Játék — négymillió forintért ! Vadgesztenyével kötik a nagymányoki brikettet A Sport és Játék Nagykereskedelmi Vállalat idén fokozottabban gondoskodott a gyerekekről. Nagy választékban érkeztek hazai és külföldi játékok s az eddig már ismertek mellett újabbak is megtalálhatók. így nagy keletje van az óraműves kisvasúinak és újdonság a pontos időt mutató kis órámester. Ezen kívül lengyel, cseh és német játékok között válogathatnak a vevők. Eddig mintegy négymillió forint értékben szállítottak el játékot a baranyai boltokba a nagykereskedelem . raktárából. A Nagymányoki Brikettgyár vezetője, Asz-nann Géza szám- taton ötlettel, nagy gondossággal biztosítja az üzem állandó kiváló munkáját, aminek legfontosabb eredményei közé tartozik, hogy az idén első osztályúnál gyengébb minőségű brikettet még nem gyártott és eddig összesen ötmillió forint nyereséget ért el. A sok újítás közül egyik legérdekesebb, hogy a briketthez általában használt kötőanyagot, az erősen kormozó és amellett drága kőszénszurkot vadgesztenyével helyettesítik. A vadgesztenye kötőképessége felülmúlja a kőszénszurokét és így ebben az évben 48.000 mázsa kőszénszurkot 20.000 mázsa vadgesztenyével pótoltak, ami a brikettgyárnak csaknem hárommillió forint megtakarítást hozott. A brikett jó minőségéből további megtakarítások adódnak és így érték el az ide. ötmillió forintos nyereséget. A vadgesztenyéből azonban nem áll rendelkezésre olyan mennyiség, hogy használatát a testvérvállatotoknál is általánossá tegyék, sőt olykor Nagy- mányokon is kevésnek bizonyul. Ezért Aszman Géza újabb kötőanyag felkutatására végzett kísérleteket és így fedezte fel a pakurát, amit már a Találmányi Hivatalnál is szabadalmaztattak. Ennek alapján a jövő év elejétől a Nagymányoki BriJkettgyár —> a vadgesztenye után, ami szintén meghozta a maga hasznát — rátér a pakura kötőanyagként való használatára. A pakurát — a kőolajipar melléktermékét — az ország többi brikettgyará- ban is alkalmazhatják és vele évente sok millió forintos meg* takarítást érhetnek el,
