Dunántúli Napló, 1957. december (14. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-12 / 292. szám
/ r VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! BUMANTUI1 jr NAPLÓ A MAGYAR SZOCIAL ISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA i • Í Mai számunkban: f | ! Az ENSZ határozata a magyar küldöttség mandátumáról A megyei tanáé# karácsonyi ajándéka ♦ » | Eisenhower Párizsba utazik + l ♦ ♦ : Folytatódnak a zavargások Ciprusban j XIV. ÉVFOLYAM. 292. SZÁM ARA: 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1957 DECEMBER 12 Nyissák ki a kaput Még néhány nap és befejeződnek a zárszámadások, nyilvánosságra kerül a megye termelőszövetkezeteinek egy éves gazdasági eredménye, tagjainak jövedelme. Az eddigiek is igen biztatóak, hiszen 50 forint körül mozog egy munkaegység átlaga. Ilyen értékű munkaegység még nem volt a termelőszövetkezetek életében, A nehéz körülmények között elért eredmények gondolkodóvá teszik a falu kisföldií parasztjait, a volt termelőszövetkezeti tagokat akik hittek a ; hazudott rózsaszínű alomnak, amit az egyéni gazdálkodás mesés jövőjéről festettek és elhagyták a közös gazdálkodást. Nincs nagyarányú és régi értelemben vett „szervezett” agitáció, de mégis összehasonlítanak, hogy mire jutottak ők és mire jutott a termelőszövetkezet egyetlen év alatt. És billen a mérleg. Van, aki végleg megbánja, hogy otthagyta a közöst, hogy hagyta magát félrevezetni, hogy személyi indulatainak nem tudott liorlátokat szabni és most nyakában a gond. A gond, de nem az elesettség, mert ilyesmire nem került sor, még a jelentős összegű adósság kifizetésével sem-. A kisföldűek, akik még soha nem voltak tagjai termelőszövetkezetnek, latolgatják, hogyan tovább, menjünk-e a közösbe, maradjunk-e magunknak. A döntés most már mind sűrűbben a termelőszövetkezetbe való belépést állítja eléjük. S megteszik az első lépést, felvételüket kérik. Ez nem megy simán. A termelőszövetkezetek jelentős részénél a. belépni alzarólc, a hibájukat belátó és megbánó visszatérni akarók hiába kopogtatnak az.ajtón. Hideg hallgatás, vagy fagyos „meglátjuk” a válasz, ami mindennek mondható, csak barátságos kézfogásnak nem. Valahonnan olyan elképzelés lopózott e termelőszövetkezetek vezetőinek, tagjainak gon- dolkodáíába, hogy az ő létezésükkel már megvalósult falujukban a szocialista mezőgazdaság. Az újonnan belépni akarókat, vagy visszatérőket „széthúióknak” vélik, „bizonytalanoknak”, akik „csak” most merték rászánni magukat a belépésre. „Gondot okoznak ■ezek” — mondják másutt és álljt mutatnak kezükkel, 'hogy. »miért vegyünk mi gondot nyakunkra”, - ■ Ez a valóság. Amikor arról érdeklődik viilakl, hogy miért nem, vesznek fel új tagokat, akkor ezeken a helyében meg tiltakoznak is, rossz információnak, félreértésnek tekintik a kérdést is, mert „elvtársak, mi igenis felveszünk új belépőket, de a, jelentkezőket alaposan megrostáljuk”. Ez ellen pedig ugyebár senkinek nem lehet kifogása, mert ki ne tartaná helyesnek, hogy olyanokat, akik nem a termelőszövetkezetbe valók, ne vegyenek fel. Ezt enyhe iróniával úgy is szokták mondani, hogy „nagy politikusok”. Bizony azok. Mert azt nem hagyják magunkra mondani, hogy „elzárlcóznak”, hiszen ez egyenlő akarva akaratlanul a mezőgazdaság szocialista átszervezésének meg nem értésével. Az már sokkal „időszerűbb”, hogy „rostálunk”. S a. képzeletbeli rosta válójában nagyon finom szitává válik, amin csak nagyon kevesen jutnak át, A többiek pedig visszafordulásra kényszerülnek. A vezetők egy része, a tagok jelentős része pedig felsorakoztat minden elképzelhetőt, előfordulhatót, beköveikezheiöt, úgy, mintha 1956 ősze óta nem egy év, de egy nap sem telt volna el. Mintha ez alatt az egy év alatt senkinek nem gyúlott volna világosság fejében, csak kizárólag nekik. öröm és jogos büszkeségük lehet, hogy ők előbb látták meg, vették észre a tudatosan szervezett támadás irányát, célját és álltak id a szövetkezeti gazdálkodás mellett, de nem minden ember egyforma, Van, aki később, van, aki hamarabb ért meg dolgokat,, vagy ahogyan mondani szokták, „kapcsol”. S most ezt róják fel „bűnüknek”? Ez az elzárkózottság számos helyen belopta magát a zárszámadások elkészítésébe is. Volt termelőszövetkezet, ahol eléggé nyíltan megfogalmazták: „Osszunk minél többet és minél kevesebbet fordítsunk a közös vagyon növelésére, mert az új belépők ebből, .jövőre már részesedhetnek”. Erre nyugodtan rámondható, hogy szűklátókörűség és ellátható még néhány jelzővel, csakhogy ezek a jelzők, kijelentések nem változtatják meg egyszerre az. ilyen nézetet vallók gondolkodását. Hihetetlenül mély gyökerei vannak ennek az álláspontnak, amit nem az. elmúlt 12 év, hanem az azelőtt elmúlt évtizedek plántáltak az emberek fejébe. Bármilyen nehéz is, mégis harcot kell ellene vívni, nem sajnálva türelmet, ha kell, százszori ismétlést. Tévednek a maguk és embertársaik, a szocializmus -pitéiének kárára, akik becsukják a kaput a termelőszövetkezetbe belépni akarók előtt, akik „rostálás” jelige alatt, töredékét hajlandók -maguk közé venni a jelentkezőknek. Azzal nem lesz szocialista mezőgazdaság, ha arra fordítják az erői, hogy akkora maradjon a termelőszövetkezet. mint amekkora. Ezzel nemcsak a termelőszövetkezetet, az egyéni gazdaságot is konzerválják és a maguk, a munkások vállán hosszabb ideig tartják azt a terhet, amit a szocalista ipar és a nagyrészt kisüzemi mezőgazdaság kettőssége olcoz. Nem szabad tűrni, hogy meg nem értésből, félreértésből, igaztalan elképzelésekből fakadóan tovább terjedjen, megmaradjon az az elzárkózottság, ami számos termelőszövetkezetben tapasztalható. Ellenkezőjét kell elérni, hogy kinyissák a kaput minden becsületes ember előtt, aki őszintén lép be, vagy tér vissza a nagyüzemi gazdálkodást iolytatók közé. Nehéz, bonyolult munka ez. szinte helyenként más vonásokat mutat az ellenállás. Bármilyen nehéz is lesz, de. annyiban hagyni nem szabad. E. nehéz. munkát elsősorban a falusi kommunistáknak, ^ haladó erőknek kell megvívniok, bízva az „ellenállók” jobb, helyes belátásával. hogy a szocializmus falun sem néhány tíz embernek, hanem ezreknek, millióknak épül. Ezért kell minden becsületes ember előtt kinyiiani * termelőszövetkezetek ka- pv.it: ■ • December 28-29 Az országos Takarékpénztár — mint' ismeretes — az év végén három békekölcsöm- sorsolást rendez. December 28-án, szombaton 15 órától * 18.30 óráig a II. békekölcsön* nyereményeit sorsolják. De-1 comber 29-én, vasárnap 10—131 óra között két sorsolást is I tartanak. Először a III., majd! a IV. békekölcsönt húzzák. — * Mindhárom sorsolást a fővároMég elejét lehet venni a fenyegető katasztrófának •• üzenetváltás Bulganyin és Nehru között sí tanács (V., Városház utcai 9/a) művelődési rendezik. termében! Moszkva (TASZSZ) Nyiko- laj Bulganyin december 10-én válaszolt Dzsavaharlal Nehru indiai miniszterelnöknek arra a felhívására, amelyet a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányához intézett a | nukleáris kísérletek és a l'egy♦ verkezési hajsza megszűnteié♦ sének szükségességéről. A ♦ szerdai moszkvai lapok közük í Nehru felhívását és Bulga♦ nyin válaszát. í A szovjet kormány — haug- ♦zik Bulganyin válasza — haj- í landó ünnepélyesen kijelen- Filbarmónia; |wj, hogy 1958. .január 1-íöl rendezésekén ma este fél 8 órai * a Szovjetunió nem végez sem- kezdettei a Liszt Ferenc Hang- t miféle nukleáris robbantást, , . ■ , i amennyiben- a nukleáris fogjversenyteremben tartja bang- f verekkel rendelkező Egyesült versenyét Raűu Aldnleseu bu- i Államok és Anglia szintén karesti gordonkaművész. Mű-1 hajlandó 1958. .január 1-től sorában többek között pel Reval: G-dur szonáta, Radu Aldulescu gordonkaművész Pécsett Az Országos ; megszüntetni az. *■ ben lévő kísérleteket. előkészület Bulga.ny.iu újból hangsúlyon- Beethoven: F-chir szonáta. Del ,/aL a sz<»vjet kormány úgy láiFalla: Tűztánc, sfb. \ ja, hogy e nukleáris kísérletek haladéktalan megszüntetése első és legfontosabb lépés az általános leszerelés megoldásához, az államok közötti bizalmatlanság kiküszöböléséhez, valamint a világ tartós békéjének biztosításához. A szovjet kormány ezért a közgyűlés most folyó ülésszaka elé terjesztett leszerelési javaslataiban sikraszállt azért, hogy egyezzenek meg az atonies a hidrogénkisérletek kezdetben két-három évre szóló megszüntetésében, — Mi akár ma is hajlandók vagyunk aláírni ilyen egyezményt — jelenti ki Bulganyin. — A Szovjetunió mindig szorgalmazta, hogy az irányítható rakétákat, a hidrogén- és atom bombákat soha fel ne használják pusztítás céljaira, azért, hogy az emberi ész óriási vívmányait csakis az emberi társadalom békés fejlesztésének szolgálatába állíthassák. — A Szovjetunió — hangzik a válasz — változatlanul azt akarja, hogy kössék meg a baráti szerződést az Egyesült Államokkal, teremtsenek jó- viszonyt minden országgal, oszlassák fel a katonai tömböket, vagyis a NATO tagállamai és a varsói szerződés tagállamai azonnal kössenek olyan egyezményt, amely arra kötelezi őket, hogy minden vitás problémát csak békés úton oldanak me&. A Szovjetunió sikraszálí azért, hogy vessenek véget az egyes országok sajtójában és rádiójában elhangzó új háborút, propagáló ellenséges kijelentéseknek. Vezető nyugati álamférfiak legutóbbi kijelentéseiből — hangzik a válasz — le kell vonni - azt a következteted, hogy az Egyesült Államok és Anglia kormánya nem szándékszik rendezni a, leszerelés kérdését és beleegyezni az atom- és hidrogén fegyverek eltiltásába. A NATO vezetői nem titkolják, hogy az észak- atlanti tümli december 10-án ♦ kezdődő párizsi ülésszakán » megvitatják a fegyverkezési t hajsza fokozásának módjait és | eszközeit, kidolgozzák az » újabb katonai stratégiai terve- I két, amelyek szerint a NATO Í * országok fegyveres erőit nuk - leáris- és rákét iú'eg.y verek kel látják ct, | Bulgaúyht továbbá iiángsű- * lyozza, hogy Eisenhower és I Macmillan ‘ ■ washingtoni ta- * nácskozásán kidolgozott és Rendelet a vágóállatok levágásáról és forgalmáról Az édelniezésügyi miniszter a. belkereskedelmi, a .földművelésügyi és á könnyűipari miniszterrel, ’ valamint a SZÖVOSZ igazgatósága elnökével egyetértésben rendeletet adott ki a vágóállatok levágásáról-és forgalmáról, valamint a hús és húskészítmények forgalmáról. A rendelet érteimében a vágóállatot: szarvasmarhát, bivalyt, lovat, szamarat, öszvért és sertést — a tenyésztőtől. továbbél adós. és közfogyas.z tásra való levágás céljából kizárólag a megyei állatforgal- má vállalatok és az állaíérté- kesítő vállalat, juhot a gyapjú és textilnyeisanyagíorgalm.t vá'lttalat vásárolhatnak. Külön jogszabályban megállapított Időszakokban a földművesszö- vetkezetek is vásárolhatnak vágóállatot a tenyésztőtől, éladásta és közfogyasztásra vájó levágásra. - - . - . Tenyésztés, iilejve. tovább- tartás céljára megvásárolt szarvasmarhát, lovat, öszvért, juhot, a marhalevél- átírásától számított 60, sertést 30 napon beiül csak az említett vállalatok részére szabad továbbadni. Az állami gazdaságok te- nyész- és haszonállatokat egymástól korlátozás nélkül vásárolhatnak. Egyéb állami vállalattá: tenyészállatokat csak ' a tenyészállatforgalmi gazdasági irodáitól, illetőleg nőivarú te-' nyéez- és haszon juhoka t a j gyapjú- és textiteiyersanyag- | forgalmi vállalattól, igásálla- I tokát, hizlalásra beállítandó | szarvasmarhát és süldőket j csak az arra illetékes megyei j állatforgalani vállalattól, 11- | ietöleg- az állatértékesítő vét- I lalattól vásárolhatnak. vásárolhatnak a? állámi húsipari vállalatok, a húsboitot fenntartó földművésszövétke- zetek az engedélyezett kereten belül. Utóbbiak megvásárolhatják, keretre való tokintet nélkül, más földmű vesszővel - • tos^Hainaira .vonatkozó kezetek hizlalás) vágósertését; kölcsönös Vls?!?ticfiÍ doktrína is A mészáros és hentes ipar- farr<>1 tanúskodik, hogy újabb igazolvánnyal- rendelkező ma-inyomast szándékozhak gyakogánkisíparosok az engedélyezett kereten belül kizárólag az említett vállalatoktól várolt» az északatlanti tömb e.s más agresszív tömb tagállamaira, azért, hogy új háború súrolhatnak. (Eplytatás a 4. oldaton) Vaj és sajt bőrén less karácsonyra Nem lesz - fennakadás az idén a tej- és tejtermékellátás Közfogyasztásra vágóállatot »terén. A Tejipari Vállalat bisfßhta bácsi au lófa tosttotta*a karácsonyi tej, sajt, túró, tejfel és vajszükségletet is. Évi tervét már november 30-án teljesítette. Export terve mellett a felvásárlási teivben j sem volt lemaradás.' ♦ A karácsonyi megnövekedő | vajszükséjSlet kielégítése biz-- t tosra vehető.' VajkészHotekke, l bőven rendelkezik a vállalat.- J annyit'tudnak a kereskedelem Piita bácsi idősebb ember, szemüveges, zömök, kissé idegen kiejtéssel beszél. Kél árva fröccs mellett ütöttük agyon az időt. majd az öreg fölállt és így búcsúzott: — Hazaugrok a kocsimmal. vár az asszony ... Azt hittem viccel, pedig bizisten nem kacsintott, s mégis viccnek vettem. Aztán .,. . Aztán .hogy az öreg Fordo! .megláttam az úttest szélé.:, amelybe az öreg beült és elhajtott, már láttam, hogy ebben nincs semmiféle ravaszság. _ Néhány nap múlva Pistti ■ '■ácsit megszólítottam az utcán: — Hát tényleg? — Micsoda? — Hát a kocsi. Bólintott. Azt. elmesélte ■■ ■gy vett egy kocsit. Tierlézerért, igaz, hogy sete: '.leli utálta mászkál mert... szóval az az igazság, hogy manapság nem csak a banánért állnak sorba az emberek, hanem a személykocsiért is. Nem vagyok demagóg hordószónok; mert tudom, hogy még elég messze va,- gyunk attól,- hogy minden ötödik embernek kocsija legyen. egyelőre inás problémánk is vannak, mint hogy ilyesmivel bizonyítsuk az életszínvonal állását, de... mégis csak jó dolog, ha egy egyszerű ember gépkocsi! vásárol. Pista, bácsi, kim dolgozik az urániumbányában, iparőri minősítésben. Keresete nem sok, nem is kevés. Hanem volt egy motorkerékpárja. — meg kell hagyni vagyon jó állapotban — azt eladta * valahol fölhajtóit 10 ezer forintos kölcsönt s így megvette a kocsit. Hogy -miért? Hát istenem __ — A motor hideg volt.. Télen fölfáztam és tudod, hogy nem vagyok mai gyerek. 25 ívig emigrációban él- ' páni-1 rendelkezésére bocsátani. te-m, harcoltam. Tito ,___ , zárijai köz ött; súlyos sebesü- S amennyire szükség van. Az léseim voltaik s hát ebbőit idén-kevesebb a vajfogyasztás adódnak az időközönként je-f — aminek valószínűleg azaz lentkező betegségek... 1 oka, hogy olcsóbb lett. a sra- Ezért vette a kocsit. MegX tés és a vajat a sertészsír pó- azért is. hogy ... ' | tolja. —... Van, agy 11 éves kis-j Sajtból szintén, elegendő a lányom. Miért legyen nekit készlet' a mintegy tízfélesaji olyan gyermekkora, mint ne-t ~ trapísta, ementáli, vektort. kém? Persze a kocsi nsrnl Zengő." Pannónia, stb. — meg- minden, nem is arra gondo-* felelő mennyiségben áll a ’válók, csak húi;.i szeretném i sárlók rendelkezéséve. ültet a nyáron, az asszony-: nyal együtt körli ikocsikáziat- • ni az országban.-... Vala-i hogy kiheverem addigra al kocsi árát. Csak takarékos-.} kodnohi kell..; • Hát ennyi az egész. Mon- J dóm, ne hofty valaki is félre-1 értse. Pisla bácsi autójával; 4 335 mázsa keményítő sí évi terven leiül Az Agrária Keményítőgyár nem akarok bizonyítani sem-| dolgozói Is kiszámították: már' mit. ♦ december 5-én teljesítették évi Csupán megmondom, hogy | tervüket, s azóta 335 mázsa azen már nálunk is tud né-} keményito't készítettek. DeM- hiuy munkás kocsit venni. { rin-lervüket már októberbe« Elvitte, — mondom. — d.‘ ] befejeztek.* A terven leiül lít- (::ért egyre több akad... j melt dextrin-memiyiscg 336 (Rab) • mázsa.