Dunántúli Napló, 1957. december (14. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-12 / 292. szám
2 N APLÖ 1937 DECEMBER IS Helyes úton jteJ-Kg? Ezt láii?k « gépjavító/í épuszedögéj) szakemberek az NDK-ban Kevés járási tanácson könyvelhetett el magának olyan sikereket az ellenforradalom, mint a sásdin. Az elleni'orra- 4 A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat fődiszpécsere, Gert- ner Ede elvtárs a napokban A ‘■‘•—í. íjuo v-i » lUi-O JUlJJV1V i 1 dalmat támogatta itt Györkös ? érkezett haza a Német DemoJózsef, a volt elnökhelyettes 4 és Vajda József, a volt titkár 4 is. Négy vezetőt, egy osztály-4 vezetőt bocsátottak el tavaly októberi cs novemberi tartása miatt a tanácsi' nem számítva a racionalizá lássál kikerült nyolc embert. Ilyen körülmények közüft kezdett dolgozni a pártszervekratikus Köztársaságban tett háromhetes tanulmány útjáról. A tanulmányúton a mezőgazdasági gépjavító vállalatok szakemberei Vettek részt. A közeljövőben Ugyanis számot- mezőgazdasági gépimport. NDK-ból és a német gépek szervizét a mező- gazdasági gépjavító vállalatok végzik el, ezért a vállalatok szakembereinek tanulmányoz •i tavaly \ szakembere i maga- 4 közeljövőbe anácsi'ől,4 ,ev<> mezöS a varhato az íonabzá-T __í zet. T avasszal még Györkös 4 níuk kellett az új német mező- is tagja volt, s hónapról-hó- 4 gazdasági gépeket, nain-a azon vitatkoztatía a 4 A legérdekesebb gépek közé taggyűléseket, hogy felvegyék- 4 tartozik, -— mondja Gertne: elvlárs — a neustadtiak korszerű cséplőgépe. Ezt a nagyszerű gépet 16—18 ember helyett 6 ember is ki tudja szolgálni. A gépnek saját húsz lóerős villanymotorja van, de egy egyszerű tárcsacserével traktormeghajtással is működtethető. A gép önetetős, a kévéket elevátor viszi fel a dobhoz, a gép gondoskodik a kévék kötelének az elvágásáról és vigyáz arra. hogy még véletlenül se eshessen bele ember, vagy esetleg más súlyosabb dolog a dobba. így szinte minden baleseti lehetőséget automatikusan kiküszöböl. A szalma már bálákba préselve e Vajda Józsefet (!) avagy sem. Ugyanakkor — mintha érezte volna, hogy nem sok sót eszik meg a székében ’<— semmit sem törődött a munkafegyelemmel. Néhány ember csak tessék-lássék módon dolgozott, mások késtek, az osztály- vezetők nem készítettek munkaterveket és így tovább. Ennek megvitatására már nem futotta a taggyűlések idejéből, hiszen politikailag elég jól körvonalazható két csoportra oszlott akkor a pártszervezet. Györkös és Vajda eltávolítása után megemberelték magukat a kommunisták. Megindult a harc a munkafegyelemért, s mintegy három héttel ezelőtt véget is ért a személyes példamutatásukkal. Ma már ritkák a késések, rendszeresen elkészülnek a tervek is — a járási tanács dolgozói tehát teljesítik alapvető kötelességüket. italán sokan legyintenek is: eh. A párttagság többsége és 4 már megint ócskavasgyűjtés? néhány pártonkívüli ma a t Hát igen, már megint. Sőt nem marxizmus-leninizmus kérdő-4 titok az sem, hogy nem is utol- sei tanfolyamon tanul. A vita 4 jára keli körülnézni padláson, most sem kevesebb, de ezek 4 pincében, műhelyekben és a viták már a kommunisták <• gyárudvarokon ócskavas után egységes elvi állásfoglalásáról 4 kutatva; tanúskodik. Sőt mi több: a4 „ . - - , erSSTÄSSÄ »Ä SSSC-tÄ pai (napokat. ^ martinkemencék üzemelése Summa-summárum: a sisdit hulladékvas nélkül nem lehet- járási tanácson is konszolidá- J séges. A martinacél-gyártás- lódott a helyzet, a pártszerve-\ hoz a zet helyes, úton jár. kerül ki a • gépből — a préselést is automatikusan végzi el a gép, — a töreket pedig tö- rekfuvóval a géptől huszonegy méternyire távolítja el. Korszerű porelszívó berendezést is szereltek a gépre, így az teljesen pormentesen végzi el az általában igen poros eséplést. A gépet már a gyárban felszerelték az éjjeli csép- léshez szükséges lámpákkal és éjjeli munkára is tökéletesen használható. A zsáktöltő berendezése olyan rendszerű, mint amilyen a nálunk használt cséplőgépeken van. azzal a különbséggel, hogy mindegyik garatnál találhatunk egy önműködő zsákemelő készüléket, amelyre ha rátesszük a telt zsákot, automatikusan vállmagasságba emeli fel és megszabadítja a munkásokat a zsákemelgetéstől. Igen érdekes a silózó-kaszá- lógép is. Kaszaszerkezete épo- úgy elvágja a száraz kukoricaszárat, mint a füvet, vagy a silókukorica szárát. Ez a gép azonban nemcsak kaszál, hanem amit lekaszált, azonnal össze is vágja a kívánt nagyságra és kocsiba szórja az ösz- sz^vágott takarmányt, azt azonnal lehet vinni a silóba. Ez a gép, igen alkalmas lesz arra, hogy megoldja majd a kukoricaszárvágást. Kívánságunkra bemutatták, hogy a legvastagabb fajta kukorica- szárat is könnyen le tudja J vágni. Lipcsében szintén másfél hetet töltöttünk egy mezőgazdasági gépgyárban. Itt többfajta traktorral ismerkedtünk meg, láttunk különböző porozó és permetezőgépeket és egy nagyon ügye6 cukorrépa szedő gépet. A gép traktorvontatásű és egyszerre öt sor cukorrépát fejjel és szed fel, majd sorba- rakja külön a répát és külön a fejet, egy következő gép,.— amely szintén ugyanahhoz a traktorhoz van kapcsolva, — felszedi a sorbarakott répát, így anélkül, hogy emberi kéz érne a répához, elvégezhető a betakarítás és fejelés egyszerre. három ember segítségével. Ezekkel és a többi mező- gazdasági géppel alaposan megismerkedtek a javító vál- íalatok szakemberei. Megismerkedtek a gyártásukkal, szerelésükkel. javításukkal. Bízunk abban, hogy hamarosan a gyakorlatban is értéke-4 síthetik majd tapasztalataikat,? miután hozzánk is niegérkez-J nek az új, NDK-beli mezőgazdasági gépek. (K. P.) Baranya megye tanácsának karácsonyi ajándéka 4 Nagy gond az egész világon... 4 Lehet, hogy elcsépeltnek hat, húsz százalék hulladékvasra — népszerűén: ócskavasra — van szükség. Gond, nagy gond az egész világon, hogy miből elégítsék ki a hulladékvasszükségleteket. Gond nálunk is, és meg kell oldani nálunk is: Hogyan? E kérdést akárhogyan csűrjük-cgsavarjuk, mindenképpen egy megnyugtató és sőt mindig többet akarunk végső megoldáshoz lyukadunk ki, az ócskavasgyűjtéshez. Gyűjteni kell a hulladékvasat. Nincs hulladékvas? De van. Ahol nem intézik el a hnlla- felhasznált . pjjersvas • dékvasgyűjtést egy kézlegyin- mennyiségének megfelelően téssel, ott van. Ezt bizonyítja az is, hogy a MÉH Vállalat pécsi telepén a hónap első tíz napjában 1125 mázsa hulladékvasat adtak le. A Közlekedési Vállalat 61 mázsát, a szentlőrinci földművesszövetkezet 65 mázsát, a XIV. sz. Autójavító Vállalat 62 mázsát. Az istenkúti általános iskola tanulói — tipikusan nem ipari kerület! — két nap alatt 31 mázsa hulla1- dékvasat gyűjtöttek, a mecsek- aljai iskolások pedig ugyancsak két nap alatt 30 mázsát. Persze, sok vasat csak ott lehet gyűjteni, ahol akarnak Úttörőtanáeskosíás a szigeti külvárosi pártszervezetben Kedd este a szigeti külvárosi pártszervezet összehívta a területéhez tartozó úttörőcsapatok szervező bizottságainak tagjait. A színvonalas vita után a többi között elhatározták, hogy területi szervező bizottságot hoznak létre, amelyben képviselve lesz a pártvezetőség és a nőtanács is, továbbá őrs- és csapatvezetőket kérnek a Pedagógiai Főiskola KlSZ-szerveze- tétől. Pusztai József elvtárs, a megye úttörő titkára igen hasznosnak tartotta a tanácskozást és kifejezte azt a reményét, hogy más területi pártszervezetek is követik a szigetiek példáját. gyűjteni. Például nem valószínű, hogy a Pécsi Bőrgyárban több hulladékvas halmozódott fel, mint amennyi általában összejön egy gyárban, de itt nem kézlegyintéssel intézték el a vasgyűjtés ügyét, hanem a KISZ-szervezet a szó legszorosabb értelmében megmozgatta az egész gyárat. Mindenki részt vett a vashulladék felkutatásában és »összegyűjtésében. Az eredmény: közel egy va- gonnyi vashulladékot mentették meg. Van viszont olyan, vállalat is, amelyik nem szívesen válik meg a hulladékvastól. Ilyen például a palotabozsoki és a szentlőrinci gépállomás. Miért féltékenyek a hulladékvasukra? Ki tudja. Tény az. hogy nem adják le. Pedig feltehetőleg van náluk is, éppúgy, mint a többi gépállomáson. Arra semmi szükség, hogy használható gépeket és alkatrészeket dobjunk az ócskavas közé,'de ami valóban hulladék, ne hagyjuk elkallódni. Nemj) kis dologról van szó. Ez nemi „ „ __ egy szeruen vasgyűjtő uttorok, najnak díszítései> beren. Az 1930-as években, ősz- hajú, magyaros bajuszú. szemüveges, idős férfi járta be a magyar és a nemzetiségek lakta baranyai falvakat. Úgy bolyongott, mint Móricz Zsigmond országjárása során a Hortobágyon, az Ormánságban, vagy a Székely- földön. Fonográfja nem volt, de mindenütt elővette jegyzetfüzetét. S hangyaszorgalommal gyűjtögette, jegyez- gette, mentette a feledésbe menő népi értékeket: az ősi baranyai népdalokat, néphagyományokat, hiedelmeket, népi játékokat, adomákat. Hatvannégy baranyai községben összesen 4500 néprajzi adatot gyűjtött össze. Így született meg dr. BerzeNagy János volt pécsi tanfelügyelőnek „Baranyai -magyar néphagyományok” című háromkötetes, 1830 oldalas hatalmas néprajzi munkája. Ezt Pécsett, 1940-ben Baranya vármegye közönsége a saját költségén adta ki. Dr. Berze Nagy János életének fő műve azonban nem ez, hanem a „Magyar -népmesetípusok'' című, kézzel írott, 3778 oldalas alkotása, amelyen több mint harminckét évig dolgozott. Megírásával az volt a célja, hogy rámutasson: mi az, ami az egész emberiség szellemi hagyománykincsével közös vonás: mi az, ami ősi kúltúr- környezetünkből való; mi ez, amit Európától átvettünk, illetve átadtunk. A meseanyagot minden egyes típusnál összehasonlítja a velünk és körülöttünk élő, valamint a rokonnépek hagyományaival, a típus anyagának tárgy- történeti, mitológiai és nyelv tudományi vonatkozásaival együtt. „Magyar népmesetípusok” című művében összesen 1620 népmese indítékára mutat rá. Minden egyes mesetípus előtt előrebocsátja a típus nevét és megállapított ősképét. felsorolja a jellemző motívumokat, vagy elemeket, úgy amint azt Bolté tette a Grimm-meséknél. A típus ősképét azután megjelenési, vagy kiadási idővendben követik a változatok, amelyekben a jellemző motívumokat, vagy elemeket, mintegy a típus ősképének vetületit tünteti fel. Emellett művében feldolgozza az eddig közzétett magyar mesék anyagát is 1933-ig s ezekkel együtt azokat a meséket is, amelyeket az ország különböző területein élő magyarság körében gyűjtött, de nyomtatásban még nem jelentetett meg: Ilyen hasonló mű az egész világon csak egy van: a Bolté által kiadott magyarázatok a Grimm-mesékhez. — Azonban ez a mű meg sem kíséreli a típusok szerinti rendezést. Dr. Berze Nagy János „Magyar népmesetí- pusok” című kétkötetes néprajzi munkája a legelső és eddig egyetlen’-magyar mű ebben a nemben. Ez a mű nagy terjedelme miatt tizenhárom évig nem talált kiadóra. Értékét és jelentőségét azonban ez év elején felismerte a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, amely a -népművelési osztály javaslatára elhatározta, hogy a ^Magyar népmesetípusok'’ című művet teljes terjedelmében, a. saját költségén kiadja. A megyei tanács ezzel felbecsülhetetlen kültúrmisszlót teljesít, mert tizenhárom év után, az elkallódástól megmentett egy olyan éri élre s néprajzi művet, amely a közeli hetekben már közkincs- csé válik: Pécsett, a Mecsek Nyomdában már hónapok óta készül a „Magyar népmesetípusok" című kétkötetes mii, amely az idei karácsonyi, könyvpiac néprajzi, illetve tudományos újdonsága lesz. A bevezető részt dr. Bánó István, a budapesti Központi Pedagógustovábbképző Intézet tanszékvezető főiskolai tanára írta. Ez a bevezető rész a műben orosz, angol, francia, német és finn nyelven is megjelenik. így a „Magyar népmesetípusok" című munka nemcsak Magyar- országon, hanem a népmesékben gazdag Szovjetunióban, Németországban, Angiid ban, Franciaorszá gba-n, Finnországban és több más külföldi országban is nagy érdeklődésre és visszhangra számíthat. PUSZTÁT JÓZSEF Tájjellegnek megfelelően díszítsük a művelődési otthonokat! dolga, nem csak a MÉH dolga,( hanem mindnyájunké. dezései nagyjából „egy kaptafára” készültek. Ritkán találHogyan takar mányozzuk a teheneket? Közel negyven éve foglalkozik állattenyésztéssel Varga Károly, a Görösgali Állami Gazdaság törzstenyésztője. Ez idő alatt igen. sok tapasztalatot gyűjtött. Elsősorban az ő szaktudásának köszönhető, hogy Görösgalon van a megye egyik legjobb tehenészetei A Görösgali Állami Gazdaság is vásárolt tehenekkel kezdte meg a szarvasmarha- tenyésztést. Még tavaly is ötven tehenet vásároltak; Ezek közül egynéhány bevált, a többit meghizlalták és eladták. Azt mondja Varga elvtárs, hogy az első célkitűzésük az volt, hogy legalább minden (éhén megadja a napi tiz liter tejet Ezt elérték és most már csak olyan tehén borjúját hagyják meg továbbtenyésztésre, mely legalább tizenöt liter tejet adott, vagy ad naponta. Ez a helyes irányzat világosan meg mutatkozik e néhány adaton is. Az 1953—54-es gazdasági évben 2127, az 55-ösben 2444, az 56-osban 3015, az 57-esben pedig 3750 liter évi tejtermelés esik egy-egy tehénre; A selejtezés, a jú egyedek kiválasztása tehát nem \wlt hiábavaló egyrészt azért,, mert a fenti eredményt hozta, másrészt azért, móri ma már 10 harminc 'literen, 70 húsz literen felüli, 100 15—20 liter közötti tehénnel rendelkeznek és mindössze 70 olyan tehenük van, amelynek a napi termelése 10—15 liter között mozog. Igen ám, de ez még nem ad választ a fellett kérdésre. Valóban hogyan, milyen eszközökkel fokozták a tejtermelést? Egyszerű, nagyon egyszerű eszközökkel; Lehetne több tehenet is venni alapul, de talán a leghelyesebb, ha egy példán keresztül mutatjuk be, miként is érték el a 123-as Zsókánál a tejtermelés növekedését. Ez a tehén 1950-ben született; 1952—53- ban 2425 liter tejet adott. Ez nem sok, sőt kevés, és ha nem szakember kezébe kerül ez a tehén, akkor lehet, hogy már rég elfogyasztották volna; Pedig kár lett volna érte; Kár bizony, mert Zsőka 54-ben már 2791 liter tejet adott és 55-ben már elérte a 4084 litert; Tejtermelése emelkedett és ezért rém sajnálták tőle a pótabrakot. 1956-ban már 4633 liter és 1957-ben 7.507 liier a tejtermelése ami már nagyon szód eredménynek számit: A Zsókára azért figyeltek lése. Ekkor az abrakclásná" külön gondot fordítottak rá. Először tíz literre állították be, majd fokozatosan emelték az abrakját. Az alaptakarmányon kívül minden liter tejre 12 deka árpadarát, 23 deka korpát és 8 deka szójababdarát kapott. Az alaptakarmánya naponta 15 kiló Szudán! fűből, 25 kiló csalamádéból, 15 kiló lucernából, fél kiló korpából és szójadarából állt. Amikor 20 literre készítették elő, akkor az alaptakarmányon felül naponta 12. kiló abrakot kapott a. tehén, moslék formájában háromszori napi elosztásban. Az előkészítés eredménnyel járt. Március 26-án a tehén egy 41 kilós borjút ellett és április 24-én 38,7 liter tejjel fejték be. Négy hónapon keresztül 30 literen felül fejtek tőle. Jelenleg a napi termelése 25,2 liter. A laktációs idő alatt október 31-ig 219 nap alatt 6997 liter tejet adott, de még 81 nap van vissza a lak- tációból és ez idő alatt még mintegy 1600 liter tejre számítanak. Zsókáról még annyit, hogy jövő év április, májusában 50 kiló tep termelésére készítik elő és bíznak abban, hogy nem okoz most sem csalódást. És erre a takarmányozásra nem fizetnek rá, sőt az idén már minden liter tejen fel, mert hosszú időn kérész- .twmnyo'c fii ért kevertek tül egyforma vo tej terme- Egyes terme'ős/övetke/' is. elvben, de főleg az egyénileg gazdálkodók körében gyakran hangzik el az, hogy a tehén nem nagyon hálálja meg az, abrakot. Ezeknek az embereknek annyiban van igazuk: ha rendszertelenül, össze-vissza abrakoljuk, akkor nem hálálja meg, de különben igen. — A legtöbb paraszt kicsapja a tehenet a legelőre és amikor hazajön a tehén, otthon majdnem semmit, vagy azt ad neki, ami éppen otthon van — mondja Varga elvtárs, aztán ceruzát, papírt vesz elő és számol. Megéri-e a takarmány — ez most a kérdés, ö azt mondja: meg. Silót minden gazda készíthet. Ez pedig kitűnő téli takarmány. De termelhet más olyat is, amit a szarvasmarha szeret. Télen tehát a tehén alaptakarmánya állhat 25 kiló silóból, 8 kiló lóhere- vagy lucernaszénából, '3 kiló polyvából, 10 kiló takarmányrépából. Ez az egész 15 forintba sem kerül és a kondícióban tartáson túl elegendő öt liter tej termelésére is. Ha ennek az öt liter tejnek az árát leszámítják, akkor kiderül, hogy majdnem semmibe se került a tehén tartása. Ha a tehenünk e'érte a 600 kilós átlagsúly4, könnyön elő- ké-zítlietjiik pót abrakkal a ható olyan művelődési otthon, ahol a díszítő elemek, például az asztalterítők, fali díszt á-* nyerők vagy más belső díszítő tárgyak megadnák az otthon . tájjellegét. 1 ( A sellyei járási művelődési, otthonban nemrégiben nagyon ^helyes kezdeményezést láttunk; ? ormánsági múzeumot létesítet- ? lek az Ormánság lakta nép- f szőtteseiből, kézifaragásaiból; több tej termelésére. Az abra kolás is kifizetődik. Az egy liter tej előállításához szűk só- Miért ne lehetne másutt, is ges 12 deka árpa 17 fillér, aj ha nem is múzeumot létesíte- 20 deka korpa 20 fillér, a g J ni — de a tájjellegnek megfő* deka szója, vagy napraforgó- tárgyakkal már szemre is dara 16 fillér. Tehát ötvenhá- . i barátságosabbá, _ otthonosabbá w----------— — honokat” (— ray) rom fillér értékű abrakért ka- J,tenni a művelődési otthonokat? punk egy liter tejet, természetesen, ha ezt helyesen osztjuk (i el. Ha tehenünk naponta csak dp- „IrpS-f négy kiló abrakot kap ilyen lASemiOlVCr ressi W»körülmények között, már ak- tt NATO kor is képes tizenöt liter tej 4 csúcsértekezletén termelesere. Ez pedig több f mint 30 forintos napi hasznot!1 Washington (Reuter). A Fe* jelent a gazdaságnak. Persze. hér Ház kedden közölte, Eisen- helyes adagolással a termelő- *' hower elnök elég egészséges szövetkezetek és az egyénileg \ ahhoz, hogy _ reszt vegyen a dolgozó parasztok is a Görös- csúcsertekezleten. Valogali Állami Gazdasághoz ha- \ sz.muleg penteken indul repu- somSóan emelhetik a tejhoza- \ llfí<jpen Panzßba. mot rig. egészen a legvégső hatáh a titka 916 mázsa hízó 4 A Kelemenligeti Állami 4 Gazdaság, amely hosszú éveken keresztül sokszor még a tervét sem teljesítette, az idén az előirányzott 650 mázsa hízó helyett 916 mázsát szállított le. Tejtermelési tervét is túlteljesítette. 220 ezer liter volt az előirányzata, ezzel szemben november 30-ig 255 _ _ ezer liter tejet termeltek, is,' ra, hogy nem szabad sajnálni 4 hogy a tejtermelésben még a takarmányt, mert annak az 4 jobb eredményeket érhessea görösgali tejtermelés növekedésének. Nem nagy dolog, mindenki utánuk csinálhatja- a termelőszövetkezetek is, az egyénileg dolgozó parasztok is. Az eredmény nem marad el, ha hallgatnak Varga Károly két legfőbb tanácsára: az egyedi takarmányozásra ősarara. s/Ö ha helyesen etetünk, több-4 lií>k e[_ a bejer vissza térül; Szalai János re eseti 19 vzer 4 köbméter siló helyett 32 ezer 4 köbméter silót készítette’.:.
