Dunántúli Napló, 1957. december (14. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-01 / 283. szám
5959 DECEMBER 1 NAPLÓ Baranya 12 állami gazdasága rentábilis Baranya 12 állami gazdasága rentábilis. Nem valótlanság e mondat, hanem örömteli valóság. Nagy szó ez, amikor köztudomásúan milliókat fizettünk rá még tavaly is e mezőgazdasági nagyüzemekre. Ma pedig, ez év első háromnegyedének eredményeként nincs ráfizetés. Az évközi helyzet december végéig javulni fog. slí emelt árak nélkül rentábilisak Semmiféle csodatevő nem költözött az állami gazdaságokba, csupán az történt, hogy á kormány eltörölte azokat a kötöttséget, amelyek szerint azelőtt köteles volt dolgozni minden állami gazdaság, mód nyílott mindegyiknek lehetőségeit jól kihasználni: Ez és a gazdaságok megjavult vezetésé, dolgozóinak jó és javuló munkája hozta ezt az eredményt. Akik kevéssé tájékozottak, talán így szólnak a fentiek után: „Könnyű rentábilissá tenni, ha az állam felemeli az átvételi árakat.” Valóban felemelte, de nem az emelt árakon számítják a gazdaságoknak, s az emelt árak nélkül rentábilisak. S ez így még nagyobb, még örömtelibb eredmény. Sok összetevője van ennek a — nyugodtan mondható — meglepő eredménynek. Az állami gazdaságok termelése emelkedett. Megváltozott a gazdálkodás iránya. Idén ismét nekik volt legmagasabb átlagtermésük kalászosokból, takarmány szükségletüket már nem vásárlás útján biztosítják, mint tették ezt kényszer- helyzetben sok éven át. — A megnövekedett kukorica, takarmánygabona, szálas és pillangós vetésterületük termése fedezi szükségletüket. Emelkedett a tej- és hústermelésük mennyisége. Tavaly egy tehéntő’ egy év alatt 2274 liter tejet fejték. Idén háromnegyed év alatt már 2562 liternél tartanak és előreláthatólag elérik a tehenenkónti 3200 litert. Hasonló a helyzet a húsnál is, kivéve a hizottsertést, ahol a mennyiséggel ugyan nincs baj, de a ráfordított költségek nem csökkentek. Mert erről is — a költségek csökkenéséről is — örömmel lehet számot adni. Nemcsak többet, olcsóbban is termelnek Nemcsak a termelésük emelkedett megyénk, állami gazdaságainak, nemcsak olyan nagyszerű tény van e téren, hogy árutermelésük az éves tervnek, máris 83.5 százalékánál tart, hanem, hogy olcsóbban termelik és bocsátják az ország rendelkezésére termékeiket. Néhány számot erről. Idén 163 forintért termeltek egy mázsa kenyérgabonát a tavalyi 190- forint helyett, takarmánygabonájuk önköltsége mázsánként 24 forinttal alacsonyabb az 1956. évinél, a tej literje 3.35 forintról 3.03 forintra csökkent. Növendéküsző ét? tinónevelésnél több mint hat forinttal alacsonyabb egy kiló hús ára, a malac kilója pedig 29.84 forintról 23.19 forint lett. Csökkentek az úgynevezett általános költségek is, amelyek mögött sok felesleges kiadás húzódott meg a múltban felesleges munkakörökkel. E feleslegességet lefaragták, mert már előbb is vadhajtásnak tartották és . a kiadással együtt csökkent a bürokrácia is. Ennek során és a racionalizálásét.' 12 százalékkal lett alacsonyabb munkaerő-létszámuk, ennyivel kevesebb em.ber végzi a jobb, eredményesebb munkát. Az, hogy rentábilisak megyénk állami gazdaságai, nem jelenti, hogy valamennyi már ezen a színvonalon áll. Nem. inert nem egyforma szintről Hduítak ez év tavaszán. Bármennyire ús volt egyformán állami gazdaság tavaly is, azelőtt is például Kelemenliget és Boly, Siklós és Pécs, — a különbség nagy volt. Ezért van, hogy jelenleg vannak komoly nyereséggel dolgozó, rentábilis és még ráfizetéses állami gazdaságok. De biztató, hogy e régebben gyenge, nem éppen a nagyüzemi mezőgazdaság fölényét hirdetők is sokat javultak és idén már kevesebb ráfizetéssel dolgoznak. A Beremendi, az Ormánsági és a Pécsi Állami Gazdaság viszi jelenleg a jövedelmező gazdálkodás pálmáját, de a Elkészült Pécs 19&8-as éri költségvetési előirányzata 73 millió forint a bevétel, 75 millió iorint a kiadás Pécs megyei jogú város tanácsának pénzügyi osztálya elkészítette és a végrehajtó bi- pénteken délelőtt megtartott ülésén jóváhagyta a város 1958-as évi költségvetési előirányzatát. gazdaságai. Növekszik a gépek száma, sőt'számos speciális munkát végző gép állt, vagy zottság a áll a közeljövőben munkába ér szabadítja meg nehéz munka tói az embereket. Készek a, ....... , .... , ... .... tervek egy rendkívül modern!1 ,A. J“v° e,vi költségvetési előirányzat terve- kísérleti istálló építésére, ame- I z^enel a kormány az eddigieknél jóval na- lyet az NDK tapasztalatai 7°bb hatáskört es önállóságot biztosított a alapján létesítenek. Csak két- íamics részére.' Az előző évek tervezésétől el- tő lesz egyelőre ilyen az or- f teroen, az egyes tárcák nem a kiadások ke- szágbain. Uj szarvasmarha- 1! reyét szabták meg, hanem a bevételek összehajtó (magyartarka és jersy) * , 3ét. A tanácsnak így most joga vo t arra, nemesítése áll az állattenyész- ' tés minőség terében. Kísérleteznek a mű- 5 A végrehajtó bizottság Pécs 1958-as évi 73 148 000 forint bólyi, bikali állami gazdasá- trágya folyékony, oldott álla- költségvetési előirányzatát en — élen haladnak. 1200 hold gyümölcsös hogy a várható, vagy az elért többletbevétee au az auaiienyesz- j --------’ ^ — ----íős ég javításának elő-.>1e^re kiadásokat tervezzen. , Kísérleteznek a mű- J A végrehajtó bizottság Pé gok is — adottságaiktól függő- pótban váló adagolásán, c ,i bevételben és 75 048 000 forint kiadásban álmaglucerna gépi aratásán, ki- ,i ’apitotta meg. A kettő között mutatkozó dif- terjesztik a vegyszeres gyom- (i ferenda összesen 1900 000 forint és ennek a irtást a rétekre, legelőkre, a ,i hiánynak a fedezésére a tanács a pénzügy- lettre és silókukoricára, nagy- i minisztériumhoz fordnt azzal a kéréssel, hogy jelentőségű összehasonlító mű- f intézkedjen a tanácsi forgalmi adó részesedési trágya-kísérletek folynak. A é kulcsának felemeléséről, lomb és levéltrágyázási lehető- (1 ségeket kutatják, hogy, szer- (1 vestrágya-szükségletüket így 11 Az idei év háromnegyed része csak első lépés. Tovább kell haladni a mind magasabb jövedelmezőség felé, hogy a dolgozó népnek sokkal több legyen a haszna e gazdaságokból, mint bármikor volt a földesuraknak. Tesznek is érié. A legközelebbi lépések is biztatóak, hát még ezek teremtette továbib lehetőségek. Éveken át termelték a burgonyát, répát és mit tudni már, még mi mindent olyan területeken is, amelyet a természet is jobb sorsra szánt. E helyeken ez évben és jövőre több, mint 1200 kát. hold gyümölcsös létesül. A föld, időjárás alkalmas, akarat kell csupán és ésszerűség, hogy ezrek helyett milliókat adjon e föld. Ez is a tájjellegbe tartozik és vele együtt a megyére hagyományos fejlett állattenyésztés is. A gazdálkodásnak ezt az ágát sem hagyják a jelenlegi színvonalon, bár e téren 10 állami gazdaság dolgozik már jövedelemmel. Takarmány és újra takarmány! Ez az egyik jelszó és két év alatt 11 100 Icát. holddal növelik a piVlan- gósterületet és előreláthatólag ekkor sem állnak meg e téren. A több takarmánnyal pedig több állat jár, abból pedig több állati termék, több a mezőgazdaságnak e legértékesebb részéből. A következő években még inkább szocialista nagyüzemekké válnak a megye állami Jobban keresnek a munkások Szebb és jobb lakásokat sonló tény mutatja: a fejlődés*' üteme megtartja a. jelenlegit f (> így megváltoztak három ne- ^ gyed év alatt megyénk állami gazdaságai. De változtak az itt dolgozó emberek is, változott életük is. Az ellenforradalmi események után vi-!1 szonylag hamar helyreállt a (1 rend. Jó hatást váltott ki n< jogos bérkérdések rendezése, f amelynek eredménye, hogy például az addig legalacsonyabban bérezett nö vénytermelésben 812 forintról 1060 forintra emelkedett az átlagkereset. Általában 10—15 száza- i iákkal magasabb kereset jut egy-egy állami gazdasági dől-, gozónak idén: ,i Rövid, vázlatos beszámoló ez. Vannak szavak e cikkben amely mögött százak és ezrek nehéz, fáradságos munkája I * húzódik meg szerényen. Igen., (' ezeket az eredményeket ame-!1 gye állami gazdaságainak dől-(l gozói érték el, ember terein- tette ezeket. Köszönet, elismerés érte mindazoknak, akiknek ebben részük volt. To vábbi jó munkát! A jövő évi költségvetésben a városi tanács a legnagyobb Összegű kiadást elsősorban kulturális, másodsorban pedig szociális és egészségügyi célokra kívánja fordítani. A több mint 75 000 000 forintos kiadásból a tanács gazdasági célokra 9 563 000 forintot, szociális és egészségügyi ágazatra 12 595 000, kulturális célokra 44 167 000 forintot, a rend- és jogbiztonságra 307 000, igazgatási célokra pedig 8 375 000 forintot irányzott elő. Tanácsok szerint a költségvetési előirányzat a következőképpen alakult: a megyei jogú város jövő évi bevétele 34 681 000, kiadása pedig 35 881000 forint. Az I. kerületi tanács bevétele 11091000, kiadása 11391000 forint. A II. kerületi tanács bevétele: 18 204 000, kiadása 18 354 000 forint. A III. kerületi tanács bevétele: 7 989 000, kiadása pedig 8 239 000 forint. A költségvetési előirányzatot a december első felében tartandó tanácsülés tárgyalja meg és hagyja jóvá, majd végleges jóváhagyásra felterjesztik a pénzügyminisztériumhoz. építenek Meszesen A meszcsi iskolával szemben lévő oldalon félig készen áll már több, emeletes lakóház. Az építők szerint ezek a házak már sokkal szebbek, jobbak lesznek a „régi” meszes! épületeknél. .lobb'a lakások alaprajzi elrendezése, a helyiségek tágasabbak, kényelmesebbek. A lakások konyhái itt már lakókonyhák lesznek, amelyek nagyobb család számára is megfelelőek. Hogyan lehet kétszáz mázsás átlagtermést elérni? Diafilm készül a cukorrépatermelésről Baranyában évente 4200 holdon termelnek cukorrépát, ötéves átlagban 90 mázsa termett egy-egy holdon. A megye adottságai azonban olyanok, hogy megfelelő műveléssel elérhetnék a kétszáz mázsás átlagtermést is. A szakemberek megállapították, hogy az alacsony terméseredményeknek ikét főoka van; nagyon széles Az új épületek beruházója _ a Pécsi Szénbányászati ('távolságra vetik a répamagot Tröszt, mely néhány hóna- ('és az egyelésnél kevés tövet pon belül ezeket is átadhat- f hagynak. ja dolgozóinak. f A megyei tanács mezőgazdasági osztálya a TTIT-vel és a Kaposvári Cukorgyár felügyelőségével közösen diafilmet készít most a cukorrépatermelés helyes módszereiről. A filmhez szükséges hatvan felvételt a megye legjobb cukorrépatermelő vidékén készítették: így például a gyöngyfái gazdáknál, a szentdénesi és a rózsafai tsz- ekben, valamint a Görösgali Állami Gazdaságban; Ezeken a helyeken az idén is kétszáz mázsa felett volt a cukorrépa átlagtermése. ;!Áz egyhozaskozári tsz-tagok majdnem annyit keresnek mint a bányászok KÁSZOíi i Néhány héttel ezelőtt Egy- ázaskozáron jártam és természetesen meglátogattam a z-t is. A vezetőkkel beszélgettem a munkájukról, s miközben eredményeiket sorolók, ismételten lelkemre köftUUúi te&z Pécseit depend'átelefon ? i; kát is csak abban az esetben, 4 . ,, . , , . ha a bővítéssel párhuzama-1 csi^et 15 hozza. A vasán a hálózatot is korszerű-{(lányt, a_ vizet^ís. ok szereljek A posta szakemberei szerint Pécsett igen magas fokú a telefonkultúra. Budapestet kivéve, országos viszonylatban is igen nagy nálunk a telefonsűrűség és igen magas azoknak a száma, akik szeretnének bekapcsolódni a távbeszélőhálázatba. Azok pedig, akik megpróbálták végigjárni a tábeszélő igénylés rögös útjait, azt mondják, könnyebb Pécsett lakást szerezni, mint egy távbeszélőkészüléket. A két vélemény hűen tükrözi a jelenlegi távbeszélő- helyzetet, ami bizony egyáltalán nem rózsás. Kezdjük talán a központnál. A pécsi telefonközpontot 1930-ban helyezték üzembe. Akkor, — huszonhét évvel ezelőtt — még a legkorszerűbb követelményeknek is megfelelt és tökéletesen kielégítette a város akkori igényeit. Azóta azonban történi egy és más. A harmincas évek kisvárosából százezres nagyvárossá fejlődött Pécs, a technika pedig olyan nagy léptekkel szaladt előre az elmúlt csaknem három évtized alatt a távközlésben is, hogy a Beloiannisz gyár szakemberei szerint a pécsi telefon központ ma nemcsak az ország, hanem a világ egyik legelavultabb automata telefonközpontja. A javításához szükséges alkatrészeket sem. gyártják már. Ha javításra szorul, külön kell a szükséges alkatrészeket legyártani. De ez még talán nem is lenne baj, ha a központ nem lenne már túlterhelve. De túl van. A központ kihasználtsági foka legmagasabb az országban — vidéki viszonylatban. Több előfizetőt egyszerűen lehetetlen már rákapcsolni. A túlterheltség egyik legközismertebb ismertetőjele már gyakran jelentkezik: sokszor percekig kell várni a készülékekben jelentkező búgó hangra. A hálózat állapota sem jobb, mint a központé. A hálózat is túlterhelt. Ha a központ bírná az újabb terheléseket — de hát nem bírja — a hálózat tenné lehetetlenné újabb előfizetők bekapcsolását. Ez a két ok játszik közre abban, hogy a múlt évben is kereken kilencszáz igénylőt kellett elutasítani. Természetesen ez nem az összes távbeszélőigény. Ehhez még hozzá kell számítani azokat is, akik be sem adták igényüket, ismerve a helyzetet. Ez a jelen. Nézzük, milyen a jövő? A közeljövő még nem igéi gyökeres változást a távbeszélőhelyzetben. Igaz, tervbe van véve a központ bővítése és lehet számítani arra, hogy 1959 első felében a Beloian nisz gyár végez a közpon: ezres bővítésével és utána megkezdi egy újabb ezres bővítés legyártását és szere lését, de ez még nem sokai jelent az igénylők szempontjából. A bővítések jórész’ csak a legfontosabb igényel kielégítését teszik lehetővé és részben a távbeszélőforgalom minőségét javítja majd. Vj előfizetőket azonban csak alig-alig tudnak a hálózatba bekapcsolniAzotötték, feltétlen írjam meg, milyen sokat segít nekik a Komlói Bányagépjavító Vállalat, Lám, lám, mégsem halt meg teljesen ez a hasznos és szép mozgalom. Kár, hogy ereje már megcsappant, pedig igen hasznos segítséget nyújthatna ra munkások, a fiatal tsz-ek- (1 nek. Ezt bizonyítja az egyhá- { -askozári példa. — Az istállóban a komlóiak vezeték be a síneket — mondhat is csafc abban az esetben,!»a kozáriak. Meg két ___r -í-t._______ \ csilléi is adtak sz erte nagyobb kapacitású új automata központot. Az új központ létesítése több tízmilliós beruházással valósítható csak meg és mindenképpen évek kellenek a befogadására alkalmas épület felépítéséhez, a központ legyártásához és felszereléséhez. De ha elkészül, feltétlenül szakíthatunk a ma még kínzó telefongondjainkkal. Mit tegyünk addig? Hik \be. A bikaístállóba is bevezetMikor lesz hát telefonunk? ga a darálónkat — Kérdezi bizonyára most 3<(1S beszerel tek. sok ezer készülék nélküli te-d De segítettek másban is. A lefonrajongó. f nyáron, aratáskor egy vontaErre a kérdésre csak azt < > tóval és egy DT lánctalpassal lehet felelni: nyolc-tíz év <• siettek a tsz segítségére. Több múlva, A tervek szerint i* napig dolgoztak Egyházasko- ugyanis a hatvanas étiek kö-<> záron a bányagépjavitó embe- zepén kell üzembehelyezni d rei és a tsz-nek csak a gépek- majd a mai központnál két- ^ hez tartozó emberek órabérét kellett kifizetnie. De nemcsak a munkában ta- álkoznak. Tavaly augusztus ?,0-án Egyházaskozáron munkás-paraszt találkozó volt. Ott voltak a bányagépjavítótól is. A tsz megvendégelte őket. Bányásznapkor pedig ők voltak n komlóiak vendégei. Most november 29-én újból Egy 1 lázaskozárban jártam, zsebemben a meghívóval, mely szerint november 28-án zár- A legkezenfekvóbb válás? számadó közgyűlést tartott a persze: várjunk. De mast is, tehetünk. A távbeszélgetések p minőségének javulásáért tehetnek egyet s mást az előfizetők is. Például csökkeni-,i hetik a központ túlterheltsé yét. Mégpedig azzal, hoqyp rövidebbre fogják a beszélge-\ téseiket. így igen sokat sc-r qíthetnének, főleg a hétfőit és szombati csúcsnapokonJ Erre az önmegtartóztatásra“ persze csak addig volna nagy'-. , __ sz ükség, amíg az a várva* termes iskola, melyet második várt új központ fel nem épült e!?e1”d€Je a .gfe" Utána már kedvünkre kibe-z iei<c^.,. a létszámot tekintve szélgethetjük magunkat, fe-t 1T!‘^ idén szeptemberben is lejtve azt, hogy volt Pécsett* v:-^nek bizonyult. Ezer!. vá»t Kossuth Tsz, amely ez év márciusában alakult; Kíváncsi voltam, mire mentek; A Kossuth tagjainak többsége aludt, mert a zárszámadást vacsorával és hajnalig tartó bállal is megünnepelték. Az elnök, a könyvelő nem aludt, de azok meg marhákat mentek vásárolni, mert a 320 hold földhöz a kilenc tehén és az öt borjú nagyon kevés. A tanácson azonban mindent megtudtam. Hatvanhárom forintot ért a Kossuth-ban egy-egy munkaegység.. Sok ez? Becht János brigádvezetőnek több mint négyszáz munkaegysége volt, Torma Ferenc növénytermesztő is 380 munkaegységet teljesített, Hoffmann Annának pedig 280 munkaegységet írtak be a könyvébe. Tessék ezeket a számokat beszorozni 63 forinttal és akkor kiderül, hogy sok-e? Annyi bizonyos, hogy a Kossuth tagjai meg vannak elégedve, mert amint kiszámolták, a 28 tag külön-külöii majdnem elérte a bányászok havi fizetését. A jövedelem nagy részét terményben kapták, de most zárszámadáskor minden munkaegységre 10 forint készpénzt is fizettek. Hát ennyit fejlődött az egy- házaskozári Kossuth nyolc hónap alatt: majdnem elérte azt, hogy a tagok annyit keresnek havonta, mint a bányászok. Ez pedig nem kis dolog! Készül a tneszesi iskola „tükörképei6 A 'közelmúltban i tók a meszestelepi i iskola bővítését. A megkezdői talámos nyolctanegyszer telefonhiány is ... KÜRÜCZ t szükségessé a bővítés, mely-. ^ nek során megépítik az isko- f la „tükörképét", ami nem más, mint a jelenlegi nyolc tanterem pontos mása. A bővítést „átmenő beruházás” biztosítja. Jövő szeptemberben, minden bizonnyal taníthatnak mér az új tantermekben is. A bővítéssel egyidőben folyt eddig az iskola körülkerítése. A kerítés építését kedden fejezték be,
