Dunántúli Napló, 1957. december (14. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-01 / 283. szám
4 NAPLÓ 1957 DECEMBER 1 ' TLSSKELY MIKLÓS: Valaki hoaog. Jutka leteszi Csilla babát a párnára és figyel. Vajon ki lehet? Keresztke (Jutka keresztanyja) hangosabban szokott kopogni, és ha türelmetlen, zörög a kilinccsel is. Ilyenkor Jutka szájában összefut a nyál, mert Keresztke zsebében mindig akad egy-két szelet csokoládé, vagy néhány szem cukor. Vagy apa lenne? Apának van kulcsa, nem szokott kopogni. Csak jön hangosan, nevetve, csókos szájjal, szúrós bajusszal, ölelésre tárt karral. Lefekvésig nem is kerül vissza a kis ágyba, mert apa liancúrozik vele a szőnyegen. Segít megfésülni, öltöztetni, dajkálni Csilla babát, azt a rosszat. Csilla baba ugyanis rossz, mert apának is engedi, hogy megfésülje, pedig a jó baba csak a kismamának tartja oda a fejét. Jutka már belenyugodott Csilla hűtlenségébe, s apára nem féltékeny, mert apa olyan jó. Szeretne is már játszani vele, úgy hiányJUTKA Félig aludt még reggel a bú- — Aa-aa-aa-a, aludjál te kis csúzáskor és később csak ho- baba, mályosan emlékezett apa sza- A dúdolás őt is elálmosítja. vaíra. Anya pedig azt mondta Szempillái elnehezülnek és reggel, hogy apa sokáig Pesten szöszke feje mellére csuklik, lesz és ajándékot hoz Jutka- A,z ablak előtt hajladozik az nak és Csilla babának. Most a. akác. Élénkülő szél ostromolja kopogásról Jutkának eszébe ágait. Távol, a hegy fölött apró jutott a korareggeli beszélve- villámok hasítanak bele az ég tés. Apa biztosan azért mond- sötét leplébe. Vihar közeleg, tg, hogy este hazajön, mert Néhány perc múlva szélroham nem akarta megríkatni. Más- rázza az akácot, s hatalmas !Pál József: ként nem lehet, hiszen valaki kopog, de nem apa. A nagy szobából lépések hallatszanak. Anya észrevette a kopogást és kimegy az előszobába. Halkan beszélgetnek. Jutka nem érti a szavakat, d° megreccsen a parkett, s ebből tudja, hogy az a valaki, aki kopogott, bejött, A nagv szobában beszélgetnek. Anya néha halkan nevet. Poharakat szed elő. Isznak valamit. Később ruhasuhogás hallatszik és két koppanás. Jutka még mindig áll, s kavillámok után félelmetesen dö rög az ég. Jutka riadva ébred szundikálásából. — Anya! Hangját újabb égzengés nyomja el. Utánc döbbenetes csend keletkezik és ebben a csendben Jutka kulcszörgést hall. Ismerős, megszokott zörgést. — Apa! Apuka! * * sík szobában megreccsen egy j szék, majd üveg koppon az asz-j talon. Kint megered az eső. * Szapora dobolással veri az ab- j laküveget. * Jutka vár. Lassan, óvatosan # leteszi a babát és feláll. Odaát* újra koppon valami. Talán po-f hár. ahogy letette valaki. — Anya! # Vár, majd újra kiált: — Anya! Éhes vagyok!... J A másik szobában ismét recs-f csen a szék. Ismerős léptek j kőzetednek — Apa! — csendül Jutka {i örömteli hangja. Kiáltását tompa zühanás követi. Valami csörömpölve az ajtóhoz esik és vékony erecske csordogál a hasadékon át. Csillog a stagy szoba villanyfényé- erős szagot áraszt ben és erős szagot ------A na nem ifin be Jutka 01Van csípős bűzt, amilyent* Apa nem fon oe. jutna karácsonykor érzett Jutka. kurta emlekeeete szerint ilyen amikor felmászott apa ölébe eset nem volt még. Figyeli a súlyos lépteket. All ... , . .’ rr" „Vfcj.,7 paszkodik a rácsba. Jó lenne zik. Máskor mar itthon szokott i;ut A lenni erre az időre, hiszen odakint az utcán, túl az ablak előtt hajbókoló akácfán, már sötétedik. Nemsokára felgyújtják az utcán a villanyt, s a lombon átszűrődő fényfoltok tarka mesevilágot szőnek a szoba homályába, benépesítve megnézni, hogy ki jött. A hang ja mély és erős, nem hasonlít az apáéhoz. — Anyai A hívásra nem jön senki. ' Ki kellene mászni az ágyból! Ha akarna, kimászhatna, mert egyszer már megpróbálta. Ve a sötét szobában, csöppnyi kezével markolja a rácsot és táguló szemmel mered a nagy szoba ajtajára. Az ajtó alatt a hasadékon fény szökik be. Apa kiabál. Jutka az ismeretlen szavak közül egyet sem hallott eddig. Valami felborult. Biztosan és felborult a pohár. A gyerek rettenve figyel,] majd legörbül parányi szája. — Apa! Félek!.»• » Keservesen sir sokáig.» Aztán hüppögássé enyhül zoko- j gása és fáradtan, éhesen elal-j szik. } A távolodó vihar gyengülő i szele megcibálja az akác lomb-* jószívű manókkal és törpékkel minek? Kerekre tágult kék «aVJurmAiav^iAal^kUt Ilyenkor az utcáról vékonyé szeme lassan elvándorol a szó- lármája veri fel a laktat, ^nycsíkok szöknek a szobába.* baajtóról. Észreveszi az elha- Kozoen tyra villámuk és csat- Egy-egy pillanatig körülölelik* nyagolt babát. Lehuppan a tanva dördül az eg. Jutka sírva Jutkát, amint könnyes arccal, * párnára és rendezgetni kezdi •es remegve kuporodik orrát Csilla baba hajába* játékait. Mindjárt este lesz, s az fOV sarkába. Védőn szorítja túrva szuszogva alszik. * Csilla babának aludni kell Ap- mellehez az alvó babát. ______________ t ró kezeivel levetkőzteti ked- Ajtó csapódik kint és embe-^*/*^^%'^** a kis rácsos ágy környékét. Késő van, de hpa még nem jön. Reggel korán kelt, vonathoz ment. Jutka emlékszik rá, felébredt apa csókjára. Beszélgettek is: — Mikor jössz haza? — Este jövök, de ne szólj senkinek,. i — Jó. — Csillára vigyázz, meg ne fázzon! Szervuszl Segíts akarat, s te, éitetem A diófánk két ága között élt és megbújt ott lesben a pufók. Sötétszürke, szőrfésűslábú volt, s Ucresztesliátú, babszemnyi pók. Megcsodáltam rablólovag-várát: ezüst-szálakból-szőtt remekét: micsoda háló!... mesteri munka!... — tépte vihar, szaggathatta szét, reggelre ép volt, ép a kelepce, megfeszült mlndenlk fonala s a pók az ághoz lapulva várta, hogy ébredjen a legyek hada. Bant tóm lett. Vagy csak kalmár-szellem vitetett velem dünnyög legyet? — Mért etettem? — hogy» a lakománál . vérért üvöltő néző legyek? — Mindegy, mindegy már. de hordtam nék: a rúgkapálózó falatot: szárnyát fogva a hálóba tettem s megvártam, míg jött és rákapott, ráugrott a sívó áldozatra és fonta köré a fonalat, pörgette és fonta, — majd a vérét kiszívta s a vértől megdagadt. Naponta jártam ki hozzá, mígnem úgy éreztem már, hogy a fonál engem fon be és kötöz béklyóba, s ő pörgeti kőrém: a Halál. t Napok, évek hálójával fon be és ölelése könyörtelen, — s hogy ne mint egy légy, csak úgy pusztulj > segíts akarat, s te. értelem. Segítsetek, mert a mi bolygónkon még annyi fekély és szenny rohad. — s hogy emelt fejjel, ne nyöszörögve fogadjam majd a halálomat. vencét, majd parányi pizsamát rek szaladnak az előszobában.( húz rá, kibontja copfjait. Mire Az erős dübörgést magassarkú, < végez, teljesen besötétedik a könnyű cipők gyors kopogása* gyerekszobában. Jutka ölbe- kíséri. Csapódik az ajtó, majcV t veszi Csillát, lágyan ringatni elcsendesül minden. Végtelen-* kezdi, s altató dalt dúdol: nek tűnő percek múlva a ntáKönyvtárcsinosítási verseny a pécsi járásban Volt valami régi operettslá- ^ger, amely arra hívta fel emberek figyelmét, hogy ha #csak egyszer végig mennek a Váci utcán, szemük-szájuk elA Megyei Könyvtár 1957. augusztus 10—október 19-ig „fcönyvtárcsinosítási“ versenyt szervezett Ezt az tette indokolttá, hogy még azokban, a községekben sem voltak mindenütt biztosítva a kölcsönzés előfeltételei, ahol a könyvtár kedvezően alakult a Ijplyzet, a verseny keretében a tanács biztosította a téli tüzelőt és függönyt vásárolt az ablakra. Sánta Józsefné könyvtáros saját kézimunkáival csinosította a könyvtárat. két és 1 000 forintot kapót könywásárlásrá. A kölcsönző helyiség tiszta, rendes, kedvez* benyomást kelt. Boda községben egy év ótr nem működött a könyvtár ~ helyiség-probléma miatt. " külön- zett Szabó Cyuláné, belvárd- kultúrotthonban. működése új é tat foglalkozó vállalata rende- rendelte meg, amelyikre valagyulhi népikönyvtáros is. Ö a2 jászületett. olvasókat kérte segítségül, közösen meszelték ki a könyvtárat, s 157 forintot adtaik a csinosítási munkákra. Az ablakra függöny, az asztalra kézimunka és virág került. A helyiség tiszta, rendes. Asztalt, széket a tanács adott. Évek óta probléma volt Bi- csérden a kölcsönzés zavartalan biztosítása. A kölcsönzőhelyiséget raktárnak is használták, így nehezen lehetett hoz záiémi a szekrényhez. Bodó Pál né pedagógus, népkönyvtárra a tanácstól asztalt, könyv- szekrényt, a falra festményekül ui ro t thonban, vagy álló helyiségben van. Sokhelyütt hiányos volt a bútorzat, a könyvtár helyisége rendetlen és piszkos. A csinosítási verseny eredményes volt. Azok a népkönyv tárosok, akik a versenybe beneveztek, a tanáccsal karöltve teljesítették vállalásukat. Ez annál is inkább örvendetes, mert eddigi tapasztalatok szerint legtöbb tanács a könyv- tárat, sem anyagi, sem erkölcsi támogatásban nem részesítette. Voltak azonban kivételek is: Szőkéden Vándor János 1949 óta vezeti a népkönyvtárat. Elsők között nevezett be a csinosítás! versenybe la A községi tanács méltányolta lelki-11GAEAMBOSI LÁSZLÓ: ismeretes munkáját és semmi t1 támogatást sem tagadott meg# tőle. Szépen berendezett külön d álló helyisége van, újságok, d folyóiratok állnak rendelke- l1 zésre az olvasóknak. A helyi- d ség tiszta, rendes. A csinosítási d verseny alkalmával a tanácsi 1 200 Ft értékben rádióval, 800* forint értéltben könyvvel aján-1 dékozta meg a könyvtárat, s a, helyiségeket is kifesttette. Akadnak versenytársak is, , mint pl. a mánfai népkönyv-', tár, ahol Homlódi Ferenc pe- > dagógus a könyvtáros, A ver- > Kénnyel kapcsolatban tnegbe- \ szélié a teendőket a tanáccsal, , ennek eredményeképpen —J könyvtára a pécsi járás egyik p legszebb könyvtárává fejlő- (\ dött. önálló helyiséget kapott (i a kultúrotthonban, s annak (i felszerelésére asztalokat, szé- keket, népművészeti térítőkét i ugyrnolyan függönyt és sző-J nyelet adott a tanács. A r.ép-<> könyvtáros ajánló kflnyv-ka-J taló-tunt állított össze és elhe*11 lyezte az asztalokon. Minder(l annál jelentősebb, mert Mánián évek óta gyengén műkő- (1 dött a könyvtár. é A szentlőrinci tanács Is hosz-# szú ideig mostohagyermekként# kezelte a könyvtárat. De itt is# Német nyelvű könyvek kiállítása mert az államközi megái lapo- a2 dások értelmében az 1958-as esztendőben sokkal több neme' könyvet vásárol tőlünk a Kultúra' export-import vállalat, mint az eddigi években. párat említsek) igen nagy példányszámban vásárolják. Gerhard Richter végezetül pedig arról beszélt, hogy remélhetően hamarosan Németországban is rendeznek magyar áll a-.- gyönyörűséges hölgyek — Nagyon sokan nem tudnak k°ny»^&lbMzámotiij - Vkről iimégszebb ruháitól. Nóe, a Vá- eljutni erre a kiállításra. Az ő ... ■ ■ ■« .., _ del utcá mindig a meglepetések számukra is hozzáférhetővé » kiállított kanyarói. Talán .. . . „ . vállnak könyveink, mert e2en- röviden annyit; hogy a müvek ^ 18 “ A Ke' túl rendszeresen küldünk pros- kiállítása, nyomása, kötése reskedelmi Kamara nagy rep- pektusokat, amelyek a.nagyobo hírneves lipcsei cégek rezentatív bemutató termében" vidéki városokban — ígv tér- "... ámul-bámul most az ember mészetesen Pécsett is - az ér- hagyományaihoz. A választó r, uíiiii.!,,, deklődői: rendelkezésére úllazon a nagyszerű kiállításon; nak E16fordulhati hogy a ku]. Dícséretreméltó munkát véig- verseny során helyet kapott r ;i amelyet az NDK könyvexport- tára éppen azt a könyvet nem zett. Megállapíthatjuk, hogy ? * Gerhard Richierrel, a Deut- venseny mind a könyvtárak »scher Buoh-Export und -Import mind a tanácsok szempontjá-(i GMBH egyik vezetőjével síkéból eredményes volt, az em-prült találkoznom a kiállításon, lített községekben kedves, ba-(iakl a következőket mondotta: rátságos otthont nyertek " —Ezen a kiállításon 80 NDKkönyvek, a többi községekbe r p beli könyvkiadó 2000 könyvét is lényeges javulás tapasztal p mutatjuk be. Közöttük szépiro- ható. i* 1 dalmi alkotásoktól .kezdve u A legjobb eredményt elé: i1 tudományos művekig minden községek könyvtáruk tovább- i1 megtalálható. Tudjuk, hogy a fejlesztésére pénzjutalmat, f <»magyar közönség körében nagy könyvtárosok pedig a Megye' I * az érdeklődés a német nyelvű Könyvtárban ünnepélye® kére # könyvek iránt. Ezért igyekeztek közt könyvjutalmat kap #tünk egy teljes keresztmetsze- nak. dtet adni kiadóink munkájáról. SZ. A. # Tettük ezt annál is inkább, melyik mérnöknek vagy akár egy háziasszonynak szüksége van. Ebben az esetben közvetlenül a Kultúrához kell fordulni, s a vállalat megrendeli a szükséges könyvet. — Szeretném megemlíteni azt is, hogy a magyar könyvek rendkívül bő. (Csak egy szám: évente 9000 különböző művet adnak ki.) Algériai regényíróktól a román költőkig hatalmasan széles a skála. Sok-sok gyermekkönyv, tudományos munka, képesalbum található köztük. Baranya megyében so kan beszélnek-olvasnak németül, az 5 figyelmüket . szeretnagy népszerűségnek örvende- nénk felhívni most, hogy ezennek hazánkban. A legkedveltebb írók: Mikszáth és Móricz, több művüket lefordíttattük és kiadtuk. Petőfi kiadásunkat •is igen sokan keresik. Népszerűek a magyar kiadó német nyelvű könyvei is. Barcsay: Művészeti anatómiáját, a magyar szakácskönyvet, Csanádi fut bal iszckkönyvét (hogy csak túl — ha Pécsett- - járnak kérjék el a könyvesboltban a német prospektusokat és válasszanak belőle kedvükre. Ebhez pedig mindenkinek jó munkát, jó szórakozást kívánunk. Onódy György Pécsi szimfónia Leánykérés óharanyai stílusban Csillagos vasban nyargal ax Idő, Történelem lova fekete mén, — álcsattog körme a hatalmas városon a mélabús hegyek csipkés tetején. Lángolva lobog a tajték s a házak falára fröccsen a láng, égnek a gyönyörű tornyok, — a bíbor lebegve szánt, ekéje aranyat fordít a földre, hallgatag Illába ömlik a táj s az óriás fény csillogva száll, mint tündöklő madár.. < Pécs, — bolyhos kis dombjai isszák a hegy tejét s a Mecsek emlői duzzadva adnak. Koszorú-lombos fák közt ül a vast a vér-ivó alkonyat..i nézi a várost, a százezer öklöt, a hegyeket hasító vihogó erőt s ujjával az utak közt tapogat. HaPga, moccan az éj, most kúszik nuhán mihiárd lábbal... előre szökell... birkózik a tálja’ a Misinát s a tornyot köpenyébe fojtja, • • feketén lihegnek, kibomlik lágy ko.nfya... i lámpák lerántják a rongyot, — fehér az ég... s csobogó kékben térdet a vidék. Felszáll a Nap, részeges orrát a kövekre nyomja, lilába reszket a medencék csontja, a fák, mint zengő gereblyeíogak munkához látnak, gyűjtik a felhőt a tájnak... A boglyák buksik a réten, apró havasok, köztük a Nyár fény-füstje kavarog... Kiált a minaret, a felséges kupola ünnepre zendül s mint király a tér trónján iil a városháza... narancsot osztogat. Égig-éró váza a moraj, melyben milliárd hangró/.- nyílik s bennünket bölcsőtől elkísér a strP Szimfóniák és tüzek, városa, Pécs, daiol’ak szívem húrjain, — szered?' •enélő tornyaid, harsogó gyáraid -zinezzék a kedvet, — 7orró melleidre Öleld a csecsemőt, a gyermeket míg játszik, nyisd meg a sziklákat csendülő aranyér. merítsd még mélyebbre ienyero-i « föl-föl én daloló városom, föl a zúgó fénybe.., Oh, őrök szereltem.! Milyen egy és i mégis milyen vál- i tozó a te arcod! Minden nemzedék i más és más módját 1 keresi és találja * meg a szerelem ' megváltásának. Ma * másképp udvarol- 1 nak, mint tegnap, s * holnap mázképp fognak, mint ma. Az alábbiakban t egy közel száz esz- i tendós baranyai le- \ ánykérő levelet ol- , vashatunk. 1871. ja- , nuár 4-én kelt Szentmártonban. (A sok baranyai közül vajon melyikben?) Három nemzedék- . kel ezelőtt a !e- i gény még így kérte i meg a leányt szü- i léitől. Nagyapáink * legmélyebb érzet- f meil tárja fel ale* vél. A pársoros * írásban nem véletlenül hatszor fordul elő ez az egyetlen szó: szív. Ezeknek a iársaságá- Iran: szeretet, ■ szerelem, öröm, aranyos, kedves.it A levélnek még az a külön érdekessége is megvan, hogy írója minden bizonnyal német anyanyelvű fiatalember volt. Még küzd a magyar kifejezéssel, de az idegen nyelvérzéken minduntalan átüt « magyar nyelv szelleme és ereje. „Szerelmes Kedves Szülők! Az legnagyobb szífbeti szerétéiből kérem. önnöket. Megvallom igen örvendő szivem szándék ját, amit már réktől fggval szívemen hordozok, Kérem Kedves Szülők, hogyha meg volnának■ elégedvel az én szegénységemmel, odaadnák nekem az aranyos, kedves Mariskát, úgy mind házas- társnak. Merd én ővele szivemből igen meg vagyok elégedvel. Es kérlek kedves édesanyám, aranyos Mariskám, valid meg szíved szán- dékját az kedves Szülőidnek, . hogy meg vagy velem elégedve1. És kérem Önnöket kedves Szülők, gondul- ják meg magukat. Majd 6-án eljövök hozzájok, akkor majd többekről is beszéljük. Tisztelettel és az szífbelt örömmel Muster József. (ti