Dunántúli Napló, 1957. december (14. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-04 / 285. szám

2

NAPLÓ

1951 DECEMBER 4

A NATO-fagállamok békemozgalmának felhívása

Párizs (MTI): Az Humaaüté közli kilenc nyugat-európai NATO-tagállam békemozgal- mának közös felhívását.

A közös felhívás a többi között megállapítja: az európai népek nem írhatják alá saját halálos ítéletüket. A közvéleménynek fel kell emei- nlo szavát, hogy követelje a kormányoktól — cselekedjenek a nemzetközi feszültség csökkentése érdekében, vegyenek fontolóra minden olyan javaslatot, amely a fegyverzet csökkentését és Közép-Eurőpának az atomfegyverek tekintetében való semlegességét írja elő. Ezt a

Kelet éppen úgy elfogadhatja, mint a Nyugat és mindez kedvezőbb, mint ha Európát atom-hadlanyagraktárrá változtatnák. Ez lenne az első lépés a nemzetközi feszültség enyhülése felé.

Ütött az óra — mondja a kilenc ország békemozgalmának felhívása —, hogy a népek parancsoló szóval követeljék a termonukleáris fegyverek kísérleti robbantásainak azonnali megszüntetését, e fegyverek használatának eltiltását a katonai tömbök politikájának felszámolását, valamint az általános leszerelést.

Bonn állásfoglalása a közvetlen szovjet—amerikai tanácskozások kérdésében

Berlin. Von Eckardt, Adenauer kancellár sajtófőnöke

Hangsúlyozta, hogy a NATO- nak egységes egésznek kei

...u „ia** lennie az Egyesült Államok

hétfon a sajtó képviselői előtt Vfizetése alatt'

kormánya nevében nyilatkozott Carlo Schmid és Fritz Erler szociáldemokrata képviselőnek arról a napokban elhangzott javaslatáról, hogy a

A nyugatnémet hadseref

rakétafegyverkezéséről, illet v-. amerikai rakétatámaszpontok nyugatnémet területen történt

szerű."

Áz Országos Béketanács katolikus bizottságának ülése

Szovjetunió és Amerika köz- létesítéséről azt mondta, hogv vetlen tanácskozik. Von Eck- ez a_kerdés „ma még nem idő ardt azt a véleményét fejezte ki, hogy a két szociáldemokrata képviselő „puhatolózó megbeszélésekről", nem pedig „közvetlen tárgyalásokról“ beszélt. Ilyen „puhatolózó kapcsolat felvételt „a bonni kor- „ - , , _ „

mány is üdvözölne“. A sző- fejeztével Ammanban közös vetségi kormány is elismerte, közleményt adtak ki, a közle- hogy Amerika és a Szovjetunió meny szerint a jordánlai korkét világhatalom s hogy csakis mány biztosította Hammarsk- a közöttük levő megállapodás földöt arról, hogy továbbra if vezethet a nemzetközi feszült- a legteljesebb mértékben ség enyhüléséhez. így tehát együtt akar működni az ENSZ nem lenne logikus, ha a kor- fegyverszüneti ellenőrző biHammarskjöld

ENSZ-íőtltkár és a Jordániái kormány tárgyalásának beAz Országos BéV.ctanács ka- to'ikus bizottsága püspök-elnökének vezetésével kedden ülést tartott. Az elnök az ülés elején bejelentette, hogy Grősz József kalocsai érsek, az Opus-pacls elnöke Mag Béla e. apátot, az Opus-pacls ügyvezető Igazgatójává nevezte ki. A bizottság megtárgyalta a katolikus békemunka fő- problémált: így például az Opns-pacls gyakorlati béketevékenységét a lelkipásztorok között, a katolikus békelap közel jövőbeni megindítását és az egyházmegyékben papi békegyülések megszervezésének az ügyét. Ezekben a kérdésekben a bizottság egyöntetű elhatározásra jutott és határozatait Grősz József kalocsai érsek, az Opus-pacis elnöke elé terjeszti azzal a

kéréssel, hogy az Opus-pacis szervező és Intéző bizottsága a határozatokat mielőbb vitassa meg és vezesse megvalósításhoz.

mány a két legnagyobb hatalom kapcsolatainak felvételét elutasítaná.“

zottságával.

A közlemény még megjegyzi, hogy Hammarskjöld toVon Eckardt beszélt a sajtó- vábbi lépéseket tesz a Jordáértekezleten a NATO belső viszályainak kérdéseiről is.

nia és Izrael közötti megoldására.

viszály

Elsüllyedt görög; hajé személyzetének

megmentése

(TASZSZ) Nyikolaj meg a több mint nyolcvan lentyin Tkacs fedélzetmester Zolin, a „Mahacskala" nevű mérföldes utat. és Alekszandr Jaszlnovszkii

szovjet tartályhajó helyettes Csakhamar vettük a „Niki- gépész megpillantotta az egyik kapitánya jelentette rádiém: tosz" utolsó rádióközlését, csónakot. A szovjet tengeré- — November 30-én kora reg- amely szerint a hajó személy- szék halál tmegvető bátorság- gél a „Mahacskala“ felfogta a zete két csónakon elhagyta a gal megmentették a csónakon panamai zászló alatt hajózó süllyedő hajót. A szovjet ten- talált nyolc görög és egy egyip- „Nikitosz“ nevű 3500 tonnás gerészek egész nap fáradhatat- tömi tengerészt, akik a fáradí- görög hajó SOS-jeleit. A „NI- tanul keresték a két görög j6formán eszméletlenek

kitosz" koordinátáinak tiszté- mentőcsónakot. A „Mahacs- _,, ,

zá

sa után azonnal a helyszín- kala" személyzete feszülten voItak- Mentőcsőnakjukat re siettünk. Rendkívül erős figyelte a hatalmas hullámo- amely megtelt vízzel, csupán s szél- és hóviharban tettük kát. Délután öt óra tájban Va- mentőládák tartották fenn.

December 20-a után választják meg a pécsi bányaüzemekben az üzemi tanácsokat

(Folytatás az 1, (Mairól)

felhasználását, stb., g az Igazgató, a bányavezető ezt köteles végrehajtani. Természetesen ha az üzemi tanács határozata jogszabályt sért, vagy hatáskörén tűimégy, úgy annak végrehajtását az igazgatónak meg kell tagadni; Amennyiben az üzemi tanács és az igazgató között esetleg vita keletkezne, a vitás kérüzemi demokrácia kifejlesztését, tevékenységükkel neveljék a dolgozókat a szocialista munkaerkölcsre, a haza, az üzem szeretetére*

Az üzemi tanácsok tagjaira tehát nagy feladatok várnak. Éppen ezért nagyon körültekintően, a legnagyobb alapossággal kell majd kijelölni, illetve megválasztani azokat, akik az üzemi tanácsok tagjai lesznek, A végrehajtási uta- dést a minisztérium a szak- eítás kimondja, hogy az üzeszervezeti központtal egyetértésben dönti eb

A jogok természetesen az üzemi tanácsok esetében is kötelességekkel járnak együtt; Az üzemi tanácsoknak kötelessége többek között, hogy munkájuk során a vállalat, az üzem gazdaságos működéséhez a vállalat igazgatójának segítséget nyújtsanak, betartsák a törvényes előírásokat, különösen az üzemi rend, fegyelem és a biztonságos munka érdekében. Állandóan őrizzék és védjék a társadalmi tulajdont, erre neveljék dolgozó társaikat, segítsék — példa- mutatással is — a vállalat előtt áúó gazdasági feladatok megvalósítását, határozataikkal, javaslataikkal segítsék az

mi tanács tagjává — szakszervezeti tagságra való tekintet nélkül — csak olyan büntetlen előéletű, a dolgozó néphez, a Népköztársaság Alkotmányához hű jelölt választható meg, aki legalább két éve a vállalatnál, illetve az üzemnél dolgozik. S ez nem véletlen, hanem biztosíték arra nézve, hogy az üzemi tanácsba valóban a dolgozók legjobbjai kerüljenek.

A végrehajtási utasítás kimondja azt is, hogy az üzemi tanácsok megválasztásáról az üzemi bizottságok gondoskodnak, hogy az üzemi tanács tagjainak számát az üzemi bizottság határozza meg s hogy az üzemi tanács elnöke az üzemi bizottság elnöke. Fnnek megfelelően a pécsi bányaüzemekben hamarosan hozzákezdenek az üzemi tanácsválasztás előkészületeihez. A tröszt szakszervezeti bizottsága a trösztigazgatóval egyetértésben' december 8-lg kidolgozza a választás ütemtervét s ezt december 15-ig ismerteti az üzemi bizottságok elnökeivel és az üzemek vezetőivel. Az üzemi bizottságok és a bányaüzemek vezetői december 25- ig aktívaértekezleteken tájékoztatják a szakszervezeti aktíváikat és a műszakiakat az üzemi tanácsválasztással kapcsolatos feladatokról, s az 6 feladatuk lesz, hogy a bányaüzemek valamennyi dolgozójával megismertessék az üzemi tanácsválasztások jelentőségét, az üzemi tanácsok célját és működési elvét.

Mivel üzemi tanácsot csak termelő üzemben szabad választani, a pécsi tröszt üzemei közül Pécsbányán, Szabolcson és Vasason választanak egy- egy üzemi tanácsot. Az üzemi tanácsok valószínűleg 81, illetve 101 tagú'ak lesznek. Az üzemi tanácsokat a pécsi bányaüzemekben előre’áthatóiag december 20-a és február 5-e között választják meg, mégpedig először Pécsbányán, majd Szabolcson és Vasason.

A mezőgazdasági üzemekben is készülnek a nagy eseményre

Megkezdődött az előkészület ban dolgozók többsége is he- a mezőgazdasági üzemekben lyesli, jónak tartja, mert a (állami gazdaság, gépállomás, dolgozók helye« törekvéseit erdőgazdaság stb.) is a közel- elősegítő szervet lát benne, jövőben sorra kerülő üzemi ta- Sokat nem tudnak még monminden történt. Ez politika; aggódalom, de van gazdaság- is. ha szabad ezzel a kifejezéssel élni.

Egyes gazdasági vezetők kezdenek féltékenyek, lenni az üzemi tanácsokra, hogy beleszólnak majd dolgokba, intézkednek hatáskörükben, szóvá — ha nem is ezzel a kifejezéssel mondják — akadályozzák a gazdaságvezetés műnké ját Ennek forrására is köny- nyen rátalálni. Nem kell rcss- indulatuság egy gazdaságvezető részéről sem, hogy ilyer gondolatokat ébresszen benne Hosszú éveken át — az úgynevezett üzemi háromszögek megszűnésétől — nélkülöztük a gazdaság vezetésének szélesebb alapokra fektetését. H: mondtuk is és végeredményben való is volt, hogy a dolgozóké a gyár, az ország, az' nem nagyon érezte egyes ess fékben, merti éppen munkahelyének igazgatásába, jobb vezetésébe sokszor nem tudót beleszólni. Voltak ugyan termelési értekezletek és más alkalmak, ahol elmondhatta bár ki véleményét, de egyben ser- volt arra lehetőség, amelye' az üzemi tanácsok létrehozás,- ad. Beleszcktak gazdasági vezetőink a vezetés jelenleg* módszereibe és a megszokot tat nem könnyű elhagyni. Pedig azok, akik emlékeznek még az üzemi háromszögek az üzemi bizottságok gazdaság- irányító, vezető és szervező munkájára, sok jót tudnának mondani, eloszlathatnának sok ilyen gazdasági jellegű aggó- dálmát, vagy féltékenységet a

zása“, csupán aggodalmaik

vannak. Aggódnak, hogy nem- ______

e lesz revizionista törekvésű hatáskörük“ körül, az új szerv, mások kísérteni látják benne az ellenforradal

nács választásokra. Bárányá- dani a mezőgazdában dől- ml munkástanácsok szerepét. ködésér51 Kámosan fellépnek ban ennek első nagyobb lépe- gozok sem a népi demokrácia Kétségtelenül van valami alap- _ énné« e kevés ismerettaé-r- se december másodikén volt új szervéről. Ügy tartják, ja ennek, hiszen alig egy éve, bői fakadóan — hoev bőveb- Bó’yban, ahol Fekécs Lajos,- hogy a gyakorlat, a tapaszta- hogy tombolt még a „munkás- bf,n kelIe_ i^öi-vonlTaTTii az * MEDOSZ elnökfeégének tag- lat döntielvéglegeSen ho- tanácsok“ által szervezett Ü7emj ,, rácsok működését, ja tartott előadást az üzemi ta- gyan töltik be feladatukat sztrájk, igen eleven még az munkájának módszereit sfb.

nár»ok létrehozásának jelentő- Túlzás lenne azt állítani, ellenforradalom emléke. VI- p^re igazán csak akkor nyílik

Bégéről, a tennivalókról. hogy a kormány és a SZOT szont az is. kétségtelen, hogy m6d ha már dolgoznak, ha

Rövid ideje, hogy megjelent üzemi tanácsok létrehozásáról nagy adag túlzás van ebben az munkájuknak lesznek bizo- a kormány és a SZOT elnök- szóló határozata csak jót, csak aggodalomban, hitetlenség, bl- nyo9 tapasztalatai. Addig a sédének ezzel kapcsolatos ha- helyeslést váltott ki. Vannak zonytalanság és bizalmatlan- tározata. Az érdeklődés e szer- másféle megnyilvánulások is ság azok részéről, akik ezek- vekről rövid idő alatt igen Nem azt mondják, hogy „nem nek alapján „ítélik meg“ a széleskörű lett. Az üzemi ta- kellett volna ilyen intézkedést még létre sem jött üzemi tanácsok létrehozásának gondo- hozni“, azt sem mondják „fe- nácsokat Elfelejtik, hogy az latit, céljait a mezőgazdaság- lesleges ilyen szervek létxeho- azót* eltelt egy évt>s» sok

Rózsa Ferenc

Már 51 éve, hogy egy budapesti családban második gyermekként született Rózsa . j i 36 évvel később, 1942-ben megszervezte az illegális kommunista lapot, a Szabad Népet. Ennek főszerkesztője lett, a cikkek legnagyobb részét is ő írta, ezenkívül a lap elosztásiról is gondoskodott. A letartóztatások sűrűsödésekor egyik cikkeben ezt írta azoknak az elvtársainak, akik esetleg a csendőrnyomozók kezébe kerülnének; „Semmilyen kínzás nem mentség a párt árulására — inkább válaszd a halált, minthogy árulóvá légy ... Gondolj arra, hogy a .pártnak élnie kell." Ehhez maga is hű maradt, még akkor is, amikor 1942. június 1-én letartóztatták. Nem tudták vallomásra bírni, a legkegyetlenebb kínzásokkal sem.

1906. december 4-én született. Apja mérnök. Fejlődésére nagy hatással van két évvel idősebb bátyja, az illegális párt tagja. Feri termetben majdnem akkora, mint bátyja. Vékony, nyurga, szőke fiú, bátyjához hasonlóan okos, értelmes, érdeklődő gyerek. Szerette és minden gondolattal hozzá fordult, tőle kért tanácsot is. Ahogyan nem lehet megakadályozni, hogy tavasszal a fák rügyezzenek, úgy nem lehetett kiirtani Feriből sem a tanácsköztársaság néhány hónapjának emlékét. Tágrameredt szemmel látta a munkásemberek új világát, érezte a felszabadultság légkörét. Ugyanekkor még nem értette pontosan miről van szó.

— Beszélni akarok veled Dlkl — kuporodott egyszer bátyja mellé. Már rég akartam, csak nem mertem szólni...

Dlkl csodálkozva nézett öccséré. Ugyan, mit akarhat ez a gyerek.

— Dlki, én szeretlek téged, nekem te jelentesz legtöbbet, akarom tudni, vajon te is szeretsz-e engem?

Bátyja szótlanul ölelte magához Ferit, Ezúttal 6 hallgatott és Feri beszélt.

— Legyünk mi mindig olyan jók egymáshoz, mint most, ne hagyjuk el egymást soha.

Diki, a tapasztaltabb fiú mosolyával rázta a fejét:

— Az élet biztosan szétkerget majd minket, messze egymástól. Akkor is hűségesek maradunk egymáshoz...

Sokáig ültek együtt így. Észre sem vették, hogy besötétedett. Gyerekszó volt csupán? Nem! A sors valóban szétkergette őket, sok ezer kilométernyi távolságra egymástól, — ők mégis hűek maradtak egymáshoz és az elvekhez. Minden addigi szónál és fogadalomnál szorosabbra fűzte őket egymáshoz egy új fogadalom, melyet Diki Pesten, Feri pedig Németországban mondott ki:

— Be akarok lépni a Kommunista Pártba.

Középiskolái elvégzése után Németországba ment tanulni. Itt építészmérnöki diplomát szerzett. A nyári vakációk idején építkezéseken dolgozott, itt ismerte meg közelebbről a munkásokat. Ez az ismerettség aztán örök barátsággá szövődött. Németországban ismerkedett meg a kommunista párt munkájával. Az egyetemen a fiatal kommunista diákok vezetője lett.

1931-ben hazatért. Nehezen kapott munkát. Itthoni pártmunkába bátyja kapcsolta be. 1932—34-ig a „Kommunista” című lap munkatársai között dolgozott. Tagja a párt területi bizottságának, a KIMSZ munkáját segítette, majd a párt központi bizottságának tagja lett.

A Szabad Népnek négy száma jelent meg. Az egész titkos rendőrség légiója vette üldözőbe vezetőit. Május 25-én árulás következtében elfogják Rózsa Ferencet is. Már az első éjjel kegyetlenül megkínozzák. „Kit kapcsoltál be az építőktől? Hol gépelték a Szabad Népet?” — záporoztak a kérdések. Rózsa a kínoktól meggyötörve csak néha válaszolt: „Nem tudom”. Az asztalnál ülő nyomozást vezető detektív mosolygott, firkált a papírra, biztatta az izzadó verőt. Aztán leintette. „No, emlékszel-e már?” kérdezte. „Nem szabad megtudniok” — ez az egy gondolat járt a fejében. — örült! Mit hallgatsz? Nagy előnyünk van veled szemben. Először is, nálunk a gumibot. Azután rá is érünk. Ha nem beszélsz most, beszélsz egy heti verés után. Addig ütünk, amíg mindent el nem mondasz.

így megy másnap, harmadnap... Egyszer ismét kihallgatásra viszik, látja, hogy a folyosón tormát reszel egy nyomozó. Röhög. „Te kapod, virslivel!” Durván meszelt fal — ez maradt életéből, ez a négy fal. A fal foltjaiból, mintha Diki szeme meredne rá. Már nem is kérdezik. Papírzsákba töltik a frissen reszelt tormát. A nyomozó torkon ragadja, a zsákba nyomja a fejét. A torma maró szaga vájja a szemgödrét, rágja a tüdőt. Szeme, szája égő sebhely, tüdeje szétpattanásig felfújt hólyag. Megvakult? Hörgő hang hallatszik. O már nem hallja. „Előre, elvtársak, fel a vörös zászlóval! Előre kommunisták”.

A közkórházban halt meg, anélkül, hogy eszméletre tért volna.

Richárd Göteborgban tudja meg, hogy az az ember, akit mindenkinél jobban szeretett, nincs többé már. Elolvassa kétszer is az értesítést. „Feri öcséd hirtelen meghalt.” Ott marad ülve a széken, mozdulatlanul. Hangtalanul sír, ahogy azok szoktak, akiknek régen elapadt a könnyük.

Tavasszal, ha éled a természet, ha a fák elhullatják lombkoronájukat, a Városmajor utcán öreg bácsi sétál. Nem látszik szeme csillogásán, hogy már 80 éves, bár lábal már nehezen viszik. A járókelők csak annyit tudnak róla: öreg mérnök. Rózsa Ernő 6, Diki és Feri édesapja. Az emberek közömbösen mennek el mellette. Nem tudják, hogy két flát adta szabadságukért. Honnan is tudnák? Ferinek igaza lett, amilcor azt mondta édesapjának: „Te ezt nem érted, édesapám, majd egyszer meg fogod érteni. Igaza lett. Megértettük mi is és tanulni fogunk életünk befejezéséig a nárt e nagyszerű, bátor munkásának, az eszméhez haláláig hű katonájának életéből, örökké megőrizzük emlékét az utókor számára.

PÉCSI JÓZSEF

Eléggé kevés ismeretünk van még ilyen jellegű szerv műA varsói bíróság ítéletet hozott a zavargások miaft letartóztatottak ügyében

lecfontosabb, hogy az érdeklődök körét szélesítsük, az aggódalmakat eloszlassuk és felkészüljünk a közeljövőben történő jelentős eseményre,

A varsói kerületi bíróság néhány napon át tárgyalta annak a diákcsoportnak az ügyét, amelynek tagjait az októberi zavargásokkor tartóztattak le. A vádirat szerint a letartóztatottak utcai csoportosulásban vettek részt, amelyek tagjai kövekkel, téglákkal, stb. haji- gálták meg a polgári milicla funkcionáriusait és a munkás- milicia tagjait. Janusz Jeeaiyk és Kazimlerz Szosta diákok ellen ezenkívül hatósási személy elleni erőszak vádiát emo1ték. A kerülefi bíróság a vádlottakat bűnösöknek mondotta ki a terhűkre rótt cselekményekben és Janusz Jecznvke» háromévi, Kazlmlrz Szostakot másfélévi börtönre Ítélte. Roman Gierzynsky, Anton Ga- jewski és Jan Szpakowicz vádlottakat másfél évi börtönnel sújtotta. Jerzy Adamczyk *a- katos és Stanislaw Mroz ház* mester —, akik ugyancsak csatlakoztak a kalandorokhoz, s akiket szintén letartóztattak — másfélévi, illetve börtönbüntetést kapott