Dunántúli Napló, 1957. december (14. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-29 / 305. szám
HUT! DECEMBER 29 NAPLÓ 3 a falusi KISZ fiatalok legyenek a termelőszövetkezeti mozgalom élharcosai! — Parasztifjúsági tanácskozás az SzMT székházban — A KISZ Baranya Megyei Bizottsága parasztirjúsági tanácskozást tartott szombaton a szakszervezetek megyei tanácsának székházéban. A tanácskozáson megjelent Gosztonyi János, a KISZ Központi Bizottsága titkára, Kiss Dezső, a KISZ megyei bizottságának megbízott titkára. Az elnöki asztalnál foglalt helyet Ambrus Lajos, a KISZ megyei bizottságának parasztifjúsági felelőse és Mitzki Ervin, a KISZ megyebizottság ágit. prop. felelőse. A mintegy 170 falusi fiatal előtt Ambrus Lajos elvtárs tartott ' rövid beszámolót. Visszatekintett tízhónapos munkájukra, méltatta a kommunista fiatalok Baranya megyében elért eredményeit. Az egy évnél rövidebb idő alatt 285 szervezet alakult meg a megyében (7927 taggal), amelyből 185— 190 falun működik. Nagyszerű számok ezek, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a megye 325 falujának mintegy felében még nincs ifjúsági szervezetünk. E számokból következtetni lehet a községi KISZ- szervezetek egyik legfontosabb feladatára. A tanácskozás központi gondolata a nagyüzemi mezőeaz- daság megteremtése volt. Már Ambrus elvtárs is beszélt róla, de még többet foglalkoztak vele a hozzászólók, különöse» Gosztonyi János elvtársi Miért hagyják ott a falut a fiatalok? Gosztonyi elvtárs felszólalásában hangsúlyozta, hogy a tér melőszövetkezet nem a kommunisták kitalálása, hanem maga a történelmi szükségszerűség. Már a gőzeke megjelenése után bebizonyosodott, hogy a gépesített nagyüzemi mezőgazdaság többet tud termeink A kommunisták — a marxizmus—leninizmus birtokában — csak felfedezték ezt a törvényszerűséget és azon. vannak, hogy a kisparaszti gazdaságokat a szocialista önkéntesség útján egyesítsék — Jónéhány országban megfordultam — folytatta Gosztonyi elvtárs — keleten és nyugaton egyaránt, és megmondom nektek őszintén, sokszor fájt a szívem. Csehszlovákiában és Németországban gyengébb minőségű földeken, kedvezőtlenebb éghajlati viszonyok között is sokkal többet termelnek mint mi, nem is szólva a Szovjetunióról és Bulgáriáról, ahol a kollektivizálás lényegében befejeződött, A mi egyéni gazdaságaink termésátlagai — lényegét tekintve — ma is azon a szinten vannak, mint 10—20, vagy 40 évvel ezelőtt. — Sokszor halljuk, hogy a fiatalok otthagyják a falujukat. Vajon mi ennek az oka? A kalandvágy? Igen, van akit az kerget, de a többség nem így gondolkozik. A többség azért hagyja ott szűkebb hazáját, mert azt vallja: „A nyolc órát megdolgozom, zsebrevá- gom a fix-fizetést és szabad ember vagyok. Nem kell lá- tástól-vakulásig dolgoznom az esőben és a sárban“. Tehát: könnyebb és jobb életre vágynak. Ezt a könnyebb és jobb életet azonban falun is meg lehet teremteni, de csak a termelőszövetkezetek útján. Gosztonyi elvtárs elmondotta, hogy az egyéni parasztgazdaságban, ahol szinte mindent a maguk izomerejével végeznek, s kilométereket ballagnak naponta a barázdában a lovuk vagy a tehénkéik után, vagy a csípős őszi időben kézzel szedik ki a cukorrépát — ott sohasem lesz erre lehetőség. A munkát megkönnyíteni csak .gépekkel lehet „Ne féljetek a kezdeti nehézségektől“ Tüdőm, hogy nem lesz könnyű — folytatta Gosztonyi elvtárs —, hiszen az újért min dig sokat kell verekedni A legelső cséplőgépeket is összetörték; (És nem mindenhol azért, mert a kenyerüket féltették tőle a szegények. Sok helyen maradiságból.) 1949- ben, a mi falunkban, amikor a gépállomás gépei a vasútra érkeztek, félreverték a harangokat, kicsődítették az embereket az utcára mondván, hogy két vagon ko’hoz érkezett;, ? Idővel mégis megalakult a termelőszövetkezet, és sok vita, küzdelem, sőt kilépések meg visszalépések után eljutottak oda, hogy ma kisbabával sem lehetne kikergetni belőle az embereket; — Valószínű nehéz lesz a ti falutokban is a kezdet —* folytatta Gosztonyi elvtárs. — Dehát ki vállalja a kezdeti nehézségeket, ha nem a fiatalok? Ha egy 60 éves paraszt- ember azzal rukkol elő, hogy jobb lehet a termelőszövetkezet, de azért nem lépek be, nekem mór jő lesz így is — ez még csak hagyján. De egy fiatal már nem beszélhet így, mert előtte áll az élet és csakis tőle függ hogyan rendezi be magának. Ezért mondom, hogy ti, fiatal kiszisták legyetek a termelőszövetkezeti mozgalom. élharcosai faluhelyen. Gosztonyi elvtárs nagy tetszéssel fogadott felszólalása után Zákányi József elvtárs, a Termelőszövetkezeti Tanács Baranya megyei megbízottja, a KISZ megyebizottsága mellett működő parasztifjúsági tanács elnöke számadatokkal bizonyította, hogy a termelőszövetkezetek a könnyebb és jobb élet feltételeit máris megteremtették. A megye termelőszövetkezeteiben 1400 forintot tett ki havonta egy átlagos tag jövedelme pénzértékben, a jobb csoportokban meghaladta a 2000 forintot is. Ilyen pénz-, összeg birtokában ruházkod- *' hat és szórakozhat a fiatal Utolsó üdvözlet tS ikísértünk hát utolsó földi utadra is. Az. ötágú csillag alatt, kandeláberek lobogó fényénél végtisztességgel adóztunk emlékednek. Csak most láttuk igazán a szeretet, a részvét olyan megnyilvánulását, amely nemcsak az eltávozottaknak járó tisztelgés, hanem — és éppen ez a maradandó —. a jóbarátnak adott utolsó kézszorítás, utolsó ölelkezés. Kedves, ismerős arcod tükörképe ott remegett a szabadjára engedett könnyekben, a meghatott búcsúszavakban, a felzúgó gyászin- duló komoly akkordjaiban. Olyanok is járullak ravatalod elé, akiknek talán nem is számítottál volna érkezésére. Agyból kelt nagybetegek, félbehagyott munkáról sebtében érkező jóbarátok, vállalatok vezetői és mi mindannyian, akik elvtársaid, munkatársaid voltunk. Drága Farkas elvtárs, drága Elemérünk! Most itt vagyunk a dolgozószobádban, Utaz íróasztalodnál címeztük hozzád e néhány búcsúsort. Fogadd tőlünk szívesen, mint amilyen szeretettel, kegyelettel írtuk. Mi majd elmondjuk annak is, aki a félbehagyott munkát folytatni fogja, hogy ki voltál életedben, hogy mit jelent majd folytatni a munkádat. Legyen olyan elvhíi. olyan becsületes, olyan szerény, mint Te voltál. Senkitől nem kívánunk több munkaszeretetet, segíteni akarást, mint amennyit Te nyújtottál, amíg nyújtani tudtál. Azt is tudjuk, hogy a Te végakaratod szerint cselekszünk, amikor ezt ígérjük neked. ígérünk mást is. Azt, hogy féltő gonddal őrködünk hited, álmaid megvalósulása felett, mint ahogy gondos figyelemmel kísérjük hátrahagyott kicsiny családod gondját, baját. Mi, akik tovább dolgozunk, őrizni fogjuk emlékedet, őrizni fogjuk békés pihenésed. Fánítfáh a baranyai hnüámferekelí |, A Dunát és a Drávát — a | > , i baranyai szakaszon — nagy Kinek kell erkölcsi bizonyítványt kérnie? A fontos és bizalmas munkaErosítsök l1 hullámterek szegélyezik. Terv-*' körök betöltésére vonatkozó a KISZ Szervezetek {)het ® területeket. Korábban^ illetékes helyen a következő kommunista jellegét! j[ Mohácss2igeten mteMk tena. Sok szó esett még a tanács 1| cjaj nyárt a folyóparti földe- kozáson arról, hogy erősíteni I1 ken. kell a KISZ-szervezetek kom- munista jellegét Nem elég i1 Dravapalkonyanal harminc csak a szórakozás, a politika, a *1 holdas hullámtér van. A sívár párt célkitűzéseiért való nyílthomokon eddig nem igen ho- kiállás a legelső Ezért (ezt ], nosodtak meg a növények. A tette) jövő évben ismét vissza-1 \lov° év tavaszán fekete fenyőt állítják ioeailha a szervezett < es szürke nyárt telepítenek a <3S SÄ »•«»«* ?*&**#* ra törekszenek, hogy mégis- 'bírjak ugyanis leginkább a sza fi Vraz homokot. Mar szántják a hullámteret, ahol 160.000 fasadalrm együttélés szabályait.,i hogy az ifjúságot szocialista csemetet ültetnek majd el. szellemben neveljék. Amint a tanácskozáson elhangzott, valamikor az volt a nagy legény, aki vasárnap részegre itta magát, becsapta a lányo-J kát és kiverte a fél kocsmát. (i Ma az ilyen embert korhely- nek, lumpnak és züllött fickó pedig (1 táj ékoztatást kapta: A felszabadulás után néhány évvel hatályát vesztette az a rendelkezés, amely meghatározott állások betöltését erkölcsi bizonyítvány benyújtásához kötötte. Kihasználták ezt a lehetőséget olyanok, akiket gazdasági, politikai vagy más jellegű bűncselekmények miatt elítéltek. Az ellenforradalom időszakának számos tapasztalata bizonyítja ezt. Az utóbbi időben is nem egy esetben megállapították, hogy a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények tetteA s^csvaH varseny megyei dinfője mák nevezik. A mai ifjúság esz ményképe a szerény, öntudatos és jól dobozó fiatal, aki sok hasznot hajt a társadalomnak; S hogy a fiatalok valóban ilyen mércét állítottak maguk elé, azt szinte mindegyik hozzászólással példázhatnánk. Fü- löp elvtárs, a bogdásai KISZ- szervezet titkára elmondotta, hogy elvállalták a falu fásítását, parkosítják az iskola udvarát. Németh László má- rtakéméndi kiszista arról beszélt, hogy rendbehozták a falu rozoga színpadját, s járdát javítottak társadalmi mun kában. Hason’ó szellemben A megyei tanács művelődés- 'ügyi osztálya még szeptemberben pályázatot hirdetett Arany 1 János szavalóversenyre. A köz- ségi, majd a járási selejtező ' versenyek után — amelyeken [mintegy 800-an vettek részt.— 1 pénteken tartották a megyei ‘ döntőt. Az általános iskolások közül ,'16-an jutottak a megyei döntőibe. Az első díjat — Arany Já- Inos emlékkönyvet, Ady Endre és József Attila verseskötetét Szendrődy Gyöngyvér, a mohá- I esi általános iskola tanulója (nyerte. A második díjat — .Arany János emlékkönyvet és I József Attila verseskötetét , Cseke Judit, mozsgói tanuló- , nak ítélte a bíráló bizottság, a sei többszörösen büntetett elő-* életű személyek. Nem ritkán előfordult, hogy valakit anyagi jellegű visszaélés (sikkasztás, lopás, csalás, leltárhiány stb.) miatt munkahelyéről eltávolítottak, a bíróság elítélte, s büntetésének letöltése után az ország más részében újból olyan munkakörben helyezkedett el, ahol lehetősége nyílt a nép vagyonának megkárosítására. Elsőrendű közérdek tehát, hogy a Magyar Népköztársaságban fontos vagy bizalmas munkaköröket, illetve tisztségeket csalt büntetlen, feddhetetlen előéletű személyek tölthessenek be. Hozzá kell fűzni, hogy a kapitalista országokban is hasonló intézkedéssel biztosítják az illető államok vezető szervei és tőkései, hogy az ö .szempontjukból gazdaságilag t vagy politikailag károsnak mi- f nősített személyek ne kerül- ' hessenek fontos vagy bizalmas beosztásba. Emlékezetes, hogy a felszabadulás előtt Magyar- ’ országon nemcsak az államigazgatásban, hanem a gazda- f sági élet területén is meghatározott állások megpályázásához erkölcsi bizonyítványt követeltek, sőt volt olyan időszak, még munkakönyvét sem állítottak ki erkölcsi biA 12 felnőtt — középiskola sok és dolgozók — közül az. első díj Herendi Erzsébetet, a(i siklósi gimnázium tanulóját il-,i lette meg. A második díjat i Hazafi Klára, a mohácsi gim- a názium tanulója, a harmadik.iami díjat pedig Bändel Lajos, a,isem nagyharsányi kőbánya dolgozó-, i zony'tvany nélkül ja kapta. ,i Az Elnöki Tanács törvényA megyei döntő résztvevői ((erejű rendelete kimondja, hogy nagy felkészültségről tettek ta-<>az erkölcsi bizonyítványba csak núbizonyságot. * *- —! tos kiejtés, a A tiszta, szaba-< versek helyes i értelmezése a döntésnél gyak-> állapítások helyesbítését a jogerős bírói ítélet tüntethető feL Az esetleges téves megbiszólt hozzá Muíh Ferenc vil- J harmadik díjat, ugyancsak lányi, Lanner Teréz belvárd- J Arany János emlékkönyvet és gyulai KISZ-tag és a többi fiatal ist [ oklevelet Somkövi ■ sellyei tanuló kapta. Erzsébet zonyítvány kiállításától számított 15 napon belül lehet kérni, az elutasító döntés ellen a kérelmező panasszal fordulhat a legfőbb ügyészhez. Erkölcsi bizonyítványt csak _fannak kell kérnie, aki vállala- I1 latétól, intézményétől, hivatalá- vevoje megkapja az Arany Ja- (* tói a bizonyítvány beszerzésé- nős emlékkönyvet. t re felszólítást kap. ran nehéz feladat elé állította a bírálóbizottság tagjait. A nagyszerű eredmények láttán a Hazafias Népfront megyei bizottsága lehetővé tette, hogy a megyei döntő minden részt Kevés olyast dolog vast a szocialista országokban, amit a szocializmus ellenségei aranyit r- ócsároiitaik, mint éppen a műn- kaversenyt, a szocializmus építésének legalapvetőbb módszerét 1956 októberéiben az ellenforradalmárok frontális támadást intézték a munlkaver- semy ellen, gúnyolták és bántalmazták a sztahanovistákat, a kiváló dolgozóikat és fennhangon hirdették, hogy hazánkban többet nem lesz mura- kavereeny, nem tesz hajcsárkodás. Nem volt ez véletlen, s még csak nem is a munkaverseny szervezésében valóban elkövetett hibákból fakadt A szocializmus ellenségei, az ellerafoiv radalmárok tudták, hogy a szocialista munkaverseny elsősorban a tegöntudato^ «- sabb munkások mozgalma, I hogy ebben a mozgalomban hatalmas erő rejlik s amíg ez a mozgalom él, addig számolni kell a szocialista gazdaság állandó erősödésével. S bár az éHtenfarradalmárok valóban mindent elkövettek, hogy a munkások előtt beszeny nyezzók a immkaversanyt, a munkások többségét nem tudták félrevezetni. Nem véletlen, hogy a kiváló dolgozók nagy része a fenyegetések ellenére is viselte a kitüntetéseit s bátran mondták bárki szemébe; becsületesen megdolgoztunk mi ezért, nincs mit szé- gyélnünk miatta! S ez a bátorság abból fakadt, hogy munkásaink nagy része a felszabadulás óta eltelt idő alatt a forma, a tartalom a fontos! megértette, tapasztalta, hogy már nem a tőkésnek, nem a gyárosnak, hanem saját magának dolgozik s ha jobban dolgozik, elsősorban saját magának használ vele. A verseny ezeknek a munkásoknak a vérébe ivódott bele, szinte élet- feltételüké vált, nem tudtak s nem is akartak lemondani róla; Maga az étet bizonyította be az év elején, hogy a szocialista mumkaverseny nem a párt és a szakszervezetek által kitalált divat, hanem a munkások legbensőbb ügye, a szocializmusba vetett szilárd hitük kifejezője. Az ellenforradalom után megyénkben is, de az ország többi részén is a munkások voltak azok, akik felelevenítették a munkaversenyt, akik kifejezésre juttatták, hogy versenyezni alkarnak. Még a rosszakaróink sem mondhatják, hogy ezeket a megnyilvánulásokat felülről szervezték, hisz éppen elég sokat kellett várni, míg a kormány és a szakszervezetek közös határozata megszületett. E határozat persze széles visszhangot váltott ki és sok segítséget nyújtott a munka versennyel kapcsolatos különböző problémák tisztázásához, elősegítette a munkaverseny fejlődését. Mégis ma — több, mint egy évvel az ellenforradalom után — ha körülnézünk megyénk üzemeiben és bányáiban, meg kell állapítanunk, hogy a november 7-i fellendülés után ismét csökkent a verseny lendülete, sőt egyes helyeken gyakorlatilag nincs is munkaverseny. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy mi ennek az oka, hogyan, mivel lehet ezt megindokolni, nincs-e ellentmondás a szavak és a tettek között? A kérdésre nem könnyű a felelet. Kétségtelen azonban, hogy az igazi, az eleven szocialista munkaverseny széleskörű kibontakoztatásának még nagyon sok akadálya van. Vegyük csak sorba ezeket!- Az üzemek és gyárak többségében, amikor az ellenforradalom után újjászerveződött a munkaverseny, még nagyrészt időbérben dolgoztak a munkások. Részben e miatt, részben az egyénék és kisebb csoportok által elért eredmények értékelésének nehézségei miatt vagy más ok következtében csak a nagyobb egységek léptek versenyre egymással. A nagy egységek közötti verseny alapjait ugyanakkor elfelejtették lerakni. lgv aztán nem csoda, hogy a nagy egységek közötti versenyben csak az üzemvezetők vettek részt s az egésznek csak annyi előnye volt, hogy időközönként értékelték, melyik üzem dolgozói dolgoznak eredményesebben. A nagy egységek versenyére természetesen szükség van, hisz éppen a pécsi és a komlói trösztök közötti párosverseny példázza a legjobban, hogy az ilyen versenynek milyen nagy ösztönző ereje van. A nagy egységek versenye azonban csak akkor járhat eredménynyel, ha az az egyének, a brigádok, az üzemrészek versenyére épül, ha a kollektíva valóban egységesen küzd a kitűzött cél megvalósításáért. Nehezíti ezen kívül a munkaverseny fejlődését az a téves felfogás, hogy az átlagbérellenőrzés eleve lehetetlenné teszi a munka versenyt. Az átlag- bérellenőnzás jó és rossz oldalairól rengeteget vitatkoztak és vitatkoznak jelenleg is. Annyit azonban le kell szögezni, hogy az átlagbérellenőrzést elsősorban a jogtalan bérkifizetések megakadályozása, a kereseti arányok eltorzulásának megakadályozása érdekében vezették be s hogy az átlagbéreUenőrzés ellenére lehet és leéli is a teljesítményeket növelni, a minőséget javítani, hogy can olyan cél, amelynek a megvalósítására a munkaversenyt irányítani lehet. Van más probléma is. A Pécsi Bőrgyárban például nemrég nagyon jóakaratúam hozzákezdtek a munkaverseny. fellendítéséhez. Szinte a munka- padokig kidolgozták a feladatokat, megmutatták a célt, amire a munkaversenynek irányulnia kell, hogy a gyár munkája még eredményesebbé váljon, hogy többek között minél magasabbra tudják növelni a kiosztható nyereséget. A versenyben résztvevők számára külön jutalmakat is tűztek ki s ekkor súlyos hibát követtek el. Kijelentették ugyanis, hogy a jutalomból csak az részesülhet, aki „benevez" a versenybe, aki aláírja az ívet. De nemcsak a bőrgyárban, hanem több más helyen is felmerült már a kérdés: Iá lehet versenyző, kit kell versenyzőnek tekinteni?, holott a válasz nagyon is kézenfekvő. A szocialista munkaversenyt nem tehet mesterséges keretek közé szorítani, ez a tömegek mozgalma, melyben részt vesz mindenki, aki jobban, eredményesebben akar dolgozni, függetlenül attól, hogy „benevezett-e“ vagy sem. Persze csak helyeselni lehet azt, ha a munkások papíron is rögzítik vállalásukat, ígéretüket, de ennek hiánya nem lehet kizáró tényező. A szocialista munkaverseny nem csupán többtermelési mozgalom, hanem sokkal több ennél, A helyesen megszervezett szocialista munkaverseny az egyszerű emberek milliói számára hozzáférhető formája annak, hogy közvetlenül részt vehessenek a termelés fejlesztésében, igazgatásában. S ez a lényeg, ezt kell látni a forma mögött, amely — sajnos — még gyakran eltereli a figyelmet a lényegről. Nemcsak a pénzről, a dicsőségről, a jutalomról van tehát szó, hanem arról is, hogy a verseny — lehetőség arra, hogy mindenki megmutathassa azt, ami benne rejlik, azt, amire képes. De arról is, hogy a gyengébbek tanulhassanak i az élenjáróktól, hogy a munkások és a vezetők tudása minél magasabb fokú lehessen. S arról is, hogy a verseny kapcsolat, viszony az emberek, a munkások között, olyan viszony, olyan kapcsolat, melyet a közös cél létesít. S ebben a kapcsolatban erő van, hatalmas erő, melyet, ha a termelés növelésére, a gazdaságosság megteremtésére, a technika fejlesztésére, vagy a minőség javítására irányítunk, akkor nem lehet kétséges, hogy a cél megvalósul. A szocialista munkaversenv nem irodai ügy, nem formai kérdés. „A munkások tömegei — tanította Sztálin — a ver« seny dolgát a magukénak, saját ügyüknek tekintik... Számunkra éppen ez a verseny lett legnagyobb mértékben fontos oldala.” Mesterfalvi Gyula
